Európai Bizottság > EIH > Válás > Lettország

Utolsó frissítés: 20-11-2007
Nyomtatható változat Kedvencek közé

Válás - Lettország

EJN logo

Az oldal tartalma elavult. Az eredeti nyelvi változatot frissítettük, és áthelyeztük az európai igazságügyi portálra.


 

TARTALOMJEGYZÉK

1. Melyek a házasság felbontásának feltételei? 1.
2. Melyek a házasság felbontásának jogalapjai? 2.
3. Melyek a házasság felbontásának következményei 3.
a) a házasfelek közti személyi jogviszonyra (pl. vezetéknév) vonatkozóan? a)
b) a házasfelek vagyonának megosztására vonatkozóan? b)
c) a házasfelek kiskorú gyermekeire vonatkozóan (pl. szülői felelősség és tartási igények) c)
d) a másik fél felé fennálló tartásdíj-fizetési kötelezettségre vonatkozóan? d)
4. Mit jelent a „különválás” jogi fogalma a gyakorlatban? 4.
5. Melyek a különválás feltételei? 5.
6. Melyek a különválás jogkövetkezményei? 6.
7. Mit jelent a „házasság érvénytelenítésének” jogi fogalma a gyakorlatban? 7.
8. Melyek a házasság érvénytelenítésének feltételei? 8.
9. Melyek a házasság érvénytelenítésének jogi következményei? 9.
10. Létezik-e alternatív, bíróságon kívüli mód a házasság felbontásával kapcsolatos kérdések rendezésére? 10.
11. Hol nyújtsam be házasság felbontása/különválás/házasság érvénytelenítése iránti kérelmemet? Milyen alaki követelményeket kell betartanom, és milyen okmányokat kell csatolnom a kérelemhez? 11.
12. Biztosítanak költségmentességet a peres eljárás költségeinek fedezésére? 12.
13. Van lehetőség fellebbezésre a házasság felbontása/különválás/házasság érvénytelenítése tárgyában hozott döntés ellen? 13.
14. Mit kell tennem, ha másik tagállam bírósága által házasság felbontása/különválás/házasság érvénytelenítése tárgyában kiadott határozatot szeretnék Lettországban elismertetni? 14.
15. Melyik lett bírósághoz kell fordulnom, ha másik tagállam bírósága által házasság felbontása/különválás/házasság érvénytelenítése tárgyában kiadott határozat elismerését szeretném kifogásolni? Milyen eljárás alkalmazandó ilyen esetben? 15.
16. Melyik az alkalmazandó jog olyan házastársak közötti bontóperben, akik nem rendelkeznek Lettországban lakóhellyel vagy állampolgárságuk különböző? 16.

 

1. Melyek a házasság felbontásának feltételei?

A házasság felbontása kizárólag az egyik vagy mindkét házasfél együttes kérelme alapján hozott bírósági határozattal érhető el. A házasság felbontásához meg kell állapítani a házasság felbomlását vagy megromlását. A házasság megromlottnak minősül, ha házastársi életközösség nem áll fenn, és a házastársi életközösség helyreállítása nem várható.

A házasság felbontásához a házasfeleknek kölcsönösen meg kell állapodniuk a házasságból született gyermek szülői felügyeleti jogáról, a gyermek tartásdíjáról, valamint a közös tulajdon megosztásáról. Ha a házasfelek nem tudnak megállapodni, e követelésekről a házasság felbontása iránti kérelemmel egyidejűleg a bíróság dönt.

2. Melyek a házasság felbontásának jogalapjai?

A házasság felbontásának jogalapjait a lett Polgári Törvénykönyv „Családi jog” című fejezete kimerítően szabályozza.

Először, a házasság felbontható, ha a házastársak legalább három éve különváltan élnek. A Polgári Törvénykönyv 73. szakasza rögzíti azokat a körülményeket, amelyek fennállása esetén a házasfelek különváltan élőnek minősíthetők; nevezetesen, ha a házasfelek nem élnek közös háztartásban, és a házasfelek egyike egyértelműen visszautasítja a közös háztartás fenntartását, amelynek következtében a házastársi életközösség lehetősége nem áll fenn. Ha a házasfelek egymástól elkülönülve élnek közös lakásban, az nem feltétlenül jelent közös háztartást. Ahol tehát tényleges különválás áll fenn, a házasság megromlottnak minősül.

