Európai Bizottság > EIH > Válás > Olaszország

Utolsó frissítés: 15-11-2007
Nyomtatható változat Kedvencek közé

Válás - Olaszország

EJN logo

Az oldal tartalma elavult. Az eredeti nyelvi változatot frissítettük, és áthelyeztük az európai igazságügyi portálra.


 

TARTALOMJEGYZÉK

1. Melyek a házasság felbontásának feltételei? 1.
2. Melyek a házasság felbontásának jogalapjai? 2.
3. Melyek a házasság felbontásának következményei: 3.
a) a házasfelek közti személyi jogviszonyra vonatkozóan? a)
b) a házasfelek vagyonának megosztására vonatkozóan? b)
c) a házasfelek kiskorú gyermekeire vonatkozóan? c)
d) a másik fél felé fennálló tartásdíjfizetési kötelezettségre vonatkozóan? d)
4. Mit jelent a “különválás” jogi fogalma a gyakorlatban? 4.
5. Melyek a különválás feltételei? 5.
6. Melyek a különválás jogkövetkezményei? 6.
7. Mit jelent a „házasság érvénytelenítésének” jogi fogalma a gyakorlatban? 7.
8. Melyek a házasság érvénytelenítésének feltételei? 8.
9. Melyek a házasság érvénytelenítésének jogi következményei? 9.
10. Létezik-e alternatív, bíróságon kívüli mód a házasság felbontásával kapcsolatos kérdések rendezésére? 10.
11. Hol nyújtsam be házasság felbontása/különválás/házasság érvénytelenítése iránti kérelmemet? Milyen alaki követelményeket kell betartanom, és milyen okmányokat kell csatolnom a kérelemhez? 11.
12. Biztosítanak költségmentességet az eljárás költségeinek fedezésére? 12.
13. Van lehetőség fellebbezésre a házasság felbontása/különválás/házasság érvénytelenítése tárgyában hozott döntés ellen? 13.
14. Mit kell tennem, ha másik tagállam bírósága által házasság felbontása/különválás/házasság érvénytelenítése tárgyában kiadott határozatot szeretnék Olaszországban elismertetni? 14.
15. Melyik olasz bírósághoz kell fordulnom, ha másik tagállam bírósága által házasság felbontása/különválás/házasság érvénytelenítése tárgyában kiadott határozat elismerését szeretném kifogásolni? Milyen eljárás alkalmazandó ilyen esetben? 15.
16. Melyik az alkalmazandó jog olyan házastársak közötti bontóperben, akik nem rendelkeznek Olaszországban lakóhellyel vagy állampolgárságuk különböző? 16.

 

1. Melyek a házasság felbontásának feltételei?

A házasság felbontására vonatkozóan a jogszabály megállapít feltétlen okokat (ld. 2. kérdés), amelyek a házasság felbontásának szükséges, de nem elégséges feltételei. A bíróságnak vizsgálati hatáskörében - amely a különféle bontási okok esetében terjedelmét tekintve eltérő lehet - azt kell megállapítania, hogy a házasság visszavonhatatlanul megromlott, amely valamennyi bontási ok közös alapját képezi.

Ez a vizsgálat akkor is szükséges, ha a felek közös kérelmet nyújtanak be a házasság felbontása iránt. A házastársak megegyezése önmagában még nem jogalap a házasság felbontására (ezért Olaszországban nem létezik a „házasság közös megegyezéssel történő felbontása”); a bíróságnak a házasság felbontása előtt mindig meg kell állapítania a kérelem alapját képező tényállást.

Ha a házaspár egyházi házasságot kötött, és a házasságot megfelelően anyakönyvezték, a bíróság a Polgári Törvénykönyv alapján kötött házasságot felbontja, illetve mentesíti a házaspárt a házasságkötés polgári jogi hatásai alól. Az ügyészt is be kell vonni az ügybe.

Forrás: Az 1978. augusztus 1-jei 436. és az 1987. március 6-i 74. törvénnyel módosított 1970. december 1-i 898. törvény.

