Európai Bizottság > EIH > Ítéletek végrehajtása > Litvánia

Utolsó frissítés: 04-05-2009
Nyomtatható változat Kedvencek közé

Ítéletek végrehajtása - Litvánia

 

TARTALOMJEGYZÉK

1. Mit jelent a végrehajtás polgári és kereskedelmi ügyekben? 1.
2. Melyek azok a feltételek, amelyek mellett végrehajtható jogcím vagy határozat kibocsátható? 2.
2.1. Az eljárás 2.1.
2.2. Érdemi feltételek 2.2.
3. A végrehajtási intézkedések célja és jellege? 3.
3.1. Milyen vagyontárgyakra terjedhet ki a végrehajtás? 3.1.
3.2. Mi a végrehajtási intézkedések hatása? 3.2.
3.3. Mi az érvényessége ezeknek az intézkedéseknek? 3.3.
4. Van-e lehetőség az ilyen intézkedést elrendelő határozat elleni fellebbezésre? 4.

 

1. Mit jelent a végrehajtás polgári és kereskedelmi ügyekben?

A végrehajtás a jogi eljárásban a felek számára bírósági határozattal előírt kötelezettségek teljesítésének biztosítása annak érdekében, hogy a bírósági határozat teljesítése során a felek megtegyék a számukra előírt cselekményeket.

Egyes bírósági határozatok esetén nincs kifejezetten szükség végrehajtásra. Ez vonatkozik például a jogviszonyok elismeréséről, felfüggesztéséről, módosításáról vagy létesítéséről szóló határozatokra.

Egy bírósági határozat végrehajtható a felek önkéntes teljesítése alapján – azaz végrehajtási intézkedések nélkül – vagy kikényszerítés útján.

Ha egy bírósági határozat címzettje nem hajtja végre önként a határozatot, az adott hitelező jogosult bírósághoz fordulni végrehajtási végzés kibocsátása érdekében, és azt benyújtani a bírósági végrehajtóhoz. A bírósági végrehajtók állam által felhatalmazott olyan személyek, akik a hitelező kérelmére járnak el annak biztosítása érdekében, hogy az önként végre nem hajtott bírósági határozatokat kényszerintézkedések alkalmazásával végrehajtassák.

A bírósági határozatok végrehajtását a polgári perrendtartás VI. fejezete (Végrehajtási eljárás), valamint az Igazságügyi Miniszter rendeletével elfogadott, a határozatok végrehajtásáról szóló utasítás szabályozza. Egyéb jogi aktusok is tartalmazhatnak a határozatok végrehajtására vonatkozó egyedi szabályokat.

Lap tetejeLap teteje

2. Melyek azok a feltételek, amelyek mellett végrehajtható jogcím vagy határozat kibocsátható?

2.1. Az eljárás

A bírósági határozat alapján kibocsátott végrehajtási végzést az arra feljogosított személynek – azaz a kérelmezőnek és/vagy képviselőjének – kell benyújtania a bírósági végrehajtóhoz. Ha a végrehajtási végzést a képviselő nyújtja be, akkor a törvény előírja, hogy erre vonatkozó feljogosítását szabályszerűen kibocsátott és megszerkesztett meghatalmazásba kell foglalni, azaz a magánszemélyek által adott meghatalmazást közjegyzőnek kell ellenjegyeznie, a jogi személyek által kibocsátott meghatalmazást pedig a jogi személy illetékes testületének kell jóváhagynia. Ha a végrehajtási végzést ügyvéd vagy ügyvédjelölt nyújtja be a végrehajtónak, akkor a végrehajtó részére át kell adnia az ügyféllel kötött megállapodást vagy más olyan okiratot, amely igazolja a jogait és kötelezettségeit, valamint ezek terjedelmét.

A végrehajtási végzés átvételét követően a végrehajtó köteles három napon belül – sürgős esetekben pedig haladéktalanul – meggyőződni arról, hogy a záradék elfogadásának nincs nyilvánvaló akadálya.

