Európai Bizottság > EIH > Válás > Görögország

Utolsó frissítés: 01-06-2006
Nyomtatható változat Kedvencek közé

Válás - Görögország

EJN logo

Az oldal tartalma elavult. Az eredeti nyelvi változatot frissítettük, és áthelyeztük az európai igazságügyi portálra.


 

TARTALOMJEGYZÉK

1. Milyen előfeltételei vannak a válásnak? 1.
2. Melyek a válóokok? 2.
3. Milyen jogkövetkezményekkel jár a válás 3.
a) a házastársak személyes kapcsolatait illetően? a)
b) a házasfelek közti vagyonmegosztás tekintetében? b)
c) a házastársak kiskorú gyermekeire nézve? c)
d) a másik házasféllel szemben fennálló tartási kötelezettséget illetően? d)
4. Mit jelent a „különválás” a gyakorlatban? 4.
5. Milyen előfeltételei vannak a különválásnak? 5.
6. Milyen jogkövetkezményei vannak a különválásnak? 6.
7. Mit jelent a „házasság érvénytelenítése” a gyakorlatban? 7.
8. Milyen okai lehetnek a házasság érvénytelenítésének? 8.
9. Milyen jogkövetkezményekkel jár a házasság érvénytelenítése? 9.
10. Vannak-e a felmerült kérdések rendezésének alternatív, peren kívüli eszközei, amelyekkel elkerülhető a bírósághoz fordulás? 10.
11. Hova kell benyújtani a válókeresetet vagy a házasság érvénytelenítése iránti kérelmet? Mi a hivatalos eljárás, és milyen iratmellékleteket kell csatolni a keresethez? 11.
12. Kaphatok-e költségmentességet a válási eljárás költségeire? 12.
13. Lehet-e fellebbezni Görögországban hozott bontóítélet vagy házasságot érvénytelenítő ítélet ellen? 13.
14. Mit kell tennem ahhoz, hogy Görögországban elismerjenek egy másik európai uniós ország bírósága által hozott bontóítéletet vagy házasságot érvénytelenítő ítéletet? 14.
15. Melyik bírósághoz kell fordulnom Görögországban, ha meg akarom támadni egy másik európai uniós ország bírósága által hozott bontóítélet vagy házasságot érvénytelenítő ítélet elismerését? Milyen eljárást kell követni ebben az esetben? 15.
16. Mi az alkalmazandó jog olyan házasfelek válási eljárásában, akik nem élnek Görögországban, illetve különböző nemzetiségűek? 16.

 

1. Milyen előfeltételei vannak a válásnak?

A váláshoz visszavonhatatlan bírósági határozatra van szükség. A házasság felbontható:

  1. megegyezéses úton, amikor a két fél megegyezik abban, hogy a helyileg illetékes elsőfokú egyesbírósághoz benyújtott közös kérelmükkel nemperes eljárás keretében, válóper nélkül bontják fel házasságukat. Erre akkor van lehetőség, ha a házasság legalább egy évig tartott;
  2. peres úton, ha valamilyen okból az egyik vagy mindkét házasfél a helyileg illetékes elsőfokú társas bíróságnál külön benyújtott keresetben kéri házasságuk felbontását.

2. Melyek a válóokok?

A válóokok –a megegyezéses bontás esetétől eltekintve– az alábbiak:

  1. a házastársi kapcsolatnak az alperes vagy mindkét házasfél személyével összefüggő okból bekövetkező nagyfokú megromlása, amelynek folytán felperes számára alapos okkal válik elviselhetetlenné a házastársi kapcsolat folytatása. A nagyfokú megromlást –amennyiben az alperes ennek ellenkezőjét nem bizonyítja– kettős házasság, házasságtörés, a felperesnek az alperes általi elhagyása vagy az életére törés esetén lehet vélelmezni. Amennyiben a házastársak négy éve folyamatosan külön élnek, a házasság megromlása megdönthetetlenül vélelmezhető, és a bontás akkor is kérhető, ha a megromlás oka a felperes személyével kapcsolatos, valamint
  2. valamelyik házastárs eltűnése, amelynek esetén a másik házastárs kérheti a házasság felbontását.

3. Milyen jogkövetkezményekkel jár a válás

a) a házastársak személyes kapcsolatait illetően?

