Európai Bizottság > EIH > Ítéletek végrehajtása > Belgium

Utolsó frissítés: 31-05-2006
Nyomtatható változat Kedvencek közé

Ítéletek végrehajtása - Belgium

EJN logo

Az oldal tartalma elavult. Az eredeti nyelvi változatot frissítettük, és áthelyeztük az európai igazságügyi portálra.


Megj.: az e dokumentumban hivatkozott valamennyi jogszabály megtalálható a Federale Overheidsdienst Justitie-ben Deutsch - français - Nederlands a “geconsolideerde wetgeving” címszó alatt



 

TARTALOMJEGYZÉK

1. Mit jelent a végrehajtás a polgári és kereskedelmi ügyekben? 1.
2. Milyen feltételek mellett hozható végrehajtható jogcím vagy határozat? 2.
2.1. Az eljárás 2.1.
2.2. A lényeges feltételek 2.2.
3. A végrehajtási intézkedések tárgya és természete? 3.
3.1. Milyen vagyontárgyak lehetnek végrehajtás tárgyai? 3.1.
3.2. Melyek a végrehajtási intézkedések következményei? 3.2.
3.3. Mi ezen intézkedések időbeli hatálya? 3.3.
4. Lehet-e fellebbezni ilyen intézkedést előíró határozat ellen? 4.

 

1. Mit jelent a végrehajtás a polgári és kereskedelmi ügyekben?

Amennyiben az adós nem jár el önként egy jogerős ítéletnek megfelelően, az igényjogosult bíróságon kikényszerítheti a megfelelő magatartást; ezt nevezik kötelező végrehajtásnak. Ehhez végrehajtható jogcím szükséges (a perrendtartás 1386. cikke), mivel ez az adós személyes szférájába történő behatolással jár. A jogcím általában ítélet vagy közjegyzői okirat. Az adós magánéletének tiszteletben tartása érdekében bizonyos időpontokban a jogcím nem hajtható végre (a perrendtartás 1387. cikke). A jogcímet a végrehajtó hajtja végre.

A kötelező végrehajtás célja általában a pénz visszaszerzése, de egy cselekvés megvalósításának kikényszerítésére is alkalmazható.

További fontos szempont a bírság megfizetése (a perrendtartás 1385a. cikke). Ez a pervesztes félre gyakorolt nyomás eszköze, melynek célja a jogerős ítéletnek megfelelő magatartás ösztönzése. A bírság megfizetése azonban bizonyos esetekben nem alkalmazható: ha az adott személyt egy pénzösszeg megfizetésére vagy egy munkaszerződés teljesítésére ítélték, vagy ha ez összeegyeztethetetlen az emberi méltósággal. A bírság megfizetését az ezt előíró jogcím alapján hajtják végre, és ehhez további jogcím nem szükséges.

Amennyiben egy személyt pénzösszeg megfizetésére ítélnek, a követelést az adós vagyoni eszközeivel szemben hajtják végre, és ezt zár alá vételnek nevezik. Megkülönböztetést tesznek a zár alá vett javak típusa (ingó vagy ingatlan)1 és a zár alá vétel jellege (előzetes zár alá vétel vagy egy ítélet végrehajtásából adódó zár alá vétel) szerint. Az előzetes zár alá vételt sürgős esetekben alkalmazzák a javak bírósági védelem alá helyezésére: az adott állapotot rögzítik annak érdekében, hogy a későbbi végrehajtást lehetővé tegyék. A zár alá vétel alanya nem rendelkezik többé a javakkal, és nem adhatja el vagy tovább ezeket. Amennyiben egy adós javait egy ítélet végrehajtása gyanánt zár alá veszik, ezeket értékesítik, és a bevételt átadják az igényjogosultnak. Az igényjogosultnak nincs joga magukhoz a lefoglalt javakhoz, csak az értékesítésből származó bevételhez.

Lap tetejeLap teteje

A rendes előzetes zár alá vétel és az ingó és ingatlan vagyon végrehajtására vonatkozó zár alá vétel mellett különös szabályok vonatkoznak hajók zár alá vételére (a perrendtartás 1467–1480., illetve 1545–1559. cikkei), hamisítás esetén történő zár alá vételre (1481–1488. cikkek), kézi zálogba vételre (a perrendtartás 1461. cikke), rosszhiszemű birtoklás visszaállítására (a perrendtartás 1462–1466. cikke) és a lábon álló gyümölcs és növények zár alá vételére (a perrendtartás 1529–1538. cikke). E dokumentum további részében csak a rendes zár alá vétellel foglalkozunk.

