Európai Bizottság > EIH > Ítéletek végrehajtása > Csehország

Utolsó frissítés: 27-10-2006
Nyomtatható változat Kedvencek közé

Ítéletek végrehajtása - Csehország

EJN logo

Az oldal tartalma elavult. Az eredeti nyelvi változatot frissítettük, és áthelyeztük az európai igazságügyi portálra.


 

TARTALOMJEGYZÉK

1. Mit jelent a „végrehajtás polgári és kereskedelmi ügyekben”? 1.
1.1. Fogalommeghatározás 1.1.
1.2. Az alperest cselekvésre, tartózkodásra, vagy fizetésre kötelező kényszerintézkedések felsorolása 1.2.
2. Milyen feltételek mellett adható ki végrehajható okirat vagy határozat? 2.
2.1. Határozat bírósági végrehajtása 2.1.
2.2. Bírósági végrehajtó általi végrehajtás 2.2.
3. A végrehajtási intézkedések tárgya és jellege 3.
3.1. Milyen típusú vagyontárgyak vonhatók végrehajtás alá? 3.1.
3.2. A végrehajtási intézkedések hatálya 3.2.
3.3. A végrehajtási intézkedések érvényessége 3.3.
4. Van-e jogorvoslati lehetőség? 4.

 

1. Mit jelent a „végrehajtás polgári és kereskedelmi ügyekben”?

1.1. Fogalommeghatározás

A határozat végrehajtása – amennyiben nem előzetesen végrehajtható ítéletről van szó – a jogerőre emelkedett bírósági határozatban előírt kötelezettség teljesítésének kikényszerítését jelenti, akár annak a személynek az akarata ellenére is, akire nézve teljesítési kötelezettséget vagy tevőleges kötelezettséget megállapítottak. Amennyiben ezt a jogszabályok megengedik, a végrehajtás bíróságtól eltérő hatóság határozatával – például közigazgatási hatóság polgári jogi jogviszonyból eredő ügyben hozott határozatával – is elrendelhető.

A határozatok végrehajtását a 99/1963. számú módosított törvény (polgári perrendtartás) 6. részének 251–351a. cikkei szabályozzák. A végrehajtásról szóló általános rendelkezések nem vonatkoznak a kiskorú nevelését érintő határozatokra, mivel a végrehajtás tárgyát képező kötelezettség más jellegű (nem vagyontárgyhoz fűződő) az olyan bírósági határozatok teljesítésének elmulasztása esetén, melyek a kiskorút gondozó természetes személyt arra kötelezik, hogy a gyermeket egy másik természetes személynek átadja.

Az a hitelező, akinek követelését az adós nem teljesíti, követelése kielégítését a módosított polgári perrendtartás 6. része alapján rendelkezésre álló eszközökkel, a nyilvános árverésekről szóló 26/2000. számú törvény 36–61. cikkei alapján tartott kényszerárveréssel (kötelező pénzbeli kielégítés), illetve a bírósági végrehajtókról és a végrehajtási cselekményekről szóló módosított 120/2001. számú törvény (végrehajtási törvény) által biztosított eszközökkel (kötelező pénzbeli vagy nem pénzbeli kielégítés) érheti el.

Lap tetejeLap teteje

Az alábbiakban a polgári perrendtartás 6. részében meghatározott egyes eszközöket írjuk le részletesen.

A végrehajtás szempontjából kulcsfontosságú a hitelező követelésének jogosságát megalapozó jogcímet tanúsító okirat (végrehajtható okirat) megléte.