A házasság felbontása esetén megszűnik a házasfelek együttélési és közös döntés­ho­za­­tali kötelezettsége, az a házastárs, amelyik a másik házastárs nevét vette fel, több­nyi­re újból felveszi a saját nevét, hacsak nem kívánja megtartani házassági nevét, mert azzal szerzett szakmai vagy művészi elismertséget, megszűnik a házastársaknak a kölcsönös kötelezettségeik teljesítésével kapcsolatos enyhébb kötelezettsége, elhárul az a jogi akadály, amelyet a kettős házasság jelent, és lejár a házasfelek egymással szem­beni követelé­sei­nek elévülésére vonatkozó halasztás. A házasság révén az egyik házastárs vérrokonai és a másik házastárs vér­rokonai között létrejött sógorság a házasság felbontása után is fennáll.

Lap tetejeLap teteje

b) a házasfelek közti vagyonmegosztás tekintetében?

Válás esetén mindkét házasfélnek jogában áll magához vennie azon ingóságokat, amelyek a tulajdonát képezik, vagy amelyekről vélelmezhető, hogy a tu­lajdonát képezik, és a másik házastárs e vélelem ellenkezőjét nem bizonyítja, még abban az esetben is, ha azt mindketten használták, vagy csak a má­sik házastárs használta, s ez nem korlátozható arra való hivatkozással, hogy a szóbanforgó tárgy nélkülözhetetlen a másik házasfél számára. Ha a tár­gyat birtokló házastárs nem hajlandó azt a tulajdonosának visszaszolgáltatni, az utóbbi dologi, birtok- vagy kötelmi keresettel élhet. A közös otthon ese­tében a házasság felbontása után a tulajdonos minden dologi és kötelmi jogi igénnyel felléphet a lakás használójával szemben. A vagyonközösség a há­zasság felbontásával megszűnik, és mindegyik házasfél megkapja a reá eső részt a közösség megszüntetésére és a közös javak felosztására vo­nat­kozó rendelkezések alapján. Végül megemlítendő, hogy a házasság tartama alatt az egyik házasfél által szerzett vagyontárgyak tekintetében a másik fél ré­szesedési igénnyel léphet fel.

c) a házastársak kiskorú gyermekeire nézve?

A házasság felbontása után a szülői felügyelet gyakorlását a bíróság az alábbiak szerint szabályozhatja:

  1. a szülői felügyelet gyakorlását az egyik szülőre bízza,
  2. a szülői felügyelet gyakorlását a két szülőre közösen bízza,
  3. felosztja a szülők között a szülői felügyelet gyakorlását,
  4. harmadik személyre bízza a szülői felügyelet gyakorlását.

A házasság felbontása után is fennáll a szülőknek a munkából vagy vagyonból szerzett jövedelemmel nem rendelkező vagy a megélhetéshez nem elegendő jövedelemmel rendelkező kiskorú gyermekeik eltartására vonatkozó kötelezettsége.

Lap tetejeLap teteje

d) a másik házasféllel szemben fennálló tartási kötelezettséget illetően?

A házasság felbontása után, amennyiben az egyik házastárs jövedelméből vagy vagyonából nem képes biztosítani megélhetését, jogosult tartást kérni a másik házastárstól,

  1. ha a válás kimondásakor és ezt követően életkora vagy egészségi állapota nem teszi lehetővé, hogy megélhetését biztosító, megfelelő kenyérkereső tevékenységbe kezdjen, vagy ilyen tevékenységet tovább folytasson,
  2. ha kiskorú gyermek van elhelyezve nála, s ez akadályozza megfelelő kenyérkereső tevékenység folytatásában,
  3. ha nem talál állandó és megfelelő munkát, vagy ha szakképzésre van szüksége, de mindkét esetben csak meghatározott időre, amely nem haladhatja meg a válás kimondásától számított három évet,
  4. bármilyen más esetben, amikor méltányossági szempontok indokolttá teszik tartás megítélését a válás kimondásakor.

Jelentős ok miatt a tartás kizárható vagy korlátozható, különösen abban az esetben, ha a házasság rövid ideig tartott, vagy ha a jogosult fél hibájából került sor a házasság felbontására, illetve ha önként idézte elő vagyontalanságát. A tartásra való jogosultság megszűnik a jogosult fél újbóli házassága, tartós élettársi viszonya vagy halála esetén.

