-
TÉMÁK
Jogrend- Igazságügyi szervezet
- Jogi hivatások
- Jogsegély
- Bíróságok hatásköre és illetékessége
- Bírósághoz fordulás
- Eljárási határidők
- Alkalmazható jog
- Iratok kézbesítése
- Bizonyítás felvétele és bizonyítási eszközök
- Ideiglenes és biztonsági intézkedések
- Ítéletek végrehajtása
- Egyszerűsített és gyorsított eljárások
Válás- Szülői felelősség
- Tartási igények
- Fizetőképtelenség
- Alternatív vitarendezési szabályok
- Bűncselekmények áldozatainak kártalanítása
- Automatikus feldolgozás
Válás - Málta
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
1. Melyek a házasság felbontásának feltételei?
2. Melyek a házasság felbontásának jogalapjai?
3. Melyek a házasság felbontásának következményei?
Máltán a házasság felbontása nem része a jogrendszernek. Azonban a házasságról szóló törvény 33. cikke (Málta törvényei – 255. fejezet) értelmében az érdekelt fél az állami dokumentum-nyilvántartó regisztrációs osztályán bejegyeztetheti a házasság külföldön történt felbontását, amennyiben a határozatot azon állam illetékes bírósága hozta, amelyben az eljárásban részt vevő valamelyik fél állandó lakóhelye található, vagy amelynek valamelyik fél állampolgára. Ha a házasság felbontását nyilvántartásba vették, a felek ismét köthetnek házasságot.
4. Mit jelent a „különválás” jogi fogalma a gyakorlatban?
Különválás esetén a házastársak házasok maradnak ugyan, azonban együttélési kötelezettségük megszűnik. A jogilag a különválás mellett döntő házasfeleknek két lehetőségük van: választhatják a közös megegyezéses különválást (mindkét fél egyetértésével, a családügyi bíróság jóváhagyásával), vagy dönthetnek a különválás peres úton történő érvényesítése mellett (ilyen esetben a különválást a felek vitatják; a bíróság dönt a felmerülő kérdésekről, különös tekintettel a házasság megromlásával kapcsolatos felelősségre).
5. Melyek a különválás feltételei?
A személyes különválás kizárólag valamelyik házastársnak a másikkal szemben támasztott követelése nyomán, a törvényben meghatározott esetekben (a Polgári Törvénykönyv 35–66. cikke – Málta törvényei, 16. fejezet) vagy a házastársaknak a Polgári Törvénykönyv 59. cikkében meghatározott közös megegyezésével következhet be.
Mielőtt a házaspár a különválás mellett dönt, a házasfeleknek részt kell venniük a közvetítési eljáráson, amelyet az állam ingyenesen biztosít, kivéve, ha a házaspár magánközvetítőhöz fordul. A kérelmező vagy jogi képviselője a Polgári Bíróságok nyilvántartójának családügyi osztályához írt levélben kezdeményezheti az eljárást; a levélben tájékoztatja a nyilvántartót a házaspár személyi adatairól (név, vezetéknév, cím stb.), kéri a különválási eljárás megindítását, és bejelenti, hogy a házaspár jelentkezik a közvetítési eljárásra.
Ha kijelölték a közvetítőt, rögzítik a közvetítési tárgyalás időpontját, és a házaspár maga vagy jogi képviselő kíséretében vesz részt a tárgyalásokon. A közvetítő feladata, hogy megkísérelje a házaspár békítését. Ha a békítés hiábavaló, a közvetítő közös megegyezéses különválásra biztatja a házaspárt. Ha ez a kísérlet is sikertelenül zárul, a közvetítő a bírósághoz fordul a közvetítés lezárásának engedélyezéséért.
