Európai Bizottság > EIH > Ideiglenes és biztonsági intézkedések > Ausztria

Utolsó frissítés: 24-07-2006
Nyomtatható változat Kedvencek közé

Ideiglenes és biztonsági intézkedések - Ausztria

EJN logo

Az oldal tartalma elavult. Az eredeti nyelvi változatot frissítettük, és áthelyeztük az európai igazságügyi portálra.


 

TARTALOMJEGYZÉK

1. Milyen különböző fajtájú intézkedések léteznek? 1.
2. Melyek azok a feltételek, amelyek mellett ezen intézkedések elrendelhetők? 2.
2.1. Kérjük, mutassa be az eljárást 2.1.
2.2. Kérjük, mutassa be az anyagi jogi feltételeket 2.2.
3. Az ilyen intézkedések tárgya és jellege 3.
3.1. Milyen fajtájú vagyontárgyak vonatkozásában lehet ilyen intézkedéseket elrendelni? 3.1.
3.2. Milyen hatásokkal járnak az ilyen intézkedések? 3.2.
3.3. Mennyi ideig maradnak az ilyen intézkedések érvényben? 3.3.
4. Van-e fellebbezési lehetőség az intézkedés ellen? 4.
5. Családjogi ügyekre vonatkozó külön szabályok 5.

 

1. Milyen különböző fajtájú intézkedések léteznek?

Az ideiglenes és a biztosítási intézkedések összefoglaló elnevezése a biztosítási eljárások. Az osztrák jog az alábbi biztosítási eljárásokról rendelkezik:

  • bizonyítékok beszerzése;
  • végrehajtás követelések érvényesítése vonatkozásában;
  • ideiglenes intézkedések.

Mindezen biztosítási eljárások közös vonása, hogy a feleknek nem kell teljesen bizonyítaniuk a követelést, hanem csak valószínűsíteniük, azaz elegendő bizonyítékot kell a bíróság elé terjeszteni.

Az ideiglenes intézkedések a legfontosabbak ezek közül, ezért a következő magyarázatok az ideiglenes intézkedésekre korlátozódnak.

Az ideiglenes intézkedések határozati formában hozott bírósági döntések, amelyekkel a jövőbeli végrehajtást biztosítják, vagy amelyekkel rögzítik a jelenlegi körülményeket és meghatározott időre fenntartják azokat, vagy a fél követelésének időleges teljesítését érik el.

Az ideiglenes intézkedések tovább oszthatók az alábbi típusokra:

  • pénzfizetés biztosítására szolgáló;
  • valamely cselekvés megtételére vonatkozó igény biztosítására szolgáló;
  • jogok vagy jogilag releváns körülmények biztosítására szolgáló intézkedések.

2. Melyek azok a feltételek, amelyek mellett ezen intézkedések elrendelhetők?

2.1. Kérjük, mutassa be az eljárást

Ideiglenes intézkedést csak kérelemre hoznak. A felek megnevezése „a sérelmet szenvedett fél” és „a sérelmet szenvedett fél ellenfele”. Az ideiglenes intézkedések meghozataláért felel

Lap tetejeLap teteje

  • a már folyamatban lévő ügy tárgyalására hatáskörrel rendelkező bíróság;
  • a végrehajtási eljárást tárgyaló végrehajtó bíróság;
  • a vizsgálati eljárás előtt vagy a tárgyalás vizsgálati és végrehajtási szakaszai között bármely kerületi bíróság az ellenfél szokásos tartózkodási helye szerinti kerületben;
  • ezekhez képest másodlagosan az intézkedés tárgya által meghatározott illetékességi ok szerinti bíróság, vagy a harmadadós állandó vagy ideiglenes tartózkodási helye szerinti bíróság, vagy pedig az első végrehajtási tárgyalást bonyolító kerületi bíróság.

Mivel az ügy a végrehajtási jog szabályai szerint folyik, az elsőfokú tárgyaláson nincsen szükség jogi képviseletre.

Amennyiben tényleges végrehajtási cselekményt kell elvégezni – például a bíróság által elrendelt őrizetbe vétel – ezeket hivatalos szervek (a végrehajtó) hajtják végre. Az ideiglenes intézkedés költségét, amely az állított igény értékétől függ, először a kérelmezőnek kell viselnie. A kérelmező akkor jogosult költségeinek megtérítésére, ha az alapeljárásban pernyertes lett – az ilyen megtérítési igényt az alapeljárás részeként terjesztik elő. A kérelmező ellenfele azonban jogosult a költségek megtérítésére az ideiglenes intézkedés elrendelésekor, ha ő lett pernyertes.