2.2. Érdemi feltételek

A végrehajtási végzést ahhoz a bírósági végrehajtóhoz kell benyújtani, aki azon a területen működik, ahol az adós lakóhellyel vagy munkahellyel rendelkezik, illetve ahol az adós vagyontárgya található. Ha a behajtást jogi személynél kell foganatosítani, a végrehajtási végzést ahhoz a végrehajtóhoz kell benyújtani, aki az adós – azaz a jogi személy – székhelyének területén működik, vagy ahol ez utóbbinak a vagyontárgyai találhatók.

Lap tetejeLap teteje

A végrehajtási végzést akkor fogadják el, ha a kérelmező megfizeti a végrehajtó részére a teljes végrehajtási díjat. A kérelmező (természetes személy) pénzügyi helyzetére való tekintettel a végrehajtó eltekinthet a díj egészének vagy egy részének megfizetésétől, illetve elhalaszthatja a kifizetést a végrehajtási eljárás befejezéséig. Ha a végrehajtási végzést jogi személy nyújtja be, a végrehajtó nem adhat halasztást a teljes díj felét meghaladó összeg megfizetésére.

3. A végrehajtási intézkedések célja és jellege?

3.1. Milyen vagyontárgyakra terjedhet ki a végrehajtás?

A lehetséges végrehajtási intézkedések a következők:

  1. behajtás az adós pénzeszközeiből és vagyontárgyakra vonatkozó jogaiból;
  2. behajtás az adós olyan vagyontárgyaiból és pénzeszközeiből, amelyek más személyek birtokában vannak;
  3. más személyek eltiltása attól, hogy az adós részére pénzt utaljanak vagy vagyontárgyakat adjanak át, illetve hogy részére más kötelezettségeket teljesítsenek;
  4. az adós jogait igazoló okiratok lefoglalása;
  5. behajtás az adós fizetése, jövedelme, nyugdíja, juttatásai vagy egyéb bevétele terhére;
  6. a bíróság határozatában említett bizonyos vagyontárgyak elkobzása az adóstól és azok átadása a kérelmező részére;
  7. az adós vagyonának kezelése és az így szerzett jövedelem átutalása a kérelmező javára;
  8. az adós kötelezése bizonyos magatartás tanúsítására vagy az attól való tartózkodásra;
  9. beszámítás alkalmazása a kérelmező ellenkérelmével szemben;
  10. a törvény által biztosított egyéb intézkedések.

Egyidejűleg egynél több végrehajtási intézkedés is alkalmazható.

Lap tetejeLap teteje

3.2. Mi a végrehajtási intézkedések hatása?

A végrehajtási intézkedések és eljárások attól függően térnek el, hogy a végrehajtás tárgya pénzbeli vagy nem pénzbeli kötelezettség, valamint hogy a behajtás az adós pénzeszközeiből, jövedelméből vagy egyéb vagyontárgyaiból történik-e.

Ha pénzbeli kötelezettség végrehajtása során a behajtás az adósnak banknál vagy harmadik félnél tartott pénzeszköze terhére történik, a végrehajtó megfelelő formában végzést küld a bank, egyéb pénzintézet vagy érintett személy részére, és utasítja annak ellenőrzésére, hogy rendelkezik-e az adóst megillető pénzeszközökkel, továbbá ha igen, akkor függessze fel az ezekből a pénzeszközökből az adós részére történő kifizetéseket a behajtandó összeget és a végrehajtás költségeit fedező mértékben. Miután megérkezett a bank olyan értelmű válasza, hogy az adós pénzeszközeiből tett kifizetéseket felfüggesztették, az adós pénzeszközei lefoglalásra kerülnek, amelyeket aztán átutalnak a végrehajtó számlájára.

Ha a végrehajtó megállapítja, hogy az adós pénzeszközei vagy egyéb vagyontárgyai harmadik fél birtokában vannak (a végrehajtó jogosult az ilyen jellegű, valamint az arra vonatkozó tájékoztatást megkapni, hogy a harmadik fél köteles-e pénzeszközöket kifizetni vagy más vagyontárgyakat átadni az adós részére), akkor ezeket a pénzeszközöket lefoglalja.