- Közös megegyezéses különválás (a felek megállapodásával)
A felek jogi képviselőik által aláírt közös levelet nyújtanak be a Polgári Bíróság családügyi osztályához, a közjegyző pedig kihirdeti a közokiratot, amelyhez szerződéstervezetet csatolnak. A közvetítésnek egy hónapon belül meg kell kezdődnie és le is kell zárulnia. A közvetítő tájékoztatja a házaspárt, hogy közjegyző közokiratba (amely tartalmazza kívánságaikat) foglalja ügyüket, és a közokiratot ki is hirdeti. Ezt követően a közvetítő beszámolót készít, és ha a bíró meghozza a végzést, kizárólag a közjegyző veheti fel a szerződést a Családügyi Bíróságon kihirdetés céljából.
- Peres eljárás (ha a felek nem tudnak megállapodni)
Ha a közvetítő véleménye szerint a békítés, illetőleg megállapodás nem lehetséges, javasolja a közvetítési szakasz lezárását, és tájékoztatja erről a bírót. Ha a bíró végzéssel engedélyezi a közvetítés lezárását, két hónapon belül bármelyik házasfél keresetlevél benyújtásával kérheti a különválást, és az ahhoz kapcsolódó kérdések (a közös otthon megközelíthetősége, tartásdíj követelése, a gyermekek feletti gondozási és felügyeleti jog, az ingó és ingatlan vagyon elkülönítése stb.) szabályozását.
A különválás jogalapjait a Polgári Törvénykönyv (Málta törvényei – 16. fejezet) részletesen felsorolja az alábbiak szerint:
- a másik házasfél házasságtörése;
- kicsapongás, kegyetlen bánásmód, fenyegetés vagy súlyos bántalmazás a másik házasfél részéről vagy a gyermekekkel szemben; vagy
- A házastársak várhatóan már nem tudnak együtt élni, mivel a házasság helyrehozhatatlanul megromlott, feltéve, hogy a házasságkötés óta 4 év eltelt, és/vagy az egyik házasfél megfelelő indok nélkül már legalább két éve elhagyta a másikat.
A vétlen házasfél a másik féltől szerzett összes jogot és juttatást megtartja. Másrészről az a házasfél, akivel szemben a különválást kimondják, nem mentesül a másik féllel szemben fennálló tartásdíj-folyósítási kötelezettsége alól, ha bírósági végzés vagy ítélet elrendeli azt. A tartásdíj összegét a tartásdíj folyósítására kötelezett házasfél anyagi erőforrásainak, a tartásdíjat kérő házasfél szükségleteinek, valamint a házastársak egyéb körülmények (pl. a házastárs szakmai, művészeti, kereskedelmi vagy egyéb továbbképzésének, illetőleg átképzésének lehetősége, valamint annak lehetősége, hogy a házastárs jövedelemszerző tevékenységet folytasson vagy kezdjen) figyelembevételével állapítják meg. Ha a bíróság az eset körülményeinek ismeretében helyesnek ítéli, elrendelheti, hogy a másik házasfél eltartására kötelezett házastárs egyösszegű juttatást fizessen az előbbi részére, amely megfelelő idő alatt egyenlő vagy egyenlőtlen részletekben teljesíthető, vagy valamely vagyon tulajdon- vagy haszonélvezeti jogát, használati vagy tartózkodási jogát a másik házastársra átruházza a rászorultabb házastárs pénzügyi függetlenségének vagy a másik házasféltől való csekélyebb mértékű függésének megteremtése érdekében.
Ha a tartásdíj folyósítására vagy a másik házastárs szükségleteinek fedezésére kötelezett házasfél anyagi helyzetében időközben változás áll be, a bíróság bármelyik házasfél kérelmére elrendelheti a tartásdíj módosítását vagy eltörlését. Ha a másik házasfél eltartására kötelezett házastárs egyösszegű juttatás kifizetésével vagy vagyon átruházásával teljes egészében teljesíti kötelezettségét, az utóbbi tartási kötelezettsége megszűnik.
A Polgári Bíróság családügyi osztálya dönt az ügy érdemi részéről, és az ítélethozataltól számított 20 napon belül bármelyik házasfél jogosult fellebbezést benyújtani a Fellebbviteli Bíróságra.
A különválás iránt benyújtott kereset a házasfelek egyezségével hatályát veszti. Ennek ellenére, amennyiben újabb jogalap merül fel a különválásra, a kérelmező házasfél követelésének alátámasztása érdekében ismét hivatkozhat a korábbi jogalapokra.