2.2. Kérjük, mutassa be az anyagi jogi feltételeket

Az ideiglenes intézkedés meghozatalának szükséges feltétele a sérelmet szenvedett fél részéről előterjesztett kérelem, amelyben

Lap tetejeLap teteje

  1. egy pénzbeli tartozást, egy nem pénzbeni, hanem egyéb teljesítést vagy vitatott jogot vagy jogilag releváns körülményeket állít és igazol;
  2. kockázat fennállását állítja és igazolja;
    • a pénztartozás biztosítása iránti ideiglenes intézkedéshez szubjektív kockázatot kell igazolni – ez annak igazolását jelenti, hogy az ideiglenes intézkedés nélkül az ellenfél saját cselekedetével meghiúsítaná vagy akadályozná a pénztartozás beszedését.
    • az ideiglenes intézkedések egyéb fajtái esetében csak egy objektív kockázatot kell igazolni, azaz azt, hogy az ideiglenes intézkedés nélkül a büntetőeljárás vagy az igény érvényesítése meghiúsulna vagy jelentős akadályokba ütközne, különösen az intézkedés tárgyát képező fennálló feltételek megváltozása révén.
    • A pénztartozás biztosítására szolgáló és az egyéb fajtájú ideiglenes intézkedések esetén a kockázat igazolására elegendő annak bizonyítása, hogy az igényt olyan államokban kell végrehajtani, amelyekben nem érvényesül a joghatósági rendelet (a Brüsszel I.), vagy amelyek nem ratifikálták a Brüsszeli vagy a Luganói Egyezményt.

3. Az ilyen intézkedések tárgya és jellege

3.1. Milyen fajtájú vagyontárgyak vonatkozásában lehet ilyen intézkedéseket elrendelni?

A végrehajtási törvénykönyv kimerítően felsorolja a tartozás érvényesítésének módjait. Ezek a következők:

Lap tetejeLap teteje

  • ingó vagyontárgyak tárolása és kezelése;
  • az adós eltiltása ingó vagyontárgyak elidegenítésétől vagy megterhelésétől;
  • harmadik személyekre rótt kötelezettségek;
  • a sérelmet szenvedett fél ellenfele ingatlan vagyonának gondnokság alá vétele;
  • az adós eltiltása az ingatlan vagyon elidegenítésétől vagy megterhelésétől, vagy arra jogok ingatlan-nyilvántartási bejegyeztetésétől.
3.2. Milyen hatásokkal járnak az ilyen intézkedések?

A hatások az érvényesítés módja szerint különbözőek. Az ingó vagyontárgyak tárolásának és kezelésének hatása az, hogy a vagyontárgyakat elviszik a sérelmet szenvedett fél ellenfelének közvetlen személyes hatóköréből. Ez annyit jelent, hogy a tárolt és kezelt dolgok feletti bármely rendelkezés érvénytelen. A jogszabályok a bíróságot széles mérlegelési jogkörrel ruházzák fel az őrizetben és kezelés alatt lévő tárgyak feletti „szükséges és hasznos” rendelkezés megítélése körében, az értékcsökkenés vagy a dolgokból elérhető bevétel csökkenésének megelőzése érdekében. Ez a rendelkezés lehet például a tárolt romlandó dolgok eladása is.

Az ingó dolgok feletti minden olyan rendelkezés, amely a rendelkezési és terhelési tilalomba ütközik, teljes egészében érvénytelen. 

A bíróság harmadik személyek irányában eltiltást akkor hajt végre, ha a sérelmet szenvedett fél ellenfele eltagadott bármely olyan követelés feletti rendelkezési jogot, amely őt a harmadik személlyel szemben illeti meg, és különösen eltagadta az igény követeléséhez való jogát. Ugyanakkor határozatot intéznek a harmadik személyhez, hogy a bíróság további értesítéséig ne fizessen a sérelmet szenvedett fél ellenfelének semmit, ne is adjon át részére semmiféle neki járó dolgot, illetve ne tegyen olyan cselekményt, amivel meghiúsítaná vagy jelentősen akadályozná a végrehajtást a tartozás, illetve az esedékes vagy leszállítandó dolgok vonatkozásában. Ezért megengedett az, hogy a harmadadósnak megtiltsák valamely kötelezettség teljesítését vagy annak eltűrését, de nem megengedett az, hogy a sérelmet szenvedett fél részére történő fizetésre kötelezzék, vagy eltiltsák egy adott jogának gyakorlásától. A tilalom harmadik személy általi nem teljesítése kártérítési felelősséget keletkeztet. A törvény azonban nem szabályozza azt, hogy a harmadik fél rendelkezési joga megszűnik, ha az a tilalommal ütközik, és e tárgyban a jogi vélemények megoszlanak Ausztriában.

