Európai Bizottság > EIH > Ideiglenes és biztonsági intézkedések > Olaszország

Utolsó frissítés: 15-11-2007
Nyomtatható változat Kedvencek közé

Ideiglenes és biztonsági intézkedések - Olaszország

EJN logo

Az oldal tartalma elavult. Az eredeti nyelvi változatot frissítettük, és áthelyeztük az európai igazságügyi portálra.


 

TARTALOMJEGYZÉK

1. Milyen típusú intézkedések léteznek? 1.
2. Az óvintézkedések felsorolása 2.
2.1. Atipikus intézkedések 2.1.
2.2. Tipikus intézkedések (ahol az intézkedés tartalmát jogszabály meghatározza) 2.2.
3. Milyen feltételekkel hozhatók intézkedések? 3.
4. Az intézkedések jellemzői 4.
4.1. Milyen fajtájú vagyontárgyak vonatkozásában lehet ilyen intézkedéseket elrendelni? 4.1.
4.2. Milyen hatásokkal járnak az ilyen intézkedések? 4.2.
4.3. Mennyi ideig maradnak az ilyen intézkedések érvényben? 4.3.
5. Van-e fellebbezési lehetőség az intézkedés ellen? 5.

 

1. Milyen típusú intézkedések léteznek?

Az olasz bírósági rendszerben számos, különféle jogszabálycsomagokkal szabályozott eszköz létezik, amelyek ideiglenes vagy óvintézkedéseknek tekinthetők. Ezen intézkedések meghatározása céljuk szerint történhet, amely a következő lehet: a) ideiglenes vagy sürgősségi intézkedésként a főeljárás végén meghozandó határozat lehetséges tartalmának vagy hatásainak előrebocsátása (ideiglenes intézkedések) vagy b) egy adott állapot megőrzése a főeljárás lezárásáig, amely biztosítja az eljárás gyakorlati hatásainak érvényesülését, amelyek egyébként a szóban forgó dolog megváltoztatása esetében nem érvényesülnének (óvntézkedések) vagy c) azonnali jogorvoslat nyújtása a fennálló vészhelyzet vagy károkozás elhárítására (ideiglenes vagy óvintézkedések, az alkalmazott intézkedés típusától függően).

Léteznek olyan tényezők, amelyek az ideiglenes és az óvintézkedések esetében egyaránt előfordulnak. Egyszerűsítik és gyorsítják az eljárásokat, ideiglenes jellegűek és nagy szerepük van az ügyben. Ez a közreműködő kapcsolat azonban nem alapvető jellemző; az 1990-ben lezajlott, majd 2005-ben felülvizsgált reform általános jogszabályokat épített be a Polgári Perrendtartásba az ideiglenes intézkedésekre vonatkozóan. Ezen eljárási modell szerint - amely minden ideiglenes intézkedés alapját képezi (akár maga a Polgári Perrendtartás írja elő, akár meghatározott jogszabályok az irányadók arra) - egyes meghatározott esetekben az intézkedést nem követheti bírósági ítélet vagy további intézkedés; ilyen esetben az ideiglenes intézkedés mint megállapított védintézkedés egyszerűen lezárja az ügyet (például ha az intézkedést betartani köteles személy önként eleget tesz kötelezettségének; a 2003-ban elfogadott jogszabály kifejezetten alkalmazza ezeket a rendelkezéseket a kereskedelmi, pénzügyi közvetítő és hiteltársaságokra).

Lap tetejeLap teteje

Mivel ez az egységes ideiglenes eljárás az összes intézkedés hivatkozási pontja, további elemzésünk alapvetően erre a modellre vonatkozik.

Az ideiglenes és a óvintézkedéseket bíró rendeli el (ld. a 3. kérdésre adott választ). Az intézkedések szükség esetén bármikor elrendelhetők - a főeljárást megelőzően és a főeljárás alatt is. Megkülönböztethetünk „tipikus” intézkedéseket, ahol az intézkedés tartalmát jogszabály határozza meg, és „atipikus” intézkedéseket, ahol a jogszabály a bíró mérlegelésére bízza annak eldöntését, milyen módon védhetők legmegfelelőbben a keresetet benyújtó személy jogai (ld. a 2. kérdésre adott választ).

