Európai Bizottság > EIH > Glosszárium

Nyomtatható változat Kedvencek közé

Glosszárium

A szószedetben szereplo fogalommeghatározások az Európai Igazságügyi Hálózat internetes oldalain használt kifejezések megértésében nyújtanak segítséget. Ezek nem kötelezo érvényu jogi fogalommeghatározások.



A Bizottság ajánlása

A közösségi jogban az ajánlás olyan jogi aktus, amely a címzettjeit egy meghatározott módon való eljárásra ösztönzi, anélkül, hogy az kötelezo lenne. Az ajánlás lehetové teszi a Bizottság (vagy a Tanács) számára a tagállamok, vagy meghatározott esetekben az Unió polgárai számára nem kötelezo szabályok megállapítását.

A Bizottság közleménye

A közlemény kötelezo joghatállyal nem járó politikai irat. A Bizottság akkor kezdeményezi közlemény kiadását, ha ki kívánja fejteni véleményét egy idoszeru kérdésben. A közlemény jogi hatásokkal nem jár.

Alkalmazandó jog

Az alkalmazandó jog a nemzetközi magánjog sajátos fogalma, és azon nemzeti jogra utal, amely nemzetközi helyzetekben egy adott jogkérdésre irányadó. A keresetet tárgyaló bíróság nem szükségszeruen a saját nemzeti jogát alkalmazza a jogvita eldöntésére. Amennyiben a magánszemélyek közötti jogviszonynak nemzetközi vonatkozása van (például ha különbözo nemzetiséguek vagy nem ugyanazon országban élnek), több különbözo ország jogának alkalmazása merülhet fel. A kollíziós szabályok határozzák meg, hogy ténylegesen melyik jog az irányadó. Az Európai Gazdasági Közösség védnöksége alatt a szerzodéses kötelezettségekre alkalmazandó jogról szóló 1980-ban, Rómában aláírt egyezmény egységesíti a tagállamok ütközo szabályait e téren.

Brüsszel I.

A Brüsszel I. kifejezést gyakran használják a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismerésérol és végrehajtásáról szóló, 2000. december 22-i 44/2001/EK tanácsi rendeletre hivatkozáskor. Ez az aktus irányadó a nemzetközi joghatóságnak az Európai Unió tagállami közötti átruházására, valamint a tagállamokban hozott ítéletek elismerésére és végrehajtására, a hiteles aktusokra és a bírósági vitarendezésre. Ez váltotta fel az 1968. szeptember 27-i Brüsszel I. Egyezményt, Dánia kivételével valamennyi tagállamban.

Brüsszel II.

A Brüsszel II. kifejezést gyakran használják a házassági ügyekben és a házastársaknak a közös gyermekekkel kapcsolatos szüloi felelosségre vonatkozó eljárásokban a joghatóságról, valamint a határozatok elismerésérol és végrehajtásáról szóló, 2000. május 29-i 1347/2000/EK tanácsi rendeletre hivatkozáskor. A rendelet megállapítja a nemzetközi joghatóságra, valamint a házasság felbontása, különválás és házasság érvénytelenítése iránti ügyekben hozott, valamint ezekkel kapcsolatban a szülok közös gyermekei vonatkozásában a szüloi felelosségre vonatkozó ítéletek elismerésére és végrehajtására irányadó szabályokat. Ez váltotta fel az 1998. május 28-i Brüsszel II. Egyezményt, Dánia kivételével valamennyi tagállamban.

