Európai Bizottság > EIH > Válás > Románia

Utolsó frissítés: 12-05-2009
Nyomtatható változat Kedvencek közé

Válás - Románia

EJN logo

Az oldal tartalma elavult. Az eredeti nyelvi változatot frissítettük, és áthelyeztük az európai igazságügyi portálra.


 

TARTALOMJEGYZÉK

1. Milyen feltételeknek kell teljesülniük a házasság felbontásához? 1.
2. Milyen okok vezethetnek házasság felbontásához? 2.
3. Milyen jogkövetkezményekkel jár a házasság felbontása az alábbiak vonatkozásában: 3.
a) a házastársak közötti személyes kapcsolatok (pl. családnevek)? a)
b) a házastársak közötti vagyonmegosztás? b)
c) a házastársak kiskorú gyermekei (pl. szülői felelősség és tartásdíjra való jogosultság)? (Lásd a Szülői felelősség – [Románia] témát.) c)
d) a másik házastárs felé teljesítendő tartásdíj-fizetési kötelezettség? (Lásd a Tartási jogok megállapítása – [Románia] weboldalt.) d)
4. Mit jelent a gyakorlatban a „különválás” jogi szakkifejezés? 4.
5. Milyen feltételei vannak a különválásnak? 5.
6. Milyen jogkövetkezményekkel jár a különválás? 6.
7. Mit jelent a gyakorlatban a „házasság érvénytelenítése” kifejezés? 7.
8. Milyen feltételek mellett érvényteleníthető egy házasság? 8.
9. Milyen jogkövetkezményekkel jár a házasság érvénytelenítése? 9.
10. Léteznek-e alternatív, nem bírósági eszközök a házasság felbontásával kapcsolatos kérdések bírósági eljárás mellőzésével történő megoldására? 10.
11. Hová kell benyújtanom a házasságfelbontás/a különválás/a házasság érvénytelenítése iránti keresetemet (kérelmemet)? Milyen formai előírásokat kell betartanom, és milyen iratokat kell a keresetemhez mellékelnem? 11.
12. Kaphatok-e költségmentességet az eljárás költségeinek fedezésére? 12.
13. Lehet-e fellebbezni a házasság felbontását /a különválást/a házasság érvénytelenítését kimondó határozat ellen? 13.
14. Hogyan szerezhetek érvényt másik tagállam által elismert európai uniós ország bírósága által kihirdetett házasságfelbontásra/különválásra/házasság-érvénytelenítésre vonatkozó határozatnak? 14.
15. Melyik bírósághoz kell fordulnom abban az esetben, ha kifogást kívánok emelni valamely másik tagállam által elismert európai uniós ország bírósága által kihirdetett házasságfelbontásra/különválásra/házasság-érvénytelenítésre vonatkozó határozat ellen? Milyen eljárás követendő ezekben az esetekben? 15.
16. Milyen jogot alkalmaz a házasság felbontására a bíróság olyan házastársak esetében, akik nem Romániában élnek, vagy akik eltérő állampolgárságúak? 16.

 

1. Milyen feltételeknek kell teljesülniük a házasság felbontásához?

(pl. kölcsönös megegyezéssel történő házasságfelbontás, különválás kérelmezésének lehetősége stb.)

A házasság a házastársak kölcsönös megegyezésével akkor bontható fel, ha a kereset időpontjában legalább egy éve házasok voltak, és a házasságból nem születtek gyermekek.

Kölcsönös megegyezés hiányában a házasság a házastársak egyikének kérésére a következő esetekben bontható fel:

  • a bíróság úgy ítéli meg, hogy a házasság felbontásának komoly indoka van;
  • a házastársak közötti kapcsolat megromlásának komoly indoka van;
  • a házasság felbontását kérelmező házastárs számára a házasság folytatása már nem lehetséges.

