Európai Bizottság > EIH > Ideiglenes és biztonsági intézkedések

Utolsó frissítés: 17-11-2006
Nyomtatható változat Kedvencek közé

Ideiglenes és biztonsági intézkedések - Általános információk

EJN logo

Az oldal tartalma elavult. Már megkezdtük a szöveg frissítését. Az aktualizált tartalom az európai igazságügyi portálon lesz elérhető.


„Keresetet indított a bíróságon, de az eljárás lassú, Ön pedig eléggé elkedvetlenedett.”

Attól fél, hogy adósa vissza fog élni a hosszan elhúzódó eljárásokkal és a különféle jogorvoslati lehetőségekkel annak érdekében, hogy még az ítélet meghozatala előtt kijátssza hitelezőit. Kísértést érezhet például saját fizetésképtelenségének megszervezésére vagy vagyontárgyainak átruházására. Ilyen esetben Önnek érdekében áll a bíróságtól ideiglenes intézkedések elrendelését kérni.

A bíróság ideiglenes vagy biztosítási intézkedéseket rendelhet el az adós vagyontárgyaira. Mindezen intézkedések célja az, hogy meghatározott időre előrebocsássák az ügy érdemében a végső ítéletet annak biztosítására, hogy azt majd végre is lehessen hajtani. Azonban számos helyzetet kell megkülönböztetni.

1. Biztosítási intézkedések

Az Európai Közösségek Bírósága ezeket olyan intézkedésként határozta meg, amelyek célja egyrészről olyan jogok biztosítása, amelyeknek elismerését egy másik, az ügy érdemét tárgyaló bíróság előtt folyamatban levő ügyben kérték, másrészről a fennálló ténybeli és jogi helyzet megőrzése. A gyakorlatban az ilyen intézkedések lehetővé teszik a hitelező számára, hogy bebiztosítsa magát a nemfizetés kockázata ellen az alábbi két módszer használatával: vagy az adós vagyontárgyainak átruházásában történő megakadályozása, vagy azokra teher bejegyeztetése, hogy elidegenítésük esetén azokat a későbbi megszerzőtől vissza lehessen venni.

Példák a biztosítási intézkedésekre:

  • Az adós ingatlanának vagy pénzösszegeinek megelőző zárolása;
  • Az ítélet meghozataláig jelenlegi állapotában megőrzendő, vitatott ingatlan bírósági gondnokság alá helyezése;
  • Ingatlan, üzletrészek és értékpapírok jelzálog alapítása útján történő zárolása. Léteznek szabályok a nyilvánosság vonatkozásában.

A biztosítási intézkedések elrendelésének feltételei:

  • Kérelem előterjesztésekor a bíróság (amely tagállamtól függően lehet az ügyet tárgyaló bíróság, vagy az ideiglenes és biztosítási intézkedésekért felelős, különös hatáskörű bíróság) kérheti bizonyíték szolgáltatását arra, hogy ügye esélyes a pernyertességre, és fennáll annak kockázata, hogy nem lesz képes a tartozást adósán behajtani.
  • A bíróság határozata pontosan meghatározza az intézkedéssel érintett vagyontárgyakat, a követeléssel arányos módon meghatározott értékig. Vannak olyan dolgok és vagyontárgyak, amelyeket nem lehet lefoglalni (ruházat, élelmiszerek, meghatározott bútordarabok, a bér és fizetés hányada) annak biztosítására, hogy az adós és családja továbbra is fenntarthasson egy megfelelő életszínvonalat. Az adós vitathatja az intézkedést, és kérheti a zárolás feloldását. Ha az ügy érdemének tárgyalását követően végrehajtható ítélet lesz a kezében, kérheti a biztosítási intézkedés végrehajtási intézkedéssé történő átváltoztatását.