2. Melyek a házasság felbontásának jogalapjai?

Bármelyik házasfél kérheti a házasság felbontását:

Lap tetejeLap teteje

  1. ha a házasságkötést követően a bíróság a másik házasfelet olyan különösen súlyos bűncselekmény elkövetésében bűnösnek találja, amelynek elkövetése valószínűsíthetően nem a házasságkötés előtt történt (azaz:
    1. életfogytiglani vagy 15 évnél hosszabb szabadságvesztéssel járó bűncselekmény, esetleg halmazatban, előre megfontolt szándékkal elkövetett cselekmények - a politikai bűncselekményeket és a különleges erkölcsi vagy szociális okból elkövetett bűncselekményeket kivéve;
    2. szabadságvesztést kiszabó ítélet a következő bűncselekményekért: vérfertőzés (a Büntető törvénykönyv 564. szakasza) vagy a 609a. (nemi erőszak), (az 1996. évi 66. törvénnyel bevezetett) 609c., 609d., 609g. szakasz szerinti erőszakos nemi közösülés;
    3. szabadságvesztést kiszabó ítélet a következő bűncselekményekért: emberölés - a házastárs gyermekének vagy gyermekeinek megölése, illetve emberölési kísérlet a házastárs vagy gyermeke(i)vonatkozásában);
    4. szabadságvesztést kiszabó ítélet a következő bűncselekményekért: ha a személyt két- vagy többrendbeli súlyos testi sértés, a családtámogatási kötelezettségek nem teljesítése, családon belüli vagy kiskorú ellen elkövetett erőszak, valamint cselekvőképtelen személy megtévesztése a házastárs és a gyermek(ek) sérelmére, kivéve, ha a házasság felbontását kérő személyt közreműködéssel gyanúsítják, vagy ha megállapítást nyer, hogy a házastársak ismét együtt élnek);
  2. továbbá a következő esetekben:
    1. ha a másik házastárs letöltötte az 1. pont b) és c) alpontjában említett vérfertőzés vagy erőszakos nemi közösülés elkövetése miatt kiszabott büntetését, de a bíróság megállapítja, hogy az alperes alkalmatlan a családi életközösség fenntartására vagy helyreállítására;
    2. a házastársak jogilag különváltak, vagy közös megegyezéssel azt megelőzően már legalább három évig külön éltek, hogy a különválási eljárás céljából megjelentek a bíróságon;
    3. az 1. pont b) és c) alpontjában felsorolt bűncselekményekre vonatkozó büntetőeljárást megszüntették, mert a bűncselekmény elévült, azonban a bontóperben eljáró bíróság megállapítja, hogy maguk a bűncselekmények még mindig büntetendőek;
    4. a vérfertőzés bűncselekményre vonatkozó büntetőeljárást lezáró ítélet szerint a bűncselekmény nem büntethető, mivel nem okozott közbotrányt;
    5. a nem olasz állampolgár másik házastárs érvényteleníttette vagy felbontatta a házasságot, illetve külföldön új házasságot kötött;
    6. a házasságot nem hálták el;
    7. az egyik házastárs hivatalosan nemet váltott, mely esetben a házasság felbontása iránti kérelmet a nemet váltott személy vagy házastársa nyújthatja be.

    Alapjában véve - a “büntetőjogi” eshetőségeken kívül (amelyek közé a súlyos bűncselekményért való elítélésen kívül az alábbiak tartoznak: amikor a személyt csekély felelőssége miatt felmentik, a bűncselekmény elévülése, illetve a jogalap hiánya a büntetés kiszabásához vérfertőzés esetén), a házasság felbontásának jogalapjai a következők lehetnek: különválás; érvénytelenítés, felbomlás, az egyik házasfél által külföldön kötött új házasság, a házasság el nem hálása, valamint a nem megváltoztatása.

    Lap tetejeLap teteje

3. Melyek a házasság felbontásának következményei:

a) a házasfelek közti személyi jogviszonyra vonatkozóan?

A házastársak közötti kapcsolatok: A házasság felbontása együtt jár a következőkkel:

  • először, a házastársi kötelék felbomlása, amelynek következtében a házasfelek ismét szabad állapotúvá válnak, tehát újabb házasságot köthetnek. A nő azonban bizonyos ideig nem mehet újra férjhez; kivéve a Polgári Törvénykönyv 89. szakaszában foglalt eseteket;
  • a nő elveszíti a saját nevéhez adott vezetéknevet; kérelemre azonban a bíróság engedélyezheti a nő számára, hogy saját neve mellett megtartsa férje vezetéknevét is, ha a kérelmezőnek vagy szülői felügyelet alatt álló gyermekének érdekében áll.

