Európai Bizottság > EIH > Ideiglenes és biztonsági intézkedések > Csehország

Utolsó frissítés: 01-06-2006
Nyomtatható változat Kedvencek közé

Ideiglenes és biztonsági intézkedések - Csehország

EJN logo

Az oldal tartalma elavult. Az eredeti nyelvi változatot frissítettük, és áthelyeztük az európai igazságügyi portálra.


 

TARTALOMJEGYZÉK

1. Melyek a különböző intézkedésfajták? 1.
2. Milyen feltételekkel hozhatók meg a fenti intézkedések? 2.
2.1. Az eljárás 2.1.
2.2. Anyagi jogi feltételek 2.2.
3. Az említett intézkedések tárgya és jellege 3.
3.1. Milyenfajta vagyonra irányulhatnak az említett intézkedések? 3.1.
3.2. Melyek az említett intézkedések jogi hatásai? 3.2.
3.3. Mi az említett intézkedések érvényességi ideje? 3.3.
4. Van-e lehetőség fellebbezésre az intézkedés ellen? 4.

 

1. Melyek a különböző intézkedésfajták?

Megkülönböztetünk ideiglenes intézkedéseket és bizonyítékok biztosítását.

Az eljárás megindulása előtt a bíróság dönthet ideiglenes intézkedés meghozataláról, ami a felek közti ideiglenes megállapodásból vagy a bírósági határozat végrehajtásának biztosítására irányuló előzetes eljárásból áll. Mielőtt az ügy érdemi részét tárgyaló eljárás megkezdődik, a bíróság biztosíthatja (pl. beszerezheti) a bizonyítékokat is (pl. meghallgathatja a tanút, elkészíttetheti a szakértői véleményt, megvizsgálhatja az iratot), ha attól tart, hogy a későbbiekben erre nem lesz mód, vagy a bizonyítékot csak nehézségek árán tudja majd megszerezni.

2. Milyen feltételekkel hozhatók meg a fenti intézkedések?

2.1. Az eljárás

Az eljárásban szereplő azon félnek, akinek valamely bizonyíték biztosításához vagy ideiglenes intézkedés meghozatalához érdeke fűződik, az ügyet tárgyaló bírósághoz kell fordulnia. Kivételt jelentenek azon ideiglenes intézkedések esetei, ahol a bíróság kérelem nélkül is kezdeményezheti az eljárást (pl. kiskorúak felügyeletével, valamely személy egészségügyi intézményben történő elhelyezésének vagy ott tartásának engedélyezésével, jogképességgel, gyámsággal, örökléssel, valamely személy holttá nyilvánításával, házasság érvényességének megállapításával stb. kapcsolatos ügyek). Ilyen esetekben a bíróság ex officio elrendeli az ideiglenes intézkedéseket, amelyek iránt kérelmet nem kell benyújtani. Az ideiglenes intézkedés végrehajtása, illetőleg bizonyíték biztosítása iránti kérelemhez nem szükséges a jogi képviselet.

Lap tetejeLap teteje

Az ideiglenes intézkedéseket az anyagi jogi eljárásban illetékes bíróság rendeli el. A bizonyíték biztosítását az a bíróság végzi, amely az anyagi jogi eljárásra illetékes volna, vagy az a bíróság, amelynek illetékességi területén a veszélyeztetett bizonyítékanyag található.

A bizonyíték biztosítása közjegyző vagy végrehajtó által felvett jegyzőkönyvvel is történhet, ha az adott tények közjegyző vagy végrehajtó jelenlétében következtek be, vagy ha közjegyző vagy végrehajtó tanúsítja a tényállást. Az ideiglenes intézkedéseket elrendelő határozat végrehajtását bírósági végrehajtó tisztviselők (azaz bírósági alkalmazottak) végzik, illetve végrehajtót (azaz kijelölt, végrehajtó hatósági jogkörben eljáró természetes személyt) is megbízhatnak vele.

A bizonyíték biztosítása iránti kérelem díjmentes. Az ideiglenes intézkedés iránti kérelem díja 500 cseh korona, kivéve ha a kérelmet követelés rendezése iránti eljárás során terjesztik elő, mivel ilyenkor a kérelem díjmentes. Néhány eljárás teljesen hivatalidíj-mentes, azaz még az ideiglenes intézkedés iránti kérelem is díjmentes. Ilyenek például a jogellenes döntéssel, őrzésről hozott döntéssel vagy helytelen hatósági jogcselekménnyel hatósági jogkörben okozott kár megtérítésével kapcsolatos ügyek; a kereskedelmi nyilvántartással kapcsolatos ügyek, ha fizetésképtelen természetes vagy magánszemély nyilvántartásba vételével kapcsolatosak; illetőleg a fizetésképtelenségi eljárás, a kötelező egyezség esetét is ideértve, kivéve a fizetésképtelenségből fakadó jogvitákat; továbbá egyebek között az egészségkárosodás miatti kártalanítási követelések, valamint az egészségkárosodáshoz kapcsolódó vagyoni kár miatti kártalanítás.