2. Milyen feltételek mellett hozható végrehajtható jogcím vagy határozat?

2.1. Az eljárás
2.1.1. Előzetes zár alá vétel

Előzetes zár alá vételhez a zár alá vételt elrendelő bíró engedélye szükséges (a perrendtartás 1413. cikke). Az engedélyt ex parte kérelem benyújtásával kell kérni (a perrendtartás 1417. cikke). Nem használható egyazon kérelem az ingó, illetve ingatlan vagyon zár alá vételére. Ingatlan vagyon zár alá vételéhez minden esetben külön kérelmet kell benyújtani.

A zár alá vételt elrendelő bíró legkésőbb a kérelem benyújtását követő nyolc napon belül határoz (a perrendtartás 1418. cikke). A bíró határozhat az engedély elutasításáról vagy annak teljes vagy részleges megítéléséről az igényjogosult részére. A zár alá vételt elrendelő bíró határozatát kézbesíteni kell az adósnak. A határozatot kézbesítik egy végrehajtónak, aki megteszi a teljesítéshez szükséges lépéseket.

Lap tetejeLap teteje

E szabály alól egy fontos kivétel van, mely esetben nincs szükség zár alá vételt elrendelő bíró engedélyére: minden ítélet egyben engedély előzetes zár alá vétel alkalmazására a meghozott ítélet tekintetében (a perrendtartás 1414. cikke). Továbbá ilyenkor ennek sürgős esetnek kell lennie. Az ítéletet egyszerűen kézbesítik egy végrehajtónak, aki megteszi a javak zár alá vételéhez szükséges lépéseket.

Az előzetes zár alá vétel a végrehajtáskor zár alá vétellé válhat (a perrendtartás 1489–1493. cikkei).

2.1.2. Ítélet végrehajtása miatti zár alá vétel

A. Általában

Ez a fajta zár alá vétel csak végrehajtható jogcím mellett alkalmazható (a perrendtartás 1494. cikke). Az ítéletek2 és közjegyzői okiratok3 hiteles másolat4 vagy az eredeti5 felmutatása mellett hajthatók végre, a királyi rendeletben6 előírt végrehajtási formula kíséretében.

A bíróság ítéletét előzetesen kézbesítik az alperesnek (a perrendtartás 1495. cikke). Ha a végrehajtható jogcím egy ítélet, minden esetben kötelező az adós értesítése előzetes kézbesítéssel. Ha a végrehajtható jogcím közjegyzői okirat, mindez szükségtelen, mert az adós ekkor már tud a jogcímről. A felülvizsgálatra vagy fellebbezésre előírt időszak az ítélet kézbesítésével kezdődik. A fellebbezési időszakban az ítélet végrehajtásaként alkalmazott zár alá vételt felfüggesztik (az előzetes zár alá vételt nem) olyan esetekben, amikor az egyik felet pénzösszeg megfizetésére ítélték. Az ideiglenes végrehajtás (ideiglenesen végrehajtható ítélet) kivétel a rendes felülvizsgálati vagy fellebbezési eljárások felfüggesztő hatálya alól.

Lap tetejeLap teteje

Az igényjogosultnak a vagyon értékesítésének kikényszerítésére szolgáló eszközök közül a második szakasz a fizetési meghagyás (a perrendtartás 1499. cikke). Ez a végrehajtás első lépése és az adós utolsó figyelmeztetése, aki ekkor még mindig elkerülheti a zár alá vételt. A fizetési meghagyás kibocsátását követően egy napos várakozási idő van az ingóságok zár alá vételéig (a perrendtartás 1499. cikke) és 15 nap az ingatlan zár alá vételéig (a perrendtartás 1566. cikke). A meghagyást kézbesíteni kell az adósnak, és ennek része a mulasztásról szóló értesítés, illetve a fizetésre való felszólítás. A kötelező végrehajtás csak a fizetési meghagyásban megállapított összegek beszedésére szolgálhat.

