Európai Bizottság > EIH > Bizonyítás felvétele és bizonyítási eszközök > Belgium

Utolsó frissítés: 02-11-2007
Nyomtatható változat Kedvencek közé

Bizonyítás felvétele és bizonyítási eszközök - Belgium

 

TARTALOMJEGYZÉK

I. A bizonyítási teher I.
1.
a) Milyen szabályok vonatkoznak a bizonyítási teherre? a)
b) Vannak olyan szabályok, amelyek bizonyos tényekre nézve mentesítenek a bizonyítási teher alól? Milyen esetben? E vélelmekkel szemben van helye az ellenkező bizonyításának? b)
2. Milyen mértékben kell a bíróságnak meggyőződnie valamely tényről ahhoz, hogy ítéletét a tény fennállására alapozza? 2.
II. A bizonyítás felvétele II.
3. A bizonyítás elrendelése mindig a fél kérelmére történik, vagy egyes esetekben a bíróság hivatalból is elrendelheti a bizonyítást? 3.
4.
a) Milyen lépésekre kerül sor azt követően, hogy a fél bizonyítás iránti kérelmének a bíróság helyt adott? a)
b) Milyen esetekben utasítják el a fél bizonyítás iránti kérelmét? b)
5.
a) Milyen bizonyítási eszközök vannak? a)
b) Milyen módon vehető fel a tanúk vallomása, és különbözik-e ez a szakértő tanúk meghallgatásától? Melyek az írásbeli tanúvallomás és a szakértői beszámoló/vélemény benyújtásának szabályai? b)
c) Egyes bizonyítási módok erősebbek a többinél? c)
d) Meghatározott tények bizonyításához meghatározott bizonyítási eszközöket kell alkalmazni? d)
6.
a) A tanúk tanúzási kötelezettségét törvény írja elő? a)
b) Milyen esetekben tagadhatják meg a tanúk a vallomástételt? b)
c) A vallomástételt megtagadó személy kényszeríthető vagy büntethető? c)
d) Vannak olyan személyek akik nem kötelezhetők vallomástételre? d)
7. Mi a bíró és a felek szerepe a tanúkihallgatás során? Milyen feltételek között hallgatható ki a tanú új technológiák – úgymint tele- vagy videokonferencia – igénybe vételével? 7.
III. A bizonyíték mérlegelése III.
8. A bíróság korlátozva van-e abban, hogy ítéletét olyan bizonyítékra alapozza, amelyet valamely fél jogellenesen szerzett? 8.
9. A peres félként általam tett nyilatkozat bizonyítéknak számít? 9.

 

I. A bizonyítási teher

1.

a) Milyen szabályok vonatkoznak a bizonyítási teherre?

A belga jogrendszer megkülönbözteti a polgári és a kereskedelmi jogot. A kereskedelmi jog a kereskedőkre alkalmazandó különleges jog; a polgári jog az általános jog.

A bizonyítás szabályai a polgári jogban a Polgári törvénykönyv (Ptk.) 1315. szakaszától kezdődően találhatók. A bizonyítás szabályai zárt rendszert alkotnak, amelyben a bizonyítás formáit szigorúan szabályozták (részletesen ld. az 5.a) kérdésnél).

A bizonyítás szabályait a kereskedelmi jogban a Kereskedelmi törvénykönyv (Ktk.) 25. szakasza tartalmazza. A szabályozás legfőbb jellegzetessége a rendszer nyitottsága, valamint a bizonyítási formákra vonatkozó viszonylagos szabadság kereskedelmi ügyekben. A Ktk. 25. szakasza így szól: „A polgári jogban megengedett bizonyítási formákon túl a kereskedelmi jogviszony bizonyítása tanúval is történhet minden olyan esetben, amikor a bíróság ennek elfogadhatóságáról rendelkezik, kivéve, ha különleges körülmények esetére mást írnak elő. Az adásvétel bizonyítása kiegyenlített számlával is történhet, a kereskedelmi kérdéseket szabályozó jogszabályok értelmében elfogadható más bizonyítási formák sérelme nélkül.”

