Európai Bizottság > EIH > Válás > Málta

Utolsó frissítés: 07-08-2006
Nyomtatható változat Kedvencek közé

Válás - Málta

EJN logo

Az oldal tartalma elavult. Az eredeti nyelvi változatot frissítettük, és áthelyeztük az európai igazságügyi portálra.


 

TARTALOMJEGYZÉK

1. Melyek a házasság felbontásának feltételei? 1.
2. Melyek a házasság felbontásának jogalapjai? 2.
3. Melyek a házasság felbontásának következményei? 3.
4. Mit jelent a „különválás” jogi fogalma a gyakorlatban? 4.
5. Melyek a különválás feltételei? 5.
6. Melyek a különválás jogi következményei? 6.
7. Mit jelent a „házasság érvénytelenítésének” jogi fogalma a gyakorlatban? 7.
8. What are the conditions for marriage annulment? 8.
9. Melyek a házasság érvénytelenítésének jogi következményei? 9.
10. Létezik-e alternatív, bíróságon kívüli mód a házasság felbontásával kapcsolatos kérdések rendezésére? 10.
11. Hol nyújtsam be házasság felbontása / különválás/ házasság érvénytelenítése iránti kérelmemet? Milyen alaki követelményeket kell betartanom, és milyen okmányokat kell csatolnom a kérelemhez? 11.
12. Részesülhetek-e költségmentességben az eljárás költségeinek fedezésére? 12.
13. Lehet-e fellebbezni a házasság felbontása / különválás/ házasság érvénytelenítése tárgyában hozott határozat ellen? 13.
14. Mit kell tennem, ha másik tagállam bírósága által házasság felbontása / különválás/ házasság érvénytelenítése tárgyában kiadott határozatot szeretnék Máltán elismertetni? 14.
15. Melyik máltai bírósághoz kell fordulnom, ha másik tagállam bírósága által házasság felbontása / különválás/ házasság érvénytelenítése tárgyában kiadott határozat elismerése ellen szeretnék kifogást emelni? Milyen eljárás alkalmazandó ilyen esetben? 15.
16. Melyik az alkalmazandó jog az olyan házastársak közötti bontóperben, akik nem Máltán élnek vagy állampolgárságuk különböző? 16.

 

1. Melyek a házasság felbontásának feltételei?

2. Melyek a házasság felbontásának jogalapjai?

3. Melyek a házasság felbontásának következményei?

Máltán a házasság felbontása nem része a jogrendszernek. Azonban a házasságról szóló törvény 33. cikke (Málta törvényei – 255. fejezet) értelmében az érdekelt fél az állami dokumentum-nyilvántartó regisztrációs osztályán bejegyeztetheti a házasság külföldön történt felbontását, amennyiben a határozatot azon állam illetékes bírósága hozta, amelyben az eljárásban részt vevő valamelyik fél állandó lakóhelye található, vagy amelynek valamelyik fél állampolgára. Ha a házasság felbontását nyilvántartásba vették, a felek ismét köthetnek házasságot.

4. Mit jelent a „különválás” jogi fogalma a gyakorlatban?

Különválás esetén a házastársak házasok maradnak ugyan, azonban együttélési kötelezettségük megszűnik. A jogilag a különválás mellett döntő házasfeleknek két lehetőségük van: választhatják a közös megegyezéses különválást (mindkét fél egyetértésével, a családügyi bíróság jóváhagyásával), vagy dönthetnek a különválás peres úton történő érvényesítése mellett (ilyen esetben a különválást a felek vitatják; a bíróság dönt a felmerülő kérdésekről, különös tekintettel a házasság megromlásával kapcsolatos felelősségre).

Lap tetejeLap teteje

5. Melyek a különválás feltételei?

A személyes különválás kizárólag valamelyik házastársnak a másikkal szemben támasztott követelése nyomán, a törvényben meghatározott esetekben (a Polgári Törvénykönyv 35–66. cikke – Málta törvényei, 16. fejezet) vagy a házastársaknak a Polgári Törvénykönyv 59. cikkében meghatározott közös megegyezésével következhet be.

Mielőtt a házaspár a különválás mellett dönt, a házasfeleknek részt kell venniük a közvetítési eljáráson, amelyet az állam ingyenesen biztosít, kivéve, ha a házaspár magánközvetítőhöz fordul. A kérelmező vagy jogi képviselője a Polgári Bíróságok nyilvántartójának családügyi osztályához írt levélben kezdeményezheti az eljárást; a levélben tájékoztatja a nyilvántartót a házaspár személyi adatairól (név, vezetéknév, cím stb.), kéri a különválási eljárás megindítását, és bejelenti, hogy a házaspár jelentkezik a közvetítési eljárásra.

