Európai Bizottság > EIH > Bizonyítás felvétele és bizonyítási eszközök > Málta

Utolsó frissítés: 13-10-2006
Nyomtatható változat Kedvencek közé

Bizonyítás felvétele és bizonyítási eszközök - Málta

 

TARTALOMJEGYZÉK

I. A bizonyítási teher I.
1.
a) Melyek a bizonyítási teherre vonatkozó szabályok? a)
b) Van-e olyan szabály, miszerint egyes tények bizonyítása nem kötelező? Milyen esetben? Lehetséges-e a vélelem megdöntése bizonyíték bemutatásával? b)
2. Milyen mértékben kell meggyőződnie a bíróságnak valamely tényről ahhoz, hogy ítéletét e tény fennállására alapozza? 2.
II. A bizonyításfelvétel II.
3. A bizonyításfelvétel minden esetben valamelyik fél kérésére történik, vagy bizonyos esetekben a bíró maga is kezdeményezheti? 3.
4.
a) Ha a bíróság helyt ad a fél bizonyításfelvételre vonatkozó kérelmének, milyen lépések következnek? a)
b) Milyen esetben utasíthatja el a bíróság valamelyik fél bizonyíték beszerzésére irányuló kérelmét? b)
5.
a) Milyen bizonyítási eszközök léteznek? a)
b) Milyen módon vehető fel a tanúk vallomása, és különbözik-e ez a szakértő tanúk meghallgatásától? Melyek az írásbeli tanúvallomás és a szakértői beszámoló/vélemény benyújtásának szabályai? b)
c) Van-e olyan bizonyítási mód, amely erősebb mint a többi? c)
d) Van-e kötelezően előírt bizonyítási mód egyes tények bizonyítására? d)
6.
a) Kötelezi a jog a tanúkat a vallomástételre? a)
b) Milyen esetben tagadhatja meg a tanú a vallomástételt? b)
c) Alkalmazható-e szankció a tanúskodást megtagadó személlyel szemben, illetőleg a személy kényszeríthető-e a vallomástételre? c)
d) Van-e olyan személy, aki nem tanúskodhat? d)
7. Mi a bíró és a felek szerepe a tanú meghallgatásában? Milyen feltételekkel hallgatható meg a tanú új technikai eszközök segítségével, mint pl. telefonon keresztül vagy videókonferencia útján? 7.
III. A bizonyítékok értékelése III.
8. Ha az egyik fél a bizonyítékokat nem jogszerűen szerezte be, van-e a bíróságra nézve valamilyen korlátozás az ítélethozatallal kapcsolatban? 8.
9. Mint az ügyben részt vevő fél, saját nyilatkozatom tanúvallomásnak számít-e? 9.

 

I. A bizonyítási teher

1.

a) Melyek a bizonyítási teherre vonatkozó szabályok?

A máltai jogban a bizonyítási teherre vonatkozó szabályokat a Szervezeti és polgári eljárásjogi törvény (Málta törvényei – 12. fejezet) tartalmazza. Általános alapelv, hogy a bizonyítási teher, azaz valamely tény bizonyításának kötelezettsége a tényt állító felet terheli. Ez a felperesre és az alperesre egyaránt vonatkozik. Az ügyben részt vevő feleknek bizonyítékokkal alá kell támasztaniuk követelésüket és/vagy ellenkérelmüket. A bemutatott bizonyítéknak a lehetőség szerinti legjobb igazolásnak kell lennie. Amennyiben a bíróság megítélése szerint a követelés/ellenkérelem alátámasztására bemutatott bizonyíték nem az ügyhöz tartozik, felesleges vagy nem a felhozható legjobb bizonyíték, a bíróság a bizonyítékot elutasíthatja.

b) Van-e olyan szabály, miszerint egyes tények bizonyítása nem kötelező? Milyen esetben? Lehetséges-e a vélelem megdöntése bizonyíték bemutatásával?

