Európai Bizottság > EIH > Bizonyítás felvétele és bizonyítási eszközök > Lettország

Utolsó frissítés: 15-02-2008
Nyomtatható változat Kedvencek közé

Bizonyítás felvétele és bizonyítási eszközök - Lettország

 

TARTALOMJEGYZÉK

I. A bizonyítási teher I.
1.
a) Milyen szabályok vonatkoznak a bizonyítási teherre? a)
b) Vannak-e olyan szabályok, amelyek bizonyos tények tekintetében mentesítenek a bizonyítási teher alól? Milyen esetekben? Lehetséges-e ezeket a vélelmeket bizonyítással megdönteni? b)
2. Milyen mértékben kell a bíróságnak meggyőződnie egy tényről ahhoz, hogy ítéletét az adott tényre alapozva hozza meg? 2.
II. Bizonyításfelvétel II.
3. A bizonyításfelvétel mindig valamelyik fél kérelmére történik, vagy a bíró bizonyos esetekben maga is kezdeményezheti? 3.
4. Hogyan történik a bizonyítékok benyújtása? 4.
a) Hogyan történik a bizonyítékok benyújtása? a)
b) Mely esetekben utasíthatja el a bíróság a fél bizonyításfelvételre irányuló kérelmét? b)
5.
a) Milyen eszközei vannak a bizonyításnak? a)
b) A szakértő tanú nyilatkozata és az írásbeli szakértői vélemény közötti különbség b)
c) Nagyobb bizonyító ereje van-e bizonyos bizonyítási eszközöknek a többinél? c)
d) Vannak-e bizonyos tények bizonyítása érdekében kötelező bizonyítási eszközök? d)
6.
a) Kötelezi-e a törvény a tanúkat a tanúvallomásra? a)
b) Mely esetekben tagadható meg a tanúvallomás? b)
c) Sújtható-e szankcióval a tanúvallomást megtagadó személy, illetve kényszeríthető-e tanúvallomásra? c)
d) Vannak-e olyan személyek, akiktől nem szerezhető be tanúvallomás? d)
7. Hogyan hallgatják ki a tanúkat? Tehető-e tanúvallomás videokonferencia segítségével? 7.
III. A bizonyíték értékelése III.
8. Ha az egyik fél nem törvényesen szerzett be bizonyítékot, léteznek-e korlátozások a bíróságra nézve az ítélethozatalt illetően? 8.
9. Ha fél vagyok a perben, elfogadható-e a nyilatkozatom bizonyítékként? 9.

 

I. A bizonyítási teher

1.

a) Milyen szabályok vonatkoznak a bizonyítási teherre?

Az egyes feleknek azokat a tényeket kell bizonyítaniuk, amelyekre követelésük vagy ellenkérelmük alapul. A felperesnek bizonyítania kell követelését, az alperesnek pedig ellenkérelmét.

A bizonyítékokat a peres felek és az eljárás egyéb résztvevői nyújtják be. Amennyiben a felek és az egyéb résztvevők nem tudnak bizonyítékokat szolgáltatni, kérelmük indokoltsága esetén a bíróság beszerezheti a bizonyítékokat.

b) Vannak-e olyan szabályok, amelyek bizonyos tények tekintetében mentesítenek a bizonyítási teher alól? Milyen esetekben? Lehetséges-e ezeket a vélelmeket bizonyítással megdönteni?

Amennyiben a bíróság elismeri, hogy valamely tény köztudomású, a tényt nem kell bizonyítani.

Ezen túlmenően az egy adott ügyben hozott érvényes döntéssel megállapított tényeket az ugyanazon felek részvételével zajló más polgári peres ügyben nem kell ismét bizonyítani.

A büntetőügyben hozott döntés kizárólag a bűncselekmény elkövetése vagy a mulasztás megtörténte, valamint annak vonatkozásában kötelező erejű a büntetőjogi döntéssel érintett személy polgári jogi felelősségével kapcsolatos ügyet tárgyaló bíróságra, hogy a cselekményt vagy mulasztást ugyanaz a személy követte-e el, illetve hagyta-e megtörténni.

Lap tetejeLap teteje

A jogszabályok szerint megállapítottnak minősülő tényeket nem kell bizonyítani. Az ilyen vélelem az általános eljárások szabályai szerint megdönthető.

A Polgári Perrendtartás értelmében az ellenérdekű fél által nem vitatott tényeket nem kell bizonyítani.

2. Milyen mértékben kell a bíróságnak meggyőződnie egy tényről ahhoz, hogy ítéletét az adott tényre alapozva hozza meg?

A bíróság a bizonyítékokat összességükben, teljes körűen és objektíven, a logika szabályain, a tudományos következtetéseken és tapasztalati megfigyeléseken alapuló jogi tudatosságnak megfelelően értékeli a bírósági ülésszakok során. A bíróságnak döntésében ki kell fejtenie, miért részesített előnyben egy bizonyítékot egy másikkal szemben, és miért vélte úgy, hogy bizonyos tények bebizonyosodtak, míg mások nem.

