Európai Bizottság > EIH > Válás > Lengyelország

Utolsó frissítés: 18-03-2008
Nyomtatható változat Kedvencek közé

Válás - Lengyelország

EJN logo

Az oldal tartalma elavult. Az eredeti nyelvi változatot frissítettük, és áthelyeztük az európai igazságügyi portálra.


 

TARTALOMJEGYZÉK

1. Melyek a házasság felbontásának feltételei? 1.
2. Melyek a házasság felbontásának jogalapjai? 2.
3. Melyek a házasság felbontásának következményei az alábbiakra vonatkozóan: 3.
a) a házastársak közötti személyes kapcsolat (pl. a vezetéknév használata)? a)
b) házastársak közötti vagyonmegosztás? b)
c) a házastársak kiskorú gyermekei (pl. szülői felelősség és tartásdíj követelése)? c)
d) tartásdíj-fizetési kötelezettség a házastárs felé? d)
4. Mit jelent a „különválás” jogi fogalma a gyakorlatban? 4.
5. Melyek a különválás feltételei? 5.
6. Melyek a különválás jogi következményei? 6.
7. Mit jelent a „házasság érvénytelenítésének” jogi fogalma a gyakorlatban? 7.
8. Melyek a házasság érvénytelenítésének feltételei? 8.
9. Melyek a házasság érvénytelenítésének jogi következményei? 9.
10. Létezik-e alternatív, bíróságon kívüli mód a házasság felbontásával kapcsolatos kérdések rendezésére? 10.
11. Hol nyújtsam be házasság felbontása/különválás/házasság érvénytelenítése iránti kérelmemet? Milyen alaki követelményeket kell betartanom, és milyen okmányokat kell csatolnom a kérelemhez? 11.
12. Részesülhetek költségmentességben az eljárás költségeinek fedezésére? 12.
13. Lehet-e fellebbezni a házasság felbontása/különválás/házasság érvénytelenítése tárgyában hozott határozat ellen? 13.
14. Mit kell tennem, ha másik tagállam bírósága által házasság felbontása/különválás/házasság érvénytelenítése tárgyában hozott határozatot szeretnék Lengyelországban elismertetni? 14.
15. Melyik bírósághoz kell fordulnom, ha másik tagállam bírósága által házasság felbontása/különválás/házasság érvénytelenítése tárgyában kiadott határozat elismerése ellen szeretnék kifogást emelni? Milyen eljárás alkalmazandó ilyen esetben? 15.
16. Melyik az alkalmazandó jog az olyan házastársak közötti bontóperben, akik nem Lengyelországban élnek vagy állampolgárságuk különböző? 16.

 

1. Melyek a házasság felbontásának feltételei?

A bíróság egy, a házasság felbontásáról szóló döntést bocsát ki, amelyben kimondja, hogy valamelyik házastárs felelős-e a házasság megromlásáért, és ha igen, melyik házastárs. A házastársak együttes kérésére a bíróság mellőzi a felelősségre vonatkozó döntést.

A házasság felbontásának nem feltétele a korábbi különválás.

2. Melyek a házasság felbontásának jogalapjai?

A házasság felbontásának jogalapja az, hogy a házasság teljesen és helyrehozhatatlanul megromlott. Mindkét feltételnek teljesülnie kell.

3. Melyek a házasság felbontásának következményei az alábbiakra vonatkozóan:

a) a házastársak közötti személyes kapcsolat (pl. a vezetéknév használata)?

A házasság felbontására vonatkozó döntés jogerőre emelkedésétől számított három hónapig az az elvált házastárs, aki vezetéknevét a házasságkötéskor megváltoztatta az okmányiroda vezetőjéhez benyújtott kérelemmel visszaváltoztathatja vezetéknevét a házasságkötés előtt viselt vezetéknevére.

Az elvált házastárs újból házasságot köthet.

b) házastársak közötti vagyonmegosztás?

A házasság házastársak általi megkötésének pillanatától a jog megállapítja a férj és a feleség közös tulajdonjogát. Ez az általuk szerzett vagyonra terjed ki (törvényi közös tulajdon). Ez a közös tulajdon a házasság végével – azaz a házasság felbontásáról szóló végső döntés hatálybalépésével – megszűnik.

Lap tetejeLap teteje

Az egyik házastárs kérelmére a bíróság a házasság felbontásáról szóló döntésben megoszthatja a közös vagyont. A házastársak által szerzett vagyon a közös tulajdonjog fennállása alatt az egyikük vagy mindkettejük által megszerzett vagyontárgyakból áll.

Mindkét házastárs azonos arányú részesedéssel rendelkezik a közös vagyonban.

