Európai Bizottság > EIH > Ítéletek végrehajtása > Lengyelország

Utolsó frissítés: 02-02-2009
Nyomtatható változat Kedvencek közé

Ítéletek végrehajtása - Lengyelország

EJN logo

Az oldal tartalma elavult. Az eredeti nyelvi változatot frissítettük, és áthelyeztük az európai igazságügyi portálra.


 

TARTALOMJEGYZÉK

1. Mit jelent a végrehajtás a polgári és kereskedelmi ügyekben? 1.
2. Milyen feltételekkel bocsátható ki a végrehajtható jogosultság vagy határozat? 2.
2.1. Eljárás 2.1.
2.2. A végrehajtás megindításával kapcsolatos feltételek 2.2.
3. Mi a tárgya és milyen a jellege a végrehajtási intézkedéseknek 3.
3.1. Milyen típusú vagyontárgyak tartoznak a végrehajtási intézkedések alá? 3.1.
3.2. Milyen következménnyel járnak a végrehajtási intézkedések? 3.2.
3.3. Meddig érvényesek ezek az intézkedések? 3.3.
4. Van-e lehetőség az ilyen intézkedés engedélyezésére vonatkozó határozat elleni fellebbezésre? 4.

 

1. Mit jelent a végrehajtás a polgári és kereskedelmi ügyekben?

A végrehajtás a végrehajtási okirat alapján a hitelezővel szembeni kötelezettség teljesítése céljából a jogban előírt kényszerítő intézkedések hatáskörrel rendelkező hatóságok általi végrehajtása.

A végrehajtási eljárás a végrehajtás iránti kérelem benyújtását követően a végrehajtással kapcsolatban megtett intézkedések összessége.

A végrehajtási eljárásokban részt vevő szervek:

  • Végrehajtási okirattal kapcsolatos „végrehajthatóvá nyilvánítási” eljárásokban részt vevő igazságszolgáltatási szervek: az elnöklő bírák, a kerületi bíróság, a regionális bíróság és a fellebbviteli bíróság;
  • a rendes végrehajtási eljárásokban részt vevő végrehajtó szervek: kerületi bíróság, végrehajtó.

Az eljárásban részt vevő felek:

  • „végrehajthatóvá nyilvánítási” eljárások;
  • rendes végrehajtási eljárások: az eljárás megindítását követően a végrehajtási okiratban hitelezőként és adósként feltüntetett felek; az eljárás megindításáig e személyek potenciális felek.

Az adósok cselekvésre való ösztönzésére irányuló végrehajtási intézkedések:

  • kényszerítő intézkedések (fizetés nem teljesítése miatt a bíróság által szabadságvesztés büntetés helyett kiszabott pénzbírság, az adósra a hitelező esetleges veszteségeinek fedezése céljából kiszabott kötelezettség, a bíróság által a végrehajtó számára adott utasítások arra vonatkozóan, hogy szüntesse meg az adós hitelező kérelmével szembeni ellenállását, a hitelező által tevékenységeknek az adós költségére történő elvégzése, lakóhelyiség kinyitása, az adós vagyontárgyainak és ruházatának átkutatása, a végrehajtó által megalapozatlan megtagadás miatt a felelős fél részére kiszabott 500 PLN összegű pénzbírság, magyarázat szolgáltatására, valamint az adós részére a címváltozás bejelentésére irányuló kötelezettség betartásának elmulasztásért);
  • lefoglalás (ingó- vagy ingatlanvagyoné);
  • lefoglalt ingatlan- vagy ingóvagyon nyilvános árverésen történő értékesítése;
  • lefoglalt ingóvagyon közvetlen megállapodás útján történő értékesítése;
  • vállalkozás vagy mezőgazdasági üzem csődgondnokság alá helyezése - az adós ingóvagyonának végrehajtó általi elkobzása;
  •  helyiségek kiürítése;
  • szülői felügyeleti jog hatálya alá tartozó személy feletti felügyeleti jogviták megszüntetése.

2. Milyen feltételekkel bocsátható ki a végrehajtható jogosultság vagy határozat?

2.1. Eljárás

A végrehajthatóvá nyilvánítást feltüntető végrehajtási okirat a végrehajtás alapjául szolgál.

