Európai Bizottság > EIH > Bizonyítás felvétele és bizonyítási eszközök > Románia

Utolsó frissítés: 05-05-2009
Nyomtatható változat Kedvencek közé

Bizonyítás felvétele és bizonyítási eszközök - Románia

 

TARTALOMJEGYZÉK

I. A bizonyítási teher I.
1.
a) Milyen szabályok vonatkoznak a bizonyítási teherre? a)
b) Léteznek-e olyan szabályok, amelyek szerint bizonyos tények mentesülnek a bizonyítási teher alól? Milyen esetekben? Bizonyítékok bemutatásával cáfolhatók-e az ilyen vélelmek? b)
2. Milyen mértékben kell a bíróságnak meggyőződnie valamely tényről ahhoz, hogy ítéletét az adott tény fennállására alapozza? 2.
II. A bizonyítékok felvétele II.
3. A bizonyítékok felvétele mindig valamelyik fél kérelme alapján történik, vagy bizonyos esetekben a bíró saját kezdeményezésére is vehet fel bizonyítékot? 3.
4.
a) Ha valamelyik fél bizonyíték-felvételi kérelmét jóváhagyják, milyen lépések következnek? a)
b) Milyen esetben utasíthatja el a bíróság valamelyik fél bizonyíték bemutatására irányuló kérelmét? b)
5.
a) Milyen bizonyítási eszközök léteznek? a)
b) Mi az eljárás a tanúmeghallgatás során, és ez miben különbözik a szakértők meghallgatására alkalmazott eszközöktől? Melyek az írásbeli vallomás és a szakértői jelentés/szakvélemény benyújtására vonatkozó szabályok? b)
c) Egyes bizonyítási módok erősebbek-e másoknál? c)
d) Bizonyos tényeket kötelező-e adott módon igazolni? d)
6.
a) A törvény kötelezővé teszi-e a vallomástételt a tanúk számára? a)
b) Milyen esetben lehet a vallomástételt megtagadni? b)
c) A vallomástételt megtagadó személy ezért szankcionálható-e, illetőleg kényszeríthető-e a tanúskodásra? c)
d) Van-e olyan személy, aki tanúként nem hallgatható meg? d)
7. Mi a bíró és a felek szerepe a tanú kihallgatása során? Milyen feltételek mellett hallgatható meg a tanú új technológia segítségével, pl. televízión vagy videokonferencián keresztül? 7.
III. A bizonyítékok értékelése III.
8. Ha a bizonyítékot valamelyik fél nem jogszerűen szerezte be, vannak-e korlátozások a bírósággal szemben az ítélethozatalra vonatkozóan? 8.
9. Az ügyben szereplő félként saját nyilatkozatom tanúvallomásnak számít-e? 9.

 

I. A bizonyítási teher

A témával kapcsolatos legfőbb jogszabályok:

a polgári törvénykönyv (Codul civil), a polgári eljárásjogi törvénykönyv (Codul de procedură civilă), a gazdasági társaságokról szóló törvénykönyv (Codul comercial), a polgári és üzleti ügyekben nyújtott nemzetközi jogsegélyről szóló 189/2003. sz. törvény, a nemzetközi magánjogi kérdések szabályozásáról szóló 105/1992. sz. törvény.

1.

a) Milyen szabályok vonatkoznak a bizonyítási teherre?

(A bizonyítási teher melyik félre hárul, és milyen keresetek esetében? Milyen következmények vannak, ha kétségek merülnek fel egy bizonyos megoldhatatlan ténnyel kapcsolatban?)

A felperesnek kell bizonyítania ügyét. Amennyiben az alperes kivételekre hivatkozik a kérelmező követeléseinek befagyasztása érdekében, a bizonyítási teher az alperesre hárul. Vélelmek esetén a bizonyítási teher arról a személyről, akinek javára a vélelmezéseket megtették, az ellenérdekű félre hárul át.

b) Léteznek-e olyan szabályok, amelyek szerint bizonyos tények mentesülnek a bizonyítási teher alól? Milyen esetekben? Bizonyítékok bemutatásával cáfolhatók-e az ilyen vélelmek?

