Európai Bizottság > EIH > Bizonyítás felvétele és bizonyítási eszközök > Észtország

Utolsó frissítés: 10-01-2007
Nyomtatható változat Kedvencek közé

Bizonyítás felvétele és bizonyítási eszközök - Észtország

 

TARTALOMJEGYZÉK

I. A bizonyítási teher I.
1.
a) Milyen szabályok vonatkoznak a bizonyítási teherre? a)
b) Vannak olyan szabályok, amelyek bizonyos tényekre nézve mentesítenek a bizonyítási teher alól? Milyen esetekben? E vélelmekkel szemben van helye az ellenkező bizonyításának? b)
2. Milyen mértékben kell a bíróságnak meggyőződnie valamely tényről ahhoz, hogy ítéletét a tény fennállására alapozza? 2.
II. A bizonyítás II.
3. A bizonyítás elrendelése mindig a fél kérelmére történik, vagy egyes esetekben a bíróság hivatalból is elrendelheti a bizonyítást? 3.
4.
a) Milyen lépésekre kerül sor azt követően, hogy a fél bizonyítás iránti kérelmének a bíróság helyt adott? a)
b) Milyen esetekben utasítják el a fél bizonyítás iránti kérelmét? b)
5.
a) Milyen bizonyítási eszközök vannak? a)
b) Mi a különbség az egyes eszközök, úgymint a tanúkihallgatás és a szakértő meghallgatása, vagy az írásbeli bizonyíték és a szakvélemény előterjesztése között? b)
c) Egyes eszközök erősebbek más eszközöknél? c)
d) Meghatározott tények bizonyításához meghatározott bizonyítási eszközöket kell alkalmazni? d)
6.
a) A tanúk tanúzási kötelezettségét törvény írja elő? a)
b) Milyen esetekben tagadhatják meg a tanúk a vallomástételt? b)
c) A vallomástételt megtagadó személy kényszeríthető vagy büntethető? c)
d) Vannak olyan személyek akik nem kötelezhetők vallomástételre? d)
7. Mi a bíró és a felek szerepe a tanúkihallgatás során? Milyen feltételek között hallgatható ki a tanú új technológiák – úgymint tele- vagy videokonferencia – igénybe vételével? 7.
III. A bizonyíték mérlegelése III.
8. A bíróság korlátozva van-e abban, hogy ítéletét olyan bizonyítékra alapozza, amelyet valamely fél jogellenesen szerzett? 8.
9. A peres félként általam tett nyilatkozat bizonyítéknak számít? 9.

 

I. A bizonyítási teher

1.

a) Milyen szabályok vonatkoznak a bizonyítási teherre?

Mindegyik félnek bizonyítania kell azokat a tényeket, amelyekre igényeit és kifogásait alapozza (például, ha a felperes nem tudja bizonyítani igényét, akkor a bíróság elutasítja a keresetét). Bizonyítékot a felek és a per egyéb résztvevői terjesztenek elő. A bíróság a feleket és a per egyéb résztvevőit további bizonyítékok előterjesztésére hívhatja fel. A bíróság a közérdek védelmére hivatalból is beszerezhet bizonyítékot.

b) Vannak olyan szabályok, amelyek bizonyos tényekre nézve mentesítenek a bizonyítási teher alól? Milyen esetekben? E vélelmekkel szemben van helye az ellenkező bizonyításának?

A bíróság által köztudomásúnak tekintett tényt nem kell bizonyítani. Polgári perben hozott jogerős ítéletben megállapított tényt ugyanazon felek részvételével zajló másik polgári perben nem lehet vitatni. Ilyen tényt olyan harmadik fél sem vitathat, aki a perben részt vett. Büntetőperben vagy szabálysértési eljárásban hozott jogerős ítélet csak abban a kérdésben köti a bűncselekmény polgári jogi következményeit tárgyaló bíróságot, hogy a bűncselekményt elkövették-e, illetve, hogy a bűncselekményt a szóban forgó személy követte-e el.

