Európai Bizottság > EIH > Válás > Hollandia

Utolsó frissítés: 04-07-2007
Nyomtatható változat Kedvencek közé

Válás - Hollandia

EJN logo

Az oldal tartalma elavult. Az eredeti nyelvi változatot frissítettük, és áthelyeztük az európai igazságügyi portálra.


Általánosan

Majdnem minden válás esetében a bíró köteles a házastársakat elválasztani. Mivel csak az ügyvéd jogosult arra, hogy az ügyet benyújtsa a bírónak, minden esetben holland ügyvédhez szükséges fordulni. Ez a tájékoztató a holland törvénykezés általános áttekintését tartalmazza. Közelebbi információkkal ügyvéd szolgálhat.



 

TARTALOMJEGYZÉK

1. Milyenek a feltételei a válás határozatának? 1.
2. Milyen indokokat követel a törvény válás esetében? 2.
3. Milyenek a válás következményei: 3.
a) a házastársak közötti tényleges kapcsolatra a)
b) a házastársak közötti vagyonmegosztásra b)
c) a kiskorú gyermekekre (lásd a Szülői Jogok Hollandiában és a Tartásdíj Hollandiában-t is) c)
d) az elvált házastársnak való tartásdíj fizetésének kötelességére (lásd a Tartásdíj Hollandiában-t is) d)
4. Mit jelent a gyakorlatban jogérvényes elválás fogalma? 4.
5. Milyenek a jogérvényes elválás feltételei? 5.
6. Milyenek a jogérvényes elválás jogi következményei? 6.
7. Mit jelent a gyakorlatban a házasság érvénytelenítésének fogalma? 7.
8. Mely feltételeket kell teljesíteni, hogy lehetséges legyen a házasság érvénytelenné nyilvánítása? 8.
9. Mik a házasság érvénytelenítésének jogi következményei? 9.
10. Vannak alternatív lehetőségek a válással összefüggő ügyek bíróságon kívüli elrendezésére bíró jelenléte nélkül? 10.
11. Hová kell beadni a válásra/jogérvényes elválásra/házasság érvénytelenítésére vonatkozó kérvényt? Milyen formális lépéseket kell megtennem, és milyen dokumentumokat kell mellékelnem a kérvényhez? 11.
12. Kaphatok támogatást a jogi tanácsadásra fordított kiadásokra? 12.
13. Lehetséges a válás/jogérvényes elválás/házasság érvénytelenítése határozata ellen fellebbezni? 13.
14. Mit kell ahhoz tenni, hogy a más tagállamban hozott válás/jogérvényes elválás/házasság érvénytelenítésének határozata az esetemben Hollandiában érvényes legyen? 14.
15. Milyen bírósághoz kell Hollandiában fordulnom, ha kifogást akarok emelni más tagállamban hozott válás/ jogérvényes elválás/házasság érvénytelenítésének határozata ellen? Milyen eljárás vonatkozik erre az esetre? 15.
16. Milyen törvénykezést kell a válási eljárásban alkalmazni olyan házastársak esetében, akik nem élnek Hollandiában, vagy különböző állampolgársággal rendelkeznek? 16.

 

1. Milyenek a feltételei a válás határozatának?

A válást kérvényezheti mindkét házastárs közösen (közös indítványozás), de kérvényezheti csak az egyikük is (egyoldalú indítványozás).

A válást akármikor a házasság megkötése után lehet kérvényezni – nem szükséges, hogy bizonyos ideig a társak össze legyenek házasodva.

A válás bírósági határozatnak az anyakönyvi hivatal jegyzékébe való bejegyzésével történik. Ezt a bejegyzést csak akkor lehet beírni, amikor a határozat jogerőssé válik („nem lehetséges módosítást hozni ellene“). A bejegyzést az után következő 6 hónapig kell beírni, hogy határozat jogerőssé vált, különben a határozat hatása megszűnik és a bejegyzést nem lehetséges beírni. Ha a házasság külföldön volt megkötve és a külföldi házassági anyakönyvi kivonat nem volt bejegyezve a holland anyakönyvi hivatal jegyzékeibe, a (holland) válási határozatot a hágai anyakönyvi hivatal különleges jegyzékébe kell beírni.