Ha erre komoly indoka van, bármely házastárs kérheti a bíróságtól a közös vagyon olyan mértékben történő megosztását, amelyben az egyes házastársak hozzájárultak a vagyonszerzéshez.

Ezen túlmenően amennyiben a házastársak közös ingatlanban élnek, a bíróság a házasság felbontásáról szóló határozatában rendelkezik arról, hogy hogyan kell az ingatlant használni, amíg az elvált házastársak azt továbbra is közösen használják. A bíróság továbbá – az erre irányuló kérelemre – rendelkezhet a közös ingatlan megosztásáról vagy az ingatlant az egyik házastársnak ítélheti, ha a másik beleegyezik az ingatlan csereingatlan biztosítása nélkül történő elhagyásába.

c) a házastársak kiskorú gyermekei (pl. szülői felelősség és tartásdíj követelése)?

A házasság felbontásáról szóló döntésben a bíróság határoz a házastársak közös kiskorú gyermeke feletti szülői jogokról és arról az összegről, amelyet az egyes házastársaknak kell fizetniük a gyermekek eltartásának és taníttatásának fedezése céljából.

A bíróság a szülői jogok gyakorlását az egyik szülőre is bízhatja, a gyermek(ek)kel kapcsolatos meghatározott kötelezettségekre és jogokra korlátozva a másik szülő szülői jogait.

Lap tetejeLap teteje

d) tartásdíj-fizetési kötelezettség a házastárs felé?

Az az elvált házastárs, akiről nem állapították meg, hogy a házasság megromlásáért kizárólagosan felelős és aki anyagi nehézséggel küzd, a másik házastárstól – ésszerű szükségleteivel, valamint a másik házastárs keresőképességével és pénzügyi lehetőségeivel összhangban – tartásdíjat kérhet.

Ha a házasság felbontása a házasság megromlásáért nem felelős házastárs vagyoni helyzetében jelentős torzulást okoz, úgy az a házastárs, akinek a házasság megromlása tekintetében a kizárólagos felelősségét megállapították, köteles a nem felelős házastárs szükségleteihez szükséges pénzeszközöket biztosítani még akkor is, ha az utóbbi nincs anyagi nehézségben.

Az eltartási kötelezettség a tartásdíjban részesülő házastárs újabb házasságkötésével megszűnik. Amennyiben a tartásdíj megfizetésére kötelezett házastárs kizárólagos felelősségét nem állapították meg a házasság megromlása tekintetében, úgy a tartásdíj megfizetésére irányuló kötelezettsége a házasság felbontása után öt évvel megszűnik.

4. Mit jelent a „különválás” jogi fogalma a gyakorlatban?

Hivatalos különválás, amely a Családi és Gyámsági Törvénykönyv 61. cikkének (1)–(6) bekezdése szerinti bírósági határozat hatálya alá tartozik.

5. Melyek a különválás feltételei?

A különválás feltétele annak megállapítása, hogy a házasság teljesen megromlott.

Lap tetejeLap teteje

Ha a házastársaknak nincs közös gyermekük, a házastársak kérelmére a bíróság dönthet a különválásról.

6. Melyek a különválás jogi következményei?

A különválás jogi következményei megegyeznek a házasság felbontásáéival, a különvált házastárs azonban nem köthet új házasságot.

7. Mit jelent a „házasság érvénytelenítésének” jogi fogalma a gyakorlatban?

A „házasság érvénytelenítése” a házasság valamennyi következményének visszaható hatállyal történő törlését jelenti, az érvénytelenített házasságból született gyermekek jogállása kivételével, akik megtartják a házasságból született gyermekek jogállását.

8. Melyek a házasság érvénytelenítésének feltételei?

A házasság érvénytelenítésének okait a Családi és Gyámsági Törvénykönyv sorolja fel:

  • az egyik házastárs nem éri el a házasság vonatkozásában törvényileg előírt életkort,
  • a házastárs teljesen jogképtelen,
  • a házastárs mentálisan beteg vagy szellemileg visszamaradott,
  • a házastárs más személlyel már házasságot kötött,
  • egyenes ági vérrokonság vagy oldalági vérrokonság (testvérek, beleértve a mostohatestvéreket és a házasságon kívüli testvéreket is) vagy egyenes ági rokonság van a házastársak között,
  • örökbefogadási jogviszony áll fenn a házastársak között,
  • olyan nyilatkozat benyújtása, amely szerint a házastárs olyan állapotban kötött házasságot, amely bármely okból kifolyólag nem tette lehetővé a tudatos akaratnyilvánítást, vagy a másik fél személyazonosságára vonatkozó tévedésben volt, illetve jogellenes fenyegetés hatása alatt állt.