2. Ideiglenes intézkedések

Lap tetejeLap teteje

Más sürgős esetekben az egyszerű biztosítási intézkedések nem bizonyulnak mindig elegendőnek. A bíróság ezért elrendelhet az ügy érdemében várható ítélettel azonos hatással bíró ideiglenes intézkedéseket. A végleges ítélet megerősítheti vagy visszavonhatja ezen ideiglenes intézkedéseket.

A biztosítási intézkedésekhez hasonlóan az ideiglenes intézkedéseket az ügy érdemében történő ítélethozatal előtt rendelik el, ez különbözteti meg azokat az előzetes végrehajtástól.

3. Előzetes végrehajthatóság

Az Ön javára hoztak ítéletet, azonban még mindig fennáll a fellebbezés vagy a megtámadás lehetősége. Ön azonnal végre szeretné hajtatni az ítéletet, mivel attól tart, hogy adósa egyszerűen amiatt fog fellebbezni, hogy késleltesse az eljárást. Sok ilyen esetben a bíróság az ítélet előzetes végrehajtását rendeli el. Egyes követelmények előírhatók, az országtól függően (sürgősség, a hitelező által adott biztosíték, kontradiktórius eljárás elve, az igény nem vitatható, holott az ítélet ellen még mindig benyújtható fellebbezés stb.).

A nemzeti jogszabályok összehasonlítása mutatja, hogy csaknem teljesen hiányzik az ideiglenes és biztosítási intézkedések fogalommeghatározása, és a jogrendszerek széles körben különböznek. A tagállamok közötti szakadék tovább szélesedik, amennyiben az intézkedések az érdemi eljárást feleslegessé teszik, és elősegítik a rendes hatásköri szabályok megkerülését. Ugyancsak egyenlőtlenül oszlik meg a bíróságok előzetes végrehajthatóság iránti kérelmek tárgyalására vonatkozó hatásköre – egyes tagállamok visszautasítják minden olyan döntés lehetőségét, ami előrevetítené a végső döntést.

Meglehetősen lényeges különbségek vannak ezen intézkedések elrendelésének feltételeiben is. Például a sürgősségi követelményt egyre gyakrabban egészen tág értelemben veszik.

Ugyancsak lényeges különbségek vannak azon dolgok és vagyontárgyak jellegében, amelyekre az intézkedések vonatkozhatnak, a rendelkezésre álló intézkedések fajtájában, és az ideiglenes vagy biztosítási intézkedéseket elrendelő és az ügy érdemét tárgyaló bíróság közötti kapcsolatban. A formai szempontok a legkevésbé sem egységesek. Sok tagállamban az előzetes intézkedésekhez szükséges a bíróság jóváhagyása – amely lehet az egyik tagállamban különös hatáskörű bíróság, míg a másikban általános hatáskörű –, míg máshol erre nincs szükség. Továbbá sok tagállamban az eljárás alapvetően egyoldalú, míg máshol a váratlan meglepetések elkerülésére, a legsürgősebb esetek kivételével, a teljes eljárás kontradiktórius.

A tagállamok zászlajára kattintva eljuthat az ideiglenes és biztosítási intézkedésekre vonatkozó információkhoz.

A közösségi jog ikonjára kattintva jut el valamely más tagállam ideiglenes és biztosítási intézkedésekre vonatkozó információihoz.

A nemzetközi egyezményekre vonatkozó információkat a nemzetközi jog ikonra kattintva találja meg.

Lap tetejeLap teteje

Utolsó frissítés: 17-11-2006

 
  • Közösségi jog
  • Nemzetközi jog

  • Belgium
  • Bulgária
  • Csehország
  • Dánia
  • Németország
  • Észtország
  • Írország
  • Görögország
  • Spanyolország
  • Franciaország
  • Olaszország
  • Ciprus
  • Lettország
  • Litvánia
  • Luxembourg
  • Magyarország
  • Málta
  • Hollandia
  • Ausztria
  • Lengyelország
  • Portugália
  • Románia
  • Szlovénia
  • Szlovákia
  • Finnország
  • Svédország
  • Egyesült királyság