Európai Bizottság > EIH > Bizonyítás felvétele és bizonyítási eszközök > Spanyolország

Utolsó frissítés: 15-06-2006
Nyomtatható változat Kedvencek közé

Bizonyítás felvétele és bizonyítási eszközök - Spanyolország

 

TARTALOMJEGYZÉK

1.
1.a) Kire hárul a bizonyítási teher? 1.a)
1.b) Mi a bizonyítás tárgya? Vannak-e olyan szabályok, amelyek eltekintenek bizonyos tények bizonyításától? Lehet-e bizonyítékot előterjeszteni a törvény által megfogalmazott gyanú ellenében? 1.b)
2. Milyen mértékben kell a Bíróságnak egy tényről meggyőződnie ahhoz, hogy megalapozott határozatot hozzon? 2.
3. Mindig a felek kérik a bizonyítás-felvételt vagy a Bíró is kezdeményezheti? 3.
4.
4.a) Melyek a bizonyítás-felvételt követő szakaszok? 4.a)
4.b) Melyek azok az esetek, amelyekben a felek bizonyítási kérelmét a Bíróság visszautasíthatja? 4.b)
5.
5.a) Melyek a különböző bizonyítási eszközök? 5.a)
5.b) Van-e különbség a tanú meghallgatása vagy egy szakértő szóbeli véleménye, illetve az írásban benyújtott bizonyíték és az írásos szakértői vélemény között? 5.b)
5.c) Van-e a különböző bizonyítási eszközök között olyan, amely a többinél nagyobb bizonyítóerővel rendelkezik? 5.c)
5.d) Meghatározott tények bizonyítása érdekében kötelező-e meghatározott bizonyítékok használata? 5.d)
6. A spanyol törvények szerint kötelesek-e a tanúk tanúvallomást tenni? 6.
7. Kik azok a személyek, akiktől nem kérhető tanúvallomás? 7.
8. Mi a bíróság és a felek szerepe a tanúkihallgatásban? 8.
9. Milyen bizonyítóerővel rendelkezik a tanúvallomás? 9.
10. Lehetséges-e jogi személyek vagy jogi személyiség nélküli szervezetek félként történő kihallgatása? 10.
11. Hogyan történik a kihallgatás? 11.
12. Milyen értékkel bír a felperes és az alperes vallomása? 12.
13. Milyen iratok készülnek a tanúvallomásról és a felek tanúkénti meghallgatásáról? 13.
14. Milyen értékkel rendelkezik az illegálisan beszerzett bizonyíték? 14.
15. Sor kerülhet-e bizonyításra a tárgyalás előtt? 15.
16. Hol tájékozódjunk a bírósági eljárások felől? 16.

 

Ahhoz, hogy a bíróság egy adott jogot elismerjen, az állítást bizonyítani kell. Ez azt jelenti, hogy egy olyan eljárást kell lefolytatni, amelynek lehetséges formáit és idejét előzetesen szabályozták.

Fontos, hogy aki a bírósághoz szeretne fordulni, előbb tekintse át, milyen lehetőségei vannak állításának bizonyítására, így időt és pénzt (eljárási költségek) takaríthat meg. És ehhez pedig némi – még ha nagyon általános és alapfokú - ismerettel kell rendelkeznie a bizonyítási tevékenységet illetően.

A spanyol jogban a bizonyítási eljárást a polgári perrendtartásról szóló 1/2000. törvény (2000. január 7.) I. címének V. és VI. fejezete (281-386. cikk) szabályozza, ugyanakkor meghatározott eljárásokra (a 2001. január 8-a előtt kezdődött eljárások – ekkor lépett hatályba az 1/2000 törvény) továbbra is az előző polgári perrendtartási törvény (1881. február 3-i törvény) alkalmazandó. Az új polgári perrendtartás bevezetésének XI. bekezdésében általános megfontolások (technikai elnevezésük „indoklás”) találhatók, amelyek minden olyan személy számára hasznosak lehetnek, aki meg szeretné ismerni, hogyan értelmezi a bizonyítási tevékenységet a spanyol törvényhozás.

1.

1.a) Kire hárul a bizonyítási teher?

