Európai Bizottság > EIH > Ideiglenes és biztonsági intézkedések > Görögország

Utolsó frissítés: 08-06-2006
Nyomtatható változat Kedvencek közé

Ideiglenes és biztonsági intézkedések - Görögország

EJN logo

Az oldal tartalma elavult. Az eredeti nyelvi változatot frissítettük, és áthelyeztük az európai igazságügyi portálra.


 

TARTALOMJEGYZÉK

1. Milyen különböző fajtájú intézkedések léteznek? 1.
2. Melyek azok a feltételek, amelyek mellett ezen intézkedések elrendelhetők? 2.
2.1. Kérjük, mutassa be az eljárást 2.1.
2.2. Kérjük, mutassa be az intézkedések elrendelésének anyagi jogi feltételeit 2.2.
3. Az ilyen intézkedések tárgya és jellege? 3.
3.1. Milyen fajtájú vagyontárgyak vonatkozásában lehet ilyen intézkedéseket elrendelni? 3.1.
3.2. Milyen hatásokkal járnak az ilyen intézkedések? 3.2.
3.3. Mennyi ideig maradnak az ilyen intézkedések érvényben? 3.3.
4. Van-e fellebbezési lehetőség az intézkedés ellen? 4.

 

1. Milyen különböző fajtájú intézkedések léteznek?

Kérjük, határozza meg az ilyen intézkedések fogalmát - Kérjük, sorolja fel a létező intézkedéseket

Az ideiglenes és biztosítási intézkedések általában ideiglenes bírósági védelem megadását jelentik azon alapeljárás következményeként, amely a védett joggal kapcsolatos kérdés feltárására folyamatban van vagy a közeljövőben meg fog indulni. A bírósági védelem ideiglenes megadása a bíróság által kivizsgálásra kerülő igény jövőbeni kielégítését kívánja biztosítani. A rendelkezésre álló intézkedések: kezesség, feltételes jelzálogjog bejegyzése, biztosító foglalás, bírósági zár alá vétel, az igény előzetes tárgyalása, a helyzet közbenső szabályozása, lefoglalás, lefoglalás feloldása, vagyonfelmérés és vagyontárgyak banki letétbe helyezése.

2. Melyek azok a feltételek, amelyek mellett ezen intézkedések elrendelhetők?

2.1. Kérjük, mutassa be az eljárást

A fent említett intézkedéseket mindig bíróság rendeli el.

Általában az egyesbíróként eljáró elsőfokú bíróság jogosult ilyen intézkedések elrendelésére. A békebíróságnak is lehet hatásköre ilyen intézkedések kibocsátására a birtoklás és a tulajdonlás ideiglenes szabályozásakor, és amennyiben a Görög Polgári Eljárási Törvénykönyv általános rendelkezései alapján hatáskörrel rendelkezik az alapeljárásra is. Az egyesbíróként eljáró elsőfokú bíróság ilyen ügyekben nem rendelkezik anyagi jogi hatáskörrel. Ezen túlmenően versengő (vagylagos) illetékességgel rendelkezik az alapügyet tárgyaló, társasbíróságként eljáró elsőfokú bíróság az egyesbíróként eljáró elsőfokú bíróság mellett a fent említett intézkedések elrendelésére. Az illetékes bíróság az alapügyet tárgyaló helyi bíróság lesz, míg a fent említett intézkedéseket elrendelheti az azon helyhez legközelebb fekvő helyi bíróság is, ahol az intézkedéseket végre kell hajtani. Az ezen intézkedéseket elrendelő ítéletet kézbesítik az érintett félnek és azt a végrehajtó hajtja végre. Ha a végrehajtót akadályozzák a végrehajtásban, kérheti a rendőrség tisztviselőinek segítségét. A költségek kiszámítása nem egyszerű, hiszen az ügyvéd és a végrehajtó munkadíja változó. Az előrejelezhető költség körülbelül 250 euro.

Lap tetejeLap teteje

2.2. Kérjük, mutassa be az intézkedések elrendelésének anyagi jogi feltételeit

A bíróság el fogja rendelni az ideiglenes intézkedéseket, ha:

  1. arra sürgős indokok állnak fenn vagy azok szükségesek valamely fenyegető veszély megelőzéséhez, valamely jog megóvásához, vagy valamely helyzet rendezéséhez, és;
  2. ésszerűen feltehető, hogy létezik a védelmet igénylő azon jog, amelyre az intézkedés vonatkozik.

Az igényre olyan előzetes bizonyítékot kell szolgáltatni, ami ésszerűen indokolja az intézkedés elrendelését, más szavakkal a teljes bizonyítás nem szükséges. Ehelyett olyan részleges bizonyításra van szükség, ami elegendő a bíróság arról való meggyőzéséhez, hogy a valós tények létezhetnek. Elegendő, hogy azokat a bíróság valószínűnek tartsa a kért bírósági védelem megadása érdekében. A védelem megadásához szükséges sürgető körülmények vagy azon kockázat fennállása, hogy az adós vagyontárgyait birtokló fél azokat el fogja idegeníteni, és ezáltal lehetetlen lesz ellene a végrehajtás lefolytatása a jövőben, amikor már az alapeljárás végét követően a hitelezőnek végrehajtható jogcím lesz a kezében.

