Európai Bizottság > EIH > Ideiglenes és biztonsági intézkedések > Finnország

Utolsó frissítés: 30-10-2006
Nyomtatható változat Kedvencek közé

Ideiglenes és biztonsági intézkedések - Finnország

EJN logo

Az oldal tartalma elavult. Az eredeti nyelvi változatot frissítettük, és áthelyeztük az európai igazságügyi portálra.


 

TARTALOMJEGYZÉK

1. Milyen intézkedési típusok léteznek? 1.
2. Melyek az ilyen intézkedések meghozatalának feltételei? 2.
2.1. Eljárás 2.1.
2.2. Anyagi jogi feltételek 2.2.
3. Az ilyen jellegű intézkedések célja és jellege 3.
3.1. Milyen típusú vagyontárgyak vonhatók az intézkedések hatálya alá? 3.1.
3.2. Mi az intézkedések hatálya? 3.2.
3.3. Mi az intézkedések időbeli hatálya? 3.3.
4. Van-e lehetőség az intézkedések megfellebbezésére? 4.

 

1. Milyen intézkedési típusok léteznek?

Finnországban a polgári vagy kereskedelmi peres eljárásban az adós vagy más alperes saját javára óvintézkedéseket eszközölhet. Az óvintézkedések célja, hogy a későbbiekben az érdemi ügyben hozott döntés végrehajtható legyen. Az óvintézkedések elrendelésére irányadó rendelkezéseket a Rendtartás 7. fejezete, a határozatok végrehajtására vonatkozókat pedig az adósságbehajtásról szóló törvény 7. fejezete tartalmazza. Három fajta ilyen jellegű óvintézkedés létezik:

  1. a pénzügyi tartozás fedezete érdekében végrehajtott foglalás,
  2. tulajdonjog vagy más előzetes jog biztosítása érdekében végrehajtott foglalás, és
  3. egyéb óvintézkedések (általános óvintézkedések).

Az alábbiakban részletesen leírjuk ezeket az óvintézkedéseket, amelyek a polgári jogi ügyek valamennyi fajtájánál rendelkezésre állnak. Léteznek olyan óvintézkedések is, amelyek csak meghatározott fajtájú jogviták esetében alkalmazhatók, különös jogszabályok alapján. Ide tartoznak például azok az óvintézkedések, amelyek célja ipari jogok és szerzői jogokkal kapcsolatos bizonyítékok biztosítása polgári jogi ügyekben. Büntető ügyekben a kényszerintézkedésekről szóló törvény alkalmazható; kényszerintézkedések közé tartozik a foglalás, az elidegenítési jog korlátozása és a zár alá vétel.

Különbséget kell tenni az óvintézkedések és a valamely polgári jogi ügyben hozott határozat előzetes (ideiglenes) végrehajtása között. Ez utóbbi a határozat végrehajtására vonatkozik, mielőtt az jogerőre emelkedne, vagy megfellebbezhetetlenné válna. A polgári jogi ügyben hozott, még nem jogerős határozat általában a jog szerint kikényszeríthető, azonban rendszerint nem kényszeríthető ki a maga teljességében. Például az elsőfokú bíróságnak az esedékes tartozásról szóló nem jogerős határozata alapján az adós vagyona lefoglalható, amennyiben az nem nyújt biztosítékot a meg nem fizetett adósság fedezetére. Ugyanakkor a lefoglalt vagyon csak akkor idegeníthető el, és a befolyó jövedelem csak akkor fizethető ki a hitelező számára, ha a hitelező azok fedezetére biztosítékot nyújt. Ezzel szemben a mulasztási határozat azonnal teljes körűen végrehajtható.

Lap tetejeLap teteje

2. Melyek az ilyen intézkedések meghozatalának feltételei?

2.1. Eljárás

Az említett óvintézkedések elrendeléséről szóló határozatot a rendes bíróság (a kerületi elsőfokú bíróság) hozza meg. A bíróság által elrendelt óvintézkedéseket a bírósági végrehajtó hajtja végre. Amikor a bírósági eljárás érdemben függőben van, a bírósághoz óvintézkedés iránti kérelmet lehet benyújtani. Amikor a bírósági eljárás még nem indult meg, az óvintézkedések iránti kérelmet ahhoz a kerületi bírósághoz kell benyújtani, amely az ügyet vélhetőleg érdemben tárgyalni fogja. Finnországban nincs az ügyvédi képviseletre vonatkozó követelmény, jogi képviselet esetén erre rendszerint egy lakimies kap megbízást.

A bíróság nem hagyhatja véglegesen jóvá az óvintézkedések iránti kérelmet anélkül, hogy lehetőséget biztosítana az alperes meghallgatására. Ugyanakkor a bíróság helyt adhat a felperes ideiglenes óvintézkedések iránti kérelmének a másik fél meghallgatása nélkül is, amennyiben az óvintézkedés célja egyébként meghiúsulhatna. A gyakorlatban igen gyorsan megtehetők az óvintézkedések. Az ideiglenes határozat mindaddig érvényben marad, amíg azzal ellentétes értelmű határozat nem születik.

Amennyiben a felperesnek már van jogalapja az adósság behajtásához, de az nem hajtható végre azonnal, bizonyos körülmények között a bírósági végrehajtó közvetlenül is hozhat ideiglenes óvintézkedéseket. Az alábbiakban csak a bíróság által elrendelt óvintézkedésekkel foglalkozunk.

Lap tetejeLap teteje

2.2. Anyagi jogi feltételek

A lefoglalás elrendelésének feltétele, hogy valamely esedékes tartozás vagy előzetes jog biztosítására szolgáljon az alábbiak szerint:

  1. a felperesnek vitán felül bizonyítani kell, hogy az alperestől lefoglalható tartozásra jogosult, vagy az adott vagyonra előzetes joggal rendelkezik, és
  2. fenn kell állnia annak a veszélynek, hogy az alperes oly módon jár el, ami veszélyezteti vagy a felperesnek járó adósság megfizetését, vagy a felperes jogát.

