Európai Bizottság > EIH > Ítéletek végrehajtása > Lettország

Utolsó frissítés: 14-02-2008
Nyomtatható változat Kedvencek közé

Ítéletek végrehajtása - Lettország

EJN logo

Az oldal tartalma elavult. Az eredeti nyelvi változatot frissítettük, és áthelyeztük az európai igazságügyi portálra.


 

TARTALOMJEGYZÉK

1. Mit jelent a végrehajtás a polgári és kereskedelmi ügyekben? 1.
2. Milyen feltételekkel bocsátható ki a végrehajtható jogosultság vagy határozat? 2.
2.1. Az eljárás 2.1.
2.2. Lényeges feltételek 2.2.
3. Mi a tárgya és milyen a jellege a végrehajtási intézkedéseknek? 3.
3.1. Milyen típusú vagyontárgyak tartoznak a végrehajtási intézkedések alá? 3.1.
3.2. Milyen következménnyel járnak a végrehajtási intézkedések? 3.2.
3.3. Meddig érvényesek ezek az intézkedések? 3.3.
4. Van-e lehetőség az ilyen intézkedés engedélyezésére vonatkozó határozat elleni fellebbezésre? 4.

 

1. Mit jelent a végrehajtás a polgári és kereskedelmi ügyekben?

A végrehajtás a polgári eljárás egyik szakasza, amelynek során a bírósági végrehajtó végrehajtja a bíróság, más intézmény vagy tisztviselő által hozott döntést, ha az adós (az alperes) a jogszabályban vagy a bíróság által meghatározott határidőn belül önként nem tesz eleget az említett döntésnek.

Ld. a Jogi hivatások - Lettország című témakört azokról a végrehajtási intézkedésekről, amelyek alkalmazására a bírósági végrehajtó jogosult.

2. Milyen feltételekkel bocsátható ki a végrehajtható jogosultság vagy határozat?

2.1. Az eljárás

A bírósági és bíróságon kívüli határozatok hatálybalépésüket követően hajthatók végre, kivéve, ha jogszabály vagy bírósági döntés azonnali végrehajtásukat írja elő. A bírósági végrehajtók a következő végrehajtási okiratok alapján jogosultak a végrehajtási eljárás foganatosítására:

  1. a polgári vagy közigazgatási eljárásban bírósági döntés, illetve bírósági vagy bírói határozat alapján vagy büntetőeljárásban az egyezséget jóváhagyó bírósági döntés alapján kibocsátott végrehajtási okirat, állandó választottbíróság által hozott döntés, ipari döntőbizottsági határozat, vagy külföldi bíróság illetve külföldi választottbíróság által hozott határozat;
  2. közigazgatási szabálysértéssel kapcsolatos ügyben valamely intézmény vagy tisztviselő által hozott határozat;
  3. közigazgatási jogi aktus alapján kibocsátott végrehajtási végzés (a Polgári Perrendtartás 539. cikke (2) bekezdésének (2) albekezdése);
  4. nem vitatott kötelezettségek végrehajtásáról, kötelezettségek biztosítéki eljárásban történő végrehajtásáról, illetve ingatlan bírósági eljárásban, árverés útján történő önkéntes értékesítéséről szóló bírói határozat;
  5. eljárási szankciók - pénzbírságok kiszabásáról szóló bírósági határozat;
  6. közjegyző, ügyvéd vagy végrehajtó által kibocsátott okmány;
  7. külföldi bíróság vagy illetékes hatóság által a nem vitatott követelésekre vonatkozó európai végrehajtható okirat létrehozásáról szóló 2004. április 21-i 805/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján kibocsátott európai végrehajtási okirat;
  8. külföldi bíróság vagy illetékes hatóság által a 2201/2003/EK tanácsi rendelet 41. cikkének (1) bekezdése és 42. cikkének (1) bekezdése alapján kibocsátott tanúsítvány;
  9. illetékes hatóság határozata nemzetközi szervezet által kiszabott szankciók végrehajtásáról.

A végrehajtási okiratot az ügyet elbíráló bíróság bocsátja ki kérelemre a végrehajtási tisztviselő részére. A döntés végrehajtásának kezdeményezéséhez a végrehajtási tisztviselő vagy megbízott részére kiadott végrehajtási okiratot a kérelemmel együtt kell benyújtani a bírósági végrehajtóhoz.

Lap tetejeLap teteje

2.2. Lényeges feltételek

A Polgári Perrendtartás rendelkezései szerint a bírósági végrehajtók feladata a következő bírósági döntések végrehajtása:

  1. polgári és közigazgatási ügyekben hozott bírósági döntések vagy bírói határozatok;
  2. büntetőügyekben vagyonbehajtással kapcsolatban hozott bírósági döntések és határozatok;
  3. közigazgatási szabálysértési ügyekben vagyonbehajtással kapcsolatban hozott bírói vagy bírósági határozatok;
  4. egyezség jóváhagyásáról szóló bírósági határozatok;
  5. választottbírósági döntések;
  6. külföldi bíróságok és külföldi választottbíróságok által jogszabályban meghatározott ügyekben hozott határozatok;
  7. eljárási szankciók - bírságok kiszabásáról szóló bírósági határozatok;
  8. ipari döntőbizottsági határozatok.

Eltérő jogszabályi határozat hiányában a következők szintén a bírósági döntések végrehajtási eljárásának hatálya alá tartoznak:

  1. intézmények és tisztviselők által közigazgatási szabálysértési ügyekben hozott határozatok, amennyiben azt jogszabály írja elő;
  2. hatóságok és állami felhatalmazással rendelkező tisztviselők által kifizetésekkel kapcsolatban kibocsátott közigazgatási jogi aktusok;
  3. a jogi struktúrához tartozó személyek (közjegyzők, ügyvédek, végrehajtók) által a szakmai díjazással, a jogi segítségnyújtásért járó díjazással és a nyújtott szolgáltatásokkal kapcsolatos költségek megtérítésével, valamint az állami illetékekkel kapcsolatban hozott döntések.