Ha a fél beismeri azt a tényt, amelyre a másik fél igényét vagy a védelmet alapozta, akkor a bíróság a beismert tényt valónak fogadja el, kivéve, ha a beismerés az eljárás egyéb résztvevőinek jogait vagy törvényes érdekeit sérti, vagy ha a beismerés megtévesztés vagy fenyegetés hatására történt, illetve tévedésen alapult.

Lap tetejeLap teteje

Ezen kívül számos anyagi jogi jogszabály tartalmaz vélelemmel kapcsolatos rendelkezéseket (ilyen például az a vélelem, hogy a dolog tulajdonosa az, akinek birtokában van a dolog). E vélelmek a bírósági eljárás során megdönthetők, vagyis az ellenkező bizonyításának helye van. Azonban, ha egy perben valami már megállapításra került, akkor ugyanazok a felek másik perben nem vonhatják kétségbe a megállapított tényt, vagyis nem valószínűsíthető eltérő helyzet.

2. Milyen mértékben kell a bíróságnak meggyőződnie valamely tényről ahhoz, hogy ítéletét a tény fennállására alapozza?

A bíróság csak olyan bizonyítékot fogad el, amely az adott ügyben releváns. A bíróság az elé terjesztett bizonyíték elutasítását indokolni köteles. A bíróság a törvénynek megfelelően minden bizonyítékot minden szempontra kiterjedően, alaposan és objektíven mérlegel. Egyetlen bizonyíték sem rendelkezik előre meghatározott súllyal. Törvény kimondhatja egyes okiratok teljes bizonyító erejét.

II. A bizonyítás

3. A bizonyítás elrendelése mindig a fél kérelmére történik, vagy egyes esetekben a bíróság hivatalból is elrendelheti a bizonyítást?

Bizonyítékot felek és a per egyéb résztvevői terjesztenek elő. A bíróság a feleket és a per egyéb résztvevőit további bizonyítékok előterjesztésére hívhatja fel. A közérdek védelmére a bíróság hivatalból is beszerezhet bizonyítékot.

Lap tetejeLap teteje

Ha bizonyíték beszerzése az ügyet tárgyaló bíróság területén kívül válik szükségessé, s az eljárásban részt vevő személynek nincs lehetősége az ilyen bizonyíték beszerzésére, akkor az ügyet tárgyaló bíróság a bizonyítás lefolytatása céljából megkeresi azt a bíróságot, amelynek területén a bizonyíték beszerezhető.

4.

a) Milyen lépésekre kerül sor azt követően, hogy a fél bizonyítás iránti kérelmének a bíróság helyt adott?

A lépéseket a hatályos jog nem szabályozza külön. Ha a bíróság egy papír formátumú dokumentumot okirati bizonyítékként elfogad, akkor az iratokhoz csatolja és tárgyaláson megvizsgálja. Ha a bíróság helyszíni szemlét rendel el, akkor kimegy a helyszínre és szemlét tart stb.

b) Milyen esetekben utasítják el a fél bizonyítás iránti kérelmét?

A bíróság csak olyan bizonyítékot fogad el, ami az ügy szempontjából releváns. Ennek megfelelően a bíróság elutasíthatja az olyan bizonyítékot, ami az ügy szempontjából nem releváns, de ilyen esetben indokolni köteles az elé terjesztett bizonyítékot elutasító határozatot.

Ha jogszabály valamely tény bizonyítására meghatározott típusú vagy formájú bizonyítékot ír elő, akkor azt a tényt más típusú vagy formájú bizonyítékkal nem lehet bizonyítani.

Ld. még az I. 1.b) kérdésre adott választ.

5.

a) Milyen bizonyítási eszközök vannak?