2. Milyen indokokat követel a törvény válás esetében?

A holland jogrend egyetlen indokot ismer a válásra – a házasság tartós felbomlását. Tartós felbomlásról akkor beszélünk, ha a további együttélés elviselhetetlenné vált, miközben nem létezik semmilyen kilátás arra, hogy a rendes házastársi viszonyok megújuljanak. Egyoldalú indítványozás esetében az a fél, amelyik az indítványozást benyújtja, köteles tartós felbomlást felmutatni és bebizonyítani ezt, ha a másik fél megcáfolja. A bíró megítéli, tartós felbomlásról van e szó.

Lap tetejeLap teteje

3. Milyenek a válás következményei:

a) a házastársak közötti tényleges kapcsolatra

Hatással lehet, ha az elvált házastárs vezetéknevének használatáról van szó.

b) a házastársak közötti vagyonmegosztásra

törvényi szabályozás

A holland jogrend aránylag részletes szabályozást tartalmaz, ha a házasság ideje alatt szerzett bevételekről és vagyonról van szó. A törvényi szabályozás teljes társtulajdont tételez fel. Ebbe a társtulajdonba tartozik elvileg a házastársak egész vagyona, amit a házasság megkötése előtt, vagy a házasság ideje alatt szereztek. Mindkét házastárs vagyona egy közös vagyonná válik az ő társtulajdonukban. Szintén minden adóság, melyek a házasság megkötése előtt, vagy a házasság ideje alatt keletkeztek, elvileg ugyanebbe a társtulajdonba tartoznak, tekintet nélkül arra, hogy a házastársak melyikénél keletkezett ez az adóság. A házastársak minden egyes hitelezője az egész társtulajdonból lehet kielégítve. A társtulajdon válással szűnik meg. Akkor a társtulajdont fel kell számolni. A törvény abból indul ki, hogy mindkét házastársnak meg van a felezés joga. A házastársak eltérhetnek ettől az előírástól és a válási megállapodásban vagy a felszámolásban másképpen egyezhetnek meg.

a házassági szerződés feltételei

A házassági szerződés megkötésével a házastársak választhatnak mást, mint törvényi szabályozást. A házassági szerződés feltételei ebben az esetben szabályozzák a társtulajdon felszámoláság váláskor.

Lap tetejeLap teteje

c) a kiskorú gyermekekre (lásd a Szülői Jogok Hollandiában és a Tartásdíj Hollandiában-t is)

Szülői jogok

Válás után a szülők ugyanúgy élnek szülői jogaikkal, mint ahogy ezekkel a házasság ideje alatt éltek. Csak kivételes esetekben lehetséges a bírónál kérvényezni, hogy csak az egyik szülőnek ítélje meg a szülői jogokat. Az indítványozást mindkét szülő közösen, vagy az egyik szülő nyújthatja be. Annak a szülőnek, amelyiknek nincsenek szülői jogai, joga van találkozni a gyermekkel. Mindkét szülő (vagy csak egyikük) kérvényezheti a bírónál a kapcsolat módosítását.

Tartásdíj

Ha a szülők válás után együtt teljesítik szülői jogaikat, ez azt jelenti, hogy közösen döntenek pénzügyekben is. A bírót megkérhetik ezen megállapodások feljegyzésére. Ha közösen nem állapodnak meg, a bíró jelölheti meg a tartásdíj összegét. Ha a szülők egyike nyeri el a szülői jogokat, a bíró ezután indítványozás alapján eldönti, milyen összeggel köteles a másik szülő hozzájárulni a gyerekekre vonatkozó kiadásokhoz. A térítésekről maguknak a szülőknek kell megállapodniuk.

További információkat ebben a témában a Tartásdíj című tájékoztatóban és a Eltartásra való hozzájárulások beszedésének járási hivatalának (Landelijk Bureau Inning Onderhoudsbijdragen) honlapján találhatnak (http://www.lbio.nl/ Nederlands).

