Európai Bizottság > EIH > Ítéletek végrehajtása > Dánia

Utolsó frissítés: 27-03-2009
Nyomtatható változat Kedvencek közé

Ítéletek végrehajtása - Dánia

 

TARTALOMJEGYZÉK

1. Mit jelent a végrehajtás polgári és kereskedelmi ügyekben? 1.
2. Melyek azok a feltételek, amelyek mellett a végrehajtásra sor kerülhet? 2.
2.1. Eljárás 2.1.
2.2. Anyagi jogi feltételek 2.2.
3. Végrehajtási intézkedések 3.
3.1. Milyen típusú vagyontárgyak tartoznak a végrehajtási intézkedések alá? 3.1.
3.2. Milyen következménnyel járnak a végrehajtási intézkedések? 3.2.
3.3. Meddig érvényesek ezek az intézkedések? 3.3.
4. Van-e fellebbezési lehetőség a végrehajtás ellen? 4.

 

1. Mit jelent a végrehajtás polgári és kereskedelmi ügyekben?

A végrehajtás (tvangsfuldbyrdelse) kényszerintézkedések megtételére hatalmazza fel a hitelezőt annak érdekében, hogy az adós eleget tegyen bíróság által vagy más egyéb módon megállapított fizetési kötelezettségének. A végrehajtást a végrehajtó bíróság (fogedret) végzi el (amely a kerületi bíróság (byret) egyik tagozata), az igazságszolgáltatásról szóló törvény rendelkezéseinek megfelelően. A végrehajtási ügyek többsége valamilyen fizetési felszólításhoz kapcsolódik. Mindemellett más felszólítás végrehajtása is lehetséges, ilyen például valamely személy kényszerítése a bérlemény kiürítésére a bérleti szerződés lejárta után.

A fizetési felszólítást rendszerint a végrehajtó bíróság hajtja végre, aminek során az adós vagyoneszközeit lefoglalják. A lefoglalás során zálogjogot kell biztosítani a hitelezőnek a lefoglalt vagyoneszközökre annak érdekében, hogy azokat kényszereladás útján értékesíthesse, és ezáltal nyilvános árverési eljárás nyomán részben vagy egészben fedezhesse kintlévőségeit. Amennyiben a végrehajtás valamilyen épület kiürítését írja elő, a végrehajtás értelmében a végrehajtó bíróság kilakoltatást rendel el, amelyhez szükség esetén rendőrségi intézkedést kérhet.

A felügyeleti jogra, gyermekelhelyezésre és gyermekláthatásra vonatkozó határozatok is érvényesíthetők végrehajtás útján. Ilyen esetekben a végrehajtás történhet mulasztási bírság beszedésével vagy közvetlen kényszerrel, rendőrségi segédlet mellett.

Lap tetejeLap teteje

2. Melyek azok a feltételek, amelyek mellett a végrehajtásra sor kerülhet?

2.1. Eljárás

A végrehajtáshoz minden esetben szükség van valamilyen jogcímre vagy jogalapra.

Végrehajtás alapjául a következők szolgálhatnak:

  1. olyan bíróság vagy más hatóság ítélete és határozata, amelynek határozatai jogilag végrehajthatók, végrehajtó bíróság által jóváhagyott fizetési felszólítás, valamint az említett hatóságok jogi intézkedéseinek költségeiről szóló határozatok;
  2. az 1. pontban nevezett hatóságok előtt tett peren kívüli egyezségek, valamint házassági ügyekben a feltételekre vonatkozó tárgyalások során megkötött peren kívüli egyezségek;
  3. a gyermekfelügyelettel, gyermekelhelyezéssel és gyermekláthatással kapcsolatos bizonyos határozatok és megállapodások;
  4. esedékes tartozásokra vonatozó, végrehajtási záradékot tartalmazó, írásos peren kívüli egyezségek;
  5. végrehajtási záradékot tartalmazó adósságlevelek;
  6. jelzáloglevelek, valamint
  7. váltók és csekkek.

A végrehajtást a végrehajtó bíróság folytatja le. Ennek keretében a kellően megalapozott keresettel rendelkező felperes végrehajtási kérelmet nyújthat be a végrehajtó bírósághoz. A kérelmet rendszerint az adós lakóhelye szerint illetékes hatóságnál kell benyújtani.

