Európai Bizottság > EIH > Ítéletek végrehajtása > Hollandia

Utolsó frissítés: 16-11-2006
Nyomtatható változat Kedvencek közé

Ítéletek végrehajtása - Hollandia

EJN logo

Az oldal tartalma elavult. Az eredeti nyelvi változatot frissítettük, és áthelyeztük az európai igazságügyi portálra.


 

TARTALOMJEGYZÉK

1. Mit jelent a végrehajtás polgári és kereskedelmi ügyekben? 1.
2. Milyen feltételek mellett hajtható végre egy végrehajtási végzés? 2.
2.1. Végrehajtási végzések 2.1.
2.2. A végrehajtás alapvető feltételei. 2.2.
3. Végrehajtási intézkedések 3.
3.1. Milyen vagyontárgyak lehetnek végrehajtás tárgyai? 3.1.
3.2. Melyek a végrehajtás útján történő zár alá vétel következményei? 3.2.
3.3. Mi az ilyen intézkedések végrehajthatóságának időtartama? 3.3.
4. Lehet-e fellebbezni végrehajtási intézkedések ellen? 4.

 

1. Mit jelent a végrehajtás polgári és kereskedelmi ügyekben?

Végrehajtási jog: általános

A bíró ítélethozatala az eljárás lezárását jelenti. Az ítélethozatal része lehet az adós rendelése az igényjogosult számára valami megtételére (úgymint kártérítési összeg megfizetésére). Ha az adós önként nem teljesít, az igényjogosult a végrehajtási jog alapján a teljesítést végrehajtathatja. A végrehajtási jog szabályozza az adóst teljesítésre utasító bírósági határozat végrehajtását. E célból a végrehajtási jog a kikényszerítő intézkedésekre és ezek alkalmazására vonatkozó szabályokat állapít meg. A végrehajtók jogosultak a végrehajtásra, és őket a jogait érvényesíteni kívánó igényjogosult utasítja erre. Két feltételnek kell teljesülnie a végrehajtási jog által előírt kikényszerítő intézkedések alkalmazásához: végrehajtási végzéssel kell rendelkezni (pl. végrehajtható ítélettel) és erről értesíteni kell azt a felet, akivel szemben a végrehajtást alkalmazzák.

Kikényszerítő intézkedések

A fő kikényszerítő intézkedés a zár alá vételi végzés alapján végrehajtás útján történő zár alá vétel, melyet az alábbiakban bővebben kifejtenek ebben a tájékoztatóban.

Egyéb kikényszerítő intézkedések a pénzbírság és az elzárás (bírói rendelkezésnek való meg nem felelés miatt).

A pénzbírság bírói döntés alapján megállapított büntetési célú összeg, melyet a bírságra ítélt személynek meg kell fizetnie, ha nem teljesíti a főkötelezettséget. A bírságot elsősorban beavatkozási eljárásban használják nyomás gyakorlásának eszközeként. A bírságot csak olyan főkötelezettség kapcsán lehet kivetni, amely nem pénzösszeg megfizetéséhez kapcsolódik, például egyes iratok kibocsátásának elrendeléséhez vagy egy bizonyos védjegy használatának tilalmára vonatkozó meghagyáshoz.

Lap tetejeLap teteje

Egy bírói végzés teljesítésének elmulasztása esetére előírt letartóztatás a nyomás gyakorlásának eszköze arra, hogy az egyik felet egy bizonyos kötelezettség teljesítésére kényszerítsék. A bírói végzés teljesítésének elmulasztása esetére előírt kötelezettséget a bíróság ritkán alkalmazza, és még ritkábban hajtják végre. Bírói végzés teljesítésének elmulasztása esetére előírt kötelezettség csak akkor lehetséges, ha a bíróság így rendelkezik.

A végrehajtás fő szereplői az igényjogosult (a végrehajtást kérő személy), az a személy, akivel szemben a végrehajtást elrendelik (az adós, akivel szemben a végrehajtást elrendelik) és a végrehajtó (az igényjogosult kérésére a végrehajtást ténylegesen teljesítő állami tisztviselő).