A különválás iránt benyújtott kereset bármelyik házasfél halálával hatályát veszti, kivéve a törvényben meghatározott eseteket, amikor a különválás megítélése a vétkes fél elmarasztalását vonja maga után.
6. Melyek a különválás jogi következményei?
Ha a különválást kihirdetik (megegyezéses eljárásban – közokiratban) vagy kimondják (peres úton – bírósági ítélettel), a házaspárnak a továbbiakban már nem kell együtt élnie, azonban a hűség és a másik támogatásának kötelezettsége továbbra is fennmarad. Ez nem érinti a tartásdíjhoz való jogot, a gyermekek gondozásának és felügyeletének jogát stb., amely kérdésekről a közokiratban vagy bírósági ítéletben (amelyik rendezési megoldást a házaspár választotta) rendelkezni kell.
7. Mit jelent a „házasság érvénytelenítésének” jogi fogalma a gyakorlatban?
Ha a bíróság kimondta a házasság érvénytelenítését, ez azt jelenti, hogy a házasság a házasságkötés napjától fogva nem létezik, azonban a házasságból született gyermekek származása törvényes.
8. What are the conditions for marriage annulment?
A házasságról szóló törvény (Málta törvényei – 255. fejezet) értelmében a házasság az alábbi esetekben érvényteleníthető:
- ha 16 éven aluliak kötöttek házasságot;
- ha a szülői felügyelet vagy gyámság alatt álló felek nem rendelkeznek a felügyeletet gyakorló személy vagy a gyám hozzájárulásával, és nem rendelkeznek az általuk választott joghatóság alatt működő bíróság engedélyével;
- ha valamelyik fél gyengeelméjű (tekintet nélkül arra, hogy cselekvőképességet kizáró gondnokság alatt áll-e);
- ha a felek tiltott fokú rokoni kapcsolatban állnak egymással;
- a házasságkötést megelőző és a házasságkötésre vonatkozó, a házasságról szóló törvényben meghatározott formai előírásokat nem teljesítették vagy nem tartották be;
- ha a házasságkötés időpontjában az egyik félnek korábbi házassága fennáll;
- a felek nem különböző neműek;
- ha a házasságot nem teljesítették be;
- ha valamelyik fél beleegyezését fizikai vagy lelki erőszakkal, illetőleg fenyegetéssel kényszerítették ki;
- ha valamelyik fél beleegyezése a másik fél személyazonosságára vonatkozó tévedés miatt érvénytelen;
- ha valamelyik fél beleegyezését a másik fél bizonyos tulajdonságára vonatkozó megtévesztéssel kényszerítették ki, amely tulajdonság jellegénél fogva súlyosan megzavarhatja a házaséletet;
- ha valamelyik fél beleegyezése a házaséletről, a fél alapvető jogairól és kötelességeiről alkotott elképzelés súlyos zavara vagy olyan súlyos pszichés zavar miatt érvénytelen, amely az adott fél számára nem teszi lehetővé a házasságban fennálló alapvető kötelezettségeinek teljesítését;
- ha valamelyik fél impotens (tekintet nélkül arra, hogy abszolút vagy relatív impotenciáról van szó), de kizárólag akkor, ha az impotencia a házasságkötést megelőzően is fennállt;
- ha valamelyik fél beleegyezése magától a házasságtól, a házasélet egy vagy több alapelemétől vagy a házastársi aktustól való kifejezett tartózkodás miatt érvénytelen;
- ha valamelyik fél jövőbeni feltételtől teszi függővé beleegyezését;
- ha valamelyik fél a házasságkötéskor – akár átmeneti okból – nem rendelkezett elégséges szellemi képességgel vagy akarattal a házasságkötésbe történő beleegyezéshez.