Ezt követően a végrehajtó bíróság előzetes vizsgálatot végez az ügyben. Amennyiben a keresetet kellően megalapozottnak ítéli, az érintett feleket tárgyalásra idézi be, amelyre általában a végrehajtó bíróság hivatalában kerül sor. A tárgyalás egyébként máshol is lefolytatható, például az adós lakhelyén vagy üzletviteli helyén.

Lap tetejeLap teteje

Elviekben a felperes köteles megjelenni a tárgyaláson; amennyiben azonban mégsem jelenik meg, az ügyet el kell utasítani. Az adós kötelezhető a tárgyaláson való megjelenésre; amennyiben az idézést kézhez kapta, ám mégsem jelenik meg, a tárgyalásra rendőri úton előállítható.

A tárgyalás során az adóst felszólítják a fizetésre, ennek során az adós köteles a végrehajtó bíróság kérdéseire mindennemű pénzügyi információt megadni személyére, illetve háztartására vonatkozóan. A megfelelő adatszolgáltatás elmulasztása bűncselekmény. Az adós kihallgatásának célja annak megállapítása, hogy rendelkezik-e lefoglalható vagyoneszközökkel (további részleteket lásd az alábbi 3.1. pontban).

Általános szabályként a kereset beterjesztésével egyidejűleg bírósági illetéket kell fizetni a zár alá vételért. A zárolás alapdíja 300 DKK, és amennyiben a követelés meghaladja a 3000 DKK összeget, a fennmaradó rész után további 0,5 %-ot kell fizetni. Amennyiben a bíróság épületén kívül is sor kerül eljárásra, vagy az adóst rendőri úton kell előállíttatni, további 400 DKK összeget kell fizetni.

2.2. Anyagi jogi feltételek

Bizonyos esetekben a végrehajtó bíróság dönthet úgy, hogy nem ad helyt a felperes végrehajtási keresetének. Amennyiben az adós kifogást emel a végrehajtás jogcímével szemben, és a benyújtott bizonyítékok fényében a bíróság úgy ítéli meg, hogy az eljárás megindítása nem célszerű, akkor az eljárás lefolytatását meg kell tagadnia.

Lap tetejeLap teteje

A végrehajtó bíróság nem hozhat döntést a végrehajtás jogcímének érvényessége tekintetében felhozott összes kifogással kapcsolatban. Így például nem dönthet az ítéletek és határozatok helyességére vonatkozó kifogásokról, megtagadhatja továbbá olyan kifogás tárgyalását, amelyet hatálya vagy természete, illetve más különös indok miatt rendes peres eljárásban kellene előadni.

Az adósnak bizonyos megkötésekkel lehetősége van viszontkereset benyújtására a végrehajtás során. A viszontkereset lehet ellenkövetelés – feltéve, hogy ennek általános feltételei teljesülnek – a végrehajtási eljárás során, amennyiben az végrehajtható, illetve azt a zár alá vételt kérvényező fél elismeri vagy más okból indokoltnak bizonyul.

3. Végrehajtási intézkedések

3.1. Milyen típusú vagyontárgyak tartoznak a végrehajtási intézkedések alá?

Elviekben az adós mindenféle gazdasági értékkel bíró vagyontárgya zár alá vehető. Ingó és ingatlan vagyon egyaránt lefoglalható. Az ingó vagyon körébe nem csak a fizikai tárgyak tartoznak bele (mint a gépkocsi, hajó vagy repülőgép), hanem például a jogi követelések is.

A vagyontárgyak egyes csoportjait azonban nem lehet magánkövetelés céljára zár alá venni. Néhány jellemző példa:

  • kifizetetlen bérre vonatkozó követelés,
  • kifizetetlen nyugdíjra vagy más állami támogatási formára vonatkozó követelés,
  • az adósság-végrehajtási kódexben foglalt javak, azaz olyan vagyoneszközök, amelyek az adós és családja minimális létfenntartásához nélkülözhetetlenek,
  • kapcsolt hagyaték és meg nem örökölt hagyaték,
  • személyi sérülés miatti kártérítés, és az ilyen jellegű sérülések ellentételezésére kapott eszközök olyan esetben, amikor a kifizetendő kártérítés összegét vagy a szóban forgó eszközöket az adós többi vagyontárgyától elkülönítve tartják.
3.2. Milyen következménnyel járnak a végrehajtási intézkedések?

