Európai Bizottság > EIH > Válás > Észak-Írország

Utolsó frissítés: 17-10-2006
Nyomtatható változat Kedvencek közé

Válás - Észak-Írország

EJN logo

Az oldal tartalma elavult. Az eredeti nyelvi változatot frissítettük, és áthelyeztük az európai igazságügyi portálra.


 

TARTALOMJEGYZÉK

1. Milyen feltételeknek kell teljesülniük a házasság felbontásához? 1.
2. Milyen okok vezethetnek a házasság felbontásához? 2.
3. Milyen következményekkel jár a házasság felbontása az alábbiak vonatkozásában: 3.
a) a házastársak közötti személyes kapcsolatok? a)
b) házastársak közötti vagyonmegosztás? b)
c) a házastársak kiskorú gyermekei? c)
d) tartásdíj fizetésének kötelezettsége a másik házastárs számára d)
4. Mit jelent a gyakorlatban a „bírósági különválás” jogi szakkifejezés? 4.
5. Milyen feltételei vannak a bírósági különválásnak? 5.
6. Milyen jogkövetkezményekkel jár a bírósági különválás? 6.
7. Mit jelent a gyakorlatban a “házasság érvénytelenítése” kifejezés? 7.
8. Milyen feltételek mellett érvényteleníthető egy házasság? 8.
9. Milyen jogkövetkezményekkel jár a házasság érvénytelenítése? 9.
10. Léteznek-e alternatív, nem bírósági eszközök a házasság felbontásával kapcsolatos kérdések bírósági eljárás mellőzésével történő megoldására? 10.
11. Hova kell benyújtani a válás/bírósági különválás/házasság érvénytelenítése iránti keresetet (kérelmet)? Milyen formai előírásokat kell betartani, és milyen iratokat kell a keresethez mellékelni? 11.
12. Kaphatok-e költségmentességet az eljárás költségeinek fedezésére? 12.
13. Lehet-e fellebbezni a házasságot felbontó/bírósági különválást/házasság érvénytelenítését kimondó határozat ellen? 13.
14. Mit kell tennem egy másik tagállam bírósága által a válás/bírósági különválás/házasság érvénytelenítése tárgyában hozott határozat Észak-Írországban történő elismertetésére? 14.
15. Melyik bírósághoz kell fordulnom egy másik tagállam bírósága által a válás/bírósági különválás/házasság érvénytelenítése tárgyában hozott határozat elismerésének ellenzése céljából? Milyen eljárást kell ilyen esetekben követni? 15.
16. Milyen jogot alkalmaz a válásra a bíróság olyan házastársak esetében, akik nem Észak-Írországban élnek, vagy akik különböző állampolgárságúak? 16.

 

1. Milyen feltételeknek kell teljesülniük a házasság felbontásához?

Észak-Írországban a házasság felbontására vonatkozó joganyagot az 1978. évi (Északír) Házassági rendelet (a továbbiakban: az 1978-as rendelet) tartalmazza.

A házasság felbontását a férj vagy a feleség által a bírósághoz benyújtott írásos (kérelemnek nevezett) keresettel kérheti. A házasság felbontását kérőt kérelmezőnek, a másik felet kérelmezettnek nevezik. A kérelmezőnek kell bizonyítania, hogy a házasság helyrehozhatatlanul megromlott, és bizonyítékot kell szolgáltatnia öt tény egyikére (lásd a lenti 2. kérdést). Nem lehet házasság felbontása iránti kérelmet beadni a házasság megkötésének időpontjától számított első két éven belül. A házasság helyrehozhatatlan megromlásának bizonyítására azonban felhasználható olyan bizonyíték, ami a házasság megkötése óta eltelt e két éves időszakon belül keletkezett.