Lap tetejeLap teteje

Másodszor, a házasság akkor is felbontható, ha a házasfelek három évnél rövidebb ideje élnek külön, amennyiben:

  1. a házasság felbontása iránti kérelmet benyújtó házasfél számára a házasság további fenntartása a másik házasféltől függő okok miatt lehetetlen volna, és ezen okok miatt az utóbbival való együttélés elviselhetetlen kegyetlenség lenne a házasság felbontása iránti kérelmet benyújtó házasféllel szemben;
  2. mindkét házasfél kéri a házasság felbontását, vagy az egyik házasfél egyetért a másik által benyújtott házasság felbontása iránti kérelemmel;
  3. az egyik házasfél más személlyel kezdett együtt élni, és ebből a kapcsolatból gyermek született vagy gyermeket várnak.

Megjegyzendő, hogy amennyiben a bíróság megítélése szerint a házasság a fenti körülmények között is még megőrizhető, a házasság felbontása iránti eljárás az esetleges békülés céljából legfeljebb hat hónapra felfüggeszthető.

Harmadszor, előfordulhat olyan eset, amikor az egyik házastárs a három éves különélés letelte előtt kérelmezi a házasság felbontását, és a kérelem a fent felsorolt három jogcímen kívül más okon alapul. Ilyen esetben a házasság kizárólag akkor bontható fel, ha mindkét házasfél beleegyezik abba. Ha az egyik házasfél nem egyezik bele a házasság felbontásába, a bíróság a három éves különélés letelte előtt nem bontja fel a házasságot. Sőt, ilyen esetben a bíróság köteles a bontópert a fent említett három éves különélési időszak leteltéig felfüggeszteni.

Megjegyzendő, hogy a bíróság kivételes körülmények fennállása esetén megtagadhatja a házasság felbontását, amikor a házasság fenntartása a házasságból született kiskorú érdekeivel összefüggő különleges okból szükséges.

Lap tetejeLap teteje

3. Melyek a házasság felbontásának következményei

A házasság felbontásáról szóló ítélet hatálybalépésével a házasfelek közti jogviszonyhoz fűződő jogok és kötelezettségek megszűnnek. A házasság felbontását követően a személy másik házasságot köthet. A házasság felbontása azonban új jogokat és kötelezettségeket is róhat a korábbi házastársakra.

a) a házasfelek közti személyi jogviszonyra (pl. vezetéknév) vonatkozóan?

A Polgári Törvénykönyv rendelkezései szerint az a házastárs, aki a házasságkötéssel megváltoztatta vezetéknevét, a házasság felbontását követően megtarthatja ezt a vezetéknevet; azonban az érintett házasfél kérelmére a bíróság köteles a házasságkötés előtti vezetéknevének használatára feljogosítani őt. Megjegyzendő azonban, hogy a bíróság eltilthatja a házasság megromlását előidéző felet a házasságkötéssel szerzett vezetéknév megtartásától – feltéve, hogy ez nem sérti a gyermek érdekeit.

b) a házasfelek vagyonának megosztására vonatkozóan?

A Polgári perrendtartásról szóló törvény 238. szakasza értelmében a házasság mindaddig nem bontható fel, amíg a házasfelek meg nem állapodtak a vagyonmegosztásról. Ha a házasfelek nem tudnak megállapodni, követelésükről a bíróság dönt a Polgári törvénykönyv vagy a házassági szerződés alapján. A Polgári törvénykönyv a házassági vagyon kezelésének két módját írja elő: a házassági vagyonról jogszabály vagy a házassági szerződésben foglalt feltételek rendelkezhetnek. Mindkettő a vagyonmegosztást szabályozza a házasság felbontását követően.

Lap tetejeLap teteje

Ha a vagyon házasfelek közti megosztására jogszabály az irányadó, a Polgári törvénykönyv rendelkezései alkalmazandók, és mindkét házasfél megtarthatja a házasságkötés előtt tulajdonában állt vagyont, valamint a házasság fennállása során szerzett különvagyonát. A közösen vagy az egyik házastárs által közös pénzből vagy a másik házastárs hozzájárulásával a házasság fennállása során szerzett vagyon azonban közös házastársi vagyonnak minősül. A közös házastársi vagyon egyenlő arányban mindkét házasfél tulajdonának minősül, kivéve, ha az egyik házasfél igazolni és bizonyítani tudja a közös vagyon megosztásának eltérő arányát.

