Európai Bizottság > EIH > Ideiglenes és biztonsági intézkedések > Németország

Utolsó frissítés: 09-06-2006
Nyomtatható változat Kedvencek közé

Ideiglenes és biztonsági intézkedések - Németország

EJN logo

Az oldal tartalma elavult. Az eredeti nyelvi változatot frissítettük, és áthelyeztük az európai igazságügyi portálra.


 

TARTALOMJEGYZÉK

1. Milyen különböző fajtájú intézkedések léteznek? 1.
1.1. ingó vagyontárgyak megelőző jellegű lefoglalása és az adós őrizetbe vétele (a Polgári eljárásról szóló törvénykönyv [ZPO] 916. és következő szakaszai) 1.1.
1.2. ideiglenes intézkedés (a ZPO 935. és következő szakaszai) 1.2.
1.3. lefoglalási felhívás (a ZPO 845. szakasza) 1.3.
1.4. az előzetes végrehajtást elrendelő határozatok végrehajtása (a ZPO 708. és következő szakaszai) 1.4.
2. Melyek azok a feltételek, amelyek mellett ezen intézkedések elrendelhetők? 2.
2.1. Kérjük, mutassa be az eljárást 2.1.
2.2. Kérjük, mutassa be az anyagi jogi feltételeket 2.2.
3. Az ilyen intézkedések tárgya és jellege 3.
3.1. Milyen fajtájú vagyontárgyak vonatkozásában lehet ilyen intézkedéseket elrendelni? 3.1.
3.2. Milyen hatásokkal járnak az ilyen intézkedések? 3.2.
3.3. Mennyi ideig maradnak az ilyen intézkedések érvényben? 3.3.
4. Van-e fellebbezési lehetőség az intézkedés ellen? 4.

 

1. Milyen különböző fajtájú intézkedések léteznek?

Léteznek a hitelező védelmét célzó, az adós vagyontárgyainak előzetes lefoglalásával vagy a jogi helyzet ideiglenes eldöntésével történő intézkedések, ezek azonban önmagukban még nem vezetnek a hitelezői igény kielégítésére.

A rendelkezésre álló intézkedések részleteit lásd lentebb:

1.1. ingó vagyontárgyak megelőző jellegű lefoglalása és az adós őrizetbe vétele (a Polgári eljárásról szóló törvénykönyv [ZPO] 916. és következő szakaszai)

A megelőző jellegű foglalást az adós vagyontárgyai ellen végrehajtási határozat kibocsátásával hajtják végre (a ZPO 928. szakasza) és a személyi őrizetbe vétel öltheti az adós elzárásának vagy személyes szabadságának a bíróság által egyedileg elrendelt egyéb korlátozása formáját (a ZPO 933. szakasza).

1.2. ideiglenes intézkedés (a ZPO 935. és következő szakaszai)

Ez a bíróság által ideiglenes hatállyal hozott határozat, amelynek célja a követelés védelme vagy a béke fenntartása, a jogszabályok alapján.

1.3. lefoglalási felhívás (a ZPO 845. szakasza)

A lefoglalási felhívás a hitelező részéről történő végrehajtás egyik magánjellegű eszköze.

1.4. az előzetes végrehajtást elrendelő határozatok végrehajtása (a ZPO 708. és következő szakaszai)

Ez a kézbesítésük időpontjában még alaki jogerővel nem rendelkező döntések végrehajtásának kérdése.

Lap tetejeLap teteje

2. Melyek azok a feltételek, amelyek mellett ezen intézkedések elrendelhetők?

2.1. Kérjük, mutassa be az eljárást

A fent bemutatott intézkedések mindegyikéhez megfelelő formában kérelmet kell a bírósághoz beterjeszteni. Az egyetlen eset, amikor a hitelező (vagy a nevében eljáró végrehajtó) előzetes bírósági kérelem nélkül is eljárhat, a lefoglalási felhívás (Vorpfändung). Amennyiben kézbesítették a lefoglalási felhívást, a bíróságnak egy hónapon belül lefoglalást végrehajtó határozatot kell hoznia a kézbesítéskor megjelölt határidőn belüli végrehajthatóság érvényességéhez (a ZPO 845. szakaszának (2) bekezdése).

