Európai Bizottság > EIH > Bizonyítás felvétele és bizonyítási eszközök > Franciaország

Utolsó frissítés: 30-06-2006
Nyomtatható változat Kedvencek közé

Bizonyítás felvétele és bizonyítási eszközök - Franciaország

 

TARTALOMJEGYZÉK

I. A bizonyítási teher I.
1.
a) Milyen szabályok vonatkoznak a bizonyítási teherre? a)
b) Van olyan szabály, amely szerint bizonyos tényeket nem szükséges bizonyítani? Milyen esetben? Bizonyítékok bemutatásával cáfolhatók-e az ilyen előfeltevések? b)
2. Milyen mértékben kell a bíróságnak meggyőződnie valamely tényről ahhoz, hogy ítéletét e tényre alapozza? 2.
II. Bizonyítékok felvétele II.
3. A bizonyítékok felvétele mindig valamelyik fél kérelme alapján történik, vagy bizonyos esetekben a bíró saját kezdeményezésére is vehet fel bizonyítékot? 3.
4.
a) Mik a következő lépések akkor, ha az egyik fél által benyújtott vizsgálati kérelem alapján a bíró vizsgálatot rendel el? a)
b) Milyen esetben utasíthatja el a bíróság valamelyik fél bizonyíték bemutatására irányuló kérelmét? b)
5.
a) Melyek a bizonyítás eszközei? a)
b) Mi az eljárás a tanúmeghallgatás során, és miben különbözik a tanúmeghallgatás a szakértők meghallgatásától? Melyek az írásbeli vallomás és a szakértői beszámoló/szakvélemény benyújtására vonatkozó szabályok? b)
c) Egyes bizonyítási módok erősebbek-e másoknál? c)
d) Bizonyos tényeket kötelező-e egy adott módon igazolni? d)
6.
a) A törvény kötelezővé teszi-e a vallomástételt a tanú számára? a)
b) Milyen esetben lehet a vallomástételt megtagadni? b)
c) A vallomástételt megtagadó személy ezért szankcionálható-e, illetőleg kényszeríthető-e a tanúskodásra? c)
d) Van-e olyan személy, aki tanúként nem hallgatható meg? d)
7. Mi a bíró és a felek szerepe a tanúmeghallgatás során? Milyen feltételek mellett hallgatható meg a tanú új technológia segítségével, mint pl. televízión vagy videokonferencián keresztül? 7.
III. A bizonyítékok értékelése III.
8. Ha a bizonyítékot valamelyik fél nem jogszerűen szerezte be, vannak-e korlátozások a bírósággal szemben az ítélethozatalra vonatkozóan? 8.
9. Mint az ügyben szereplő fél, saját nyilatkozatom tanúvallomásnak számít-e? 9.

 

I. A bizonyítási teher

1.

a) Milyen szabályok vonatkoznak a bizonyítási teherre?

b) Van olyan szabály, amely szerint bizonyos tényeket nem szükséges bizonyítani? Milyen esetben? Bizonyítékok bemutatásával cáfolhatók-e az ilyen előfeltevések?

Bizonyos esetekben vannak olyan vélelmek, amelyek mentesítik a bizonyíték szolgáltatása alól azt a személyt, akinek egy nem vagy nehezen megállapítható tényállást kell bizonyítania. Általában lehet a vélelmek ellenkezőjét bizonyítani. Ennek megfelelően a házasságban született gyermekről vélelmezhető, hogy apja az anyja férje. Azonban indítható kereset az apasági vélelem megtámadására.

Ritkább esetben a vélelmek úgymond megcáfolhatatlanok, és lehetetlen az ellenkezőjüket bizonyítani.

2. Milyen mértékben kell a bíróságnak meggyőződnie valamely tényről ahhoz, hogy ítéletét e tényre alapozza?

A bíróság csak bizonyított és nem vitatott tényállásokra alapozhatja döntését.

II. Bizonyítékok felvétele

3. A bizonyítékok felvétele mindig valamelyik fél kérelme alapján történik, vagy bizonyos esetekben a bíró saját kezdeményezésére is vehet fel bizonyítékot?

A vizsgálati cselekményt a bíró valamelyik fél kérésére rendelheti el, de maga is kezdeményezheti.

Lap tetejeLap teteje

4.

a) Mik a következő lépések akkor, ha az egyik fél által benyújtott vizsgálati kérelem alapján a bíró vizsgálatot rendel el?

Amennyiben a bíró az egyik fél kérésére vizsgálatot rendel el, a bíróság hivatala ismerteti a kijelölt szakértővel feladata tartalmát; ez utóbbi az általa vezetett minden műveletre meghívja a feleket. Szakértői vizsgálat esetén a vizsgálat csak akkor kezdődik el, ha a fél a bíró döntése alapján megfizette a szakértő fizetését biztosító pénzösszeget (költségelőleg). Minden vizsgálati műveletet a felek jelenlétében végeznek el.

b) Milyen esetben utasíthatja el a bíróság valamelyik fél bizonyíték bemutatására irányuló kérelmét?

A bíró akkor utasíthatja el a vizsgálati kérelmet, ha úgy ítéli meg, hogy annak következtében nem derül fény a fél bizonyítási teherrel kapcsolatos mulasztására, vagy hogy az nem szükséges.

5.

a) Melyek a bizonyítás eszközei?