4. Mit jelent a „különválás” a gyakorlatban?

A gyakorlatban azt jelenti, hogy a házastársak között nincs házas együttélés, bár a házasság nem szűnt meg válással. A görög jogban ez a házasság nagyfokú megromlásának esete, amely válóoknak minősül.

Lap tetejeLap teteje

5. Milyen előfeltételei vannak a különválásnak?

Függetlenül attól, hogy a házasfelek külön élnek-e a házas együttlét megszakításának szándékával vagy egy fedél alatt élnek, legalább egyiküknek a lelki szándéka az, hogy tartózkodjon a házas együttléttől és ne viselkedjen úgy, mint egy házastárs, felbontva azt a lelki köteléket, amely őt addig az élete párjához fűzte, s ez a házasfelek eltávolodását eredményezi.

6. Milyen jogkövetkezményei vannak a különválásnak?

A házas együttlét megszűnése esetén bármelyik házastárs kérelmezheti a helyileg illetékes elsőfokú egyesbíróságnál —sürgősség vagy veszélyezte­tett­ség esetén biztosítási intézkedések igénybevételével— a közös otthon használatának elbírálását, a másik házastárs kiköltözésének elrendelését és azon ingóságok meghatározását, amelyeket új háztartásába magával vihet, annak ideiglenes megállapítását, hogy kinél lesznek a kiskorú gyermekek elhelyezve, s hogyan lesz biztosítva a másik szülő számára a láthatás, valamint a kiskorú —s bizonyos feltételek esetén a nagykorú— gyermekeknek, illetve az önmagát munkából vagy vagyonából eltartani nem tudó házastársnak nyújtandó tartás ideiglenes megállapítását. Bármelyik házastárs kérheti ugyanezen kérdések bírói ítélettel történő szabályozását a Pp. 681B cikke alapján a helyileg illetékes elsőfokú egyesbíróságon benyújtott keresetben.

7. Mit jelent a „házasság érvénytelenítése” a gyakorlatban?

A házasság érvénytelenítése azt jelenti, hogy a korábban teljes joghatással bíró, de valamilyen hiányosság miatt visszavonhatatlan bírósági hatá­ro­zat­tal érvénytelenített házasság többé nem vált ki joghatást, kivéve azt, hogy az érvénytelenített házasságban született gyermekek továbbra is házasságban született gyermeknek tekintendők.

Lap tetejeLap teteje

8. Milyen okai lehetnek a házasság érvénytelenítésének?

A házasság felbontásának feltétele a házasság érvénytelensége (vagy azért, mert hiányzik a házasság valamelyik pozitív feltétele, vagy pedig azért, mert érvénytelenítő akadály áll fenn), illetve a házasság érvényteleníthetősége (tévedés, megtévesztés vagy fenyegetés miatt).

Pozitív feltétel hiányáról beszélünk akkor, ha a házasulandók a nyilatkozataikat nem személyesen teszik, illetve feltételhez vagy határidőhöz kötik, ha kis­korúak és nem kaptak bírósági engedélyt, ha valamelyikük cselekvőképességet kizáró gondnokság alatt áll, ha valamelyikük ügygondnokság alatt áll, és ügygondnoka nem járul hozzá, ill. nem kapott bírósági engedélyt, illetve ha valamelyikük a házasságkötés idején nincs ítélőképessége bir­to­ká­ban vagy elmebetegség miatt nem rendelkezik belátási képességgel. Érvénytelenítő akadály a vérrokonság, egyenes ágon bármilyen fokon és olda­lá­gon negyedik fokig, a sógorság, egyenes ágon bármilyen fokon és oldalágon harmadik fokig, továbbá a kettős házasság és az örökbefogadás.