2. Milyen okok vezethetnek a házasság felbontásához?

A házasság felbontásának egyetlen oka a házasság helyrehozhatatlan megromlása. Általában a házasság helyrehozhatatlan megromlásának igazolására a kérelmezőnek a következőket kell bizonyítania:

  • a kérelmezett házasságtörést követett el. Erre a tényre nem lehet hivatkozni, ha miután a kérelmező a házasságtörésről való tudomásszerzést követően huzamosan vagy több időszakot egybevéve 6 hónapnál hosszabb ideig továbbra is a kérelmezettel együtt él;
  • a kérelmezett olyan módon viselkedett, hogy a kérelmezőtől ésszerűen nem várható el, hogy továbbra is vele éljen. E tényre nem lehet hivatkozni, ha a felek az ésszerűtlen magatartás utolsó előfordulását követően legalább 6 hónapig továbbra is együtt éltek;
  • a kérelmezett a kérelmezőt a kérelem benyújtását közvetlenül megelőző legalább kétéves egybefüggő időszakra elhagyta;
  • a kérelem benyújtását közvetlenül megelőzően a felek legalább kétéves egybefüggő időszakon át külön éltek, és a kérelmezett hozzájárul a házasságot felbontó határozat meghozatalához;
  • a felek a kérelem benyújtását közvetlenül megelőzően ötéves egybefüggő időszakon át külön éltek. A kérelmezett hozzájárulására nincsen szükség, és tiltakozhat a házasság felbontása ellen azon az alapon, hogy az komoly anyagi vagy egyéb nehézséget okozna számára.

Annak megítélésekor, hogy a kérelmezett elhagyta-e a kérelmezőt, illetve a felek folyamatosan külön éltek-e, nem kell figyelembe venni azon (összesen hat hónapot meg nem haladó) időszakokat, amelyek során a felek helyreállították együttélésüket. Az ilyen időtartamok azonban nem számítanak bele az elhagyás vagy különélés időtartamába.

back

Lap tetejeLap teteje

Ha a bíróság a bizonyítékok alapján meggyőződött arról, hogy a házasság helyrehozhatatlanul megromlott, meghozza a „nisi” határozatot (a házasság felbontásához vezető bírósági döntést).

A házasság felbontására irányuló eljárás a „nisi” határozat véglegesítésével fejeződik be. A „nisi” határozat véglegesítése iránti kérelem hat héttel és egy nappal a „nisi” határozat meghozatalát követően nyújtható be. Amennyiben 12 hónapon belül nem kérik a „nisi” határozat véglegesítését, a kérelmezőtől eskü alatti nyilatkozatot kérhetnek a késedelem magyarázatára. Meghatározott körülmények között a kérelmezett kérheti a „nisi” határozat véglegesítését. A felek a végleges határozat meghozataláig nem házasodhatnak újra.

3. Milyen következményekkel jár a házasság felbontása az alábbiak vonatkozásában:

a) a házastársak közötti személyes kapcsolatok?

Nem léteznek különös szabályok a válást követően a kapcsolatok szabályozására. Nem várják el azonban a felektől a továbbiakban az együttélést, és ha a feleség felvette férje vezetéknevét, dönthet lánykori nevének visszavételéről.

b) házastársak közötti vagyonmegosztás?

Az 1978-as rendelet messzire nyúló rendelkezéseket tartalmaz, amelyek lehetővé teszik a bíróságnak a felek vagyonáról a döntést, illetve pénzügyi viszonyaik szabályozását, mind egymás, mind a családban élő gyermekek irányában.

back

Lap tetejeLap teteje

A bíróság a házasság felbontásakor vagy azt követően az alábbiakat, vagy ezek egyikét teheti -

- időszakos fizetésre kötelezés;

- egyösszegű fizetésre kötelezés;

- vagyonmegosztás elrendelése;

- nyugdíjmegosztás elrendelése vagy nyugdíjalapok elkülönítésének elrendelése.