Alaki szempontból az eljárás egyszerűsített és gyorsított, mivel „minden szükségtelen formaságon” felül kell emelkednie (a Polgári Perrendtartás 669e. szakasza). Az eljárás garantálja azonban a kontradiktórius eljárás alapelvének megvalósulását (amelyet az alkotmány 111. cikkének új szövege is hangsúlyoz). A bírónak meg kell hallgatnia a feleket, össze kell vetnie a felek álláspontját, és mielőtt helyben hagyja vagy elutasítja a felperesi kérelmet, bármilyen, általa szükségesnek ítélt ellenőrzést elrendelhet. Intézkedés tárgyalás nélkül kizárólag kivételes körülmények fennállása esetén, sürgős esetben rendelhető el.

2. Az óvintézkedések felsorolása

2.1. Atipikus intézkedések
  • Sürgősségi intézkedések:

Ezek az intézkedések olyan esetben rendelhetők el, amikor nincs más alkalmas („tipikus”) eszköz. Az intézkedés pontos jellege nincs meghatározva; tartalma a bíró mérlegelésére van bízva (bár természetesen a jog által tiltott vagy az alkotmányos elvekkel ellentétes intézkedés nem hozható). Az intézkedés célja azonban előre meghatározott, mivel a jog kötelezi a bírót olyan intézkedések hozatalára, amelyek az adott esetben valószínűsíthetően „megelőzik a közvetlen és jóvátehetetlen károkat” (a Polgári Perrendtartás 700. szakasza), valamint „ideiglenesen védik az ügyben hozott határozat jogi hatásait”. Az intézkedést kérő személynek vázolnia kell a tényállást és az alkalmazandó jogszabályt, mivel a bíró végzése az ezután következő főeljáráshoz kapcsolódik. Ezért a jogerős határozat mintegy „magába olvasztja” a megelőző intézkedést.

Lap tetejeLap teteje

2.2. Tipikus intézkedések (ahol az intézkedés tartalmát jogszabály meghatározza)
  1. Lefoglalást elrendelő ideiglenes végzés

Olyan vagyontárgy (ingóság, ingatlan vagyon és társaság) lefoglalását elrendelő ideiglenes végzés, amelynek tulajdonjoga vagy birtoklása képezi az eljárás tárgyát. Az intézkedés a vagyontárgy őrzését biztosítja.

  1. Mareva-rendelkezés

A Mareva-rendelkezés félbeszakítja a fél birtoklását valamely vagyontárgy (ingó vagy ingatlan) vagy pénzösszeg vonatkozásában. A rendelkezést azon hitelezők védelmében bocsátják ki, akik indokoltan tartanak attól, hogy az általuk nyújtott kölcsön már nem garantált. Nemrégiben vált lehetségessé Mareva-rendelkezés kibocsátása olyan személlyel szemben, aki a különvált házastársa részére nem biztosította a megfelelő tartásdíjat.

  1. Birtokvédelmi intézkedések

Ezekre az intézkedésekre akkor kerül sor, amikor a személy egy vagyontárgyat kíván megvédeni fenyegetéssel vagy zavarással szemben, illetve amikor a felperes kéri a tulajdonjog helyreállítását.

  1. Quia timet rendelkezés

Az előző intézkedéshez hasonlóan a quia timet rendelkezés is a status quót kívánja fenntartani egy (mások részéről) fenyegető cselekmény megakadályozásával.

  1. Biztonsági vizsgálati intézkedések

A biztonsági vizsgálati intézkedések szigorúan eljárási jellegűek, és a bizonyítékokra vonatkoznak. Az eljárás bármely pontján, amikor azonnali hatállyal bizonyítékokat kell beszerezni és indokoltan tartanak attól, hogy a későbbiekben már - bármely okból - nem lesz mód a bizonyítékok beszerzésére, a bíró indokolással ellátott végzést bocsáthat ki a meghallgatandó tanúk részére vagy műszaki vizsgálatok vagy ellenőrzések elvégzésére.

Lap tetejeLap teteje

  1. Az ideiglenesen végrehajtható megtámadott ítélet jogi hatásainak felfüggesztése

A szó szélesebb értelmében véve ez az intézkedés megelőző intézkedésnek minősül. Míg az első fokú bíróság ítélete a jog értelmében végrehajtható, a fellebbviteli bíróság azonban - alapos indok fennállása esetén - felfüggesztheti annak jogi hatásait.