Az eljárásban részt vevő felek mindegyikének bizonyítania kell állításait és a követeléseit megalapozó tényeket oly módon, hogy a felperesnek bizonyítnia kell a keresetben szereplő tényeket, míg az alperesnek azokat a tényezőket kell bizonyítania, amelyek megakadályozzák, megszüntetik vagy gyengítik e tények bíróság előtti hatályát. Ez a bizonyítási teherre vonatkozó általános szabály, kivéve ha jogszabály különleges feltételeket rendel el.

A bizonyíték hiányának hátrányos következményei azt a felet érintik, aki a bizonyítási terhet viseli, és így, amikor ítéletre vagy hasonló határozat meghozatalára kerül sor, és a fél nem bizonyította állításait, a Bíróság elutasítja követeléseit. Ennek ellenére, a bizonyítási teher szabályai nem merev elvek alapján épülnek fel, hanem az egyes eseteknek megfelelően alakulnak, az állított vagy tagadott tények jellegének és annak megfelelően, hogy melyik fél hajlandó inkább vagy tudja könnyebben bizonyítani állítását. Erre példa, hogy a fogyasztóvédelem területén tisztességtelen szerződési feltételként ítélik meg a bizonyítási tehernek a fogyasztóra való hárítását, amikor a szerződő félnek kellene bizonyítania.

1.b) Mi a bizonyítás tárgya? Vannak-e olyan szabályok, amelyek eltekintenek bizonyos tények bizonyításától? Lehet-e bizonyítékot előterjeszteni a törvény által megfogalmazott gyanú ellenében?

A bizonyítás tárgyát azok a tények alkotják, amelyekre a felek követeléseiket alapozzák. Ugyancsak bizonyítás tárgyát képezik a külföldi szokások és jog, de a szokásokat nem szükséges bizonyítani, amennyiben nem érintik a közrendet, és ha a felek elfogadják meglétüket és tartalmukat.

Lap tetejeLap teteje

Nem szükséges az általános mértékben és teljes körben ismert tények bizonyítása sem, amelyekben a felek egyetértenek, kivéve azokat az eseteket, amelyekben az eljárás tárgyát képező kérdéskör nem áll a felek rendelkezésére, vagyis az egyes személyek cselekvőképességéről, apaságról, házasság semmisségéről, párkapcsolatok szétválásáról és házasság felbontásáról, kiskorú gyermekek gondozásáról és felügyeletéről, vagy az egyik szülő által a kiskorú gyermekek nevében a másiktól igényelt gyermektartásról folyó eljárásokban, illetve a gyermekvédelmi ügyekben hozott közigazgatási határozatok kifogásolása során, és azokban az eljárásokban, amelyek az örökbefogadáshoz adott hozzájárulás szükségességéről folynak.

A törvény által meghatározott vélelmek mentesítik az előnyben részesülő felet a vélelmezett tény bizonyításától. Az ilyen vélelmeknél elfogadható az ellentétes bizonyíték, kivéve, ha ezt a törvény kifejezetten tiltja. Példaként említhető, hogy a törvényben szereplő vélelmek között található a házasság fennállása alatt szerzett vagyontárgyak közös tulajdonának vélelme, kivéve, ha bizonyítást nyer, hogy kizárólag a férj vagy a feleség tulajdonát képezik, továbbá az a vélelem, hogy a házasfelek együtt élnek, és hogy a távollévő addig a pillanatig él, amíg halottá nem nyilvánítják.

2. Milyen mértékben kell a Bíróságnak egy tényről meggyőződnie ahhoz, hogy megalapozott határozatot hozzon?

A felek által a keresetben és az alperesi előkészítő iratban állított tényeket az eset körülményeitől függően bizonyítani kell, figyelembe véve valamennyi bizonyítási eljárást és ezek jellegét (tehát egy közokirat nem egyenlő értékű a fél által tett nyilatkozattal). Az értékelést és az okokat, amelyek alapján a Bíró meghatározott végkövetkeztetéseket von le, az ítéletben kell kifejteni. De a közvetlen bizonyíték mellett létezik a közvetett bizonyíték is, ami azt jelenti, hogy egy elfogadott vagy teljesen bizonyított tényből kiindulva a Bíróság vélelmezheti egy másik tény bizonyosságát, feltéve hogy a két tény pontosan meghatározható közvetlen kapcsolatban áll egymással, és a Bíróság a határozatban kifejti a gondolatmenetet, amelynek révén a bizonyított tényből kiindulva a vélelmezett tényig eljutott.