A polgári és kereskedelmi ügyekben történő bizonyítás technikai eljárási vonatkozásaira a Bírósági törvénykönyv (Bírtk.) 870. szakaszától kezdődő szabályok az irányadók. A Bírtk. 876. szakasza előírja, hogy a keresetet tárgyaló bíróság határozatát az adott keresetfajtára alkalmazandó bizonyítási szabályok alapján köteles meghozni. A kereset lehet polgári vagy kereskedelmi.

Lap tetejeLap teteje

A tényre, feltételezésre vagy állításra vonatkozó bizonyítékot az arra hivatkozó fél köteles szolgáltatni. A kötelezettség teljesítését követelő személy köteles bizonyítani a kötelezettség fennállását. Hasonlóképpen, a valamely kötelezettség alól történő mentesítését követelő személy köteles bizonyítani, hogy a kötelezettség teljesítése - kifizetéssel vagy más módon - már megtörtént (a Ptk. 1315. szakasza). Egy jogvitában minden félnek a saját maga által állított tényekről kell bizonyítékot szolgáltatnia (a Bírtk. 870. szakasza: „actori incumbit probatio”). Ezt követően az ellenérdekű fél feladata a tényekre vonatkozó bizonyítékok értékének megcáfolása, ha ez lehetséges és megengedett.

b) Vannak olyan szabályok, amelyek bizonyos tényekre nézve mentesítenek a bizonyítási teher alól? Milyen esetben? E vélelmekkel szemben van helye az ellenkező bizonyításának?

Feltéve, hogy közrendi vagy nemzetbiztonsági szempont miatt nem emelnek kifogást, valamennyi tény bizonyítása megengedett. A bizonyíték szolgáltatásához való jogra az eljárás során három korlátozás vonatkozik. Először, hogy a bizonyítandó ténynek az ügyre kell vonatkoznia. Másodszor, hogy a ténynek bizonyító erejűnek kell lennie, azaz hozzá kell járulnia a bíróságnak a meghozandó határozatról való meggyőzéséhez. Harmadszor, a ténynek olyannak kell lennie, amelyre vonatkozóan a bizonyítás megengedett: a magánélet, üzleti titok és levéltitok nem sérthető meg.

A vélelmet az ellenérdekű fél általában megdöntheti. Kizárólag a megdönthetetlen („iure et de iure”) vélelem nem vitatható; az ezek megdöntésére felhozott bizonyíték jogellenes. A megdönthető vélelem („iuris tantum”) ellenkező bizonyításával vitatható: az ilyen esetben elfogadható bizonyítási formákat a polgári joggal összefüggésben szabályozzák, a kereskedelmi jogban azonban nem.

Lap tetejeLap teteje

2. Milyen mértékben kell a bíróságnak meggyőződnie valamely tényről ahhoz, hogy ítéletét a tény fennállására alapozza?

A bíróságnak meg kell győződnie a felek által előterjesztett kérdésekről. A bíróságnak a bizonyítékok és azok hitelessége alapján kell meggyőződnie. Ha a bíróság arra a következtetésre jut, hogy egy hozzá benyújtott pont elősegítheti a jogvita rendezését, és hitelt érdemlően utal az igazságra az ügyben, bizonyító erejűnek tekinti az adott pontot. Egy pont kizárólag akkor tekinthető megfelelően bizonyítéknak, ha a bíróság bizonyító erőt tulajdonít annak.

A bizonyító erő némiképpen szubjektív, míg a tényleges bizonyíték szigorúan objektív dolog. A bizonyíték jogállása a bizonyíték esetében megkövetelt megbízhatóságtól függ. A bizonyíték kizárólag akkor minősül jogilag is bizonyítéknak, ha megfelelő szinten megbízható, mivel a bíróság ebben az esetben nem rendelkezik mérlegelési jogkörrel. Ilyen pl. az okirati bizonyíték. Ha a bíróság egy jogszerűen megszerzett irat tartalmát annak szövegével ellentétesen értelmezi, az sérti a hivatalos okirat bizonyítéki jogállását. A pervesztes fél fellebbezési jogalapként hivatkozhat erre a Semmítőszék előtt.