  1. Ideiglenes intézkedések a különválási eljárás során

Ezen intézkedések célja azonnali jogorvoslati lehetőség biztosítása mind az érintett személyek, mind a vagyon vonatkozásában, a szülők között fennálló konfliktushelyzetben, továbbá az esetlegesen megfelelő ellenőrzés és elégséges eszközök nélkül maradó gyermekeknek okozott ártalom megakadályozása.

  1. Tartásdíj fizetését elrendelő végzés

A tartásdíj fizetését elrendelő végzést az eljárás során bocsátják ki a tartásdíj-fizetésre kötelezett személlyel szemben.

  1. Zárolás, illetve a zárolás feloldása

Ezeket az intézkedéseket elhunyt személy tulajdonát képező vagyontárgy vonatkozásában alkalmazzák.

  1. Intézkedés a sajtóban fennálló tulajdonjogok központosításának megakadályozására

Ezt az intézkedést a sajtóügyi ombudsman kérésére bocsátják ki a trösztellenes eljárásban hozott döntések során.

  1. Intézkedés a tisztességtelen verseny megakadályozására

Ezeket az intézkedéseket a versenyszabályok (márkanevekre vonatkozó szabályok, vásárlók jogtalan szerzése stb.) megszegésének megelőzésére bocsátják ki.

Lap tetejeLap teteje

  1. Tisztességtelen vagy erőfölénnyel visszaélő rendelkezéseknek a társaságok által kötött szerződésekben történő alkalmazásától való eltiltásról szóló végzés

Ezeket a végzéseket azon fogyasztói csoportok vagy Kereskedelmi Kamarák kérésére bocsátják ki, amelyek szerződéses szakaszok jogellenesnek nyilvánítását kérték.

  1. A munkáltatót ideiglenes összegnek a munkavállalók részére történő megfizetésére kötelező végzés

A végzést akkor bocsátják ki, ha az összeget nem vitatják vagy azt munkajogi eljárásban egyértelműen megállapították.

  1. Elhagyott kiskorúakra vonatkozó átmeneti intézkedések:

Ezeket az intézkedéseket akkor hozzák, ha döntés van folyamatban a felügyeleti jogra vonatkozóan.

  1. Helyreigazítás közlésének elrendelése újságban vagy folyóiratban megjelent cikk, illetve rádió- vagy televízióműsor vonatkozásában

A végzést a nem helytálló információ közlésével kapcsolatos jövőbeni döntéssel összefüggésben bocsátják ki.

  1. Kártérítés megítélése

Kártérítést ítélnek meg közlekedési baleset szükséget szenvedő áldozata számára, ha a tényállás összefoglaló vizsgálata szerint a másik személy volt felelős a balesetért.

  1. A társaság közgyűlési határozata jogi hatásainak felfüggesztése

Ezt a megelőző intézkedést akkor alkalmazzák, amikor a korlátolt felelősségű társaság által hozott határozat jogszabályba vagy a társasági szerződésbe ütközik.

Lap tetejeLap teteje

  1. Végzés a korlátolt felelősségű társaság irataiba történő betekintésről

A társaság alaptőkéjének legalább egytizedével rendelkező tulajdonosoknak kell kérniük ezt a végzést, amelyet a társaság vezetőségének felelősségéről szóló döntéssel összefüggésben bocsátanak ki.

  1. Szakszervezeti képviselők jogviszonyának helyreállításáról szóló végzés

A végzés kibocsátására akkor kerül sor, amikor szakszervezeti képviselőket megfelelő indok nélkül elbocsátanak.

  1. A csődbíróság által elrendelt megelőző intézkedések

Különböző intézkedések léteznek a hitelezők érdekeinek védelmére a csődeljárásban.

3. Milyen feltételekkel hozhatók intézkedések?

Szükséges-e minden esetben igazságügyi szerv felhatalmazása az intézkedés alkalmazásához?