A várakozási idő leteltével a javak zár alá vehetők. Ez végrehajtói végzéssel történik. A végrehajtás tehát egy hatáskörrel rendelkező tisztviselő közvetítésével történik. Ez a tisztviselő az igényjogosult képviselőjének tekintendő, tevékenységét törvény szabályozza, és azt bírói felügyelet mellett végzi.7 Szerződéses felelősséggel bír az igényjogosult felé, és nem szerződéses felelősséggel harmadik felekkel szemben (a törvény szerint és az elvárható gondosság általános követelményének megfelelően).

A közjegyzői okirattól számított 24 órán belül a végrehajtó értesítést küld azon elsőfokú bíróság hivatalnokának, amely a zár alá vételt elrendelte (a perrendtartás 1390. cikke). Ez az értesítés mind az ingó, mind az ingatlan javak kapcsán kötelező. Ítélet vagy a bevétel felosztásával kapcsolatos eljárás végrehajtására zár alá vétel nem hajtható végre a zár alá vételről szóló értesítések előzetes megtekintése nélkül (a perrendtartás 1391. cikke). Ezt a szabályt szükségtelen zár alá vételek megakadályozása és a zár alá vétel kollektív dimenziójának megerősítése érdekében hozták.

Lap tetejeLap teteje

B. Ítélet végrehajtása miatti zár alá vétel: ingóságok

Ehhez fizetési meghagyás szükséges, mellyel szemben az adós óvással élhet. A zár alá vételt végrehajtói végzéssel hajtják végre, és elsőfokon ez előzetes intézkedés: a javakat nem szállítják el, és a tulajdonjogban és a használatban nincs változás. Lehetséges továbbá a javaknak az adós otthonától eltérő helyen és harmadik fél helyiségeiben történő zár alá vétele.

Az ingóságok zár alá vétele nem egyetlen eljárásból áll, de lényegében nincs értelme ugyanazon javakkal kapcsolatosan második zár alá vételt foganatosítani a felmerülő költségek miatt. Az adós javainak értékesítéséből származó bevétel arányos megosztása során a zár alá vételt kérelmező igényjogosult mellett a többi igényjogosultat is bevonják (a perrendtartás 1627. és azt követő cikkei).

A zár alá vételről hivatalos jelentés készül. A lefoglalt javakat leghamarabb a zár alá vételről szóló hivatalos jelentés egy példányának kézbesítését vagy az arról szóló értesítést követő egy hónap elteltével értékesítik. E késedelem oka az, hogy az adósnak megadják az utolsó esélyt az értékesítés megakadályozására. Az értékesítést nyilvánosan meg kell hirdetni kiragasztott hirdetmények, illetve az újságokban közzétett felhívások révén. Az értékesítés árverezőházban vagy nyilvános piacon történik, alkalmasabb helyszín iránti kérelem hiányában. Az értékesítést végrehajtó vezeti, aki hivatalos jelentést készít, és beszedi az értékesítésből származó bevételt. A végrehajtó ezt követően 15 napon belül arányosan felosztja a bevételt (a perrendtartás 1627. és ezt követő cikkei). Ezt az eljárást általában békésen folytatják le, melynek hiányában az ügyet a zár alá vételt elrendelő bíróhoz utalják.

Lap tetejeLap teteje

C. Ítélet végrehajtása miatti zár alá vétel: ingatlan (a perrendtartás 1560. és azt követő cikkei)

A végrehajtás a fizetési meghagyás kézbesítésével kezdődik.

Ezt követően a zár alá vételt leghamarabb 15 nap és legkésőbb 6 hónap elteltével hajtják végre, melynek elmulasztása esetén a meghagyás jogereje megszűnik. A zár alá vételről szóló végzést ezt követően 15 napon belül bejegyzik a jelzálog-nyilvántartásba8 , és ezt hat hónapon belül kézbesítik. A végzés bejegyzésével a vagyon feletti rendelkezés joga megszűnik, és ez legfeljebb hat hónapig érvényes. A végzés bejegyzésének elmulasztása a zár alá vétel jogszerűtlenségét eredményezi. Ingatlan javak esetében, eltérően az ingóságoktól, kizárólag az egyetlen zár alá vétel elve alkalmazandó (az egyszer zár alá vett vagyont második alkalommal nem lehet zár alá venni).