Lap tetejeLap teteje

2.2. Anyagi jogi feltételek

A bíróság szükség esetén a felek ideiglenes megegyezése szerint is elrendelhet ideiglenes intézkedést, vagy ha attól tart, hogy a bírósági határozat végrehajtása veszélybe kerülhet. A felek jogi kapcsolata ideiglenes megegyezéssel történő rendezésének szükségességét bizonyítani kell. Az ideiglenes intézkedések elrendelése szempontjából jelentős más körülményeket legalább igazolni kell (azaz az ügy körülményeire tekintettel azok valószínűségét kell bizonyítani).

Ha az ideiglenes intézkedést elrendelő határozatot azon a jogcímen kívánják kieszközölni, hogy a bírósági határozat végrehajtása veszélybe kerülhet, mindig kell lennie határozatnak vagy iratnak a végrehajtás elrendeléséről. Ideiglenes intézkedés csak akkor rendelhető el, ha a határozat még nem végrehajtható, vagy ha alapos oka van annak, hogy a jogosult személy mindeddig – ideiglenesen – nem tudta a határozat kikényszerítése útján követelni a kirótt kötelezettség teljesítését. Ugyanakkor bizonyítékkal kell alátámasztani a vélekedést, hogy a határozat végrehajtása veszélybe kerülne (különösen az adós magatartása miatt).

Az ügy érdemi részét tárgyaló eljárás megkezdése előtt kérelem benyújtása esetén biztosítható a bizonyíték, ha attól tartanak, hogy az adott bizonyítékot a későbbiekben nem vagy csak nehézségek árán lehetne beszerezni. A bizonyítékot nem biztosítják, ha a bizonyítéknak minden kétséget kizáróan nem lesz jelentősége az anyagi jogi eljárásban. A bíróság elutasítja a bizonyíték biztosítása iránti kérelmet, ha a kérelmező szándéka minden kétséget kizáróan nem a bizonyíték biztosítására, hanem valamilyen más célra irányul (pl. nem hozzáférhető adatok más eszközökkel történő megszerzése más személyek tevékenységéről).

Lap tetejeLap teteje

3. Az említett intézkedések tárgya és jellege

3.1. Milyenfajta vagyonra irányulhatnak az említett intézkedések?

Ideiglenes intézkedéssel elrendelhetik például, hogy valamelyik fél fizessen tartásdíjat, helyezzen letétbe pénzösszeget vagy vagyontárgyat a bíróságon, ne adjon el bizonyos vagyontárgyat vagy jogot, illetőleg tegyen meg valamit, tartózkodjon valaminek a megtételétől, vagy tegye lehetővé valaminek a megtörténtét. Az intézkedések a károsult személy tulajdonában álló bármilyen vagyonra vonatkozhatnak.

A bizonyíték biztosításával kapcsolatban a bizonyíték bármilyen eszközzel beszerezhető (a felek vagy tanúk meghallgatása, szakértői vélemény készíttetése, vizsgálat lefolytatása, iratbetekintés stb.).

3.2. Melyek az említett intézkedések jogi hatásai?

Az adós az ideiglenes intézkedés meghozatalát követően is eladhatja a vagyontárgyat, azonban az intézkedésben foglaltak szerint kell eljárnia.

Aki az ideiglenes intézkedés végrehajtását vagy a bizonyíték biztosítását akadályozza vagy jelentősen késlelteti, hivatalos határozat végrehajtásának akadályozásával vádolható, amely bűncselekménynek minősül. Továbbá aki az eljárás menetét jelentősen késlelteti, különösen azzal, hogy megfelelő indok nélkül nem jelenik meg a bíróságon vagy nem engedelmeskedik a bíróság utasításainak, legfeljebb 50.000 cseh korona összegű bírsággal büntethető. Ha valamelyik kötelezett fél önként nem tesz eleget az ideiglenes intézkedésről szóló határozatnak, a határozatot a bíróság végrehajtatja.

Lap tetejeLap teteje

Kérésre díjmentesen tájékoztatni kell a bíróságot minden olyan tényről, amelynek jelentősége lehet az eljárás és a határozat szempontjából. A bíróság írásbeli kérésére a bank az ügyfelek beleegyezése nélkül is tájékoztatást adhat az ügyfelekkel kapcsolatos, banktitok tárgyát képező tényekről. A bank kizárólag ideiglenes intézkedésről szóló határozat végrehajtása során zárolhat bankszámlát. E szankciók az adósokra és harmadik felekre egyaránt vonatkoznak.