Ha pénzbeli kötelezettséget hajtanak végre, és a behajtás az adós jövedelmének a terhére történik, a végrehajtó a végrehajtási végzést az adós munkáltatója vagy más olyan személy részére nyújtja be, aki az adós részére kifizetést teljesít. Az adós jövedelméből vagy a hasonló kifizetésekből levonják a behajtandó összeg fedezéséhez szükséges összeget.

Lap tetejeLap teteje

Ha pénzbeli kötelezettséget hajtanak végre, és a behajtás az adós vagyontárgyainak terhére történik, akkor e vagyontárgyakat lefoglalják és értékesítik. Nem folytatható le végrehajtás az adós pénzeszközeinek a terhére, ha az adós bizonyítja a végrehajtónak, hogy a pénzbeli tartozás hat hónapon belül behajtható az adós jövedelmének terhére alkalmazott törvényes levonás alkalmazásával. A végrehajtás csak akkor irányulhat az adós által lakott és az adós tulajdonát képező lakóingatlanra, ha a behajtandó összeg több, mint 7000 litas. Miután lakás vagy lakóház lefoglalásra került a ki nem fizetett energiaszámlákra, közüzemi szolgáltatásokra vagy más ki nem fizetett szolgáltatásokra vonatkozó tartozás behajtása érdekében, az adós vagy családtagjai kérelmére a bíróság úgy határozhat, hogy nem lehet a végrehajtás tárgya az utolsó lakás, lakóház vagy annak az a része, ahol a szóban forgó személyek lakhatása biztosított. Ennek során a bíróság figyelembe veszi a pénzügyi helyzetüket, valamint a gyermekek, fogyatékos személyek és hátrányos helyzetű csoportok érdekeit.

Az adós vagyontárgyainak lefoglalása az adós vagyontárgyai feletti tulajdonjogra vagy a tulajdonjog valamely elemére (kezelés, használat vagy rendelkezés) vonatkozó ideiglenes tiltó végzés vagy korlátozás.

A lefoglalást végezheti a bíróság vagy a bírósági végrehajtó.

A bíróság a vagyontárgyak lefoglalását ideiglenes védintézkedés foganatosításával járó határozat útján hajtja végre. A lefoglalt pénzeszközök és vagyontárgyak értéke nem haladhatja meg a kérelmező igényének összegét. Ezt a határozatot a bíróság az érintett felek kérelmére vagy bizonyos meghatározott esetekben saját kezdeményezésére visszavonhatja. Ha a bíróság az ügy vizsgálatát követően elutasítja a keresetet, az ideiglenes védintézkedések mindaddig hatályban maradnak, amíg a határozat jogerőssé nem válik, ha pedig – az ideiglenes védintézkedések bíróság általi alkalmazását követően – a keresetnek helyt ad a bíróság, az ideiglenes védintézkedések addig maradnak hatályban, amíg a határozatot végre nem hajtják.  

Lap tetejeLap teteje

A végrehajtási végzést foganatosító végrehajtó az adós vagyontárgyainak lefoglalása során köteles lefoglalási utasítást aláírni. A végrehajtó csak akkor vonhatja vissza a lefoglalási utasítást, ha ő hajtotta végre a lefoglalást. A végrehajtó főszabályként nem foglalhat le többet az adós vagyontárgyai közül, mint amennyi a behajtandó összeg és a végrehajtási költségek fedezéséhez szükséges.

Vagyontárgyak értékesítése – az adós vagy a kezes lefoglalt vagyontárgyának kötelező értékesítése vagyonértékesítő vagy átruházó tevékenységet folytató cég által szervezett árverés útján, vagy átadása az igénylő részére, illetve értékesítése az adós által javasolt vevő részére, vagy más módon történő értékesítése. A lefoglalás okától és az érintett vagyontárgyak jellegétől függően a lefoglalt vagyontárgyakat a törvény előírásai szerint a bírósági végrehajtó, az állami adófelügyelet hivatalai, illetve az értékpapírok nyilvános kereskedelmével foglalkozó brókerek vagy cégek értékesíthetik.

