Európai Bizottság > EIH > Válás > Szlovákia

Utolsó frissítés: 28-08-2006
Nyomtatható változat Kedvencek közé

Válás - Szlovákia

EJN logo

Az oldal tartalma elavult. Az eredeti nyelvi változatot frissítettük, és áthelyeztük az európai igazságügyi portálra.


A frissitett változat megtekinthetö dansk - ελληνικά - English - español - italiano - Nederlands - português - slovenčina - suomi - svenska
 

TARTALOMJEGYZÉK

1. Melyek a házasság felbontásának feltételei? 1.
2. Melyek a házasság felbontásának jogalapjai? 2.
3. Melyek a házasság felbontásának következményei az alábbiakra vonatkozóan: 3.
a) a házastársak közötti személyes kapcsolat (pl. a vezetéknév használata) a)
b) a házastársak közötti vagyonmegosztás b)
c) a házastársak kiskorú gyermekei (pl. szülői felelősség és tartásdíj követelése (Ld. „Szülői felelősség – Szlovákia”) c)
d) tartásdíj-fizetési kötelezettség a házastárs felé (ld. „Tartásdíj követelése – Szlovákia”) d)
4. Mit jelent a „különválás” jogi fogalma a gyakorlatban? 4.
5. Melyek a különválás feltételei? 5.
6. Melyek a különválás jogi következményei? 6.
7. Mit jelent a „házasság érvénytelenítésének” jogi fogalma a gyakorlatban? 7.
8. Melyek a házasság érvénytelenítésének feltételei? 8.
9. Melyek a házasság érvénytelenítésének jogi következményei? 9.
10. Létezik-e alternatív, bíróságon kívüli mód a házasság felbontásával kapcsolatos kérdések rendezésére (pl. családügyi közvetítés)? 10.
11. Hol nyújtsam be házasság felbontása / különválás/ házasság érvénytelenítése iránti kérelmemet? Milyen alaki követelményeket kell betartanom, és milyen okmányokat kell csatolnom a kérelemhez? 11.
12. Részesülhetek-e költségmentességben az eljárás költségeinek fedezésére? 12.
13. Lehet-e fellebbezni a házasság felbontása / különválás/ házasság érvénytelenítése tárgyában hozott határozat ellen? 13.
14. Mit kell tennem, ha másik tagállam bírósága által házasság felbontása / különválás/ házasság érvénytelenítése tárgyában hozott határozatot szeretnék…………-ban (az adatlapot kiadó tagállam) elismertetni? 14.
15. Melyik szlovák bírósághoz kell fordulnom, ha másik tagállam bírósága által házasság felbontása / különválás/ házasság érvénytelenítése tárgyában kiadott határozat elismerése ellen szeretnék kifogást emelni? Milyen eljárás alkalmazandó ilyen esetben? 15.
16. Melyik az alkalmazandó jog az olyan házastársak közötti bontóperben, akik nem …………..-ban (az adatlapot kiadó tagállam neve) élnek vagy állampolgárságuk különböző? 16.

 

1. Melyek a házasság felbontásának feltételei?

Bírósági határozat.

2. Melyek a házasság felbontásának jogalapjai?

A családjogi törvény 24. paragrafusa értelmében:

„-...a házasfelek közötti kapcsolat olyan súlyosan megromlott, hogy a házasság a továbbiakban már nem töltheti be társadalmi célját”

3. Melyek a házasság felbontásának következményei az alábbiakra vonatkozóan:

a) a házastársak közötti személyes kapcsolat (pl. a vezetéknév használata)

A családjogi törvény 29. paragrafusa értelmében:

„Az a házastárs, aki felvette a másik házastárs vezetéknevét, a házasság felbontásáról szóló végzés jogerőre emelkedésétől számított egy hónapon belül értesítheti az anyakönyvvezetést ellátó nemzeti bizottságot korábbi vezetéknevének ismételten történő felvételéről.”

b) a házastársak közötti vagyonmegosztás

A Polgári Törvénykönyv 148. paragrafusának (1) bekezdése értelmében:

„A közös vagyont a házasság felbontásával megosztják.”