Egyezmény

Az egyezményeket szerzodésként vagy megállapodásként is ismerik, és a nemzetközi közjog legszélesebb körben használt eszközei. Az egyezmény több állam és/vagy nemzetközi szervezet között létrejött megállapodás, amely a közöttük, illetve állampolgáraik közötti viszonyokra megállapítja a jogot. Az egyezmények lehetnek kétoldalúak, azaz két állam között megkötöttek. Ez volt a szokásos helyzet a kettonél több állam között létrejövo többoldalú egyezmények megkötésére fórumot biztosító nemzetközi szervezetek létrehozása elott. A nemzetközi szervezetek - mint például a Hágai Nemzetközi Magánjogi Konferencia vagy az Európa Tanács - védnöksége alatt sok többoldalú egyezményt tárgyaltak le. A Brüsszel I. Egyezmény az Európai Gazdasági Közösség tagállamai között jött létre 1968-ban. Az Európai Közösség rendszeresen köt a tagállamok nevében egyezményeket egy vagy több harmadik országgal. Az egyezménynek az érintett kormányok képviseloi általi aláírását követoen azt a megfelelo nemzeti hatóságoknak - ami rendszerint a nemzeti parlamentet jelenti - ratifikálniuk kell, vagy jóvá kell hagyniuk. Egyes államokban a ratifikált egyezmények a hazai jogrendben közvetlen hatállyal rendelkeznek. Másokban a ratifikált egyezmények csak akkor hatályosak, ha azokat átültették a nemzeti jogrendbe, például egy törvény formájában.

Az egyezmények a nemzetközi közjog aktusai, és a következo vonatkozásokban különböztetjük meg azokat a közösségi jog aktusaitól:

  • A nemzetközi közjogban az egyezmények által felvetett értelmezési kérdéseket meghatározott esetekben a nemzeti bíróságok feloldhatják. Foszabályként nincsen olyan külön bírósági rendszer, amely garantálná az egyezmények egységes értelmezését, és ennélfogva egységes alkalmazását. A közösségi jogban a Bíróság vizsgálja azt meg, és létezik egységes értelmezés.
  • A nemzetközi közjogban nincsen olyan általános és szervezett bírósági rendszer, amely büntetést szabhatna ki a nemzetközi egyezmény alapján fennálló kötelezettségeit nem teljesíto állammal szemben. A közösségi jogban a Bíróság megállapíthatja a jogsértést, és egészen a büntetés elrendeléséig is elmehet.
Egységes jog

Az egységes jog a több állam és/vagy nemzetközi szervezet által együttesen, a jogalkotásuk átalakítására és modernizálására alkotott aktusokat jelöli. Az egységes jogot olyan nemzetközi szervezetek szövegezik meg, mint az UNCITRAL és az UNIDROIT (lásd a Nemzetközi jog oldalát).

Elismerés

Az elismerés a nemzetközi magánjog sajátos fogalma. Az egyik tagállamban hozott ítélet másik tagállamban történo elismerése azt jelenti, hogy annak ott is lehetnek joghatásai. Az ítéletek alapvetoen csak abban az államban hatályosak, amelyikben azokat meghozták. A másik államban történo elismerés akkor lehetséges, ha a másik állam joga ezt megengedi, vagy ha nemzetközi egyezmény vagy egy közösségi jogi aktus így rendelkezik. A Brüsszel II. rendelet - amely megállapítja a házassági ügyekben hozott ítéletek elismerésének feltételeit - alapján például az egyik tagállamban hozott, házasságot felbontó határozat felhasználható egy másik tagállam házassági anyakönyvének módosításához.

Exequatur -végrehajthatóvá nyilvánítási eljárás

Az exequatur fogalma csak a nemzetközi magánjogban létezik, és azon bírósági határozatra utal, amely engedélyezi az adott országban egy külföldön meghozott ítélet, választottbírósági ítélet, hiteles aktus vagy külföldön megkötött perbeli egyezség végrehajtását. A Bizottság és a Tanács által 2000 decemberében elfogadott kölcsönös elismerési program végso célja a tagállamok között az exequatur eljárás felszámolása a polgári és kereskedelmi ügyekben hozott minden ítélet vonatkozásában.