A határozat meghozatala előtt a bíróság az eset összes körülményét figyelembe veszi. A legfontosabb tényezőként azonban a családban élő bármely 18 év alatti gyermek jólétét mérlegelik.

c) a házastársak kiskorú gyermekei?

Mindkét szülő szülői felelőssége fennmarad a házasságból született gyermekek vonatkozásában, és továbbra is kötelezettség fogja terhelni a családban élő kiskorú gyermekek eltartásáért.

Amennyiben kiskorú (16 év alatti) gyermek, vagy 16 évnél idősebb, de valamely foglalkozás, szakma vagy hivatás elsajátítása érdekében képzésben részt vevő gyermek van, a kérelmezőnek ki kell töltenie egy formanyomtatványt (az M4-et), amely lefekteti a gyermekre vonatkozó megállapodásokat. A formanyomtatvány mindegyik felet a gyermek jövőjére vonatkozó javaslatok vonatkozásában a megegyezésre ösztönzi. Ha azonban nem érhető el megállapodás, a kérelmezettnek lehetősége lesz észrevételeket tenni a javasolt megállapodásokra, és bíróság gyakorolhatja hatásköreit az 1995. évi (Északír) Gyermekekről szóló rendelet alapján (például meghatározhatja, hogy a gyermeknek hol kell élnie).

(lásd ugyancsak a “Szülői felelősség - Egyesült Királyság” részt)

back

Lap tetejeLap teteje

d) tartásdíj fizetésének kötelezettsége a másik házastárs számára

A válással megszűnik a másik házastárs eltartásának kötelezettsége, a fizetési kötelezettség előírására vagy a váláskori vagyonmegosztásra vonatkozóan a bíróság által hozott határozat kivételével (lásd a fenti b) pontot).

(lásd ugyancsak a “Tartási igények - Egyesült Királyság“ részt)

4. Mit jelent a gyakorlatban a „bírósági különválás” jogi szakkifejezés?

A bírósági különválás iránti kérelmet akkor lehet benyújtani, ha a házasság egyik vagy másik ok miatt megromlott, de a kérelmező nem kívánja annak felbontását. Ha a kérelmező javára meghozzák a bírósági különválásról szóló határozatot, a továbbiakban nem köteles a házastársával való együttélésre. Nem házasodhatnak azonban újra össze. A bírósági különválás elrendelését követően lehet kérni a házasság felbontását.

5. Milyen feltételei vannak a bírósági különválásnak?

A bírósági különválás iránti kérelem benyújtásakor nem szükséges igazolni a házasság helyrehozhatatlan megromlását. Azonban a kérelmezőnek bizonyítania kell a fenti 2. kérdésnél felsorolt okok legalább egyikét.

back

Lap tetejeLap teteje

6. Milyen jogkövetkezményekkel jár a bírósági különválás?

A házastársaknak a továbbiakban nem kell együtt élniük. Ha hatályban van egy bírósági különválásra vonatkozó határozat, és az egyik házastárs végintézkedés hátrahagyása nélkül hal meg, vagyonát úgy osztják fel, mintha a másik házastárs már meghalt volna, így elveszik minden olyan előny, amelyben részesült volna. A bírósági különválásnál a bíróság vagyonmegosztási jogosítványai általában megegyeznek a házasság felbontásakor történő vagyonmegosztásnál tárgyalt lehetőségekkel. A bíróság azonban nem hozhat nyugdíjmegosztást elrendelő határozatot.

7. Mit jelent a gyakorlatban a “házasság érvénytelenítése” kifejezés?

Érvénytelenítő határozat meghozatalára kerül sor, amennyiben a kérelmező bizonyítja, hogy a házasság érvénytelen vagy megtámadható. Az érvénytelen házasság az, amelyet soha nem is kellett volna megkötni és amely joghatályokkal egyáltalán nem rendelkezőnek minősül. A megtámadható házasság egészen annak érvénytelenítéséig elismert házasság.

