Európai Bizottság > EIH > Ideiglenes és biztonsági intézkedések > Franciaország

Utolsó frissítés: 26-07-2006
Nyomtatható változat Kedvencek közé

Ideiglenes és biztonsági intézkedések - Franciaország

EJN logo

Az oldal tartalma elavult. Az eredeti nyelvi változatot frissítettük, és áthelyeztük az európai igazságügyi portálra.


 

TARTALOMJEGYZÉK

1. Milyen intézkedési típusok léteznek? 1.
2. Melyek az ilyen intézkedések meghozatalának feltételei? 2.
2.1. Kérjük, írja le az eljárást 2.1.
2.2. Anyagi jogi feltételek 2.2.
3. Az ilyen jellegű intézkedések célja és jellege 3.
3.1. Milyen típusú vagyontárgyak vonhatók az intézkedések hatálya alá? 3.1.
3.2. Mi az intézkedések hatálya? 3.2.
3.3. Mi az intézkedések időbeli hatálya? 3.3.
4. Van-e lehetőség az intézkedések megfellebbezésére? 4.

 

1. Milyen intézkedési típusok léteznek?

  • A soron kívüli előzetes eljárásokért (soron kívüli kérelmek, letét fizetése, kilakoltatás, eltiltás és bizonyíték megóvása) felelős bíró ideiglenes intézkedéseket hozhat.

Lehetetlen volna az ideiglenes intézkedések teljes körét felsorolni. A soron kívüli előzetes eljárások során valamennyi halaszthatatlan intézkedés meghozható, amennyiben azokat nem vitatják komolyan, vagy a jogalapjának megtámadása nem indokolt (letét elhelyezése, jogtalan bérlő kilakoltatása, szakértelem vagy felvétel a kárról stb.). Továbbá, a bíró a soron kívüli előzetes eljárás során minden olyan intézkedést haladéktalanul meghozhat, amely a küszöbön álló veszély megelőzéséhez (pl. stabilizációs munkálatok), vagy egy szemmel láthatólag törvénytelen cselekmény megállításához szükséges.

  • Az óvintézkedéseknek van egy különös kategóriája (megelőző jellegű zárlat és bírói korlátozó intézkedések), ezek az intézkedések lehetővé teszik a hitelező számára, hogy – a legtöbb esetben a bíró felhatalmazásával – elidegeníthetetlenné tegye az adós vagyonának egy részét vagy egészét, vagy egy különös korlátozó jogot rendelnek a vagyontárgyhoz annak érdekében, hogy biztosítsák olyan igény kielégítését, amelyet határozatban még nem ismertek el, de amelynek beszedése kockázatot hordozhat.

Kétfajta óvintézkedés létezik:

  • megelőző jellegű zárlat, a tárgyi eszközök (ingóságok, járművek stb.) és immateriális javak (pénzösszeg, vétkes felek jogai és értékpapírjai) és kinnlevőségek (bankszámlák, bérleti díj, stb.) ideiglenes lefoglalása;
  • bírói korlátozó intézkedések a többi részvényes épületein, üzletrészein, érdekeltségén és tulajdonjogot megtestesítő értékpapírokon (ideiglenes jelzálog bejegyzése vagy a társaság részvényeinek vagy értékpapírjainak elzálogosítása).

2. Melyek az ilyen intézkedések meghozatalának feltételei?

2.1. Kérjük, írja le az eljárást
Szükség van-e mindig kérvényre ahhoz, hogy a bíróság elrendelje az intézkedést?
  • Ideiglenes intézkedések: az ügyet mindig a soron kívüli előzetes eljárást lefolytató bíró elé kell terjeszteni idézés (a bírósági végrehajtó által kézbesített végzés) formájában. Az előzetes eljárás kontradiktórikus eljárás.
  • Óvintézkedések: Elvileg a bíró előzetes felhatalmazása szükséges. Ugyanakkor bizonyos hitelezők felmentést kapnak a meghatalmazás alól, amennyiben végrehajtható a jogosultságuk, vagy követelésüket egy még nem végrehajtható bírósági döntés elismerte. Ugyanez vonatkozik az elfogadott váltó, saját váltó vagy csekk vagy egy épület bérleti díja (amennyiben a bérleti szerződést írásba foglalták) kifizetésének elmulasztására is.
Melyik bíróság hatáskörébe tartozik az ilyen intézkedések elrendelése?
  • Ideiglenes intézkedések: az illetékes bíró az illetékes bíróság elnöke, a kérvény jellegétől függően. Tehát a rendes törvény szerinti illetékesség a regionális bíróság elnökét illeti. Ugyanakkor a kerületi bíróságok, a kereskedelmi bíróságok elnöke, az ipari bíróságok vagy egy mezőgazdasági bíróság szintén elrendelhetik ezeket saját illetékességi területükön soron kívüli előzetes eljárásban.
  • Óvintézkedések: a regionális bíróság bírája az illetékes, amelynek hatáskörébe tartozik a polgári jogi határozatok végrehajtásával kapcsolatos kérdésekben határozatot hozni (végrehajtási bíró). Az adós lakhelye szerinti bíró az illetékes.
Kötelező-e a jogi képviselet? 