Lap tetejeLap teteje

A bíróság által kijelölt és felügyelt gondnok (vagyonkezelő) végzi a sérelmet szenvedett fél ellenfele ingatlanának kezelését.

Az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzik, hogy az adós nem tulajdonával vagy az ingatlan-nyilvántartásba annak vonatkozásában bejegyzett jogokkal nem rendelkezhet, és azokat nem terhelheti meg (elidegenítési és terhelési tilalom). E bejegyzéssel összhangban a sérelmet szenvedett fél ellenfelének önkéntes rendelkezési jogai az ingatlan vagy az annak vonatkozásában fennálló jog és az ingatlan-nyilvántartás megfelelő bejegyzéseinek tekintetében megengedhetőek és érvényesíthetőek, de csak a sérelmet szenvedett félre tekintettel megállapított egyes feltételekkel. A harmadik személy csak akkor kerül vissza ismét teljesen jogaiba (beleértve a sérelmet szenvedett féllel való viszonyt is), ha a bíróság véglegesen elutasítja a sérelmet szenvedett fél igényét, vagy az ideiglenes intézkedést egyébként hatályon kívül helyezik, ebben az esetben a tilalom megszűnik.

3.3. Mennyi ideig maradnak az ilyen intézkedések érvényben?

Az ideiglenes intézkedés csak egy meghatározott ideig hajtható végre, bár ez meghosszabbítható a sérelmet szenvedett fél kérelmére. Ha az ideiglenes intézkedést a vizsgálati tárgyaláson kívül rendelik el, a bíróságnak lehetővé kell tennie a keresetindítást vagy végrehajtási kérelem előterjesztését, olyan megfelelő határidő tűzésével, amelyen belül a biztosított igényre vonatkozó kereset alátámasztására az indokokat be kell csatolni. A kérelmező ellenfele megállíthatja az intézkedés végrehajtását és elérheti a már végrehajtott intézkedés megszüntetését egy megváltási összeg letétbe helyezésével.

Lap tetejeLap teteje

Az ideiglenes intézkedést el kell törölni, kérelemre vagy hivatalból, ha

  • az indokok becsatolására adott határidő eredménytelenül telt el;
  • az ideiglenes intézkedést szélesebb hatókörben hajtották végre, mint ami a sérelmet szenvedett fél védelméhez szükséges volt;
  • az intézkedést indokoló körülmények többé már nem állnak fenn:
  • a sérelmet szenvedett fél ellenfele megváltási összeget vagy biztosítékot helyezett letétbe;
  • az intézkedés okai többé már nem állnak fenn.

4. Van-e fellebbezési lehetőség az intézkedés ellen?

Az ideiglenes intézkedés meghozatalához vezető eljárásban két jogorvoslati lehetőség van, amelyek azonban nem rendelkeznek halasztó hatállyal:

  • Az ideiglenes intézkedés elleni fellebbezés: A sérelmet szenvedett fél ellenfele 14 napon belül fellebbezést terjeszthet elő, ha korábban meghallgatására nem került sor. A tisztességes meghallgatás biztosítására új bizonyítékokat lehet előterjeszteni. Az elsőfokú bíróság dönt a fellebbezésről, zártkörű tárgyaláson, és határozatot hoz.
  • Fellebbezni lehet az ideiglenes intézkedési eljárásban hozott határozatok ellen is. Az ilyen fellebbezésre 14 nap áll rendelkezésre. A fellebbezési eljárás teljesen írásban zajlik és új bizonyítékot előterjeszteni nem lehet. Ilyen fellebbezés előterjesztése megengedett az ideiglenes intézkedést megerősítő határozat ellen, az ideiglenes intézkedés elutasítása ellen azonban nem.

5. Családjogi ügyekre vonatkozó külön szabályok

Családjogi ügyekben a jog négy helyzetről rendelkezik:

Lap tetejeLap teteje

  • (az elvált) házastárs ideiglenes szállásának meghatározása
  • a gyermek ideiglenes szállásának meghatározása
  • családon belüli erőszak megakadályozását célzó ideiglenes intézkedések, és
  • a rendelkezésre álló házassági vagyon és megtakarítások vonatkozásában közbenső egyezség, annak felhasználása vagy biztosítása.