Rendszerint az ideiglenes intézkedések - valódi természetüknél fogva - átmenetiek, de módosítják, illetve valamilyen módon befolyásolják a jogvitában részt vevő személyek jogait és helyzetét, ezért az Alkotmány szerint azokat kizárólag igazságügyi szerv bocsáthatja ki (így magánszemély önkényes cselekménye, azaz jogalkalmazása kizárt).

Mely igazságügyi szerv rendelhet el ideiglenes intézkedést? Ha az intézkedést a főeljárást megelőzően, attól függetlenül kérik, a kérelmet az a bíró értékeli, akire az ügyet az általános eljárási szabályok szerint osztották (a békebírák kivételével, akik nem jogosultak ideiglenes intézkedés elrendelésére; ilyen esetben az ügyet a kerületi bíróságra kell áttenni). Ha az intézkedést a főeljárás során kérik, a kérelem a bírói tanács elnöke elé kerül. A külföldi bíró által hozott ítéletre vonatkozó kérelemre külön szabályok vannak. Léteznek továbbá szabályok az egyes igazságügyi szervek hatáskörének megállapítására (például a tisztességtelen versennyel kapcsolatos, a 2.2.11. szakaszban említett intézkedéseket a fellebbviteli bíróság elé kell terjeszteni, míg a házastárssal és a gyermekekkel kapcsolatos intézkedéseket (2.2.7. szakasz) a kerületi bíróság elnöke elé utalják).

Lap tetejeLap teteje

Mi a közvetítők, például a végrehajtók szerepe? A bíróság kijelölése közvetlen kapcsolatot hoz létre a bíró és a felek között. Előfordul azonban, hogy bírósági kisegítő alkalmazottak (végrehajtók) is részt vesznek az ideiglenes intézkedések - mint például az ideiglenes lefoglalást elrendelő végzés vagy a Mareva-rendelkezés - végrehajtásában, mivel az említett intézkedéseket a vagyontárgyakra irányuló végrehajtási intézkedésekhez hasonló módon hajtják végre, ezért a jog más kisegítő hatóságok bevonásáról rendelkezik.

Jelölje meg az egyes intézkedésfajták költségeit! Mint minden bírósági intézkedés esetében, amikor a fő- vagy ideiglenes eljárást felveszik a listára, a felperes járulékot fizet a Belföldi Adóhatóság részére. Az összeg előre meghatározott, az eljárás jellegétől és költségétől függ. A felek és védőik közti kapcsolat általában az érintett felekre tartozik, bár a szakma rendszeres időközönként referenciatáblázatokat dolgoz ki, amelyeket az Igazságügyi Minisztérium hagy jóvá. A táblázatok a díjak alsó és felső összeghatárát tartalmazzák, és egyes esetekben, amikor a bíró intézkedést hoz (például, ha a bíró elutasítja az atipikus sürgősségi intézkedés iránti kérelmet, és így lezárja az eljárás tárgyalást megelőző szakaszát), a pervesztes fél részéről felmerülő költségek meghatározásánál kötelezőek.

Ismertesse a tényszerű követelményeket! Milyen kritériumokra alapozza a kerületi bíróság a rendelkezés vagy végzés kibocsátásáról szóló határozatát

Hitel követelése esetén az ügynek mindenképpen vitathatónak kell-e lennie?

Lap tetejeLap teteje

A sürgősségnek fenn kell-e állnia?

Bizonyítani kell-e, hogy a jogerős határozat meghozatala nem lehetséges, mivel az adós vagyonát elvitték vagy eltűnt? Fő szabályként a rendelkezést kérő személy köteles bizonyítani, hogy a körülmények vagy a jogok megváltoztak vagy változni fogak, és a helyzet valóban károsíthatja a kérelmező érdekeit, azaz a helyzet megköveteli a fenyegető veszély elhárítását, illetőleg olyan intézkedések meghozatalát, amelyek célja további károk megakadályozása a főeljárás lezárásáig. Figyelembe kell venni a késedelem kockázatát (az intézkedés meghozatala során). Az egyes intézkedésekre alkalmazandó jogszabály minden esetben meghatározza az intézkedés alkalmazási területét a védeni kívánt jogok típusától függően (például új munkálatok az ingatlanon; a gyermekekkel való kapcsolattartás szabályozásának szükségessége; ideiglenes intézkedések; üzleti károk; a tisztességtelen verseny megakadályozása stb.).