A végrehajtható okiratok a következők:

  • jogot vagy kötelezettséget megállapító, illetve tulajdont érintő végrehajtható bírósági határozat;
  • bíróság vagy más bűnüldöző szerv által büntetőeljárásban hozott, jogot vagy kötelezettséget megállapító, illetve tulajdont érintő végrehajtható határozat;
  • közigazgatási eljárásában hozott végrehajtható bírósági határozat;
  • végrehajtható választottbírósági határozat és választottbíróság által jóváhagyott egyezség;
  • állami közjegyző végrehajtható határozata és állami közjegyző által jóváhagyott egyezség;
  • olyan közjegyzői okirat és más végrehajtható okirat, melyek a vonatkozó törvények szerinti nyilatkozatot tartalmaz a végrehajthatósághoz való hozzájárulásról;
  • közigazgatási hatóság végrehajtható határozata, beleértve a fizetési felszólítást, az adó- és illetékhátralékról szóló kimutatást, valamint egyéb határozatokat és végrehajtható egyezségeket;
  • betegbiztosítással és társadalombiztosítással kapcsolatos végrehajtható határozat és hátralékkimutatás;
  • az Európai Közösségek intézményeinek határozata;
  • egyéb olyan végrehajtható határozatok, jóváhagyott egyezségek és okiratok, melyek bírósági végrehajtását a jogszabályok lehetővé teszik.

A végrehajtási eljárás során a bíróság végrehajtható rendelkezése esetenként az adóst egyszerűen teljesítésre kötelezi. Ez lehet átadásra vonatkozó kötelezettség – pl. pénzösszeg megfizetése vagy dolog átadása – vagy tevőleges kötelezettség – pl. munka vagy tevékenység elvégzése, az építési engedély nélküli épület eltávolítása –, de lehet cselekvés engedélyezése – pl. a jogosult fél szolgalmi jogainak megsértésétől való tartózkodás – vagy tiltása – pl. a tartott állatok szomszédos telekre történő behatolásának tilalma – is.

Lap tetejeLap teteje

Teljesítésnek kell tekinteni a kötelezettre nézve kötelező erejű intézkedést is (vö. a polgári perrendtartás 251. cikke – ha a kötelezett önként nem teljesíti a végrehajtható határozatban megállapított kötelezettséget, a jogosult a bírósági végrehajtásra irányuló kérelmet nyújthat be).

1.2. Az alperest cselekvésre, tartózkodásra, vagy fizetésre kötelező kényszerintézkedések felsorolása

A határozat végrehajtása révén kieszközölt teljesítés tárgyának jellegétől függően a végrehajtási módszerek (vagy végrehajtási eszközök) két csoportba sorolhatók – pénzbeli teljesítésre való jogosultság kielégítése és nem pénzbeli teljesítésre való jogosultság kielégítése.

A pénzösszeg fizetésére kötelező határozatok végrehajtása a munkabérből vagy egyéb jövedelemből való letiltás, számla zárolása, ingó- vagy ingatlanvagyon értékesítése, üzletrész értékesítése, illetve ingatlanon bírósági határozattal keletkező zálogjog létesítése révén történhet.

Jóval egyszerűbben kifejezve, a számlazárolás vagy a bírósági határozattal keletkező zálogjog esetén a bíróság elrendeli, hogy harmadik személynek a kötelezettel (adóssal) szemben fennálló adóssága esetén a bírósági határozat szerinti jogosult követelését az adós helyett a harmadik személy elégítse ki.

A polgári perrendtartás 313. cikkének (1) bekezdése szerint a határozat végrehajtásának elrendelése során a bíróság megtiltja a kötelezettnek, hogy adósságával bármilyen módon rendelkezzen. A bíróság megtiltja, hogy a kötelezett adósa a végrehajtást elrendelő végzés kézhezvételét követően a kötelezett követelését megfizesse, a kötelezett tartozását saját követelésébe beszámítsa, vagy azzal más módon rendelkezzen. A polgári perrendtartás 314a. cikkének (1) bekezdése értelmében a végrehajtást elrendelő végzés jogerőre emelkedését követően a határozat végrehajtása úgy történik, hogy a kötelezett adósa a végrehajtást elrendelő végzésben meghatározott mértékig a végrehajtandó követelés jogosultjának fizet. Ez maga után vonja azt, hogy a kötelezett (mint hitelező) elveszíti az adósával (a kötelezett adósával) szembeni követelésre való jogosultságát, tehát az adósságot a végrehajtandó követelés jogosultjának kell kifizetni.