A máltai eljárásjog értelmében a bíróság előtt vagy máshol írásban vagy egyéb módon tett beismerő vallomás bizonyítékként elfogadható a vallomást tevő személy ellen. Az egyik fél esküjére hivatkozással tett beismerő vallomás akár a többi peres féllel szemben is elfogadható valamely tény bizonyítékaként. A beismerő vallomásnak minden esetben kizárólag a bíróság által hitelt érdemlőnek ítélt része minősül bizonyítéknak.

Lap tetejeLap teteje

2. Milyen mértékben kell meggyőződnie a bíróságnak valamely tényről ahhoz, hogy ítéletét e tény fennállására alapozza?

A bizonyítékok súlyára vonatkozóan a polgári és a büntetőeljárás különböző mércét alkalmaz, mivel polgári ügyben a bíróságnak a valószínűség mérlegelésével kell megállapítania valamely tény bizonyítottságát. Polgári ügyben a bíróság azzal a céllal vizsgálja a bemutatott bizonyítékokat, hogy meghatározza, mely tény következett be a felhozott követelésnek/ellenkérelemnek megfelelően. Büntető ügyben a bíróságnak arról kell megbizonyosodnia, hogy a felhozott bizonyíték minden kétséget kizáróan az elítélt vagy vádolt személy bűnösségének tudható-e be.

II. A bizonyításfelvétel

3. A bizonyításfelvétel minden esetben valamelyik fél kérésére történik, vagy bizonyos esetekben a bíró maga is kezdeményezheti?

Magánszemély perindító idézéssel indíthat eljárást másik magánszeméllyel szemben. Az idézésnek részletesen tartalmaznia kell a kérelmező által felhozott követeléseket, a kérelmező eskü alatt tett nyilatkozatát, amelyben megerősíti az általa állított tényeket, valamint a követeléseinek alátámasztására bemutatandó tanúk és iratok listáját, a bizonyítékok pontos tartalmának, súlyának és tényleges hasznának megjelölésével. Miután az alperes megválaszolta a részére kézbesített perindító idézést, köteles megjelölni valamennyi bizonyítékot, amelyet álláspontja alátámasztására fel fog hozni. Az említett eljárási törvény kimondja, hogy amennyiben valamely tanút ebben a szakaszban, azaz a bíróság előtti tényleges meghallgatás előtt nem említenek meg, további bizonyításnak nincs helye, kivéve, ha az ügyet tárgyaló bíróság erre engedélyt ad.

Lap tetejeLap teteje

A legjobb jogalkalmazási gyakorlat érdekében a bíróság – amennyiben valamely műszaki kérdés eldöntéséhez szakértő tanú kijelölését ítéli szükségesnek – saját indítványa alapján is kijelölhet szakértőt erre a célra. A kijelölést követően a bíróság erről szóló végzésében köteles meghatározni a szakértői vizsgálat tárgyát, kijelölni a napot és az órát, amikor a szakértő a személyes vizsgálatot (ha szükséges) lefolytatja, és iránymutatással látja el a szakértőt feladatának végrehajtására vonatkozólag. Bár nincsenek határozott előírások arra nézve, hogy mit lehet tenni, továbbá mit kell tenni a legjobb jogalkalmazási gyakorlat érdekében, a bíróság széles körű mérlegelési jogkörrel rendelkezik arra nézve, hogy a vita tárgyát képező ügyben bármely személyt tanúként beidézzen, és/vagy kérje valamely irat bemutatását.

4.

a) Ha a bíróság helyt ad a fél bizonyításfelvételre vonatkozó kérelmének, milyen lépések következnek?

Meghatározott formanyomtatványt Malti (ismert nevén: idézési nyomtatvány) kell használni e célra, amelyben tájékoztatják a tanút vallomástételi kötelezettségéről (a semmisség terhe alatt), annak helyéről és időpontjáról, megnevezik benne az őt meghallgató bíróságot, a bírói tanácsot vezető bírót/rendőrbírót, megjelölik, mely tárgyban köteles tanúvallomást tenni, és – ha szükséges – milyen iratokat (1) kell bemutatnia az említett bírósági ülésen. Bármelyik peres fél szóbeli vagy írásbeli kérésére a bíróságon jelen lévő bármely személy felhívható vallomástételre ugyanúgy, mintha idézéssel hívták volna be.

