Jogrend
Igazságügyi szervezet
Jogi hivatások
Jogsegély
Bíróságok hatásköre és illetékessége
Bírósághoz fordulás
Eljárási határidők
Alkalmazható jog
Iratok kézbesítése
Bizonyítás felvétele és bizonyítási eszközök
Ideiglenes és biztonsági intézkedések
Ítéletek végrehajtása
Egyszerűsített és gyorsított eljárások
Válás
Szülői felelősség
Tartási igények
Fizetőképtelenség
Alternatív vitarendezési szabályok
Bűncselekmények áldozatainak kártalanítása
Automatikus feldolgozás
Csak egyféle válási mód létezik. Ezt alkalmazzák, tekintet nélkül arra, hogy a házastársak ezzel egyetértenek, avagy sem. Bizonyos feltételek mellett a válást hat hónapos gondolkodási idő kell, hogy megelőzze. Ez azon esetben van így, amennyiben:
Bizonyos kivételes esetekben viszont azon házastársak is, melyekre a fenti feltételek érvényesek, jogosultak az elválásra az említett hat hónapos gondolkodási idő nélkül. Ez azon esetekben van így, ha a házastársak már két éve külön élnek, ha annak ellenére kötöttek házasságot, hogy rokonok egyenes rokoni kapcsolatban vagy édes testvérek, illetve ha annak ellenére kötöttek házasságot, hogy a férj már nős, illetve a feleség férjezett volt, illetve ha a házastársak egyike jegyzett élettársi kapcsolatban élt s ezen előző házasság vagy élettársi kapcsolat nem lett érvénytelenítve. Ezen esetekben a válási eljárást akár nyilvános ügyész is vezetheti.
A férjnek vagy a feleségnek mindig van joga határozatot kapni a válásról és ehhez nem kell semmilyen különleges okot felhozni a válási kérvényükben.
Ha a házastársak egyike a házasság megkötésekor vagy a házasság folyamán felvette társának a vezetéknevét, joga van ahhoz, hogy újra azt a vezetéknevet használja, amelyet utoljára házasságon kívül használt.
A válás után a házastársak vagyona szétosztódik köztük. Alapszabály, hogy a vagyon egyenlő arányban osztódik szét. Meg kell jegyezni, hogy a kérdés, hogy a házastársak közül ki okozta a házasság szétesését, a vagyonelosztás szempontjából teljesen lényegtelen.
Elválás után a házastársaknak továbbra is megmarad gyermekeikről való közös gondoskodás kötelessége. Ezen közös gondoskodást a bíróság megszüntetheti
Ha mindkét házastárs kérvényezi a gyermek közös gondozásának megszüntetését, a bíróságnak meg kell felelni kérelmüknek.
Mindkét szülő köteles saját gyermekét eltartani. Az a szülő, amelyik nem lakik együtt a gyermekkel, eltartási kötelességét úgy teljesíti, hogy a másik szülőnek tartásdíjat fizet a gyermekre.
Válás után a házastársak kötelesek saját maguk gondoskodni saját eltartásukról. Kivételt csak különleges helyzetek jelentenek, például ha a házastársak egyikének a sokéves házasság szétesése után nehézségei vannak önfenntartásával, vagy ha különleges okok merülnek fel.
A svéd jog nem tartalmaz speciális előírásokat a jogérvényes válasszal kapcsolatban.
Lásd a 4. kérdésre adott választ.
Lásd a 4. kérdésre adott választ.
A svéd jog nem tartalmaz speciális előírásokat a házasság érvénytelenítésével kapcsolatban. A házasságot két módon lehet érvényteleníteni - akkor, ha a házastársak egyike elhalálozik, vagy ha a bíróság ítéletet hoz az elválásról.
Lásd a 7. kérdésre adott választ.
Lásd a 7. kérdésre adott választ.
A házasság válással történő érvénytelenítéséről csak a bíróság hozhat ítéletet. Léteznek viszont alternatív módok a különféle kérdések megoldására, melyek a válásból kifolyólag keletkezhetnek.
A házastársak részesülhetnek ún. családi tanácsadásban, melynek az a célja, hogy a családban vagy partneri kapcsolatban való együttélésből adódó konfliktusokat megoldja. Ekképpen a házastársaknak elsősorban úgy lehet segíteni a problémák és konfliktusok megoldásában, hogy képesek legyenek továbbra is együtt élni és hogy kikerüljék a válást. Ha a szétválás már megtörtént, ehelyett a családi tanácsadás hozzájárulhat a konfliktusok mérsékléséhez és módon lehetővé teheti, hogy a felnőttek közösen el tudják látni szülői feladataikat. Családi tanácsadást nyilvános (községi/városi hivatalok, járási hivatalok) és egyházi szervek vagy pedig magántársaságok nyújthatnak. A községek/városok felelősek annak felügyeletéért, hogy családi tanácsadás legyen biztosítva mindenkinek, aki ezt igényli.
A házastársaknak továbbá joguk van ún. együttműködési megbeszélésekre. Ezen megbeszélések nem a felnőttek kapcsolatára, hanem a gyermekekre összpontosítanak. Az együttműködési megbeszélések elsősorban a gyermekgondozás, gyermek elhelyezése és a gyermekkel való találkozások kérdéseiben való megegyezésre összpontosítanak. Az együttműködési megbeszéléseket szakképzett tanácsadók vezetik. A községek/városok felelősek annak felügyeletéért, hogy ezen együttműködési megbeszélések biztosítva legyenek mindenkinek, aki ezt igényli.