Az érvénytelenség megszűnik, ha a házasságkötés után a házastársak között teljes körű és szabad akaratnyilvánításon alapuló megegyezés jön létre, ha a bíróság utóbb megadja a kiskorúaknak az engedélyt, ha a 18. életéve betöltése után a kiskorú házastárs elismeri a házasságkötést, ha a cselek­vő­kép­telen házastárs cselekvőképessé válik, és elismeri a házasságot, ha a gondnok vagy a bíróság vagy a cselekvőképességet korlátozó gondnokság alatt lévő személy cselekvőképessé válva jóváhagyja a házasságot. Az érvényteleníthetőség akkor szűnik meg, ha a tévedő, megtévesztett vagy kény­sze­rített fél a tévedés, megtévesztés vagy fenyegetés után elismeri a házasságot. A házasság lehet semmis is, ha polgári házasságkötés esetén nem szü­letett nyilatkozat róla a polgármester és a tanúk jelenlétében, illetve egyházi házasságkötés esetén nem végzett szertartást a keleti ortodox egyház vagy más, Görögországban ismert felekezet, illetve vallás lelkésze. Ebben az esetben a házasság nem bír jogkövetkezményekkel, és bármilyen, jogos érdekkel rendelkező személy kezdeményezheti megállapítási keresettel a semmissé nyilvánítását.

Lap tetejeLap teteje

9. Milyen jogkövetkezményekkel jár a házasság érvénytelenítése?

Mindenekelőtt visszamenőleges hatállyal megszűnnek a házasságkötés joghatásai. A visszamenőlegesség a házastársak egész kapcsolatrendszerére kiterjed, függetlenül attól, hogy személyi, családi vagy vagyoni kapcsolatokról van-e szó. Így a házasság érvénytelenítésének különösen fontos kö­vet­kez­ménye, hogy visszamenőleg (ex tunc) megszűnik az egyik házastárs öröklési joga a másik házastárs vagyona felett, legalábbis törvényes örökösödés jogcímén. Ugyancsak érvényüket vesztik a házastársak azon jogügyletei, amelyeket házasfélként —a házastársi együttélés érdekében vagy a házastárs vagyonának kezelése során— kötöttek harmadik személyekkel, de ez a változás nem érinti a harmadik személy jóhiszeműségét. Egyébiránt a házasság érvénytelenítése esetén is érvényes mindaz, amit a házastársak ingóságaival és a házasság alatti szerzeményekkel kapcsolatban a válásnál elmondtunk. Tudnunk kell azt is, hogy ha a házasságkötéskor a házastársak vagy azok egyike nem volt tisztában az érvénytelenséggel, az érvénytele­nítés csak előremutató érvénnyel bír, és az a házasfél, aki a házasságkötéskor nem tudott a házasság érvénytelenségéről, tartásra jogosult az ér­vény­te­len­séggel már kezdetben tisztában levő házasféllel vagy —ha az illető a házasság érvénytelenítése után elhunyt— a házasfél örököseivel szem­ben a válásra vonatkozó jogszabályok szerint, amelyek értelemszerűen alkalmazandók ebben az esetben is. Ugyanilyen jogosultsággal rendel­ke­zik a há­zas­ság érvénytelenítése vagy a másik házastárs halála folytán történő megszűnése esetén az a házastárs, akit fenyegetéssel, törvénysértő vagy a jó er­kölccsel ellentétes módon kényszerítettek házasságkötésre.

Lap tetejeLap teteje

10. Vannak-e a felmerült kérdések rendezésének alternatív, peren kívüli eszközei, amelyekkel elkerülhető a bírósághoz fordulás?

Nincsenek.

11. Hova kell benyújtani a válókeresetet vagy a házasság érvénytelenítése iránti kérelmet? Mi a hivatalos eljárás, és milyen iratmellékleteket kell csatolni a keresethez?

A házasságnak peres úton való felbontása a házasságnak egyik vagy mindkét házastársat érintő nagyfokú megromlása, illetve valamelyik fél eltűnése miatt, továbbá az érvénytelen vagy érvényteleníthető házasság érvénytelenítése, valamint a semmis házasság semmissé nyilvánítása az első fokú társas bíróság hatáskörébe tartozik, amely válóperes eljárás keretében jár el.