Az adós őrizetbe vétele vagy a megelőző jellegű foglalás, illetve az ideiglenes intézkedés csak bírósági határozattal érvényes – az ilyen határozatok lehetnek döntések (Urteile) vagy határozatok (Beschlüsse) attól függően, hogy a bíróság határozatát megelőzte-e tárgyalás vagy sem.

A lefoglalási értesítés (a részleteket lásd fent) nem bírósági határozatra történik. Ebben az esetben a hitelező saját maga kezdeményez (rendszerint a nevében eljáró végrehajtó kijelölésével) és megkísérel érvényesítést nyerni egy végrehajtható okirat erejénél fogva úgy, hogy a követelések és egyéb jogok végrehajtása során kézbesíti (vagy kézbesítteti) a harmadadósnak és magának az adósnak azt az írásbeli nyilatkozatot, miszerint a hitelező a jogát vagy a követelését egy lefoglalás foganatosításával kívánja érvényesíteni (a ZPO 845. szakaszának (1) bekezdése). A harmadadós értesítésének a ZPO 930. szakaszában meghatározott foglalással azonos hatálya van annyiban, hogy a tartozás vonatkozásában a lefoglalást egy hónapon belül eszközlik (a ZPO 845. cikkének (2) bekezdése).

Lap tetejeLap teteje

A döntés előzetes végrehajthatóságát kérelemre a bíróság rendeli el, magában a döntésben. Ez lehetővé teszi a végrehajtást még a határozat alaki jogerejének beállta előtt. Az előzetesen végrehajtható határozat végrehajtása függővé tehető biztosíték fizetésétől (a ZPO 708., 709. szakasza).

Az őrizetbe vételért vagy a foglalási határozat kibocsátásáért felel egyfelől az a bíróság, amely előtt az alapügy folyik, másfelől az a megyei bíróság [Amtsgericht] is, amelynek körzetében található a lefoglalandó vagyontárgy, illetve az a személy tartózkodik, akit személyi szabadságában korlátozni kell. Csak az alapügyben eljáró bíróságnak van hatásköre az ideiglenes intézkedés meghozatalára.

Nem követelmény az, hogy a hitelezőnek jogi képviselővel kell rendelkeznie az őrizetbe vételi, illetve lefoglalási határozat, vagy az ideiglenes intézkedés kérelmezésekor.

Az ideiglenes biztosítási intézkedések végrehajtása főként a végrehajtó feladata.

Költségek

A bírósági illetékekről szóló törvény (Gerichtskostengesetz – GKG) határozza meg, hogy a teljes illetéket (volle Gebühr) kell megfizetni az őrizetbe vételt vagy foglalást elrendelő határozat, vagy az ideiglenes intézkedés elrendelése iránti eljárás kérelmezésekor. Az illeték összegét a vitás ügy értéke határozza meg. A bíróság esetenként becsüli ezt meg, a kérelmezőnek az adós vagyontárgyainak felfedéséhez fűződő érdeke szerint. Az illetékek táblázatát 500.000 euró vitatott értékig az e tájékoztatóhoz csatolt 1. melléklet PDF File (PDF File 39 KB) tartalmazza. Ha a kérelemhez szóbeli eljárást kell lefolytatni és az ügy nem a kérelem visszavonásával zárul a szóbeli eljárás lezárulta, a tartozás elismerése, az arról való lemondás vagy az egyezségkötés előtt, egy magasabb – 300%-nak megfelelő – illetéket kell fizetni. A költségeket elsődlegesen az a fél viseli, akit a bíróság döntésében a költségek viselésére kötelezett – kiegészítő jelleggel a kérelmező mint az ügy kezdeményezője is felel a költségekért.

Lap tetejeLap teteje

A bírósági határozatok állami eszközökkel történő végrehajtása (érvényesítése) a jelenleg a bírósági döntések végrehajtására hatályban lévő rendelkezésekkel összhangban történik.

A végrehajtó az értesítésben megnevezett adósnak és a harmadadósnak küldött lefoglalási értesítés minden egyes postai kézbesítéséért 2,5 euró díjat számít fel. Ezen felül jelentkeznek még a postai költségek és a szükségessé váló igazolásokért fizetendő kiadások. Az értesítés végrehajtó általi személyes kézbesítésének díja 7,50 euró, mely esetben meg kell fizetni a végrehajtó utazási költségeit is. A címzett lakóhelyéig megtett távolságtól függően ennek összege 2,50 és 10,00 euró között lehet. A végrehajtó a lefoglalási értesítésnek a hitelező nevében történő elkészítéséért (a ZPO 845. szakasza (1) bekezdésének 2.mondata) 12,50 eurót számít fel, a hivatalos ügykezelési költségekre.

