|
Az Igazságügyi Hálózatról |
Események |
Könyvespolc |
Glosszárium |
Újdonságok |
Ugrópontok |
Polgári Ügyek Atlasza
Jogrend Igazságügyi szervezet Jogi hivatások Jogsegély Bíróságok hatásköre és illetékessége Bírósághoz fordulás Eljárási határidők Alkalmazható jog Iratok kézbesítése Bizonyítás felvétele és bizonyítási eszközök Ideiglenes és biztonsági intézkedések Ítéletek végrehajtása Egyszerűsített és gyorsított eljárások
Válás Szülői felelősség Tartási igények Fizetőképtelenség Alternatív vitarendezési szabályok Bűncselekmények áldozatainak kártalanítása Automatikus feldolgozás
A luxemburgi jog két nagy csoportját ismeri a házasság felbontásának: a közös megegyezéssel és a meghatározott ok miatti válást. A meghatározott ok miatt bekövetkező válásoknál különbséget kell tenni a túllépés, bántalmazás vagy súlyos sérelem – együttes megnevezésük a házasság felbontása az egyik házastárs vétkessége miatt – és a bizonyos időtartamú különélés között.
A közös megegyezéssel történő házasságfelbontás csak két év házasság után elfogadott. Mindkét házastársnak legalább huszonhárom évesnek kell lennie.
Ha a házastársaknak vannak megosztásra kerülő javaik, azokról egy jegyzőnek kell leltárt készítenie, és felbecsülnie. Azután a felek szabadon rendezik a szóban forgó javakra vonatkozó jogukat. Ha azonban nincsenek leltárazandó javak, nem kötelező jegyző közreműködése.
A házastársaknak meg kell állapodniuk az eljárás alatti lakóhelyükről, a gyermekek per alatti és utáni sorsáról, a gyermekek válás előtti és utáni neveléséről és eltartásáról, és végül az egyik házastárstól a másiknak az eljárás alatt és a házasság felbontása után esetlegesen folyósítandó tartásdíjról is. Ezt a megállapodást írásba kell foglalni, és a házastársaknak alá kell írniuk.
A házasságnak az egyik házastárs hibájából történő felbontása az egyik házastárs által a másiknak okozott túllépés, bántalmazás vagy súlyos sérelem bizonyításának függvénye. E tetteknek nem csak a házasságból eredő feladatok és kötelezettségek súlyos vagy ismétlődő megsértését kell képezniük, hanem elviselhetetlenné kell tenniük a házastársi együttélést.
A házastársak kérhetik a házasságnak különélés miatti felbontását a következő esetekben:
A bíróság elutasíthatja a házasság felbontása iránti kérelmet, ha megállapítja, hogy a válás az alperes vagy a gyermekek számára rendkívül nehéz anyagi vagy erkölcsi következményekkel járna.
A házasság a válást kimondó határozattal bomlik fel. A kölcsönös kötelezettségek, azaz a hűségre vonatkozó, a segítségnyújtási és a támogatási kötelezettség megszűnik. Főszabály szerint az elvált nő és férfi a házasság felbontásával elveszti a házastársuk neve viselésének jogát. A bíróságok azonban felhatalmazhatják az egyik felet a másik nevének viselésére megállapodás alapján vagy, ha az előbbi szakmai vagy kereskedelmi tevékenységet végzett e név alatt.
Ha a házasság felbontását túllépés, bántalmazás vagy súlyos sérelem miatt mondják ki, a pervesztes fél elveszít minden olyan, a házasságból származó előnyt, amelyet a házastársa akár a házassági szerződéssel, akár a házasság megkötésétől fogva neki juttatott. Házasságból származó előny minden olyan ajándék, amelyet a házastársak egymásnak adnak (pl. házassági szerződésben történő, illetve a házasság során külön jogi aktussal történő ajándékozás). Nem házasságból származó előny azonban a szokásos ajándékozás és a házasság előtt végrendeletben tett ajándékozás. Amennyiben a válást mindkét fél hibájából mondják ki, e jog elvesztése mindkét házastársra vonatkozik. Az ártatlan fél azonban megőrzi a házastársa által neki juttatott előnyöket.