2. Milyen okok vezethetnek házasság felbontásához?

(pl. a házasság helyreállíthatatlan összeomlása, vétség, különválás)

Az esetjogban a következők minősülnek házasságfelbontási indoknak:

  • a másik féllel való együttélésnek a házastársak egyike általi indokolatlan visszautasítása, vagy a közös otthon indokolatlan elhagyása (az alperes házastársnak tulajdonítható de facto különválás);
  • a házastársak egyikének hűtlensége;
  • rossz (erkölcsi vagy fizikai) magatartás;
  • a házastársak egyikének súlyos, gyógyíthatatlan betegsége, amelyről a másik házastársnak a házasságkötés előtt nem volt tudomása, amennyiben megállapítást nyer, hogy a betegség tünetei a későbbiekben romlanak, és természetükből adódóan indokolják, hogy a felperes házastárs elutasítsa az alperes házastárssal való együttélést, mivel a házasság folytatása lehetetlenné vált.

3. Milyen jogkövetkezményekkel jár a házasság felbontása az alábbiak vonatkozásában:

a) a házastársak közötti személyes kapcsolatok (pl. családnevek)?
  • a házastársi minőség megszűnik, és mindkét elvált házastárs ismételten házasságot köthet;
  • mindkét házastárs visszatér a házasságkötés előtti nevéhez. Kivétel: a házastársak megállapodhatnak abban, hogy az a házastárs, aki a házasságkötés után felvette a másik házastárs családnevét, megtarthatja ezt a nevet a házasságfelbontást követően, amennyiben erről a bírósági határozathozatal során, nem pedig azt követően állapodnak meg;
  • a házastársak erkölcsi támogatási kötelezettsége megszűnik.
b) a házastársak közötti vagyonmegosztás?

A közös vagyon vagy a házastársak kölcsönös megegyezésével, vagy bírósági határozattal osztható fel.

Lap tetejeLap teteje

A házastársak között a megegyezés létrejöhet:

  • a bontóperi ítélet kihirdetésekor;
  • a bontóperi eljárás során, illetve a bíróság előtt vagy közokiratban;
  • közvetlenül a végleges bontóperi ítéletet követő időszakban;
  • a bontóperi ítéletnek a házassági okirat széljegyzetében történő bejegyzését követően.

Amennyiben a házastársak nem jutnak megállapodásra a közös vagyon elosztását illetően, a házasság megsemmisítését követően vagyonelosztás iránti kérelem nyújtható be a bontóperi eljárás során, az alapkereset során, vagy azt követően bármikor (mellékes vagy járulékos kereset).

A házastársaknak járó vagyonrész meghatározása a közös vagyon megszerzéséhez és fenntartásához való hozzájárulása alapján történik. A házastársak közös vagyon megszerzéséhez való hozzájárulásának meghatározásakor a feleség által végzett házimunkát és gyermeknevelést figyelembe veszik. Ez a hozzájárulás bármilyen bizonyító eszköz útján meghatározható, mivel de facto helyzetről van szó.

c) a házastársak kiskorú gyermekei (pl. szülői felelősség és tartásdíjra való jogosultság)? (Lásd a Szülői felelősség – [Románia] témát.)

A bíróság – bontóperi ítélet kihirdetésekor még abban az esetben is köteles a kiskorú gyermekek felügyeletére vonatkozó határozatot kihirdetni, ha a házastársak a gyermekfelügyeletre vonatkozóan nem nyújtottak be kifejezett kérelmet. A bíróság a kiskorú gyermekek felügyeletére vonatkozó határozatát a gyermekek érdekére alapozza. Határozatának kihirdetése előtt köteles meghallgatni a szülőket, a gyámhatóságot, valamint a 10 éves és idősebb gyermekeket. A kiskorú gyermekek felügyeletére vonatkozóan a szülők között létrejött megállapodás a bíróság számára nem kötelező.