A Polgári Törvénykönyv 149. paragrafusa értelmében:

  1. Ha a közös vagyont megosztják, a vagyonmegosztással kapcsolatos kérdéseket a 150. paragrafusban rögzített alapelveknek megfelelően kell rendezni.
  2. Ha a fenti kérdések rendezése megegyezéssel történik, a házastársak kérésre kötelesek egymás felé írásban megerősíteni a rendezés módját.
  3. Ha a fenti kérdéseket megegyezéssel nem tudják rendezni, a bíróság valamelyik házasfél kérelme alapján dönt azokról.
  4. Ha a vagyonközösség megszüntetésétől számított három éven belül nem születik egyezség a felek között, vagy ha a megszüntetéstől számított három éven belül a valamelyik házasfél által beadott kérelemre nem érkezik bírósági határozat, a megosztott ingóságokról egyezséget kell vélelmezni a felek között, amely szerint a házasfelek mindegyike kizárólagos tulajdonosként továbbra is a maga, családja és háztartása használatában tart bizonyos megosztott ingóságokat. Az egyéb ingó és ingatlan vagyon közös tulajdonúnak minősül, ahol mindkét tulajdonostárs egyenlő tulajdoni hányaddal rendelkezik. A házastársak egyéb megosztott vagyoni jogaira is ugyanez a rendelkezés alkalmazandó.

A Polgári Törvénykönyv 150. paragrafusa értelmében:

Lap tetejeLap teteje

  1. Az egyezség kiindulópontja az a vélelem, miszerint mindkét házasfél egyenlő tulajdoni hányaddal rendelkezik.
  2. (2) Az egyezségkötés során elsősorban a kiskorú gyermekek szükségleteit, valamint azt veszik figyelembe, hogy a házasfelek hogyan támogatták a családot, valamint a megosztott vagyon megszerzését és fenntartását. A vonatkozó hozzájárulás mértékének meghatározásánál a gyermekgondozást és a háztartás ellátását is figyelembe kell venni.
  3. (3) Mindegyik házastárs jogosult térítést követelni a megosztott vagyonhoz történő hozzájárulásáért, és köteles térítést adni a megosztott vagyon azon részéért, amelyet saját magánvagyonán felül használatba vett.

c) a házastársak kiskorú gyermekei (pl. szülői felelősség és tartásdíj követelése (Ld. „Szülői felelősség – Szlovákia”)

A családjogi törvény 26. paragrafusa értelmében:

„...a bíróság meghatározza a szülők gyermekükkel szembeni jogait és kötelességeit a házasság felbontását követő időszakra, különösen annak eldöntésével, hogy melyik szülőt bízzák meg a gyermek felnevelésével, és az egyes szülők mivel járuljanak hozzá a gyermek eltartásához.”

d) tartásdíj-fizetési kötelezettség a házastárs felé (ld. „Tartásdíj követelése – Szlovákia”)

A családjogi törvény 92. paragrafusa értelmében:

Lap tetejeLap teteje

„Az az elvált házastárs, aki nem tudja magát eltartani, korábbi házastársától – figyelemmel annak képességére és lehetőségeire – hozzájárulást követelhet létfenntartásához. Ha a korábbi házasfelek nem tudnak megegyezni, a tartásdíjról szóló döntést bármelyikük kérelmére a bíróság hozza meg.”

4. Mit jelent a „különválás” jogi fogalma a gyakorlatban?

A különválás jogi fogalma nem létezik a szlovák jogrendszerben.

5. Melyek a különválás feltételei?

Nincsenek.

6. Melyek a különválás jogi következményei?

7. Mit jelent a „házasság érvénytelenítésének” jogi fogalma a gyakorlatban?

A szlovák családjog különbséget tesz a matrimonium nullum és a non matrimonium között.

A családjogi törvény 17. paragrafusának (1) bekezdése értelmében:

„Az érvénytelenné nyilvánított házasság meg nem kötöttnek minősül.”

8. Melyek a házasság érvénytelenítésének feltételei?

A családjogi törvény 12. paragrafusa értelmében:

„Felmenő és lemenő ági rokonok, valamint testvérek egymással nem köthetnek házasságot; ugyanez vonatkozik az örökbefogadással létrejött családi kapcsolatokra is az örökbefogadás időtartamára.”

A családjogi törvény 13. paragrafusa értelmében:

A tizenhat évnél idősebb fiatalkorúval bírósági engedély nélkül kötött házasság érvénytelen, és az erre irányuló kérelem hiányában a bíróság köteles a házasságot érvénytelennek nyilvánítani.

Lap tetejeLap teteje

„Tizenhat éven aluli kiskorú érvényesen nem köthet házasságot.”

A családjogi törvény 14. paragrafusa értelmében:

„Ha elmebetegségben szenvedő személy bírósági engedély nélkül köt házasságot, a bíróság köteles a házasságot bármelyik házastárs kérelmére érvénytelennek nyilvánítani.”

9. Melyek a házasság érvénytelenítésének jogi következményei?

Az érvénytelennek nyilvánított házasság a házasságkötés időpontjától kezdődően érvénytelennek minősül, azonban a házasságkötés időpontjától az érvénytelenné nyilvánításig tartó időszakban fennálltnak tekintendő. Így például a „férj” apaságának vélelme a közös gyermek vonatkozásában változatlanul fennmarad.