Az előzetesen végrehajtható döntés végrehajtása alapjában nem különbözik egy jogilag végrehajtható határozat végrehajtásától. Az elfogadott követelés jellegétől függően azonban a jogszabályok a végrehajtásra különböző eszközöket állapítanak meg:

Ha az adós elismerte, hogy egy meghatározott összeg esedékes, a hitelező gyakran a végrehajtóhoz fordul a bíróság határozatának végrehajtás érdekében. 20 eurót kell fizetni az ingó vagyontárgyak végrehajtó általi lefoglalásáért. Ha a végrehajtó által munkával töltött idő a három órát meghaladja, további 15 eurót kell fizetni minden megkezdett további órára. Ezen felül meg kell fizetni a végrehajtónál felmerült szükséges költséget. A hitelezőnek a fizetés tekintetében fennálló jogcíme jogot biztosíthat számára arra is, hogy a bíróságtól kérje az adós követeléseire lefoglalás elrendelését (például az adós fizetése lefoglalásának elrendelését – a ZPO 829. szakasza). 10 euró illetéket rónak ki a kérelemmel kapcsolatos eljárásra és külön kell fizetni az esetlegesen felmerülő költségeket (különösen a bíróság határozatának kézbesítését).

Lap tetejeLap teteje

Az adós ingatlanára elrendelt végrehajtás esetén az ingatlanra vagy tartozást biztosító jelzálogjogot jegyeznek be az adott tartozás vonatkozásában, vagy az ingatlan kényszerértékesítésére kerül sor árverésen, vagy pedig az ingatlant kényszergondnokság alá helyezik. A költségek fedezéséről szóló törvény az önkéntes joghatósággal járó ügyekben (Költségekről szóló törvénykönyv – KostO) megállapítja, hogy a biztosítandó követelés értékével arányos teljes illetéket kell fizetni a tartozást biztosító jelzálogjognak az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéséhez. Az illetékek táblázatát 1 millió euró összegig az e tájékoztatóhoz csatolt 2. melléklet PDF File (PDF File 41 KB) tartalmazza. 51,00 eurót kell fizetni az ingatlan árverés útján történő kényszerértékesítését vagy kényszergondnokság alá helyezését elrendelő határozat iránti kérelemért.

Ha a döntés megállapítja, hogy az adósnak egy adott ingó vagyontárgyat kell átadnia, a végrehajtó a hitelező kérelmére végrehajtja a bíróság döntését. 20,00 eurót kell fizetni az ezzel járó hivatalos tevékenységért. Amennyiben a döntés azt állapítja meg, hogy az adósnak egy ingatlan vagy lakás egy részét kell átadnia, az ingatlan kiürítésével kapcsolatos munka 75,00 eurós költséggel jár. Ezen felül meg kell fizetni a végrehajtó esetleges költségeit, különösen azokat, amelyek harmadik személyek által elvégzett munka miatt merültek fel (például költöztetési költségek, a lakatos díja stb.). Ha a végrehajtó által munkával töltött idő a három órát meghaladja, további 15 eurót kell fizetni minden megkezdett további órára.

Lap tetejeLap teteje

2.2. Kérjük, mutassa be az anyagi jogi feltételeket

Az őrizetbe vételt vagy foglalást elrendelő határozat előfeltétele, hogy álljon fenn egy tartozás (foglalási igényre történő foglalás) és indok az őrizetbe vételre és a foglalásra. A vagyontárgy megelőző célú lefoglalása esetén – amelynek révén az adós teljes lefoglalható vagyona zár alá kerül – a foglalás indokát akkor tartják fennállónak, ha attól kell tartani, hogy az adós saját rosszhiszemű cselekedetével vagy meghiúsítja, vagy jelentősen késlelteti a döntés végrehajtását, például vagyontárgyainak eltüntetésével vagy eltitkolásával.