Az utolsó lépés kérelem benyújtása a zár alá vételt elrendelő bírónak az ingatlan értékesítését lefolytató közjegyző kijelölésére, illetve a hitelezők sorrendjének megállapítására. Az adós óvást nyújthat be a kijelölt közjegyző eljárása ellen a zár alá vételt elrendelő bírónál. A javak értékesítésének további szabályait a törvény egyértelműen megállapítja (lásd a perrendtartás 1582. és azt követő cikkeit). Az értékesítés általában nyilvános, de a bíró kezdeményezésére vagy a zár alá vételt kérelmező igényjogosult kérelmére zárt értékesítés is lehetséges. Az értékesítésből származó bevételt ezt követően felosztják az egyes hitelezők között a megállapított prioritás szerint (sorrend megállapítása) (lásd a perrendtartás 1639–1654. cikkeit). A hitelezők sorrendjének megállapítására vonatkozó vitákat a zár alá vételt elrendelő bíróhoz utalják.

Lap tetejeLap teteje

2.1.3. Harmadik fél birtokában levő követelések zár alá vétele

Ez az adós olyan követeléseinek zár alá vétele, melyekkel harmadik személy rendelkezik (pl. a munkáltatójától esedékes bér zár alá vétele). Ez a harmadik fél tehát a zár alá vételt kérelmező igényjogosult másodlagos adósa. Harmadik fél birtokában levő követelések zár alá vétele (beslag onder derden) nem ugyanaz, mint az adós birtokában levő, de harmadik fél helyiségeiben található javak zár alá vétele (beslag bij derden).

A zár alá vétel alapjául szolgáló követelés a hitelezőnek a zár alá vétellel érintett adóssal szemben fennálló követelése. A zár alá vétel tárgyát képező követelés a zár alá vétellel érintett személynek harmadik személlyel/másodlagos adóssal szemben fennálló követelése.

A harmadik fél birtokában levő követelések zár alá vétele részletes szabályait a perrendtartás 1445–1640. cikkei írják elő (előzetes zár alá vétel), továbbá ítélet végrehajtása miatti zár alá vétel esetében a perrendtartás 1539–1544. cikkei.

2.1.4. Költségek

A jogi költségek mellett a zár alá vételnél a végrehajtó költségeit is figyelembe kell venni. A végrehajtó hivatalos szolgáltatásainak díjait a polgári és kereskedelmi ügyekben eljáró végrehajtók díjazását és egyes további díjakat megállapító 1976. november 30-i királyi rendelet állapítja meg (lásd a Federale Overheidsdienst Justitie-t Deutsch - français - Nederlands).

Lap tetejeLap teteje

2.2. A lényeges feltételek

A. Előzetes zár alá vétel

Olyan igényjogosultak, akik követelése meghatározott sajátosságokkal rendelkezik, végrehajthatják az előzetes zár alá vételt, tekintet nélkül a zár alá vett javak értékére és a követelés összegére (lásd a perrendtartás 1413. cikkét).

Az ilyen zár alá vétel első előfeltétele a sürgősség: az adós fizetőképességének veszélyeztetettsége, ami azzal járhat, hogy a vagyoni eszközök ezt követő értékesítése veszélybe kerül. Az e feltétel meglétére vonatkozó határozatot bíróság hozza objektív kritériumok alapján. A sürgősségnek nemcsak a zár alá vétel időpontjában kell fennállnia, hanem a zár alá vétel folytatásához szükséges értékeléskor is. E feltétel alól vannak kivételek: zár alá vétel hamisítás esetén, zár alá vétel idegen váltóval kapcsolatos adósságok esetén és külföldi ítélet végrehajtásakor.

Az előzetes zár alá vétel második feltétele az igényjogosult követelésének megléte. Ha követelést nyújtanak be, ennek egyes feltételeknek eleget kell tennie (a perrendtartás 1415. cikke): jogerősnek kell lennie (végrehajthatónak), megfizethetőnek (ez a jövőbeli követelések garanciáira is vonatkozik) és meghatározottnak (meghatározott vagy meghatározandó összeggel). A követelés természete és összege azonban lényegtelen. A zár alá vételt elrendelő bíró határoz arról, hogy ezek a feltételek teljesülnek-e, de az esettel ezt követően foglalkozó bíróságot ez a határozat nem köti.

Harmadszor az előzetes zár alá vételt kérő igényjogosultnak cselekvőképesnek kell lennie. Ez ellenőrzési (nem alkalmazási) cselekvőképesség, ami szükség esetén jogi képviselő útján is gyakorolható.