2. Milyen feltételek mellett hajtható végre egy végrehajtási végzés?

2.1. Végrehajtási végzések

A holland bíróságok döntései (ítélet, határozat, végzés), hiteles okiratok (közjegyzői okiratok) és egyéb iratok tartoznak a végrehajtási végzések közé. Egyéb, a törvény által végrehajtási végzésként meghatározott okiratok: az ügyészi szolgálat végrehajtási végzései, az adóhatóság által kibocsátott jogerős követelés és értesítés, választottbírósági ítéletek végrehajtási engedéllyel és vitarendezési jegyzőkönyvek.

A bírósági végzés „végrehajtói példányát” a feleknek ingyenesen adják ki. Ez a végzés hiteles példánya, amelynek tetején a következő szavak szerepelnek „In naam der Koningin” (A királynő nevében). A végrehajtói példány innen ismerhető fel, tehát ez egy végrehajtói formában kibocsátott bírósági végzés. A végrehajtás csak a végrehajtói példány megléte esetén történhet meg.

Lap tetejeLap teteje

Végrehajtói példány vagy első hiteles példány közjegyzői okiratról is kibocsátható.

A végrehajtói példány átadása felhatalmazza a végrehajtót a végrehajtásra. Az igényjogosult maga is átadhatja a végrehajtónak a végrehajtói példányt, nem szükséges ehhez ügyvéd szolgálatait igénybe vennie.

A végrehajtást megelőzően a végrehajtó kézbesíti az iratot annak a személynek, akivel szemben a végrehajtást teljesítik. Az irat kézbesítésének célja az, hogy az ítéletet az ellenérdekű fél tudomására hozza, és tájékoztassa arról, hogy az igényjogosult az ítélet teljesítését követeli.

Az iratok kézbesítéséről lásd az európai iratkézbesítési rendeletet: http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=CELEX:32000R1348:HU:NOT

Továbbá az iratok kézbesítéséről és az azokra vonatkozó értesítésről szóló tájékoztatót.

Végrehajtók
Szerepük a végrehajtásban

A végrehajtó a végrehajtás főszereplője, és mindig a végrehajtást kérelmező személy utasítására és nevében jár el. Ezeket az utasításokat a végrehajtói példány átadásával adják. Általában a végrehajtónak nincs szüksége külön felhatalmazásra.

Lap tetejeLap teteje

A végrehajtó a végrehajtással kapcsolatosan a következő módokon járhat el:

  • a végrehajtási végzés kézbesítése azon személy részére, akivel szemben a végrehajtásról döntöttek;

  • figyelmeztetés a teljesítésre, pl. egy pénzösszeg megfizetésére;

  • átvételi elismervény kiállítása, ha az adós teljesíti a fizetést;

  • zár alá vétel.

Szükség esetén a végrehajtó a rendőrség segítségét is igénybe veheti (pl. zár alá vétel esetén).

Végrehajtói díjak

A végrehajtók hivatalos intézkedéseiért megállapított díjakat kell fizetni, melyek megtérítésére az adós kötelezhető. Az igényjogosultra nem vonatkoznak megállapított díjak, így ezekről a végrehajtóval lehet egyezkedni. A végrehajtó által az adósra kivetett díjak megtalálhatók a végrehajtók hivatalos intézkedéseiről és díjairól szóló részletes szabályokat megállapító 2001. július 4-i rendeletben (a végrehajtói díjakról szóló rendeletben). Ez a rendelet megtalálható a következő címen:

http://www.kbvg.nl/fileadmin/Informatie/praktisch_overzicht_Btag_2005.pdf Nederlands PDF File (PDF File 61 KB)

Ez a változat a 2005. január 1-jétől esedékes díjakat állapítja meg.

Lap tetejeLap teteje

2.2. A végrehajtás alapvető feltételei.

A végrehajtás két fő feltétele a következő:

  • végrehajtási végzés megléte és
  • a végrehajtást megelőzően ezen végzés kézbesítése azon személy részére, akivel szemben a végrehajtást elrendelték.

Lásd az 1. kérdést.