Fórum

A fórum a nemzetközi magánjog sajátos fogalma. Azt a bíróságot jelenti, amely elott a keresetet megindították. A fórum fogalma húzódik meg a lex fori és a forum-shopping fogalmak mögött.

Forum-shopping (a legkedvezobb jog kiválasztása)

A forum-shopping a nemzetközi magánjog sajátos fogalma. A bírósági eljárást kezdeményezo személyt a bíróság választására indíthatja az ott alkalmazott jog. Ezért elofordulhat, hogy a keresetet indító személy nem azért választ egy fórumot, mert ez az ügy elbírálására a legalkalmasabb bíróság, hanem mert az általa alkalmazott kollíziós jogi szabályok az általa kedvezobbnek tartott jog alkalmazására fogják késztetni.

Határozat

A közösségi jogban a határozat olyan jogalkotási aktus, amely minden címzettjére teljes egészében kötelezo. Határozatot fogadhat el az EK-Szerzodés alapján az Európai Parlament és a Tanács, vagy a Tanács, vagy a Bizottság. A határozat csak ritkán használatos a polgári ügyekben folytatott igazságügyi együttmuködés területén. Egy tanácsi határozat hozta létre polgári ügyekben az Európai Igazságügyi Hálózatot.

Hiteles aktus

Hiteles aktus a jogi aktust vagy tényt rögzíto és hatóság által hitelesített irat. Egyes hiteles aktusok végrehajthatóak. Erre példa a közjegyzo vagy ügyvéd által készített ingatlan adásvételi szerzodés. A valamely tagállamban végrehajtható hiteles aktusok egy másik tagállamban is végrehajthatók, a Brüsszel I. rendeletben eloírt egyszerusített eljárásnak megfeleloen.

Irányelv

A közösségi jogban az irányelv a címzett tagállamokra az elérendo cél vonatkozásában kötelezo jogalkotási aktus, azonban a szabályozás formájának és módszerének meghatározásában szabad kezet biztosít. Irányelvet az EK-Szerzodés alapján elfogadhat az Európai Parlament és a Tanács, vagy a Tanács, vagy a Bizottság. A közösségi intézmények a polgári ügyekben történo igazságügyi együttmuködés területén az irányelveknél gyakrabban használnak rendeleteket. Elfogadásukat követoen a közösségi irányelveket minden tagállamnak át kell ültetnie, azaz azokat a nemzeti jog révén kell végrehajtani.

Ítélkezési gyakorlat

Az ítélkezési gyakorlat kifejezést nemzetközileg a bíróságok egybehangzó ítéleteibol eredo jogi szabályok megjelölésére használják. Az Európai Közösségek Bírósága ítélkezési gyakorlata különösen gazdag a közösségi szerzodések, irányelvek és rendeletek értelmezésérol szóló határozatokban. Ez a közösségi jog forrását képezi.

Joghatóságok ütközése

Lásd a nemzetközi joghatóság címszót.

Kollízió

Lásd az alkalmazandó jog címszót.

Kötelezettségek szerzodésen kívüli károkozás vagy buncselekménnyel okozott károk vonatkozásában

Lásd: Nem szerzodésen alapuló kötelezettségek

Közösségi jog

A közösségi jog az Európai Közösség által elfogadott szabályok összességét jelenti. A közösségi jog foként a Szerzodésekbol, a Szerzodések alapján az intézmények által elfogadott olyan aktusokból áll, mint a rendeletek és az irányelvek. A Bíróság ítélkezési gyakorlata ugyancsak a közösségi jog egyik forrása. A közösségi jogot számos vonatkozásban megkülönböztetjük a nemzetközi közjogtól (lásd a nemzetközi közjog címszót).

Lex causae - a szerzodéskötés helyének joga

A lex causae a nemzetközi magánjog sajátos fogalma, és az ügy érdemére a kollíziós jogi szabályok alapján kijelölt irányadó jogra utal. Lásd az alkalmazandó jog címszót.