Megegyezéses válás esetén az elsőfokú egyesbíróság illetékes, amely nemperes eljárás keretében jár el. Helyi illetékességgel az a bíróság rendelkezik, amelynek területén található a felek szokásos tartózkodási helye vagy a házastársak utolsó szokásos tartózkodási helye (ha egyiküknek még ez a tartózkodási helye) vagy az alperes szokásos tartózkodási helye vagy –közös beadvány esetén– mindkét házasfél szokásos tartózkodási helye vagy a felperes szokásos tartózkodási helye, ahol már legalább egy éve (görög állampolgár esetén fél éve) tartózkodik, ill. a két házastárs görög állampolgársága szerinti szokásos tartózkodási hely. Az ellenkeresetet ugyanezeken a bíróságokon kell benyújtani. A tartási perek egyesíthetők és együtt tárgyalhatók a bontó-, érvénytelenítési és semmissé nyilvánítási perekkel az elsőfokú társas bíróságokon válóperes eljárás keretében, az ilyen eljárásra vonatkozó korlátozásokkal. Hasonlóképpen lehetőség van arra, hogy a szülői felügyelet és a láthatás iránti kereseteket is egy keresetlevélbe foglalják a válókeresettel, amelyet a nemperes eljárás keretében eljáró elsőfokú egyesbírósághoz nyújtanak be.

Lap tetejeLap teteje

A keresetlevelet a bíróság titkárságán kell benyújtani, s az illetékes titkár tűzi ki a tárgyalási határnapot, amelyet a keresetlevél másolataira is rávezet, majd a felperes, illetve kérelmező jogi képviselőjeként eljáró ügyvéd megbízást ad az illetékes bírósági kézbesítőnek, hogy a keresetlevél másolatát a tárgyalási határnapot kitűző és a kitűzött napra és helyre idéző végzéssel együtt adja át az alperesnek, illetve a kérelem ellenérdekű felének. A keresetlevelet a tárgyalási határnap előtt hatvan (60) nappal kell az alperesnek kézbesíteni, ha annak lakhelye vagy tartózkodási helye Görögországban van, és kilencven (90) nappal a tárgyalási határnap előtt, ha a lakhelye vagy tartózkodási helye külföldön van, illetve ismeretlen helyen tartózkodik. Amennyiben ismert tartózkodási helyű személynek kell külföldön kézbesíteni az iratokat, az EU tagállamai között a Tanács 1347/2000/EK rendeletének az eljárást megindító irat kézbesítésére vonatkozó szabályait vagy az 1965. november 15-én kelt Hágai Egyezményt kell értelemszerűen alkalmazni, más esetekben pedig két- vagy többoldalú kézbesítési megállapodásokat.

A házastársak személyes és vagyoni kapcsolataiban, a válásnál és a különválásnál alkalmazandó anyagi jog sorrendben az alábbi:

  1. a házasságuk idején fennálló utolsó közös állampolgárságuk szerinti jog, ha az egyik fél ezt az állampolgárságot továbbra is fenntartja,
  2. a házasságuk idején fenntartott utolsó közös szokásos tartózkodási helyük joga és
  3. az a jog, amelyhez a házastársak szorosabban kötődnek,

a szülő-gyermek kapcsolatot pedig sorrendben az alábbiak szabályozzák:

Lap tetejeLap teteje

  1. az utolsó közös állampolgárságuk szerinti jog,
  2. utolsó közös szokásos tartózkodási helyük joga és
  3. a gyermek állampolgársága szerinti jog. Ha a személy görög és külföldi állampolgársággal is rendelkezik, állampolgárság szerinti jogként a görög jogot alkalmazzák, s többes külföldi állampolgárság esetén azon állam jogát, amelyhez szorosabban kötődik.