Ha a házassági vagyont házassági szerződés szabályozza, a házasság felbontását követő vagyonmegosztás kérdését a szerződésben foglalt feltételek szerint rendezik.

c) a házasfelek kiskorú gyermekeire vonatkozóan (pl. szülői felelősség és tartási igények)

Maga a házasság felbontása nem érintheti a szülők gyermekeik vonatkozásában fennálló felelősségét. A házasság azonban mindaddig nem bontható fel, amíg a házasfelek meg nem állapodtak szülői felügyeleti jogukról, a gyermekekre vonatkozó láthatási jogról és a gyermekek tartásdíjáról. Erről a kérdésről a Polgári perrendtartás 238. szakasza rendelkezik, nevezetesen hogy a családjogi vonatkozású fent említett kérdésekkel foglalkozó bontóper külön nem tárgyalható - különösen ami a szülők és gyermekek közti jogviszonyt illeti.

A házasság felbontásának következményei a szülői felelősségre vonatkozóan

Lap tetejeLap teteje

Ha a korábbi házastársak a házasság felbontását követően külön élnek, gyermekeikkel kapcsolatos szülői felelősségük, amely a lett állam joga szerint a gyermekek közös felügyeletét jelenti, továbbra is fennáll. Azonban a mindennapi felelősséget (felügyelet) az a szülő gyakorolja, akivel a gyermek együtt él. A Polgári törvénykönyv rendelkezése értelmében a szülők különélése a gyermek feletti felügyelet jogát nem érinti.

A házasság felbontásának következményei a gyermek tartásdíja vonatkozásában

A gyermek tartásdíjának kérdését a bontóper során kell eldönteni. Mindazonáltal a házasság felbontása nem érinti mindkét szülőnek a gyermek támogatására irányuló kötelezettségét. A házasság felbontásakor a szülők kölcsönösen megállapodhatnak a gyermek tartásdíjáról, ha azonban a szülők nem tudnak megállapodni, a vitát a bíróság dönti el a bontóper során.

d) a másik fél felé fennálló tartásdíj-fizetési kötelezettségre vonatkozóan?

A Polgári törvénykönyv rendelkezései értelmében a korábbi házastárs a bontóper során vagy akár a házasság felbontását követően is követelést támaszthat a másik házasféllel szemben korábbi életszínvonalának fenntartása vagy anyagi eszközeinek biztosítása érdekében – korábbi házastársa pénzügyi helyzetéhez mérten. A korábbi házastárs köteles ezeket a pénzeszközöket biztosítani, ha tevőlegesen hozzájárult a házasság megromlásához. Megjegyzendő, hogy a korábbi házastárstól követelt eszközöknek szükségesnek kell lenniük a másik házastárs számára. A korábbi házastárs tehát nem mindig köteles a korábbi életszínvonalat vagy anyagi eszközöket biztosítani a másik házasfél számára, és az ilyen irányú kötelezettség akkor is megszűnik, ha:

Lap tetejeLap teteje

  1. a másik házasfél új házasságot kötött;
  2. a másik házasfél jövedelme elegendő a korábbi életszínvonal vagy anyagi eszközök biztosításához;
  3. a másik házasfél szándékosan nem biztosítja anyagi eszközeit saját jövedelméből;
  4. más körülmények azt mutatják, hogy már nincs szükség a másik házasféltől kapott támogatásra.

A korábbi életszínvonal vagy anyagi eszközök másik házastárs részére történő biztosításának kötelezettsége akkor is megszűnik, ha a házasság felbontása óta eltelt idő eléri a felbontott házasság fennállásának időtartamát. Ha azonban a házastársak közös gyermeke a fent említett idő alatt nem vált nagykorúvá, és az anyagi eszközökkel való támogatás igénylésére jogosult korábbi házastárs rendelkezik a gyermek felügyeleti jogával, a kötelezettség a gyermek jogi értelemben vett nagykorúságának eléréséig fennáll.

4. Mit jelent a „különválás” jogi fogalma a gyakorlatban?

A „különválás” fogalma nem létezik a lett jogrendszerben.

5. Melyek a különválás feltételei?

6. Melyek a különválás jogkövetkezményei?

7. Mit jelent a „házasság érvénytelenítésének” jogi fogalma a gyakorlatban?

A házasság érvényteleníthető, ha jogszabályba ütközően kötötték, azaz jogszerűen nem jött létre. A házasság érvénytelenítéséről szóló bírósági ítélet hatálybalépésének időpontjától kezdődően az érintett személyek úgy tekintendők, mint akik nem kötöttek házasságot, és a házasság a házasságkötés időpontjától fogva visszamenőlegesen is semmisnek minősül. Megjegyzendő, hogy a házasság a felbontását követően is érvényteleníthető.