Lap tetejeLap teteje

3. Mindig a felek kérik a bizonyítás-felvételt vagy a Bíró is kezdeményezheti?

A polgári igazságszolgáltatás rendezőelve kimondja, hogy a feleknek kell a Bíróságnak javaslatot tenniük azokra a bizonyítékokra, amelyeket az eljárás során fel szeretnének használni. A bíróság azonban eldöntheti meghatározott bizonyítások hivatalból történő lefolytatását, de csak a törvényben meghatározott esetekben. Így, egy szokásos perben az előzetes meghallgatás során, ha a felek bizonyítási javaslatainak megtétele után a Bíróság úgy ítéli meg, hogy ezek nem elégségesek a vitatott tények tisztázásához, kifejtheti a feleknek a bizonyítékok elégtelen voltának következményeit, és jelezheti, hogy melyek a javasolható bizonyítékok.

A személyek cselekvőképességéről, az apaságról, házassági és kiskorúakra vonatkozó ügyekről folyó eljárásokban a Bíróság elrendelheti – a felek vagy az Államügyészségi Minisztérium által kért bizonyításoktól függetlenül – bármely, a határozat meghozatalához szükséges bizonyítás felvételét.

4.

4.a) Melyek a bizonyítás-felvételt követő szakaszok?

A szóbeli perben (legfeljebb 3 000 euró perértékű követelések) a bizonyításra a javaslattételt és a bizonyítás-felvételt követően az ítélkezési aktus részeként kerül sor.

A szokásos perben (3 000 euró perérték felett), miután az előzetes meghallgatás során (amelyen eljárásrendi kérdésekben is döntenek) megtörtént a bizonyítás-felvétel, kijelölik a tárgyalás napját, és ekkor rendeli el a bíróság a bizonyítási eljárást. Beidézi azokat a tanúkat, akiket a fél nem tud magával hozni, beidézi a szakértőket, ha a felek a benyújtott szakértői vélemények kapcsán felvilágosítást vagy magyarázatot szeretnének kapni, megkeresi a szervezeteket, amelyeknél azon iratok találhatók, amelyeket a felek nem tudtak a keresethez és az alperesi előkészítő irathoz csatolni, feltéve, hogy megjelölik a szóban forgó dokumentumokat őrző irattárakat. Minden olyan bizonyítást, amelyet nem a tárgyaláson kell elvégezni (például meghatározott helyek szemlézése) a tárgyalás előtt kell lefolytatni. Amennyiben az előzetes meghallgatáson felvett egyetlen bizonyítékot olyan iratok alkotják, amelyek nem vitatottak, vagy ha a benyújtott szakértői vélemény kapcsán egyik fél sem kéri a szakértő jelenlétét a tárgyaláson, a Bíróság nem tűz ki tárgyalást, és az előzetes meghallgatás után meghozza az ítéletet.

Lap tetejeLap teteje

Általában a bizonyításra még akkor is az esetet tárgyaló Bíró vagy Bíróság előtt kerül sor, ha a tanú nem a körzetben lakik, és ezért az idézés napján el kell utaznia a bíróság vagy felsőbb bíróság székhelyére (ugyanakkor jogában áll a bíróság által kérésére megállapított kártalanítást megkérni attól a féltől, aki őt tanúnak javasolta, de ezzel nem sérül e fél későbbi joga arra, hogy ha a perköltségek tekintetében ő nyerne, a szemben álló féltől a tanú költségeit visszaigényelje). Csak kivételesen lehet bírósági segítséget igénybevenni (amikor a nyilatkozattételre kötelezett személy a lakóhelye szerinti bíróságon tehet nyilatkozatot), mégpedig akkor, ha jelentős távolságról van szó. Ebben az esetben megtörténik a bíróságok közötti segítségkérés (az országon belül) vagy a nemzetközi igazságszolgáltatási együttműködésről szóló jogszabályok által előírt mechanizmusnak az igénybevétele, a nyilatkozattétel helyétől függően. Ez utóbbi esetben a felek kérdéseiket írásban teszik fel. Napról-napra terjed azonban a videokonferencia gyakorlata, így már nem szükséges a kérdéseket előre feltenni, elegendő a videokonferencia használatát annak a helynek bírósági szervezetétől megkérni, ahol erre majd sor kerül.