Lap tetejeLap teteje

A következők minősülnek végrehajtási okiratnak:

  • jogerős ítélet vagy azonnali végrehajtás alá tartozó (és azonnal végrehajtható) nem jogerős ítélet;
  • bíróságon létrejött egyezség;
  • választottbíráskodást végző testület döntése;
  • választottbíráskodást végző testület előtt létrejött egyezség;
  • bírósági végrehajtással törvény erejénél fogva végrehajtott egyéb ítéletek, egyezségek és okmányok;
  • közjegyzői okirat (amely pénzösszeg vagy számszerűsíthető helyettesíthető dolog visszafizetésére irányuló kötelezettséget, vagy egyedileg tervezett árucikkek szolgáltatására irányuló kötelezettséget tartalmaz), amelyben az adós elfogadja a végrehajtást, ha az okiratban szerepel a visszafizetés, kiegyenlítés vagy teljesítés határideje;
  • közjegyzői okirat, amelyben az adós elfogadja a végrehajtást és amely az okiratban meghatározott vagy egy, az érték rögzítésére vonatkozó záradékkal feltüntetett pénzösszeg visszafizetésére irányuló kötelezettséget tartalmaz;
  • az EU-s tagállamok bíróságainak ítéletei, az e bíróságok előtt kötött vagy az általuk megerősített egyezségek, valamint az EU-s tagállamokban kiállított és az ilyen államokban európai végrehajtási okiratként tanúsított hivatalos okiratok.

Csak a végrehajthatóvá nyilvánítást tartalmazó vagy az azonnal végrehajtható (automatikusan vagy kérelemre történő azonnali végrehajthatóság erejénél fogva) jogerős ítéletek képezhetnek végrehajtási okiratokat. A választottbíráskodást végző testületek által hozott ítéleteket először egy hazai bíróságnak kell végrehajthatóvá nyilvánítania, és csak ezt követően bocsátható ki végrehajthatóvá nyilvánítás; a végrehajtási eljárások megkezdése céljából nem elegendő önmagában az a puszta tény, hogy egy ítéletet végrehajthatóvá nyilvánítottak. Egy közjegyzői okirat akkor minősül végrehajtási okiratnak, ha az megfelel a Polgári Perrendtartásban és a közjegyzőkről szóló törvényben megállapított feltételeknek.

Lap tetejeLap teteje

Egyéb végrehajtási okiratok:

  • fizetésképtelenségi eljárásokban készült követelés bejelentésének kivonata;
  • követelés bejelentésének kivonata egy, a fizetésképtelenségi eljárásokban létrejött megállapodást megerősítő jogerős határozat kivonatával;
  • jogerős bank egyezség;
  • ellenőr előtt létrejött egyezség;
  • a szakszervezetekkel foglalkozó, választottbíráskodást végző testület előtt létrejött egyezség;
  • ingatlan végrehajtásából befolyt összeg megosztására vonatkozó megállapodástervezet;
  • a banktörvényben előírt banki végrehajtási okirat, de csak azt követően, hogy egy bíróság azt végrehajthatóvá nyilvánította;
  • a külföldi bíróságok által hozott ítéletek és az e bíróságok előtt létrejött egyezségek azt követően, hogy azokat lengyel bíróság végrehajthatóvá nyilvánította;
  • tengeri biztosítási alap vonatkozásában meglévő felelősségkorlátozás megosztására vonatkozó megállapodástervezete;
  • a vagyonbizottságok döntései és az azok előtt egyezségre irányuló eljárásokban létrejött egyezségek (amelyeket a Lengyelországban az állam és a katolikus egyház kapcsolatáról szóló törvény szabályoz).

A végrehajtás a következőképpen kezdődhet meg:

  • automatikusan – az elsőfokú bíróság kérelmére olyan ügyekben, amelyekben az automatikusan megkezdhető (a Polgári Perrendtartás erejénél fogva);
  • a hitelezőnek a joghatósággal rendelkező kerületi bíróságnál vagy az annál a bíróságnál működő végrehajtóhoz benyújtott kérelmére, attól függően, hogy ki rendelkezik hatáskörrel a végrehajtás elvégzésére;
  • az erre felhatalmazott szerv (az államkincstár felé fennálló pénzbírságok, pénzügyi szankciók, bírósági illetékek és eljárási költségek végrehajtásával járó ügyekben a bíróság vagy ügyész) kérésére.