II. A bizonyítás felvétele

3. A bizonyítás elrendelése mindig a fél kérelmére történik, vagy egyes esetekben a bíróság hivatalból is elrendelheti a bizonyítást?

A valamely körülmény állító félnek tudnia kell bizonyítania állítását. Bizonyos esetekben a bíróság bizonyíték bemutatására utasíthatja valamelyik felet, mint amikor személyek eskü alatt állónak minősülnek (a Ptk. 1366. szakasza). A bíróság – szigorú feltételek betartása mellett – kötelezheti a felet eskü alatti vallomástételre, hogy ettől tegye függővé a jogvita rendezését, vagy egyszerűen csak azért, hogy meghatározza a megítélendő összeget.

Lap tetejeLap teteje

A bíróság meghallgathatja a feleket, és elrendelheti tanúk kihallgatását, kivéve, ha ezt jogszabály tiltja (a Bírtk. 916. szakasza). A bíróság egyes tények eldöntéséhez vagy műszaki tanácsadás céljából szakértői beszámoló készítését is elrendelheti (a Bírtk. 962. szakasza).

4.

a) Milyen lépésekre kerül sor azt követően, hogy a fél bizonyítás iránti kérelmének a bíróság helyt adott?

Nyomozati intézkedést az egyik fél kereseti főkérelem vagy járulékos kérelem formájában kérhet. A bíróság e kérdésben hozott ítéletében elfogadhatja a kérelmet vagy elutasíthatja annak elfogadását; az ítéletet indokolni kell.

Okirati nyomozás (a Bírtk. 883. szakasza) vagy hamisítás ügyében történő nyomozás (a Bírtk. 895. szakasza) esetén a bíróság a feleket a bíróság előtti megjelenésre kötelezi (jogi képviselettel vagy anélkül), és előírja, hogy hozzák magukkal az összes vonatkozó közjegyzői okiratot, iratot és megállapodást, valamint azt az iratot, amelynek meghamisítását állítják. A bíróság azonnal meghallgathatja a feleket és eldöntheti az ügyet, vagy elrendelheti az iratok hivatalnál történő letétbe helyezését, ami után nyomozati intézkedéseket rendelhet el vagy hajtathat végre szakértőkkel. Végül a bíróság ítéletet hoz az okirati nyomozás vagy hamisítás ügyében történő nyomozás kérdésében.

Ha a fél felajánlja, hogy egy vagy több tanún keresztül szolgáltat bizonyítékot, a bíróság elfogadhatja a bizonyítékot, ha az elfogadható (a Bírtk. 915. szakasza). Ha a jog ezt nem tiltja, a bíróság elrendelheti a tanúk meghallgatását. A tanúkat a hivatalvezető legalább nyolc nappal a tárgyalás kitűzött napja előtt beidézi. A tanúk kötelesek esküt tenni, és a bíró egyenként hallgatja ki őket. A bíróság saját kezdeményezésére vagy valamelyik fél kérésére tehet fel kérdéseket a tanúnak. A tanúvallomást írásba foglalják, felolvassák, kijavítják és szükség esetén kiegészítik, majd lezárják a tanúmeghallgatást.

Lap tetejeLap teteje

A bíróság a jogvita rendezése vagy felmerülésének megelőzése érdekében szakértő nyomozást rendelhet el. A nyomozás kizárólag ténymegállapításokra és műszaki tanácsadásra terjedhet ki (a Bírtk. 962. szakasza). A szakértő a bíróság felügyelete alatt végzi feladatát. A felek valamennyi szükséges iratot a szakértő rendelkezésére bocsátanak, és teljesítik a szakértő ésszerű kéréseit. A beszámolót a bírósági végzésben meghatározott határidőre be kell nyújtani. Ha a beszámoló ellentétes a bíróság meggyőződésével, a bíróság nem köteles követni a szakértő megállapításait.