Lap tetejeLap teteje

A pénzösszeg fizetésétől eltérő bármely más kötelezettséget megállapító határozat végrehajtása a megállapított kötelezettség jellegétől függően történik. Ez magában foglalhatja a kilakoltatást, a vagyontárgyak lefoglalását, a közös tulajdon felosztását vagy a munka, illetve tevékenység elvégzésére való kötelezést.

Biztosított követelés esetén a határozat végrehajtása a biztosíték értékesítésével, a biztosítékként felajánlott ingó és ingatlan vagyontárgyak, vagyontömeg, vagyontárgyak csoportja és a tulajdonát képező lakás vagy nem lakás célú helyek vonatkozó jogszabályok szerinti értékesítésével, az adós számlájának a biztosítékként felajánlott pénzkövetelés erejéig történő zárolásával vagy a biztosítékként felajánlott tulajdon terhére történő behajtással történhet.

2. Milyen feltételek mellett adható ki végrehajható okirat vagy határozat?

A Cseh Köztársaságban a hitelező választhat, hogy követelését határozat bírósági végrehajtása révén (azaz bírósági végrehajtási ügyintéző által) a polgári perrendtartás 251–351a. cikkei szerinti eljárás keretében, vagy a bírósági végrehajtókról és a végrehajtási cselekményekről szóló módosított 120/2001. számú törvény (végrehajtási törvény) alapján, bírósági végrehajtó általi végrehajtás révén kívánja kielégíteni.

A bírósági végrehajtó is a polgári perrendtartással – különös tekintettel a határozatok végrehajtásának egyes módszereit szabályozó rendelkezésekre – összhangban, a perrendtartás 6. részében meghatározott eszközök alkalmazásával jár el.

Lap tetejeLap teteje

A bírósági végrehajtónak joga van végrehajtási cselekményt foganatosítani, ami a végrehajtható okiratokban foglaltak kikényszerítését jelenti.

A határozat végrehajtására vonatkozó kérelem benyújtása során a hitelező nem köteles jogi képviselőt igénybe venni.

A végrehajtást általában csak akkor lehet elrendelni, ha a végrehajtandó határozatban megjelölik a végrehajtandó követelés jogosultját és a kötelezettjét, meghatározzák a benyújtott végrehajtási kérelem tárgyát képező teljesítési kötelezettség terjedelmét és tartalmát, valamint a kötelezettség teljesítésének határidejét.

2.1. Határozat bírósági végrehajtása

A végrehajtási eljárást a „rendelkezési elv” szabályozza, azaz ez csak a végrehajtandó követelés jogosultja által benyújtott kérelem alapján kezdeményezhető. Ha a kötelezett nem hajlandó önként teljesíteni a végrehajtható határozatban foglalt rendelkezést, a jogosult kérelmet nyújthat be a határozat bírósági végrehajtására. A határozat végrehajtása csak a polgári perrendtartásban megállapított módon rendelhető el és foganatosítható.

A végrehajtás elrendelése mindig bírósági végzés formájában történik. A határozat végrehajtása során az eljárás nem függeszthető fel, és a határidők betartásától nem lehet eltekinteni. Az eljárás meghosszabbítására nincs lehetőség.

Eltérő törvényi rendelkezés hiányában a végrehajtás elrendelésére és foganatosítására hatáskörrel rendelkező bíróság elvben a kötelezett lakóhelye szerinti rendes bíróság, azaz a kötelezett lakóhelye szerint illetékes kerületi bíróság. Ha azonban a végrehajtás üzleti vállalkozás (vagy üzletrész) értékesítését is magában foglalja, akkor a végrehajtásra hatáskörrel rendelkező bíróság a kötelezett lakóhelye szerint illetékes rendes bíróság helyett az üzleti vállalkozás (vagy üzletrész) helye szerint illetékes bíróság, ha pedig a végrehajtás ingatlanokra vonatkozik, de nem jár üzletrész értékesítésével, akkor az ingatlan helye szerint illetékes bíróság.