Kikényszerítő intézkedések

Mint már az fentebb említésre került, a fő kikényszerítő intézkedés a zár alá vételi végzés szerinti végrehajtás útján történő lefoglalás. Vannak a végrehajtási végzés beszerzéséig foganatosítható intézkedések is. Ezeket az intézkedéseket az ítélet kihirdetését megelőzően lehet kérni, az eljárás során vagy akár azt megelőzően, és ezeket megelőző intézkedéseknek nevezik, vagyis ezek a jogok védelmét szolgáló intézkedések. A megelőző intézkedések része az ítéletet megelőző zár alá vétel, hatósági zár elhelyezése és vagyonleltár készítése. Ez a tájékoztató a végrehajtás útján történő zár alá vételt részletezi.

3. Végrehajtási intézkedések

3.1. Milyen vagyontárgyak lehetnek végrehajtás tárgyai?

Végrehajtás útján zár alá vehetők az alábbiak:

  • nem bejegyzett ingóság
  • bemutatóra szóló részvényekhez fűződő jogok vagy megbízáshoz, bejegyzett részvényekhez vagy más bejegyzett értékpapírokhoz fűződő jogok;
  • harmadik fél birtokában levő vagyon (harmadik féllel szembeni végzéssel)
  • ingatlan
  • hajók
  • légijárművek

Főszabályként az igényjogosult szabadon megválaszthatja a zár alá veendő vagyontárgyakat.

Lap tetejeLap teteje

Elvileg a zár alá vétel az adós teljes vagyonán végrehajtható. Egyes vagyontárgyak nem vehetők zár alá, például az alapvető létfenntartáshoz szükséges vagyontárgyak, azaz ruházat, élelmiszer, szerszámok, szakirodalom és oktatási, művészeti és tudományos célokat szolgáló vagyontárgyak. A rendszeres bér tartásdíj vagy járadék része nem vehető zár alá.

Nem vehetők zár alá közszolgálati célokra szánt vagyontárgyak. Az igényjogosult egyidejűleg többféle vagyontárgyon, például mind ingóságon, mind ingatlanon kezdeményezhet végrehajtást.

3.2. Melyek a végrehajtás útján történő zár alá vétel következményei?
Nem bejegyzett ingóság zár alá vételének jogi következményei

A zár alá vétel azt jelenti, hogy az adós által a zár alá vételt követően tett cselekmények nem sérthetik a zár alá vételt kezdeményező személy jogait. Ha például az adós el kívánja adni vállalkozását, a vevő elvileg nem állíthatja az igényjogosulttal szemben, hogy ő a tulajdonos. További következmény, hogy a vállalkozásból származó jövedelemre szintén vonatkozik a zár alá vétel.

Részvények, értékpapírok és más vagyontárgyak zár alá vételének jogi következményei

Nincsenek egyedi jogi következmények.

A zár alá vétel idejére a zár alá vétellel érintett személy szavazati jogai megmaradnak.

A harmadik félnél történő zár alá vétel jogi következményei

Harmadik félnél történő zár alá vétel esetén az igényjogosult (a zár alá vételt kérő személy) harmadik személy ellen (vagyis nem az adós ellen) kéri a zár alá vételt, mert a harmadik személy az adósnak tartozik vagy annak vagyontárgyait birtokolja. Más szavakkal az adós harmadik személynél levő vagyontárgyait veszik zár alá. A zár alá vételt kérő személyt védik az ellenérdekű fél jogi lépései ellen. Zár alá vételt követő jogi lépések nem alkalmazhatók a zár alá vételt kérő személy ellen.

Lap tetejeLap teteje

A harmadik félnél történő zár alá vétel két elterjedt formája a banki zár alá vétel bankszámláival vagy elszámolási számláival szemben, illetve a munkaadónál a foglalkoztatott bérével szemben történő zár alá vétel.

Az ingóság lefoglalásának jogi következményei

A zár alá vételt állami nyilvántartásba veszik, és ez a nyilvántartásba vétel időpontjától hatályos. A zár alá vételt követően szerzett ingatlanból származó jövetelem is zár alá vétel tárgya. A zár alá vételt kérő személyt védik a zár alá vételt követően az adós jogi lépéseivel szemben. Az ingatlannal való rendelkezés (annak értékesítése) nem alkalmazható a zár alá vételt kérő személy sérelmére.