A bíróság saját kezdeményezésére vagy a felek kérelmére helyszíni (in situ) nyomozást rendelhet el (a Bírtk. 1007. szakasza). A nyomozást - ahol a felek vagy jelen lehetnek vagy nem - az azt elrendelő bíró vagy az azzal hivatalosan megbízott személy folytatja le. Az elvégzett cselekményeket és a megállapításokat hivatalos beszámolóban rögzítik, és továbbítják a feleknek.

b) Milyen esetekben utasítják el a fél bizonyítás iránti kérelmét?

A bíróság soha nem köteles elfogadni a fél nyomozati intézkedés iránti kérelmét. Ha azonban hivatalos utasítást továbbítanak a bíróhoz, végre kell azt hajtania (a Bírtk. 873. szakasza).

5.

a) Milyen bizonyítási eszközök vannak?

A (rendes) polgári jogban ötféle bizonyítási eszköz létezik: okirati bizonyíték, tanúvallomás, vélelem, a felek beismerő vallomása és eskü alatt tett nyilatkozat (a Ptk. 1316. szakasza).

Lap tetejeLap teteje

Okirati bizonyíték (a Ptk. 1317. szakasza) hiteles okirat (közjegyzői okirat) vagy magánokirat formájában is benyújtható. Hiteles okirat (közjegyzői okirat) felhatalmazott hivatalos személy (például közjegyző vagy anyakönyvihivatal-vezető) által a jogszabályban előírt formában elkészített okirat, amely a benne foglaltak vonatkozásában a felek között, valamint harmadik fél felé kifogástalan bizonyítéknak minősül. Az összes érintett fél által aláírt és a felek számával megegyező számú példányban elkészített elismert magánokirat a felek között kifogástalan bizonyítéknak minősül. A 375 euró összeget vagy értéket meghaladó tételekről írásbeli okiratot kell készíteni (a Ptk. 1341. szakasza).

A tanú által szolgáltatott bizonyíték (a Ptk. 1341. szakasza) nem elfogadható, ha ellentétes az írásbeli okirat tartalmával vagy eltúlozza azt. A tanúvallomást elfogadják, ha csupán első látásra elfogadható (prima facie) okirati bizonyíték áll rendelkezésre, vagy okirati bizonyíték szolgáltatása nem lehetséges.

A vélelem (a Ptk. 1349. szakasza) a jog vagy a bíróság által valamely ismert tény alapján egy ismeretlen tény eldöntésére tett következtetés. A vélelem nem tekintheti semmisnek az írásbeli okirat tartalmát, a tanúvallomáshoz hasonlóan azonban írásbeli tanúvallomással megerősítendő első látásra elfogadható (prima facie) bizonyítékot jelenthet, és az írásbeli okirat helyébe léphet, ha az írásbeli okirat szolgáltatása nem lehetséges.

A felek bírósági keretek között vagy bírósági kereten kívül teszik meg beismerő vallomásukat (a Ptk. 1354. szakasza). A bírósági keretek között tett beismerő vallomás a fél vagy az általa jogi vonatkozásban történő eljárásra felhatalmazott személy által tett olyan nyilatkozat, amelyre a nyilatkozatot tevő személlyel szemben hivatkozni lehet. A bírósági kereten kívül tett beismerő vallomásra vonatkozóan nincsenek formai követelmények.

Lap tetejeLap teteje

Eskü alatt tett nyilatkozatot (a Ptk. 1357. szakasza) valamelyik fél tehet (perdöntő eskü), illetőleg azt a bíróság is elrendelheti. Perdöntő eskü esetén a nyilatkozat kizárólag az esküt tett személy mellett vagy ellen minősül bizonyító erejű bizonyítéknak.

Kereskedelmi ügyekben a bizonyítékokra (a Ktk. 25. szakasza) nézve nincsenek szabályok, létezik azonban a bizonyítékoknak egy különleges fajtája, nevezetesen a kiegyenlített számla adásvételi szerződések esetében. A kereskedő minden esetben érvényes bizonyítékként használhatja a kiegyenlített számlát, mivel ha más írásbeli okiratot kíván bizonyítékként szolgáltatni, annak az ellenérdekű féltől kell származnia.

b) Milyen módon vehető fel a tanúk vallomása, és különbözik-e ez a szakértő tanúk meghallgatásától? Melyek az írásbeli tanúvallomás és a szakértői beszámoló/vélemény benyújtásának szabályai?