Lap tetejeLap teteje

A zár alá vételt elrendelő bíró ítélete szükséges, kivéve akkor, ha az igényjogosult javára már hoztak ítéletet (lásd fentebb). Azonban ez nem követelmény előzetes harmadik fél birtokában levő követelések zár alá vétele vagy kézi zálogba vétel esetében vagy olyan igényjogosultaknál, akik javára már hoztak ítéletet (a perrendtartás 1414. cikke: valamennyi ítélet végrehajtható jogcím). A közjegyzői okiratok szintén végrehajtható jogcímet jelentenek.

B. Ítélet végrehajtása miatti zár alá vétel

Ez esetben szintén végrehajtható jogcím szükséges (a perrendtartás 1494. cikke). Ez lehet bírói határozat, hiteles jogi dokumentum, az adóhatóságtól származó végzéssel, külföldön hozott ítélet elismerése stb.

A követelést bizonyos feltételeknek eleget tevő okiratban kell megállapítani. Hasonlóan az előzetes zár alá vételhez a követelésnek jogerősnek, meghatározottnak és megfizethetőnek kell lennie. A perrendtartás 1494. cikkének második bekezdése szerint a részletekben esedékes jövedelem megfizetésére végrehajtott zár alá vétel a jövőbeli részletekre is alkalmazandó azok esedékességekor.

A jogcímnek aktuálisnak kell lennie. A zár alá vételt elrendelő bíró nem tekinti a jogcímet aktuálisnak, ha a zár alá vételt kezdeményező hitelező többé nem igényjogosult vagy ha a követelés egésze vagy része nem aktív (mert időben korlátozott, már megfizették vagy más módon rendezték).

3. A végrehajtási intézkedések tárgya és természete?

3.1. Milyen vagyontárgyak lehetnek végrehajtás tárgyai?

A. Általában

Lap tetejeLap teteje

Csak az adós birtokában levő ingó és ingatlan javak vehetők zár alá. A harmadik fél birtokában levő javak nem vehetők zár alá, bár nem lényeges körülmény, hogy az adós javai az adott időpontban kinek a birtokában vannak. Ezért lehetőség van a javak harmadik fél helyiségeiben történő zár alá vételére bírósági engedély megléte esetén (a perrendtartás 1503. cikke).

Az igényjogosult általában csak az adós által aktuálisan birtokolt vagyoni eszközökből szedheti be az adósságot. Csak akkor lehetséges korábbi vagyontárgyainak zár alá vétele, ha az adós fedezetelvonással lesz fizetésképtelen. A jövőbeli vagyontárgyak zár alá vétele rendesen nem lehetséges, a jövőbeli követelések kivételével.

A zár alá vett javakból származó bevétel általában a zár alá vétellel érintett adósnál marad az előzetes zár alá vétel esetében. Az ítélet végrehajtása miatti zár alá vétel esetében azonban a bevétel a zár alá vétel tárgya, ezért a zár alá vételt kezdeményező hitelezőhöz kerül.

Osztatlan vagyon zár alá vétele lehetséges, de a vagyon kikényszerített értékesítését addig felfüggesztik, amíg a vagyont fel nem osztják (lásd például a perrendtartás 1561. cikkét). A házastársakra külön szabályok vonatkoznak.

B. Zár alá vehető javak

A javaknak zár alá vehetőknek kell lenniük. Egyes javak nem vehetők zár alá. Zár alá vétel alóli mentesülésük oka jogszabályi rendelkezés, vagy a javak jellege, vagy az adóshoz való erős személyes kötődésük. Nem lehet például javakat a zár alá vétel alól mentesíteni a rendeltetési cél alapján. Az alábbi javak tehát nem vehetők zár alá:

Lap tetejeLap teteje

  1. A perrendtartás 1408. cikkében felsorolt javak. Ezt a megszorítást az adós és családja ésszerű életkörülményeinek biztosítása érdekében vezették be.
  2. Piaci értékkel nem rendelkező, tehát az igényjogosult számára használhatatlan javak.
  3. Az adós személyéhez való szoros kötődésük miatt elidegeníthetetlen javak.
  4. A zár alá vétel alól egyedi jogszabályokkal mentesített javak (pl. a kiskorúak jövedelme és bére, kiadatlan könyvek és zene, fogvatartottak által a börtönben végzett munkáért kapott jövedelem).
  5. Bérek (jövedelem zár alá vétele) és hasonló követelések általában csak korlátozott mértékben vehetők zár alá (lásd a perrendtartás 1409. és 1409a. cikkét és 1410. cikkének (1) bekezdését). Ideértendők például a bíróság által a nem vétkes házastársnak juttatott, a létfenntartáshoz szükséges jövedelmek. Egyes kifizetéseket azonban, például a létfenntartáshoz minimálisan szükséges jövedelmet, teljes mértékben kizárják a zár alá vétel alól (lásd a perrendtartás 1410. cikkének (2) bekezdését). A zár alá vehetőség korlátozásai azonban nem alkalmazandók a létfenntartással összefüggő adósság behajtását kérelmező igényjogosultakra, akiknek követelései elsőbbséget élveznek (lásd a perrendtartás 1412. cikkét).

A kormányzat korábban mentességet élvezett a végrehajtási intézkedések alól, melynek eredményeképpen kormányzati vagyont nem lehetett zár alá venni. Ezt most kis mértékben módosította a perrendtartás 1412a. cikke.

Hajók és légijárművek zár alá vételére különleges szabályok vonatkoznak (előzetes zár alá vételre lásd a perrendtartás 1467–1480. cikkeit, ítélet végrehajtása miatti zár alá vételre pedig a perrendtartás 1545–1559. cikkeit).

Lap tetejeLap teteje

Megj.: a bankszámlákkal kapcsolatos új jogszabályt nemrég fogadták el Belgiumban: De wet betreffende de onvatbaarheid voor beslag en de onoverdraagbaarheid van de bedragen waarvan sprake is in de artikelen 1409, 1409 bis en 1410 van het Gerechtelijk Wetboek wanneer die bedragen op een zichtrekening gecrediteerd zijn (A zár alá vétel alóli mentességekről és a perrendtartás 1409., 1409a. és 1410. cikkében említett, folyószámlához kötődő kifizetések át nem ruházhatóságáról szóló, 2004. július 2-i törvény (kihirdetve a Belgisch Staatsbladban (Hivatalos Közlöny)). Ez még nem hatályos, mert végrehajtásához királyi rendelet szükséges (lásd a törvény 5. cikkét). A jogszabály kiterjeszti a perrendtartás megfelelő cikkeiben előírt korlátozásokat és mentességeket a folyószámlákon levő pénzösszegekre.

C. Kantonnement (részleges rendezés)

Egy tárgy zár alá vétele esetén a zár alá vétel általában a tárgy egészére vonatkozik, még ha értéke meg is haladja a követelés összegét. Ez komolyan hátrányos lehet az adósra, mert a tárgy feletti rendelkezési joga teljesen megszűnik. Az ilyen hatás enyhítésére a belga jogalkotó lehetővé tette a kantonnementet: az adós letétbe helyez bizonyos összeget, és vagyonának használata újra engedélyezhető számára (lásd a perrendtartás 1403–1407. cikkeit).

Mind az előzetes zár alá vétel, mind az ítélet végrehajtása miatti zár alá vétel esetében lehetőség van részleges kifizetésre vagy a zár alá vétel alapjául szolgáló követelés, vagy maga a zár alá vétel tárgya tekintetében. Az utóbbi esetben a részleges kifizetés helyettesíti a zár alá vett vagyontárgyat, amit ezt követően visszajuttatnak az adóshoz. Ez utóbbi esetben a zár alá vett tárgyat egyszerűen elszállítják.

Lap tetejeLap teteje

3.2. Melyek a végrehajtási intézkedések következményei?

A. Zár alá vétel

A javak zár alá helyezésétől kezdve az adós elveszíti ezek felett a rendelkezési jogot. A zár alá vétel azonban nem jelent a zár alá vételt kezdeményező hitelező számára elsőbbséget élvező követelést. A rendelkezési jog elveszítése azt jelenti, hogy az adós ezeket nem értékesítheti, idegenítheti el vagy terhelheti jelzáloggal. Azonban a javak az adós birtokában maradnak. Gyakorlatilag a helyzet nem változik; a jogi helyzet azonban igen.