Lap tetejeLap teteje

d) az elvált házastársnak való tartásdíj fizetésének kötelességére (lásd a Tartásdíj Hollandiában-t is)

A házastársak közötti eltartási kötelesség a házasság érvénytelenítése után is tart. A válási határozatban vagy későbbi határozatban annak az elvált házastársnak, amelyiknek nincs elég bevétele saját megélhetésére való költségek fedésére, és nem képes ezeket megfelelően megszerezni, kérvényezés alapján a bíró megítélhet neki eltartásra való hozzájárulást a másik elvált házastárs terhére. Ennek megállapításában a bíró figyelembe veszi az egyik elvált házastárs szükségleteit és a másik elvált házastárs lehetőségeit (anyagi eszközeit). Ezen kívül szerepet játszhatnak más tényezők is, mint anyagiak, mint a házasság időtartama, vagy a házastársak együttélésének ideje. Ha a bíró nem határozta meg az eltartási kötelesség időtartamát, az eltartási kötelesség 12 év után megszűnik. Különleges esetekben ezt az eltartási kötelességet azon elvált házastárs indítványozása alapján, amelyik az eltartás meghosszabbítására rá van utalva, a bíró meghosszabbíthatja. Rövid gyermektelen házasság után (rövidebb, mint 5 év) az eltartási kötelesség elvileg nem tart tovább a házasság hosszánál.

Ha az (elvált) házastársak kölcsönösen megegyeznek a tartásdíjon, ezt feltüntethetik a válási megállapodásban is.

4. Mit jelent a gyakorlatban jogérvényes elválás fogalma?

A jogérvényes elválás olyan eszköz, ami lehetővé teszi a házastársak együttélésének megszakítását anélkül, hogy maga a házasság érvénytelenítve lenne. A jogérvényes elválásnak azon házastársak esetében van értelme, akik szét akarnak válni és e tény jogi következményeit rendezni akarják, de például vallási okokból érvényben akarják hagyni a házasságot. A jogérvényes elválás teret enged a kibékülésnek. Ugyanúgy „átmeneti szakaszt“ képezhet a házasság érvénytelenítésének útján.

Lap tetejeLap teteje

5. Milyenek a jogérvényes elválás feltételei?

A jogérvényes elválás egyetlen indoka a házasság tartós felbomlása.

6. Milyenek a jogérvényes elválás jogi következményei?

A jogérvényes elválás hatással van a házastársak vagyoni jogaira, gyermekekre vonatkozó jogaira (érintkezés módosítása), a tartásdíjra és a nyugdíjra. A házasság tovább érvényes marad. Viszont ha a házastársak jogérvényes elválás után teljesen válni akarnak, jogérvényes elválás utáni válást kérvényezhetnek.

Nem lehetséges akármikor benyújtani a jogérvényes elválás utáni válás indítványozását. Az érvénytelenítés közös indítványozása esetében nincs semmilyen várakozási idő. Egyoldalú indítványozás esetében a hároméves határidő van érvényben, amit a bíró egyes esetekben egy évre rövidíthet le. A hároméves határidő a jogérvényes elválás regiszterbe való bejegyzésétől számítódik.

7. Mit jelent a gyakorlatban a házasság érvénytelenítésének fogalma?

Csak bírói határozat alapján lehet a házasságot érvénytelenné nyilvánítani. A házasság érvénytelenné nyilvánítása indítványozási eljárás alapján történik. A felek között megkötött házasság tehát nem lehet törvényileg (automatikusan) érvénytelenné nyilvánítva. Ha a házasság nem lett érvénytelenné nyilvánítva, ez a házasság érvényes.

Törvény szabja meg, milyen okokból és kinek az indítványozása alapján jöhet létre a házasság érvénytelenné nyilvánítása.

Lap tetejeLap teteje

8. Mely feltételeket kell teljesíteni, hogy lehetséges legyen a házasság érvénytelenné nyilvánítása?

A törvény a házasság érvénytelenné nyilvánításának következő indokait szabja meg:

  • a felek házassági akadályok létezésének ellenére házasodtak meg (például olyan feltételek, melyek a minimális korhatárra, kiskorú házasságkötéséhez való beleegyezésre, poligámia tilalmára, rokoni viszonyra, mint házassági akadályra vonatkoznak);
  • fenyegetés vagy tévedés;
  • látszólagos házasság;
  • a házastársak egyikének lelki zavara;
  • az anyakönyvi hivatal tisztviselőjének illetéktelensége;
  • tanúk hiánya.