A Polgári törvénykönyv a tanúvallomást a bizonyítékok független fajtájaként szabályozza; a Bírósági törvénykönyv szabályozza a tanúvallomás eljárás-technikai vonatkozásait. A szakértői beszámoló is egyfajta bizonyíték; a szakértői beszámolóra a Bírósági törvénykönyv rendelkezései az irányadóak. A felek kérhetik a bíróságtól tanúk beidézését, nem nevezhetnek meg azonban szakértőt saját indítványukra. Erre csak a bíróság jogosult.

Az okirati bizonyíték bizonyító erővel rendelkezik, és a bíróság köteles tiszteletben tartani annak tartalmát, ugyanez azonban nem vonatkozik a szakértői beszámolóra és véleményre. Ha a beszámoló vagy vélemény ellentétes a bíró saját meggyőződésével, a bíró nem köteles azt követni (a Bírtk. 986. szakasza).

Lap tetejeLap teteje

c) Egyes bizonyítási módok erősebbek a többinél?

A szabályozott bizonyítékok között hierarchia áll fenn. A legmagasabb rangú a beismerő vallomás és az eskü alatt tett nyilatkozat. Az írásbeli okirat mindig magasabb rangú a tanúvallomásnál és a vélelemnél. A hiteles okirat (közjegyzői okirat) a felek között, valamint harmadik fél felé kifogástalan bizonyítéknak minősül, ugyanígy az összes érintett fél által aláírt és a felek számával megegyező számú példányban elkészített elismert magánokirat a felek között kifogástalan bizonyítéknak minősül. A tanúvallomás és a vélelem kizárólag akkor vehető figyelembe, ha az okirati bizonyíték hiányos, vagy ha a bizonyítandó jogviszonyra vonatkozóan okirati bizonyíték szolgáltatása nem lehetséges.

d) Meghatározott tények bizonyításához meghatározott bizonyítási eszközöket kell alkalmazni?

Attól függően, hogy egy tény polgári vagy kereskedelmi kérdésnek minősül, a bizonyítékok jogilag szabályozottak, illetőleg nem szabályozottak. A polgári jogban a 375 euró összeget vagy értéket meghaladó tételekről írásbeli okiratot (közjegyzői okiratot vagy magánokiratot) kell készíteni (a Ptk. 1341. szakasza). Kizárólag az ilyen okiratok fogadhatók el bizonyítékként; a tanúvallomás és a vélelem nem elfogadható. Kereskedelmi ügyben azonban a tanúvallomás és a vélelem elfogadható, a hierarchiában az okiratok tartalmánál magasabb szinten helyezkedik el, illetőleg azokkal ellentétes is lehet.

Lap tetejeLap teteje

6.

a) A tanúk tanúzási kötelezettségét törvény írja elő?

Nem; kérésre a tanút a felek is meghallgathatják, illetőleg a bíróság is beidézheti (a Bírtk. 915–916. szakasza).

b) Milyen esetekben tagadhatják meg a tanúk a vallomástételt?

Ha olyan tanút idéznek be, aki előadja, hogy jogilag érvényes indokkal rendelkezik a vallomástétel megtagadására, a kérdést a bíróságnak teszik fel. A tanú üzleti titoktartási kötelezettsége is érvényes indoknak minősül (a Bírtk. 929. szakasza).

c) A vallomástételt megtagadó személy kényszeríthető vagy büntethető?

A tanúként beidézett személy köteles megjelenni. Ha nem jelenik meg, a bíróság valamelyik fél kérelmére a bírósági végrehajtó által kézbesített idézéssel beidézheti őt (a Bírtk. 925. szakasza). A tanúként beidézett, de meg nem jelent személy büntetőjogi pénzbírsággal sújtható (a Bírtk. 926. szakasza).

d) Vannak olyan személyek akik nem kötelezhetők vallomástételre?

A tanúvallomás érvénytelen, ha olyan személy teszi, aki a szükséges közmegbecsüléssel nem rendelkezik (a Bírtk. 931. szakaszának (1) bekezdése).