A rendelkezési jog elveszítése jogsértés esetén a büntetés az, hogy a zár alá vétellel érintett adós által tett lépések nem kötelezik a zár alá vételt kezdeményező hitelezőt.

A rendelkezési jog elveszítése azonban csak viszonylagos, olyan értelemben, hogy csak a zár alá vételt kezdeményező hitelezőre alkalmazandó. A többi igényjogosultnak igazodnia kell az adós vagyoni eszközeiben bekövetkező változásokhoz. Azonban számukra egyszerű dolog egy már megítélt zár alá vételhez csatlakozni.

A rendelkezési jog megszűnése a vagyontárgyak értékesítési folyamatának első szakasza. A javakkal a bíróság rendelkezik. Az ítélet végrehajtása miatti zár alá vétel így elsőfokon előzetes funkcióval bír.

B. Harmadik fél birtokában levő követelések zár alá vétele

A zár alá vétel ezen formája a zár alá vett teljes követelés feletti rendelkezési jog megszűnésével jár, a zár alá vétel alapjául szolgáló követelés értékétől függetlenül. A zár alá vett javakkal rendelkező harmadik fél részleges kifizetést (kantonneren) eszközölhet. A követelést csökkentő intézkedések nem hajthatók végre a zár alá vételt kezdeményező hitelezővel szemben. A harmadik fél birtokában levő követelések zár alá vétele kézbesítését követően nincs mód az ügy eltérő rendezésére a zár alá vétellel érintett adós és a zár alá vett javakkal rendelkező harmadik fél között.

Lap tetejeLap teteje

3.3. Mi ezen intézkedések időbeli hatálya?

A. Előzetes zár alá vétel

Az előzetes zár alá vétel három évig érvényes. Ingóság zár alá vétele és harmadik fél birtokában levő követelések zár alá vétele esetén a három éves időszak a végzés időpontjával kezdődik (a perrendtartás 1425. és1458. cikke). Ingatlan zár alá vétele esetében a jelzálog-nyilvántartásba történő bejegyzés időpontja jelenti a három éves időszak kezdetét (a perrendtartás 1436. cikke).

Ez az időszak meghosszabbítható megalapozott indokkal (a perrendtartás 1426., 1459. és 1437. cikke).

B. Ítélet végrehajtása miatti zár alá vétel

Ítélet végrehajtása miatti zár alá vétel esetén csak a zár alá vételt megelőző meghagyás érvényességi időtartamának van felső korlátja. Az ilyen zár alá vétel esetén az időszak tíz év ingóság esetén (rendes időbeli korlátozás különös rendelkezések hiányában) és hat hónap ingatlan esetén (a perrendtartás 1567. cikke). Hajók zár alá vételére az időszak egy év (a perrendtartás 1549. cikke).

4. Lehet-e fellebbezni ilyen intézkedést előíró határozat ellen?

A. Előzetes zár alá vétel

Ha a zár alá vételt elrendelő bíró elutasítja az előzetes zár alá vételre vonatkozó engedély kiadását, a felperes (vagyis az igényjogosult) a döntés ellen fellebbezést nyújthat be a fellebbviteli bíróságon. Ez ex parte eljárás. Ha a zár alá vételt a fellebbezéskor engedélyezik, az adósnak jogában áll a döntés ellen harmadik fél jogorvoslatával élnie (lásd a perrendtartás 1419. cikkét).

Lap tetejeLap teteje

Ha a zár alá vételt elrendelő bíró engedélyezi az előzetes zár alá vételt, az adós vagy az érdekelt felek a döntés ellen harmadik személy jogorvoslatával élhetnek. Az erre előírt határidő egy hónap, és az eljárást a határozatot kibocsátó bíróságnál kezdeményezik. A bíróság kontradiktórius eljárásban határoz.9 A harmadik személy jogorvoslata rendesen nem jár felfüggesztő hatállyal (lásd a perrendtartás 1419. és 1033. cikkét).

Amennyiben az előzetes zár alá vétel bírói engedély nélkül is kezdeményezhető, az adós ez ellen fellebbezhet a zár alá vételt elrendelő bíróhoz a zár alá vétel megszüntetéséért benyújtott kérelemmel (a perrendtartás 1420. cikke). Ez a zár alá vétel óvására vonatkozó eljárás, és előzetes eljárásként kezelik, szükség esetén büntetés megfizetésének kirovásával együtt. A követelés alapja sürgősség hiánya is lehet (Semmítőszék, 1984. szeptember 14., a Semmítőszék ítélete, 1984–85, 87.).