A házasság felbontása nem szünteti meg a rokoni kapcsolatot, különösen nem érvényteleníti a közvetlen rokoni kapcsolatot mint házassági akadályt (a Polgári Törvénykönyv 87. szakaszának (4) bekezdése); a külföldi házastárs nem veszíti el állampolgárságát a házasság fennállásának megszűnését követően.

b) a házasfelek vagyonának megosztására vonatkozóan?

A házasfelek vagyonának megosztása: A házasság felbontásával a vagyonközösség (a közös vagyonba beletartoznak a házastársak által a házasság fennállása alatt közösen vagy külön-külön eszközölt vásárlások, a Polgári Törvénykönyv 179. szakaszában felsorolt személyes tárgyak kivételével) és az örökölt vagyon is felbomlik. Amennyiben azonban a gyermekek még nem érték el a nagykorúsághoz szükséges életkort, a vagyon továbbra is fennmarad. Ez nincs hatással a szokásos tulajdonra (például a házasságkötés előtt vagy - ha a vagyonokat elkülönítették - a házasság fennállása alatt arányos mértékben szerzett javak), amely valamelyik házastárs kérelmére felosztható.

Lap tetejeLap teteje

c) a házasfelek kiskorú gyermekeire vonatkozóan?

Szülői felelősség: A házasságot felbontó bíróság a gyermekek felügyeletét is odaítéli az egyik szülőnek, vagy - amennyiben a gyermek érdekében úgy találja megfelelőnek - együttesen vagy felváltva mindkét szülőnek; a bíróság megállapítja a szülői láthatással kapcsolatos szabályokat a szülői felügyelettel meg nem bízott szülő részére. A bíróság utasítást ad a gyermekek vagyonának kezelésére, és meghatározza a felügyelettel meg nem bízott szülő által fizetendő hozzájárulást a gyermek eltartásához.

A bíróság lehetőség szerint annak a házastársnak biztosítja a jogot a családi otthonban maradásra, akinek a felügyeletet ítéli. (További részleteket ld. a „Szülői felelősség - Olaszország” című részben).

d) a másik fél felé fennálló tartásdíjfizetési kötelezettségre vonatkozóan?

Tartásdíj-fizetési kötelezettség: A bíróság a házasság felbontásakor - a fél kérelmére - rendszeres tartásdíj fizetését rendeli az elegendő pénzeszközzel nem rendelkező vagy pénzeszközeit objektíven elérni nem tudó házasfél részére. A tartásdíj-fizetési kötelezettség megszűnik, ha a kedvezményezett újabb házasságot köt. Ha mindkét fél egyetért, a bontóperi egyezség egyetlen ügylettel is megköthető: az érintett vagyontárgyhoz fűződő tulajdonjogoknak a kedvezményezett házastársra történő átruházásával. (Részletes információkat ld. a Tartási igények - Olaszország).

Lap tetejeLap teteje

Egyéb hatások: Az elvált, de újabb házasságot nem kötött, bontóperi egyezségre jogosult házastársak a másik házastárs részére kifizetett végkielégítés egy részére is jogosultak. A korábbi házastárs halála esetén a túlélő házastárs jogosult az átruházható nyugdíjra, illetve arra, hogy az esetleges többi túlélő házastárssal megossza a nyugdíjat; jogosult továbbá örökségre, ha szükséget szenved. A jog lehetővé teszi továbbá, hogy az egyezségre jogosult házastárs az ítéletben zálogjogot szerezzen, vagy kérelmezze az egyezségre kötelezett házastárs vagyonának lefoglalását.

A házastárs vagy a gyermekek eltartásának elégtelensége: A Büntető törvénykönyv 570. szakasza értelmében bűncselekménynek minősül a házastárs részéről, ha nem tartja el házastársát és/vagy gyermekét/gyermekeit.