Ha kijelölték a közvetítőt, rögzítik a közvetítési tárgyalás időpontját, és a házaspár maga vagy jogi képviselő kíséretében vesz részt a tárgyalásokon. A közvetítő feladata, hogy megkísérelje a házaspár békítését. Ha a békítés hiábavaló, a közvetítő közös megegyezéses különválásra biztatja a házaspárt. Ha ez a kísérlet is sikertelenül zárul, a közvetítő a bírósághoz fordul a közvetítés lezárásának engedélyezéséért.

  1. Közös megegyezéses különválás (a felek megállapodásával)

    A felek jogi képviselőik által aláírt közös levelet nyújtanak be a Polgári Bíróság családügyi osztályához, a közjegyző pedig kihirdeti a közokiratot, amelyhez szerződéstervezetet csatolnak. A közvetítésnek egy hónapon belül meg kell kezdődnie és le is kell zárulnia. A közvetítő tájékoztatja a házaspárt, hogy közjegyző közokiratba (amely tartalmazza kívánságaikat) foglalja ügyüket, és a közokiratot ki is hirdeti. Ezt követően a közvetítő beszámolót készít, és ha a bíró meghozza a végzést, kizárólag a közjegyző veheti fel a szerződést a Családügyi Bíróságon kihirdetés céljából.

    Lap tetejeLap teteje

  2. Peres eljárás (ha a felek nem tudnak megállapodni)

    Ha a közvetítő véleménye szerint a békítés, illetőleg megállapodás nem lehetséges, javasolja a közvetítési szakasz lezárását, és tájékoztatja erről a bírót. Ha a bíró végzéssel engedélyezi a közvetítés lezárását, két hónapon belül bármelyik házasfél keresetlevél benyújtásával kérheti a különválást, és az ahhoz kapcsolódó kérdések (a közös otthon megközelíthetősége, tartásdíj követelése, a gyermekek feletti gondozási és felügyeleti jog, az ingó és ingatlan vagyon elkülönítése stb.) szabályozását.

A különválás jogalapjait a Polgári Törvénykönyv (Málta törvényei – 16. fejezet) részletesen felsorolja az alábbiak szerint:

  • a másik házasfél házasságtörése;
  • kicsapongás, kegyetlen bánásmód, fenyegetés vagy súlyos bántalmazás a másik házasfél részéről vagy a gyermekekkel szemben; vagy
  • A házastársak várhatóan már nem tudnak együtt élni, mivel a házasság helyrehozhatatlanul megromlott, feltéve, hogy a házasságkötés óta 4 év eltelt, és/vagy az egyik házasfél megfelelő indok nélkül már legalább két éve elhagyta a másikat.

A vétlen házasfél a másik féltől szerzett összes jogot és juttatást megtartja. Másrészről az a házasfél, akivel szemben a különválást kimondják, nem mentesül a másik féllel szemben fennálló tartásdíj-folyósítási kötelezettsége alól, ha bírósági végzés vagy ítélet elrendeli azt. A tartásdíj összegét a tartásdíj folyósítására kötelezett házasfél anyagi erőforrásainak, a tartásdíjat kérő házasfél szükségleteinek, valamint a házastársak egyéb körülmények (pl. a házastárs szakmai, művészeti, kereskedelmi vagy egyéb továbbképzésének, illetőleg átképzésének lehetősége, valamint annak lehetősége, hogy a házastárs jövedelemszerző tevékenységet folytasson vagy kezdjen) figyelembevételével állapítják meg. Ha a bíróság az eset körülményeinek ismeretében helyesnek ítéli, elrendelheti, hogy a másik házasfél eltartására kötelezett házastárs egyösszegű juttatást fizessen az előbbi részére, amely megfelelő idő alatt egyenlő vagy egyenlőtlen részletekben teljesíthető, vagy valamely vagyon tulajdon- vagy haszonélvezeti jogát, használati vagy tartózkodási jogát a másik házastársra átruházza a rászorultabb házastárs pénzügyi függetlenségének vagy a másik házasféltől való csekélyebb mértékű függésének megteremtése érdekében.

Lap tetejeLap teteje

Ha a tartásdíj folyósítására vagy a másik házastárs szükségleteinek fedezésére kötelezett házasfél anyagi helyzetében időközben változás áll be, a bíróság bármelyik házasfél kérelmére elrendelheti a tartásdíj módosítását vagy eltörlését. Ha a másik házasfél eltartására kötelezett házastárs egyösszegű juttatás kifizetésével vagy vagyon átruházásával teljes egészében teljesíti kötelezettségét, az utóbbi tartási kötelezettsége megszűnik.