Lap tetejeLap teteje

Ha a gyermek az egyik szülő felügyelete alatt áll, ennek a szülőnek a gyermek tekintetében szülői jogai és kötelezettségei vannak. A másik szülő fenntartja a jogot a gyermekkel való személyes kapcsolatra, valamint nevelésének és oktatásának felügyeletére, beleértve a szakképzést is.

d) a másik házastárs felé teljesítendő tartásdíj-fizetési kötelezettség? (Lásd a Tartási jogok megállapítása – [Románia] weboldalt.)

A korábbi házastárs akkor jogosult tartásdíjra, ha a házasságkötést megelőzően vagy a házasság során kialakult munkaképtelenségéből, vagy a házasság felbontását követő egy éven belül kialakult munkaképtelenségéből adódóan arra financiálisan szüksége van, amennyiben ez a munkaképtelenség a házasság felbontásával összefüggő eseményeknek tudható be.

A korábbi házastárs elveszíti a másik házastárs általi tartásdíjra való jogosultságot, ha ismételten házasságot köt.

Ha a bontóperi ítélet csak az egyik házastársat találja vétkesnek, ez a házastárs a másik házastárstól a házasság felbontását követően csak egy évig jogosult tartásdíjra, míg a másik házastárs határozatlan ideig jogosult tartásdíjra.

4. Mit jelent a gyakorlatban a „különválás” jogi szakkifejezés?

A román jogban nem létezik a „különválás” fogalma, inkább csak a „de facto különválás” fogalma.

Lap tetejeLap teteje

5. Milyen feltételei vannak a különválásnak?

6. Milyen jogkövetkezményekkel jár a különválás?

(pl. átminősíthető-e házasságfelbontássá, előfeltétele-e a házasság felbontásának?)

7. Mit jelent a gyakorlatban a „házasság érvénytelenítése” kifejezés?

A házasság érvénytelenítésére a házassági szerződés egyik jogi követelményének megsértése miatt kerül sor. Házasság csak bírósági határozattal érvényteleníthető. Az érvénytelenítésnek hatása van a múltra és a jövőre nézve is; a házasság meg nem történtnek tekintendő.

8. Milyen feltételek mellett érvényteleníthető egy házasság?

Egy házasság a házassági szerződéshez kapcsolódó jogi rendelkezések következőkben felsorolt megsértése alapján nyilvánítható érvénytelennek:

  • a házasságot a házasságkötéskor jogszabályban előírt életkorra vonatkozó rendelkezések megsértésével kötötték;
  • a házasságot olyan személy kötötte, aki már házas/férjezett volt;
  • a házasságot olyan rokonsági kapcsolatban álló személyek kötötték, akik rokonsági foka tiltja számukra a házasságkötést (az egyenes ági rokonsági kapcsolatban álló személyek közötti házasságkötés rokonsági fokuktól függetlenül tilos, illetve az oldalági rokonok közötti házasságkötés is tilos, a negyedik fokig bezárólag);
  • a házasságot örökbefogadó szülő vagy annak rokona kötötte örökbefogadott gyermekével vagy annak rokonával;
  • a házasságot mentálisan sérült személy kötötte;
  • a házasságkötés a jövőbeli házastársak hozzájárulása nélkül jött létre, vagy az ilyen hozzájárulást nem a törvényesen előírt eljárással összhangban adták meg (a házasságot az anyakönyvi hivatalban anyakönyvvezető előtt, a házastársak jelenlétében kell megkötni, akiknek a házasságkötéshez személyesen és nyilvánosan kell hozzájárulniuk);
  • az anyakönyvi hivatali tisztviselő illetékességének hiánya (a házasságkötési szertartást arra nem jogosult tisztviselő vezette);
  • a házasságkötés azonos nemű személyek között jött létre;
  • a házasságkötési tilalmak közzététele elmaradt, és a házasságkötésnél nem voltak jelen tanúk.