A törvényi vélelmeket törvény határozza meg, továbbá jogerős vélelmek ellen az ellentétes bizonyíték csak tanúvallomás formájában megengedett, de néha még ebben a formában sem. A törvényi vélelmeknek van egy köztes, illetve vegyes kategóriája is, amelyre az a jellemző, hogy ellentétes bizonyítékkal megcáfolható, de csak bizonyos bizonyítékokkal, bizonyos körülmények között, illetve azokat csak bizonyos személyek cáfolhatják meg. Ellentétes bizonyíték feltételes törvényi vélelmek ellen megengedett.

Lap tetejeLap teteje

Általánosan ismert tényekre (amennyiben a bizonyíték a tény általános ismeretén alapul) és jogszabályokra – kifejezésre juttatási formájuktól függetlenül – a bizonyítási teher nem vonatkozik. Feltételezett, hogy azokat minden állampolgár ismeri.

Közokiratok nem teszik szükségessé, hogy az azokra hivatkozó személy bizonyítékot szolgáltasson, mert azokat a közokirat létrejöttének helye szerint működésre jogosult köztisztviselő állítja ki a törvénynek megfelelően. Az okiratok többségét közjegyzői hivatalokban vagy állami hivatalokban szövegezik, bírósági végzések, anyakönyvi hivatalban nyilvántartásba vett okiratok, illetve államigazgatási szervek stb. által kibocsátott dokumentumok.

2. Milyen mértékben kell a bíróságnak meggyőződnie valamely tényről ahhoz, hogy ítéletét az adott tény fennállására alapozza?

(A bíróságnak teljes mértékben meg kell győződnie az adott tényről, vagy elegendő, hogy a tény nagyon valószínű legyen, bizonyos kétségek további fennállása mellett?)

Bizonyíték csak abban az esetben használható fel, ha az a jogszerűség, a hitelesség, a helytállóság és a bizonyító erő vonatkozásában eleget tesz bizonyos feltételeknek. A bizonyíték felvételének első szabálya, hogy a bizonyítékot a fő tárgyalás kezdete előtt kell megszerezni, a második szabály pedig az, hogy a bizonyítékot és az ellentétes bizonyítékot lehetőség szerint egy időben kell szolgáltatni.

II. A bizonyítékok felvétele

3. A bizonyítékok felvétele mindig valamelyik fél kérelme alapján történik, vagy bizonyos esetekben a bíró saját kezdeményezésére is vehet fel bizonyítékot?

A felek kérésére a következő bizonyítékok vehetők fel: szakértői bizonyíték, a per során a felperes által, valamint az alperes által a védőbeszédben tett tanúvallomás, vagy legkésőbb a tárgyalás első napján meghallgatáson való részvételre történő beidézést követően, az érdekelt fél kérésére az ellenérdekű féltől bizonyos beismerő vallomások megszerzése érdekében tett vallomások; beismerő vallomás (vallomás/kihallgatáson való részvételre történő beidézés útján)

Lap tetejeLap teteje

A bíró kérhet szakértői bizonyítékot, helyszíni ténymegállapítást, tanúvallomást, kihallgatásra válaszként tett tanúvallomást stb.

A polgári eljárásjogi törvénykönyv olyan helyzetekre vonatkozóan ír elő szabályokat, amelyekben az egyik fél által bizonyítékként hivatkozott dokumentum nincs az illető birtokában, vagy amelyekben a dokumentum az ellenérdekű fél birtokában van, illetve amelyekben a dokumentumot hatóság vagy harmadik fél őrzi.

4.

a) Ha valamelyik fél bizonyíték-felvételi kérelmét jóváhagyják, milyen lépések következnek?

A bíróság véleményt nyilvánít a felek által kért bizonyítékról az elfogadhatóságára vonatkozó vizsgálatot követően. Csak addig az időpontig fogadhat el bizonyítékot, amíg azt a felek kétségbe nem vonták.

A bizonyíték benyújtásának első szabálya, hogy azt az ügy tényállásának megvitatása előtt kell benyújtani, a második szabály pedig az, hogy a bizonyítékot és a cáfoló bizonyítékot lehetőség szerint egy időben kell bemutatni.

A bizonyíték garantálása a bizonyíték bemutatása és megőrzése esetén kontradiktórius eljárás, ha fennáll annak a veszélye, hogy a bizonyíték eltűnhet, vagy benyújtásával kapcsolatban esetlegesen jövőbeli nehézségek merülnek fel. A bizonyíték garantálására irányuló kérelmek alapvető kritériuma a sürgős szükség. A kérelemmel az a bíróság foglalkozik, amelyiknek az illetékességi területén található a vizsgálat tárgya vagy a tanú lakóhelye.