A Polgári Bíróság családügyi osztálya dönt az ügy érdemi részéről, és az ítélethozataltól számított 20 napon belül bármelyik házasfél jogosult fellebbezést benyújtani a Fellebbviteli Bíróságra.

A különválás iránt benyújtott kereset a házasfelek egyezségével hatályát veszti. Ennek ellenére, amennyiben újabb jogalap merül fel a különválásra, a kérelmező házasfél követelésének alátámasztása érdekében ismét hivatkozhat a korábbi jogalapokra.

A különválás iránt benyújtott kereset bármelyik házasfél halálával hatályát veszti, kivéve a törvényben meghatározott eseteket, amikor a különválás megítélése a vétkes fél elmarasztalását vonja maga után.

6. Melyek a különválás jogi következményei?

Ha a különválást kihirdetik (megegyezéses eljárásban – közokiratban) vagy kimondják (peres úton – bírósági ítélettel), a házaspárnak a továbbiakban már nem kell együtt élnie, azonban a hűség és a másik támogatásának kötelezettsége továbbra is fennmarad. Ez nem érinti a tartásdíjhoz való jogot, a gyermekek gondozásának és felügyeletének jogát stb., amely kérdésekről a közokiratban vagy bírósági ítéletben (amelyik rendezési megoldást a házaspár választotta) rendelkezni kell.

Lap tetejeLap teteje

7. Mit jelent a „házasság érvénytelenítésének” jogi fogalma a gyakorlatban?

Ha a bíróság kimondta a házasság érvénytelenítését, ez azt jelenti, hogy a házasság a házasságkötés napjától fogva nem létezik, azonban a házasságból született gyermekek származása törvényes.

8. What are the conditions for marriage annulment?

A házasságról szóló törvény (Málta törvényei – 255. fejezet) értelmében a házasság az alábbi esetekben érvényteleníthető:

  • ha 16 éven aluliak kötöttek házasságot;
  • ha a szülői felügyelet vagy gyámság alatt álló felek nem rendelkeznek a felügyeletet gyakorló személy vagy a gyám hozzájárulásával, és nem rendelkeznek az általuk választott joghatóság alatt működő bíróság engedélyével;
  • ha valamelyik fél gyengeelméjű (tekintet nélkül arra, hogy cselekvőképességet kizáró gondnokság alatt áll-e);
  • ha a felek tiltott fokú rokoni kapcsolatban állnak egymással;
  • a házasságkötést megelőző és a házasságkötésre vonatkozó, a házasságról szóló törvényben meghatározott formai előírásokat nem teljesítették vagy nem tartották be;
  • ha a házasságkötés időpontjában az egyik félnek korábbi házassága fennáll;
  • a felek nem különböző neműek;
  • ha a házasságot nem teljesítették be;
  • ha valamelyik fél beleegyezését fizikai vagy lelki erőszakkal, illetőleg fenyegetéssel kényszerítették ki;
  • ha valamelyik fél beleegyezése a másik fél személyazonosságára vonatkozó tévedés miatt érvénytelen;
  • ha valamelyik fél beleegyezését a másik fél bizonyos tulajdonságára vonatkozó megtévesztéssel kényszerítették ki, amely tulajdonság jellegénél fogva súlyosan megzavarhatja a házaséletet;
  • ha valamelyik fél beleegyezése a házaséletről, a fél alapvető jogairól és kötelességeiről alkotott elképzelés súlyos zavara vagy olyan súlyos pszichés zavar miatt érvénytelen, amely az adott fél számára nem teszi lehetővé a házasságban fennálló alapvető kötelezettségeinek teljesítését;
  • ha valamelyik fél impotens (tekintet nélkül arra, hogy abszolút vagy relatív impotenciáról van szó), de kizárólag akkor, ha az impotencia a házasságkötést megelőzően is fennállt;
  • ha valamelyik fél beleegyezése magától a házasságtól, a házasélet egy vagy több alapelemétől vagy a házastársi aktustól való kifejezett tartózkodás miatt érvénytelen;
  • ha valamelyik fél jövőbeni feltételtől teszi függővé beleegyezését;
  • ha valamelyik fél a házasságkötéskor – akár átmeneti okból – nem rendelkezett elégséges szellemi képességgel vagy akarattal a házasságkötésbe történő beleegyezéshez.

