Európai Bizottság > EIH > Ítéletek végrehajtása > Spanyolország

Utolsó frissítés: 07-06-2006
Nyomtatható változat Kedvencek közé

Ítéletek végrehajtása - Spanyolország

EJN logo

Az oldal tartalma elavult. Az eredeti nyelvi változatot frissítettük, és áthelyeztük az európai igazságügyi portálra.


 

TARTALOMJEGYZÉK

1. Mit jelent a végrehajtás a polgári és kereskedelmi ügyekben? 1.
2. Milyen feltételek mellett hozható végrehajtható jogcím vagy határozat? 2.
2.1. Az eljárás 2.1.
2.2. A lényeges feltételek: milyen feltételek alapján rendel el a bíróság végrehajtási intézkedést? 2.2.
3. A végrehajtási intézkedések tárgya és jellege 3.
3.1. Milyen vagyontárgyak lehetnek végrehajtás tárgyai? 3.1.
3.2. Melyek a végrehajtási intézkedések következményei? 3.2.
3.3. Mi ezeknek az intézkedéseknek az időbeli hatálya? 3.3.
4. Lehet-e fellebbezni ilyen intézkedést előíró határozat ellen? 4.

 

A végrehajtás a bírókat az ítélethozatali és az ítéletek végrehajtásának feladatával felruházó legfelsőbb jogszabályban megállapított alkotmányos rendelkezés teljesítésének része (az alkotmány 117. és 118. cikke). Így a peres feleknek meg kell felelniük az ítéleteknek és más bírósági határozatoknak, és előírt módon együtt kell működniük a döntés végrehajtásában. A bíró feladata annak biztosítása, hogy ezeket a követelményeket teljes mértékben végrehajtsák.

1. Mit jelent a végrehajtás a polgári és kereskedelmi ügyekben?

A bírósági határozat végrehajtása azt jelenti, hogy a pernyertes fél számára megítélt jogoknak teljes mértékben eleget tesznek. Ez lehet a felperes igénye bizonyos pénzösszeg megfizetésére, joga arra, hogy az alperes valamit megtegyen vagy valami megtételétől tartózkodjon, vagy az állami nyilvántartásokban bejegyzett jogosultságra vonatkozó igény.

A végrehajtás lehet végleges vagy ideiglenes. Az utóbbi esetben egy még nem jogerős ítéletet hajtanak végre olyan helyzet elkerülése érdekében, amikor az igényjogosult igényei az eljárás késedelme miatt nem teljesülnek (a polgári perrendtartás 524–537. cikkei).

2. Milyen feltételek mellett hozható végrehajtható jogcím vagy határozat?

Elvileg jogerős bírósági ítéletre vagy a végrehajtást engedélyező más aktusra van szükség ehhez (kivéve az ideiglenes végrehajtást, melyet bizonyos esetekben a jogerős határozathoz elfogadnak).

2.1. Az eljárás
2.1(a) Egyaránt végrehajthatók a bírói és a nem bírói határozatok?

A végrehajtásnak végrehajtható aktusra kell alapulnia.

Csak az alábbi aktusok végrehajthatók:

  1. Jogerős ítélet;
  2. Választottbírósági határozatok (laudos);
  3. A bírósági vitarendezéseket és az eljárás során kötött megállapodásokat jóváhagyó vagy megerősítő bírósági határozatok, szükség esetén megfelelő vallomásokkal együtt azok tényleges tartalma rögzítése céljából;
  4. Közhiteles dokumentumok, amennyiben eredeti példányok. Ha másolatok, akkor bírósági rendeletre kell kiadni, megnevezve azt a személyt, aki károsulhat vagy aki a kár okozója, vagy valamennyi fél beleegyezésével kell kiadni;
  5. A felek és egy szakmai szövetséghez tartozó, közöttük közvetítő ügynök által aláírt kereskedelmi szerződések, olyan igazolással együtt, melyben az említett ügynök igazolja, hogy a szerződés megfelel a nyilvántartásában szereplő bejegyzéseknek és ezen bejegyzések dátumainak;
  6. Legálisan kibocsátott, kifizethető kötelezettségeket megtestesítő, bemutatóra vagy névre szóló értékpapírok, illetve az említett értékpapírok szintén kifizethető szelvényei, amennyiben a szelvények megfelelnek az értékpapíroknak és amennyiben az értékpapírok minden esetben megfelelnek a nyilvántartásnak;