Polgári perben minden olyan információ bizonyítéknak tekintendő, amely törvényben meghatározott eljárási formával rendelkezik, s amelynek alapján a bíróság törvényes eljárás során megbizonyosodik azon tények fennállásáról vagy fenn nem állásáról, amelyekre a felek, illetve az eljárás egyéb résztvevői igényeiket és kifogásaikat alapították, továbbá azon tények fennállásáról vagy fenn nem állásáról, amelyek az ügy igazságos elbírálása szempontjából relevánsak. Bizonyíték lehet a tanúvallomás, a fél vagy harmadik fél nyilatkozata, az okirat tartalma, a tárgyi bizonyíték, a helyszíni szemle vagy a szakvélemény.

Lap tetejeLap teteje

b) Mi a különbség az egyes eszközök, úgymint a tanúkihallgatás és a szakértő meghallgatása, vagy az írásbeli bizonyíték és a szakvélemény előterjesztése között?

Tanúvallomás: minden olyan személy kihallgatható tanúként, akinek az ügy szempontjából releváns tényekről tudomása lehet, kivéve, ha az ilyen személy az eljárás résztvevője.

Felek és harmadik felek nyilatkozatai: felek és harmadik felek olyan tényekkel kapcsolatos nyilatkozatai, amelyekről tudomásuk van, s amelyek az ügy elbírálása szempontjából relevánsak.

Okirati bizonyíték: az okirati bizonyíték olyan írásos vagy más, fényképezés, kép-, hangrögzítés útján vagy egyéb adatrögzítési módon rögzített dokumentum, amely az ügy elbírálása szempontjából releváns tényekkel kapcsolatban tartalmaz információt, s amely bírósági tárgyaláson észlelhető formában előterjeszthető. A hivatalos és magánlevelek is írásos dokumentumok. Az írásos dokumentum eredeti dokumentumként, másolatként vagy kivonatként terjeszthető elő. Ha a dokumentum másolatban vagy kivonatban kerül benyújtásra, úgy a bíróság hivatalból vagy az eljárás résztvevőjének kérelmére elrendelheti az eredeti okirat benyújtását.

Tárgyi bizonyíték: olyan szemletárgy, amelynek léte vagy tulajdonságai lehetővé teszik a bíróság számára, hogy bizonyosságot szerezzen az ügy elbírálása szempontjából releváns tényekről.

Helyszíni szemle: helyszíni szemle keretében részletesen leírható egy ingatlan, egy terület vagy valamely esemény színhelye, továbbá – amennyiben szükséges és lehetséges – a terület releváns jellegzetességei lefényképezhetők vagy más módon rögzíthetők. A helyszíni szemléről jegyzőkönyv készül.

Lap tetejeLap teteje

Szakértői bizonyítás: a bíróság szakértői bizonyítást rendelhet el olyan esetekben, amikor az ügyben releváns tények megállapításához nem jogi szakértelem szükséges. Szakértői bizonyítást igazságügyi szakértői intézet igazságügyi szakértője, okleveles szakértő vagy más, bíróság által kirendelt képesített személy végezhet. Szakértő kirendelésekor a bíróság figyelembe veszi a felek javaslatát.

c) Egyes eszközök erősebbek más eszközöknél?

Nem. Ugyanakkor jogszabály rendelkezhet úgy, hogy egyes okiratok teljes bizonyító erővel rendelkeznek. Például, a közjegyzői tevékenységről szóló törvény 1. cikkének (5) bekezdése szerint a közjegyző által hatáskörében kiállított, a formális érvényesség követelményeinek megfelelő okiratok és igazolások teljes bizonyító erővel rendelkeznek.

d) Meghatározott tények bizonyításához meghatározott bizonyítási eszközöket kell alkalmazni?

Ha törvény előírja, hogy valamely tényt meghatározott típusú vagy formájú bizonyítékkal kell bizonyítani, akkor a tényt nem lehet más típusú vagy formájú bizonyítékkal bizonyítani.

6.

a) A tanúk tanúzási kötelezettségét törvény írja elő?

A tanúként megidézett személy köteles a bíróság előtt megjelenni és vallomást tenni az általa ismert tényekről.

b) Milyen esetekben tagadhatják meg a tanúk a vallomástételt?