Lex fori -az ügyet tárgyaló bíróság joga

A lex fori a nemzetközi magánjog sajátos fogalma, és a kollíziós jogi szabályok alapján az azon bíróság által alkalmazott jogra utal, amely elott a keresetet megindították. Amennyiben a bíróságon keresetet indítottak és annak nemzetközi vonatkozása van, a bíróságnak meg kell fontolnia az alkalmazandó jog kérdését. Meghatározott körülmények között a lex forit kell alkalmazni. Hagyományosan a lex fori vonatkozik az eljárási kérdésekre, függetlenül a lex causae-tól, azaz az ügy érdemére vonatkozó jogtól.

Lex loci delicti - a közvetlen károkozás helye szerinti ország joga

A lex loci delicti a nemzetközi magánjog sajátos fogalma, és azon ország jogára utal, amelynek területén a káros esemény bekövetkezett.

Nem szerzodésen alapuló kötelezettségek

Fennáll az a nem szerzodésen alapuló kötelezettség, miszerint a más személynél felmerült kárért felelos személynek kártalanítania kell a károsodottat a szerzodéshez nem kapcsolódó esetekben is, mint például közlekedési baleset, környezeti kár vagy becsületsértés esetén.

Nemzetközi joghatóság

A nemzetközi joghatóság a nemzetközi magánjog sajátos fogalma. Arra a tényre utal, hogy egy meghatározott ország bíróságai a legmegfelelobbek a nemzetközi vonatkozású ügyek tárgyalására és eldöntésére. A jogvita akkor nemzetközi vonatkozású, ha például a felek különbözo nemzetiséguek vagy nem egy országban laknak. Ilyen helyzetben több ország bíróságai rendelkezhetnek joghatósággal az ügyben, és így eloáll a joghatóságok ütközéseként ismert helyzet. A nemzetközi joghatóság szabályai megállapítják a szempontokat azon ország meghatározására, amely az ügyben joghatósággal fog rendelkezni.

Nemzetközi közjog

A nemzetközi közjog a közjogi szervezetek, mint például az államok és nemzetközi szervezetek közötti viszonyokra irányadó jogi szabályok összessége. Az egyezmények és az egységes jogszabályok a nemzetközi magánjog általános eszközei.

Nemzetközi magánjog

A tágabb értelemben vett nemzetközi magánjog a magánszemélyek közötti nemzetközi kapcsolatokra irányadó szabályok összessége. A nemzetközi magánjog kifejezésnek nem ugyanaz a jelentése minden tagállamban. A német és portugál jogban például csak a kollíziós jogi szabályokra utal (lásd az alkalmazandó jogra vonatkozó címszót), míg más jogrendszerekben kiterjed a nemzetközi joghatóságra, valamint a külföldi ítéletek elismerésére és végrehajtására vonatkozó szabályokra is. Az alkalmazandó jogra, a nemzetközi joghatóságra és a külföldi ítéletek elismerésére és végrehajtására vonatkozó mindezen szabályok az azon ténybol származó nehézségekre nyújtanak megoldást, hogy egy ügy több jogrendszert is érinthet. Erre példa lehet a házasság felbontását fontolgató, eltéro nemzetiségu házaspár: melyik bíróságnak lesz joghatósága a házasság felbontására, és az milyen jogot fog alkalmazni? Egy másik példa a valamely tagállamban történt baleset, amely több más tagállamban okoz környezetszennyezést. Melyik állam bíróságához kell a károsultaknak fordulniuk? És a bíróságok melyik jogot fogják alkalmazni? A nemzetközi magánjog forrásai a jogszabályok, az ítélkezési gyakorlat és az egyes államok tudományos muvei. A nemzetközi magánjog - elnevezése ellenére - kizárólag a nemzeti jogok terméke. E nemzeti szabályok némelyikét nemzetközi egyezmények, és talán már közösségi aktusok is egységesíthették. Az egységesítés lehetové teszi azon helyzetek elkerülését, amikor két állam bíróságai igényelnek joghatóságot saját nemzeti joguk nemzetközi magánjogi szabályai alapján, és egy adott ügyben ütközo ítéleteket hoznak.