Lap tetejeLap teteje

Nem minden, a házasságkötéssel kapcsolatos akadály ismerhető fel objektíven a házasságkötéskor. Ezért a jog a házasságnak a házasságkötést követően történő érvénytelenítésére is lehetőséget biztosít, ha az egyik házasfél, más érdekelt személy vagy az ügyész jogalapot állapít meg a házasság érvénytelenítésére, és benyújtja erre vonatkozó igényét a bíróságra.

8. Melyek a házasság érvénytelenítésének feltételei?

A Polgári törvénykönyv 59. szakasza értelmében a házasság kizárólag az alábbi, jogilag meghatározott helyzetekben érvényteleníthető:

  • ha a házasságot nem jegyezték be a Polgári Nyilvántartó Hivatalban, illetve az Evangélikus, Római Katolikus, Ortodox, Óhitű, Metodista, Baptista, Hetednapi Adventista vagy Zsidó Egyház lelkésze nem vette azt nyilvántartásba;
  • ha a házasságot névleg, családalapítási szándék nélkül kötötték;
  • ha a házasságkötéskor a házasfelek egyike sem töltötte be tizennyolcadik életévét, vagy ha – egyedi esetekben – az egyik házasfél nem töltötte be tizenhatodik életévét. Bizonyos esetekben a házasság anyakönyvezhető, ha az egyik házasfél mindössze a tizenhatodik életévét töltötte be, amennyiben a másik fél már elérte a jogi nagykorúságnak megfelelő életkort. (Általánosságban, a jogi nagykorúság a tizennyolcadik életév betöltését jelenti, azonban kivételes esetekben a kiskorú – különösen jelentős okból – tizenhatodik életévének betöltését követően már felnőttnek minősül.) Ha a házasságot kötő felek egyike már elérte a jogi nagykorúságra előírt életkort, másikuk viszont csak a tizenhatodik életévét töltötte be, az utóbbinak a jogilag nagykorú személlyel történő házasságkötéséhez szülői beleegyezés, illetve a kiskorú felett szülői felügyeletet gyakorló más személy hozzájárulása szükséges. Megjegyezendő, hogy az a házasság, amelyet az érintett személyek a fent említett előírt életkor betöltése előtt kötnek, nem érvényteleníthető, ha a házasságban gyermeket várnak, vagy ha a házasság érvénytelenítéséről szóló bírósági ítélet megszületésének időpontjáig mindkét házasfél elérte a házasságkötés anyakönyvezéséhez előírt legalacsonyabb életkori határt;
  • ha a házasságkötés időpontjában az egyik házasfél elmebetegség vagy elmebeli fogyatékosság miatt cselekvőképtelennek volt nyilvánítva, vagy állapota miatt nem volt tisztában cselekményeinek értelmével, illetve nem tudta cselekményeit irányítani;
  • ha a házasságot azonos nemű személyek kötötték;
  • ha a házasság közeli hozzátartozók, nevezetesen közvetlen felmenő vagy leszármazotti rokonságban álló személyek, testvérek vagy féltestvérek között jött létre;
  • ha az egyik házasfél házas. Az ilyen házasság nem érvényteleníthető, ha az ítélethozatal időpontjában a korábbi házasságot haláleset, házasság felbontása vagy érvénytelenítése miatt megszüntették.

A fenti helyzetek fennállása esetén a házasság érvénytelenítése iránti igény nem évül el, és az igényt akár az érintett személyek, akár az ügyész benyújthatja. Ha azonban a vitatott házasság haláleset vagy a házasság felbontása miatt megszűnt, kizárólag azok a személyek nyújthatnak be érvénytelenítés iránti igényt, akiknek jogait az adott házasság sérti.

Lap tetejeLap teteje

Megjegyzendő, hogy házasság érvénytelenítése iránti kereset mindkét házasfél halálát követően nem nyújtható be.

9. Melyek a házasság érvénytelenítésének jogi következményei?

Az a házasfél, akinek házasságát érvénytelenítették, visszakapja házasság előtti vezetéknevét. Az a személy, akinek a házasságkötés anyakönyvezésének időpontjában nem volt tudomása a házasság érvénytelenségéről, a bírósághoz intézett kérelemre megtarthatja a házasságkötéskor felvett vezetéknevét.

Ha az egyik házasfélnek a házasságkötés anyakönyvezésének időpontjában tudomása volt a házasság érvénytelenségéről, a másik házasfél nemcsak korábbi életszínvonaluknak megfelelő anyagi juttatást vagy támogatást követelhet az előbbi féltől, hanem kártalanítást is az őt ért erkölcsi kárért.