9. Melyek a házasság érvénytelenítésének jogi következményei?
Ha a házasságot érvénytelennek nyilvánítják, az a házasságkötés napjától fogva nem létezettnek tekintendő, és a felek dolgai minden vonatkozásban visszatérnek a házasságkötést megelőző állapotba (pl. a feleség visszaveszi leánykori nevét). Azonban ez semmilyen vonatkozásban nem érinti a házasság fennállása alatt született gyermekek törvényes származását, vagy a harmadik felekkel létrejött érvényes kötelezettségeket. A tartásdíjjal kapcsolatban a házasság érvénytelenítéséért felelős házastárs öt évig köteles gondoskodni a másik házasfél eltartásáról, amely kötelezettség az utóbbi újraházasodásával megszűnik.
10. Létezik-e alternatív, bíróságon kívüli mód a házasság felbontásával kapcsolatos kérdések rendezésére?
Nincs ilyen alternatív, bíróságon kívüli mód.
11. Hol nyújtsam be házasság felbontása / különválás/ házasság érvénytelenítése iránti kérelmemet? Milyen alaki követelményeket kell betartanom, és milyen okmányokat kell csatolnom a kérelemhez?
- Házasság felbontása – nem létezik.
- Különválás
Lásd az 5. kérdésre adott választ.
Az eljárás a Polgári Bíróság nyilvántartójához írt levéllel indul. Ha a házaspár folytatni kívánja a különválás megítélése iránt indított eljárást, a folytatást engedélyező bírósági végzés keltétől számított két hónapon belül keresetlevelet kell benyújtania a Polgári Bíróság családügyi osztályára.
Az érvénytelenítés iránti kérelmet valamelyik házastárs nyújthatja be ügyvéd által ellenjegyzett keresetlevéllel a Polgári Bíróság családügyi osztályához. A keresetlevélben meg kell jelölni a jogcímet/jogalapot, amelynek alapján a kérelmező a házasság semmissé nyilvánítását kéri.
A csatolandó okiratok – a házassági anyakönyvi kivonaton kívül – a kérelem érdemi részétől függően változnak.
12. Részesülhetek-e költségmentességben az eljárás költségeinek fedezésére?
Igen, ha a fél jogsegélyre jogosult. Lásd a jogsegélyről szóló tájékoztatót.
13. Lehet-e fellebbezni a házasság felbontása / különválás/ házasság érvénytelenítése tárgyában hozott határozat ellen?
- Házasság felbontása – nem létezik.
- Különválás
Az ítélet keltétől számított 20 napon belül bármelyik fél fellebbezést nyújthat be a Fellebbviteli Bírósághoz.
- Érvénytelenítés
Az ítélet keltétől számított 20 napon belül bármelyik fél fellebbezést nyújthat be a Fellebbviteli Bírósághoz.
14. Mit kell tennem, ha másik tagállam bírósága által házasság felbontása / különválás/ házasság érvénytelenítése tárgyában kiadott határozatot szeretnék Máltán elismertetni?
Amennyiben a határozat elismertethető, a határozatot be kell jegyeztetni az állami dokumentum-nyilvántartóban.
15. Melyik máltai bírósághoz kell fordulnom, ha másik tagállam bírósága által házasság felbontása / különválás/ házasság érvénytelenítése tárgyában kiadott határozat elismerése ellen szeretnék kifogást emelni? Milyen eljárás alkalmazandó ilyen esetben?
Ha valaki külföldi határozat elismerését kívánja megtámadni, a Polgári Bíróság Első Kollégiumánál kell a bírósági ügyet benyújtania; a fellebbezés a Fellebbviteli Bíróságon történik.
16. Melyik az alkalmazandó jog az olyan házastársak közötti bontóperben, akik nem Máltán élnek vagy állampolgárságuk különböző?
Bár külföldi határozat nyilvántartásba vétele elvileg lehetséges, a máltai bíróságok előtt házasság felbontása nem kérelmezhető.
További információk
- Az Igazságügyi Minisztérium honlapja
- 
- Polgári jogi bíróságok (családügyi osztály)
(PDF File 23 KB)
« Válás - Általános információk | Málta - Általános információk »
Lap teteje
Utolsó frissítés: 07-08-2006