A körülmények változása esetén vagy a zár alá vétellel érintett adós (valamennyi félnek a zár alá vételt elrendelő bíró elé történő idézésével) vagy a zár alá vételt kezdeményező hitelező (vagy közvetítő) (kérelem útján) kérelmezheti a zár alá vételt elrendelő bírónál a zár alá vétel módosítását vagy visszavonását.

B. Ítélet végrehajtása miatti zár alá vétel

Az adós a fizetési meghagyással szemben óvást nyújthat be, annak érvényességét megkérdőjelezve. Ennek megtételére nincs jogszabályban előírt határidő, és az óvás nem bír felfüggesztő hatállyal. Az óvás alapjai lehetnek eljárási alaki hibák és türelmi időszakra megítélésére vonatkozó kérelem (ha a végrehajtható jogcím közjegyzői okirat).

Az adósok óvást nyújthatnak be a zár alá vételt elrendelő bírónál javaik értékesítésével szemben, de ennek az óvásnak sincs felfüggesztő hatálya.

A zár alá vételt kezdeményező hitelezőtől eltérő igényjogosultak óvással élhetnek az értékesítési árral szemben, de magával az értékesítéssel nem.

Önmagát a zár alá vett javak tulajdonosának állító harmadik fél szintén benyújthat óvást a zár alá vételt elrendelő bírónál (a perrendtartás 1514. cikke). Ez felfüggesztő hatállyal bír.

További információk

1 Ingó, illetve ingatlan javak zár alá vétele.

2 Bíróság által hozott ítéletek.

3 Általában közjegyző által kibocsátott okirat.

4 Az első másolat. Az ítélet végrehajtását kérelmező fél egyetlen hiteles másolatot kap. Ezt a hivatal díj megfizetése ellenében bocsátja ki.

5 Az ítélet vagy a közjegyzői okirat eredeti példánya. Csak nagyon sürgős esetekben.

6 Az 1993. augusztus 9-i királyi rendelet, Belgisch Staatsblad (Hivatalos Közlöny), 1993. augusztus 9. (www.just.fgov.be Deutsch - français - Nederlands):

„Mi, II. Albert, a belgák királya,

 Tudatjuk mindenkivel, akit most és a jövőben illet, hogy:

Elrendeljük és megparancsoljuk, hogy valamennyi erre utasított végrehajtó hajtsa végre ezt az ítéletet, büntetést, határozatot, végzést vagy okiratot;

Az elsőfokú bíróságokon főügyészeink és ügyészeink ezt tartassák be és a hatóságok valamennyi vezetője és tisztviselője ebben nyújtson segítséget, amennyiben a törvény így rendelkezik;

Fentiek hiteléül ezt az ítéletet, büntetést, határozatot, végzést vagy okiratot aláírják és ellátják a bíróság vagy a közjegyző pecsétjével.”

7 Az ítélet vagy közjegyzői okirat végrehajtásával kapcsolatos eljárások során a végrehajtó a zár alá vételt elrendelő bírónak felel. Etikai kérdésekben a főügyészi szolgálatnak és a végrehajtói kamara regionális szervezetének felelős.

8 A javak helye szerinti nyilvántartás (a perrendtartás 1565. cikke). A nyilvántartás tájékoztatást ad az ingatlanról, például az ingatlannal kapcsolatos jogokról, az ingatlanra bejegyzett jelzálogról.

9 vagyis valamennyi, az esetben érintett fél megjelenik.

« Ítéletek végrehajtása - Általános információk | Belgium - Általános információk »

Lap tetejeLap teteje

Utolsó frissítés: 31-05-2006

 
  • Közösségi jog
  • Nemzetközi jog

  • Belgium
  • Bulgária
  • Csehország
  • Dánia
  • Németország
  • Észtország
  • Írország
  • Görögország
  • Spanyolország
  • Franciaország
  • Olaszország
  • Ciprus
  • Lettország
  • Litvánia
  • Luxembourg
  • Magyarország
  • Málta
  • Hollandia
  • Ausztria
  • Lengyelország
  • Portugália
  • Románia
  • Szlovénia
  • Szlovákia
  • Finnország
  • Svédország
  • Egyesült királyság