A házasság felbontásához hasonlóan a korábbi házastárs a házasság érvénytelenítésekor nem köteles a korábbi életszínvonalat vagy anyagi eszközöket biztosítani a másik korábbi házasfél számára, illetve e kötelezettség az alábbi esetekben meg is szűnhet:

  1. a másik házasfél új házasságot kötött;
  2. a korábbi házasfél jövedelme elegendő a korábbi életszínvonal vagy anyagi eszközök biztosításához;
  3. a másik házasfél szándékosan nem biztosítja anyagi eszközeit saját jövedelméből;
  4. más körülmények azt mutatják, hogy már nincs szükség a korábbi házasféltől kapott támogatásra.

A korábbi életszínvonal vagy anyagi eszközök másik házastárs részére történő biztosításának kötelezettsége akkor is megszűnik, ha a házasság felbontása óta eltelt idő eléri a felbontott házasság fennállásának időtartamát. Ha azonban a házastársak közös gyermeke a fent említett idő alatt nem vált nagykorúvá, és az anyagi eszközök igénylésére jogosult korábbi házastárs rendelkezik a gyermek felügyeleti jogával, a kötelezettség a gyermek jogi értelemben vett nagykorúságának eléréséig fennáll.

Lap tetejeLap teteje

Ami a házasság érvénytelenítését követő vagyonmegosztást illeti, mindkét házasfél megtarthatja a házasságkötés előtt tulajdonában állt vagyont, valamint a házasság fennállása során szerzett különvagyonát. A közös vagyont a korábbi házastársak általában egyenlő arányban osztják fel egymás között.

Ha a házasságkötés anyakönyvezésének időpontjában egyik házasfélnek sem volt tudomása a házasság esetleges érvénytelenségéről, a közös vagyon megosztása a Polgári törvénykönyvnek a házasság felbontását követő vagyonmegosztásra vonatkozó rendelkezései szerint történik (ld. 3(b) kérdés). Ha azonban csak az egyik félnek volt tudomása a házasság érvénytelenségéről, a házasság érvénytelenítését követő vagyonmegosztásra a házasság felbontása esetében érvényes szabályok alkalmazandók, de csak arra a házasfélre vonatkozóan, akinek nem volt tudomása a házasság esetleges érvénytelenségéről.

10. Létezik-e alternatív, bíróságon kívüli mód a házasság felbontásával kapcsolatos kérdések rendezésére?

Lettországban a bírósági eljáráson kívül a házasság felbontásának nem létezik más alternatív, bíróságon kívüli módja. A bontópernek azonban – csakúgy, mint más polgári eljárásoknak is – elsődleges célja a felek közti egyezség létrehozása, és igényeik kölcsönös megállapodás alapján történő rendezése.

11. Hol nyújtsam be házasság felbontása/különválás/házasság érvénytelenítése iránti kérelmemet? Milyen alaki követelményeket kell betartanom, és milyen okmányokat kell csatolnom a kérelemhez?

A házasság felbontása vagy érvénytelenítése iránti kérelmet az illetékes kerületi (városi) bíróságon kell benyújtani a joghatóságra vonatkozó jogszabályoknak megfelelően. Ha a bontóper vagyonmegosztást is érint, ingatlanhoz fűződő vagyoni jogokat is beleértve, a bontóper megyei (regionális) bíróság hatáskörébe tartozhat.

Lap tetejeLap teteje

A házasság felbontása, különválás vagy házasság érvénytelenítése iránti ügyekben, amennyiben az egyik vagy mindkét házasfél szokásos tartózkodási helye valamelyik tagállamban található, illetve az egyik vagy mindkét házasfél valamelyik tagállam állampolgára, a joghatóságra a 2201/2003/EK tanácsi rendelet az irányadó, amelynek értelmében Lettországban a házasság felbontása vagy érvénytelenítése iránti kérelmet az alábbiak szerint illetékes kerületi (városi) bíróságon kell benyújtani:

  1. a házastársak szokásos tartózkodási helye;
  2. a házastársak utolsó szokásos tartózkodási helye, amennyiben egyikük még mindig ott tartózkodik;
  3. az alperes szokásos tartózkodási helye;
  4. együttes kérelem esetén bármelyik házastárs szokásos tartózkodási helye;
  5. a felperes szokásos tartózkodási helye, ha közvetlenül a kérelem benyújtása előtt legalább egy évig ott tartózkodott;
  6. a felperes szokásos tartózkodási helye, ha közvetlenül a kérelem benyújtása előtt legalább hat hónapig ott tartózkodott és lett állampolgár;
  7. bármelyik kerületi (városi) bíróság, ha mindkét házastárs lett állampolgár.