Lap tetejeLap teteje

Ebben a vonatkozásban meg kell említenünk azt is, hogy amikor valamely személy tanúvallomást tesz, az őt behívó fél a bíróság külön engedélye nélkül nem tehet fel neki rávezető vagy a választ sugalló kérdéseket. A másik fél jogosult a tanúnak keresztkérdéseket feltenni, és e kikérdezés során már megengedett a rávezető vagy sugalló kérdések alkalmazása. A keresztkérdésekkel történő kikérdezés során a tanú kizárólag a vallomásában szereplő tényekről és azokról a dolgokról kérdezhető, amelyek hitelességének kétségessé tételére irányulnak. Amikor a keresztkérdéseket feltevő fél ugyanezen tanúval a tanú vallomásában nem szereplő körülményt kíván igazoltatni, köteles a tanút – amennyiben a bíróság alapos indokkal másként nem rendelkezik – a megfelelő időpontban saját tanújaként felvonultatni és kikérdezni. A tanú ismételt behívása és kikérdezése céljából a bíróság az utóbb említett fél ilyen irányú kérésére elrendelheti, hogy a tanú nem hagyhatja el a bíróságot. E végzésnek az idézéssel megegyező jogi hatása van.

A kikérdezés és az ellenoldali kikérdezés végeztével egyik fél sem intézhet további kérdéseket saját tanújához, azonban a bíróság, illetőleg a bíróság engedélyével a másik fél jogosult a kikérdezés / ellenoldali kikérdezés során adott válaszokból következő kérdéseket feltenni a tanúnak. A bíróság a kikérdezés / ellenoldali kikérdezés bármely szakában felteheti a tanúnak az általa szükségesnek vagy célszerűnek ítélt kérdéseket.

(1) Megjegyzendő, hogy a bemutatott iratoknak eredetieknek vagy eredeti iratok hiteles másolatainak kell lenniük.

Lap tetejeLap teteje

b) Milyen esetben utasíthatja el a bíróság valamelyik fél bizonyíték beszerzésére irányuló kérelmét?

A bíróságnak jogköre gyakorlása és feladatai teljesítése során figyelembe kell vennie, és helyesen kell alkalmaznia az olyan alapelveket, mint pl. „igazságot nem csak gyorsan és hatékonyan kell szolgáltatni, hanem átláthatóan is”, ezért meg kell győződni arról, hogy a bizonyíték a szóban forgó ügyre vonatkozik és elfogadható. Továbbá ha a bíróság megítélése szerint a szóban forgó bizonyíték felületes vagy zaklató, nem függ össze az elé terjesztett jogvitával, nem a lehető legjobb bizonyíték, illetőleg egyszerűen csak halogatás céljából hozták fel, a bíróság a kérelmet elutasíthatja.

5.

a) Milyen bizonyítási eszközök léteznek?

A szervezeti és polgári eljárásjogi törvény (Málta törvényei – 12. fejezet) a következő bizonyítási eszközöket sorolja fel:

  1. tanúk;
  2. iratok;
  3. szakértők;
  4. helyszíni szemle elvégzése (in faciem loci szemle);
  5. beismerő vallomás vagy a másik fél esküvel megerősített nyilatkozata.

b) Milyen módon vehető fel a tanúk vallomása, és különbözik-e ez a szakértő tanúk meghallgatásától? Melyek az írásbeli tanúvallomás és a szakértői beszámoló/vélemény benyújtásának szabályai?

A tanúvallomás felvétele

Minden ép elmeállapotú személy elfogadható tanúként, kivéve, ha alkalmasságára vonatkozóan kifogást emelnek. Továbbá a tanú életkorától függetlenül elfogadható, amennyiben megérti, hogy hamisan tanúskodni helytelen dolog.

Lap tetejeLap teteje

A tanú nyílt bírósági tárgyaláson eskü alatt, viva voce, azaz személyesen, anyanyelvén (1) tesz tanúvallomást. A tanú az őt behívó fél, majd a másik fél által a kikérdezés során feltett valamennyi kérdésre köteles válaszolni – feltéve, hogy a kérdéseket a bíróság jóváhagyta.