A fent említett okoknak a házasságkötéskor kell fennállnia.

Lap tetejeLap teteje

9. Melyek a házasság érvénytelenítésének jogi következményei?

A házasságot érvénytelenítő határozat konstitutív és harmadik személyekre nézve (erga omnes) hatályos. A jogi következményeknek két fajtája van:

  • ex tunc hatályú, azaz a házasság megkötésének időpontjára visszaható hatályú következmények, például a házastársak visszaszerzik a házasságot megelőző családi állapotukat és visszaszerzik korábbi vezetéknevüket; a házastárs és a másik házastárs családja közötti rokoni kapcsolat megszűnik, a törvényes öröklés nem lehetséges;
  • ex nunc hatályú, azaz a házasság érvénytelenítésére vonatkozó ítélet jogerőre emelkedésének pillanatában felmerülő következmények, például a vagyoni jogviszonyok tekintetében.

A házastársak jogviszonya érvénytelenítésének a házasságukból született gyermekek és a házastársak közötti vagyoni viszonyok vonatkozásában meglévő következményeire a házasság felbontását szabályozó azon jog vonatkozó rendelkezései az irányadók, amelynek értelmében a rosszhiszeműen házasságot kötő házastárs a házasság megromlásáért felelős házastársnak minősül.

10. Létezik-e alternatív, bíróságon kívüli mód a házasság felbontásával kapcsolatos kérdések rendezésére?

Lengyelországban van családi mediáció. Ennek alapvető célja a házastársak közötti konfliktusok rendezése a házasság felbontása vagy a különválás elkerülése érdekében. A mediációt általában nem kormányzati szervezetek, alapítványok vagy az egyház végzi.

Lap tetejeLap teteje

A házassági konfliktussal szembesülő házastársak számos formában kérhetnek segítséget családterapeutáktól, pszichológusoktól, pszichoterapeutáktól, segélycsoportoktól stb.

11. Hol nyújtsam be házasság felbontása/különválás/házasság érvénytelenítése iránti kérelmemet? Milyen alaki követelményeket kell betartanom, és milyen okmányokat kell csatolnom a kérelemhez?

A házasság felbontására, a különválásra vagy a házasság érvénytelenítésére irányuló kereseteket a házastársak legutolsó közös lakóhelye szerint joghatósággal rendelkező regionális bírósághoz (sąd okręgowy) kell benyújtani, amely közös lakóhely hiányában a nyilatkozatokat a felperes lakóhelye szerint joghatósággal rendelkező regionális bírósághoz kell benyújtani.

Az ilyen keresetek vonatkozásában bírósági illetéket kell fizetni. Az a fél azonban, akinek vagyoni helyzete nem teszi lehetővé az illeték megfizetését, kérheti a bíróságtól a bírósági költségek alóli teljes vagy részleges mentességet, kérheti továbbá a bíróságot, hogy a nevében való eljárás céljából hivatalból rendeljen ki ügyvédet.

A keresethez adott esetben a következőket kell csatolni: a polgári jogi jogállást igazoló dokumentumok (házassági anyakönyvi kivonat, a gyermekek születési anyakönyvi kivonata) másolatai, keresetigazolás (jövedelem), ügyvédi meghatalmazás (ha a fél úgy döntött, hogy saját ügyvédet választ) és az ügyhöz esetleg lényeges egyéb jellegű igazolások (orvosi bizonyítvány, közigazgatási határozatok stb.).

Lap tetejeLap teteje

12. Részesülhetek költségmentességben az eljárás költségeinek fedezésére?

Igen, lásd a fenti 11. pontot.

A bírósági költségek alóli teljes vagy részleges mentességet vagy ügyvéd hivatalból történő kirendelését kérő személynek a keresethez csatolnia kell egy, a bíróságtól beszerezhető megfelelő formanyomtatványon a vagyoni helyzetére vonatkozó nyilatkozatot.

13. Lehet-e fellebbezni a házasság felbontása/különválás/házasság érvénytelenítése tárgyában hozott határozat ellen?

Igen, minden ilyen esetben lehetséges másodfokú bírósághoz fellebbezni. A felek a fellebbviteli bíróságnál fellebbezhetik meg a regionális bíróság határozatait.

14. Mit kell tennem, ha másik tagállam bírósága által házasság felbontása/különválás/házasság érvénytelenítése tárgyában hozott határozatot szeretnék Lengyelországban elismertetni?