A bíróságok joghatóságával kapcsolatos további részletes rendelkezéseket, különösen ha a bontóper a szülői felelősségre vonatkozó kérdést is érint, a 2201/2003/EK tanácsi rendelet tartalmazza.

A Polgári perrendtartás rendelkezései szerint a házasság felbontása vagy érvénytelenítése iránti igény az alábbiak szerint illetékes kerületi (városi) bíróságokon nyújtható be:

  1. az alperes lakóhelye (ismeretlen lakóhellyel rendelkező vagy Lettországban állandó lakóhellyel nem rendelkező alperes esetében az igényt az alperes tulajdonában álló ingatlan helye vagy az alperes utolsó ismert lakóhelye szerinti bíróságon kell benyújtani);
  2. együttes kérelem esetén bármelyik házastárs lakóhelye;
  3. a felperes lakóhelye, ha:
    • a felperes kiskorú gyermeket nevel;
    • a házasság felbontása iránt elmebetegség miatt cselekvőképtelennek nyilvánított vagy gyámság alatt álló személlyel kötött házasság esetében folyamodnak;
    • a házasság felbontásáért szabadságvesztéssel járó büntetését töltő személlyel kötött házasság esetében folyamodnak;
    • a házasság felbontásáért olyan személy vonatkozásában folyamodnak, aki ismeretlen helyen tartózkodik vagy külföldön él.

A jogsegélyre és jogviszonyokra vonatkozóan harmadik országgal kötött, Lettországra kötelező erejű kétoldalú nemzetközi szerződések együttesen meghatározzák a joghatóságot a házasság felbontásával és érvénytelenítésével kapcsolatos ügyekben.

Lap tetejeLap teteje

Tekintet nélkül arra, hogy valamely ügy egy adott bíróság joghatósága alá tartozik-e vagy sem, a fent említett tanácsi rendelet, a Polgári perrendtartás, valamint a Lettországra kötelező erejű kétoldalú nemzetközi szerződések rendelkezései értelmében a házasság felbontását kérő személynek a következő adatokat kell feltüntetnie kérelmében - a Polgári perrendtartás 128. és 235.1 szakaszának megfelelően:

  • a bíróság neve, amelyhez a kérelmet intézik;
  • a felperes és a nevében eljáró ügyvéd keresztneve, vezetékneve, személyazonosító száma; az alperes (ha ismert) keresztneve, vezetékneve és személyazonosító száma;
  • a körülmények, amelyekre az igénylő követelését alapozza, valamint az azokat alátámasztó bizonyítékok;
  • a követelést megalapozó jogszabály;
  • az igénylő követelései;
  • a házastársak különélésének ideje;
  • a kérelemhez csatolt okmányok;
  • a felek esetleges megállapodása a gyermekek felügyeletéről, a láthatási jog gyakorlásáról, a tartásdíjról és a házasság fennállása alatt szerzett vagyon megosztásáról, továbbá az esetlegesen külön benyújtott követelésekről;
  • a kérelem kelte, valamint az ügy megítélése szempontjából a tárgyhoz tartozó más adatok.

A kérelmet (keresetlevél) az igénylőnek vagy ügyvédjének alá kell írnia. Ha a követelést ügyvéd nyújtja be az igénylő nevében, az ügyvédi meghatalmazást vagy az ügyvédnek a követelés benyújtására való jogosultságát igazoló más okmányt is csatolni kell a keresetlevélhez.

A következő okmányokat kell csatolni a kérelemhez:

Lap tetejeLap teteje

  1. a kérelem másolata az alperesnek történő kézbesítés céljából;
  2. az állami és más bírósági illetékeknek a jogszabályban meghatározott módon történő megfizetését igazoló okmányok;
  3. a követelés alapjául szolgáló körülményeket igazoló okmány(ok) (mint például a házasság anyakönyvezéséről szóló igazolás).

12. Biztosítanak költségmentességet a peres eljárás költségeinek fedezésére?

Általánosságban az állam akkor biztosít költségmentességet, ha a személy sajátos helyzete, pénzügyi helyzete és mindenre kiterjedő jövedelemszintje miatt jogai megfelelő védelmének biztosítása objektív nehézségekbe ütközik. A költségmentességet az állami költségmentességről szóló törvény rendelkezései szerint ítélik oda.