9. Melyek a házasság érvénytelenítésének jogi következményei?

Ha a házasságot érvénytelennek nyilvánítják, az a házasságkötés napjától fogva nem létezettnek tekintendő, és a felek dolgai minden vonatkozásban visszatérnek a házasságkötést megelőző állapotba (pl. a feleség visszaveszi leánykori nevét). Azonban ez semmilyen vonatkozásban nem érinti a házasság fennállása alatt született gyermekek törvényes származását, vagy a harmadik felekkel létrejött érvényes kötelezettségeket. A tartásdíjjal kapcsolatban a házasság érvénytelenítéséért felelős házastárs öt évig köteles gondoskodni a másik házasfél eltartásáról, amely kötelezettség az utóbbi újraházasodásával megszűnik.

Lap tetejeLap teteje

10. Létezik-e alternatív, bíróságon kívüli mód a házasság felbontásával kapcsolatos kérdések rendezésére?

Nincs ilyen alternatív, bíróságon kívüli mód.

11. Hol nyújtsam be házasság felbontása / különválás/ házasság érvénytelenítése iránti kérelmemet? Milyen alaki követelményeket kell betartanom, és milyen okmányokat kell csatolnom a kérelemhez?

  1. Házasság felbontása – nem létezik.
  2. Különválás

Lásd az 5. kérdésre adott választ.

Az eljárás a Polgári Bíróság nyilvántartójához írt levéllel indul. Ha a házaspár folytatni kívánja a különválás megítélése iránt indított eljárást, a folytatást engedélyező bírósági végzés keltétől számított két hónapon belül keresetlevelet kell benyújtania a Polgári Bíróság családügyi osztályára.

Az érvénytelenítés iránti kérelmet valamelyik házastárs nyújthatja be ügyvéd által ellenjegyzett keresetlevéllel a Polgári Bíróság családügyi osztályához. A keresetlevélben meg kell jelölni a jogcímet/jogalapot, amelynek alapján a kérelmező a házasság semmissé nyilvánítását kéri.

A csatolandó okiratok – a házassági anyakönyvi kivonaton kívül – a kérelem érdemi részétől függően változnak.

12. Részesülhetek-e költségmentességben az eljárás költségeinek fedezésére?

Igen, ha a fél jogsegélyre jogosult. Lásd a jogsegélyről szóló tájékoztatót.

13. Lehet-e fellebbezni a házasság felbontása / különválás/ házasság érvénytelenítése tárgyában hozott határozat ellen?

  1. Házasság felbontása – nem létezik.
  2. Különválás

    Az ítélet keltétől számított 20 napon belül bármelyik fél fellebbezést nyújthat be a Fellebbviteli Bírósághoz.

  3. Érvénytelenítés

    Az ítélet keltétől számított 20 napon belül bármelyik fél fellebbezést nyújthat be a Fellebbviteli Bírósághoz.

14. Mit kell tennem, ha másik tagállam bírósága által házasság felbontása / különválás/ házasság érvénytelenítése tárgyában kiadott határozatot szeretnék Máltán elismertetni?

Amennyiben a határozat elismertethető, a határozatot be kell jegyeztetni az állami dokumentum-nyilvántartóban.

15. Melyik máltai bírósághoz kell fordulnom, ha másik tagállam bírósága által házasság felbontása / különválás/ házasság érvénytelenítése tárgyában kiadott határozat elismerése ellen szeretnék kifogást emelni? Milyen eljárás alkalmazandó ilyen esetben?

Ha valaki külföldi határozat elismerését kívánja megtámadni, a Polgári Bíróság Első Kollégiumánál kell a bírósági ügyet benyújtania; a fellebbezés a Fellebbviteli Bíróságon történik.

16. Melyik az alkalmazandó jog az olyan házastársak közötti bontóperben, akik nem Máltán élnek vagy állampolgárságuk különböző?

Bár külföldi határozat nyilvántartásba vétele elvileg lehetséges, a máltai bíróságok előtt házasság felbontása nem kérelmezhető.

További információk

  • Az Igazságügyi Minisztérium honlapja English - Malti
  • Polgári jogi bíróságok (családügyi osztály) English PDF File (PDF File 23 KB)

« Válás - Általános információk | Málta - Általános információk »

Lap tetejeLap teteje

Utolsó frissítés: 07-08-2006

 
  • Közösségi jog
  • Nemzetközi jog

  • Belgium
  • Bulgária
  • Csehország
  • Dánia
  • Németország
  • Észtország
  • Írország
  • Görögország
  • Spanyolország
  • Franciaország
  • Olaszország
  • Ciprus
  • Lettország
  • Litvánia
  • Luxembourg
  • Magyarország
  • Málta
  • Hollandia
  • Ausztria
  • Lengyelország
  • Portugália
  • Románia
  • Szlovénia
  • Szlovákia
  • Finnország
  • Svédország
  • Egyesült királyság