Lap tetejeLap teteje

b) Milyen esetben utasíthatja el a bíróság valamelyik fél bizonyíték bemutatására irányuló kérelmét?

(Mint azokban az esetekben, amelyekben a bizonyíték nem megfelelő, kézzelfogható vagy elfogadható.)

A bizonyítékot a felperes az eljárás indítására irányuló kérelemben, illetve az alperes mutatja be védőbeszédben, vagy legkésőbb a tárgyalás első napján. Az ettől eltérő feltételek mellett bemutatott bizonyíték, vagy legkésőbb a tárgyalás első napján be nem mutatott bizonyíték nem használható fel a tárgyalás során. A kizárás szankciója azonban bizonyos különleges helyzetekben nem alkalmazandó, amelyeknél a bizonyítékot nem in limine litis, hanem később mutatják be.

Nincs jogszabályi rendelkezés jogi aktusokat, illetve jogi tényeket igazoló, más jogi eszközre vonatkozóan. Egyes bizonyítékok felhasználása (pl. jogi aktusok tanúvallomással történő bizonyítása, a házasságfelbontás indokainak megállapítása esetében a szóbeli kihallgatás tilalma) során azonban léteznek bizonyos korlátozások.

A hitelességgel, a helytállósággal és a bizonyító erő kérdéseivel kapcsolatban bizonyíték akkor fogadható el, ha az a tárgyalás lezárásához vezet.

5.

a) Milyen bizonyítási eszközök léteznek?

Dokumentumok, tanúvallomások, vélelmek, bírósági kihallgatás során tett vallomás, helyszíni ténymegállapítás, szakértői bizonyíték.

Lap tetejeLap teteje

b) Mi az eljárás a tanúmeghallgatás során, és ez miben különbözik a szakértők meghallgatására alkalmazott eszközöktől? Melyek az írásbeli vallomás és a szakértői jelentés/szakvélemény benyújtására vonatkozó szabályok?

A tanúkat általában a felek javasolják in limine litis, illetve a felperes javasolja a kérelmében, valamint az alperes a védőbeszédében, vagy legkésőbb a tárgyalás első napján. A bizonyítékok e feltételek melletti benyújtásának elmulasztása következtében – ellenkező rendelkezés hiányában – a felek elveszítik azt a jogukat, hogy a tárgyalás során bizonyítékot nyújthassanak be. Az igazság megállapítása érdekében a bíróság még a felek kifogása esetén is kihallgathat tanúkat. A 250 RON értéket meghaladó valamennyi jogi aktus csak közokirat útján vagy magánszemély aláírásával megkötött okirat útján hitelesíthető. Valamely okirat tartalma elleni, illetve az arra vonatkozó tanúvallomás elfogadhatatlan. Ez a korlátozás csak a korábban létrejött okiratokra alkalmazandó. A tanúvallomás elfogadhatóságára vonatkozó két említett korlátozó szabály alól több lényeges kivétel van: a tanúvallomás nem alkalmazandó abban az esetben, ha írásbeli bizonyítási eljárás kezdődött, és ha a hitelezők nem tudnak írásbeli bizonyítékot szolgáltatni a tartozásról, illetve nem tudják megőrizni a megszerzett bizonyítékot.

Bizonyos tények megállapítása során a bíróság szükségesnek ítéli szakemberek véleményének meghallgatását, a felek kérésére, vagy hivatalból egy vagy három szakértőt jelöl ki, meghatározza azokat a témaköröket, amelyekkel kapcsolatban véleményüket kéri, valamint azt a határidőt, amelyen belül a szakértői véleményezést meg kell valósítaniuk.

Lap tetejeLap teteje

Eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában a bizonyítékot bírósághoz nyújtják be. Ha a bizonyítékot máshol kell felvenni, azt küldöttségnek, illetve ugyanolyan vagy alacsonyabb szintű bíróságnak kell megtennie, ha az adott városban nincs ugyanolyan szintű bíróság. Amennyiben a bizonyíték típusa lehetővé teszi, és a felek egyetértenek, a bizonyítékot felvevő bíróság mentesíthető a felek beidézése alól.

c) Egyes bizonyítási módok erősebbek-e másoknál?