A költségmentesség általában a periratok elkészítésével, az eljárás során igénybe vett jogi tanácsadással, valamint a bíróság előtti képviselettel kapcsolatos költségeket fedezi. Határokon átnyúló ügyekben a személy a tolmács szolgáltatásainak, továbbá egyes bírósági és bíróságon kívüli, valamint az érintett személy által benyújtott okmányok fordítási költségének fedezésére is jogosult költségmentességre, ha az említett okmányok szükségesek az ügyhöz; egyes helyzetekben az eljárásban való részvétellel összefüggő utazási költségekre is vonatkozik a költségmentesség.

13. Van lehetőség fellebbezésre a házasság felbontása/különválás/házasság érvénytelenítése tárgyában hozott döntés ellen?

A kerületi (városi) bíróság által bontóperben hozott ítélet érdemi része a megyei (regionális) bíróságon fellebbezhető meg. A regionális bíróság által a fellebbezés tárgyában hozott ítélet a semmítő eljárás szabályai szerint, a Legfelsőbb Bíróság Szenátusához benyújtott fellebbezésben támadható meg.

Lap tetejeLap teteje

Ha a bontóperben születő bírósági ítéletet elsőfokú bíróságként eljáró regionális bíróság hozza, az ítélet a Legfelsőbb Bíróság Polgári Kollégiuma előtt fellebbezhető meg. A Legfelsőbb Bíróság Polgári Kollégiuma által fellebbezés tárgyában hozott ítélet a semmítő eljárás szabályai szerint, a Legfelsőbb Bíróság Szenátusához benyújtott fellebbezésben támadható meg.

14. Mit kell tennem, ha másik tagállam bírósága által házasság felbontása/különválás/házasság érvénytelenítése tárgyában kiadott határozatot szeretnék Lettországban elismertetni? 

A házasság felbontása/különválás/házasság érvénytelenítése tárgyában más tagállamban hozott ítéletet a 2201/2003/EK tanácsi rendelet rendelkezéseinek megfelelően elismerik Lettországban. E rendelet rendelkezései szerint az egyik tagállamban hozott ítéletet más tagállamban külön eljárás nélkül elismerik.

Ha azonban a személy más tagállamban folyamodik olyan ítéletért házasság felbontása/különválás/házasság érvénytelenítése tárgyában, amelyet Lettországban elismernek, kérelmet kell benyújtania más tagállam bíróságán hozott ítélet elismerése iránt a végrehajtás helye vagy azon fél tartózkodási helye szerinti kerületi (városi) bíróságon, akivel szemben az ítéletet el kívánja ismertetni.

Az említett kérelem átvételét és vizsgálatát követően az érintett kerületi (városi) bíróság 10 napon belül dönt arról, hogy az ítélet Lettországban elismerhető-e. A bíróság kizárólag az el nem ismerésnek a 2201/2003/EK tanácsi rendelet 22. cikkében meghatározott indokolása alapján tagadhatja meg a határozat Lettországban történő elismerését:

Lap tetejeLap teteje

  1. ha a határozat elismerése nyilvánvalóan ellentétes Lettország közrendjével;
  2. a határozatot az alperes távollétében hozták, amennyiben az alperesnek nem kézbesítették az eljárást megindító vagy azzal egyenértékű iratot megfelelő időben és olyan módon, hogy az alperes védelméről gondoskodhasson, kivéve ha megállapítást nyer, hogy az alperes egyértelműen elfogadta a határozatot;
  3. összeegyeztethetetlen egy olyan határozattal, amelyet ugyanazon felek közötti eljárásban Lettországban hoztak;
  4. összeegyeztethetetlen egy olyan korábbi határozattal, amelyet ugyanazon felek között más tagállamban vagy harmadik államban hoztak, feltéve hogy a korábbi határozat megfelel az elismerés lettországi feltételeinek.

A Polgári perrendtartás 638. szakasza értelmében a felperes határozat elismerése iránt benyújtott kérelmében köteles közölni az alábbi adatokat:

  • a bíróság neve, amelyhez a kérelmet intézik;
  • a felperes és az alperes keresztneve, vezetékneve és személyazonossági adatai;
  • a kérelem tárgya és a kérelem alapjául szolgáló körülmények;
  • a felperesnek a határozat Lettországban történő elismerése (el nem ismerése) iránti kérelme;
  • az ügyvéd neve és címe, ha az ügy lettországi intézésével ügyvédet bíztak meg;
  • a kérelem kelte;
  • a kérelemhez csatolt okmányok listája.

