Európai Bizottság > EIH > Ideiglenes és biztonsági intézkedések > Belgium

Utolsó frissítés: 25-05-2006
Nyomtatható változat Kedvencek közé

Ideiglenes és biztonsági intézkedések - Belgium

EJN logo

Az oldal tartalma elavult. Az eredeti nyelvi változatot frissítettük, és áthelyeztük az európai igazságügyi portálra.


 

TARTALOMJEGYZÉK

1. Az intézkedések különböző típusai 1.
1.1. Óvintézkedések 1.1.
1.2. Ideiglenes intézkedések 1.2.
1.3. Ideiglenes végrehajtás 1.3.
2. Milyen feltételek mellett rendelhetők el az ilyen intézkedések? 2.
2.1. Az eljárás 2.1.
2.2. Milyen feltételek mellett rendelhetők el az ilyen intézkedések? Követelmény-e a sürgősség? 2.2.
3. Az ilyen intézkedések célja és jellege 3.
3.1. A vagyontárgyak mely típusaira terjedhetnek ki az ilyen intézkedések? 3.1.
3.2. Milyen joghatással járnak az ilyen intézkedések? 3.2.
3.3. Az ilyen intézkedések érvényessége 3.3.
4. Van- e lehetőség fellebbezésre az intézkedés ellen? 4.

 

1. Az intézkedések különböző típusai

Az óvintézkedések célja a jogok biztosítása. A gyakorlatban a hitelező arra használhatja ezeket az intézkedéseket, hogy védje magát azzal a kockázattal szemben, hogy az adós nem tudja kifizetni.

Amennyiben az óvintézkedések önmagukban nem elegendőek, a bíróság ideiglenes intézkedéseket is elrendelhet, amelyek joghatása hasonló a tényleges határozatéhoz. A jogerős határozat később vagy megerősíti, vagy érvényteleníti az ideiglenes intézkedéseket.

A bíróság ideiglenes és óvintézkedéseket rendelhet el az adós vagyontárgyaival kapcsolatban. Az adósságbehajtással kapcsolatos ügyekben azt az elvet alkalmazzák, hogy az adós valamennyi ingóságával (készpénz, lakásberendezési és -felszerelési tárgyak, ékszerek, értékpapírjai) és ingatlan vagyonával (mezőgazdasági épületek, lakóház) felel a tartozás kiegyenlítéséért. A hitelező az adós jogosultságaival szemben (bankszámla, bér és fizetés) is követelést támaszthat.

1.1. Óvintézkedések
A. Előzetes lefoglalás

Sürgős esetben a hitelező a bírósághoz fordulhat, hogy az engedélyezze az adós lefoglalható vagyontárgyainak előzetes lefoglalását (Bírósági Szabályzat (“Bír. Szabályzat”), 1413. §). Az adós ezt követően nem rendelkezik szabadon az előzetesen lefoglalt vagyontárgyaival. Nem adhatja el, nem ajándékozhatja el vagy nem terhelheti meg jelzáloggal azokat. Az a tény, hogy nem rendelkezhet a vagyontárgyakkal, viszonylagos jelentőséggel bír, kizárólag a lefoglalást kieszközlő hitelező érdekében nyer alkalmazást. Az adós továbbra is a vagyontárgyak tulajdonosa és haszonélvezeti jog illeti meg.

Lap tetejeLap teteje

B. Zár alá vétel

A zár alá vétel a vitában érintett vagyontárgyak letétbe helyezése (megőrzése), amelyeket a jogerős határozat meghozataláig meg kell őrizni (Polgári Törvénykönyv, 1955. § és a következők). A zár alá vételben megállapodhatnak a felek, vagy azt elrendelheti a bíróság. A szokásos letétbe helyezéstől eltérően a zár alá vétel ingatlan vagyonra is alkalmazható (Polgári Törvénykönyv, 1959. §).