A tanú a tanúvallomást megtagadhatja, ha:

Lap tetejeLap teteje

  1. a felperes vagy az alperes házastársa vagy volt házastársa;
  2. a felperes vagy az alperes felmenő vagy lemenő ági rokona, illetve ilyen felmenő vagy lemenő rokon házastársa vagy volt házastársa;
  3. a felperes vagy az alperes testvére, illetve ilyen testvér házastársa vagy volt házastársa;
  4. e jog más törvényes alapon fennáll.

A tanúnak joga van tanúvallomás megtagadására, ha a vallomás folytán magát vagy házastársát vagy volt házastársát, szülőjét, gyermekét, testvérét, nagyszülőjét vagy unokáját bűncselekménnyel vagy más helytelen cselekménnyel hozná összefüggésbe.

c) A vallomástételt megtagadó személy kényszeríthető vagy büntethető?

Ha a tanú az idézésre akadályoztatástól eltérő okból nem jelenik meg, akkor a bíróság pénzbírsággal sújthatja vagy elrendelheti elővezetését. Ha a tanú alapos ok nélkül megtagadja az eskütételt, a vallomástételt vagy a válaszadást, akkor a bíróság pénzbírsággal sújthatja vagy elrendelheti fogvatartását. Tanút három hónapig lehet fogvatartani; a fogvatartást azonban meg kell szüntetni, ha az érintett bíróság befejezi az ügy tárgyalását, ha a tanú vallomást tesz vagy leteszi az esküt, vagy ha a tanú meghallgatása már nem szükséges.

Ha az eljárás azon résztvevője, aki a tanú meghallgatását kérte, visszavonja kérelmét, vagy ha a tanú meghallgatása más okból szükségtelenné válik, a megjelenést elmulasztó tanút nem lehet pénzbírsággal sújtani; befizetett bírságot azonban nem lehet visszatéríteni. A bíróság hivatalból vagy fél kérelmére elrendelheti az eskü- vagy vallomástétel megtagadása, illetve az előzetes meghallgatáson vagy a bírósági tárgyaláson való megjelenés elmulasztása miatt felmerült költségek tanú általi megtérítését.

Lap tetejeLap teteje

d) Vannak olyan személyek akik nem kötelezhetők vallomástételre?

Az államigazgatás és a helyi önkormányzatok tisztviselői, akiket törvény kötelez titoktartásra azon állam- vagy üzleti titkok és egyéb bizalmas információk tekintetében, amelyeket hivataluknál fogva ismernek meg, ilyen információk vonatkozásában nem hallgathatók meg tanúként.

Az alábbi személyek csak akkor hallgathatók meg tanúként, ha az a személy, akinek érdekében áll a titoktartási kötelezettség fenntartása, erre engedélyt ad:

  1. polgári perekben jogi képviselők, büntető perekben védőügyvédek azon tények tekintetében, amelyeket hivatásuk ellátása során ismertek meg;
  2. orvosok vagy más egészségügyi dolgozók azon tények tekintetében, amelyeket páciens bizalmasan közölt velük, kivéve, ha a törvény másképpen rendelkezik.

Pap vagy lelkész nem hallgatható meg tanúként olyan dolgokkal kapcsolatban, amelyeket bizalmasan közöltek vele. Olyan személy nem hallgatható meg tanúként, akinek meghallgatását polgári perben a törvény megtiltja. A bíróság elutasíthatja a 15. életévét be nem töltött személy, továbbá az olyan személy tanúkénti meghallgatását, aki testi vagy szellemi fogyatkozása miatt képtelen az ügy szempontjából releváns tények megértésére vagy azok tekintetében igaz vallomás tételére.

Szükség esetén a 15. életévét be nem töltött tanú tanár, pszichológus, szülő vagy gyám jelenlétében – akik a bíróság engedélyével szintén kérdést intézhetnek a tanúhoz – meghallgatható. A bíróság eltávolíttathatja az eljárás valamely résztvevőjét a tárgyalóteremből arra az időre, amíg a kiskorú tanú kihallgatása zajlik, ha ez az igazság kiderítéséhez szükséges. Visszatérését követően a kiskorú tanú vallomását felolvassák a résztvevőnek, aki kérdéseket intézhet a tanúhoz. Szükség esetén – meghallgatását követően – a bíróság eltávolíttathatja a 15. életévét be nem töltött tanút a tárgyalóteremből.