Az adós ingatlanjának értékesítése és a törvény által előírt nyilvántartásba vett egyéb vagyontárgyainak, valamint az egyszázezer litast meghaladó egyedi értékű ingóságnak értékesítése csak árverés útján történhet. Egyéb vagyontárgyak más módon is értékesíthetők.

Az árverés megkezdése előtt az adós jogosult az értékesítendő vagyontárgyakra vevőt keresni. Ha az adós az árverés megkezdése előtt talál vevőt, akkor a vagyontárgyat az említett vevőnek kell értékesíteni. Vagyontárgy az adós által talált vevő részére csak olyan áron értékesíthető, amely nem kevesebb, mint a lefoglalási utasításban foglalt összeg, vagy olyan alacsonyabb áron, amely elegendő a teljes adósság és a végrehajtás költségeinek fedezésére.

Lap tetejeLap teteje

A lefoglalt vagyontárgyak értékesítése folytán megszűnik az érintett vagyontárgyak lefoglalása.

Ha a végrehajtási intézkedést az adós és a kérelmező egymással szembeni ellenigényeivel kapcsolatban nyújtják be, a végrehajtó az előírt eljárás szerint beszámítással él ezen ellenigények tekintetében. Ha az előírt eljárás szerint lehetséges a teljes összeg beszámítás útján történő behajtása, akkor nem kerül sor más kötelező végrehajtási intézkedésre. Beszámítás útján tartásdíj nem hajtható be.

A kötelezettségek nem pénzbeli végrehajtására vonatkozó egyedi rendelkezéseket törvény határozza meg.

A gyermek feletti felügyeleti jog átadására vonatkozó bírósági határozat végrehajtása során a végrehajtó bevonja azt a személyt, akinek a részére átadásra kerül a gyermek felügyeleti joga, valamint a gyermek jogainak védelméért felelős közigazgatási szerv képviselőjét. A gyermek jogainak védelmét biztosítani kell.

Ha a kérelmező részére a bírósági határozat meghatározott vagyontárgyak átadását ítélte meg, a végrehajtó ezeket elkobozza az adóstól és átadja a kérelmezőnek.

A bírósági határozattól függően csak a végrehajtási végzésben megjelölt személyek költöztethetők be (illetve lakoltathatók ki) lakóingatlanba/lakóingatlanból. Szükség esetén rendőrségi közreműködés kérhető.

Ha nem kerül végrehajtásra az a határozat, amely előírja az adós számára bizonyos olyan cselekmény végzését vagy annak abbahagyását, amely nem függ össze a vagyontárgyak vagy pénzeszközök átadásával, akkor a végrehajtó erről jelentést készít. Ezt a jelentést továbbítani kell a végrehajtás helye szerint illetékes kerületi bírósághoz, amely határoz az eredeti határozatban szereplő jogkövetkezmények hatálybalépéséről (azaz ha az alperes nem hajtja végre a határozatot a határidőn belül, a felperes jogosult lesz eljárni és intézkedéseket tenni a cselekmények befejezésének biztosítására az alperes pénzeszközeinek felhasználásával, ugyanekkor pedig behajthatja a szükséges költségeket az alperestől), ha pedig a határozat nem tartalmaz jogkövetkezményeket, a bíróság eljár az eredeti határozat végrehajtására vonatkozó rendelkezések módosítása tárgyában.

Lap tetejeLap teteje

Ha a bíróság határozatában meghatározott cselekményeket kizárólag maga az alperes teljesítheti vagy fejezheti be, és ő nem hajtja végre a határozatot, az alperes a felperes javára megbírságolható, és új határidő szabható a határozat végrehajtására. A bírságnak az adós általi megfizetése nem mentesít a bíróság határozatában foglalt cselekmények teljesítésére vagy azok befejezésére vonatkozó kötelezettség alól.