Figyelembe veendő szempontok:

  1. Ha a tanú süketnéma, de írni tud, a kérdéseket írásban kell feltenni neki; ilyen esetben a hivatalvezető nyilvánosan felolvassa a kérdéseket és a válaszokat, majd azokat az ügy aktájához csatolják.
  2. Ha a tanú süketnéma és nem tud írni, a bíróság megfelelően képzett tolmácsot jelöl ki a vallomástételhez.
  3. Ha a tanú néma, de nem süket vagy fordítva, a bíróság elrendeli, hogy kikérdezését olyan módon hajtsák végre, hogy biztosítsák a tanú leginkább valósághű vallomástételét.
  4. Ha a bíróság nem beszéli azt a nyelvet, amelyen a tanúvallomást tették, szakképzett tolmácsot rendel ki – feltételesen a tanút állító fél költségére.

A bíróság bírósági asszisztenst jelöl ki az eskütételhez, az adott jogvitában tanúként felvonultatott személyek tanúvallomásának felvételéhez, esküvel megerősített nyilatkozat felvételéhez bármely kérdésben (ideértve a bíróság előtt zajló vagy indítani szándékozott eljárásokkal kapcsolatos kérdéseket), valamint a tanúvallomással, esküvel megerősített nyilatkozattal vagy nyilatkozattal keletkezett iratok átvételéhez.

A bíróság előtt indult eljárásban tanút felvonultatni kívánó fél bírósági asszisztens vagy eskütételi közreműködésre felhatalmazott más személy előtt tanú által tett esküvel megerősített nyilatkozatot is benyújthat a bírósági hivatalnál, amelynek másolatát meg kell küldeni a másik fél részére. Ha a másik fél is ki kívánja kérdezni a tanút, ezt jelezni kell a bíróság felé, és ha a bíróság a kérést jóváhagyja, a személy köteles a kikérdezésre személyesen megjelenni a bíróság előtt.

Lap tetejeLap teteje

A rendőrbíró előtt bárhol írásban, a felek jelenlétében vagy távollétében eskü alatt vagy anélkül tett nyilatkozatok (halálos ágyon tett (in articulo mortis) és egyéb kijelentések) bizonyítékként felhozhatók (2).

Ha a személy, akinek tanúvallomása valamely folyamatban lévő ügyben szükséges, elhagyni készül Máltát, olyan beteg vagy előrehaladott korú, hogy az ügy tárgyalása előtt meghalhat, vagy olyan állapotba kerülhet, hogy tanúvallomását nem tudja megtenni, illetőleg nem tud megjelenni a tárgyaláson, a bíróság bírósági asszisztenst jelöl ki, aki a tanú számára legalkalmasabb időben felkeresi a tanút a vallomás felvétele céljából. A tanúnak feltett kérdéseket a tanú válaszaival együtt írásba foglalja, és a tanúvallomást a tanú saját kezűleg aláírja, vagy kézjegyével látja el.

Amikor a bíróság meg van róla győződve, hogy valamely külföldön élő személy tanúvallomása az előtte fekvő ügy eldöntése szempontjából nélkülözhetetlen, erről végzést hoz (a tanúvallomás benyújtásáig fel is függesztheti az eljárást), amelyben elrendeli ilyen tárgyú kérő indítvány (3) kiadását.

Megjegyzendő, hogy – a kérő levél alkalmazásától eltekintve – amennyiben a tanú, akinek állandó lakóhelye Máltán kívül található, eskütétel hitelesítésére felhatalmazott illetékes hatóság előtt vagy az állandó lakóhelye szerinti országban szolgálatot teljesítő konzulátuson esküvel megerősített nyilatkozatot tesz a tudomására jutott tényekről, a jogszerűen hitelesített esküvel megerősített nyilatkozat máltai bíróságon bizonyítékként bemutatható.

Lap tetejeLap teteje

(1) A tanúk úgy is felfrissíthetik emlékezetüket, hogy általuk vagy irányításuk alatt álló más személy által készített írásra hivatkoznak, amely a tény bekövetkeztekor vagy közvetlenül azt követően, illetőleg egyéb időpontban készült, amikor a tény még frissen élt emlékezetükben, és tudták, hogy az írás helyesen tartalmazza az adott tényt; azonban ilyen esetben az írást be kell mutatni, és azt a másik félnek is meg kell tekintenie.

