Bizonyítás felvétele és bizonyítási eszközök - Luxembourg

TARTALOMJEGYZÉK I. A bizonyítási teher  1. a) Melyek a bizonyítási teherre vonatkozó szabályok?  b) Van-e olyan szabály, miszerint egyes tények bizonyítása nem kötelező? Milyen esetben? Lehetséges-e a vélelem megdöntése bizonyíték bemutatásával?  2. Milyen mértékben kell meggyőződnie a bíróságnak valamely tényről ahhoz, hogy ítéletét e tény fennállására alapozza?  II. A bizonyításfelvétel  3. A bizonyításfelvétel minden esetben valamelyik fél kérésére történik vagy bizonyos esetekben a bíró maga is kezdeményezheti?  4. a) Ha a bíróság helyt ad a fél bizonyításfelvételre vonatkozó kérelmének, milyen lépések következnek?  b) Milyen esetben utasíthatja el a bíróság valamelyik fél bizonyíték beszerzésére irányuló kérelmét?  5. a) Milyen különféle bizonyítási eszközök léteznek?  b) Milyen módon vehető fel a tanúk vallomása, és különbözik-e ez a szakértő tanúk meghallgatásától? Melyek az írásbeli tanúvallomás és a szakértői beszámoló/vélemény benyújtásának szabályai?  c) Van-e a többinél erősebb bizonyítási mód?  d) Van-e kötelezően előírt bizonyítási mód egyes tények bizonyítására?  6. a) Kötelezi a jog a tanúkat a vallomástételre?  b) Milyen esetben tagadhatja meg a tanú a vallomástételt?  c) Alkalmazható-e szankció a tanúskodást megtagadó személlyel szemben, illetőleg a személy kényszeríthető-e a vallomástételre?  d) Van-e olyan személy, aki nem tanúskodhat?  7. Mi a bíró és a felek szerepe a tanú meghallgatásában? Milyen feltételekkel hallgatható meg a tanú új technikai eszközök segítségével, mint pl. telefonon keresztül vagy videokonferencia útján?  III. A bizonyítékok értékelése  8. Ha az egyik fél a bizonyítékokat nem jogszerűen szerezte be, van-e a bíróságra nézve valamilyen korlátozás az ítélethozatallal kapcsolatban?  9. Mint az ügyben részt vevő fél, saját nyilatkozatom tanúvallomásnak számít-e?

 

I. A bizonyítási teher

1.

a) Melyek a bizonyítási teherre vonatkozó szabályok?

Főszabály szerint annak a személynek kell bizonyítania követelését, aki kötelezettséget kíván kikényszeríteni. Hasonlóképpen, aki azt állítja, hogy valamely kötelezettség már nem terheli őt, köteles bizonyítani a kifizetés vagy azon jogcselekmény megtörténtét, amely mentesítette őt kötelezettsége alól.

b) Van-e olyan szabály, miszerint egyes tények bizonyítása nem kötelező? Milyen esetben? Lehetséges-e a vélelem megdöntése bizonyíték bemutatásával?

Egyes esetekben a luxemburgi jog vélelmet állít fel, ami mentesíti a személyt az adott tény bizonyításának terhe alól, ha az nehézségbe ütközne vagy lehetetlen volna. A vélelem olyan következtetés, amit valamely ismeretlen tény vonatkozásában a bíróság vagy a rendőrbíró ismert tény alapján állít fel.

A jog kétfajta vélelmet különböztet meg: egyfelől a jogi vélelmet, amit valamely jogszabály kapcsol egyes jogcselekményekhez vagy tényekhez. Másfelől vannak olyan vélelmek, amiket nem jogszabály, hanem a bíró saját hatáskörében állít fel, aki kizárólag megalapozott, pontos és ellentmondásmentes vélelmet fogadhat el.

Általánosságban lehetséges a vélelmet cáfoló bizonyítékot benyújtani. Például a házas szülők gyermekének apja vélelmezetten az anya férje. Az apaság vélelme azonban keresettel megtámadható.