Az alkalmazandó eljárási jog a lex fori elve alapján a görög eljárásjog, de ennek szabályaival szemben a görög Alkotmány 28. cikke értelmében elsőbbséget élveznek az európai közösségi jog és egyéb nemzetközi szerződések rendelkezései. Külön meghatalmazásra van szükség az egyes peres feleket képviselő ügyvéd számára, vagy az általa képviselt peres féllel együtt meg kell jelennie a bíróság előtt, házassági anyakönyvi kivonatot és családi állapotot igazoló iratot kell bemutatni, s elő kell tárni a többi bizonyító anyagot. A tanúk meghallgatására, a felperesi tényelőadásra és az alperesi védekezésre a tárgyaláson kerül sor. Megegyezéses válás esetén a feleknek két, legalább hat (6) hónap időközzel megtartott tárgyaláson kell házasságuk felbontásáról nyilatkozniuk, s írásos megállapodásban kell rögzíteniük gyermekeik elhelyezését és a láthatást. A felek vallomását a bíróság szabadon mérlegeli, s a bizonyítási eljárásban nem megengedett az eskütétel, a felek gyermekeinek tanúként való kihallgatása és a tanúk és szakértők megesketésének mellőzése. A válókereset tárgyalása során a bíróság kísérletet tesz a felek összebékítésére, az alperes távolmaradása nem befolyásolja az ügy tárgyalását, és a per megszűnik, ha valamelyik fél meghal, mielőtt a határozat visszavonhatatlanná vált. Házasságot érvénytelenítő pert az ügyész is indíthat, s arra idézést is kap, ha pedig valamelyik fél meghal, a pert megszakítják, s azt az örökösök folytatják tovább. Az ügyész által indított, a házasság érvénytelenítését vagy semmissé nyilvánítását célzó per mindkét fél ellen irányul, s valamelyikük halála esetén az örökösök ellen folyik tovább.

Lap tetejeLap teteje

12. Kaphatok-e költségmentességet a válási eljárás költségeire?

Igen, bizonyos feltételek teljesülése esetén. Az részesülhet ebben, aki bizonyítani tudja, hogy nem tudja megfizetni a perköltségeket anélkül, hogy ez ne korlátozná a maga és családja fenntartásához szükséges eszközöket, feltéve, hogy perlekedése nem látszik rosszhiszeműnek vagy már előre eredménytelennek. A költségmentességi kérelmet az ügyet tárgyaló, illetve annak tárgyalására kijelölt bíróhoz, elsőfokú társas bíróság esetén pedig annak elnökéhez kell benyújtani, peren kívüli eljárások esetén pedig a kérelmező lakhelye szerint illetékes járásbíróhoz (elsőfokú egyesbíróhoz).

A kérelemben röviden ismertetni kell a per vagy a cselekmény tárgyát, a főperhez rendelkezésre álló bizonyító anyagot, valamint az előírt feltételek meglétét igazoló adatokat, s csatolni kell hozzá:

  1. a kérelmező lakhelye vagy állandó tartózkodási helye szerint illetékes polgármester vagy községi elöljáró illetékmentes igazolását foglalkoztatási, anyagi és családi helyzetéről,
  2. a kérelmező lakhelye vagy állandó tartózkodási helye szerint illetékes adóhivatali vezető illetékmentes igazolását arról, hogy a kérelmező benyújtott-e jövedelemadó-bevallást vagy egyéb közvetlen adóra vonatkozó bevallást, és igazolja, hogy ellenőrzés keretében megtörtént a bevallásban foglaltak kivizsgálása, és
  3. külföldi állampolgár esetében az Igazságügyi Minisztérium által illetékmentesen kiállított igazolást arról, hogy fennáll a kölcsönösség.

A bíróság a pert úgy tárgyalja, hogy arra a kérelmező ellenérdekű felét is költségmentesen, jogi képviseletet ellátó ügyvéd jelenlétének megkövetelése nélkül idézi be, s miután valószínűsíti a fentiekben ismertetett feltételek meglétét, engedélyezi a költségmentességet, amelyet minden egyes perre külön ítélnek meg, és az mindegyik bírósági fokra s minden bíróságra érvényes, és az ítélet végrehajtására is kiterjed. Aki a fenti kedvezményben részesül, ideiglenesen mentesül a perköltségek és egyéb eljárási költségek (közjegyzők és bírósági kézbesítők, tanúk és szakértők díja, ügyvédek és jogi képviselők tiszteletdíja) alól, valamint a perköltség-biztosíték letétele alól. Lehetséges, hogy az ideiglenes mentesség csak a fenti költségek egy részére terjed ki.

Lap tetejeLap teteje

A fenti kedvezmény megadása nem érinti a perbeli ellenfélnek megítélt költségek megfizetésére vonatkozó kötelezettséget. A bíróság a kérelmező kérelmére az ítéletben vagy később hozott határozatban egy ügyvédet, egy közjegyzőt és egy bírósági kézbesítőt rendelhet ki a kedvezményezett védelmére, s e személyek kötelesek e megbízást elfogadni, az erről szóló határozat pedig jogi képviselet biztosításának minősül.