A közokiratokat a felek gyakran általuk nyújtott előnyök – többek között a hitelesített dokumentumok bizonyítékként benyújtó személy részéről az igazság vélelmezése – miatt fogadják el. A közokirat kiállításának napja mindaddig bizonyítékot jelent, amíg hamisnak nem bizonyul. A tartozásokat megállapító közokiratok végrehajtási határozat erejével bírnak, és ítélet nélkül végrehajthatók. A 250 RON értéket meghaladó ügyhöz kapcsolódó jogi dokumentumoknak még önkéntes letétbe helyezés esetén is magánszemély aláírása útján létrejött eredeti dokumentumoknak kell lenniük. A dokumentum tartalma ellen vagy arra vonatkozóan, illetve az állítólagosan korábban elhangzottakra vonatkozóan – az okirat szövegezése során vagy azt követően – tett tanúvallomás még abban az esetben sem fogadható el, ha az érték nem haladja meg a 250 RON-t.

d) Bizonyos tényeket kötelező-e adott módon igazolni?

Valamennyi olyan jogi dokumentum, amely 250 RON-t meghaladó értékű tárgyra vonatkozik, csak eredeti dokumentummal vagy magánszemély aláírásával létrejött dokumentummal igazolható. Ez a korlátozás nem vonatkozik a releváns tényállásra, ezeket a körülményeket a közvetlenül érintett felek, harmadik felek vagy bármely más bizonyíték felhasználásával igazolhatják. Létezik azonban olyan releváns tényállás is, amely elvileg nem igazolható tanúvallomással, például a születés vagy a halál, illetve a házastársak által közösen vásárolt javak.

Lap tetejeLap teteje

A valamely dokumentum tartalma ellen vagy arra vonatkozóan tett tanúvallomás elfogadhatatlan. Ez a korlátozás csak az előzetesen bemutatott dokumentumokra vonatkozik. A polgári törvénykönyv 1197. és 1198. cikke a tanúvallomás elfogadhatóságával kapcsolatos korlátozások alól néhány fontos kivételről rendelkezik:

  • tanúvallomás nem használható fel írásbeli bizonyítási eljárás indítása esetén
  • a hitelező nem képes a keresetre vonatkozó írásbeli bizonyítékot szolgáltatni, vagy a már megszerzett bizonyítékot megőrizni.

Jogszabály akkor írja elő dokumentumok hitelesítését, ha azoknak meg kell erősíteniük azt a bírósági folyamatot, amelyre hivatkoznak. Ez vonatkozik ajándékozási okiratokra, jelzálogszerződésekre és földtulajdonra vonatkozó okiratokra.

Az általános szabály alól vannak kivételek: a magánokiratok akkor érvényesek, ha egy feltétel teljesül, mégpedig az, hogy azokat a kötelezettséget vállaló félnek aláírásával kell ellátnia. Más követelményeknek is eleget kell tenni. Az első kivétel a kétoldalú megállapodásokra vonatkozik, amelyek esetében jogszabályi előírás a több példányban történő kiállítás. Egy másik kivétel betűvel feltüntetett összeget és aláírást tartalmazó megerősítés bejegyzésének követelménye olyan magánokiratokon, amelyekben az egyik fél kötelezettséget vállal arra, hogy a másik fél részére pénzösszeget fizet.

A magánokiratok akkor válnak érvényessé (harmadik felekkel szemben végrehajthatóvá), ha azokat közintézménynek nyújtják be, anyakönyvi nyilvántartásba veszik, vagy a tartalmukat bejelentik, továbbá köztisztviselők által szövegezett dokumentumokban is összefoglalják.

Lap tetejeLap teteje

6.

a) A törvény kötelezővé teszi-e a vallomástételt a tanúk számára?

Lásd a c) kérdésre adott választ.

b) Milyen esetben lehet a vallomástételt megtagadni?

(Pl. ha a tanú valamelyik [melyik?] féllel rokonsági kapcsolatban áll, vagy a tanúvallomás kárt okozhat a tanúnak.)

A polgári eljárásjogi törvénykönyv a tanúvallomás felvételének feltételeit állapítja meg, nem pedig azt, hogy a tanúk miért utasíthatják vissza a vallomástételt. Lásd a d) kérdésre adott választ.

c) A vallomástételt megtagadó személy ezért szankcionálható-e, illetőleg kényszeríthető-e a tanúskodásra?