Lap tetejeLap teteje

A Cseh Köztársaságban a bírósági eljárások után illetéket kell fizetni. A bírósági illeték az egész eljárás vagy annak egyes szakaszai után fizetendő. A bírósági illetékek kérdését a bírósági illetékekről szóló módosított 549/1991. számú törvény szabályozza. Indokolt esetben a törvény lehetővé teszi a bírósági illeték fizetése alóli mentességet. A bírósági eljárások után fizetendő illetékek esetében a fizetési kötelezettség a kereset vagy az eljárás megindítására irányuló egyéb kérelem benyújtásának időpontjában keletkezik.

Illetékek:

Határozat végrehajtásának elrendelésére irányuló kérelem esetén:

  • ha 15 000 cseh koronát meg nem haladó összegű pénzkövetelés kielégítésére irányul 300 CZK,
  • ha 15 000 cseh koronát meghaladó összegű pénzkövetelés kielégítésére irányul az összeg 2%-a, de legfeljebb 50 000 CZK,
  • egyéb esetben 1 000 CZK.
2.2. Bírósági végrehajtó általi végrehajtás

A végrehajtást a végrehajtást kérő által a végrehajtási kérelemben megjelölt és a végrehajtásra bírósági határozattal felhatalmazott végrehajtó foganatosítja. A végrehajtó eljárását úgy kell tekinteni, mintha maga a bíróság járna el.

A végrehajtási eljárás a kérelem benyújtásával kezdődik. Végrehajtás csak a végrehajtandó követelés jogosultja vagy a szóban forgó jogosultság részére történt átengedését vagy átruházását bizonyítani képes személy által benyújtott kérelem alapján rendelhető el (a polgári perrendtartás 256. cikkének (1) bekezdése). A végrehajtandó követelés jogosultja akkor nyújthat be végrehajtási utasítás iránti kérelmet, ha a kötelezett nem teljesíti önként a végrehajtható okirat rendelkezését (a végrehajható okiratokat lásd fent). A végrehajtási eljárás a végrehajtási utasítás iránti kérelem végrehajtó vagy a hatáskörrel rendelkező végrehajtó bíróság általi kézhezvételének és a végrehajtó ezzel együtt történő kijelölésének napján kezdődik.

Lap tetejeLap teteje

A végrehajtó azonban csak akkor kezdheti meg a végrehajtást, ha a bíróságtól arra felhatalmazást kapott. A végrehajtási eljárás eltérő rendelkezés hiányában nem függeszthető fel. Ilyen eltérő rendelkezést tartalmaz például a fizetésképtelenségről és egyezségről szóló módosított törvény. (A 14. cikk szerint a fizetésképtelenné nyilvánítás többek között a következő következményekkel jár: a fizetésképtelen adós ellen a fizetésképtelen adós vagyonának részét képező eszközökre vonatkozó követelések, illetve az ezekből az eszközökből kielégítendő követelések kielégítésére indított eljárást – amennyiben az nem büntetőjogi eljárás (ebben az esetben azonban nem hozható kártérítés fizetéséről szóló határozat), kiskorú tartására vonatkozó eljárás vagy határozat végrehajtását célzó eljárás – fel kell függeszteni. Kivételt képeznek ez alól a fizetésképtelen adós ellen indított olyan eljárások, melyek tárgya benyújtandó és bizonyítandó követelés (20. cikk), amikor az ügygondnok vagy más fél kérelmére az eljárás folytatható úgy, hogy az eljárás alá vont személy nem a fizetésképtelen adós, hanem az ügygondnok.)