3. Mi a tárgya és milyen a jellege a végrehajtási intézkedéseknek?

3.1. Milyen típusú vagyontárgyak tartoznak a végrehajtási intézkedések alá?

A bírósági végrehajtók az adós ingóságaira – a más személyek birtokában lévő vagyontárgyakat is beleértve – és eszmei vagyonára, más személynek az adóssal szemben fennálló pénztartozására (munkadíj, ezzel egyenértékű kifizetések, az adós egyéb jövedelme, hitelintézetekben elhelyezett befektetések), valamint ingatlanára jogosultak végrehajtást végezni. A jogszabályban meghatározott egyes vagyontárgyakra, és egészben vagy részben az adós tulajdonát képező tárgyakra nem foganatosítható végrehajtási cselekmény a végrehajtási okiratok alapján (például háztartási berendezések és felszerelés, ruházat, élelmiszer, könyvek, hangszerek és az adós megélhetését biztosító napi munkájához szükséges szerszámok stb.).

Lap tetejeLap teteje

3.2. Milyen következménnyel járnak a végrehajtási intézkedések?

Amennyiben végrehajtási cselekményt foganatosítanak az adós ingó vagyonával, ingatlantulajdonával vagy jövedelmével szemben, az adós a továbbiakban nem rendelkezhet szabadon az adott vagyontárggyal.

Amennyiben a végrehajtó követelményeit vagy végzéseit betartják, a végrehajtó okiratot készít, amelyet a felelősségről történő határozathozatal céljából benyújt a bírósághoz. A bíróság pénzbírságot szabhat ki a vétkes felekre, amelynek felső összeghatára természetes személyek esetében 250 lat, tisztviselő esetében pedig 500 lat.

Amennyiben a végrehajtó a végrehajtási cselekmény foganatosítása során ellenállásba ütközik, kérheti a rendőrség segítségét.

Amennyiben az adós nem jelenik meg az idézésnek megfelelően a végrehajtó előtt, illetve nem ad magyarázatot vagy megtagadja a jogszabályban előírt tájékoztatást, a végrehajtó jogosult az üggyel bírósághoz fordulni a személy felelősségével kapcsolatos határozathozatal céljából. A bíróság határozatban kötelezheti az adóst a megjelenésre, és legfeljebb 100 lat összegű pénzbírságot is kiszabhat. Ha felmerül, hogy az adós szándékosan hamis adatokat szolgáltatott, a végrehajtó bírósághoz fordulhat az üggyel, és kérheti a közigazgatási szabálysértési vagy büntetőeljárás határozattal történő elrendelését.

3.3. Meddig érvényesek ezek az intézkedések?

Amennyiben jogszabály eltérő határidőt nem állapít meg, a végrehajtási okirat a bírósági vagy bírói döntés hatálybalépésétől számított 10 évig nyújtható be végrehajtásra. Ha a bírósági döntés részletfizetést ír elő, a végrehajtási okirat a kifizetések teljes esedékességi ideje alatt hatályban marad, és a 10 éves időszak az egyes kifizetések utolsó napján kezdődik.

4. Van-e lehetőség az ilyen intézkedés engedélyezésére vonatkozó határozat elleni fellebbezésre?

Az adott ügyben ítélkező bíróság – az egyik fél kérelmére, valamint figyelemmel az érintett felek vagyoni helyzetére és más körülményeire – a döntés végrehajtását elhalasztó, a végrehajtást részletekre bontó, illetve a döntés végrehajtási formáját vagy eljárását módosító határozatot hozhat. A döntés végrehajtását elhalasztó, a végrehajtást részletekre bontó, illetve a döntés végrehajtási formáját vagy eljárását módosító bírósági határozattal szemben 10 napon belül kiegészítő panasz nyújtható be valamelyik felsőbb bírósághoz. Amennyiben a körülmények késleltetik vagy akadályozzák a bírósági döntés végrehajtását, a végrehajtó szintén a döntés végrehajtásának elhalasztására, a végrehajtás részletekre bontására, illetve a döntés végrehajtási formájának vagy eljárásának módosítására irányuló javaslatot nyújthat be a döntésért felelős bírósághoz.

A végrehajtó a végrehajtási tisztviselőnek a végrehajtási cselekmény elhalasztása vagy a vagyontárgy értékesítésének felfüggesztése iránti kérelme, illetve az említettekről szóló bírósági vagy bírói határozat alapján, vagy a végrehajtást elhalasztó vagy a döntés végrehajtását részletekre bontó bírósági határozat alapján elhalaszthatja a végrehajtást.

További információk

  • www.tm.gov.lv English - latviešu valoda
  • www.lzti.lv latviešu valoda
  • www.tiesas.lv latviešu valoda

« Ítéletek végrehajtása - Általános információk | Lettország - Általános információk »

Lap tetejeLap teteje

Utolsó frissítés: 14-02-2008

 
  • Közösségi jog
  • Nemzetközi jog

  • Belgium
  • Bulgária
  • Csehország
  • Dánia
  • Németország
  • Észtország
  • Írország
  • Görögország
  • Spanyolország
  • Franciaország
  • Olaszország
  • Ciprus
  • Lettország
  • Litvánia
  • Luxembourg
  • Magyarország
  • Málta
  • Hollandia
  • Ausztria
  • Lengyelország
  • Portugália
  • Románia
  • Szlovénia
  • Szlovákia
  • Finnország
  • Svédország
  • Egyesült királyság