9. Mik a házasság érvénytelenítésének jogi következményei?

Ha a bíró érvénytelennek nyilvánította a házasságot, úgy van felfogva, hogy a házasság soha nem volt érvényes. Bizonyos körülmények között ezen szabálynak vannak kivételei. Ezen esetekben a házasság érvénytelenné nyilvánításának ugyanolyan következményei vannak, mint a válásnak. Az érvénytelenné nyilvánított házasságban született gyermekek továbbra is családjogi viszonyban vannak mindkét szülővel. A következő kivétel a jóindulatú házastársra vonatkozik, tehát arra, aki nem vette tudomásul, hogy a házasságnak voltak bizonyos hiányosságai. Ezen házastárs például kérvényezhet tartásdíjat, melyet a másik házastárs fog téríteni.

10. Vannak alternatív lehetőségek a válással összefüggő ügyek bíróságon kívüli elrendezésére bíró jelenléte nélkül?

A válási mediáció viszonylag gyakran fordul elő Hollandiában. A házastársak a mediátor, esetleg ügyvédeik segítségével a válásra és ennek következményeire vonatkozó megegyezésre akarnak jutni. Ezen megegyezéseket a válási megállapodásba jegyzik be, melynek írott dokumentum formája van. E megegyezések vonatkozhatnak például a házastársak közötti vagyonmegosztásra, eltartási kötelességre és a gyermekek gondozására. A bíró e megegyezést bejegyezheti a ítéletbe.

Lap tetejeLap teteje

Létezik a „Válásjogi ügyvédek és válási mediátorok egyesülete“ („Vereniging van Familierechtadvocaten en Scheidingsbemiddelaars“), melynek tagjai többek között válásra és tartásdíjra szakosodnak. Emellett válási mediációra is szakosodnak, és mindenre, ami ezzel összefügg.

Lásd: www.vas-scheidingsbemiddeling.nl Nederlands.

11. Hová kell beadni a válásra/jogérvényes elválásra/házasság érvénytelenítésére vonatkozó kérvényt? Milyen formális lépéseket kell megtennem, és milyen dokumentumokat kell mellékelnem a kérvényhez?

Indítványozás

A válási eljárás mindig indítványozás alapján kezdődik. Az indítványozásban fel kell tüntetni a házastársak vezeték és keresztnevét, lakhelyét vagy tartózkodási helyét. Ha a házastársaknak kiskorú gyermekei vannak, e gyermekek adatait is fel kell tüntetni.

A válási indítványozás mellett kérvényezni lehet egy vagy több mellékintézkedést. Ez a válással összefüggő indítványozás. A bíró többek között a következőkre vonatkozó mellékintézkedéseket szabhat meg:

  • kiskorú gyermekekkel kapcsolatos jogok és kiskorú gyermekekkel való érintkezés;
  • tartásdíj az egyik elvált házastárs és/vagy gyermekek javára;
  • a házastársak társvagyonának felszámolása vagy a házassági szerződésben megegyezett feltételek módosítása;
  • a házastársak lakásának kihasználása;
  • a nyugdíjak kiegyenlítése.

Ügyvédnek kell az ügyet bíróságra adni. Ha az indítványozónak Hollandiában van lakhelye, azon bíróság körzetében nyújthatja be az indítványozást, ahol az indítványozónak lakhelye van. Ha az indítványozónak nem Hollandiában van lakhelye, a másik házastársnak viszont Hollandiában van lakhelye, az indítványozást arra a bíróságra kell beküldeni, melynek körzetében van a másik házastárs lakhelye. Ha a házastársak egyikének sincs Hollandiában lakhelye, a hágai bíróságra kell benyújtani az indítványozást.

Lap tetejeLap teteje

Milyen iratokat szükséges felmutatni?

  1. mindkét házastárs lakossági jegyzék kivonatainak eredetijét (nem régebbi, mint három hónap) állampolgárság, családi állapot feltüntetésével, és ha a házastársak egyike nem holland állampolgár, akkor a Hollandiába érkezés időpontjának feltüntetésével.

    Abban az esetben, ha a házastársak egyike holland állampolgár és a házastársak másik nem holland állampolgár, fel kell tüntetni a Hollandiában való letelepedés időpontját.