Ha a házastársak változást akarnak elérni közös gyermekeik gondozásának kérdéseiben, ezt úgy érhetik el, hogy e tárgyban megállapodást kötnek, melyet ezt követően a szociális hivatal is jóváhagy. E módon oldhatóak meg a gyermek elhelyezésének és a gyermekkel való találkozásoknak a kérdései.
A válásra és a házasság érvénytelenítésére vonatkozó válaszok a 4. és a 7. számú kérdések válaszai.
Ha a házastársak válási kérelmükkel svéd bírósághoz fordulnak, az első előfeltétel, melyből kiindulnak, az elsősorban az, hogy az adott svéd bíróság kompetens legyen eljárni az adott tárgyban. Ez a feltétel magától értetődően teljesül, ha mindkét házastárs svéd állampolgár és Svédország területén élnek. A svéd bíróság még kompetens az alábbi esetekben is:
Ha egyértelmű, hogy a svéd bíróság kompetens a válás kérdésében ítéletet hozni, a tárgyban azon svéd járási bíróság jár el, melynek a körzetében van a férj vagy a feleség lakhelye. Ha a házastársak egyikének sincs Svédországban lakhelye, az üggyel a Stockholmi Járási Bíróság foglalkozik.
Két fele módon lehet a válás kérvényét benyújtani a járási bíróságra. Ha mindkét házastárs válni szeretne, közös válási kérelmet is beadhatnak. Ha csak az egyik házastárs kíván válni, a másik házastárs beidézésének kérvényét kell beadnia a járási bíróságra. Mindkét esetben mellékelni szükséges mindkét házastárs születési bizonyítványát. A születési bizonyítvány hivatalos másolatát kérvényre azon helység adóhivatala ad ki, ahol a kérvényező anyakönyvezve van. A születési bizonyítvány hivatalosan hitelesített másolata nem lehet 3 hónapnál idősebb.
Az ügyben, mely a válást és a válással összefüggő kérdéseket illeti, csak akkor ítélhető meg jogi segítség, amennyiben különleges okok merülnek fel.
A válásra és a házasság érvénytelenítésére vonatkozó válaszok a 4. és a 7. számú kérdések válaszai.
Igen, a válás megítélése ellen fellebbezni lehetséges.
Az EK Tanácsának 1347/2000, a házastársi ügyekben való döntéshozatalról, elismeréséről és jogerősségérol és a házastársak közös gyermekeivel szemben való szülői jogokról és kötelességekről szóló rendelete alapján (Brüsszeli Rendelet II.) egy tagállamban hozott ítéletet elismernek a többi tagállamban is anélkül, hogy bármilyen további speciális intézkedéseket volna szükséges alkalmazni. Léteznek bizonyos okok, melyek miatt a bíróság az ítélet elismerését elutasíthatja.
Tehát az alapszabály a Brüsszeli Rendelet II alapján az, hogy a válásról, jogérvényes válásról vagy a házasság érvénytelenítéséről más tagállamban hozott ítélet automatikusan egyenjogúsított és ugyanakkora jogi hatással bír mint a svéd bíróság ítélethozatala. És még ha ezen rendelet az automatikus elismerésből indul is ki, mégis lehetséges, hogy az érintett fél igazolást kapjon arról, hogy a külföldi bíróság ezen ítélete Svédországban elismert lesz-e avagy sem. A szükséges kérvényt a fellebbezési bíróságra (Svea hovrätt) kell benyújtani, mely ebben a fázisban anélkül foglal állást, hogy meghallgatná az alperest.
Mint az a 14. kérdésre adott válaszban van feltüntetve, a fellebbezési bírósághoz (Svea hovrätt) akkor kell fordulni, ha a házastársak egyike a Brüsszeli Rendelet II által nyújtott lehetőséget kívánja kihasználni és igazolást szeretne kapni arról, hogy a külföldi bíróság ítélete Svédországban is elismert. Ha a fellebbezési bíróság (Svea hovrätt) ezen eljárásban igazolja, hogy az adott ítélet elismert Svédország területén is, a másik félnek lehetősége van kérvényezni az ítélet újraelbírálását. A per-újrafelvételi kérvényt a fellebbezési bíróságra (Svea hovrätt) kell benyújtani, mely a további eljárásban mindkét felet meghallgatja. A fellebbezési bíróság (Svea hovrätt) ítélete ellen a per-újrafelvételi kérvény alapján később a Legfelsőbb Bíróságon lehet fellebbezni.
A válási kérvény, mellyel a svéd bíróság foglalkozik, mindig a svéd törvények (lex fori elv) alapján kerül kivizsgálásra.
Bizonyos esetekben figyelembe veszi más országok törvénykezésének tartalmát is. Ez az alábbi esetekben érvényes:
Hangsúlyozandó, hogy még azon esetekben is, melyekre érvényesek a fenti feltételek, a svéd jog tiszta alkalmazásáról van szó, de bizonyos védelemmel a válási védelemmel szemben a svéd jog alapján abban az esetben, ha a házastársaknak gyönge kapcsolatuk van Svédországgal és ehhez hozzávéve még erős indokok léteznek az ilyen ítélet meghozatala ellen.
« Válás - Általános információk | Svédország - Általános információk »
Utolsó frissítés: 03-08-2007