II. Bizonyításfelvétel

3. A bizonyításfelvétel mindig valamelyik fél kérelmére történik, vagy a bíró bizonyos esetekben maga is kezdeményezheti?

A Polgári Perrendtartás kimondja, hogy a bizonyítékok benyújtása a felek feladata, rendelkezik azonban bizonyos esetekről, amikor a bíróság saját kezdeményezésére is bekérhet bizonyítékokat (ha például a határozat gyermek érdekeit is érinti). Ha a bíróság úgy véli, hogy egyes olyan tényekre vonatkozóan nem nyújtottak be bizonyítékot, amelyekre valamelyik fél a követelését vagy ellenkérelmét alapozta, a feleket erről tájékoztatni kell, és szükség esetén határidőt kell megállapítani az ilyen bizonyítékok benyújtására.

Lap tetejeLap teteje

4. Hogyan történik a bizonyítékok benyújtása?

a) Hogyan történik a bizonyítékok benyújtása?

Az írásbeli és tárgyi bizonyítékokat a peres felek nyújtják be a bírósághoz. Amennyiben a fél szóbeli bizonyítékra hivatkozik, a bíróság tanúvallomásuk meghallgatása céljából behívja a felek által megjelölt tanúkat valamelyik bírósági ülésszakra.

b) Mely esetekben utasíthatja el a bíróság a fél bizonyításfelvételre irányuló kérelmét?

A bíróság kizárólag a jogszabályban előírt és a tárgyhoz tartozó bizonyítást engedélyezi. A bíróság elutasíthatja a bizonyítékot, ha azt a bírósági tárgyalás időpontját megelőző hét napon túl nyújtották be, kivéve, ha a bíró más határidőt állapított meg a bizonyítékok benyújtására. Az ügy elbírálása során bizonyíték az egyik peres fél vagy az eljárás egyik résztvevője indokolt kérelmére is benyújtható, amennyiben ez nem késlelteti a tárgyalást – ha a bíróság elfogadta a bizonyítékok időben történő benyújtásának elmulasztására vonatkozó indokolást, vagy amennyiben a bizonyítékok a tárgyalás során felmerült tényekre vonatkoznak.

Nem használhatók fel bizonyítékként az ismeretlen forrásból származó információkon vagy olyan személyek által közölt információkon alapuló tanúvallomások, akiket nem hallgattak ki.

5.

a) Milyen eszközei vannak a bizonyításnak?

  1. Bizonyítéknak minősülnek a felek és harmadik személyek azon nyilatkozatai, amelyek információkat tartalmaznak azokról a tényekről, amelyekre az említettek követeléseiket vagy ellenkérelmüket alapítják, amennyiben a bíróság által vizsgált és értékelt más bizonyítási eszköz is alátámasztja azokat;
  2. tanúk és szakértők vallomásai;
  3. írásbeli bizonyíték - okiratok vagy egyéb olyan szövegek, amelyek betűkkel, számokkal és más írásbeli jelekkel, illetve egyéb műszaki eszközök és felvevő adathordozók (hang- vagy videofelvétel, CD-lemezek stb.) alkalmazásával információkat rögzítenek az ügyhöz tartozó tényekről;
  4. tárgyi bizonyíték.

b) A szakértő tanú nyilatkozata és az írásbeli szakértői vélemény közötti különbség

Az említettek között nincs lényeges különbség, mivel a szakértők által tett vallomások bizonyítékok, és a szakértők írásbeli nyilatkozata is bizonyítéknak minősül.

Lap tetejeLap teteje

c) Nagyobb bizonyító ereje van-e bizonyos bizonyítási eszközöknek a többinél?

A bizonyítékoknak nincs a bíróság részéről előre meghatározott súlya, döntésében azonban a bíróságnak ki kell fejtenie, miért részesített előnyben egy bizonyos bizonyítékot egy másikkal szemben, és miért tekintett egyes tényeket bizonyítottnak, másokat viszont nem.

d) Vannak-e bizonyos tények bizonyítása érdekében kötelező bizonyítási eszközök?

Igen. A jogszabályok értelmében kizárólag meghatározott bizonyítási eszközökkel bizonyítható tények más bizonyítási eszköz útján nem bizonyíthatók.

6.

a) Kötelezi-e a törvény a tanúkat a tanúvallomásra?

A bíróságra beidézett tanú – a jogszabályban meghatározott eseteket kivéve – nem tagadhatja meg a vallomástételt.

b) Mely esetekben tagadható meg a tanúvallomás?

  1. A peres fél egyenes ági hozzátartozói, első és másodfokú oldalági hozzátartozói, házastársa és házastársa révén szerzett első fokú hozzátartozói, valamint a felek családtagjai.
  2. A felek gyámja és gondnoka, valamint a felek gyámsága vagy gondnoksága alatt álló személyek.
  3. Azok a személyek, akik az egyik féllel szemben egy másik jogvitában is érintettek.

c) Sújtható-e szankcióval a tanúvallomást megtagadó személy, illetve kényszeríthető-e tanúvallomásra?