Ennek megfelelően, más óvintézkedések megkövetelik a másik jogra vonatkozó prima facie bizonyíték létét, és annak a veszélynek a fennállását, hogy az alperes ezt a jogot megsértheti.

Az óvintézkedések végrehajtása előtt a felperesnek biztosítékot kell letennie a bírósági végrehajtónál.

3. Az ilyen jellegű intézkedések célja és jellege

3.1. Milyen típusú vagyontárgyak vonhatók az intézkedések hatálya alá?

Bármilyen vagyontárgy az óvintézkedések hatálya alá vonható. Amennyiben a foglalás célja az esedékes adósság biztosítása, a bíróság elrendeli az alperes tulajdonát képező ingó és ingatlan vagyon lefoglalását, addig a mértékig, ameddig az biztosítja a felperes részére járó ismert tartozás összegét. Ezután a bírósági végrehajtó dönti el, hogy az alperes mely vagyontárgya kerül lefoglalásra az ideiglenes végzés alapján. Amennyiben a foglalás célja előzetes jog biztosítása, a bíróság az adott jog tárgyát képező vagyontárgyra adja ki a végzést, és a bírósági végrehajtó végrehajtja a végzést az adott vagyontárgy vonatkozásában.

Lap tetejeLap teteje

Az óvintézkedések keretében a bíróság jogosult:

  1. szankció kilátásba helyezése mellett megtiltani az alperesnek valamely cselekmény elvégzését, vagy valamely helyre történő belépését;
  2. szankció kilátásba helyezése mellett elrendelni, hogy az alperes egy cselekményt végrehajtson;
  3. meghatalmazni a felperest, hogy egy cselekményt végrehajtson vagy végrehajtasson;
  4. elrendelni, hogy az alperes vagyontárgya egy megbízott birtokába vagy őrizetébe kerüljön; vagy
  5. más óvintézkedést elrendelni a felperes jogainak biztosítása érdekében.
3.2. Mi az intézkedések hatálya?

A vagyon lefoglalását elrendelő végzés végrehajtásakor az adós elveszíti jogosultságát a vagyontárgy felett. A lefoglalási végzés tárgyát képező vagyon kezelése bűncselekmény. Amikor az adós bankszámláján levő pénzeszközök képezik a lefoglalási végzés tárgyát, a bank kizárólag a bírósági végrehajtó számára szabadíthatja fel az összeget. Ugyanakkor a lefoglalási végzés nem nyújt az azt kezdeményező személy számára előjogokat, az adós többi hitelezőjével szemben a végzés tárgyát képező összeg tekintetében.

Az egyéb óvintézkedések hatálya az intézkedés tartalmától függ.

3.3. Mi az intézkedések időbeli hatálya?

Az óvintézkedéseket elrendelő határozat meghozatalától számított egy hónapon belül a felperesnek érdemi keresetet kell benyújtania a bírósághoz vagy intézményhez egy másik eljárás iránt, amely végrehajtható határozattal zárható le, mint például a választottbíráskodás. Ennek elmulasztása esetén az óvintézkedéseket visszavonják. Az óvintézkedések akkor is visszavonhatók, ha más okból megszűnik az a jogalap, amelynek alapján meghozták azt. Amikor a bíróság meghozza az érdemi döntését, határozatot kell hoznia az óvintézkedések vonatkozásában is.

Az óvintézkedések eredményeként felmerülő költséget elsősorban a felperes viseli. Amennyiben az óvintézkedések alaptalannak bizonyulnak, a felperes kártérítésre kötelezhető az alperesnek okozott kárért, függetlenül attól, hogy azt gondatlanságból okozta-e. Ennek az eshetőségnek a fedezeteként kell a felperesnek biztosítékot letétbe helyeznie az óvintézkedések végrehajtását megelőzően. Általánosságban, az alperes megelőzheti az óvintézkedések végrehajtását biztosíték letétbe helyezésével.

4. Van-e lehetőség az intézkedések megfellebbezésére?

A bíróság óvintézkedést elrendelő végzése ellen fellebbezés nyújtható be egy magasabb fokú bírósághoz (fellebbviteli bíróság, Legfelsőbb Bíróság). A fellebbezés nem gátolja meg a határozat végrehajtását, kivéve, ha a fellebbezést tárgyaló bíróság a határozatot felfüggeszti. Ugyanakkor az ideiglenes óvintézkedések tárgyában hozott határozatok ellen nincs fellebbezési lehetőség.

A kerületi bírósághoz fellebbezés nyújtható be a bírósági végrehajtó által valamely óvintézkedés végrehajtása tárgyában hozott intézkedés vagy határozat ellen. A fellebbezést egy harmadik fél is benyújthatja, aki például úgy véli, hogy a saját vagyonát foglalták le az adós tartozása fejében.

« Ideiglenes és biztonsági intézkedések - Általános információk | Finnország - Általános információk »

Lap tetejeLap teteje

Utolsó frissítés: 30-10-2006

 
  • Közösségi jog
  • Nemzetközi jog

  • Belgium
  • Bulgária
  • Csehország
  • Dánia
  • Németország
  • Észtország
  • Írország
  • Görögország
  • Spanyolország
  • Franciaország
  • Olaszország
  • Ciprus
  • Lettország
  • Litvánia
  • Luxembourg
  • Magyarország
  • Málta
  • Hollandia
  • Ausztria
  • Lengyelország
  • Portugália
  • Románia
  • Szlovénia
  • Szlovákia
  • Finnország
  • Svédország
  • Egyesült királyság