A kedvezményezett halálával megszűnik a költségmentesség, de halaszthatatlan cselekmények később is végrehajthatók a nyújtott kedvezmény alapján. A kedvezmény saját hatáskörben vagy ügyészi indítványra hozott bírósági határozattal visszavonható vagy korlátozható, amennyiben bizonyítást nyer, hogy odaítélésének feltételei már kezdetben sem álltak fenn, illetve megszűntek vagy megváltoztak. A költségek felszámítása a Pp. 190–193. cikke alapján történik.

Amennyiben az ítélet a kedvezményben részesülő perbeli ellenfelét kötelezi a költségek viselésére, bíróság a kedvezményben részesülőnek, az ügyvédeknek és más jogi képviselőknek, valamint egyéb bírósági tisztviselőknek járó költségeket ezen személyek javára megítéli, és a végrehajtás szabályai szerint behajtja. Ugyanígy történik a költségek behajtása akkor is, ha azok viselésére a kedvezményben részesülő felet kötelezik, de csak akkor, ha a kedvezmény nyújtásához megkívánt feltételek vagy ezek egy része igazoltan megszűnt. Ha a peres felek valótlan nyilatkozatok és adatok útján jutottak a kedvezményhez, a kedvezmény visszavonásáról rendelkező bíró pénzbüntetésre ítéli őket. Ennek összege a jogászok biztosítópénztárára száll, s a felek ettől függetlenül kötelezhetők a mentesség által érintett összegek megfizetésére, s ellenük büntetőeljárás is indítható.

Lap tetejeLap teteje

13. Lehet-e fellebbezni Görögországban hozott bontóítélet vagy házasságot érvénytelenítő ítélet ellen?

Igen. A pervesztes fél a helyileg illetékes fellebbviteli bíróságon nyújthat be fellebbezést a házasság felbontását, érvénytelen vagy érvénytelenít­hető házasság érvénytelenítését, illetve házasság semmissé nyilvánítását kimondó végleges ítélet ellen, az ítélet kézbesítésétől számított harminc (30) napon belül, amennyiben lakhelye vagy tartózkodási helye Görögországban található, illetve hatvan (60) napon belül, amennyiben lakhelye vagy tartózkodási helye külföldön van, ill. amennyiben ismeretlen helyen tartózkodik, s a végleges ítélet közzétételétől számított három (3) éven belül, ha az ítélet kézbesítésére nem került sor. Amennyiben a fellebbezésre jogosult fél elhunyt, a fellebbezési határidő akkortól számítandó, amikor a végleges ítéletet kézbesítették általános örököseinek vagy hagyományosainak.

14. Mit kell tennem ahhoz, hogy Görögországban elismerjenek egy másik európai uniós ország bírósága által hozott bontóítéletet vagy házasságot érvénytelenítő ítéletet?

A Tanács 1347/2000/EK rendelete értelmében az EU valamely tagállamában hozott határozatot a többi tagállamban külön eljárás nélkül elismerik. Ha valaki el akar ismertetni Görögországban egy, a házasság felbontását, különválást vagy a házasság érvénytelenítését kimondó ítéletet, kérelmet kell benyújtania azon fél szokásos tartózkodási helye szerinti elsőfokú egyesbíróságon, akivel szemben a végrehajtást kéri, illetve, ha ez nem lehetséges, a végrehajtás helye szerinti bíróságon. A kérelemhez csatolnia kell:

Lap tetejeLap teteje

  1. az ítélet másolatát, amely megfelel a hitelesség megállapításához szükséges feltételeknek,
  2. a 33. cikkben említett igazolást, amely tartalmazza a felekre vonatkozó ítéletet meghozó bíróság adatait, a felek házasságával kapcsolatos információkat, az ítélet tartalmát, azt, hogy az ítéletet az alperes távollétében hozták-e, hogy van-e helye jogorvoslatnak s hogy részesültek-e költségmentességben és/vagy jogsegélyben stb.,
  3. az alperes távollétében hozott ítélet esetén annak az okiratnak az eredeti példányát vagy hiteles másolatát, amely bizonyítja, hogy a távollévő elmulasztó félnek kézbesítették az eljárást megindító vagy azzal egyenértékű iratot vagy bármely olyan okiratot, amely azt jelzi, hogy ellenérdekű fél az ítéletet egyértelműen elfogadta.