A bíróság bírsággal sújtja azt a tanút, aki nem jelenik meg a bíróságon, vagy aki a bíróságon való jelenléte során visszautasítja a vallomástételt, kivéve, ha a tanú kiskorú. Bírság kivetésére nem kerül sor, ha alapos indokból kifolyólag akadályoztatták őket kötelezettségeik teljesítésében.

A bíróság utasítást bocsáthat ki bármely olyan tanú megjelenésére, aki az első bírósági idézésre nem jelenik meg. Sürgős esetekben a tanúk még az első tárgyaláson is utasíthatók a megjelenésre. Ha a tanú a bíróságon való megjelenésre utasítást követően nem jelenik meg, a bíróság folytatja a tárgyalást. A bíróság beleegyezhet abba, hogy a tanút otthonában hallgassa ki, amennyiben az nem tud megjelenni a bíróságon.

Lap tetejeLap teteje

Ha a fél megtagadja a dokumentum tulajdonlásának igazolására szolgáló kérdések megválaszolását, vagy ha a bemutatott bizonyíték feltárja, hogy azt elrejtették vagy megsemmisítették, vagy amennyiben megtagadják az okirat bemutatását azt követően, hogy annak tulajdonlását megállapították, a bíróság az okirat bemutatását kérő fél követeléseit bizonyítottnak tekinti. Ezért ilyen körülmények között az az egyszerű vélelem áll fenn, hogy a bíróság a kihallgatáson való megjelenésre beidézett fél magatartását figyelembe véve hozhat határozatot.

A második feltételezés arra a helyzetre vonatkozik, amelyben a dokumentumot hatóság vagy másik személy őrzi. Ilyen helyzetben a bíróság arra ad utasítást, hogy a dokumentumot az esedékesség napján mutassák be.

Az olyan dokumentum birtokosa, aki elmulasztja a dokumentum bemutatását, bírsággal sújtható, és az érdekelt fél kérésére az a személy, aki szándékosan vagy gondatlanul mulasztotta el a dokumentum bemutatását, a késedelem által okozott kárért ellentételezés fizetésére utasítható.

Vannak kivételek azon szabály alól, amely megállapítja, hogy a bíróság utasítást adhat dokumentumok – nevezetesen a bíróságoknál vagy közjegyzőknél letétbe helyezett telekkönyvi kivonatok és fénymásolatok, anyakönyvi nyilvántartások és eredeti okiratok – átruházására. Mindezeket a dokumentumokat azonban megvizsgálhatja a bíróság az érintett hivatalban vagy jogsegély iránti megkeresések alapján.

d) Van-e olyan személy, aki tanúként nem hallgatható meg?

(Jogképességgel nem rendelkező felnőttek, kiskorúak, a felek egyikével közös érdekekkel rendelkező személyek, bizonyos bűncselekmények miatt elítélt személyek.)

Lap tetejeLap teteje

Tanúként nem meghallgatható, illetve a vallomástételi kötelezettség alól mentesülő személyek a következők: rokonok és legfeljebb harmadfokú vér szerinti rokonok, beleértve a házastársakat, még abban az esetben is, ha a házaspár külön él, továbbá a gyámokat, valamint a vallomástételre törvényesen alkalmatlannak nyilvánított személyeket és a hamis tanúvallomás miatt elítélt személyeket.

A polgári jogban és a házasság felbontására irányuló tárgyalásokban a rokonok és vér szerinti rokonok tanúként meghallgathatók. Etikai okok miatt a jog az ilyen tárgyalásokon nem engedélyezi a lemenő ági rokonok meghallgatását. Tilos tanúkat kihallgatni a házasságbontás indokának igazolására. A gyámok, valamint a vallomástételre törvényesen alkalmatlannak nyilvánított személyek és a hamis tanúvallomás miatt elítélt személyek nem tehetnek tanúvallomást.