A végrehajtás iránti kérelmeket írásban kell benyújtani vagy szóban kell nyilvántartásba vetetni; a végrehajtó ügynökség utasításait írásba kell adni. A végrehajtási okiratot a kérelemhez vagy a kéréshez csatolni kell.

Lap tetejeLap teteje

A hitelezők kérelmeinek benyújtásához nem szükséges képviselő vagy más szerv közvetítése.

A végrehajtók költségeit, a végrehajtás során felmerült kiadásokat és a végrehajtási díjakat az 1997. augusztus 20-i bírósági végrehajtókról és a végrehajtásról szóló (módosított) törvény szabályozza.

A díjak beszedésére irányadó szabályok a következők:

  • kifizetések végrehajtása: a végrehajtott követelés összegének 15%-a;
  • követelések biztosítása: a követelés összegének 5%-a, annak biztosítását követően;
  • vagyon lefoglalása: a várt átlagos díjazás 50%-ának megfelelő, rögzített díj;
  • ingatlan tulajdonjogának átruházása, társaság igazgatóságába igazgató kijelölése, helyiségek kiürítése (tárgyak és személyek): a várt átlagos díjazás 40%-ának megfelelő díj;
  • leltár vagy a vagyontárgyak más listája: az óránként vagy annak egy része tekintetében várt átlagos díjazás 10%-ának megfelelő, rögzített díj;
  • tulajdonjog-átruházás a hitelezőkre más esetekben: 25%-os rögzített díj; amennyiben a végrehajtást a tulajdonjog további megsértései mellett végzik, a díj minden alkalommal 100%-kal növekszik;
  • zárolás vagy bélyegző eltávolítása leltár egyidejű készítése nélkül: a várt átlagos díjazás 4%-ának megfelelő, rögzített díj;
  • a rendőrség közreműködésével végzett tevékenységek: 25%-os rögzített díj;
  • az adós ellenállásának megszüntetésével kapcsolatos segítségnyújtás és az adós fogva tartására irányuló végzés kibocsátása: 25%-os díj, a letartóztatási parancs végrehajtása attól függ, hogy hitelező megfizeti-e a díjat.
2.2. A végrehajtás megindításával kapcsolatos feltételek

A hitelező végrehajtási okirattal kísért kérelme. Fontos a kérelem tartalma (fel kell tüntetni a szóban forgó kötelezettséget és a végrehajtás elvégzésének módját, azaz azon tulajdonjogokat, amelyek alapján a kifizetések végrehajtását végzik; ingatlannal kapcsolatos végrehajtás esetén fel kell tüntetni az ingatlan fekvése szerinti ingatlannyilvántartást és bíróság nevét; ingóvagyonnal kapcsolatos végrehajtás esetén az érintett vagyontárgyak vonatkozásában nem kell további adatokkal szolgálni, mert a végrehajtás elvileg az adós összes olyan ingóvagyonára vonatkozik, amellyel tartozik).

Lap tetejeLap teteje

3. Mi a tárgya és milyen a jellege a végrehajtási intézkedéseknek

3.1. Milyen típusú vagyontárgyak tartoznak a végrehajtási intézkedések alá?

Végrehajtás végezhető a következők tekintetében:

  • ingóvagyon;
  • jövedelem;
  • bankszámla;
  • ingatlan;
  • tengerjáró hajók;
  • egyéb követelések és vagyoni jogok.