Lap tetejeLap teteje

7. Mi a bíró és a felek szerepe a tanúkihallgatás során? Milyen feltételek között hallgatható ki a tanú új technológiák – úgymint tele- vagy videokonferencia – igénybe vételével?

A bíróság minden tanút egyenként hallgat meg. A még meg nem hallgatott tanúk nincsenek jelen az ügy tárgyalásán. A már meghallgatott tanú a tárgyalás végéig a tárgyalóteremben marad, kivéve, ha a bíróság engedélyezi a tanú korábbi eltávozását. A bíróság meggyőződik a tanú személyazonosságáról, foglalkozásáról, iskolai végzettségéről, lakhelyéről, az üggyel való kapcsolatáról és arról, hogy milyen viszonyban van a felekkel és harmadik felekkel. A bíróság figyelmezteti a tanút igazmondási kötelezettségére. Elsőként az eljárás azon résztvevője intézhet kérdést a tanúhoz, aki a tanú megidézését kérte; ezt követően az eljárás többi résztvevője is kérdéseket intézhet a tanúhoz. A bíróság által hivatalból megidézett tanúhoz először a felperes intéz kérdéseket. A bíróság a tanú meghallgatása alatt bármikor kérdést intézhet a tanúhoz. A bíróság elutasíthatja a rávezető, illetve az ügy szempontjából irreleváns kérdéseket.

A hatályos jogszabályok, illetve a joggyakorlat nem rendelkezik a tele- vagy videokonferencia alkalmazásának feltételeiről.

III. A bizonyíték mérlegelése

8. A bíróság korlátozva van-e abban, hogy ítéletét olyan bizonyítékra alapozza, amelyet valamely fél jogellenesen szerzett?

A kérdést nem szabályozza a jog – így a bizonyítékok szabad mérlegelése marad hatályban.

9. A peres félként általam tett nyilatkozat bizonyítéknak számít?

Felek és harmadik felek általuk ismert, s az ügy elbírálása szempontjából releváns tényekkel kapcsolatban tett nyilatkozatait a bíróság az ügyben összegyűjtött egyéb bizonyítékokkal együtt mérlegeli. A jogi képviselő nyilatkozatát azon fél vagy harmadik fél nyilatkozatának kell tekinteni, akinek jogi képviseletét ellátja. A felek, harmadik felek és jogi képviselőik eskü alatt tehetnek nyilatkozatot olyan tényekkel kapcsolatban, amelyek különösen relevánsak az ügy szempontjából. Eskü alatti nyilatkozat olyan személytől vehető, aki ahhoz írásbeli beleegyezését adta. Fél kérheti, hogy a fél, az ellenérdekű fél, illetve a felek jogi képviselői eskü alatti nyilatkozatot tegyenek. Ha a fél maga kíván eskü alatti nyilatkozatot tenni, akkor a kérelmet írásban kell előterjesztenie.

További információk

  • Polgári perrendtartás eesti keel - English

« Bizonyítás felvétele és bizonyítási eszközök - Általános információk | Észtország - Általános információk »

Lap tetejeLap teteje

Utolsó frissítés: 10-01-2007

 
  • Közösségi jog
  • Nemzetközi jog

  • Belgium
  • Bulgária
  • Csehország
  • Dánia
  • Németország
  • Észtország
  • Írország
  • Görögország
  • Spanyolország
  • Franciaország
  • Olaszország
  • Ciprus
  • Lettország
  • Litvánia
  • Luxembourg
  • Magyarország
  • Málta
  • Hollandia
  • Ausztria
  • Lengyelország
  • Portugália
  • Románia
  • Szlovénia
  • Szlovákia
  • Finnország
  • Svédország
  • Egyesült királyság