(2) Amennyiben e nyilatkozat láthatóan szándékosan és olyan körülmények között készült, ami arra enged következtetni, hogy a nyilatkozattevőnek nem állt szándékában eltérni a valóságtól, továbbá a nyilatkozattevő alkalmas tanú lenne, ha behívhatnák a tárgyalásra tanúvallomást tenni.

(3) Más néven: kikérő levél.

A szakértő tanú (szakértő) vallomástételének módja

A szakértő tanú (szakértő) az őt megbízó bírósági végzésben foglaltakra vonatkozóan terjeszti elő beszámolóját. A bírósági végzésben meg kell határozni a vizsgálódás tárgyát, ki kell jelölni a napot és az órát, amikor a szakértő a személyes vizsgálatot (ha szükséges) lefolytatja (in faciem loci szemle); a végzésnek tartalmaznia kell továbbá a szakértő számára feladatának végrehajtására vonatkozó iránymutatásokat, és általában meg kell jelölnie a szakértői beszámoló nyilvános előterjesztésére vonatkozó határidőt.

A kijelölést követően a bíróság elrendelheti, hogy a szakértő jelenjen meg a tárgyaláson, és tegye fel a tanúknak a beszámolója kiegészítése céljából általa szükségesnek vagy fontosnak ítélt kérdéseket. Amikor esküvel megerősített nyilatkozatot is benyújtottak a bírósági hivatalhoz, a szakértőnek még a tárgyalás előtt megküldik azokat.

Lap tetejeLap teteje

A szakértői beszámolónak tartalmaznia kell a szakértő által elvégzett vizsgálatokat és a vizsgálatok eredményét azok indoklásával együtt. A beszámoló mellékleteként a szakértő köteles csatolni a felek által készített valamennyi iratot és a tanúvallomásokat. Ha a bíróság elrendeli, illetve a felek hozzájárulnak, a beszámolóhoz tervek és mintadarabok is csatolhatók.

A szakértő a beszámoló kihirdetésére kijelölt napot megelőzően vagy azon a napon, de az ügy sorra kerülése előtt lezáratlan borítékban benyújtja beszámolóját a hivatalvezetőnél a szakértői díj megállapítása céljából.

A jog általában lehetővé teszi, hogy a szakértő a szakértői díj kifizetéséig vagy a hivatalvezetőnél történő letétbe helyezéséig nem köteles előterjeszteni beszámolóját, a hivatalvezető pedig a díj kifizetéséig, illetőleg a fentiek szerinti letétbe helyezéséig a beszámoló egyetlen részét sem hozhatja más személy tudomására. A kifizetést, illetőleg letétbe helyezést követően a hivatalvezető beteszi a szakértői beszámolót az ügy aktájába, és a beszámoló ettől a pillanattól kezdve az akta más részeivel megegyező módon megtekinthető.

A szakértő a beszámoló előterjesztésére kijelölt napon megjelenik a bíróság előtt, nyilvánosan felolvassa a beszámolót, és esküvel megerősíti annak tartalmát. A bíróság eltekinthet a szakértő személyes megjelenésétől.

A szakvélemény nyilvánosságra hozatalát követően kérdéseket lehet intézni a szakértőhöz. A tanú kikérdezésével ellentétben, akit a felek külön-külön kérdeznek, amennyiben ugyanabban a témában egynél több szakértőt jelöltek ki, a szakértők egymás jelenlétében kérdezhetők ki. A szakértőkhöz mindkét fél a tanúkkal megegyező módon intézhet kérdéseket a szakértői beszámolóval kapcsolatban.

Lap tetejeLap teteje

c) Van-e olyan bizonyítási mód, amely erősebb mint a többi?