Az értékpapír hamis mivoltára hivatkozva a megfeleltetés során emelt kifogás a tételek egyezése esetén nem akadályozhatja meg a végrehajtási határozat kiadását, az értékpapír hamis mivoltára hivatkozva az alperes által a végrehajtással szemben ezt követően emelt kifogás sérelme nélkül;

Lap tetejeLap teteje

  1. A nyilvántartásokért felelős szervek által kibocsátott, le nem járt igazolások az értékpapír-piaci törvényben megállapított nyilvántartásokban bejegyzett értékpapírokról, az értékpapírok vagy adott esetben a kibocsátásukat megtestesítő közhiteles okirat egy másolatával együtt, ha ez a hatályos jogszabályok szerint szükséges.

Amennyiben a végrehajtást kérelmezik és elrendelik, az első bekezdésben említett igazolások érvényesek maradnak;

  1. A kártérítés útján igényelhető maximális összeget megállapító végzés, melyet a vádlott bíróság előtt történő meg nem jelenése vagy felmentése vagy a büntetőeljárásban harmadik fél kötelező gépjármű-felelősségbiztosításával fedezhető cselekményekkel kapcsolatosan megindított per befejezése esetén hoznak;
  2. Egyéb bírósági határozatok és ennek vagy más jognak az alapján végrehajtható dokumentumok.
2.1(b) Szükséges a végrehajtást engedélyező bírósági végzést kérelmezni?

Két lehetőség van, a végrehajtandó aktustól függően.

A főszabály szerint bíróság bevonása szükséges, bár ingatlanárverés esetén és amennyiben ezt kifejezetten jóváhagyják, a jelzáloggal érintett vagyon értékesítése közjegyző útján is történhet.

2.1(c) Melyik bíróság rendelkezik hatáskörrel a végrehajtás elrendelésére?

Az elsőfokú bíróságnak a végrehajtandó ítéletet hozó bírója. Ha a végrehajtható aktus nem ítélet, a hatáskörre különös szabályok vonatkoznak, melyek szerint általában az alperes lakóhelye szerinti bíró illetékes.

Lap tetejeLap teteje

2.1(d) A végrehajtás iránti kérelmet ügyvéd vagy más jogász útján kell benyújtani?

Mindig, kivéve a 900 EUR-t meg nem haladó összegekre vonatkozó határozatok végrehajtását.

2.1(e) Adja meg a költségek mértékét az egyes végrehajtási intézkedésekre.

A bíróság által nyújtott szolgáltatás általában ingyenes, kivéve a vállalati személyek számára, akiknek a Belföldi Pénzügyi Tanács által beszedett díjat kell megfizetniük, ha forgalmuk jelentős.

Az ügyvédek díját megfelelő szakmai szövetségeik szabályozzák. A költségmentességre jogosult személyek ezt a végrehajtási szakaszban is megkaphatják.

Ezeket a költségeket elvileg nem korlátozzák, mivel mértékük a végrehajtás során felmerülő problémáktól függ.

2.2. A lényeges feltételek: milyen feltételek alapján rendel el a bíróság végrehajtási intézkedést?

Az egyik fél által benyújtott végrehajtási kérelem a következőkből áll: a végrehajtás alapjául szolgáló aktus, az igényelt végrehajtás, az adós zár alá vehető vagyona, a hely megadása és az adós vagyonának felméréséhez szükséges vizsgálati intézkedések, azon személy vagy személyek és körülményeik azonosítása, akikkel szemben a végrehajtást foganatosítják, és amennyiben a cél bírósági ítélet vagy határozat végrehajtása, ezt is azonosítani és mellékelni kell, a polgári perrendtartás 549. cikke szerint.