Ha egy vagyontárgyat zár alá vettek, az adós a felett már nem rendelkezik teljes ellenőrzési joggal. Az adós nem rendelkezhet a vagyontárggyal a felperes kárára, például a vagyontárgy eladásával vagy annak harmadik félre történő átruházásával. Általános szabályként a zár alá vett ingó vagyon a nyilvános árverés időpontjáig az adós birtokában marad, kivéve ha a végrehajtó bíróság úgy határoz, hogy az adóst meg kell fosztani a tulajdona feletti rendelkezési jogától.

Lap tetejeLap teteje

Amennyiben az adós jogellenesen rendelkezik a vagyontárggyal, büntetés szabható ki rá.

Abban az esetben, ha ugyanazon tárgyak zár alá vételét egynél több felperes kérvényezi, a követelések sorrendjét a keresetek végrehajtó bírósághoz történő benyújtásának sorrendjében kell meghatározni.

A végrehajtás lefolytatásához az adós köteles a végrehajtó bíróság kérésére minden vonatkozó információt megadni. Amennyiben az adós adatszolgáltatási kötelezettségének nem tesz eleget, a végrehajtó bíróság legfeljebb hat havi elzárással sújthatja mindaddig, amíg a hiányzó információt át nem adja.

3.3. Meddig érvényesek ezek az intézkedések?

Az ingó vagyon zár alá vétele (kivéve a gépjárműveket, bejegyzett hajókat és repülőgépeket) általában egy év után megszűnik, kivéve ha a lefoglalt vagyontárgyak feletti jogokkal rendelkező felperes előzetesen az eszközök nyilvános árverésen történő értékesítésére vonatkozó kérelmet nyújtott be a végrehajtó bírósághoz. Ezt az időszakot a vagyontárgyak zárolásának idejéből le kell számítani.

Az ingatlan vagyon, gépjármű, bejegyzett hajó és repülőgép zár alá vétele tíz év után jár le (de 2008. január 1. előtt ez az időszak 20 év volt).

4. Van-e fellebbezési lehetőség a végrehajtás ellen?

Főszabályként a végrehajtó bíróság határozatai ellen a másodfokú bíróság (landsretter) előtt lehet fellebbezni. A fellebbezést a végrehajtó bíróság döntésének meghozatalától számított négy héten belül kell beterjeszteni. Ugyanakkor a maximum 10 000 DKK gazdasági értéket képviselő vagyontárgyak zár alá vétele elleni fellebbezést kizárólag a Fellebbviteli Bizottság (Procesbevillingsnævnet) engedélyével lehet beterjeszteni, amennyiben ilyen fellebbezést különös okok indokolnak.

A fentieken túlmenően az olyan eseteket, amelyekben a végrehajtó bíróság hozott döntést, felül lehet vizsgálni, azaz ezekkel kapcsolatban a végrehajtó bíróság új vizsgálatot folytat le. A felülvizsgálatra akkor kerülhet sor, ha az ügyben érintett felek ebben megállapodnak, vagy ha a végrehajtó bíróság szükségesnek ítéli. Felülvizsgálatra lehet szükség például olyankor, amikor az adós vagy harmadik fél bizonyítékot szolgáltat arra nézve, hogy a döntés harmadik fél jogait sérti, vagy az adós nem volt jelen a végrehajtási eljárás során, és ezért az igazságszolgáltatásról szóló törvényben foglalt adósság-végrehajtási kódex szabályaira hivatkozik.

« Ítéletek végrehajtása - Általános információk | Dánia - Általános információk »

Lap tetejeLap teteje

Utolsó frissítés: 27-03-2009

 
  • Közösségi jog
  • Nemzetközi jog

  • Belgium
  • Bulgária
  • Csehország
  • Dánia
  • Németország
  • Észtország
  • Írország
  • Görögország
  • Spanyolország
  • Franciaország
  • Olaszország
  • Ciprus
  • Lettország
  • Litvánia
  • Luxembourg
  • Magyarország
  • Málta
  • Hollandia
  • Ausztria
  • Lengyelország
  • Portugália
  • Románia
  • Szlovénia
  • Szlovákia
  • Finnország
  • Svédország
  • Egyesült királyság