Szabad bizonyítási rendszer esetén (lásd a 5d) pontot) bármilyen eszközzel szolgáltatható bizonyíték (igazolások stb.)

b) Mi az eljárás a tanúmeghallgatás során, és miben különbözik a tanúmeghallgatás a szakértők meghallgatásától? Melyek az írásbeli vallomás és a szakértői beszámoló/szakvélemény benyújtására vonatkozó szabályok?

Nincs különbség a szakértő szóbeli véleménye és írásos véleménye között. A tanú meghallgatása a bíró megítélésére van bízva. Bizonyos esetekben az irat köti a bírót, amennyiben azt a másik fél nem vitatja.

Lap tetejeLap teteje

c) Egyes bizonyítási módok erősebbek-e másoknál?

A közhivatalnok (jegyző, bírósági jegyző) által hivatása teljesítése közben kiállított hiteles okirat a hamisságáról szóló bejelentésig hitelesnek tekintendő.

A magánokirat (a felek által közhivatalnok közreműködése nélkül és kizárólag a saját aláírásukkal készített irat) hitelesnek tekintendő mindaddig, amíg az ellenkezőjét bebizonyítják.

A tanúvallomás, valamint az egyéb bizonyítási módok a bíró szabad megítélésére vannak bízva.

d) Bizonyos tényeket kötelező-e egy adott módon igazolni?

Írásos bizonyíték szükséges azon jogi aktus (szerződés) bizonyításához, amelynek értéke meghaladja a 800 eurót. Ezzel szemben egy tényállás (baleset stb.) bizonyításához bármilyen bizonyíték felhasználható.

6.

a) A törvény kötelezővé teszi-e a vallomástételt a tanú számára?

Az igazság megnyilvánulása érdekében minden személy köteles közreműködni a bíróság előtt.

b) Milyen esetben lehet a vallomástételt megtagadni?

A tanú akkor tagadhatja meg a tanúskodást, ha arra nem rendelkezik jogképességgel, illetve válóper esetén, ha a házastársak utódja (lásd a 6.d) pont alatti választ). Szintén megtagadhatja a tanúvallomást, ha az a szakmai titoktartási kötelezettség alá eső tényállásra vonatkozik. Ezen felül a tanú indokolt akadályoztatás esetén alkalomszerűen megtagadhatja a tanúskodást (nem tud utazni, betegség, szakmai okok). A bíró ítéli meg, hogy ez az akadályoztatás indokolt-e.

Lap tetejeLap teteje

c) A vallomástételt megtagadó személy ezért szankcionálható-e, illetőleg kényszeríthető-e a tanúskodásra?

15-től 150 euróig terjedő összegű bírság megfizetésére ítélhető az a személy, aki nem jelenik meg a bírói idézésre.

Szükséges leszögezni továbbá, hogy a hamis tanúzás büntetőjogi következményekkel jár.

d) Van-e olyan személy, aki tanúként nem hallgatható meg?

Nem tanúskodhatnak a kiskorúak, a cselekvőképtelen nagykorú személyek és a meghatározott büntető ítéletekkel sújtott személyek (közügyektől való eltiltás). A bíró azonban felvilágosítás címén, a megesketésük nélkül meghallgathatja őket. Ezen felül házasság felbontása vagy házastársi közösség megszüntetése esetén nem tanúskodhatnak a házastársak utódai.

7. Mi a bíró és a felek szerepe a tanúmeghallgatás során? Milyen feltételek mellett hallgatható meg a tanú új technológia segítségével, mint pl. televízión vagy videokonferencián keresztül?

A bíró vezeti a tanú meghallgatását, és kérdéseket tesz fel neki. A jelenlévő felek nem szakíthatják félbe a tanút, és nem fordulhatnak hozzá közvetlenül, hogy ne befolyásolják. Amennyiben szükségesnek ítéli, a bíró teszi fel azokat a kérdéseket, amelyeket a felek kívánnak a tanúhoz intézni.

Semmi nem akadályozza, hogy a bíró hang-, kép- vagy audiovizuális felvételt készíttessen a vizsgálati cselekményekről, amennyiben a körülmények (például a földrajzi távolság) azt szükségessé teszik.

III. A bizonyítékok értékelése

8. Ha a bizonyítékot valamelyik fél nem jogszerűen szerezte be, vannak-e korlátozások a bírósággal szemben az ítélethozatalra vonatkozóan?

A bíró nem veszi figyelembe a tisztességtelen eszközzel szerzett bizonyítékokat (rejtett kamera, telefonbeszélgetés rögzítése a beszélgetőtárs tudta nélkül), illetve azokat, amelyek nem tartják tiszteletben a magánéletet.

9. Mint az ügyben szereplő fél, saját nyilatkozatom tanúvallomásnak számít-e?

Ebben az esetben a peres fél saját nyilatkozatai nem bizonyító erejűek.

További információk

  • Legifrance français
  • A francia igazságügyi minisztérium honlapja français

« Bizonyítás felvétele és bizonyítási eszközök - Általános információk | Franciaország - Általános információk »

Lap tetejeLap teteje

Utolsó frissítés: 30-06-2006

 
  • Közösségi jog
  • Nemzetközi jog

  • Belgium
  • Bulgária
  • Csehország
  • Dánia
  • Németország
  • Észtország
  • Írország
  • Görögország
  • Spanyolország
  • Franciaország
  • Olaszország
  • Ciprus
  • Lettország
  • Litvánia
  • Luxembourg
  • Magyarország
  • Málta
  • Hollandia
  • Ausztria
  • Lengyelország
  • Portugália
  • Románia
  • Szlovénia
  • Szlovákia
  • Finnország
  • Svédország
  • Egyesült királyság