3.3. Mi az érvényessége ezeknek az intézkedéseknek?

A kérdéses határozattól függően a végrehajtási végzés a határozat hatálybalépését követő tíz éven belül nyújtható be. A sürgősséggel végrehajtandó bírósági határozatokra vonatkozó végrehajtási végzés benyújtásának határideje a határozat elfogadását követő napon kezdődik. Az alkalmazásba való visszahelyezés elrendelésével kapcsolatos végrehajtási végzés a határozat elfogadását követő naptól számított egy hónapon belül nyújtható be.

A szóban forgó határozattól függően, ha az igény tárgya időszakonként visszatérő fizetés, a végrehajtási okiratok a teljes olyan időszak alatt érvényesek, amelyre megítélték a kifizetéseket, és a végrehajtásukra vonatkozó benyújtási határidő azon napokon kezdődik, amikor egy-egy fizetési határidő lejár.

Az egyéb tisztviselők vagy intézmények végrehajtható határozataira vonatkozó végrehajtási okirat benyújtása tekintetében a jog egyedi határidőket határoz meg.

Ha a bíróság fontosnak tekintett okból meghosszabbítja a végrehajtási okirat végrehajtásra való benyújtásának határidejét, a bíróság megismételheti a meghosszabbítást, ha törvény másként nem rendeli.

Lap tetejeLap teteje

A végrehajtó által hozott végrehajtási intézkedések mindaddig hatályban maradnak, amíg az adott végrehajtó vissza nem vonja őket. Ha fellebbezést nyújtanak be a végrehajtó intézkedésének jogszerűségét kifogásolva, és a bíróság kimondja, hogy a fellebbezés részben vagy egészben megalapozott, akkor az intézkedéseket vagy egy részüket a fellebbezést elbíráló bíróság visszavonhatja.

A vagyontárgyak lefoglalása vagy a bíróság által alkalmazott egyéb ideiglenes védintézkedés addig marad hatályban, amíg vissza nem vonják (vagy amíg más intézkedést nem léptetnek a helyébe), amíg a bíróság alkalmazza, illetve fellebbezés esetén amíg felsőbb bíróság vissza nem vonja.

A lefoglalt vagyontárgyak értékesítése folytán megszűnik az érintett vagyontárgyak lefoglalása.

Lásd még a 3.2. kérdésre adott választ.

4. Van-e lehetőség az ilyen intézkedést elrendelő határozat elleni fellebbezésre?

A bírósági végrehajtó cselekménye elleni fellebbezésre az azt követő tíz napon belül kerülhet sor, hogy a panasszal élő személy tudomást szerzett – vagy tudomást kellett volna hogy szerezzen – a kérdéses cselekmény elvégzéséről vagy annak elmulasztásáról, de legkésőbb a cselekmény elvégzését követő harminc napon belül. A fellebbezést a bírósági végrehajtó működési területén illetékes kerületi bírósághoz kell benyújtani.

A bíróság által tett intézkedéseket ugyanaz a bíróság vonhatja vissza vagy módosíthatja, ha pedig felsőbb bírósághoz fellebbezést nyújtanak be, akkor az utóbbi bíróság határozhat e kérdésben.

« Ítéletek végrehajtása - Általános információk | Litvánia - Általános információk »

Lap tetejeLap teteje

Utolsó frissítés: 04-05-2009

 
  • Közösségi jog
  • Nemzetközi jog

  • Belgium
  • Bulgária
  • Csehország
  • Dánia
  • Németország
  • Észtország
  • Írország
  • Görögország
  • Spanyolország
  • Franciaország
  • Olaszország
  • Ciprus
  • Lettország
  • Litvánia
  • Luxembourg
  • Magyarország
  • Málta
  • Hollandia
  • Ausztria
  • Lengyelország
  • Portugália
  • Románia
  • Szlovénia
  • Szlovákia
  • Finnország
  • Svédország
  • Egyesült királyság