4. Mit jelent a “különválás” jogi fogalma a gyakorlatban?

A különválás azt jelenti, hogy a jog a továbbiakban nem kötelezi a feleket az együttélésre. A különválásnak tényleges jogi hatása nincs (kivéve az 1975. évi 151. reformtörvény előtt keletkezett helyzetekben).

A különválás - a kötelékek gyengítésén túl - nem gyakorol jogi hatást a házastársi kapcsolatra.

A különválást vagy a bíróság rendeli el vagy a felek közös megegyezésével történik.

Forrás: Az anyagi jogi szabályokat a Polgári Törvénykönyv tartalmazza (a 150. szakasztól; az örökségre vonatkozó kérdésekkel kapcsolatban ld. a Polgári Törvénykönyv 548. és 585. szakaszát).

Lap tetejeLap teteje

5. Melyek a különválás feltételei?

A különválás olyan tények fennállását tételezi fel, amelyek elviselhetetlenné tennék a házasélet további fenntartását, vagy súlyos és káros hatással volnának a gyermekek felnevelésére. A kérelmet a helyzet kialakulásáért felelős házastárs is benyújthatja.

A bíróság a fél kérelmére - ha a körülmények úgy kívánják - eldönti, melyik fél felelős a különválásért (ebben a vonatkozásban az 1975. évi reformtörvény lépett a korábbi vétkességen alapuló megítélés helyébe, tehát elhagyták a vétkességen alapuló „büntetés” elvét, és bevezették a „jóvátétel” elvét olyan helyzetekre, amikor az együttélés elviselhetetlen, vagy káros volna a kiskorú gyermekek számára).

A felelősségnek (amelynek megállapítása kizárólag a különválásról való döntés során kérhető) a tartásdíj megállapításakor, valamint az örökléssel kapcsolatos kérdéseknél van jelentősége. Az ügyészt is be kell vonni az ügybe.

A közös megegyezéssel történő különválás a házastársak közti megállapodáson alapul, azonban kizárólag bírósági jóváhagyással lép hatályba; a bíróság feladata ugyanis annak ellenőrzése, hogy a házastársak megállapodása tekintettel van-e a család fennálló érdekeire. Különösen akkor, ha a gyermekek felügyeletére és eltartására vonatkozó megállapodás nem szolgálja a gyermekek érdekeit, a bíróság figyelmezteti a feleket, és meghatározza a szükséges változtatásokat. Ha a megoldás nem megfelelő, a bíróság megtagadhatja a jóváhagyást. Az esetjog értelmében amennyiben kiskorú nem érintett az ügyben, az ügyész jelenléte nem szükséges.

Lap tetejeLap teteje

6. Melyek a különválás jogkövetkezményei?

Személyes kapcsolat: a különválás vagy közös megegyezéssel történő különválás mentesíti a feleket mindenfajta segítségnyújtási kötelezettségük alól, amely az együtt élő házaspárokra nézve kötelező; az apasági vélelem a továbbiakban nem érvényes. A nő nem veszíti el férje vezetéknevét, amelyet saját nevéhez adva viselt, azonban kérésére a bíróság megtilthatja a név használatát, ha a használattal súlyos jogsértés valósulna meg, és akkor is engedélyezheti a feleség számára a név mellőzését, ha az hátrányos lehet a feleség számára.

A házastársak vagyonának megosztása: A különválással a vagyonközösség megszűnik.

Szülői felelősség: a különválást kimondó bíróság rendelkezik a gyermekek felügyeletéről, és meghatározza a tartásdíj összegét, amelyet a szülői felügyelettel meg nem bízott szülő köteles fizetni a gyermek részére. A bíróság lehetőség szerint annak a házastársnak biztosítja a jogot a családi otthonban maradásra, akinek a felügyeletet ítéli. (További részleteket ld. a „Szülői felelősség - Olaszország” című részben).

Tartásdíj-fizetési kötelezettség: Kérésre a bíróság tartásdíj-megállapításhoz való jogot biztosít a különválásért nem felelős házastárs részére a másik házastárssal szemben, ha az előbbi nem rendelkezik elegendő önálló pénzeszközzel. A rászoruló házastárs akkor is jogosult tartásdíjra - azaz a létfenntartásához szükséges rendszeres összegre -, ha ő a felelős a különválásért (további részleteket ld. a Tartási igények - Olaszország című részben).