Nem, a felek a végrehajtás vagy a soron kívüli előzetes eljárás folyamán a védelmet maguk látják el. Ugyanakkor jogosultak ügyvédi segítséget vagy képviseletet kérni.

Lap tetejeLap teteje

Mi a közvetítők, például a végrehajtási ügynökök vagy bírósági végrehajtók szerepe?

A megelőző jellegű zárlatokat a bírósági végrehajtónak kell végrehajtania. Ez nem vonatkozik azonban bírói korlátozó intézkedések bejegyzésére. Tekintettel azonban a korlátozó intézkedések bejegyzésének komplex bírósági eljárására, a hitelezőket mindig szakember segíti.

Kérjük, adja meg az egyes intézkedési típusok költségeinek tartományát.

Az óvintézkedések költségét végül az adós fizeti meg, noha előfordul, hogy a hitelezőnek erre előleget kell fizetnie. A végrehajtási költségeket egy skála szerint számítják ki, amelyik rögzíti a bírósági végrehajtók díjazását minden egyes végrehajtás és óvintézkedés esetében.

Az 1996. december 12-i 96-1080 számú rendelet értelmében a bírósági végrehajtók díjazása egy akár összesítetten, akár adott esetben rögzített vagy arányosan kifejezett díjakból, plusz adott esetben az eljárás megkezdésének díjából áll.

Óvintézkedések esetében a behajtott összeg arányában kiszámított díjakat csak akkor kell megfizetni, ha a bírósági végrehajtó felhatalmazást kap a kintlevő összeg behajtására. Továbbá, a fent említett rendelethez csatolt nómenklatúra kizárja a szabad alku tárgyát képező további díj felszámítását, kivéve a vétkes felek jogaira és értékpapírjaira vonatkozó megelőző jellegű zárlatok esetét.

Tájékoztatásképpen, egy 10 000 euró összegű követelés esetén a díj (rögzített díj) összetevői a következők:

  • Ingóságok megelőző jellegű zárlatának ügyleti díja: 67,20 euró.
  • A regionális igazgatási hivatalnál gépjármű zárlata nyilatkozat alapján: 62,40 euró.
  • Bankszámla megelőző jellegű zárlata: ügyleti díj 59,20 euró, a zárlatról való értesítés kikézbesítése az adósnak 49,60 euró.
  • A bíróság által elrendelt ideiglenes jelzálog bejegyzése: 49,60 euró.
2.2. Anyagi jogi feltételek

A bíróság nem hajtja végre az intézkedést, mindössze elrendeli azt. Az intézkedést a bírósági végrehajtó hajtja végre a bírósági felhatalmazás kedvezményezettjének kérésére.

Lap tetejeLap teteje

Amennyiben előzetes bírói felhatalmazásra van szükség, a követelésnek „alaposnak” kell lennie.

Óvintézkedések esetén nincs kifejezett követelmény azok soron kívüli kezelésére.

A hitelezőknek bizonyítaniuk kell olyan „körülmények meglétét, amelyek valószínűsíthetően veszélyeztetik a behajtást” (pl.: az adós rosszhiszeműsége, aki elrejti eszközeit, nagyszámú hitelező megléte stb.).

3. Az ilyen jellegű intézkedések célja és jellege

3.1. Milyen típusú vagyontárgyak vonhatók az intézkedések hatálya alá?

Az adós valamennyi olyan vagyontárgya, amit a törvény nem nyilvánít a „zárlat alól kivételt képező” vagyonnak (például a napi használati tárgyak vagy a szakma gyakorlásához szükséges eszközök), a megelőző jellegű zárlat alá vonható. Ugyanez vonatkozik a követelésekre is: ugyanakkor a fizetések sosem képezhetik a megelőző jellegű zárlatintézkedések tárgyát (noha az lefoglalható egy bírósági döntés alapján vagy más végrehajtható jogcímen, a díjazás zárlati eljárásának függvényében).