Egy házasság abban az esetben is érvényteleníthető, ha a hozzájárulás (kizárólag a másik házastárs személyazonosságára vonatkozó) tévedés, csalás vagy kényszer miatt érvénytelen.

Lap tetejeLap teteje

9. Milyen jogkövetkezményekkel jár a házasság érvénytelenítése?

Jogi szempontból úgy tekintendő, hogy a házastársak soha nem kötöttek házasságot. Következésképpen:

  • a házastársak visszatérnek a házasságkötés előtti nevükhöz;
  • úgy tekintendő, hogy a házastársi vagyonközösségi rendszer nem létezett, mivel a házasság érvénytelenítése visszamenőleges hatállyal bír. Amennyiben a házasságkötés időpontja és a házasság érvénytelenítésének időpontja között vagyonszerzésre került sor, az adott vagyon a két házastárs közös vagyonának minősül.
  • a házastársak között nem állhat fenn tartásdíj-fizetési kötelezettség;
  • a túlélő házastárs nem rendelkezik örökösödési jogokkal, mivel a házastársi minőség soha nem létezettnek minősül;
  • a házasság felbontása nem változtatja meg a gyermekek jogállását, akik megtartják a házasságból született gyermekkénti jogállásukat. Így, bár a házasság felbomlott, bármely, a házasság érvénytelenítéséig született vagy megfogant gyermek leszármazására ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint az érvényes házasságból született gyermekekére.

10. Léteznek-e alternatív, nem bírósági eszközök a házasság felbontásával kapcsolatos kérdések bírósági eljárás mellőzésével történő megoldására?

(pl. családügyi közvetítés)

Közvetítés – a közvetítésről és a közvetítői szakma szervezéséről szóló 192/2006. sz. törvény. Valamely bíróságnak azonban ki kell hirdetnie bontóperi ítéletet.

Lap tetejeLap teteje

11. Hová kell benyújtanom a házasságfelbontás/a különválás/a házasság érvénytelenítése iránti keresetemet (kérelmemet)? Milyen formai előírásokat kell betartanom, és milyen iratokat kell a keresetemhez mellékelnem?

A román polgári eljárásjogi törvénykönyv (Codul de procedură civilă) 607. szakaszával összhangban a házasság felbontása iránti keresetet a házastársak közös otthonának helye szerint illetékes bírósághoz kell benyújtani.

Amennyiben a házastársak nem rendelkeztek közös otthonnal, vagy a házastársak egyikének sincs már ott a lakóhelye, ahol a közös otthon volt, a keresetet az alperes lakóhelye szerint illetékes bírósághoz kell benyújtani. Amennyiben azonban az alperes nem rendelkezik romániai lakóhellyel, a keresetet a felperes lakóhelye szerint illetékes bírósághoz kell benyújtani.

A relatív semmisség, illetve az abszolút semmisség iránti kérelmet az alperes állandó lakóhelye szerint illetékes bírósághoz kell benyújtani. Amennyiben az alperes állandó lakóhelye külföldön található, vagy nem ismert az állandó lakóhelye, a keresetet az alperes tartózkodási helye szerint illetékes bírósághoz kell benyújtani, vagy amennyiben az alperesnek nem ismert a tartózkodási helye, a felperes állandó lakóhelye vagy tartózkodási szerint illetékes bírósághoz kell benyújtani.

A polgári eljárásjogi törvénykönyv szokásos rendelkezései alkalmazandók.

Lap tetejeLap teteje

12. Kaphatok-e költségmentességet az eljárás költségeinek fedezésére?

Költségmentesség szerezhető a polgári eljárásjogi törvénykönyv 74–81. szakaszában megállapított feltételekre is figyelemmel. A bírósági eljárás teljes költségére vagy a költségek egy részére az eljárás bármely szakaszában adható mentesség.