C. Leltár

A leltár összeállításának célja az örökség, a házastársi tulajdonközösség vagy osztatlan közös tulajdon értékének meghatározása a hitelező, a házastárs vagy az örökös kérelmére (Bír. Szabályzat, 1175. §). A leltár összeállítását kérelmezőnek jogában áll, hogy megválassza a közjegyzőt, aki elkészíti a vagyontárgyakat feltüntető okiratot. Amennyiben nem tudnak megegyezni, a helyi bíróság jelöli ki a közjegyzőt (Bír. Szabályzat, 1178. §). Vita esetén a helyi bíróság illetékes.

D. Pecséttel való lezárás

Ha a vagyontárgyakat pecséttel lezárják, a továbbiakban ténylegesen nem lehet rendelkezni azokkal. Ha komoly érdek megvédéséről van szó, a hitelezők, a házastárs vagy az örökösök kérhetik, hogy pecséttel zárják le azokat a vagyontárgyakat, amelyek a házastársi tulajdonközösség, örökség vagy osztatlan közös tulajdon részét képezik (Bír. Szabályzat, 1148. §). A pecséttel való lezárást a helyi bíróság rendeli el, amely elrendelheti a feloldást is a pecsét elhelyezését kérelmező személyek – hitelezők, házastárs vagy az örökösök – kérelme alapján. Ha a pecséttel való lezárás feloldását kifogásolják, újfent a helyi bíróság dönt.

Lap tetejeLap teteje

1.2. Ideiglenes intézkedések

Az ideiglenes vagy átmeneti intézkedések olyan intézkedések, amelyek visszavonhatók és megmásíthatók. Az ideiglenes vagy átmeneti intézkedéseket közbenszóló eljárás vagy érdemi eljárás során rendelik el.

1.3. Ideiglenes végrehajtás

Ideiglenes végrehajtásra rendkívül szigorú feltételek mellett van lehetőség, amikor meghozták a határozatot, de az még nem teljesen jogerős. Más szóval még lehetőség van fellebbezésre a határozat ellen, a határozat csak viszonylagos jogerővel bír, de még nem hajtható végre, ami negatív következményekkel járhat arra a félre nézve, aki azt próbálja elérni, hogy a másik fél teljesítse a kötelezettségét vele szemben. Bizonyos esetekben a felperes a bírósághoz fordulhat, hogy rendeljen el ideiglenes végrehajtást. Az ideiglenes végrehajtás egyik formája az adós vagyontárgyainak előzetes lefoglalása.

2. Milyen feltételek mellett rendelhetők el az ilyen intézkedések?

2.1. Az eljárás
A. Előzetes lefoglalás

Az a személy, aki javára határozatot hoztak, még akkor is ha a határozathozatalra külföldön került sor, utasíthatja a bírósági végrehajtót, hogy helyezze előzetes lefoglalás alá a pervesztes vagyontárgyait. Amennyiben a hitelező javára nem hoztak határozatot, bírósági végzésre van szükség. Választottbíró nem rendelhet el előzetes lefoglalást (Bír. Szabályzat, 1696. §).

Lap tetejeLap teteje

A kérelmeket a lefoglalási ügyekkel foglalkozó bírósághoz nyújtják be és közbenszóló eljárás keretében tárgyalják (Bír. Szabályzat, 1395. §). Az idézés határidejét legalább két napban kell megállapítani, de sürgős esetekben lehet rövidebb.

Az előzetes lefoglalás iránti egyoldalú kérelmet az ügyvéd helyezi letétbe annál a lefoglalási ügyekkel foglalkozó bíróságnál, amely hatáskörrel rendelkezik annak elrendelésére. A lefoglalási ügyekkel foglalkozó bíróságnak nyolc napon belül határozatot kell hoznia. Ezt követően a határozatot a lefoglalási végzéssel együtt a végrehajtónak kell kézbesítenie az adósnak annak biztosítása érdekében, hogy az értesül a határozatról.