4.b) Melyek azok az esetek, amelyekben a felek bizonyítási kérelmét a Bíróság visszautasíthatja?

A Bíróság sosem fogadhat el bizonyítékként a törvény által tiltott tevékenységet, sem olyan bizonyítékokat, amelyek nem állnak kapcsolatban az eljárás tárgyával, sem azokat, amelyek az ésszerűség szabályai szerint nem járulnának hozzá a peres ügyek tisztázásához.

Lap tetejeLap teteje

Visszautasításra kerül továbbá minden olyan bizonyíték, amelynek felvételét nem az eljárás megfelelő pillanatában kérik.

5.

5.a) Melyek a különböző bizonyítási eszközök?

A tárgyaláson felhasználható bizonyítékok a következők: a felek kihallgatása; közokiratok; magánokiratok; szakértői vélemény; bírósági szemle; tanúkihallgatás; és a szöveg, a hang és a kép reprodukciójára szolgáló eszközök, valamint az eljárás szempontjából jelentős szövegek, adatok, számok, és könyvelés céljából vagy más egyéb célból végzett matematikai műveletek megőrzését, megtekintését vagy másolását lehetővé tevő eszközök.

5.b) Van-e különbség a tanú meghallgatása vagy egy szakértő szóbeli véleménye, illetve az írásban benyújtott bizonyíték és az írásos szakértői vélemény között?

Ha valamelyik fél szakértői bizonyítást szeretne igénybe venni, a keresethez vagy az alperesi előkészítő irathoz csatolnia kell a követelését alátámasztó szakértői véleményt. Ha ez nem lehetséges, ki kell fejtenie, hogy mit tartalmaz a felhasználni kívánt szakértői vélemény, amelyet amint rendelkezésre áll – de szokásos peres eljárás esetén mindenképpen az előzetes meghallgatás előtt, vagy ha verbális eljárásról van szó, a tárgyalás előtt – be kell nyújtania. A kereset vagy az alperesi előkészítő irat benyújtásakor azonban a felek kérhetik bírósági szakértő kirendelését. Ebben az esetben a szakértői vélemény később készül el (általában az előzetes meghallgatás és a tárgyalás közötti időszakban, de mindig elég időt hagyva arra, hogy a felek azt még a tárgyalás előtt tanulmányozhassák).

Lap tetejeLap teteje

A keresetben vagy az alperesi előkészítő iratban nem szabad említést tenni a tanúkról, mert a verbális eljárásban a tárgyalás napján mindegyik félnek azoknak a személyeknek a társaságában kell megjelennie, akiknek a perben tanúvallomást kell tenniük, és a Bíróságtól kell kérniük azoknak a tanúknak a beidézését, akiket a felek nem tudtak magukkal hozni. Ezeknek a tanúknak az idézés átvételét követő három napon belül kell megjelenniük. A szokásos eljárásban a tárgyalás napján nyilatkozattételre kötelezett tanúk megnevezésére az előzetes meghallgatáson kerül sor, amelyen az eljárási kérdéseken kívül meghatározzák a perben vitatott ügyeket, és javaslatokat tesznek az ezekkel kapcsolatos bizonyításra, és megtörténik a bizonyítás-felvétel. (E szabály alól kivételt képez az az eset, amelyben a törvény előírja azon tanúk megnevezését a keresetben, akiknek tanúkénti meghallgatását a szóbeli eljárásban – melynek tárgya vagyontárgyaknak annak a tulajdonába adása, ha nem állnak más tulajdonában vagy haszonélvezetében, aki örökösödés útján ezeket megszerezheti – a felperes kéri).

A tanúk nyilatkozata a tárgyalás napján mindig szóban hangzik el (ugyanez vonatkozik arra az esetre is, ha bizonyos kérdések tisztázása érdekében a szakértőket hallgatják meg). A tanúk meghallgatására vonatkozó fenti szabály alól kivételt képez, ha az eljárás számára jelentős kérdésekről jogi személyeket vagy közszervezeteket kell megkérdezni, de nem szükséges az eljárás szempontjából fontos ismeretet meghatározott természetes személyekhez kötni. Ebben az esetben kihallgatás helyett a szervezet számára megküldik a felek által feltett és a bíró által megfelelőnek nyilvánított kérdéseket.