A házasság felbontásáról szóló határozat elrendeli a házastársak vagyonának felszámolását és megosztását. Házassági szerződés hiányában a felek a törvényes vagyonközösség hatálya alá tartoznak, azaz a vagyon megosztása a szerzeményekre korlátozódik. A házasság felbontása megszünteti a közösséget. A vagyon megosztása során két nagy szakaszt különböztetünk meg:
lásd „Szülői felelősség - Luxemburg”
lásd „ Tartási igények - Luxemburg ”
Ha a házasságnak meghatározott ok miatt történő felbontására van lehetőség, a felek a bírósági különválás iránti kérelemmel is élhetnek.
A házasságot meglazító, de azt fel nem bontó bírósági különválás véget vet az együttélési kötelezettségnek, de a felek között fennmarad a hűségre és a segítségnyújtásra vonatkozó kötelezettség. Ebből következik, hogy a felek valamelyikének házasságtörése elítélendő marad, és adott esetben válóok lehet.
A bírósági különválás okai azonosak a házasság meghatározott ok miatt történő felbontásának az okaival.
A bírósági különválás mindig magával hozza a vagyontárgyak megosztását. Ha a bírósági különválás három évig tartott, a felek kérhetik a bíróságtól a házasság felbontását. A bíróság kimondja a válást, ha a másik fél nem egyezik bele azonnal a különélés megszüntetésébe.
A házasság érvénytelenítése a házasság bírósági határozattal történő megsemmisítése. Másként fogalmazva a házasság sosem létezett.
A házasság érvénytelenségének több oka lehet:
Az érvénytelennek nyilvánított házasság a következők tekintetében eredményez jogkövetkezményt (vélt házasság elmélete):
Az érvénytelennek nyilvánított házasság nem jár jogkövetkezménnyel a rosszhiszemű házastárs tekintetében.
A Nagyhercegségben magánszervezetek működnek, amelyek családi vitákban történő békítéssel foglalkoznak. Ilyen összefüggésben bizonyos szervezetek (pl. az „Espace parole”) a házasság felbontásával kapcsolatos kérdésekkel is foglalkoznak. A családi békítések igénybe vétele nem kötelező.
Az ügyet a rendes alakiságok szerint kell megindítani, lefolytatni és elbírálni, az ügyész meghallgatásával. Az idézés – semmisség terhe mellett – a rendes alakiságokon kívül a tények részletes leírását is tartalmazza, és adott esetben a kiskorú, nem házas és nem nagykorúsított gyermekek személyazonosságát. Az idézést bírósági tisztviselő kézbesíti az alperesnek. A felperesnek csatolnia kell az ügynyilvántartásba a házassági anyakönyvi kivonatot és a gyermekek születési anyakönyvi kivonatát.
Az idézés a személyre, a tartásra, valamint a felek vagy a gyermekek vagyontárgyaira vonatkozóan ideiglenes intézkedések iránti kérelmet is tartalmazhat. Ebben az esetben az ügyet az ideiglenes intézkedéseket meghozó elnök vagy az őt helyettesítő bíró elé kell vinni.
A feleknek együtt és személyesen – ügyvéd vagy közjegyző közreműködése nélkül – kell benyújtaniuk a házasság felbontása iránti kérelmet a kerületük szerint illetékes polgári bíróság elnökéhez. Ugyanakkor be kell mutatniuk a fent említett megállapodást és a vagyon megosztását rögzítő közjegyzői okiratot. A feleknek az első megjelenést követő hat hónap múltán másodszor is meg kell jelenniük a bíróság elnöke előtt, hogy megújítsák a házasság felbontására irányuló nyilatkozatukat. Miután az államügyész megtette az indítványát, ha a fenti feltételek teljesülnek, a bíróság kimondja a házasság felbontását, ellenkező esetben elutasítja a kérelmet.