A határozat ideiglenesen hajtható végre és csak viszonylagos jogerővel bír. A lefoglalási ügyekkel foglalkozó bíróság a megváltozott körülményekre való tekintettel minden esetben módosíthatja vagy visszavonhatja a határozatot. A végrehajtó díjazását az 1976. november 30-i királyi rendelet határozza meg (B.S., 1977. február 8.).

B. Zár alá vétel

A megegyezés alapján történő zár alá vétel esetén elegendő a felek közötti megállapodás, nincs szükség bírósági végzésre. A bírósági zár alá vételt viszont a bíróság rendeli el.

Mindkét esetben zárgondnokot jelölnek ki: vagy megállapodással, vagy a bíróság által. A zárgondnoknak kellő gondossággal és figyelemmel kell kezelnie a rábízott vagyontárgyakat. A zár alá vétel megszűnésekor vissza kell szolgáltatnia a vagyontárgyakat. A törvény által meghatározott díjazásra jogosult (Polgári Törvénykönyv, 1962(3) §).

Lap tetejeLap teteje

C. Ideiglenes intézkedések

Az ideiglenes intézkedések iránt minden esetben a bírósághoz kell kérelmet benyújtani vagy közbenszóló eljárás vagy érdemi eljárás során. Választottbírók is rendelhetnek el ideiglenes intézkedéseket (Bír. Szabályzat, 1696. §).

Az Elsőfokú Bíróság elnöke ideiglenes határozatot hoz minden olyan sürgős ügyben, amelyeket a törvény nem a bíróságok számára tart fenn (Bír. Szabályzat, 584(1) §). Ha a határozat ideiglenes, az azt jelenti, hogy nem végleges és visszavonható. A Kereskedelmi Bíróság és a Munkaügyi Döntőbíróság elnöke a hatáskörébe tartozó minden sürgős ügyben ideiglenes határozatot hozhat.

A közbenső határozatok nem sérthetik a főpert, ami azt jelenti, hogy a határozat ezért csak viszonylagos jogerővel bír. A határozat nem kötelező erejű a főpert tárgyaló bíróságra nézve, így a közbenszóló eljárást tárgyaló bíróság csak ideiglenes intézkedéseket adhat ki.

Válóperes eljárásokban például az Elsőfokú Bíróság elnöke ideiglenes intézkedéseket rendelhet el a házastársak, valamint a gyermekek személyére, vagyonára és eltartására vonatkozóan (Bír. Szabályzat, 1280(1) §).

A másik felet a végrehajtó értesíti hivatalosan az elrendelt intézkedésekről és felszólítja azok teljesítésére, ha szükséges, rendőri segítséggel, valamint időszakos büntetésfizetés elrendelésének lehetőségével A végrehajtó díjazását az 1976. november 30-i királyi rendelet határozza meg (B.S., 1977. február 8.).

Elsőfokú határozat meghozatalával a helyi bíróság ideiglenes intézkedéseket rendelhet el például a családi otthonnal vagy a gyermekek személyével és vagyonával kapcsolatban arra az időre vonatkozóan, míg a házastársak vagy törvényes élettársi viszonyban élők a kapcsolatuk felbomlása esetén együtt élnek. Az ilyen intézkedések pusztán ideiglenes jellegűek és megszűnnek, amikor a felek már nem élnek együtt. Nem biztosíthatnak tartós alapot a házasságfelbontáshoz. A válás végleges rendezését az Elsőfokú Bíróságon keresztül kell lebonyolítani.

Lap tetejeLap teteje

D. Ideiglenes végrehajtás

A határozat végrehajtható jogosultságmegállapítást képez. Amíg nem válik véglegessé, nem hajtható végre. Felfüggesztik a végrehajtást, míg a törvény fellebbezési lehetőséget biztosít, de nem függesztik fel, amennyiben lehetőség van a megsemmisítés iránti fellebbezésre (Bír. Szabályzat, 1397. §).