A határidők betartásától itt sem lehet eltekinteni, és a végrehajtási eljárás meghosszabbítását sem lehet kérelmezni.

A polgári perrendtartás értelmében a végrehajtási utasítás ugyanolyan hatállyal bír, mint a végrehajtást elrendelő végzés. Végrehajtási utasítás ellen nem lehet fellebbezést benyújtani. Utasítás alapján a végrehajtást elrendelő bírósági határozat hatályra emelkedését követően foganatosítható a végrehajtás.

Lap tetejeLap teteje

A bírósági végrehajtó a végrehajtási cselekmény elvégzéséért díjazásra, készpénzben kifizetett költségeinek megtérítésére, a végrehajtás foganatosítása során felhasznált időért és az iratok, illetve okmányok kézbesítéséért térítésre jogosult. A térítés meghatározásának módját a 330/2001. számú igazságügyi miniszteri rendelet szabályozza. A végrehajtási cselekményért fizetendő térítés szerződésben is meghatározható. Szerződés hiányában a térítés összegét vagy a behajtott összeg százalékában, vagy – nem pénzbeli követelés végrehajtása esetén – megszabott díjtételként kell meghatározni.

3. A végrehajtási intézkedések tárgya és jellege

3.1. Milyen típusú vagyontárgyak vonhatók végrehajtás alá?
  • bankszámlák - igen
  • ingó tárgyi eszközök - igen
  • regisztrált közlekedési eszközök - igen
  • ingatlan vagyontárgyak - igen
  • egyéb – pl. biztosítékként lekötött egyéb tulajdonjogok, pl. üzletrészhez vagy bejegyzett védjegyhez fűződő jogok
  • végrehajtási intézkedés tárgyát nem képező árufajták vagy pénzügyi követelések.

Nem vonhatók végrehajtás alá olyan vagyontárgyak, melyek értékesítését egyedi rendelkezések tiltják, illetve amelyek egyedi rendelkezések alapján nem képezhetik határozat végrehajtásának tárgyát.

Nem vonhatók határozat végrehajtása alá azok az adós tulajdonában lévő dolgok, melyek elengedhetetlenek az adós saját és családja lényeges szükségleteinek kielégítéséhez vagy az adós munkavégzéséhez, valamint azok a dolgok, melyek értékesítése a jóerkölcsbe ütközne – pl. közönséges ruhaneműk, szokásos háztartási bútorok és felszerelések, jegygyűrűk és hasonló tárgyak, egészségügyi kellékek és egyéb olyan dolgok, melyekre az adósnak betegség vagy testi fogyatékosság miatt szüksége van, stb.

Lap tetejeLap teteje

A tőketartozás nem vonható le az adós havi béréből; fizetésének szabályait cseh kormányrendelet határozza meg.

A végrehajtás nem terjed ki a biztosítótársaság által biztosítási szerződés alapján fizetendő kártérítési összegre, amennyiben a kártérítést épület felújítására vagy javítására kívánják felhasználni.

Hasonlóképpen, a végrehajtás nem terjed ki a megfelelő jogszabályok szerint fizetendő egyszeri pénzbeli szociális segélyre vagy állami szociális támogatásra.

3.2. A végrehajtási intézkedések hatálya

Az intézkedést nem teljesítő adóssal szemben továbbra is érvényben marad-e a vagyontárgyát érintő határozat, és sújtható-e az ilyen adós szankcióval?

Ha a bírósági határozatban a teljesítés határideje nincs meghatározva, akkor a megállapított kötelezettséget a határozat jogerőre emelkedésétől számított három napon belül, illetve kilakoltatás esetén tizenöt napon belül kell teljesíteni.

A végrehajtási módszerek a végrehajtásról szóló határozattal kikényszerítendő teljesítés tárgyának jellegétől függően különbözőek lehetnek (a pénzbeli vagy nem pénzbeli teljesítés egyes fajtáit lásd fent).