A 2201/2003/EK tanácsi rendelet 37. cikkének megfelelően a más tagállamban hozott határozat elismerése iránti kérelemhez kötelezően csatolandó okmányok a következők:

  1. a határozat másolata, amely megfelel a hitelesség megállapításához szükséges feltételeknek;
  2. ha az ítéletet a fél távollétében hozták, azon okmány eredeti példánya vagy hiteles másolata, amely igazolja, hogy a távol maradó félnek kézbesítették az eljárást megindító vagy más, azokkal egyenértékű okmányokat. A felperes benyújthat továbbá minden olyan okmányt, amely igazolja, hogy az alperes nyilvánvalóan elfogadta a határozatot;
  3. a határozathozatal helye szerinti tagállam illetékes bírósága vagy hatósága által kiadott igazolás a 2201/2003/EK tanácsi rendelet 39. cikkének megfelelően.

15. Melyik lett bírósághoz kell fordulnom, ha másik tagállam bírósága által házasság felbontása/különválás/házasság érvénytelenítése tárgyában kiadott határozat elismerését szeretném kifogásolni? Milyen eljárás alkalmazandó ilyen esetben?

A 2201/2003/EK tanácsi rendelet szerint az érdekelt fél kétféleképpen kifogásolhatja egy másik tagállamban házasság felbontása/különválás/házasság érvénytelenítése tárgyában hozott ítélet elismerését.

Lap tetejeLap teteje

Először, a 2201/2003/EK tanácsi rendelet 21. cikke szerint bármelyik érdekelt fél kérelmet nyújthat be valamely kerületi (városi) bírósághoz egy másik tagállamban hozott határozat lettországi el nem ismerése iránt. Ld. a 14. kérdést a joghatósággal, a keresetindítással és az el nem ismerés jogalapjával kapcsolatban.

Másodszor, az a személy, akivel szemben a határozatot el kívánják ismertetni, kifogásolhatja a Lettországban történő elismerést egy már megindított elismerési ügyben, valamint ha a kerületi (városi) bíróság az említett kérelem alapján már elismerte a határozatot. Tehát az alperes ezekben az eljárásokban úgy kifogásolhatja egy másik tagállamban hozott határozat lettországi elismerését, hogy megtámadja a kerületi (városi) bíróság határozatát a határozat elismeréséről. A 2201/2003/EK tanácsi rendelet 33. cikke értelmében a kerületi (városi) bíróságnak egy másik tagállamban hozott ítélet elismerésével kapcsolatos ügyben hozott határozata a határozatot hozó bíróságra benyújtott kiegészítő keresetlevél útján támadható meg a regionális bíróság előtt; a keresetlevelet a megfelelő regionális bíróságnak kell címezni. Az alperes (vagy a felperes) kiegészítő keresetlevél útján fellebbezhet a Legfelsőbb Bíróság Szenátusához a regionális bíróság elismerő határozata ellen, a kiegészítő keresetlevelet a határozatot hozó regionális bírósághoz kell benyújtani a Legfelsőbb Bíróság Szenátusának Polgári Kollégiumához címezve.

Az alperes az el nem ismerésre vonatkozóan a 2201/2003/EK tanácsi rendelet 22. cikkében meghatározott jogcímeken kifogásolhatja egy másik tagállamban hozott határozat elismerését (ld. 14. kérdés).

16. Melyik az alkalmazandó jog olyan házastársak közötti bontóperben, akik nem rendelkeznek Lettországban lakóhellyel vagy állampolgárságuk különböző?

A Polgári törvénykönyv értelmében, ha az ügyet Lettországban tárgyalják, a házasság érvénytelenítésére vagy felbontására a lett jogot kell alkalmazni tekintet nélkül a házastársak állampolgárságára vagy lakóhelyére.

További információk

http://www.tiesas.lv latviešu valoda

http://www.llrx.com/features/latvia.htm English

http://www.ttc.lv/ English - latviešu valoda

http://www.tm.gov.lv/ English - latviešu valoda

http://www.bm.gov.lv/ English - latviešu valoda

« Válás - Általános információk | Lettország - Általános információk »

Lap tetejeLap teteje

Utolsó frissítés: 20-11-2007

 
  • Közösségi jog
  • Nemzetközi jog

  • Belgium
  • Bulgária
  • Csehország
  • Dánia
  • Németország
  • Észtország
  • Írország
  • Görögország
  • Spanyolország
  • Franciaország
  • Olaszország
  • Ciprus
  • Lettország
  • Litvánia
  • Luxembourg
  • Magyarország
  • Málta
  • Hollandia
  • Ausztria
  • Lengyelország
  • Portugália
  • Románia
  • Szlovénia
  • Szlovákia
  • Finnország
  • Svédország
  • Egyesült királyság