8. Milyen feltételek mellett érvényteleníthető egy házasság?

A házasság semmis és érvénytelen, ha az alábbi tények egyikét bizonyítják –

  • a felek túl közeli rokonságban állnak;
  • az egyik házasfél nem töltötte be a tizenhatodik életévét.
  • nem teljesült a házasság minden alaki előírása;
  • a házasságkötés idején a felek egyike már törvényesen házas volt;
  • a felek nem ellenkező neműek (az egyik félnek a férfi, a másiknak a női nemhez kell tartoznia);
  • Észak-Írország területén kívül kötött poligám házasság esetében, ha a házasságkötés idején a házasfelek egyike Észak-Írországban élt.

A házasság megtámadható, ha az alábbi tények egyikét bizonyítják:

back

Lap tetejeLap teteje

  • a házasságot nem hálták el, mert az egyik házastárs képtelen volt a házasság elhálására;
  • az egyik házastárs megtagadta a házasság elhálását;
  • az egyik házastárs érvényesen nem járult hozzá a házassághoz (például fenyegetés hatása alatt állt és kényszerítették a beleegyezésre, vagy tévedésben volt a szertartás jellegét illetően);
  • a házasság megkötésének időpontjában az egyik házasfél elmebetegségben szenvedett.
  • a házasság megkötésének időpontjában az egyik házasfél fertőző nemi betegségben szenvedett.
  • a házasságkötés idején a feleség már várandós volt úgy, hogy a gyermek apja nem a férj.

Ha az utolsó négy ok valamelyikére alapítják az érvénytelenítési kérelmet, azt a házasságkötéstől számított három éven belül kell megtenni. A bíróság azonban meghatározott körülmények között engedélyezheti az ezen időszakon túli kérelmet.

Ha a kérelem az utolsó két okon alapul, a kérelmezőnek bizonyítania kell, hogy a házasság megkötésekor nem tudott a betegségről vagy a terhességről.

A bíróság nem érvényteleníti a megtámadható házasságot, ha a kérelmezett igazolja, hogy –

  • a kérelmezett tudott a házasság érvényteleníthetőségéről, de úgy viselkedett, mintha ésszerűen bízott volna az érvénytelenítés kérelmezésének elmaradásában; és
  • az méltánytalan lenne.

9. Milyen jogkövetkezményekkel jár a házasság érvénytelenítése?

A házasság semmissége esetén az teljesen érvénytelen, és úgy kell kezelni, mintha soha nem létezett volna. Ha a házasság megtámadható, azt az érvénytelenítést elrendelő határozat véglegesítésének napjától kell érvénytelennek tekinteni. Az érvénytelenítést elrendelő határozat meghozatalakor a bíróság meghozhatja a fenti 3.b) kérdésnél említett határozatokat.

back

Lap tetejeLap teteje

10. Léteznek-e alternatív, nem bírósági eszközök a házasság felbontásával kapcsolatos kérdések bírósági eljárás mellőzésével történő megoldására?

Észak Írországban számos, mediációs szolgáltatásokat nyújtó ügynökség működik (például a Relate). A mediáció segíthet a válás gyakorlati vonatkozásainak intézésében, beleértve az anyagi természetű ügyek és a szülői kérdések rendezését.

11. Hova kell benyújtani a válás/bírósági különválás/házasság érvénytelenítése iránti keresetet (kérelmet)? Milyen formai előírásokat kell betartani, és milyen iratokat kell a keresethez mellékelni?

A válásra, bírósági különválásra vagy házasság érvénytelenítésére vonatkozó kérelmeket a High Court-hoz vagy a bontópereket intéző County Court-hoz kell benyújtani. Ha azonban a kérelmezett a County Court előtt benyújtott kérelemre ellenkérelmet terjeszt elő, az ügyet átteszik a High Courthoz.

A bíróságok címe és telefonszáma megtalálható a telefonkönyvben (az „Észak-írországi Bírósági Szolgálat” címszó alatt), vagy az Észak-Írországi Bírósági Szolgálat internetes oldalán English.