A jogerős határozatot hozó bíróság a törvény által meghatározott esetek kivételével engedélyezheti annak ideiglenes végrehajtását (Bír. Szabályzat, 1398. §). Ezen esetek közé tartozik a házasságfelbontás, különválasztás, a házassági akadály és az érvénytelenítés. Amennyiben a határozat csak 1860 eurónál kevesebb fixösszeg megfizetését rendeli el, nincs lehetőség az ideiglenes végrehajtásra (Bír. Szabályzat, 1399. §).

Amennyiben az ideiglenes végrehajtás igénybe vehető, azt a kérelmező fél felelősségére indítják el. Erre vonatkozóan a bíróság feltételeket szabhat azáltal, hogy biztosíték adására kötelezi a kérelmezőt (Bír. Szabályzat, 1400(1) §). A kérelmező fél elindíthatja a végrehajtást, de be kell fizetnie a Deposito- en Consignatiekas-ba vagy bankgaranciát kell adnia, mivel az ügyben fellebbezés indítható, és a másik fél kártérítésre lehet jogosult.

2.2. Milyen feltételek mellett rendelhetők el az ilyen intézkedések? Követelmény-e a sürgősség?
A. Előzetes lefoglalás

Előzetes lefoglalásra csak sürgős esetekben van lehetőség, és amennyiben az adósság összege biztos, rögzített és jogos.

A sürgősség feltételezi, hogy kétségbe vonható az adós fizetőképessége, ami veszélyezteti a hitelezőnek az adós vagyontárgyaival szembeni követelését. Az előzetes lefoglalás nem csak a nyomásgyakorlás eszközeként használható, de törvényes eszköz is, amennyiben tárgyilagosan megállapítható, hogy az adós pénzügyi helyzete gyenge. Sürgősnek tekinthető az eset, amikor a lefoglalást foganatosítják, és amikor a bíróságnak döntenie kell erről.

Lap tetejeLap teteje

A kérelmező követelésének biztosnak kell lennie, ami azt jelenti, hogy egyértelműen jogos, és ésszerű okok alapján nem kifogásolható. Ezenkívül a követelésnek rögzítettnek kell lennie. Meg kell határozni az összeget, vagy legalább előzetes becslés céljából meghatározhatónak kell lennie. Amennyiben még nem rögzítették az adósság pontos összegét, a lefoglalást elrendelő bíróság becslést végez. Végül az adósságnak jogosnak kell lennie, a hitelezőnek jogosultnak kell lennie annak lehívására. A Bír. Szabályzat 1415. §-a egy kiegészítő cikkelyt fűz ehhez a feltételhez, miszerint az időszaki jövedelmek (tartásdíj, járadék stb.) és még a feltételtől függő igények is előzetes lefoglalás alá vonhatók.

B. Zár alá vétel

Bírósági zár alá vételt a bíróság rendelhet el a hitelező által lefoglalt ingóságokra, ingatlan vagyonra vagy ingóságokra, amennyiben a tulajdonjog vagy a birtoklás vita tárgyát képezi két vagy több személy között, valamint az adós által az adósságrendezésre felajánlott tárgyakra (Polgári Törvénykönyv, 1961. §). Ez általánosságban azt jelenti, hogy bármikor, ha az ügy körülményei indokolják, a zár alá vétel mint óvintézkedési forma alkalmazását a status quo vitarendezésig történő fenntartása érdekében. A sürgősség nem szempont. A bíróságok azonban körültekintően alkalmazzák a zár alá vételt mint komoly, kivételes intézkedést, amely kizárólag indokolt esetben fogadható el.

C. Ideiglenes intézkedések

Az ügy csak akkor tárgyalható közbenszóló eljárás során, ha olyan sürgős, hogy azonnali megoldás hiányában a kérelmező jelentős veszteséget vagy hátrányt szenved. Az ügy sürgőssége tehát az egyik legfőbb előfeltétele a közbenszóló eljárás lefolytatásának.