A veszély mint kötelező feltétel elve abban az esetben is alkalmazandó, ha a felperes helyzete súlyosbodott vagy továbbromlik, például ha az adós eltávolítja vagyontárgyait, ezáltal vagyona csökken. A jelzés azonban önmagában még nem elég; igen konkrét bizonyítékot kell bemutatni arra vonatkozóan, hogy sürgősségi intézkedésre van szükség.

4. Az intézkedések jellemzői

4.1. Milyen fajtájú vagyontárgyak vonatkozásában lehet ilyen intézkedéseket elrendelni?

Bankszámla? - Ingóságok? - Nyilvántartásba vett közlekedési eszköz? - Ingatlan? - Egyéb vagyontárgyak?

Lap tetejeLap teteje

Ideiglenes intézkedés bármilyenfajta vagyontárgyra vonatkozhat. A jogszabály meghatározza az intézkedés alkalmazásának korlátait. Ezen a kereten belül a bíró az alapján dönti el, hogy elrendelhető-e intézkedés a vagyontárgy vonatkozásában, hogy a vagyontárgy garanciát nyújt-e a hitelező számára, illetve - különösen az „atipikus” intézkedésekkel kapcsolatban - mi szükséges az ideiglenes védelem biztosításához.

A lefoglalás esetében, amelyre a végrehajtáshoz igen hasonló eljárási szabályok vonatkoznak, a foglalási felelősség objektív kritériumai alkalmazandók, azaz azon személy személyes vagy használatban lévő vagyontárgyainak lefoglalásának lehetősége, akivel szemben az intézkedést hozzák. Különösen a folyószámla befagyasztható, illetve a hozzáférhetőség felső határa megállapítható. Gépjármű kizárólag bizonyos feltételekkel foglalható le.

Mindenképpen alapvető követelmény, hogy a biztosítani kívánt helyzetet - az intézkedés célja - ne ássák alá. Tehát az ingóság és a gépjármű eladása nem segít a hitelezőn, és felveti az adós, valamint a vásárló felelősségét, ha az utóbbi nem vette a fáradságot, hogy tudomást szerezzen a rendelkezésről vagy úgy döntött, figyelmen kívül hagyja azt - mindenkor vélelmezve, hogy a szóban forgó dolgok részletes adatai az állami nyilvántartásokban hozzáférhetők. Ha az adós más cikket (például értéket képviselő dolgot) értékesít, a hitelező dologi behajtási keresettel visszaszerezheti az említett cikkeket.

4.2. Milyen hatásokkal járnak az ilyen intézkedések?

Az adósra vonatkozóan, aki nem tartja be a végzést? Elidegenítheti-e még mindig vagyontárgyait? Szankcionálható-e? Melyek a bank kötelezettségei a tájékoztatással és a folyószámlák befagyasztásával kapcsolatban? Milyen szankciók szabhatók ki a végzés betartásának elmulasztásáért?

Lap tetejeLap teteje

A fenti 4. szakaszban említetteken túlmenően, a hitelező garanciájának védelmét szolgáló intézkedések be nem tartása mindenekelőtt a másik fél kártalanításának kötelezettségét rója a nem teljesítő félre. A dolog elidegeníthetőségével kapcsolatos nem teljesítés bizonyításához természetesen hivatkozni kell a végzés tartalmára.

Ha a személy, akivel szemben a végzést kibocsátották, bizonyíthatóan rosszhiszeműen járt el vagy egyébként vétkes volt, a másik fél kérelmére a bíró a költségek viselésére és a kár megtérítésére kötelezheti a vétkes felet, és ezt a kötelezettséget az ítéletben is rögzítik.

Ha a kötelezett személy nem tesz eleget a rendelkezésnek, a bíró a tárgyalás vége előtt más megelőző vagy végrehajtási intézkedést is alkalmazhat. Ha a nem teljesítéshez csalás is kapcsolódik, a kötelezett büntetőjogilag felel.

A számlavezető bank kizárólag arról tájékoztathatja a harmadik feleket, hogy a pénzeszközök nem állnak rendelkezésre, a számla befagyasztásának okát azonban köteles bizalmasan kezelni.