A személyes őrizetbe vétel, azaz magának az adósnak az őrizetbe vétele ugyancsak azt hivatott megakadályozni, hogy az adós eltüntesse bármely vagyontárgyát és ingóságát. Ezt azonban csak abban az esetben lehet elrendelni, ha a hitelező számára szükséges biztonsági szint nem érhető el az adós vagyonának megelőző célú lefoglalásával.

Az ideiglenes intézkedés hatása egy adott ideiglenes jogi helyzet meghatározása és fenntartása. Célja az adott helyzet megváltozásának megakadályozása, és ezzel a fél jogai érvényesítésének meghiúsítása vagy jelentős késleltetése. Az intézkedés a dolog átadásáról, ideiglenes elfogadásáról vagy egy adott cselekvés megtételéről dönt (a ZPO 935., 938. és 940. szakasza). Az ideiglenes intézkedésre vonatkozó szabályok lényegében megegyeznek az őrizetbe vételre és a foglalásra vonatkozó szabályokkal (a ZPO 936. szakasza).

Lap tetejeLap teteje

Nem kell bizonyítani az őrizetbe vételre vagy a foglalásra vonatkozó jogcímet, de azokra elegendő bizonyítékot kell szolgáltatni (a ZPO 920. szakaszának (2) bekezdése). Ugyanez vonatkozik az ideiglenes intézkedés meghozatalára is (a ZPO 936. szakasza).

Az ilyen biztosítási intézkedések meghozatalában kulcsfontosságú tényező a „sürgősség”. A hitelezőnek meg kell győznie a bíróságot arról, hogy a gyors intézkedés az egyetlen eszköz a helyzet megoldásában, mivel jogai megsértésének közvetlen veszélye áll fenn.

3. Az ilyen intézkedések tárgya és jellege

3.1. Milyen fajtájú vagyontárgyak vonatkozásában lehet ilyen intézkedéseket elrendelni?

A biztosítási intézkedések kiterjednek minden olyan vagyontárgyra, amelyekre a végrehajtás kiterjed.

3.2. Milyen hatásokkal járnak az ilyen intézkedések?

A zárolásnak vagy foglalásnak a hatása a zár alá vétel, amellyel mind az adós, mind a harmadadós elveszti rendelkezési jogát a zár alá vett vagyontárgyak felett.

A zár alá vételt garantálja a Német Büntető Törvénykönyv (StGB) 136. szakaszában szereplő szabály – a zártörés bűncselekmény. A zártörés polgári jogi kártérítési igényt is megalapoz.

Az őrizetbe vétel vagy foglalás eseteire a ZPO 945. szakasza állapítja meg azt, hogy kártérítési kötelezettség terheli azt a felet, aki úgy kérte az őrizetbe vételt vagy foglalást elrendelő határozatot vagy az ideiglenes intézkedést, hogy annak elrendelése a kezdetektől fogva nem volt indokolt, vagy ha a döntést a ZPO 936. szakaszának (2) bekezdése vagy 942. szakaszának (3) bekezdése miatt helyezik hatályon kívül.

Lap tetejeLap teteje

A hitelező egy hónapon belül kérheti az őrizetbe vétel, a foglalás vagy az ideiglenes intézkedés végrehajtását. Lényegében a végrehajtásra vonatkozó általános szabályok (a ZPO 928. és 936. szakasza) vonatkoznak ezen esetekre is. A megelőző jellegű foglalásnál a végrehajtás zár alá vétel (a ZPO 930. szakasza) és a személyes őrizetbe vétel általában elfogatóparancs kibocsátása (a ZPO 933. cikke) útján történik.

Az ideiglenes intézkedésekre a következők vonatkoznak: A végrehajtó végzi a vagyontárgy elvitelét, a ZPO 883. szakaszával összhangban. A valamely cselekvésre vagy annak abbahagyására kötelező döntést végrehajtó határozatokat a ZPO 887. szakasza (bírósági felhatalmazás a hitelező részére az ésszerű intézkedések megtételére) vagy a ZPO 888., 890. szakasza (büntetés fizetésére / fogva tartásra vagy bírságra / az ésszerűtlen magatartástól való tartózkodás vagy valaminek az abbahagyása és ideiglenes elfogadása miatti őrizetre vonatkozó határozat) alapján bocsátják ki.