Miután tárgyalási napot kap, kézbesítenie kell a kérelem másolatát a másik félnek a tárgyalási napot kitűző és e napon tárgyalásra idéző végzéssel. A bíróság, amely nem vizsgálhatja felül a másik EU-tagállam ítéletet meghozó bíróságának joghatóságát, miután megállapítja, hogy az ítélet elismerése nem ellentétes a közrenddel, hogy az eljárást megindító iratot a tárgyalásról adott esetben távolmaradó másik félnek megfelelő időben kézbesítették, olyan módon, hogy az a védelméről gondoskodhasson, illetve hogy a másik fél egyértelműen elfogadta az ítéletet, s ez az ítélet nem összeegyeztethetetlen olyan ítélettel, amelyet ugyanazon felek közötti eljárásban korábbi időpontban hoztak abban a tagállamban, amelyben az elismerést kérik, vagy más tagállamban vagy harmadik államban, s amely ítélet megfelel az elismerés feltételeinek abban a tagállamban, amelyben az elismerést kérik, elismeri az ítéletet.

Lap tetejeLap teteje

15. Melyik bírósághoz kell fordulnom Görögországban, ha meg akarom támadni egy másik európai uniós ország bírósága által hozott bontóítélet vagy házasságot érvénytelenítő ítélet elismerését? Milyen eljárást kell követni ebben az esetben?

A másik EU-tagállam bíróságának ítéletét elismerő határozat ellen benyújtott jogorvoslat ügyében a fellebbviteli bíróság rendelkezik illetékességgel, amely kontradiktórius eljárás keretében ítélkezik. A jogorvoslat benyújtásának határideje az ítélet kézbesítésétől számított 1 hónap, ha azonban az a fél, akivel szemben az elismerést kérik, más tagállamban rendelkezik szokásos tartózkodási hellyel, mint amelyben a végrehajthatóvá nyil­vá­ní­tásra sor került, a jogorvoslati határidő a kézbesítés időpontjától számított két hónap. A határidő a távolságra tekintettel nem hosszabbítható meg. Ha az a fél, akivel szemben a végrehajtást kérik, nem jelenik meg, a bíróság köteles az eljárást felfüggeszteni, amíg meg nem bizonyosodik arról, hogy az illető idézése szabályszerű volt és megfelelő időben történt, illetve hogy ennek érdekében minden lépést megtettek. A fellebbviteli bíróság határozata ellen a Legfelsőbb Bírósághoz nyújtható be semmisségi panasz.

16. Mi az alkalmazandó jog olyan házasfelek válási eljárásában, akik nem élnek Görögországban, illetve különböző nemzetiségűek?

A felek válására nézve anyagi jogi szempontból sorrendben az alábbi jogok az irányadók:

  1. a házasságuk idején fennálló utolsó közös állampolgárságuk szerinti jog, ha az egyik fél ezt az állampolgárságot továbbra is fenntartja,
  2. a házasságuk idején fenntartott utolsó közös szokásos tartózkodási helyük joga és
  3. az a jog, amelyhez a házastársak szorosabban kötődnek.

A lex fori elve alapján alkalmazott eljárási jog a görög eljárásjog és az uniós eljárásjog, amely az Alkotmány 28. cikke értelmében elsőbbséget élvez a nemzeti joggal szemben.

« Válás - Általános információk | Görögország - Általános információk »

Lap tetejeLap teteje

Utolsó frissítés: 01-06-2006

 
  • Közösségi jog
  • Nemzetközi jog

  • Belgium
  • Bulgária
  • Csehország
  • Dánia
  • Németország
  • Észtország
  • Írország
  • Görögország
  • Spanyolország
  • Franciaország
  • Olaszország
  • Ciprus
  • Lettország
  • Litvánia
  • Luxembourg
  • Magyarország
  • Málta
  • Hollandia
  • Ausztria
  • Lengyelország
  • Portugália
  • Románia
  • Szlovénia
  • Szlovákia
  • Finnország
  • Svédország
  • Egyesült királyság