Lap tetejeLap teteje

Az esetjog megállapítása szerint a különválási egyezség ugyanúgy automatikusan módosítandó, mint a bontóperi egyezség.

A gyermekek felügyeletére és az egyezség (a házastársra és a gyermekekre vonatkozóan) kiszámítására érvényes szabályok módosíthatók. A tartásdíj megfizetésének elmulasztása a Büntető törvénykönyv 570. szakasza értelmében bűncselekménynek minősül.

Különválás a felelős és a nem felelős fél szempontjából: A különválásért nem felelős különvált házastársat az öröklés vonatkozásában továbbra is ugyanazok a jogok illetik meg, mint a nem különvált házastársat.

A különválásért felelősnek talált házastárs kizárólag akkor jogosult tartásdíjra, ha elhunyt házastársa után - a hagyatéki eljárás megindulását követően - tartásdíjra jogosult (a Polgári Törvénykönyv 548. és 585. szakasza).

Egyéb hatások: A különválásról szóló végzés ítéleten alapuló jelzálog bejegyeztetésére jogosít. Nem teljesítés esetén a bíróság - a jogosult személy kérelmére - elrendelheti a felelős személy vagyonának lefoglalását, és a felelős személy részére időszakos kifizetések teljesítésére kötelezett harmadik feleket arra utasíthatja, hogy az összeg egy részét a kedvezményezettnek továbbítsák.

7. Mit jelent a „házasság érvénytelenítésének” jogi fogalma a gyakorlatban?

A Polgári Törvénykönyv 117. és azt követő szakaszai különböző semmisségi eseteket határoz meg, amelyek a házasság megsemmisítését vagy érvénytelenítését eredményezhetik. Lehetőség szerint az érvénytelenség kategóriáját kell használni, és vizsgálni kell az érvénytelenség különböző vonatkozásait, valamint az alkalmazandó jogot.

Lap tetejeLap teteje

A házasság érvénytelen, ha a jogszabályban meghatározott valamilyen hibából eredően megromlik; az érvénytelenség megállapítását a megfelelő módon kérni kell.

A házasság érvénytelenítése tárgyában benyújtott keresetről nem értesítik az örökösöket, kivéve, ha az ügy már folyamatban van. Az ügyészt be kell vonni az ügybe.

Forrás: Az anyagi jogi szabályok a Polgári Törvénykönyv 117 - 129a. cikkében szerepelnek.

8. Melyek a házasság érvénytelenítésének feltételei?

A házasság az alábbi okok miatt érvényteleníthető (a Polgári Törvénykönyv 117. és azt követő szakaszai):

  1. Az egyik házastárs korábbi házasságából kifolyólag még házas (a személy nem szabad állapotú). Az érvénytelenség abszolút és megtámadhatatlan; a kérelmet a házastárs, a közvetlen felmenő ági rokonok, az ügyész vagy más érdekelt fél nyújthatja be;
  2. Büntetőjogi akadály (impedimentum criminis): ha a házasságot két olyan személy kötötte, akik valamelyikét bűnösnek találták a másik házastárs meggyilkolásában vagy annak kísérletében. Az érvénytelenség abszolút és orvosolhatatlan; a házastársak, az ügyész vagy más érdekelt fél hivatkozhat rá;
  3. Ha a házasság az egyik házasfél elmebetegsége miatt nem köthető meg. A házasság fenntartása az eseményt követően megakadályozható, ha a cselekvőképtelenség a házasságkötés idején következett be; a házasságot a gyám, az ügyész vagy más érdekelt fél támadhatja meg;
  4. Az egyik házastárs elmebeli cselekvőképtelensége (természetes fogyatékosság). A házasságkötést az a házastárs kifogásolhatja, aki úgy találja, hogy - bár a házasságkötéstől nem volt eltiltva - elmebeli cselekvőképtelen állapotában kötött házasságot. A kérelem nem nyújtható be, ha a házaspár egy évet meghaladóan együtt élt, miután a kérdéses házasfél visszanyerte elmebeli képességét;
  5. Életkor. A kérelmet a házastárs, az ügyész vagy a szülők nyújthatják be; a kiskorú nagykorúságának elérését követően egy évig nem járhat el az ügyben;
  6. Vérségi kötelék, rokoni kapcsolat és örökbefogadotti viszony. Az érvénytelenségre a házastársak, az ügyész és más érdekelt személy hivatkozhat, kivéve, ha a házasságkötés óta egy év eltelt vagy lehetőség lett volna engedélyt szerezni a házasságkötéshez;
  7. Erőszak, félelem és tévedés (ha a személy hozzájárulását erőszakkal vagy a házastárs ellenőrzési körén kívül eső tényezőből eredő súlyos félelem nyomán szerezték meg; illetve személycsere vagy tévedés történt a másik házasfél személyazonosságát illetően - a Polgári Törvénykönyv 122. szakasza szerint). A kérelmet az a házastárs nyújthatja be, akinek hozzájárulását a fenti módon szerezték meg, kivéve, ha a házaspár egy évet meghaladóan együtt élt azt követően, hogy az erőszak vagy félelem oka megszűnt, illetve a tévedést felfedezték;
  8. Színlelés. A házasságkötést bármelyik fél kifogásolhatja, aki úgy kötött házasságot, hogy előzetesen megállapodott a házasságból fakadó kötelezettségek nem teljesítéséről, illetve az abból fakadó jogok gyakorlásának mellőzéséről. A kérelmet a házasságkötés időpontjától számított egy éven belül akkor is be kell nyújtani, ha a házaspár férj-feleségként - akár rövid ideig - együtt élt a házasságkötést követően.