Lap tetejeLap teteje

Az ideiglenes intézkedések érdemi tárgyalások során történő alkalmazását szintén a sürgősségtől kell függővé tenni. Következésképpen „sürgős ideiglenes intézkedésekről” beszélünk, amelyek alkalmazása a helyi bíróságnál kérelmezhető.

D. Ideiglenes végrehajtás

Amikor az ideiglenes végrehajtás elrendeléséről döntenek, a bíróságok azt a kockázatot veszi figyelembe, amit a kérelmező vállal azzal, ha a másik fél szükségtelenül késlelteti vagy akadályozza a határozat végrehajtását. Amennyiben a másik fél egyszerűen azért fellebbez, hogy akadályozza a határozat végrehajtását, ez megfelelő indok az eredeti határozatot hozó bíróság számára, hogy ideiglenes végrehajtást rendeljen el. Bizonyos esetekben azonban tilos az ideiglenes végrehajtás (lásd fentebb).

3. Az ilyen intézkedések célja és jellege

3.1. A vagyontárgyak mely típusaira terjedhetnek ki az ilyen intézkedések?
A. Előzetes lefoglalás

Bármilyen vagyontárgy (ingóságok, ingatlan vagyon, eszmei javak) előzetes lefoglalás alá vonható. A vagyontárgyak bizonyos típusai azonban nem, illetve csak részben foglalhatók le. Azt, hogy mi nem foglalható le, a törvény, a vagyontárgyak jellege vagy a vagyontárgyak és az adós közötti kapcsolat határozza meg.

A le nem foglalható vagyontárgyakat a Bír. Szabályzat 1408. §-a sorolja fel. Ezek közé tartoznak az alapvető szükségleti cikkek, az adott személy vagy gyermekeinek tanulmányaihoz vagy munkájához szükséges cikkek, a vallásgyakorláshoz szükséges dolgok, élelmiszerek és tüzelőanyag. A Bír. Szabályzat 1410(2) §-a felsorolja a lefoglalás alól kizárt pénzösszegeket. Ezek közé tartoznak a családi támogatások és a minimáljövedelmek.

Lap tetejeLap teteje

A bérek, a fizetések és ehhez hasonlók csak részben foglalhatók le. Az összegeket a Bír. Szabályzat 1409(1) §-a határozza meg, és évente királyi rendelettel igazítják ki a fogyasztói árindex alapján. A Bír. Szabályzat 1410(1) §-a a lefoglalás alól kizárt összegek kiigazításának alkalmazási körét kiterjeszti más jövedelemforrásokra, például a tartásdíjra, a nyugdíjakra és munkanélküli ellátásokra, valamint az általános vagy üzemi rokkantsági támogatásokra.

A lefoglalható tulajdont a végrehajtó hivatalos jegyzőkönyvben sorolja fel, a későbbi újra eladás céljából, hacsak a végrehajtó közvetítésével nem érhető el megállapodás a hitelezővel. A végrehajtó által ilyen módon nyilvántartásba vett tulajdon értékesítése bűncselekménynek minősül.

B. Zár alá vétel

Bírósági zár alá vételt a bíróság rendelhet el a hitelező által lefoglalt ingóságokra, ingatlan vagyonra vagy ingóságokra, amennyiben a tulajdonjog vagy a birtoklás vita tárgyát képezi két vagy több személy között, valamint az adós által az adósságrendezésre felajánlott tárgyakra (Polgári Törvénykönyv, 1961. §).

C. Ideiglenes intézkedések

Közbenszóló eljárás során bármilyen vagyontárgy előzetes lefoglalás alá vonható. Valamennyi szokásos polgári per az Elsőfokú Bíróság elnökének hatáskörébe tartozik. A munkaügyi és üzleti vitákat az ügynek megfelelően a Munkaügyi Döntőbíróság, illetve a Kereskedelmi Bíróság elé kell vinni.