A tizenöt év alatti kiskorú eskü alatt nem hallgatható ki. Az általa tett nyilatkozatok kizárólag tájékozódás céljára használhatók (a Bírtk. 931. szakaszának (1) bekezdése).

Lap tetejeLap teteje

A szükséges ítélőképességgel rendelkező kiskorút a bíró vagy az általa bírósági eljárásban kijelölt személy a kiskorú saját kérésére vagy a bíróság utasítására kihallgathatja, bár az utóbbi esetben a kiskorú a kihallgatáson való részvételt megtagadhatja (a Bírtk. 931. szakaszának (3)–(7) bekezdése).

A lemenő ági vér szerinti hozzátartozók olyan ügyben nem hallgathatók ki, amelyben felmenő ági hozzátartozóik érdekeltek (a Bírtk. 931. szakaszának (2) bekezdése).

7. Mi a bíró és a felek szerepe a tanúkihallgatás során? Milyen feltételek között hallgatható ki a tanú új technológiák – úgymint tele- vagy videokonferencia – igénybe vételével?

A felek közvetlenül nem szólhatnak a tanúhoz, nem szakíthatják őket félbe, hanem minden esetben a bíróságot kell megszólítaniuk (a Bírtk. 936. szakasza). A bíróság saját indítványa alapján vagy valamelyik fél kérelmére olyan kérdést tehet fel a tanúnak, amely segít a bizonyítékok tisztázásában, illetőleg megerősítésében (a Bírtk. 938. szakasza).

A közvetett vallomástétel is érvényes. Nincs olyan jogi rendelkezés vagy jogelv, amely cáfolná ezt. Sőt, a Bírtk. 924. szakasza lehetővé teszi, hogy a bíróság úgy döntsön, a tanú vallomását – mivel igazolta, hogy személyes megjelenése nem lehetséges – tényleges tartózkodási helyén vegyék fel.

III. A bizonyíték mérlegelése

8. A bíróság korlátozva van-e abban, hogy ítéletét olyan bizonyítékra alapozza, amelyet valamely fél jogellenesen szerzett?

A jogszerűtlen eszközzel szerzett bizonyíték nem használható fel a bíróságon. A bíróság köteles azt az ítélethozatal szempontjából figyelmen kívül hagyni. Ha a bizonyíték megszerzése során a magánélethez való jogot, üzleti vagy levéltitkot megsértették, a bizonyíték jogszerűtlen és nem elfogadható.

9. A peres félként általam tett nyilatkozat bizonyítéknak számít?

Az egyik féltől származó bizonyítékok nem használhatók fel bizonyítékként e fél javára. Az adásvételi ügyletben szereplő számla (a vásárló által elfogadott számla), amelyet a kereskedő mutat be saját ügyének alátámasztására, a kereskedelmi jogban akkor is érvényes, ha magától a kereskedőtől származik. A megfelelően vezetett számviteli könyveket a bíróság a kereskedők egymás közti ügyleteinek bizonyítására elfogadhatja.

A beismerő vallomás bírósági értelemben valamelyik fél vagy az általa jogi vonatkozásban történő eljárásra felhatalmazott személy által tett nyilatkozat. Az ilyen nyilatkozat a nyilatkozatot tevő személlyel szemben kifogástalan bizonyítéknak minősül.

« Bizonyítás felvétele és bizonyítási eszközök - Általános információk | Belgium - Általános információk »

Lap tetejeLap teteje

Utolsó frissítés: 02-11-2007

 
  • Közösségi jog
  • Nemzetközi jog

  • Belgium
  • Bulgária
  • Csehország
  • Dánia
  • Németország
  • Észtország
  • Írország
  • Görögország
  • Spanyolország
  • Franciaország
  • Olaszország
  • Ciprus
  • Lettország
  • Litvánia
  • Luxembourg
  • Magyarország
  • Málta
  • Hollandia
  • Ausztria
  • Lengyelország
  • Portugália
  • Románia
  • Szlovénia
  • Szlovákia
  • Finnország
  • Svédország
  • Egyesült királyság