  2. kiskorú gyermekek születési anyakönyvi kivonatainak eredetijét (nem régebbi három hónapnál) és
  3. házassági jegyzék kivonatának eredetijét (azon községi hivatalról, ahol a házasságot megkötötték / nem régebbi három hónapnál). Ha külföldön megkötött házasságokról van szó, elég mellékelni a házassági anyakönyvi kivonat eredetijét vagy egy régebbi kivonatot.

12. Kaphatok támogatást a jogi tanácsadásra fordított kiadásokra?

Ha az a személy, mely jogaival él, nem képes (egyáltalán) téríteni az ügyvédi költségeket, ez a személy bizonyos körülmények között jogosult lehet hozzájárulási jogi támogatásra (lásd a Jogi támogatás című honlapot is). Ezt „járulék“-nak hívjuk.

Határ közötti perek esetében, ha az indítványozónak nincs Hollandiában lakhelye, de van lakhelye az Európai Unió egyik tagállamában, ugyanúgy érvényes a hozzájárulási jogi támogatás joga. Ezt a határ közötti jogi támogatásról szóló európai utasítás taglalja (EK E. U. 2003 L 26, 2003. 1. 31.) A járulék kérvényezését Hágában a Jogi Támogatás Tanácsánál, minden tagállamban azonos példanyomtatvány alapján lehet benyújtani.

Lap tetejeLap teteje

Ha szükséges, a Tanács segítséget nyújthat az ügyvéd kiválasztásában jogi támogatás esetén. A Tanács internetes oldala: www.rvr.org Nederlands. A cím a 16., a tartásdíjról szóló pontban van feltüntetve.

Ha azon személynek, amelyik jogaival él, az EÚ-n kívül van lakhelye, bizonyos esetekben lehetséges Hollandiában jogi támogatást kapni. Ez a szerződéses ügyekre vonatkozik. Ezekre az ügyekre a következő szerződések érvényesek: Polgári eljárásról szóló hágai megállapodás 1954.-ből, Jogi támogatás kérvényezéséről szóló európai megállapodás 1977.-ből és Igazságügyhöz való nemzetközi hozzáállásról szóló hágai megállapodás 1980.-ból. Ezek a szerződések olyan módosítást tartalmaznak, melyből általánosságban egyértelmű, hogy a tagállamok polgárainak joguk van jogi támogatásra az összes tagállamban ugyanúgy, mint ezen államok saját polgárainak. Szükséges hozzá a fizetésképtelenség kijelentése illetékes hivatalban a jogaival élő személy általános tartózkodása helyében. A jogi támogatás kérvényét és ezt a kijelentést a hivatal elküldi azon állam illetékes hivatalának, ahol ezt a jogi támogatást kell nyújtani. Szintén megítélendő, hogy a kérvényezőnek van e joga díjmentes jogi támogatásra.

13. Lehetséges a válás/jogérvényes elválás/házasság érvénytelenítése határozata ellen fellebbezni?

Igen.

14. Mit kell ahhoz tenni, hogy a más tagállamban hozott válás/jogérvényes elválás/házasság érvénytelenítésének határozata az esetemben Hollandiában érvényes legyen?

Az EÚ tagállamai között 2005. március 1.-től érvényes az (EK) Tanács 2201/2003, 2003. november 27.-i a házassági ügyekben és szülői jogok és kötelességek ügyében hozott ítéletek illetékességéről és elismeréséről szóló Rendelete, mellyel a (EK) 1347/2000, röviden Brüsszel II bis Rendeletét helyettesítik. A Brüsszel II bis Rendelet szintén érvényes válás, jogérvényes elválás és házasság érvénytelenné nyilvánítása esetében. Ezen rendelet alapján a többi tagállamban (Dániát kivéve) hozott válási határozatok elismertek Hollandiában különleges eljárás nélkül (a rendelet 21. cikkelyének 1. bekezdése). Személyi állapotra vonatkozó okiratok módosítására sem szükséges különleges eljárás, például ha a házassági anyakönyvi kivonat margójára be kell jegyezni a válás tényét.