A polgári perrendtartás 550. cikkében felsorolt dokumentumokat csatolni kell a végrehajtási kérelemhez. Ha a végrehajtási kérelem megfelel a fenti követelményeknek, és a benyújtott aktus végrehajtást lehetővé tevő aktus, akkor a végrehajtást elrendeli az a bíró, akihez a kérelmet benyújtották, meghatározva a zár alá veendő összeget, az érintett személyeket és a végrehajtási intézkedéseket.

Lap tetejeLap teteje

3. A végrehajtási intézkedések tárgya és jellege

3.1. Milyen vagyontárgyak lehetnek végrehajtás tárgyai?

Valamennyi ingó és ingatlan vagyontárgy, továbbá a követelések és az ingatlanhoz fűződő jogok. Az alábbi vagyontárgyak semmilyen körülmények között sem lehetnek végrehajtás tárgyai:

  1. Elidegeníthetetlennek nyilvánított vagyontárgyak;
  2. Kapcsolódó jogok, melyek az elsődleges jogoktól elkülönítve el nem idegeníthetőek;
  3. Vagyontárgyak, melyek önmagukban nem bírnak vagyoni értékkel;
  4. Jogi rendelkezés útján kifejezetten zár alá nem vehetőnek nyilvánított vagyontárgyak;
  5. Háztartási tárgyak és a lakás bútorai, továbbá az adós és családja ruhái, a feleslegesnek ítélteken kívül. Általában olyan vagyontárgyak, mint élelmiszerek, tüzelőanyag és mások, melyek a bíróság szerint az adós és eltartott hozzátartozói tisztes megélhetéséhez szükségesek;
  6. Az adós számára szakmája, művészet vagy üzlet gyakorlásához szükséges könyvek és eszközök, amennyiben értékük nem aránytalan az igényelt összeghez képest;
  7. Kegytárgyak és a törvényesen bejegyzett vallások gyakorlásához szükséges tárgyak;
  8. A jog által zár alá nem vehetőnek nyilvánított összegek;
  9. A Spanyolország által ratifikált szerződések szerint kifejezetten zár alá nem vehetőnek nyilvánított vagyontárgyak és összegek.

Az alábbi összegek sem lehetnek végrehajtás tárgyai:

  1. Az ágazatközi minimálbér (minden évben a kormány által) megállapított összegét meg nem haladó fizetések, bérek, nyugdíjak, díjazás vagy hasonló kifizetések;
  2. Az ágazatközi minimálbért meghaladó fizetések, bérek, díjazás és nyugdíjak az alábbi skála szerint vehetők zár alá:
  • Az ágazatközi minimálbér kétszeresének megfelelő összegig az első további összeg harminc százaléka;
  • Az ágazatközi minimálbér háromszorosának megfelelő összegig a további összeg ötven százaléka;
  • Az ágazatközi minimálbér négyszeresének megfelelő összegig a további összeg hatvan százaléka;
  • Az ágazatközi minimálbér ötszörösének megfelelő összegig a további összeg hetven százaléka;
  • Az előző összeget meghaladó bármekkora összeg kilencven százaléka.

Ha az adós egynél több fizetést kap, valamennyi fizetést összeadják, és egyszer levonják a zár alá nem vehető részt. Emellett a házastársak fizetését, bérét, nyugdíját, díjazását és a számukra történő hasonló kifizetéseket összeadják, hacsak a házassági szerződés nem rendelkezik mindenfajta vagyontárgy és jövedelem elkülönítéséről, melyre vonatkozóan a bírósághoz alátámasztó dokumentumot kell benyújtani.