3. Az ilyen intézkedések tárgya és jellege?

3.1. Milyen fajtájú vagyontárgyak vonatkozásában lehet ilyen intézkedéseket elrendelni?

Ezen intézkedések az adós valamennyi vagyontárgyára általánosan vonatkoznak, akár az ő birtokában vagy harmadik személy kezelésében vannak, feltéve, hogy azok a magánjog szabályainak megfelelően átruházhatók és azok a jogszabályok értelmében lefoglalhatók. Ezek az intézkedések vonatkozhatnak különösen az adós ingatlanvagyonára, a végrehajtás alól nem mentes ingóságaira, hajókra, légi járművekre, szárazföldi járművekre, bankszámlán tartott betétekre és dematerializált (értékpapírszámlán tartott) értékpapírokra.

Lap tetejeLap teteje

3.2. Milyen hatásokkal járnak az ilyen intézkedések?

Az ítéletet követően az adós nem képes elidegeníteni a zár alá helyező intézkedés - mint például a megelőző zárolás vagy az ingatlanra a feltételes jelzálogjog bejegyzése - elrendelésével érintett vagyontárgyait. Arra az esetre, ha az adós nem tartja be bírósági ítéletet, a Hellén Büntető Törvénykönyv 232A cikke szerint egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető.

Az 1059/1971 jogalkotási rendelet elrendelte a bankbetétek titkosságát, és legalább hathavi szabadságvesztést ír elő arra az esetre, ha az igazgatóság tagjai, a bank vezetői és alkalmazottai megsértik e titkos jelleget. E tény azonban nem képez gátat e betétek megelőző zárolása előtt, mivel az ilyen intézkedést elrendelő bírói ítéletnek pontosan meg kell jelölnie azon bankbetéteket és dematerializált értékpapírokat, amelyeket az intézkedés eredményeként zárolni kell. Az ítélettel ilyen vagyonra kirótt rendelkezési tilalom sem sérti a titkosságot, mivel nem a bankokat hívják fel arra, hogy a betétek létezéséről információkat adjanak. A harmadik személyek kezelésében lévő vagyontárgyak megelőző lefoglalása esetén azok kötelesek arról nyilatkozni, hogy van-e a vagyontárgyakra vonatkozóan követelésük vagy joguk, és van-e a kezükben más biztosíték és milyen összegben.

3.3. Mennyi ideig maradnak az ilyen intézkedések érvényben?

A jogszabályok szerint ezen intézkedések az alábbi ideig érvényesek:

Lap tetejeLap teteje

  1. az alapeljárásban azon fél terhére meghozott, eljárást lezáró határozatig, aki a véglegessé vált intézkedést kérte;
  2. addig, amikor a javára szóló végleges ítéletet kihirdetik és ezt az ítéletet végrehajtják;
  3. az alapügyben kötött egyezségig;
  4. ha az ügy befejeződésétől vagy más módon való lezáródásától számítva 30 nap eltelt;
  5. ha új tények felmerülése eredményeként a határozatot visszavonta vagy módosította az azt kibocsátó bíróság, vagy az új tényekre hivatkozás mellőzésével az alapügyben eljáró bíróság; és
  6. ha maga az ítélet ír elő határidőt az alapeljárás megindítására, és azt a megadott határidőn belül nem indítják meg.

Ha szabályszerű idézés ellenére a felek egyike nem jelenik meg a tárgyaláson, ennek eredményeként a tárgyalást a távollétében folytatják le, de a bíróság az ügyet úgy fogja kivizsgálni, mintha mindkét fél jelen lenne, mivel a mulasztási ítélet az ideiglenes intézkedéssel kapcsolatos ügyekben nem keletkeztet vélelmet a megfelelő kérelemben szereplő tények valóságának elfogadására. A bíróság az ügyet ismételten akkor tárgyalhatja, ha a távollévő fél olyan új tényekre hivatkozik, amelyek - ha a bíróság rendelkezésére álltak volna - más intézkedés elrendelésére vezettek volna. Ez a fél kérheti az ítélet visszavonását vagy módosítását.

4. Van-e fellebbezési lehetőség az intézkedés ellen?

Nincsen bírósági jogorvoslat az intézkedéseket elrendelő ítélet ellen azon egyetlen ítélet kivételével, amely birtoklás vagy tulajdonlás ideiglenes szabályozását rendeli el, amelyre a törvény kifejezetten biztosítja a fellebbezés lehetőségét az illetékes társasbíróságként eljáró elsőfokú bírósághoz, az ítélet kézbesítésétől számított 10 napon belül. Az ügy megvizsgálását követően e bíróság vagy megerősíti, vagy hatályon kívül helyezi a megtámadott ítéletet, és ítélete ideiglenes érvénnyel fog rendelkezni. A peres félnek lehetősége van az ítélet visszavonattatására vagy módosíttatására (a fent említett módon), és a tárgyalásra meg nem idézett, és a tárgyaláson jelen nem lévő, de perlési jogosultsággal rendelkező harmadik személyek számára kérelem előterjesztése az ítélet visszavonására vagy módosítására (a bíróságnál emelt óvással).

« Ideiglenes és biztonsági intézkedések - Általános információk | Görögország - Általános információk »

Lap tetejeLap teteje

Utolsó frissítés: 08-06-2006

 
  • Közösségi jog
  • Nemzetközi jog

  • Belgium
  • Bulgária
  • Csehország
  • Dánia
  • Németország
  • Észtország
  • Írország
  • Görögország
  • Spanyolország
  • Franciaország
  • Olaszország
  • Ciprus
  • Lettország
  • Litvánia
  • Luxembourg
  • Magyarország
  • Málta
  • Hollandia
  • Ausztria
  • Lengyelország
  • Portugália
  • Románia
  • Szlovénia
  • Szlovákia
  • Finnország
  • Svédország
  • Egyesült királyság