3.3. Mi az említett intézkedések érvényességi ideje?

Az ideiglenes intézkedések a lejárat napjáig, illetve a bíróság által történő megszüntetésükig maradnak hatályban. Az ideiglenes intézkedés lejár, ha a felperes a bíróság által meghatározott határidő leteltéig nem nyújt be kérelmet az eljárás megindítása iránt; ha az anyagi jogi eljárás alapját képező kérelmet elutasítják; ha az anyagi jogi eljárás alapját képező kérelemnek helyt adtak, de a határozat végrehajthatóvá válása óta tizenöt nap eltelt; vagy ha az ideiglenes intézkedés már bizonyos ideje érvényben van. Az ideiglenes intézkedést a bíróság megszünteti, ha elrendelésük indoka már nem áll fenn. Az ideiglenes intézkedés iránt indított eljárásban a felek meghallgatása nem kötelező, ha ez nem késlelteti mindkét fél meghallgatását a főeljárásban.

A bizonyíték biztosítását a bíróság által meghatározott időn belül, illetve a lehető legkorábbi időpontban foganatosítani kell. Az eljárásban szereplő felek a bizonyíték biztosításánál jelen lehetnek, azonban nem jogosultak jelen lenni, ha a késedelem kockázattal járna. Ha az ügy érdemi részét tárgyaló eljárás elkezdődik, a felek jogosultak a bizonyítékkal alátámasztott vádak, valamint az összes felhozott bizonyíték megválaszolására, és a felek is meghallgathatók.

Lap tetejeLap teteje

4. Van-e lehetőség fellebbezésre az intézkedés ellen?

Az ideiglenes intézkedés iránti eljárásban részt vevő felek fellebbezhetnek a határozat ellen. A fellebbezést azon a bíróságon kell benyújtani, amely a fellebbezés tárgyát képező határozatot hozta, azonban a fellebbezést a bírósági hierarchiában következő magasabb szintű bíróság, azaz a területi vagy legfelsőbb bíróság bírálja el. A fellebbezést az írásbeli határozat kézbesítésétől számított tizenöt napon belül kell benyújtani. A tizenöt napos határidőn túl benyújtott fellebbezés szintén időben benyújtottnak minősül, ha a fellebbező a fellebbezési eljárással kapcsolatban a bíróságtól kapott helytelen tájékoztatás szerint járt el. Ha a bírósági határozat nem tartalmaz tájékoztatást a fellebbezési eljárásra, a fellebbezési határidőre, illetőleg a bíróságra vonatkozóan, ahol a fellebbezést be kell nyújtani, vagy helytelenül állítja, hogy fellebbezésnek nincs helye, a határozat kézbesítésétől számított három hónapon belül lehet fellebbezést benyújtani.

Az arra jogosult személy által, megfelelő időben benyújtott, elfogadható fellebbezés mindaddig megakadályozza a határozat hatályba lépését, amíg a fellebbviteli bíróság el nem bírálja a fellebbezést. Az ideiglenes intézkedés tárgyában hozott határozat azonban végrehajtható (azaz az abban előírtak szerint kell eljárni), ha a kézbesítés napjától számítandó teljesítési határidő lejárt, vagy ha a kézbesítést követően azonnal végrehajtható, amennyiben nem írtak elő teljesítési kötelezettséget. A bíróság úgy határozhat, hogy az ideiglenes intézkedést elrendelő rendelkezés a határozat hatályba lépéséig nem végrehajtható, feltéve hogy az ideiglenes intézkedés jellege ezt lehetővé teszi, illetőleg a végrehajtás hiánya nem ellentétes az intézkedés céljával.

« Ideiglenes és biztonsági intézkedések - Általános információk | Csehország - Általános információk »

Lap tetejeLap teteje

Utolsó frissítés: 01-06-2006

 
  • Közösségi jog
  • Nemzetközi jog

  • Belgium
  • Bulgária
  • Csehország
  • Dánia
  • Németország
  • Észtország
  • Írország
  • Görögország
  • Spanyolország
  • Franciaország
  • Olaszország
  • Ciprus
  • Lettország
  • Litvánia
  • Luxembourg
  • Magyarország
  • Málta
  • Hollandia
  • Ausztria
  • Lengyelország
  • Portugália
  • Románia
  • Szlovénia
  • Szlovákia
  • Finnország
  • Svédország
  • Egyesült királyság