Lap tetejeLap teteje

Ezzel szemben, a szakértői véleményt mindig írásban nyújtják be, bár a felek ennek tanulmányozása után döntik el, hogy további felvilágosítások és magyarázatok céljából szükségesnek tarják-e szakértő megjelenését a tárgyaláson.

5.c) Van-e a különböző bizonyítási eszközök között olyan, amely a többinél nagyobb bizonyítóerővel rendelkezik?

Igen. A közokiratok teljes mértékben bizonyítják az általuk dokumentált tényt, cselekedetet vagy állapotot, az okirat létrejöttének időpontját, a kiállítók és a megjelent személyek személyazonosságát. Ha a közokirat hitelessége vitatott, azt össze kell vetni vagy össze kell hasonlítani az eredetivel, bárhol is legyen az található. A fentiek ellenére, az eljárásban tökéletes bizonyítékot szolgáltatnak, összevetést vagy összehasonlítást nem igényelnek – kivéve ellentétes bizonyíték megléte esetén – az alábbi okiratok: a régi, nem formális közokiratok és bármely olyan közokirat, amelynek nincs meg az eredetije vagy irattári példánya, amellyel összevethető vagy összehasonlítható lehetne.

A magánokiratok is teljes bizonyítékot nyújtanak az eljárásban, ha a hátrányosan érintett fél azokat nem vitatja. Ha a magánokiratot vitatják, a fél, amely azt benyújtotta, kérheti szó szerinti összevetését vagy hitelességének bármely más módon való bizonyítását. Ha a magánokirat hitelességét nem lehet bizonyítani, az okiratot a józan ész szabályai szerint kell megítélni, és a további bizonyítékokat is ennek fényében kell értékelni. Ha a vitatás után az okirat hitelessége bebizonyosodik, a vitató félre nemcsak a felmerült költségek térítése, hanem bírság is kiróható.

Lap tetejeLap teteje

5.d) Meghatározott tények bizonyítása érdekében kötelező-e meghatározott bizonyítékok használata?

Elvben nincs szabály arra, hogy milyen bizonyítékokat kell használni konkrét tények igazolására, de példaként említhetjük, hogy logikusan gondolkodunk, ha feltesszük, hogy a felek közötti kereskedelmi kapcsolat következtében előállt mennyiségi reklamáció esetében a követelés meglétét vagy megszűnését alapvetően iratokkal kell bizonyítani.

6. A spanyol törvények szerint kötelesek-e a tanúk tanúvallomást tenni?

A beidézett tanúknak meg kell jelenniük a jelzett a tárgyaláson, és e kötelesség megszegése szankciót von maga után, a kiszabható bírság, előzetes meghallgatás után, 180-600 euró. Ha második alkalommal sem jelenik meg, a szankció már nem büntetés, mert lehet, hogy a tanú a hatósággal szembeni engedetlenség bűncselekményét követte el, amire a tanút figyelmeztetik.

Ugyanígy, kötelesek a felek által megfogalmazott és a bíróság által előzetesen elfogadott kérdésekre válaszolni. Ez alól az általános elv alól kivételt képez az a tanú, aki helyzete vagy foglalkozása miatt köteles titokban tartani azokat a tényeket, amelyekről kérdezik. Ebben az esetben ésszerű magyarázatot kell adnia, a bíróság megvizsgálja a nyilatkozattétel megtagadásának okát, majd eldönti mi a teendő meghallgatása ügyében, és fel is mentheti a válaszadás alól. Ha a tanút felmentik a válaszadás alól, ezt jegyzőkönyvbe kell venni.

Lap tetejeLap teteje

Ha a tanú kijelenti, hogy a neki feltett kérdések körét hivatalosan bizalmasnak vagy titkosnak nyilvánították, a bíróság azokban az esetekben, amelyekben ezt az igazságszolgáltatás érdekei szempontjából szükségesnek ítéli, hivatalból megkéri az illetékes szervtől azt a hivatalos iratot, amely igazolja ezt a minősítést. A bíróság, miután meggyőződött a bizalmas vagy titkos minősítésre való hivatkozás megalapozottságáról, tanúsítja hogy mely kérdésekre vonatkozik a hivatali titoktartás, és az erre vonatkozó iratot csatolja a periratokhoz.