Az általános szabály mindazonáltal az, hogy a határozat végrehajtását elrendelő végzést követően a végrehajtás a bíróság feladatkörébe tartozik. A határozat végrehajtása során foganatosított egyes cselekményeket bírósági alkalmazott (végrehajtási ügyintéző) is elvégezheti, amennyiben a törvény vagy a vonatkozó jogszabályi rendelkezések azt lehetővé teszik, illetve a bírósági tanács elnökétől arra felhatalmazást kap. Ennek során a bírósági tanács elnökének utasításait kell követnie.

Lap tetejeLap teteje

Ha a végrehajtási ügyintézőnek a határozat végrehajtását célzó cselekményekkel összefüggésben keresetet vagy bírósági eljárás, illetve más szerv által lefolytatandó eljárás indítására irányuló egyéb kérelmet kell benyújtania, akkor a végrehajtási ügyintéző az állam nevében jár el.

A bírósági végrehajtó hasonló jogkörrel rendelkezik. A bírósági végrehajtókról szóló törvény eltérő rendelkezésének hiányában a végrehajtónak joga van mindazon cselekmények elvégzésére, melyekre a polgári perrendtartás és az egyéb jogszabályi rendelkezések a bírókat, végrehajtási ügyintézőket vagy más bírósági alkalmazottakat egyébként feljogosítják.

A polgári perrendtartás szerint a végrehajtási utasítás ugyanolyan hatállyal rendelkezik, mint a végrehajtást elrendelő végzés. A végrehajtási utasítás alapján a végrehajtást a végrehajtási utasításról szóló határozat hatályánál fogva foganatosítják. Elvben a végrehajtási eljárás során a polgári perrendtartás rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

Harmadik személlyel szemben foganatosított végrehajtás esetén milyen kötelezettségei vannak a pénzintézetnek az információk közlését, valamint a számlák zárolását illetően, és milyen szankciókkal sújtható a végrehajtási intézkedés semmibevétele?

Ha a végrehajtást elrendelő végzés az adós számlájának zárolásáról rendelkezik, akkor a bíróság felszólítja a pénzintézetet arra, hogy a végzés kézhezvételének időpontjától a behajtandó követelés és kamatai összegének erejéig a kötelezett számlájáról semmilyen pénzösszeget ne fizessen ki, ne tegye lehetővé a követelés ellenkövetelésbe történő beszámítását, illetve arról semmilyen módon ne rendelkezzék.

Lap tetejeLap teteje

A bíróság a végrehajtást elrendelő végzést a végrehajtandó követelés jogosultjának, a kötelezettnek és a pénzintézetnek kézbesíti. A végzést a pénzintézet számára közvetlenül kézbesítik. A végzés addig nem kézbesíthető a kötelezettnek, amíg azt a pénzintézet meg nem kapta.

A végrehajtásról szóló törvény (44. cikk (4) és (7) bekezdés) a kötelezett vagyontárgyai értékesítésének tilalmát is szabályozza.

A végrehajtást elrendelő végzés pénzintézetnek történő kézbesítésének időpontjától kezdve a kötelezett elveszti jogosultságát arra, hogy a végrehajtandó követelés és kamatai összegének erejéig számlájáról pénzt vegyen fel, és a pénzt fizetésre használja, illetve arról más módon rendelkezzen.

Amennyiben a pénzintézet nem a polgári perrendtartás vonatkozó rendelkezései szerint jár el, a végrehajtandó követelés jogosultja a pénzintézettől követelheti annak az összegnek a kifizetését, mely a pénzintézet szabályszerű eljárása esetén őt megilletné, még akkor is, ha a kötelezett számláján az összeg fedezete nem áll rendelkezésre.

A kifizetendő pénzösszeg határozatban megjelölt jogosultjának kérelmére a bíróság felszólítja a fizetésre kötelezettet annak közlésére, hogy kap-e, és ha igen, honnan kap munkabért vagy bármilyen más rendszeres jövedelmet, és amennyiben rendelkezik számlával, azt melyik bank, külföldi bankfiók vagy takarék- és hitelszövetkezet vezeti, és mi a számlaszáma.