A helyi bíróság ideiglenes intézkedéseket rendelhet el például a családi otthonnal vagy a gyermekek személyével és vagyonával kapcsolatban arra az időre vonatkozóan, míg a házastársak vagy törvényes élettársi viszonyban élők a kapcsolatuk felbomlása esetén együtt élnek. Ez csak házaspárokra (Polgári Törvénykönyv, 223(1) §) és törvényes élettársakra (Polgári Törvénykönyv, 1479(1) §) vonatkozik, de nem érvényes a tényleges élettársakra.

Lap tetejeLap teteje

D. Ideiglenes végrehajtás

A jogerős határozatot hozó bíróság a törvény által meghatározott esetek kivételével elvileg minden esetben engedélyezheti annak ideiglenes végrehajtását (Bír. Szabályzat, 1398. §). Ezen esetek közé tartozik a házasságfelbontás, különválasztás, a házassági akadály és az érvénytelenítés. Amennyiben a határozat csak 1860 eurónál kevesebb fixösszeg megfizetését rendeli el, nincs lehetőség az ideiglenes végrehajtásra (Bír. Szabályzat, 1399. §).

3.2. Milyen joghatással járnak az ilyen intézkedések?
A. Előzetes lefoglalás

A lefoglalt vagyoni eszközök tulajdonosa nem veszíti el a tulajdonjogot és a haszonélvezeti jogot (használat, bérlet, jövedelem stb.). Egyszerűen csak nem értékesítheti, illetve nem terhelheti meg jelzáloggal azokat. Következésképpen a tulajdonos által a lefoglalt vagyontárgyak tekintetében az említett tilalom ellenére folytatott ügyletek érvényesek, de nem használhatók fel a lefoglalás kezdeményezője ellen, aki ilyenformán meg nem történtnek tekintheti azokat.

B. Zár alá vétel

A zár alá vétel, a letétbe helyezés egyéb formáihoz hasonlóan, azt jelenti, hogy a vagyoni eszközök ténylegesen a zárgondnok birtokába kerülnek, aki a megőrzésük érdekében csak bizonyos ügyleteket folytathat.

C. Ideiglenes intézkedések

Nem alkalmazandó.

D. Ideiglenes végrehajtás

Az ideiglenes végrehajtás joghatása az, hogy a határozatot akkor is végrehajtják, ha van lehetőség kifogásolás vagy fellebbezés benyújtására. A kérelmező fél vállalja a kockázatot (lásd fentebb).

Lap tetejeLap teteje

3.3. Az ilyen intézkedések érvényessége
A. Előzetes lefoglalás

Az előzetes lefoglalás alapvetően három évre korlátozódik. Az előzetes lefoglalást elrendelő bíró rövidebb időtartamot is megszabhat. A végzés az eredeti határidő lejártát megelőzően meghosszabbítható. A meghosszabbítást – ami valójában a meglévő határidő kiterjesztését jelenti – akkor rendelik el, ha alaposan indokolt és a sürgősség még szerepet játszik.

B. Zár alá vétel

A zár alá vétel érvényességére vonatkozóan nincs megszabva határidő. Amennyiben megszűnik annak a veszélye, hogy a vagyontárgyakat nem őrzik meg megfelelő állapotban, illetve kilátásban van a végleges rendezés, a zár alá vétel elrendelését megszüntetik.

C. Ideiglenes intézkedések

A törvény általánosságban nem korlátozza az ideiglenes intézkedések érvényességét. Az üggyel kapcsolatos jogerős határozat megerősítheti vagy visszavonhatja az ideiglenes intézkedéseket.

A helyi bíróság által elrendelt sürgős ideiglenes intézkedések alkalmazását megszüntetik, amikor a főeljárás elkezdődik. Ettől kezdve azonban az Elsőfokú Bíróság rendelkezik hatáskörrel, és az ideiglenes intézkedések iránti kérelmeket az Elsőfokú Bíróság elnökéhez lehet benyújtani.