13. Lehet-e fellebbezni a házasság felbontását /a különválást/a házasság érvénytelenítését kimondó határozat ellen?

Igen. A bontóperi ítélet elleni fellebbezési idő az ítéletről szóló értesítéstől számított 30 nap.

Az érvénytelenítésről szóló ítélet elleni fellebbezési idő az ítéletről szóló értesítéstől számított 15 nap.

14. Hogyan szerezhetek érvényt másik tagállam által elismert európai uniós ország bírósága által kihirdetett házasságfelbontásra/különválásra/házasság-érvénytelenítésre vonatkozó határozatnak?

A bontóperi ítélet elismerésére alkalmazandó jogszabály a 2201/2003/EK rendelet (Brüsszel II. rendelet).

A keresetet az alperes romániai állandó lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes bírósághoz kell benyújtani. Amennyiben az alperesnek nem ismert a tartózkodási helye, a keresetet a felperes állandó lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes bírósághoz kell benyújtani.

15. Melyik bírósághoz kell fordulnom abban az esetben, ha kifogást kívánok emelni valamely másik tagállam által elismert európai uniós ország bírósága által kihirdetett házasságfelbontásra/különválásra/házasság-érvénytelenítésre vonatkozó határozat ellen? Milyen eljárás követendő ezekben az esetekben?

Keresetét közvetlenül az elismerő határozatot kihirdető bíróság feletti bírósághoz kell benyújtania. A polgári eljárásjogi törvénykönyv szokásos rendelkezései alkalmazandók.

16. Milyen jogot alkalmaz a házasság felbontására a bíróság olyan házastársak esetében, akik nem Romániában élnek, vagy akik eltérő állampolgárságúak?

(Fejtse ki az egyes tagállamokban alkalmazandó jogszabályok meghatározására vonatkozó szabályokat!)

A nemzetközi magánjog hatálya alá tartozó jogviszonyra alkalmazandó rendelkezések meghatározásához a nemzetközi magánjogi jogviszonyokról szóló 105/1992. sz. törvényre kell hivatkozni.

Ezen túlmenően a házastársak közötti személyes és vagyoni jogviszonyok a nemzeti közjog hatálya alá tartoznak. Amennyiben a házastársak eltérő állampolgárságúak, állandó lakóhelyük jogának hatálya alá tartoznak.

A nemzeti közjog vagy az állandó lakóhelyük szerint irányadó jog továbbra is alkalmazandó még abban az esetben is, ha a házastársak egyike állampolgárságot vagy lakóhelyet vált.

Amennyiben a felek eltérő állampolgárságúak, vagy eltérő az állandó lakóhelyük, a közöttük fennálló személyes és vagyonjogi viszonyokra azon állam joga az irányadó, amelyben közös lakóhelyük volt, vagy amelyben a legszorosabb közös kapcsolataikat fenntartják.

Amennyiben – a fent meghatározottak szerinti – kérdéses külföldi jog nem teszi lehetővé a házasság felbontását, vagy azt különböző feltételek mellett teszi lehetővé, a román jog alkalmazandó, ha a házasság felbontása iránti kérelem időpontjában a házastársak egyike román állampolgárságú.

További információk

Hasznos linkek:

www.just.ro română

nemzetközi igazságügyi együttműködés

« Válás - Általános információk | Románia - Általános információk »

Lap tetejeLap teteje

Utolsó frissítés: 12-05-2009

 
  • Közösségi jog
  • Nemzetközi jog

  • Belgium
  • Bulgária
  • Csehország
  • Dánia
  • Németország
  • Észtország
  • Írország
  • Görögország
  • Spanyolország
  • Franciaország
  • Olaszország
  • Ciprus
  • Lettország
  • Litvánia
  • Luxembourg
  • Magyarország
  • Málta
  • Hollandia
  • Ausztria
  • Lengyelország
  • Portugália
  • Románia
  • Szlovénia
  • Szlovákia
  • Finnország
  • Svédország
  • Egyesült királyság