Azon személyek, akik jövedelmét a luxemburgi jog alapján nem találják elegendőnek, költségmentességben részesülhetnek. Ehhez ki kell tölteniük a szociális biztonsági központban elérhető kérdőívet, és azt el kell küldeniük a területileg illetékes ügyvédi kamara elnökének, aki arról határoz.
A költségmentesség kiterjed minden olyan, a bíróságokkal, az eljárásokkal vagy a jogi aktusokkal kapcsolatos költségekre, amelyekre azt megadták. Különösen kiterjed az illetékbélyegre, az iktatási díjra, a hivatal költségeire, az ügyvédi tiszteletdíjakra, a bírósági tisztviselő díjaira és költségeire, a közjegyzők költségeire és tiszteletdíjára, a szakértők költségeire és tiszteletdíjára, a tanúk díjaira, a tolmácsok és fordítók tiszteletdíjaira, a külföldi hatóságnak vagy közjegyzőnek az ott érvényes írott vagy íratlan jogról szóló igazolásának költségeire, az útiköltségekre, a jelentkezés költségeire, a jelzálog és a zálog alakiságainak díjaira és költségeire, valamint szükség szerint az újságban történő megjelentetés költségeire.
A Nagyhercegségben lehetőség van az ilyen határozat elleni fellebbezésre. A fellebbezési határidő főszabály szerint 40 nap, de ez a határidő meghosszabbítható, ha a fellebbező külföldön tartózkodik. Ebben az esetben a fellebbviteli bíróság a Legfelsőbb Bíróság.
Az Európai Unió más tagállamának bírósága által hozott, a házasság felbontására/bírósági különválásra/a házasság érvénytelenítésére vonatkozó határozatot az EK „Brüsszel II” rendelet értelmében a Nagyhercegségben a törvény erejénél fogva el kell ismerni. Ez azt jelenti, hogy a határozat elismerése nem igényel semmilyen eljárást.
Az Európai Unió valamely tagállamának bírósága által meghozott jogerős ítélet alapján a családi állapotra vonatkozó jogi aktusoknak a Nagyhercegségben történő naprakésszé tétele esetében szintén nincs szükség előzetes eljárásra. A házasság felbontását kimondó bíróság határozatának széljegyzetként szerepelnie kell a házastársak házassági anyakönyvében és születési anyakönyvében. Ha a házasságkötés külföldön történt, a bíróság határozatát át kell vezetni azon helyiség anyakönyvi nyilvántartásába, ahol a házasságot bejegyezték – vagy Luxembourg városának anyakönyvi nyilvántartásába – és a felek születési anyakönyvébe is fel kell jegyezni.
Bármely érdekelt fél kereset útján kérheti a kerületi bíróság elnökétől, hogy hozzon határozatot az Európai Unió más országának bírósága által a házasság felbontása/a bírósági különválás/a házasság érvénytelenítése tárgyában hozott határozat el nem ismeréséről.
A bíróság elnöke rövid határidőn belül határoz, anélkül, hogy az a fél, amely ellen az el nem ismerést kérik, az eljárás e szakaszában előterjeszthetné az észrevételeit. A keresetet a következő okok miatt lehet elutasítani:
A felek a kerületi bíróság elnökének határozatával szemben jogorvoslattal fordulhatnak a fellebbviteli bírósághoz. A jogorvoslati kérelmet a kontradiktórius eljárás szabályai szerint vizsgálják meg. A fellebbviteli bíróság határozata megsemmisítés iránti kereset tárgyát képezheti a Semmítőszék előtt.
A házasság felbontására és a bírósági különválásra a következő jogot kell alkalmazni:
« Válás - Általános információk | Luxembourg - Általános információk »
Utolsó frissítés: 20-07-2006
Lap teteje