Amennyiben a foglalás bankszámlaegyenlegre vonatkozik, egy külön eljárás irányadó, nevezetesen a ZPO 835. szakasza (3) bekezdésének megfelelő eljárás, amely szerint a magánszemély adós bankszámlaegyenlegét a hitelezőnek nem lehet kifizetni a fizetésre kötelező határozat harmadadósnak történő kézbesítésétől számított két hét elteltéig. Ez az eljárás lehetőséget ad az adósnak arra, hogy a foglalás alóli mentesítést kérje azt megelőzően, mielőtt az egyenleget a hitelezőnek kifizetnék.

3.3. Mennyi ideig maradnak az ilyen intézkedések érvényben?
A törvény megállapít-e határidőket, vagy a bíróság határoz meg egy rögzített érvényességi időtartamot?

Az őrizetbe vételre vagy foglalásra vonatkozó határozat, illetve az ideiglenes intézkedés nem hajtható végre a határozat kihirdetésétől vagy kézbesítésétől számított egy hónap elteltével.

Lap tetejeLap teteje

Az intézkedés a bíróság döntéséig, vagy pedig egy újabb intézkedés meghozataláig marad érvényben?

Az intézkedések addig maradnak érvényben, amíg fennáll a biztosítást indokoló ok vagy a körülmények ideiglenes jellege.

Ha az intézkedést eredetileg csak az egyik fél kérelme alapján rendelték el, van-e határidő mindkét fél meghallgatására?

Az őrizetbe vételi/foglalási eljárás nem szükségszerűen igényli mindkét fél meghallgatását (a ZPO 922. szakasza). Ha az adós fellebbezést nyújt be, szóbeli tárgyalást kell tartani (a ZPO 924. szakasza). Minden esetben szóbeli tárgyalást kell tartani az ideiglenes intézkedés kihirdetésére. Ezt csak sürgős esetben vagy a kérelem elutasításakor lehet mellőzni (a ZPO 937. szakasza, a ZPO (2) bekezdése).

Nincs határidő az érintett felek meghallgatására.

4. Van-e fellebbezési lehetőség az intézkedés ellen?

A bíróság őrizetbe vételt/foglalást elrendelő határozata vagy az ideiglenes intézkedés történhet végleges döntés útján (szóbeli tárgyalást követően) vagy határozattal (a ZPO 922., 936. szakasza).

A döntés ellen a felek akkor fellebbezhetnek, ha 600 eurót meghaladó összeg megfizetésére kötelezték őket.

A határozat kihirdetésére az alábbiak irányadók:

Az adós fellebbezhet az őrizetbe vételt/foglalást vagy ideiglenes intézkedést elrendelő határozat ellen (a ZPO 924. szakasza). Ekkor szóbeli tárgyalást tűznek ki, az intézkedés jogszerűségéről végleges döntés kihirdetésére.

Ha a kérelmet elutasítják, a hitelező azonnali fellebbezést nyújthat be, az elutasító határozat kézbesítésétől számított két héten belül. Ugyanez irányadó akkor is, ha a határozat őrizetbe vételt/foglalást vagy ideiglenes intézkedést rendel el, ugyanakkor a hitelezőt biztosíték megfizetésére is kötelezi.

Ezen felül az adós kérheti az őrizetbe vételt/foglalást vagy ideiglenes intézkedést elrendelő határozat hatályon kívül helyezését amiatt, hogy a hitelező az előírt határidőn belül követelését nem bizonyította (a ZPO 926. szakasza), vagy a körülmények megváltozása miatt (a ZPO 927. szakasza).

« Ideiglenes és biztonsági intézkedések - Általános információk | Németország - Általános információk »

Lap tetejeLap teteje

Utolsó frissítés: 09-06-2006

 
  • Közösségi jog
  • Nemzetközi jog

  • Belgium
  • Bulgária
  • Csehország
  • Dánia
  • Németország
  • Észtország
  • Írország
  • Görögország
  • Spanyolország
  • Franciaország
  • Olaszország
  • Ciprus
  • Lettország
  • Litvánia
  • Luxembourg
  • Magyarország
  • Málta
  • Hollandia
  • Ausztria
  • Lengyelország
  • Portugália
  • Románia
  • Szlovénia
  • Szlovákia
  • Finnország
  • Svédország
  • Egyesült királyság