A tanúvallomás alól mentesülnek a lelkipásztorok, az orvosok, a szülésznők, a gyógyszerészek, az ügyvédek, a közjegyzők és a szakmai tevékenységük során hallott kérdések vonatkozásában a törvény által titoktartásra kötelezett más tisztviselők (feltéve, hogy az érintett személyek vagy hatóságok nem oldják fel titoktartási kötelezettségüket), aktív és nyugállományba vonult köztisztviselők a szakmai minőségükben tudomásukra jutott titkokkal kapcsolatban (feltéve, hogy az érintett személyek vagy hatóságok nem oldják fel titoktartási kötelezettségüket), vagy azok a személyek, akik válaszaik révén gyanúba keverhetik magukat vagy más személyeket, illetve akik magukat vagy más személyeket nyilvános megvetésnek tehetnek ki.

Lap tetejeLap teteje

A rokonok és a vér szerinti rokonok, valamint a házastárs kihallgatására vonatkozó rendelkezések még abban az esetben is feltételesek, ha a házaspár külön él, mivel azokat a felek érdekében állapították meg. Ezért született döntés arról, hogy a rokonok és a vér szerinti rokonok tanúként kihallgathatók abban az esetben, ha az a fél, amelyik ilyen tilalmat ért el, nem emel kifogást kihallgatásuk ellen.

A gyámok, valamint a vallomástételre törvényesen alkalmatlannak nyilvánított személyek, és a hamis tanúvallomás miatt elítélt személyek semmilyen körülmények között nem tehetnek tanúvallomást.

7. Mi a bíró és a felek szerepe a tanú kihallgatása során? Milyen feltételek mellett hallgatható meg a tanú új technológia segítségével, pl. televízión vagy videokonferencián keresztül?

(Ki hallgatja ki a tanút? A bíró tehet-e fel kérdéseket a tanúnak? A másik fél jogosult-e a tanú keresztkihallgatására?)

A polgári eljárásjogi törvénykönyv tartalmaz néhány fontos szabályt a tanúk kihallgatásával kapcsolatban.

A bíróság először is beidézheti a tanúkat, és bárkit bírsággal sújthat, aki elmulasztja a megjelenést. Földdel kapcsolatos ügyekben a tanúkat nem idézik be, mivel ez annak a félnek a feladata, aki javasolta számukra, hogy a tárgyalás napján biztosítsák bírósági jelenlétüket. A tanúk kihallgatásának sorrendjét a bíróság határozza meg. Az egyes tanúkat külön-külön kell kihallgatni. A még ki nem hallgatott személyek a tanúk kihallgatásánál nem lehetnek jelen. A kihallgatást követően a tanú az eljárás végéig a tárgyalóteremben maradhat, ha a bíróság eltérő határozatot nem hoz. Ez jogszabályi előírás annak érdekében, hogy a kihallgatott tanúk semmilyen módon ne befolyásolják a még ki nem hallgatott tanúkat.

Lap tetejeLap teteje

A kihallgatást megelőzően az elnöklő bíró felkéri a tanút a következő adatok átadására: név, foglalkozás, lakóhely és életkor; kapcsolatban áll-e a felek bármelyikével, és ha igen, kapcsolatuk milyen természetű; a felek bármelyikének alkalmazottja-e, és perben áll-e, neheztel-e bármelyik félre, illetve vannak-e bármelyik féllel közös érdekei. Ezekre a részletekre a tanú pontos azonosításához, és végső soron a bíróság előtt tett nyilatkozat értékének felméréséhez van szükség. Egy másik jogi követelmény az eskütételre, illetve annak megerősítésére vonatkozik. Az eskütételt követően az elnöklő bíró tájékoztatja a tanút arról, hogy amennyiben nem mond igazat, hamis tanúzást követ el. A román polgári eljárásjogi rendszer értelmében a 14 év alatti tanúk nem tehetnek esküt, bár igazmondásra utasíthatók.

A tanú vallomástételét követően a felek kérdéseket tehetnek fel. Az a fél teszi fel az első kérdést, aki a tanú kihallgatását javasolta, utána pedig az ellenérdekű fél. A tanú nem olvashat fel előzetesen megírt választ, de a bíró beleegyezésével használhat – kizárólag számokra és nevekre vonatkozó – jegyzeteket. A tanúk ismételten kihallgathatók, ha azt a bíróság szükségesnek ítéli. Ugyanezek a rendelkezések minden olyan esetben lehetővé teszik a tanúk keresztkihallgatását, amikor állításaik nem egybehangzóak.