9. Melyek a házasság érvénytelenítésének jogi következményei?

Ha a házastársak jóhiszeműen jártak el (azaz a házasságkötéskor nem volt tudomásuk az akadályról), a házasság a semmisség kimondásáig, illetve az érvénytelenség ex nunc (a jövőre nézve történő) hatálybalépéséig érvényesnek minősül (vélelmezett házasság). A házasság fennállása alatt született vagy fogant gyermekek törvényesnek tekintendők, ezért rájuk a gyermekes házaspárok különválására vonatkozó szabályok az irányadók.

Lap tetejeLap teteje

A bíróság legfeljebb három évre kötelezheti az egyik házastársat, hogy a másik házasfél részére időszaki kifizetéseket teljesítsen, ha a másik házasfél nem rendelkezik elegendő pénzeszközzel, és nem kötött újabb házasságot.

Ha csak az egyik házastárs járt el jóhiszeműen, a vélelmezett házasság jogi hatásai érvényesek erre a házastársra és a gyermekekre. A rosszhiszeműen eljáró házastárs köteles méltányos, három évi tartásdíjnak megfelelő összegű kártérítést fizetni, köteles továbbá tartásdíjat is folyósítani, ha más személy nem felelős a helyzetért.

Ha mindkét házastárs rosszhiszeműen járt el, a házasság jogi hatásai a házasság fennállása alatt született vagy fogant gyermekekre érvényesek, kivéve, ha a házasság bigámia vagy vérfertőzés miatt semmis; a bigámia jogcímén semmissé nyilvánított házasságból született gyermekek az apaság megállapítása útján megszerezhetik a házasságon kívül született gyermek státusát.

A jóhiszeműséget vélelmezik, és a jóhiszeműségnek kizárólag a házasságkötés pillanatában kell fennállnia.

10. Létezik-e alternatív, bíróságon kívüli mód a házasság felbontásával kapcsolatos kérdések rendezésére?

Nincsenek rendelkezések a házasság felbontásával (illetve a különválással) kapcsolatos kérdések rendezésének alternatív módjaira, különösen pedig a családi közvetítésre vonatkozóan. A parlament jelenleg vizsgálja a családi közvetítésre vonatkozó jogszabály-tervezet lehetőségét – a gyermekek felügyeletéről szóló házastársak közti megállapodás elősegítése céljából.

Lap tetejeLap teteje

11. Hol nyújtsam be házasság felbontása/különválás/házasság érvénytelenítése iránti kérelmemet? Milyen alaki követelményeket kell betartanom, és milyen okmányokat kell csatolnom a kérelemhez?

A bontóperre vonatkozó szabályok a különválási eljárásra is irányadók, kivéve, ha összeegyeztethetetlenek ezzel az eljárással, mely esetben a Polgári perrendtartás 706. és azt követő szakaszait kell alkalmazni.