Lap tetejeLap teteje

Az e cikk 1., 2., 3. és 4. albekezdéseiben és 2. bekezdésében megállapított százalékos arányok 10–15%-os csökkentését ítélheti meg a bíróság az adós számára a családi kiadásokra.

Amennyiben a fizetést, bért, nyugdíjat és díjazást az adó- vagy társadalombiztosítási jogszabályok szerint állandó vagy átmeneti állami levonás terheli, az adós által a levonást követően kapott nettó összeg a zár alá veendő összeg meghatározásának alapja.

Az e cikk fenti albekezdései vonatkoznak az önálló szakmai és üzleti tevékenységek jövedelmeire is.

Minden esetben és a fentiekben említett módon zár alá nem vehető összegek figyelembe vételének sérelme nélkül a végrehajtási intézkedéseknek arányosnak kell lenniük a végrehajtással érintett összeggel, így amennyiben túlzott mértékűek, ezeket csökkenteni kell, amennyiben pedig elégtelenek, növelni.

Amennyiben a végrehajtást kezdeményező félnek nincsenek ismeretei az adós vagyontárgyairól, a bíróság vizsgálat végzésére kérhető; ezeket különféle közintézmények adatbankjaival folytatott konzultáció útján végzik, melyek közül némelyik a bíróságtól közvetlenül hozzáférhető, a szokásos biztosítékok mellett.

3.2. Melyek a végrehajtási intézkedések következményei?

A végrehajtás eredményességének garantálása értekében a jog a vagyontárgy típusától függően bizonyos intézkedéseket ír elő.

  • Ingatlan vagyon vagy nyilvántartásba vehető egyéb vagyontárgyak esetén a bíróság, a végrehajtást kérelmező fél kérésére, a zár alá vétel megelőző célú bejegyzését rendelheti el a megfelelő állami nyilvántartásban (ez általában a vagyon-nyilvántartás ingatlanok nyilvántartása céljára).

    Lap tetejeLap teteje

  • Egyéb esetekben az alábbi intézkedések hozhatók:
    • Pénz: elkobzás; folyószámla: a bank utasítása a számla befagyasztására; fizetés: a kifizető utasítása a kifizetés részleges visszatartására;
    • Kamatok, hozam, jövedelem: a kifizető által történő visszatartás, felszámolás és bírósági elkobzás;
    • Értékpapírok és pénzügyi okmányok: a kamat visszatartása a kifizetőnél, az értékpapír-piaci vagy másodlagos piaci szabályozó értesítése (ha az értékpapírok hivatalos piacon vannak nyilvántartva) és a vállalat értesítése;
    • Egyéb ingóságok: elkobzás.

Emellett a végrehajtás biztosítása érdekében a végrehajtási eljárásban valamennyi személynek, állami szervnek és magáncégnek együtt kell működnie (e követelmény tiszteletben tartásának elmulasztása esetén bírság vagy büntetés a bírói intézkedéssel szembeni engedetlenség miatt). Ez azt jelenti, hogy a kért információkat meg kell adniuk, a kérdéses biztosítéki intézkedéseket el kell fogadniuk, a bíróságnak a birtokukban levő dokumentumokat és adatokat át kell adniuk az alapjogok vagy egyes esetekben a törvény által kifejezetten megállapított korlátozások tiszteletben tartásából adódókon kívüli korlátozás nélkül.

3.3. Mi ezeknek az intézkedéseknek az időbeli hatálya?

A végrehajtási intézkedések időtartamát előre nem határozzák meg. A végrehajtás befejezéséig hatályban maradnak.

4. Lehet-e fellebbezni ilyen intézkedést előíró határozat ellen?

A végrehajtást elrendelő határozatban megállapított egyedi intézkedések ellen fellebbezni nem lehet, de az adós kifogásolhatja egyes intézkedések elfogadását. Ez esetben az adós fellebbezést kezdeményezhet a per bíróság által történő befejezése ellen öt napon belül. A fellebbezési eljárás megindítása nem bír felfüggesztő hatállyal az elrendelt intézkedések végrehajtására.