E külön családjogi szabályok között különös jelentőséggel bírnak a családon belüli erőszak megakadályozását célzó ideiglenes intézkedések.  Mióta 1997. május 1-jén hatályba lépett az erőszak megelőzéséről szóló törvény, Ausztriában egy nagyon hatékony és egyértelműen felépített rendszer működik a családon belüli erőszak megakadályozására, ami lehetővé teszi az erőszakos családtagnak a családból való kizárását és visszatérésének megakadályozását. A rendszer különösen támogatja a szoros együttműködést a rendőrség, a családjogi bíróság, a családon belüli erőszak megelőzéséért küzdő közvetítő szervezet és – ha gyermekek is érintettek – az ifjúságjóléti szolgálat között. 

A rendőrségi jogszabályok az élet, egészség vagy szabadság elleni veszélyes támadás esetére feljogosítják a rendőrségi szerveket kitiltó határozat vagy meghatározott helyekre történő belépést megtiltó határozat meghozatalára, legfeljebb 10 napos időtartamra. Ha bíróságtól kérték ideiglenes intézkedés meghozatalát, ez az időtartam legfeljebb 20 napra meghosszabbítható.  A rendőrség ugyancsak köteles tájékoztatni a közvetítő testületet, hogy az támogatást ajánlhasson fel az erőszakot elszenvedettnek.

Lap tetejeLap teteje

Minden olyan személy ellen, akinek viselkedése egy közeli családtag irányában a további együttélést megakadályozó mértékig ésszerűtlen – legyen az fizikai erőszak, erőszakkal való fenyegetés, vagy a személy lelki egészségének jelentős romlását okozó magatartás – a sérelmet szenvedett fél kérelmére a bíróságnak el kell rendelnie,

  • a lakás és annak közvetlen környezete elhagyását, és
  • egészen addig megtiltani a lakásba és annak közvetlen környezetébe való visszatérést, amíg az a kérelmező sürgős elhelyezési igényének kielégítésére szolgál.

Ezen túlmenően a bíróság eltilthatja a személyt a meghatározott helyeken történő tartózkodástól (például a családi otthon előtt vagy a gyermek iskolája előtt) és elrendelheti, hogy az említett személy tartózkodjon a kérelmezővel való kapcsolattartástól vagy találkozástól, amennyiben ezzel az ellenfél komoly érdeksérelmet nem szenved.

Ha az ideiglenes intézkedést az alapüggyel összefüggésben hozzák meg, mint például egy bontóperi eljárással, vagyonmegosztással vagy a családi otthonra vonatkozó használati jogok rendezésével összefüggésben, az az alapeljárás jogerős befejezéséig marad érvényben. Az ideiglenes intézkedés attól függetlenül meghozható, hogy a felek továbbra is együtt élnek-e, és az alapeljárástól elkülönítve is. Azonban az alapeljárás megindulásáig az intézkedés elrendelésének időtartama a három hónapot nem haladhatja meg.

Ha ennek feltételei fennállnak, az ideiglenes intézkedést azonnal végre kell hajtani, akár kérelemre, akár hivatalból. Ennek során a végrehajtást végző személynek/szervezetnek (végrehajtónak) a kérelmező ellenfelét ki kell kísérnie a lakásból, a lakás valamennyi kulcsát el kell venni tőle és azokat bírósági letétbe kell helyezni. A családon belüli erőszak megelőzésére szolgáló ideiglenes intézkedések végrehajtásával kapcsolatban a bíróság elrendelheti a végrehajtó szerveknek a rendelkezésükre álló állami erőszakszervek igénybevételét. A gyakorlatban ez nagyon gyakran előfordul, így a családon belüli erőszak megelőzésére szolgáló ideiglenes intézkedéseket általában nem a végrehajtó, hanem az állami rendfenntartó szervek hajtják végre.

« Ideiglenes és biztonsági intézkedések - Általános információk | Ausztria - Általános információk »

Lap tetejeLap teteje

Utolsó frissítés: 24-07-2006

 
  • Közösségi jog
  • Nemzetközi jog

  • Belgium
  • Bulgária
  • Csehország
  • Dánia
  • Németország
  • Észtország
  • Írország
  • Görögország
  • Spanyolország
  • Franciaország
  • Olaszország
  • Ciprus
  • Lettország
  • Litvánia
  • Luxembourg
  • Magyarország
  • Málta
  • Hollandia
  • Ausztria
  • Lengyelország
  • Portugália
  • Románia
  • Szlovénia
  • Szlovákia
  • Finnország
  • Svédország
  • Egyesült királyság