Lap teteje

Ritkábban előfordulhat, hogy a vélelem megcáfolhatatlan, ilyen esetben nem lehet ellene bizonyítékot bemutatni.

2. Milyen mértékben kell meggyőződnie a bíróságnak valamely tényről ahhoz, hogy ítéletét e tény fennállására alapozza?

A tények értékelése a bíróság abszolút mérlegelési jogkörébe tartozik. Kétség esetén a bíró azt vizsgálja, hogy a bizonyíték megalapozott, pontos és ellentmondásmentes-e, és a felhozott tények valószínűségétől függően elfogadja vagy elutasítja azt.

II. A bizonyításfelvétel

3. A bizonyításfelvétel minden esetben valamelyik fél kérésére történik vagy bizonyos esetekben a bíró maga is kezdeményezheti?

Vizsgálatot a bíró rendelhet el valamelyik fél kérelme alapján. Azonban a bíró maga is kezdeményezhet bizonyításfelvételt.

4.

a) Ha a bíróság helyt ad a fél bizonyításfelvételre vonatkozó kérelmének, milyen lépések következnek?

A bíró tájékoztatja a kijelölt szakértőt feladatáról. A szakértő összehívja a peres feleket, valamint a vizsgálatban részvételre kötelezett harmadik személyeket. Az ellenérdekelt fél tájékoztatásának elve értelmében a bizonyításfelvételt a felek jelenlétében kell lefolytatni.

b) Milyen esetben utasíthatja el a bíróság valamelyik fél bizonyíték beszerzésére irányuló kérelmét?

Vizsgálat akkor rendelhető el, amikor a bíró a döntésének megalapozásához nem rendelkezik elegendő információval.

Lap teteje

Vizsgálat kizárólag akkor rendelhető el valamely tényre vonatkozólag, ha a tényt állító fél nem rendelkezik elegendő bizonyítékkal annak alátámasztására. A bizonyításfelvétel semmiképpen sem rendelhető el azért, hogy a fél által a bizonyíték bemutatása során elkövetett hibákat kijavítsák.

Az intézkedés elrendelése során a bíró köteles a jogvita megoldásához elégséges intézkedésre szorítkozni; köteles a legegyszerűbb és legolcsóbb megoldást választani.

5.

a) Milyen különféle bizonyítási eszközök léteznek?

A különféle bizonyítási eszközök a következők: okirati bizonyíték, szóbeli tanúvallomás, vélelem, beismerő vallomás és az eskü alatt tett tanúvallomás.

b) Milyen módon vehető fel a tanúk vallomása, és különbözik-e ez a szakértő tanúk meghallgatásától? Melyek az írásbeli tanúvallomás és a szakértői beszámoló/vélemény benyújtásának szabályai?

Nincs különbség a szakértő szóbeli tanúvallomása és írásbeli beszámolója között. A tanú meghallgatásának elrendelése a bíró mérlegelési jogkörébe tartozik. Néhány esetben a bíró számára kötelező az írásbeli tanúvallomás felvétele, amennyiben a másik fél nem kifogásolja.

c) Van-e a többinél erősebb bizonyítási mód?

A közokiratot hivatalos minőségében eljáró közhivatalnok (közjegyző, bírósági végrehajtó stb.) bocsátja ki. A közokirat az annak hamis voltát állító kifogás beterjesztéséig hitelesnek minősül.

Lap teteje

A magánmegállapodást a felek közhivatalnok közreműködése nélkül maguk szövegezik és írják alá. A magánmegállapodás ellenkező bizonyításig hitelesnek minősül.

A szóbeli tanúvallomás, valamint más bizonyítási módok a bíró mérlegelési jogkörébe tartoznak.

d) Van-e kötelezően előírt bizonyítási mód egyes tények bizonyítására?

A 2.500 eurót meghaladó szerződéses értékű jogi okiratok (szerződések) létesítéséhez írásbeli bizonyíték szükséges. A tények (baleset stb.) bizonyításának formája azonban tetszőleges.