Rendelet

A közösségi jogban a rendelet olyan általános hatályú aktus, amely valamennyi tagállamban teljes egészében kötelezo és közvetlenül alkalmazandó. Rendeletet az EK-Szerzodés alapján elfogadhat az Európai Parlament és a Tanács, vagy a Tanács, vagy a Bizottság. A rendeletet gyakran használják a polgári ügyekben folytatott igazságügyi együttmuködés területén. A rendeletek közvetlenül alkalmazandók, tehát nem igényelnek átültetést a tagállam nemzeti jogába, és közvetlenül jogosítanak vagy köteleznek.

Róma I.

A Róma I. kifejezést gyakran használják az Európai Gazdasági Közösség védnöksége alatt a szerzodéses kötelezettségekre alkalmazandó jogról szóló, 1980-ban aláírt egyezmény megjelölésére.

Róma II.

A Róma II. kifejezést gyakran használják a nem szerzodésen alapuló kötelezettségekre alkalmazandó jogról szóló közösségi jogszabálytervezet megjelölésére.

Szerzodéses kötelezettségek

Ha két természetes személy szerzodést köt, rendszerint kétoldalú kötelezettségekbe bocsátkoznak - az egyik vállalja, hogy a másiknak árut szállít vagy szolgáltatást nyújt, a másik pedig vállalja az ellenérték megfizetését. Mindkét szerzodo felet terheli a másik fél kártalanításának kötelezettsége a szerzodés nem megfelelo teljesítése vagy a teljesítés elmaradása esetére.

Végrehajtás

Az ítélet végrehajtása annak betartásának biztosítását jelenti, szükség esetén a jog által megengedett kényszeríto eszközökkel, beleértve a jog és rend eroinek beavatkozását. Amennyiben a bíróságon pernyertes lesz, de a másik fél önként nem tesz eleget a bíróság határozatának, a rendorséghez vagy a végrehajtóhoz fordulhat az ítélet végrehajtatása céljából. A végrehajtás vonatkozik a bírósági ítéletekre, választottbírósági ítéletekre, hiteles aktusokra és végrehajthatóvá nyilvánított perbeli egyezségekre. A végrehajtás járhat például az adós vagyontárgyainak lefoglalásával vagy a bérlo kilakoltatásával. Alapjában egy ítéletet csak abban az államban lehet végrehajtani, amelyikben azt meghozták. A külföldön történo végrehajtáshoz az exequatur - végrehajthatóvá nyilvánítási vagy nyilvántartásba vételi eljárás szükséges.

Végrehajthatóság

A végrehajthatóság a polgári eljárás körébe tartozó fogalom. Az ítéletek annyiban végrehajthatóak, hogy azokat szükség esetén a jog és a rend eszközeinek segítségével is végre lehet hajtani. A fo végrehajtható iratok az ítéletek és a végrehajthatóvá nyilvánított hiteles aktusok. A végrehajthatóság az ítéletet hozó állam bíróságára korlátozódik. A külföldi végrehajthatósághoz az ítéletet végrehajthatóvá kell nyilvánítani (az egyes országokban exequatur vagy végrehajthatóvá nyilvánítási eljárásként ismert eljárásban) vagy az Egyesült Királyságban és Írországban nyilvántartásba kell vetetni.

Zöld könyv (Európai Bizottság)

A zöld könyv egy olyan konzultációs dokumentum, amelyet a Bizottság ad ki egy sajátos témában az érdekelt körök különbözo kérdésekre adott válaszainak kifejtése érdekében. A Bizottság célja a zöld könyvek kiadásával az adott kérdésben a jövobeni politika irányvonalainak jobb meghatározása.