Az eljárás különleges nyomozóeljárás formájában zajlik, amelyre a rendes eljárást szabályozó különféle szabályok vonatkoznak, különösen az előkészítő szakban.

Joghatóság: A bíróság az alperes lakóhelyén vagy állandó tartózkodási helyén, vagy - amennyiben az alperes lakóhelye vagy tartózkodási helye nem állapítható meg vagy az alperes külföldön tartózkodik - a felperes lakóhelyén vagy állandó tartózkodási helyén „ítélőszékként” működik. Ha mindkét fél külföldön él, az ország bármelyik bírósága eljárhat az ügyben. Ha a házasság felbontása közös megegyezéssel történik, a házastársak megválaszthatják, melyikük lakó- vagy állandó tartózkodási helyén folytassák le az eljárást.

Eljárás: A házasság felbontására vonatkozó kérelem keresetlevél formáját ölti, amelyet a joghatósággal rendelkező bíróság titkári irodáján kell benyújtani. A bejelentéshez kapcsolódó okmányokat csatolni kell a keresetlevélhez, de a tárgyaláson is be lehet azokat mutatni. A felperes felel a másik házastársnak a keresetlevélről és a bíróság elnöke által kiadott, a tárgyalás időpontját kitűző végzésről történő tájékoztatásáért. Ha a tárgyalás során a békítésre tett kísérlet sikertelen, a bíróság elnöke a házastársak és gyermekeik érdekében ideiglenes végzést hoz, és kitűzi a vizsgálóbíró előtt lefolytatandó tárgyalás időpontját, aki a nyomozati eljárásra vonatkozó szabályok szerint vizsgálja ki az ügyet.

Lap tetejeLap teteje

A házasság felbontása közös megegyezéssel: A közös keresetlevélre vonatkozó vélelem szerint a házastársak megállapodnak a házasság felbontásában és a gyermekeikre, valamint pénzügyi kapcsolatukra vonatkozó további feltételekben. Az eljárás egyszerűsített.

Forrás: Az 1970. évi 898. törvény és módosításai; a különválásra a Polgári perrendtartás 706-711. szakasza is alkalmazandó.

12. Biztosítanak költségmentességet az eljárás költségeinek fedezésére?

Van lehetőség költségmentesség kérésére, azaz a személy hozzájuthat jogi képviselethez anélkül, hogy a védelem költségeit és az egyéb bírósági költségeket magának kellene fedeznie. Költségmentességért az Olaszországban állandó lakóhellyel jogszerűen rendelkező külföldi állampolgárok is kérhetnek. A jogosultsági feltételek az 1990/217. törvényben, valamint a költségmentességről szóló tájékoztatóban találhatók. Mivel a kérelmet az ügyvédi kamaránál kell benyújtani, az az illetékes kamaránál vagy az illetékes kamara honlapjáról (a római ügyvédi kamara címe: www.ordineavvocati.roma.it italiano), illetve az Igazságügyi Minisztérium honlapjáról szerezhető be: www.giustizia.it/servizi_cittadino/patrocinio_stato.htm English - français - italiano.

Lap tetejeLap teteje

Forrás: a 2001. évi 134. törvénnyel módosított 1990. évi 217. törvény.

13. Van lehetőség fellebbezésre a házasság felbontása/különválás/házasság érvénytelenítése tárgyában hozott döntés ellen?

A különválás, házasság felbontása vagy érvénytelenítése tárgyában hozott végzés megfellebbezhető. A bontóperben (pl. amikor az ügy előrehaladásával döntés születhet az egyezségről) vagy különválási eljárásban (pl. amikor az ügy előrehaladásával döntés hozható a felelős személyről vagy az egyezségről) hozott nem jogerős döntések külön fellebbezéssel (azaz a jogerős ítélettel együtt) nem támadhatók meg; ezeket a jogszabályban foglaltaknak megfelelően kell megtámadni.

14. Mit kell tennem, ha másik tagállam bírósága által házasság felbontása/különválás/házasság érvénytelenítése tárgyában kiadott határozatot szeretnék Olaszországban elismertetni?

A 2003. november 27-i 2201/2003/EK rendeletet kell alkalmazni. A rendelet általános eljárást ír elő valamennyi uniós tagállam számára.