6.

a) Kötelezi a jog a tanúkat a vallomástételre?

A jog az igazság kiderítésére tekintettel együttműködési kötelezettséget ír elő a tanúk számára a bírósági eljárásban.

b) Milyen esetben tagadhatja meg a tanú a vallomástételt?

A törvényes indokot igazoló személy felmenthető a tanúskodási kötelezettség alól. A szülők vagy az egyik féllel egyenes ági rokonságban álló hozzátartozók megtagadhatják a vallomástételt, ugyanígy a fél házastársa még akkor is, ha már elváltak.

c) Alkalmazható-e szankció a tanúskodást megtagadó személlyel szemben, illetőleg a személy kényszeríthető-e a vallomástételre?

Az idézésre meg nem jelent tanú saját költségére beidézhető, ha vallomástételét szükségesnek ítélik. Az idézésre meg nem jelenő tanú és az a személy, aki megfelelő indok nélkül megtagadja a vallomás- vagy eskütételt, 50–2.500 euró összegű polgári jogi bírsággal büntethető.

Lap teteje

Ha a személy igazolja, hogy a kitűzött napon nem tudott megjelenni, a bírság és a költségek megtérítése elengedhető.

d) Van-e olyan személy, aki nem tanúskodhat?

Bárki behívható tanúként, kivéve azt, akit a bíróság alkalmatlannak ítél a tanúskodásra.

Mindamellett a tanúskodásra képtelen személy is ugyanolyan feltételekkel meghallgatható – az eskütétel mellőzésével. Házasság felbontása vagy különválás iránti kérelem ügyében azonban a leszármazottak nem tanúskodhatnak a házasfelek által előterjesztett vádakkal kapcsolatban.

7. Mi a bíró és a felek szerepe a tanú meghallgatásában? Milyen feltételekkel hallgatható meg a tanú új technikai eszközök segítségével, mint pl. telefonon keresztül vagy videokonferencia útján?

A bíró külön-külön, az általa meghatározott sorrendben hallgatja meg a tanúkat – a felek jelenlétében, illetőleg amikor a feleket behívják. A tanú nem olvashat fel írásos anyagból.

A bíró mindarról meghallgathatja vagy kérdezheti a tanút, amit a jogszabályok lehetővé tesznek, még akkor is, ha az adott dolgot a vizsgálatot elrendelő határozatban nem említik. Ismételten beidézhet tanúkat, szembesítheti őket egymással és a felekkel, valamint szükség esetén műszaki szakértő jelenlétében is meghallgathatja tanúvallomásukat.

A felek kizárás terhe mellett nem szakíthatják félbe, kérdezhetik vagy kísérelhetik meg befolyásolni a vallomást tevő tanút, továbbá nem szólhatnak közvetlenül hozzá. A bíró – amennyiben szükségesnek ítéli – olyan kérdéseket is intézhet a tanúhoz, amelyeket a felek a keresztkérdések feltétele után nyújtottak be hozzá.

A bíró az előkészítő vizsgálatok egészéről vagy valamely részéről hang- vagy videofelvételt is készíttethet. A felvételt a bírósági nyilvántartóban tárolják. Bármelyik fél kérhet másolatot vagy átiratot a saját költségére.

III. A bizonyítékok értékelése

8. Ha az egyik fél a bizonyítékokat nem jogszerűen szerezte be, van-e a bíróságra nézve valamilyen korlátozás az ítélethozatallal kapcsolatban?

A bíróság törvénybe ütköző eszközökkel szerzett bizonyítékot (pl. rejtett kamera vagy telefon-lehallgató készülék, amelyről az adott személy nem tudott) nem fogad el.

9. Mint az ügyben részt vevő fél, saját nyilatkozatom tanúvallomásnak számít-e?

Az ügyben részt vevő fél által tett nyilatkozatnak nincs bizonyító ereje.

További információk

• www.legilux.lu

« Bizonyítás felvétele és bizonyítási eszközök - Általános információk | Luxembourg - Általános információk »

Lap teteje

Utolsó frissítés: 11-01-2007