A családjogi törvény 17. paragrafusának (1) bekezdése értelmében:

„Az érvénytelenné nyilvánított házasság meg nem kötöttnek minősül.”

10. Létezik-e alternatív, bíróságon kívüli mód a házasság felbontásával kapcsolatos kérdések rendezésére (pl. családügyi közvetítés)?

Nem

11. Hol nyújtsam be házasság felbontása / különválás/ házasság érvénytelenítése iránti kérelmemet? Milyen alaki követelményeket kell betartanom, és milyen okmányokat kell csatolnom a kérelemhez?

A polgári eljárásjogi törvénykönyv 88. paragrafusa (1) bekezdésének a) pontja értelmében:

A házasság felbontása és a házasság érvénytelenítése iránti kérelmet a házastársaknak a Szlovák Köztársaság területén lévő utolsó közös lakhelye szerinti kerületi bírósághoz kell benyújtani, ha legalább az egyik házastárs állandó lakhelye jelenleg is ott található. Ha nincs ilyen bíróság, az alperes általános bírósága, ennek hiányában pedig a felperes általános bírósága az illetékes.

Lap tetejeLap teteje

A polgári eljárásjogi törvénykönyv 42. paragrafusának (3) bekezdése értelmében:

„... A kérelemben meg kell jelölni a bíróságot, amelyhez a kérelmet intézik, a felperest, a kérelem tárgyát, az alapjául szolgáló ügyet, majd a kérelmet keltezni kell, és alá kell írni. A kérelmet az előírt számú eredeti példányban, mellékletekkel együtt kell benyújtani úgy, hogy egy példány a bíróságon maradjon, és mindegyik fél szükség esetén egy eredeti példányt kapjon.”

A polgári eljárásjogi törvénykönyv 79. paragrafusa értelmében:

„… A kérelemnek az általános kellékeken (42. paragrafus (3) bekezdés) kívül az érdekelt felek vagy jogi képviselőjük nevét, foglalkozását és állandó lakhelyét, a kritikus tények valóságnak megfelelő leírását, valamint a bizonyítékok megnevezését is tartalmaznia kell. Ha az érdekelt fél jogi személy, a kérelemnek a jogi személy azonosításához szükséges adatokat (név, cégnév és székhely) is tartalmaznia kell.”

12. Részesülhetek-e költségmentességben az eljárás költségeinek fedezésére?

Igen, a polgári eljárásjogi törvénykönyv 144. paragrafusának második mondatában meghatározott körülmények fennállása esetén.

13. Lehet-e fellebbezni a házasság felbontása / különválás/ házasság érvénytelenítése tárgyában hozott határozat ellen?

Igen.

14. Mit kell tennem, ha másik tagállam bírósága által házasság felbontása / különválás/ házasság érvénytelenítése tárgyában hozott határozatot szeretnék…………-ban (az adatlapot kiadó tagállam) elismertetni?

A Szlovák Köztársság Legfelsőbb Bírósága illetékes a házasság felbontása / házasság érvénytelenítése tárgyában kiadott határozatoknak a Szlovák Köztársaságban történő elismerésében.

15. Melyik szlovák bírósághoz kell fordulnom, ha másik tagállam bírósága által házasság felbontása / különválás/ házasság érvénytelenítése tárgyában kiadott határozat elismerése ellen szeretnék kifogást emelni? Milyen eljárás alkalmazandó ilyen esetben?

A hatályos szlovák jog szerint nincs ilyen lehetőség.

16. Melyik az alkalmazandó jog az olyan házastársak közötti bontóperben, akik nem …………..-ban (az adatlapot kiadó tagállam neve) élnek vagy állampolgárságuk különböző?

Mindkét fél lex partiae-ja alkalmazandó, azaz a házasság felbontására mindkét jogban meghatározott feltételeknek teljesülniük kell.

További információk

Ministerstvo spravodlivosti English - slovencina

« Válás - Általános információk | Szlovákia - Általános információk »

Lap tetejeLap teteje

Utolsó frissítés: 28-08-2006

 
  • Közösségi jog
  • Nemzetközi jog

  • Belgium
  • Bulgária
  • Csehország
  • Dánia
  • Németország
  • Észtország
  • Írország
  • Görögország
  • Spanyolország
  • Franciaország
  • Olaszország
  • Ciprus
  • Lettország
  • Litvánia
  • Luxembourg
  • Magyarország
  • Málta
  • Hollandia
  • Ausztria
  • Lengyelország
  • Portugália
  • Románia
  • Szlovénia
  • Szlovákia
  • Finnország
  • Svédország
  • Egyesült királyság