Nem végezhető végrehajtás a következők tekintetében:

  • háztartási berendezések, ágynemű, ágy, mindennapi ruházat, munkaruha;
  • az adós és családjának egyhavi élelme és üzemanyagkészlete;
  • egy tehén, két kecske vagy három juh;
  • a fizetett foglalkoztatásban való részvételhez szükséges szerszámok, valamint az egyheti termeléshez szükséges nyersanyag a gépjárművek kivételével;
  • végrehajtás alatt álló bármely pénzeszközök (azaz a Munka Törvénykönyvében meghatározott, rendszeres alapon beszedett díjazás részén kívül); ha az adósnak nincs állandó munkaviszonya, olyan pénzösszegek, amelyek az adós és családja kétheti megélhetéséhez szükségesek;
  • oktatási anyagok, személyes iratok, díjak, vallási tárgyak és hétköznapi tárgyak, amelyek csak jelentős veszteség mellett értékesíthetők és amelyek lényeges értéket képviselnek az adós számára;
  • a gazdálkodók tulajdonában lévő bizonyos tárgyak (amelyeket külön jogszabály tartalmaz);
  • az üzleti és utazási költségek fedezésére szolgáló összegek és természetbeni ellátások;
  • az államkincstár által meghatározott célokból (támogatások, segély) juttatott összegek, kivéve, ha a követelés e célok megvalósítása vagy tartásdíj-fizetési kötelezettség eredményeként keletkezett;
  • nem átruházható jogok;
  • az adósok államigazgatási szervekkel szembeni, ellátásokra, munkára vagy szolgáltatásokra irányuló követelései, azok megvalósulása előtt;
  • személyi biztosítással kapcsolatos kifizetések és nem életbiztosításból eredő kártérítés.
3.2. Milyen következménnyel járnak a végrehajtási intézkedések?

Eltérő rendelkezés hiányában egy végrehajtási okirat alapján az adott követelés egésze végrehajtható az adó vagyonának valamennyi részéből. Az adósok jogosultak vagyontárgyaik kezelésére, kivéve, ha házastársként a bíróság megfosztotta őket a közös vagyon kezelésének jogától. Ingóvagyonnal kapcsolatos végrehajtási eljárások indításakor azonban a végrehajtó átveszi az említett vagyontárgyakat és lefoglalási jelentést készít. Az ingatlan lefoglalást követő elidegenítése nem érinti az eljárás további menetét, mivel a lefoglalt ingóvagyonnal kapcsolatos végrehajtási eljárások vásárlókkal szemben is megindíthatók. Alapos indokok mellett azonban a végrehajtó az eljárás bármely szakaszában harmadik fél felügyelete alá helyezheti a lefoglalt ingóvagyont, amely harmadik fél a hitelező is lehet. Ingatlannal kapcsolatos végrehajtás esetén a végrehajtó először arra utasítja az adóst, hogy két héten belül fizesse meg adósságát, ellenkező esetben elkészíti a vagyon leírását és értékelését. Az ingatlan lefoglalást követő értékesítése nem érinti az eljárás további menetét. A vevők adósokként vehetnek részt az eljárásban. A végrehajtás csődgondnok általi megindítását követően egy (vállalkozást vagy mezőgazdasági üzemet működtető) adós által tett jogügylet azonban semmis.

Lap tetejeLap teteje

Amennyiben az adósokat bizonyos cselekményektől való tartózkodásra vagy a hitelező által tett valamely cselekmény akadályozásától való tartózkodásra irányuló kötelezettség terheli és az adósok elmulasztották e kötelezettség betartását, a bíróság a hitelező kérelmére pénzbírságot szab ki rájuk; a pénzbírság megfizetését elmulasztó adósokkal szemben ezt követően börtönbüntetés szabható ki. Ennek megfelelően a kényszerítő intézkedést képező pénzbírság megfizetését elmulasztó adósok szabadságuktól megfoszthatók.

A bankszámlák – beleértve a takarékbetét-számlák – lefoglalása tekintetében a bankokra vonatkozó kötelezettségekre irányadó szabályok betartását elmulasztó bank felelős a szóban forgó hitelezőknél ennek eredményeként felmerülő veszteségekért. A bankok polgári és büntetőjogi felelősségére a banktörvény az irányadó. A bankokkal és a banki ügyfelekkel foglalkozó hatóságok tájékoztatása során hamis nyilatkozatot tevő vagy a helyes adatokat elhallgató személyek büntetőjogi felelősséggel tartoznak (pénzbírság és három évig terjedő szabadságvesztés), a banktitok megőrzésére köteles olyan személyekhez hasonlóan, akik banktitoknak minősülő információkat tárnak fel vagy visszaélnek azokkal (1 millió PLN-ig terjedő pénzbírság és három évig terjedő szabadságvesztés).