III. A bizonyítékok értékelése

8. Ha a bizonyítékot valamelyik fél nem jogszerűen szerezte be, vannak-e korlátozások a bírósággal szemben az ítélethozatalra vonatkozóan?

(Például illegális hangfelvételek.)

Lap tetejeLap teteje

Az olyan okirat, amely azért nem lehet közokirat, mert a köztisztviselő nem rendelkezett illetékességgel vagy jogképességgel, illetőleg amelynél a formaságokat nem tartották be, csak magánokiratként lehet érvényes, amennyiben a szerződő felek aláírták.

Minden olyan helyzetben, amikor kézírást vagy aláírást vonnak kétségbe, az okirat hitelességét az iratellenőrzés elnevezésű eljárás útján határozzák meg. Az iratellenőrzés az az eljárás, amelyet akkor alkalmaznak, amikor az adott fél nem ismeri fel az okiraton szereplő kézírást vagy aláírást. Az ellenőrzést követően a bíróság véleményt nyilváníthat a dokumentumok hitelességéről. Amennyiben a bíróság az iratok közvetlen ellenőrzését követően nem képes vagy nem tud véleményt nyilvánítani a dokumentum hitelességéről, szakértői véleményt kér.

A csalás megállapítása olyan különleges és bonyolult eljárás útján történik, amelyet az érdekelt fél által személyesen benyújtott jelentést követően, vagy külön meghatalmazással rendelkező jogi képviselő útján indítanak meg. A dokumentumot használni kívánó félnek be kell mutatnia az eredeti példányt. A bíróság elrendelheti a polgári tárgyalás felfüggesztését mindaddig, amíg az ügyészség le nem zárta a csalásra irányuló vizsgálatát.

9. Az ügyben szereplő félként saját nyilatkozatom tanúvallomásnak számít-e?

Ha az alperest pénztartozás miatt idézik bíróság elé, elismeri a tartozást, és nyilatkozik arról, hogy azt személyesen kívánja kifizetni a bíróság által kijelölt személynek, nincs szüksége arra, hogy bíróság előtt feleljen, ha a kintlévőséget letétbe helyezi. Ha az alperes elismeri a felperes követeléseinek egy részét, a bíróság – ez utóbbi kérésére – részleges elismerő határozatot ad ki.

A felperesek a bíróság előtt folyó tárgyalás során bármikor, még az alperes kifogása esetén is lemondhatnak az igényükről. Az igényjogosult lemondása az alperes igényeire semmilyen jelentőséggel nem bír. Házasság felbontásával kapcsolatos ügyek a házastársak békéltetésével a tárgyalás bármely szakaszában lezárhatók, még akkor is, ha az ügyet fellebbviteli bíróság elé vagy bírósági felülvizsgálatra utalták, vagy ha a fellebbezésen vagy felülvizsgálaton nem a törvénynek megfelelő bélyeg szerepel. Az igényjogosult a békéltetést követően azonban új igényt nyújthat be, és ebben az esetben a régi tényállást is felhasználhatja.

Ha az átadóként feltüntetett személy elismeri az alperes állításait, valamint az igényjogosult egyetért, átveheti az alperes helyét, aki ellen az eljárást megszüntetik. Ha valamely beidézett személy nem jelenik meg a bíróság előtt, vagy megtámadja az alperes bíróság előtti megjelenését, az a személy, aki ellen a keresetet indították, saját érdekében közbenjárhat, és az ítélet rá nézve kötelező lesz.

További információk

(Internetes oldalakra való hivatkozások stb.)

www.just.ro română

nemzetközi igazságügyi együttműködés

« Bizonyítás felvétele és bizonyítási eszközök - Általános információk | Románia - Általános információk »

Lap tetejeLap teteje

Utolsó frissítés: 05-05-2009

 
  • Közösségi jog
  • Nemzetközi jog

  • Belgium
  • Bulgária
  • Csehország
  • Dánia
  • Németország
  • Észtország
  • Írország
  • Görögország
  • Spanyolország
  • Franciaország
  • Olaszország
  • Ciprus
  • Lettország
  • Litvánia
  • Luxembourg
  • Magyarország
  • Málta
  • Hollandia
  • Ausztria
  • Lengyelország
  • Portugália
  • Románia
  • Szlovénia
  • Szlovákia
  • Finnország
  • Svédország
  • Egyesült királyság