Lap tetejeLap teteje

Azon személy, melynek ezen jogi érdeke van, bírósági eljárást indíthat annak megállapítására, hogy a határozat nincs elfogadva. Erre az esetre a rendelet feltünteti az elutasítás néhány indokát – a válás elismerésének elutasítása indokait. A válás elismerése nem állhat ellentétben a közrenddel. Szintén átvizsgálandó, hogy az alperes (az a résztvevő, amelyik nem indítványozta a válást), szabályosan volt-e értesítve az eljárásról. Viszont nem szabad vizsgálni a határozat helyességét.

A rendelet alapján a azon tagállam bírója, ahol jogilag érdelelt személy kérvényére ki volt adva határozat, bizonyítványt ad ki erről a határozatról (példanyomtatvány alapján). Ebben a bizonyítványban többek között feltüntetendő, melyik tagállamból származik a határozat, továbbá feltüntetendőek a résztvevők adatai, hogy a határozat távollétben volt e kiadva, milyen határozatról van szó – válás vagy jogérvényes elválás, a határozat időpontja és a határozatot kiadó hivatal feltüntetendő.

15. Milyen bírósághoz kell Hollandiában fordulnom, ha kifogást akarok emelni más tagállamban hozott válás/ jogérvényes elválás/házasság érvénytelenítésének határozata ellen? Milyen eljárás vonatkozik erre az esetre?

Ha a személy, amelyiknek ezen jogi érdeke van, hitelesítetni kívánja, hogy a külföldi határozat nincs elismerve Hollandiában, a nem elismerés indítványozásával ahhoz a bíróhoz fordulhat, amelyik ideiglenes döntéseket hoz, tehát azon bíróság bírójához, melynek körzetében általában tartózkodik.

Lap tetejeLap teteje

16. Milyen törvénykezést kell a válási eljárásban alkalmazni olyan házastársak esetében, akik nem élnek Hollandiában, vagy különböző állampolgársággal rendelkeznek?

A válásnál alkalmazandó törvénykezés a Kolíziójogi törvény válás esetén 1. cikkelyének alapján határozandó meg. Az 1. cikkely 4. bekezdése alapján a házastársak, még ha nem is holland állampolgárok, választhatják a holland törvénykezés alkalmazását. Ezek után a bíró, anélkül, hogy szükséges lenne további lépéseket tenni, a holland törvénykezést alkalmazza. Ha a házastársak egyike a holland törvénykezést választja, a bíró alkalmazza a holland törvénykezést, de csak akkor, ha a másik házastárs ez ellen nem fellebbez.

Ha nem az alkalmazandó törvénykezés választásáról van szó, különböző lehetőségek léteznek. Ha a házastársaknak közös állampolgárságuk van, a közös nemzeti törvénykezés van alkalmazva (tehát francia házastársak válása indítványozásának esetében a francia törvénykezést alkalmazzák). Ha viszont a házastársak egyikénél hiányzik a közös állampolgárság államához való tényleges társadalmi viszony, például mert már évek óta más államban lakik és dolgozik, nem a közös nemzeti törvénykezést alkalmazzák, hanem a közös tartózkodás szokásos helyét. Ha a házastársaknak nincs közös állampolgárságuk, a közös tartózkodás szokások helyének törvénykezését alkalmazzák (például olasz-spanyol házastársak válása indítványozására, kiknek Hollandiában van lakhelyük, a holland törvénykezés alkalmazandó). Ha a házastársaknak nincs közös állampolgárságuk, sem közös tartózkodási helyük, a holland törvénykezést alkalmazzák (például belga-német házastársak válása indítványozására, ha a férjnek Hollandiában van lakhelye és a feleségnek Belgiumban, a holland törvénykezést alkalmazzák).

« Válás - Általános információk | Hollandia - Általános információk »

Lap tetejeLap teteje

Utolsó frissítés: 04-07-2007

 
  • Közösségi jog
  • Nemzetközi jog

  • Belgium
  • Bulgária
  • Csehország
  • Dánia
  • Németország
  • Észtország
  • Írország
  • Görögország
  • Spanyolország
  • Franciaország
  • Olaszország
  • Ciprus
  • Lettország
  • Litvánia
  • Luxembourg
  • Magyarország
  • Málta
  • Hollandia
  • Ausztria
  • Lengyelország
  • Portugália
  • Románia
  • Szlovénia
  • Szlovákia
  • Finnország
  • Svédország
  • Egyesült királyság