Ahhoz, hogy egy külföldi bíróság által polgári – mint például a házasság felbontásával, különválással vagy házasság érvénytelenítésével kapcsolatos – ügyben hozott határozat Lengyelországban joghatással bírjon, azt egy lengyel bíróságnak el kell ismernie.

Nem kell jogilag elismerni a külföldi állampolgárok részvételével zajló, nem pénzügyi ügyben külföldi bíróság által hozott olyan határozatot, amelyet a hatáskörrel rendelkező bíróság a nemzeti joggal összhangban bocsátott ki, kivéve, ha e határozat lesz egy házasság megkötésének alapja vagy egy anyakönyvi, földhivatali vagy más lengyel nyilvántartásba való bejegyzés alapja.

Lap tetejeLap teteje

Egy ilyen határozat elismerését bárki kérheti, akihez annak jogos érdeke fűződik.

A joghatósággal rendelkező bíróság az a regionális bíróság, amely helyi joghatósággal rendelkezne az ügy megtárgyalására. Ha a joghatóság ennek alapján nem állapítható meg, a joghatósággal rendelkező bíróság a fővárosi regionális bíróság (Varsói Regionális Bíróság).

15. Melyik bírósághoz kell fordulnom, ha másik tagállam bírósága által házasság felbontása/különválás/házasság érvénytelenítése tárgyában kiadott határozat elismerése ellen szeretnék kifogást emelni? Milyen eljárás alkalmazandó ilyen esetben?

Amennyiben egy regionális bíróság egy külföldi bíróság határozatának lengyelországbeli joghatását elismerő határozatot hozott, az ezen elismerést megtámadni kívánó személy az általános szabályok szerint nyújthat be fellebbezést.

A határozat kibocsátásától számított hét napon belül kérhető a határozat indokolásának írásba foglalása. Az írásbeli indokolás kézhezvételétől számított 14 napon belül, illetve a határozat kibocsátásától számított 21 napon belül fellebbezés nyújtható be.

Mind az indokolás iránti kérelmet, mind pedig a fellebbezést a kérdéses határozatot kibocsátó bíróságnak kell címezni. Amennyiben a fellebbező fél teljesítette az alakiságokat (pl. kifizette a fellebbezést), a bíróság – a bírósági ügyiratokkal együtt – továbbítja a fellebbezést, a fellebbviteli bírósághoz.

16. Melyik az alkalmazandó jog az olyan házastársak közötti bontóperben, akik nem Lengyelországban élnek vagy állampolgárságuk különböző?

A nemzetközi magánjogról szóló törvény értelmében a házassággal kapcsolatos ügyekre alkalmazandó jog az egyes házastársak származási országa szerinti nemzeti jog. A lengyel jog nem ismeri el a kettős állampolgárságot. Egy lengyel állampolgárt – még akkor is, ha más állampolgársággal is rendelkezik – a bíróság úgy fog kezelni, mintha kizárólag lengyel állampolgársága lenne. Ez azt jelenti, hogy egy, a házasság felbontásával, különválással vagy a házasság érvénytelenítésével kapcsolatos ügyben a bíróság a lengyel jog (Családi és Gyámsági Törvénykönyv) vonatkozó rendelkezéseit fogja figyelembe venni. Ha egy lengyel bíróság lengyel állampolgársággal nem, más állam állampolgárságával azonban rendelkező személy(ek) ügyét tárgyalja, akkor a házasság felbontására, a különválásra vagy a házasság érvénytelenítésére vonatkozóan az egyes felek nemzeti jogában meghatározott feltételeket külön-külön köteles figyelembe venni.

A nemzetközi magánjogról szóló törvényen túlmenően a házasság felbontására, a különválásra vagy a házasság érvénytelenítésére alkalmazandó jog kérdését a Lengyelország és különféle egyéb államok között létrejött kétoldalú megállapodások is szabályozzák. Az ügyben érintett személy állampolgársága a kulcsfontosságú tényező annak eldöntésekor, hogy mely ország joga alkalmazandó.

« Válás - Általános információk | Lengyelország - Általános információk »

Lap tetejeLap teteje

Utolsó frissítés: 18-03-2008

 
  • Közösségi jog
  • Nemzetközi jog

  • Belgium
  • Bulgária
  • Csehország
  • Dánia
  • Németország
  • Észtország
  • Írország
  • Görögország
  • Spanyolország
  • Franciaország
  • Olaszország
  • Ciprus
  • Lettország
  • Litvánia
  • Luxembourg
  • Magyarország
  • Málta
  • Hollandia
  • Ausztria
  • Lengyelország
  • Portugália
  • Románia
  • Szlovénia
  • Szlovákia
  • Finnország
  • Svédország
  • Egyesült királyság