Ezenkívül, a tanút nyilatkozattétel előtt a bíróság kikérdezi személyes körülményei felől (a felekhez fűződő rokoni, baráti kapcsolat, ellenséges viszony, személyes érdekei az ügyben stb.), és az adott válaszok ismeretében a felek észrevételeket tehetnek a bíróság előtt a tanúk pártatlanságát illetően.

7. Kik azok a személyek, akiktől nem kérhető tanúvallomás?

Tanú mindenki lehet, kivéve a tartósan szellemi fogyatékos személyeket és azokat, akik olyan érzékszerv fogyatékosságában szenvednek (látás, hallás...), amely érzékszerv kizárólagosan szükséges az adott tények megismeréséhez.

A tizennégy évnél fiatalabb kiskorúak tehetnek tanúvallomást, ha a bíróság megítélése szerint eléggé érettek ahhoz, hogy megértsék az igazságot és hogy a valóságnak megfelelő nyilatkozatot tegyenek.

A spanyol jogban a klasszikus tanú fogalma természetes személyre vonatkozik, azonban ez nem akadálya annak, hogy a jogi személyek törvényes képviselői tanúként jelenjenek meg a bíróság előtt és ott elmondják, amit az e minőségükben általuk megismert ügyekről tudnak. Kifejezetten a jogi személyek és a közintézmények számára létezik a bíróság írásos tájékoztatásának lehetősége, ahogy a fentiekben kifejtésre került. 381).

Lap tetejeLap teteje

8. Mi a bíróság és a felek szerepe a tanúkihallgatásban?

A bíróság által elfogadott kérdéseket a felek ügyvédei közvetlenül teszik fel, a kérdezést az a fél kezdi, amely a tanú kihallgatását javasolta. Amikor a tanúskodást javasoló fél ügyvédje kérdéseire megkapta a választ, a többi fél ügyvédei az ügy tisztázása szempontjából általuk hasznosnak ítélt bármely kérdést feltehetik a tanúnak. Esetleges tisztázás vagy további részletek megismerése érdekében, a tanút a bíróság is kikérdezheti.

A bíróság saját kezdeményezésére vagy valamelyik fél kérésére elrendelheti egy másik tanúval vagy az előzőleg már kikérdezett valamelyik féllel komoly ellentmondásba keveredett tanú szembesítését az említett tanúval vagy féllel.

9. Milyen bizonyítóerővel rendelkezik a tanúvallomás?

Ezt a kérdést a Bíróság dönti el, amikor a tanú nyilatkozatát a tapasztalat, a logika, a tanú által állításai alátámasztására adott indokok, a tanú személyes körülményei, a felekkel fennálló kapcsolata és az ügyben való lehetséges érdekeltsége alapján megítéli.

10. Lehetséges-e jogi személyek vagy jogi személyiség nélküli szervezetek félként történő kihallgatása?

Igen, jogi képviselőjük vagy azon személy révén, aki nevükben részt vett az eljárás tárgyát képező ügyekben.

Kifejezetten az állam, az autonóm közösségek, az önkormányzatok és más közintézmények esetében lehetséges a kérdések írásos megválaszolása.

Lap tetejeLap teteje

11. Hogyan történik a kihallgatás?

A fél szóban válaszol a bizonyítást kérő fél ügyvédje által közvetlenül feltett, a bíróság által előzőleg megfelelőnek nyilvánított kérdésekre. Ezt követően feltehetik kérdéseiket a többi fél ügyvédei is, utolsóként magának a tanúnak az ügyvédje. Esetleges tisztázás vagy további részletek megismerése érdekében, a tanút a bíróság is kikérdezheti.

12. Milyen értékkel bír a felperes és az alperes vallomása?

Amennyiben nem állnak ellentmondásban más bizonyítékok által tanúsított ügyekkel, az egyik fél érdekeit sértő azon tények, amelyeket e fél elismer, valósnak tekintendők, ha a fél ezekben személyesen részt vett. Ugyanígy jár el a bíróság, ha a nyilatkozattételre beidézett fél nem jelenik meg, vagy megjelenik, de megtagadja a nyilatkozattételt, vagy kitérő válaszokat ad. Ezenfelül, a távolmaradó fél 180-tól 600 euróig terjedő bírsággal sújtható.