3.2. Mi az intézkedések hatálya?

Az óvintézkedés alapján lefoglalt vagyontárgyak nem idegeníthetők el. Az adós továbbra is birtokában tartja őket, felelős értük, de nem idegenítheti el azokat. Amennyiben az adós hűtlenül kezeli a zárlat alá vett vagontárgyakat, bírsággal és szabadságvesztéssel büntethető bűncselekményt követ el.

Lap tetejeLap teteje

A zár alá vett pénzösszegeket egy zárolt számlán helyezik el.

A bírói korlátozó intézkedések tárgyát képező vagyontárgyakat az adós eladhatja, azonban a hitelező elsőbbségi részvényeivel követelheti a belőlük származó jövedelmet.

Az óvintézkedésként zárolt vagyontárgyak az adós felügyelete alá kerülnek, aki köteles azok „letétkezelőjeként” eljárni. A zárlat hatálya nem kötelező harmadik felekre nézve. Ezzel szemben a bírói korlátozó intézkedések, amelyek nyilvánosságra hozatali intézkedésekkel járnak (bejegyzés), mindenkire nézve kötelezőek.

A bankok (és általában valamennyi harmadik fél), akik egy ügyfél vonatkozásában megelőző jellegű zárlatról kapnak értesítést, haladéktalanul kötelesek bejelenteni a bírósági végrehajtónak az adóssal szembeni valamennyi kötelezettségüket (más szóval, az adós nevében nyitott valamennyi bankszámlát, és a számlákon nyilvántartott összegeket). Amennyiben a bank elmulasztja a fenti tájékoztatást, és erre nincs törvényes indoka, a bíróság elrendelheti, hogy az adósság összegét fizesse meg az adós helyett.

3.3. Mi az intézkedések időbeli hatálya?

Az óvintézkedéseket az arra felhatalmazást adó bíró által kibocsátott rendelkezéstől számított három hónapon belül meg kell hozni. Ellenkező esetben a felhatalmazás érvényét veszti.

Amennyiben a hitelező még nem kezdeményezett eljárást követelése elismertetése érdekében, ezt az intézkedés meghozatalától számított egy hónapon belül meg kell tennie. Ellenkező esetben az intézkedés érvényét veszti.

Az adóst legfeljebb nyolc napon belül értesíteni kell az óvintézkedésről. Az adós a végrehajtási bírótól kérvényezheti az intézkedés vagy az arra való felhatalmazás mellőzését. Elképzelhető, hogy a bíró már korábban döntött annak a meghallgatásnak a határnapjáról, amelyen a felek megvitathatják az intézkedést. Elvileg az adós kérelme az intézkedés mellőzése iránt elfogadható, feltéve, hogy a megelőző jellegű zárlat nem változott foglalássá a hitelező követelésével kapcsolatos bíróság döntés következtében.

4. Van-e lehetőség az intézkedések megfellebbezésére?

Az adós fellebbezhet mind a rendelkezés, mind pedig az intézkedés ellen.

A végrehajtási bíró, aki illetékes az intézkedésekkel kapcsolatos felhatalmazások kiadására, szintén elbírálhatja a rendelkezéssel szembeni fellebbezést. Határozata a fellebbviteli bíróságon megfellebbezhető.

Amennyiben az adós az intézkedésre való felhatalmazásról és magáról az intézkedésről egyidejűleg kap értesítést, a rendelkezés mellőzése iránti kérelemre ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint az intézkedés mellőzése iránti kérelemre: elfogadható, azzal a feltétellel, hogy az óvintézkedés nem változott foglalássá.

A fellebbezés nem függeszti fel az óvintézkedés hatályát, amely mindaddig hatályban is marad, ameddig a bíró el nem rendeli a zárlat feloldását, vagy érvénytelennek nem nyilvánítja az intézkedést.

További információk

  • Legifrance français
  • Francia Igazságügyi Minisztérium français

« Ideiglenes és biztonsági intézkedések - Általános információk | Franciaország - Általános információk »

Lap tetejeLap teteje

Utolsó frissítés: 26-07-2006

 
  • Közösségi jog
  • Nemzetközi jog

  • Belgium
  • Bulgária
  • Csehország
  • Dánia
  • Németország
  • Észtország
  • Írország
  • Görögország
  • Spanyolország
  • Franciaország
  • Olaszország
  • Ciprus
  • Lettország
  • Litvánia
  • Luxembourg
  • Magyarország
  • Málta
  • Hollandia
  • Ausztria
  • Lengyelország
  • Portugália
  • Románia
  • Szlovénia
  • Szlovákia
  • Finnország
  • Svédország
  • Egyesült királyság