Az eljárás megindításához egy formanyomtatvány-készletet kell a megfelelő bíróságnak megküldeni, a következő iratokkal együtt:

  • házassági anyakönyvi kivonat eredeti példánya (nem fénymásolat), annak hiteles fordításával és a jogra vonatkozó eskü alatti nyilatkozattal együtt, ha a házasságot Észak-Írországon kívül kötötték;
  • a családban élő minden 18 év alatti gyermek születési anyakönyvi kivonatának eredeti példánya (részletes változatban, a gyermek és a szülő adatainak megadásával);
  • a kérelemben említett bármely bírósági határozat másolata;
  • a bíróság határozata alapjául szolgáló bármely megállapodás (például pénzügyek vonatkozásában) eredeti példánya és két másolata; és
  • bírósági illeték (a mindenkor érvényes illetékekről a bírósági iroda tud tájékoztatást adni).

A bírósági iroda rendelkezésre bocsátja a formanyomtatványokat, és elmagyarázza azok kitöltését. A bírósági alkalmazottak azonban nem nyújthatnak jogi tanácsot vagy nem adhatnak útmutatást a beadvány tartalmára.

back

Lap tetejeLap teteje

12. Kaphatok-e költségmentességet az eljárás költségeinek fedezésére?

Igényelhető költségmentesség. A nyújtott pénzügyi támogatás szintje azonban (ha az egyáltalán jár) a vagyoni helyzet értékelésétől függ. Még ha pénzügyileg jogosultnak is értékelnek valakit, előfordulhat, hogy hozzá kell járulnia a költségekhez. Megegyezés alapján ezt a hozzájárulást hosszabb idő alatt részletekben is vissza lehet fizetni a jogi segítséggel foglalkozó minisztériumnak. A pénzügyi jogosultsági szempontokon túlmenően meg kell felelni az érdemi vizsgálatnak is, azaz a keresetindításhoz, a védekezéshez alapos indokkal kell rendelkezni, és annak minden körülmények között ésszerűnek kell lennie.

13. Lehet-e fellebbezni a házasságot felbontó/bírósági különválást/házasság érvénytelenítését kimondó határozat ellen?

Nem lehet fellebbezést benyújtani a házasságot felbontó vagy érvénytelenítő végleges határozat ellen, ha a sérelmet szenvedett félnek lehetősége volt a „nisi” határozat elleni fellebbezésre, de azzal nem élt. A felek beleegyezésével hozott határozatokat is csak a bíróság engedélyével lehet megfellebbezni. A fellebbviteli bíróságnak egy sor hatásköre van, és az eredeti határozatot hatályában fenntarthatja, megsemmisítheti vagy megváltoztathatja.

14. Mit kell tennem egy másik tagállam bírósága által a válás/bírósági különválás/házasság érvénytelenítése tárgyában hozott határozat Észak-Írországban történő elismertetésére?

A 2000. május 29-i 1347/2000/EK tanácsi rendelet (a továbbiakban: a rendelet) kimondja, hogy a válásra, jogi különválásra (bírósági különválásra), vagy házasság érvénytelenítésére egyik tagállamban hozott határozatokat (a rendeletben meghatározott eljárásokon kívüli) külön eljárások nélkül a többi tagállamban el kell ismerni.

back

Lap tetejeLap teteje

Bármely érdekelt fél kérheti a határozat elismerését, és csak szigorúan meghatározott okok alapján lehet az elismerést megtagadni (például az elismerés megtagadható, ha a határozat a közrendbe ütközik).

Az elismerés iránti kérelmet Észak-Írországban a High Courthoz kell benyújtani.

Ha a rendeletet nem kell alkalmazni, a határozat az 1986. évi Családi jogi törvény 46. szakasza alá tartozhat, amely meghatározza a házasságot felbontó, bírósági különválást vagy házasság érvénytelenítését kimondó külföldi határozat elismerésének általános feltételeit.