13. Milyen iratok készülnek a tanúvallomásról és a felek tanúkénti meghallgatásáról?

A tárgyalásokon és meghallgatásokon tett szóbeli megnyilatkozásokat hang és kép rögzítésére és reprodukciójára alkalmas hordozón rögzítik. A rögzítés a Bírósági Titkár ellenőrzése alatt folyik, és ő őrzi azokat a szalagokat, lemezeket vagy más eszközöket, amelyekre a rögzítés történt. Ezenkívül, a Titkár készíti el azt a rövid jegyzőkönyvet, amely az idő és a hely megjelölésén felül tartalmazza a felek kéréseit és javaslatait és a bíróság határozatait, valamint azokat a körülményeket és mellékkörülményeket, amelyek az adathordozón nem szerepelnek.

Lap tetejeLap teteje

A nyilatkozatot videokonferencia útján is meg lehet tenni, amennyiben a tanú, nem a bíróság előtt, hanem a nyilatkozattétel helyén jelen lévő Bírósági Titkár előtt nyilatkozik.

14. Milyen értékkel rendelkezik az illegálisan beszerzett bizonyíték?

A törvény által tiltott tevékenységet soha nem lehet bizonyítékként elfogadni. Hasonlóképpen nem érvényesek az alapvető emberi jogok közvetlen vagy közvetett megsértésével szerzett bizonyítékok. Ezért az ilyen bizonyítékokat a Bíróság határozathozatalnál figyelmen kívül hagyja.

Ha valamelyik fél szerint valamely elfogadott bizonyíték beszerzése során vagy eredetekor emberi jogokat sértettek meg, ezt azonnal közölnie kell, adott esetben a többi fél is értesítendő. Ezt követően, a Bíróság dönti el, hogy az adott bizonyíték törvényes-e vagy sem.

Ha maga a Bíróság ítéli úgy, hogy a bizonyíték beszerzésével valamely alapvető emberi jog sérült, azt hivatalból elutasítja.

Erről a kérdésről, amelyet hivatalból maga a bíróság is felvethet, a tárgyaláson dönt, vagy ha verbális tárgyalásokról van szó, a meghallgatás kezdetén, a bizonyítás megkezdése előtt hozza meg a döntést.

15. Sor kerülhet-e bizonyításra a tárgyalás előtt?

Az előzetes bizonyítás kifejezetten kötelező, ha okkal lehet attól tartani, hogy a bizonyítást nem lehet a tárgyaláson megtartani (például az egyik tanú vagy fél súlyos betegsége, utazás miatti távolléte miatt stb.). Ebben az esetben bármelyik fél kérheti a bíróságtól a bizonyítás előzetes megtartását. Amennyiben a bíróság elfogadja a kérést, a bizonyítást a felek jelenlétében megtartják.

Ugyancsak kérni lehet a bíróságtól, hogy hozzon biztonsági intézkedéseket (dolgok megóvására például) azon anyagi tárgyak vagy dolgok állapota tönkremenetelének vagy romlásának elkerülése érdekében, amelyek később bizonyítás tárgyát képezik.

16. Hol tájékozódjunk a bírósági eljárások felől?

Az Igazságszolgáltatási Főtanács weblapján español

Az Igazságügyi Minisztérium weblapján English - español

« Bizonyítás felvétele és bizonyítási eszközök - Általános információk | Spanyolország - Általános információk »

Lap tetejeLap teteje

Utolsó frissítés: 15-06-2006

 
  • Közösségi jog
  • Nemzetközi jog

  • Belgium
  • Bulgária
  • Csehország
  • Dánia
  • Németország
  • Észtország
  • Írország
  • Görögország
  • Spanyolország
  • Franciaország
  • Olaszország
  • Ciprus
  • Lettország
  • Litvánia
  • Luxembourg
  • Magyarország
  • Málta
  • Hollandia
  • Ausztria
  • Lengyelország
  • Portugália
  • Románia
  • Szlovénia
  • Szlovákia
  • Finnország
  • Svédország
  • Egyesült királyság