A kérdezett a közlésre történő felszólítás kézbesítésétől számított egy héten belül köteles a bíróságnak választ adni. Amennyiben ezt elmulasztja, illetve a válaszban valótlan vagy hiányos adatokat közöl, a bíróság 50 000 CZK összegig terjedő eljárási bírsággal sújthatja.

Lap tetejeLap teteje

A pénzintézetekről szóló módosított 21/1992. számú törvény értelmében a banki felügyelet gyakorlásával összefüggésben kért információk állami szervekkel és egyéb személyekkel a jogszabályi feltételeknek megfelelelően történő közlése a Cseh Köztársaságban nem tekintendő a titoktartási kötelezettség megszegésének akkor, ha az információ közlése e szervek és személyek feladatai ellátásának biztosítása céljából történt.

3.3. A végrehajtási intézkedések érvényessége

Lásd fent.

4. Van-e jogorvoslati lehetőség?

Igen, a végrehajtást elrendelő végzés ellen a polgári perrendtartás jogorvoslati intézkedésekre vonatkozó általános rendelkezéseinek megfelelően fellebbezést lehet benyújtani.

Amennyiben jogszabály nem tiltja, az eljárás alá vont személy a kerületi vagy regionális bíróság elsőfokú eljárásban hozott határozata ellen kifogást terjeszthet elő.

A 2 000 CZK összeget (kamatok nélkül) meg nem haladó pénzbeli követelés kielégítését elrendelő ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. Ez nem vonatkozik az elismerő ítéletekre és a mulasztási ítéletekre. Nem lehet benyújtani olyan fellebbezést, mely csak a határozat indoklása ellen irányul.

A fellebbezést az írásban közölt határozat kézhezvételétől számított tizenöt napon belül kell benyújtani ahhoz a bírósághoz, melynek határozata ellen a fellebbezés irányul. A határozat rendelkezéseit módosító végzés esetén a határidőt a módosító végzés hatályra emelkedésétől kell számítani.

Amennyiben fellebbezésnek helye van, és a fellebbezésre jogosult a törvényes határidőn belül nyújt be fellebbezést, a határozat nem emelkedik hatályra addig, amíg a bíróság a fellebbezésről nem hoz hatályos határozatot.

Bírósági végrehajtó általi végrehajtás esetén a végrehajtásról szóló törvény 44. cikkének (10) bekezdése értelmében a végrehajtási utasításról szóló bírósági végzés ellen fellebbezéssel lehet élni, amely azonban csak a végrehajtási utasítás szempontjából jelentős tényállás megállapítása ellen irányulhat, a bíróság ugyanis minden egyéb fellebbezést figyelmen kívül hagy, és megerősíti a végrehajtási utasítást. Ha a fellebbezés nem a végrehajtási utasítás szempontjából jelentős tényállás megállapítása ellen irányul, a bíróság a fellebbezést végzéssel elutasítja. A törvény 43. cikkének (3) bekezdése értelmében végrehajtási utasítás ellen jogorvoslatnak helye nincs.

« Ítéletek végrehajtása - Általános információk | Csehország - Általános információk »

Lap tetejeLap teteje

Utolsó frissítés: 27-10-2006

 
  • Közösségi jog
  • Nemzetközi jog

  • Belgium
  • Bulgária
  • Csehország
  • Dánia
  • Németország
  • Észtország
  • Írország
  • Görögország
  • Spanyolország
  • Franciaország
  • Olaszország
  • Ciprus
  • Lettország
  • Litvánia
  • Luxembourg
  • Magyarország
  • Málta
  • Hollandia
  • Ausztria
  • Lengyelország
  • Portugália
  • Románia
  • Szlovénia
  • Szlovákia
  • Finnország
  • Svédország
  • Egyesült királyság