Az elismerés automatikus. A házasság jogerős felbontását, a különválást, illetve az érvénytelenítő döntést követően nincs tehát szükség semmiféle eljárásra a tagállam anyakönyvének frissítéséhez.

Bármelyik érdekelt fél kiadathat azonban nyilatkozatot arról, hogy a határozat nem ismertethető el. A rendelet meghatározza az el nem ismerés jogalapjait. A kérelmet (fellebbezés formájában) a területi joghatósággal rendelkező fellebbviteli bíróságon kell benyújtani (hivatkozással a döntés végrehajtásának helyére és a nemzeti szabályozás szerint). A bíróság haladéktalanul (vagy az ellenérdekű fél részvételével lefolytatott eljárás nélkül) dönt, és a döntésről tájékoztatják a felperest.

Lap tetejeLap teteje

15. Melyik olasz bírósághoz kell fordulnom, ha másik tagállam bírósága által házasság felbontása/különválás/házasság érvénytelenítése tárgyában kiadott határozat elismerését szeretném kifogásolni? Milyen eljárás alkalmazandó ilyen esetben?

Bármelyik fél az értesítésétől számított egy hónapon belül (két hónapon belül, amennyiben a másik fél lakóhelye másik országban található) megtámadhatja az elismerésről szóló határozatot a fellebbviteli bíróságnál. Ebben a második szakaszban az ellenérdekű fél nélküli eljárás elve alkalmazandó, és a tárgyalásra vonatkozó szokásos szabályok az irányadóak.

A megtámadás tárgyában hozott döntés megfellebbezhető; a fellebbezést a Semmítőszékhez kell benyújtani (Vö. a rendelet mellékletei).

16. Melyik az alkalmazandó jog olyan házastársak közötti bontóperben, akik nem rendelkeznek Olaszországban lakóhellyel vagy állampolgárságuk különböző?

A különválás vagy házasság felbontása tárgyában benyújtott keresetlevél esetében a különválásra és a házasság felbontására mindkét házastárs közös nemzeti jogszabályai alkalmazandók. Különböző nemzetiségű házastársak esetében a bíróság – azt az országot véve alapul, ahol a házaspár házaséletének nagyobb részét eltöltötte – mérlegelési jogkörében eldöntheti, melyik jogot kell alkalmazni.

Ha az alkalmazandó külföldi jog nem tartalmaz rendelkezést a különválásra vagy a házasság felbontására vonatkozóan, ilyen esetben az olasz jogot kell alkalmazni (1995. évi 218. törvény 31. szakasza), és a az eljáró bíróság helye szerinti jog az irányadó. Megjegyzendő, hogy az olasz jog attól függetlenül alkalmazandó, hogy a felperes olasz állampolgár-e, és nem olasz állampolgár is kérheti alkalmazását vegyes házasság vagy két nem olasz állampolgár által kötött házasság esetében.

Ezzel a kérdéssel kapcsolatban azokra az olasz házastársakra, akik Olaszországban nyújtottak be kérelmet különválás vagy házasság felbontása iránt, az olasz jog alkalmazandó – akkor is, ha lakóhelyük nem Olaszországban található. A különböző állampolgárságú házastársakra azon ország joga alkalmazandó, amelyben házaséletük nagyobb részét töltötték. Ha azonban a szóban forgó ország joga nem rendelkezik a különválásról vagy a házasság felbontásáról, a(z olasz) bíróság az olasz jogot fogja alkalmazni.

« Válás - Általános információk | Olaszország - Általános információk »

Lap tetejeLap teteje

Utolsó frissítés: 15-11-2007

 
  • Közösségi jog
  • Nemzetközi jog

  • Belgium
  • Bulgária
  • Csehország
  • Dánia
  • Németország
  • Észtország
  • Írország
  • Görögország
  • Spanyolország
  • Franciaország
  • Olaszország
  • Ciprus
  • Lettország
  • Litvánia
  • Luxembourg
  • Magyarország
  • Málta
  • Hollandia
  • Ausztria
  • Lengyelország
  • Portugália
  • Románia
  • Szlovénia
  • Szlovákia
  • Finnország
  • Svédország
  • Egyesült királyság