4.3. Mennyi ideig maradnak az ilyen intézkedések érvényben?

Általában meghatároz-e a jogszabály határidőt vagy a bírónak kell határidőt tűznie a végzésben?

A végzés az ítélet kihirdetéséig vagy újabb végzés kibocsátásáig marad-e érvényben?

Ha a végzést kontradiktórius eljárás nélkül hozták, van-e határidő a felek beidézésére és meghallgatására?

Amint a fenti 1. szakaszban is kifejtettük, mivel az ideiglenes intézkedés általában az azt követő tárgyalásos eljáráshoz kapcsolódik, a végzés általában az ítélet kihirdetéséig marad érvényben.

Lap tetejeLap teteje

A bíró azonban módosíthatja a határidőket, másik végzést hozhat, illetve - akár a tárgyalás során - a tényállástól függően visszavonhatja az első intézkedést. A bíró kötelezheti továbbá a felperest biztosíték nyújtására, amely szavatolja az egyenlő elbánást a felekkel szemben, ha a későbbiekben kiderül, hogy az intézkedésnek nem volt jogalapja. Ugyanígy a kérelem elutasítása nem zárja ki, hogy a későbbiekben ideiglenes intézkedéseket hozzanak, amennyiben újabb kérelmet nyújtanak be, és megállapítást nyer, hogy a megváltozott körülmények megalapozzák az intézkedést.

Ha az ideiglenes végzést tárgyalás nélkül hozták (kivételes eset - ld. a fenti 1. szakaszt), és azt kizárólag a sürgősség indokolta, a bírónak legfeljebb 15 napon belül tartandó meghallgatásra kell köteleznie a feleket az intézkedésben (amely ilyen esetben inkább rendelkezés, mint végzés), a felperes számára pedig legfeljebb nyolc napos rögzített határidőt kell biztosítani az intézkedés közlésére. A meghallgatáson a feleket egyszerűsített, alaki követelményektől mentes eljárásban hallgatják meg (ld. a fenti 1. szakaszt), amelyet követően a bíró jóváhagyja, módosítja vagy visszavonja az első intézkedést.

5. Van-e fellebbezési lehetőség az intézkedés ellen?

Ki kifogásolhatja a végzést?

Melyik igazságügyi szerv tárgyalja a fellebbezést?

Melyek a fellebbezésre vonatkozó határidők?

Mi fellebbezés hatása?

Bármelyik fél benyújthat fellebbezést a kerületi bíróságon a helyben hagyott vagy elutasított kérelem ellen (az érintett érdekektől és az intézkedés fajtájától függően) az intézkedés közlésétől számított 10 napon belül. A bíróság bírói tanácsban hozza meg döntését. Ha az intézkedést a fellebbviteli bíróság rendelte el, a fellebbezést a fellebbviteli bíróság egy másik osztályához vagy, ha ez nem lehetséges, a legközelebbi fellebbviteli bíróságon kell benyújtani. Az első intézkedés helyben hagyásáról, módosításáról vagy visszavonásáról szóló határozatot minden esetben tanácsban hozzák meg.

A fellebbezés nem függeszti fel az intézkedés végrehajtását, és a fellebbezéssel kapcsolatos döntés nem megtámadható. Ha azonban további bizonyíték merül fel arra vonatkozóan, hogy az intézkedés súlyosan káros a személyre, akivel szemben hozták, a fellebbezést tárgyaló igazságügyi szerv felfüggesztheti a végrehajtást, vagy elrendelheti megfelelő biztosíték nyújtását.

« Ideiglenes és biztonsági intézkedések - Általános információk | Olaszország - Általános információk »

Lap tetejeLap teteje

Utolsó frissítés: 15-11-2007

 
  • Közösségi jog
  • Nemzetközi jog

  • Belgium
  • Bulgária
  • Csehország
  • Dánia
  • Németország
  • Észtország
  • Írország
  • Görögország
  • Spanyolország
  • Franciaország
  • Olaszország
  • Ciprus
  • Lettország
  • Litvánia
  • Luxembourg
  • Magyarország
  • Málta
  • Hollandia
  • Ausztria
  • Lengyelország
  • Portugália
  • Románia
  • Szlovénia
  • Szlovákia
  • Finnország
  • Svédország
  • Egyesült királyság