Lap tetejeLap teteje

A fentiek mellett az adós kifogásolhatja a vele szemben folyamatban levő végrehajtást eljárásbeli szabálytalanságok vagy a kérdéses jogviszonnyal kapcsolatos indokok miatt.

Eljárásbeli indokok (valamennyi végrehajtási aktusra alkalmazandók):

  • Az adós nem rendelkezik a szükséges cselekvőképességgel vagy képviselettel;
  • A felperes cselekvőképességének vagy képviseletének hiánya, vagy a szükséges cselekvőképesség vagy képviselet bizonyítására való képesség hiánya;
  • Az elrendelt végrehajtás abszolút érvénytelensége az alperes elleni ítélet vagy választottbírósági határozat hiánya, a benyújtott dokumentum végrehajthatóságra vonatkozó jogi követelményeknek való meg nem felelése vagy a végrehajtás elrendelésekor a végrehajtási intézkedés elrendelését megelőző eljárási szabályok megsértése miatt;
  • Ha a végrehajtási aktus közjegyző által be nem jegyzett választottbírósági határozat, az ilyen határozat hitelességének hiánya.

Azonban a fentiek mellett az adós kifogást emelhet a végrehajtással szemben a per alapjául szolgáló jogviszony alapján (anyagi jogi indokok). Mivel az ítéletek esetében az előzetes eljárás során számos lehetőség van a vitára, amennyiben a végrehajtható aktus ítélet, a kifogásra kevesebb a lehetőség.

Így ha a végrehajtási aktus az alperessel szemben bírósági határozat vagy ítélet vagy választottbírósági határozat, vagy ez az eljárás során létrejött vitarendezést vagy megállapodást hagy jóvá, az adós, a végrehajtást elrendelő aktusról szóló értesítést követő tíz napon belül írásban kifogást nyújthat be az alábbi okok valamelyike alapján:

  • Kifizetés vagy az ítélet rendelkezései teljesítése, dokumentumokkal alátámasztva;
  • A végrehajtási intézkedés megszüntetése;
  • A végrehajtás elkerülése érdekében létrejött megállapodások és vitarendezés, amennyiben ezen megállapodásokat és vitarendezéseket közhiteles dokumentumban rögzítették.

Ilyen esetekben a kifogás nem bír felfüggesztő hatállyal a végrehajtásra.

Azonban ha a végrehajtási aktus eltér a fentiekben említettektől, a kifogásnak további alapjai is lehetnek, ideértve az alábbiakat:

  • Kifizetés, dokumentumokkal alátámasztható;
  • Kifizethető követelés ellentételezése végrehajtható dokumentum alapján;
  • További kereset vagy az adósság túlzott mértékű felbecsülése készpénzben;
  • Korlátozás és megszüntetés;
  • Felmentés, haladék vagy pertől való tartózkodásra vonatkozó megállapodás vagy ígéret, dokumentumokban nyilvántartva.
  • Megállapodás, közhiteles dokumentumban rögzítve;

Ha ilyen esetekben kifogást emelnek, a végrehajtást felfüggesztik.

« Ítéletek végrehajtása - Általános információk | Spanyolország - Általános információk »

Lap tetejeLap teteje

Utolsó frissítés: 07-06-2006

 
  • Közösségi jog
  • Nemzetközi jog

  • Belgium
  • Bulgária
  • Csehország
  • Dánia
  • Németország
  • Észtország
  • Írország
  • Görögország
  • Spanyolország
  • Franciaország
  • Olaszország
  • Ciprus
  • Lettország
  • Litvánia
  • Luxembourg
  • Magyarország
  • Málta
  • Hollandia
  • Ausztria
  • Lengyelország
  • Portugália
  • Románia
  • Szlovénia
  • Szlovákia
  • Finnország
  • Svédország
  • Egyesült királyság