Az a 14. életévét betöltött tanú, aki a vallomástételt a bíróság által érvénytelennek minősített okból megtagadja vagy szándékosan hamis tanúvallomást tesz, a Büntető Törvénykönyv szerint felelősséggel tartozik.

Lap tetejeLap teteje

Amennyiben a tanú a bírósági vagy bírói idézés kézhezvételét követően nem jelenik meg a bíróságon, és távolmaradását nem tudja igazolni, a bíróság legfeljebb 40 lat összegű bírságot szabhat ki vele szemben, illetve elrendelheti a bíróságon történő előállítását.

d) Vannak-e olyan személyek, akiktől nem szerezhető be tanúvallomás?

  1. A papok, olyan körülményekkel kapcsolatban, amelyekről gyónás során szereztek tudomást, továbbá a rájuk bízott információkkal kapcsolatban azon személyek, akik hivatásuknál vagy beosztásuknál fogva nem fedhetik fel ezen információkat;
  2. kiskorúak a szüleik, nagyszüleik vagy testvéreik ellen irányuló bizonyítékkal kapcsolatos körülmények tekintetében;
  3. olyan személyek, akik fizikai vagy mentális fogyatékosságuk miatt nem tudják megfelelően felfogni az ügy szempontjából jelentős körülményeket;
  4. a hetedik életévüket be nem töltött gyermekek.

7. Hogyan hallgatják ki a tanúkat? Tehető-e tanúvallomás videokonferencia segítségével?

A tanúként beidézett személyek kötelesek megjelenni a bíróságon, és a valóságnak megfelelően vallomást tenni azokról a körülményekről, amelyekről tudomásuk van. A tanúk kötelesek válaszolni a bíróság és az ügy résztvevői által feltett kérdésekre. A bíróság a tanút a tanú tartózkodási helyén is kihallgathatja, ha a tanú betegsége, idős kora vagy fogyatékossága, illetőleg más alapos indok miatt nem tud megjelenni a bíróságon az idézés szerint. A tanúk videokonferencia segítségével történő kihallgatására vonatkozó különleges eljárásról a jogszabályok nem rendelkeznek.

Lap tetejeLap teteje

III. A bizonyíték értékelése

8. Ha az egyik fél nem törvényesen szerzett be bizonyítékot, léteznek-e korlátozások a bíróságra nézve az ítélethozatalt illetően?

Azt a tényt, hogy a bizonyítékot jogellenesen szerezték be, a szóban forgó bizonyítékot vitató félnek kell bizonyítania. Ennek a félnek külön keresetet kell benyújtania, amelyben vitatja a bizonyítékot. A peres fél indoklással ellátott keresetlevelet nyújthat be, amelyben azt állítja, hogy az írásbeli bizonyítékot meghamisították. A keresetet benyújtó személy kérheti a bíróságtól a szóban forgó bizonyíték kizárását, és az ügyész értesítését a hamisítás tényéről. A bíróság szakértőt alkalmazhat vagy további bizonyítékot kérhet be a hamis írásbeli bizonyítékkal kapcsolatos kereset bizonyítására. Ha azonban a bíróság úgy véli, hogy a résztvevő indokolatlanul vitatta a bizonyítékot, pénzbírságot szabhat ki.

9. Ha fél vagyok a perben, elfogadható-e a nyilatkozatom bizonyítékként?

Bizonyítéknak minősülnek a felek és harmadik személyek azon nyilatkozatai, amelyek információkat tartalmaznak azon tényekről, amelyekre az említettek követeléseiket vagy ellenkérelmüket alapozzák, amennyiben a bíróság által vizsgált és értékelt más bizonyítási eszköz is megerősíti azokat. Amennyiben az egyik fél elismeri azokat a tényeket, amelyekre az ellenérdekelt fél követeléseit vagy ellenkérelmét alapozza, a bíróság bizonyítottnak tekintheti ezeket a tényeket, amennyiben kétségtelen, hogy az elismerést nem csalással, erőszakkal, fenyegetéssel vagy megtévesztéssel érték el, illetve nem az igazság elhallgatására használják.

« Bizonyítás felvétele és bizonyítási eszközök - Általános információk | Lettország - Általános információk »

Lap tetejeLap teteje

Utolsó frissítés: 15-02-2008

 
  • Közösségi jog
  • Nemzetközi jog

  • Belgium
  • Bulgária
  • Csehország
  • Dánia
  • Németország
  • Észtország
  • Írország
  • Görögország
  • Spanyolország
  • Franciaország
  • Olaszország
  • Ciprus
  • Lettország
  • Litvánia
  • Luxembourg
  • Magyarország
  • Málta
  • Hollandia
  • Ausztria
  • Lengyelország
  • Portugália
  • Románia
  • Szlovénia
  • Szlovákia
  • Finnország
  • Svédország
  • Egyesült királyság