Igen. A legfőbb szabály, miszerint a tanúvallomást élő szóban kell tenni, csak részben indokolja ezt a tényt. A hallomásból ismert tényeken alapuló tanúvallomás, azaz ha a személy tanúvallomása arra vonatkozik, amit neki harmadik fél elmondott, illetőleg ami harmadik féltől jutott tudomására, általában gyengébbnek minősül, mint az olyan információt tartalmazó tanúvallomás, amiről a tanú saját maga győződött meg. Mindazonáltal megjegyzendő, hogy amennyiben ez a lehető legjobb bizonyíték, akkor a tanúvallomást – tekintet nélkül arra, hogy esetleg gyengének minősül – figyelembe kell venni.

Mindez azonban a követelés természetétől függ: ha például a jogvita apaság megállapításával kapcsolatos, a lehető legjobb bizonyítéknak a DNS-teszt eredménye minősül, függetlenül attól, hogy hány tanú állít esetleg mást eskü alatt.

Az iratok mérlegelésénél viszont szem előtt kell tartani, hogy egyes iratok minősítettnek számítanak (1), és azok bemutatása nem követelhető.

Az alábbi felsorolásban megnevezünk néhány iratot, amely ellenkezője bizonyításáig önmagában is elfogadható bizonyítékként anélkül, hogy a címlapon feltüntetetteken túl igazolni kellene hitelességét:

  1. a máltai kormány jogi aktusai a kormányfő vagy a jogi aktust kidolgozó minisztérium minisztere aláírásával;
  2. a máltai kormány minisztériumainak nyilvántartásai;
  3. az illetékes hatóságok által aláírt és a kormány hivatalos közlönyében kihirdetett valamennyi állami jogi aktus; a máltai kormány kormányzati jogkörben kinyomtatott és jogszerűen kihirdetett jogi aktusai;
  4. a máltai állami és egyházi bíróságok jogi aktusai és anyakönyvei;
  5. az Állami Anyakönyvi Hivatal és a Földhivatal által kiadott tanúsítványok;

külföldi kormány, külföldi kormány minisztériuma, külföldi bíróság vagy külföldi szervezet jogi aktusa, amelyet a máltai kormánynak a jogi aktus származási helye szerinti országba kihelyezett diplomáciai vagy konzuli képviselője hitelesített.

Lap tetejeLap teteje

(1) Polgári, katonai, tengerészeti vagy a légierő valamely részlegének levelezése vagy a részleghez tartozó jelentések egy része.

d) Van-e kötelezően előírt bizonyítási mód egyes tények bizonyítására?

Erre a kérdésre esetenkénti mérlegelés alapján adható válasz. Ha például a jogvita tárgya ingatlan követelése, az elsődleges okirati bizonyíték a tulajdonjogot igazoló vagy a követelést /ellenkérelmet megalapozó egyéb közokirat.

6.

a) Kötelezi a jog a tanúkat a vallomástételre?

Igen. Az idézés a jogvitában részt vevő valamelyik fél kérelmére kiadott bírósági végzés, ezért a tanúskodás megtagadása a bíróság megsértésének minősül. Ha a tanú nem jelenik meg vallomástételre, a bíróság a bíróság megsértésére vonatkozó rendelkezések alapján bírságot szab ki a tanúval szemben, és végzéssel elrendelheti a tanú előállítását vagy elfogását, így kényszerítve a tanút vallomástételre a bíróság előtt. Mindazonáltal amennyiben a tanú távolmaradására alapos okot jelöl meg, kérheti a bíróságtól a kiszabott bírság elengedését.

b) Milyen esetben tagadhatja meg a tanú a vallomástételt?

A tanú minősített közlésre vonatkozóan megtagadhatja a vallomástételt. Például az ügyvéd vagy jogi képviselő az ügyfele hozzájárulása nélkül, továbbá pap a gyónást végző személy hozzájárulása nélkül nem kérdezhető olyan körülményről, amelyet az ügyfél ügyvédi titokként hozott az ügyvéd vagy a jogi képviselő tudomására az üggyel kapcsolatban, illetőleg amely gyónási titokként vagy loco confessionis-ként jutott a pap tudomására.

Lap tetejeLap teteje

Hasonlóképpen a könyvelő, az orvos, a szociális munkás, a pszichológus és a házassági tanácsadó sem kérdezhető olyan körülményről, amelyet az ügyfél szolgálati titokként hozott a fenti személy tudomására, illetőleg amelyről foglalkozásának gyakorlása során szerzett tudomást. Ez a minősítés kiterjed a tolmácsra is, ha bizalmas közléssel kapcsolatban vették igénybe.