D. Ideiglenes végrehajtás

Nem alkalmazandó.

4. Van- e lehetőség fellebbezésre az intézkedés ellen?

A. Előzetes lefoglalás

Amennyiben a bíróság elutasítja az előzetes lefoglalás elrendelését, a kérelmező a határozat kihirdetésétől számított egy hónapon belül fellebbezhet (Bír. Szabályzat 1419(1) és 1031 §). Az ügyet úgy kezelik, mintha az eredeti bíróság előtt lenne; a határozatot zárt tárgyaláson tárgyalják. Amennyiben fellebbezést követően rendelik el a lefoglalást, annak a személynek, akinek a vagyontárgyait lefoglalják, és aki tiltakozni szeretne ez ellen, harmadik fél által történő beavatkozást kell benyújtania a Másodfokú Bírósághoz.

Lap tetejeLap teteje

Amennyiben a bíróság megállapodik az előzetes lefoglalás elrendeléséről, az a személy, akinek a vagyontárgyait lefoglalják, valamint bármely más érdekelt harmadik fél által történő beavatkozást nyújthat be (Bír. Szabályzat 1419. §). A harmadik fél által történő beavatkozás a döntés kihirdetésétől számított egy …. belül kell benyújtani, és az eredeti végzést hozó bíróságnál kell letétbe helyezni (Bír. Szabályzat 1125. §). A harmadik fél általi beavatkozásnak nincs felfüggesztő hatálya, kivéve, ha az elrendelő bíróság megállapodik a végrehajtás felfüggesztésében.

B. Zár alá vétel

Nem alkalmazandó a felek megállapodásán alapuló zár alá vétel esetén.

A bírósági zár alá vétel bírósági végzés, amellyel szembeni fellebbezési eljárásokat a Bírósági Szabályzat írja elő.

C. Ideiglenes intézkedések

Bármely fél, akit hátrányosan érint a közbenszóló eljárás során hozott döntés, fellebbezhet vagy harmadik fél által történő beavatkozást nyújthat be. Az Elsőfokú Bíróság vagy a Kereskedelmi Bíróság elnök által hozott végzések ellen benyújtott fellebbezésekről a Másodfokú Bíróság dönt. A Munkaügyi Döntőbíróság elnöke által hozott végzések ellen benyújtott fellebbezésekről a Munkaügyi Bíróság dönt.

Amennyiben az eljárás egyszerű idézéssel vagy bíróság előtti önkéntes megjelenéssel kezdődik, a végzés kézbesítésétől számított egy hónapon belül lehet fellebbezést vagy kifogásolást benyújtani, illetve egyoldalú kérelem alapján hozott végzés esetén a bírósági felszólítás kézbesítésétől számított egy hónapon belül.

D. Ideiglenes végrehajtás

Az ideiglenes végrehajtás elrendelése ellen nem lehet fellebbezni. A Másodfokú Bíróság nem rendelkezik hatáskörrel az ideiglenes végrehajtás elrendelésének megtiltására vagy felfüggesztésére (Bír. Szabályzat 1402. §).

« Ideiglenes és biztonsági intézkedések - Általános információk | Belgium - Általános információk »

Lap tetejeLap teteje

Utolsó frissítés: 25-05-2006

 
  • Közösségi jog
  • Nemzetközi jog

  • Belgium
  • Bulgária
  • Csehország
  • Dánia
  • Németország
  • Észtország
  • Írország
  • Görögország
  • Spanyolország
  • Franciaország
  • Olaszország
  • Ciprus
  • Lettország
  • Litvánia
  • Luxembourg
  • Magyarország
  • Málta
  • Hollandia
  • Ausztria
  • Lengyelország
  • Portugália
  • Románia
  • Szlovénia
  • Szlovákia
  • Finnország
  • Svédország
  • Egyesült királyság