3.3. Mi az ilyen intézkedések végrehajthatóságának időtartama?

Az alapvető szabály az, hogy egy bírói ítélet végrehajtható az ítélet napját követő naptól számított húsz évig. Ha egy bírói ítélet végrehajtása bizonyos feltételekhez kötött, amelyek teljesítése nem függ a pernyertes fél akaratától, a bírói ítélet végrehajthatósága húsz év a feltételek teljesülését követő naptól számítva.

Azonban a végrehajthatóság időszaka öt év minden, az ítélet szerint egy éven vagy annál rövidebb időszakon belül megfizetendő összeg tekintetében. Kamatok, büntetések, bírságok és más további rendelkezések esetén a végrehajthatóság legkésőbb a fő ítélet végrehajtásának elrendelése időpontjában hatályosul, a megszakítás vagy az időbeli hatály kiterjesztésének kivételével.

Lap tetejeLap teteje

4. Lehet-e fellebbezni végrehajtási intézkedések ellen?

Végrehajtási jogviták

A polgári perrendtartás 438. cikke tartalmazza a főszabályt a végrehajtással kapcsolatos viták esetére, melyeket végrehajtási jogvitáknak neveznek. Végrehajtási jogvita során az adós megkísérelheti a végrehajtás megakadályozását. A jogvita tárgya lehet például a végrehajtási végzés jogereje és hatálya, az ítéletet (a végrehajtási végzést) követően felmerülő tények hatása, a zár alá vétel érvényessége vagy annak kérdése, hogy ki a zár alá vett vagyontárgyak tulajdonosa. Végrehajtási jogvitában az adós például állíthatja azt, hogy az igényjogosult visszaél a törvénnyel vagy hogy a zár alá vétel aránytalan az ítélethez képest. Az adós (az a személy, akivel szemben a zár alá vételt elrendelték) nem élhet további lényeges kifogásokkal ebben a szakaszban: ennek megtételére jogorvoslatként kifogást, fellebbezési vagy kasszációs eljárást kell kezdeményeznie. Ilyen módon egy végrehajtási jogvita kizárólag a végrehajtás tárgyára vonatkozik. Olyan fő eljárás ellen, melynek során már hoztak döntést, nem lehet fellebbezni.

A végrehajtási jogvitákat általában beavatkozási eljárásban kezelik. A bíróság például egy időre felfüggesztheti vagy törölheti a zár alá vételt.

Hatáskörrel rendelkező bíróság

Az elsőfokú bíróság (de arrondissementsrechtbank) valamennyi végrehajtási jogvitában hatáskörrel rendelkezik, tekintet nélkül arra, hogy melyik bíró hirdette ki a végrehajtandó ítéletet. A bíróság akkor is hatáskörrel rendelkezik, ha a fellebbviteli bíróság vagy a Legfelsőbb Bíróság hozta a döntést.

Illetékesség. Az illetékes bíróság vagy az, amelyik az illetékesség általános szabályai szerint illetékes, vagy a zár alá vétel helye szerint illetékes bíróság, vagy az érintett vagyontárgyak helye szerint illetékes bíróság, vagy a végrehajtás helye szerint illetékes bíróság. Valamennyi hollandiai végrehajtási intézkedés esetében van egy holland bíróságnak illetékessége

« Ítéletek végrehajtása - Általános információk | Hollandia - Általános információk »

Lap tetejeLap teteje

Utolsó frissítés: 16-11-2006

 
  • Közösségi jog
  • Nemzetközi jog

  • Belgium
  • Bulgária
  • Csehország
  • Dánia
  • Németország
  • Észtország
  • Írország
  • Görögország
  • Spanyolország
  • Franciaország
  • Olaszország
  • Ciprus
  • Lettország
  • Litvánia
  • Luxembourg
  • Magyarország
  • Málta
  • Hollandia
  • Ausztria
  • Lengyelország
  • Portugália
  • Románia
  • Szlovénia
  • Szlovákia
  • Finnország
  • Svédország
  • Egyesült királyság