Továbbá a tanú nem kényszeríthető olyan információ közlésére, amely polgári, katonai, tengerészeti vagy a légierő közszolgálatának valamely részlegéhez tartozó vagy annak tulajdonát képező, mentességet élvező iratból származik vagy azzal kapcsolatos.

A peres fél férje vagy felesége tanúskodásra alkalmas, és bármelyik fél kérésére vallomástételre kötelezhető az eljárásban – feltéve, hogy a férj nem kényszerül a házasságban a felesége által tudomására hozott közlés, illetőleg a feleség nem kényszerül a házasságban a férje által tudomására hozott közlés nyilvánosságra hozására, továbbá a férj vagy feleség nem kényszeríthető olyan kérdés megválaszolására, amellyel férjét vagy feleségét gyanúba keverné.

Végül emlékeztetnünk kell arra, hogy a bíróság minden esetben saját mérlegelése szerint, egyedileg döntheti el, hogy a tanú köteles-e válaszolni valamely kérdésre, ha a kérdésre adott válasszal a tanú önmagát lealacsonyítaná, illetőleg hogy a tanú kényszeríthető-e vallomástételre olyan ténnyel kapcsolatban, amelynek nyilvánosságra hozatala sértené a közérdeket.

c) Alkalmazható-e szankció a tanúskodást megtagadó személlyel szemben, illetőleg a személy kényszeríthető-e a vallomástételre?

Ld. a 6.a) kérdésre adott választ.

Lap tetejeLap teteje

d) Van-e olyan személy, aki nem tanúskodhat?

Ld. a 6.b) kérdésre adott választ.

7. Mi a bíró és a felek szerepe a tanú meghallgatásában? Milyen feltételekkel hallgatható meg a tanú új technikai eszközök segítségével, mint pl. telefonon keresztül vagy videókonferencia útján?

Ld. az 5.b) kérdésre adott választ.

III. A bizonyítékok értékelése

8. Ha az egyik fél a bizonyítékokat nem jogszerűen szerezte be, van-e a bíróságra nézve valamilyen korlátozás az ítélethozatallal kapcsolatban?

A bíróság köteles meggyőződni arról, hogy mindegyik fél a lehető legjobb bizonyítékot tárta elé, és ezzel párhuzamosan a legjobb igazságszolgáltatás érdekében a lehető legszélesebb mérlegelési jogkörrel rendelkezik, ezért egyértelmű válasz nem adható erre a kérdésre. Úgy vélekedhetünk, hogy a bíróságnak minden esetben egyedileg kell mérlegelnie minden egyes bizonyítékot.

9. Mint az ügyben részt vevő fél, saját nyilatkozatom tanúvallomásnak számít-e?

Igen. Mindegyik peres fél – tekintet nélkül perbeli pozíciójára – saját vagy másik peres fél kérésére, illetőleg ha a bíróság hivatalból elrendeli, tehet tanúvallomást, amennyiben a tanúvallomásra vonatkozó szabályok értelmében (ld. az 5.a. pontot) vallomástételre alkalmas.

További információk

  • Bírósági szolgáltatások Malti – Bel- és Igazságügyi Minisztérium

« Bizonyítás felvétele és bizonyítási eszközök - Általános információk | Málta - Általános információk »

Lap tetejeLap teteje

Utolsó frissítés: 13-10-2006

 
  • Közösségi jog
  • Nemzetközi jog

  • Belgium
  • Bulgária
  • Csehország
  • Dánia
  • Németország
  • Észtország
  • Írország
  • Görögország
  • Spanyolország
  • Franciaország
  • Olaszország
  • Ciprus
  • Lettország
  • Litvánia
  • Luxembourg
  • Magyarország
  • Málta
  • Hollandia
  • Ausztria
  • Lengyelország
  • Portugália
  • Románia
  • Szlovénia
  • Szlovákia
  • Finnország
  • Svédország
  • Egyesült királyság