A házasságot felbontó, bírósági különválást vagy házasság érvénytelenítését kimondó külföldi határozat elismerése iránti kérelmet a High Courthoz kell benyújtani. Ehhez kérelmet kell előterjeszteni, amihez csatolni kell a házasságot felbontó, bírósági különválást vagy házasság érvénytelenítését kimondó határozat másolatát.

15. Melyik bírósághoz kell fordulnom egy másik tagállam bírósága által a válás/bírósági különválás/házasság érvénytelenítése tárgyában hozott határozat elismerésének ellenzése céljából? Milyen eljárást kell ilyen esetekben követni?

Mivel a High Court foglalkozik a házasság felbontása, bírósági különválás vagy házasság érvénytelenítése elismerésével (a rendelet és az 1986. évi Családjogi törvény alapján is), a javasolt elismeréssel szemben beterjesztett bármely kifogás ügyében is ez a bíróság jár el. Az elismerés megtagadásának okait a rendelet 15. cikke és az 1986. évi Családjogi törvény 51. szakasza tartalmazza.

back

Lap tetejeLap teteje

16. Milyen jogot alkalmaz a válásra a bíróság olyan házastársak esetében, akik nem Észak-Írországban élnek, vagy akik különböző állampolgárságúak?

Amennyiben egy észak-írországi bíróság megállapítja joghatóságát a házasság felbontása, a bírósági különválás vagy a házasság érvénytelenítése intézésére, abban az esetben az északír jogot alkalmazza.

Az észak-írországi bíróságok joghatósággal rendelkeznek a házasság felbontása vagy bírósági különélés iránti kérelmekre (még ha a házasságot külföldön is kötötték) ha -

  • a bíróság a rendelet alapján rendelkezik joghatósággal; vagy
  • a rendelet alapján a szerződő államok (a rendeletben eredetileg szereplő felek vagy a rendeletet azóta elfogadott államok) bíróságai nem rendelkeznek joghatósággal, és a felek egyikének lakóhelye az eljárás megindításakor Észak-Írországban volt.

Az észak-írországi bíróságok joghatósággal rendelkeznek a házasság érvénytelenítése iránti kérelmekre (akkor is, ha a házasságot külföldön kötötték), amennyiben -

  • a bíróság a rendelet alapján rendelkezik joghatósággal; vagy
  • ha a szerződő államok bírósága nem rendelkezik joghatósággal a rendelet alapján, és az egyik házastárs -
    1. lakóhelye az eljárás megindításakor Észak-Írországban van; vagy
    2. az eljárás megindítása előtt meghalt, vagy halálakor lakóhelye Észak-Írországban volt, vagy a halálát közvetlenül megelőző egy éven keresztül szokásos tartózkodási helye Észak-Írországban volt.

További információk

  • A jogi segítségről további információk az Észak-Írországi Jogi Segítséggel Foglalkozó Minisztérium internetes oldalán English találhatók.
  • A mediációról bővebb információk elérhetők az “Relate NI” English és az “Egyesült Királyság Családjogi Mediátorainak Kollégiuma” English internetes oldalán.

« Válás - Általános információk | Egyesült királyság - Általános információk »

back

Lap tetejeLap teteje

Utolsó frissítés: 17-10-2006

 
  • Közösségi jog
  • Nemzetközi jog

  • Belgium
  • Bulgária
  • Csehország
  • Dánia
  • Németország
  • Észtország
  • Írország
  • Görögország
  • Spanyolország
  • Franciaország
  • Olaszország
  • Ciprus
  • Lettország
  • Litvánia
  • Luxembourg
  • Magyarország
  • Málta
  • Hollandia
  • Ausztria
  • Lengyelország
  • Portugália
  • Románia
  • Szlovénia
  • Szlovákia
  • Finnország
  • Svédország
  • Egyesült királyság