3.3. Meddig érvényesek ezek az intézkedések?

A törvény nem határoz meg határidőt a végrehajtás iránti kérelmek benyújtására; ellenőrizni kell azonban, hogy teljesülnek-e a végrehajtási eljárásokra vonatkozó eljárási feltételek (a bírósági eljárások megengedhetősége, nemzeti joghatóság, perképesség, a tárgyalásra való alkalmasság). Ha ezek a feltételek nem teljesülnek, a végrehajtást megszüntetik.

Lap tetejeLap teteje

4. Van-e lehetőség az ilyen intézkedés engedélyezésére vonatkozó határozat elleni fellebbezésre?

Jogorvoslatok végrehajtási eljárásokban:

  • a kerületi bíróságnál a végrehajtó által tett intézkedéssel szembeni panasz (határidő: az intézkedés időpontjától számított egy hét);
  • fellebbezés a panaszt elutasító bírósági határozat ellen;
  • a kerületi bíróságnál a végrehajtó pénzbírságot kiszabó határozatával szembeni panasz;
  • a fent említett határozat hatályon kívül helyezését elutasító bírósági határozat elleni fellebbezés;
  • a bírósági határozat elleni fellebbezés kétszeres közigazgatási és bírósági végrehajtás esetén;
  • a végrehajthatóvá nyilvánítás kérdésére vonatkozó bírósági határozat elleni fellebbezés;
  • az eljárás felfüggesztésére vagy megszüntetésére vonatkozó bírósági határozat elleni fellebbezés;
  • a végrehajtás elévülésére irányuló bírósági határozat elleni fellebbezés;
  • az adós meghallgatása nélkül hozott ítélettel szembeni kereset;
  • az ingóvagyonnal kapcsolatos végrehajtási eljárások felügyeletéért felelős félnél felmerült költségek visszafizetésére és e személy díjazására vonatkozó bírósági határozat elleni fellebbezés;
  • az ingóvagyonnal kapcsolatos végrehajtás keretében lefoglalt pénzeszközök feloldására vonatkozó bírósági határozat elleni fellebbezés;
  • az ingatlanvagyonnal kapcsolatos végrehajtás keretében a vagyon leírása és értékelése vonatkozásában hozott bírósági határozat elleni fellebbezés;
  • a felettes bírónál tett szóbeli panasz a végrehajtó által az árverés útján történő értékesítés során tett valamely intézkedésével szemben;
  • a bíróság ármegállapító határozata elleni fellebbezés;
  • a végrehajtásból származó összeg megosztására vonatkozó megállapodástervezettel szembeni kifogások (az azt elkészítő végrehajtó ügynökséghez eljuttatott értesítés időpontjától számított két héten belül);
  • a megosztásra vonatkozó megállapodástervezettel szembeni kifogások rendezésére irányuló bírósági határozat elleni fellebbezés;
  • a hitelező által az adós költségére elvégzendő tevékenységekre vonatkozó bírósági határozat elleni fellebbezés és az azt elrendelő bírósági határozat elleni fellebbezés, hogy az adós végezzen bizonyos tevékenységeket, hogy az adóst pénzbírsággal vagy börtönbüntetéssel fenyegesse és fedezze a hitelező veszteségeit;
  • az államkincstár és vállalkozások részvételével zajló végrehajtásból vagyon mentesítésére vonatkozó bírósági határozattal szembeni kifogás.

« Ítéletek végrehajtása - Általános információk | Lengyelország - Általános információk »

Lap tetejeLap teteje

Utolsó frissítés: 02-02-2009

 
  • Közösségi jog
  • Nemzetközi jog

  • Belgium
  • Bulgária
  • Csehország
  • Dánia
  • Németország
  • Észtország
  • Írország
  • Görögország
  • Spanyolország
  • Franciaország
  • Olaszország
  • Ciprus
  • Lettország
  • Litvánia
  • Luxembourg
  • Magyarország
  • Málta
  • Hollandia
  • Ausztria
  • Lengyelország
  • Portugália
  • Románia
  • Szlovénia
  • Szlovákia
  • Finnország
  • Svédország
  • Egyesült királyság