Európai Bizottság > EIH > Válás > Németország

Utolsó frissítés: 30-05-2006
Nyomtatható változat Kedvencek közé

Válás - Németország

 

TARTALOMJEGYZÉK

1. Melyek a házasság felbontásának feltételei? 1.
2. Milyen felbontási okok vannak? 2.
3. Melyek a házasság felbontásának következményei 3.
3.a) a házastársak közötti személyes viszonyokat illetően (pl. a névviselésre tekintettel) 3.a)
3.b) a házastársak vagyonának megosztását illetően 3.b)
3.c) a házastársak kiskorú gyermekeit illetően (a szülői felelősségre és a tartási igényekre tekintettel) 3.c)
3.d) a másik házastárssal szembeni tartási kötelezettséget illetően 3.d)
4. Mit jelent gyakorlati vonatkozásban a „különválás a házassági kötelék felbontása nélkül”? 4.
5. Milyen feltételekkel lehetséges a „különválás a házassági kötelék felbontása nélkül“? 5.
6. Milyen jogkövetkezményekkel jár a „különválás a házasság felbontása nélkül“? 6.
7. Mit jelent a gyakorlatban a „semmissé nyilvánítás“ és a „házasság érvénytelenné nyilvánítása”? 7.
8. Melyek a házasság semmissé/érvénytelenné nyilvánításának feltételei? 8.
9. Melyek a házasság semmissé/érvénytelenné nyilvánításának jogkövetkezményei? 9.
10. Léteznek-e a bírósági úton kívül egyéb lehetőségek a házasság felbontásával kapcsolatos problémák megoldására? 10.
11. Hol kell előterjeszteni a házasság felbontásával/érvénytelenné/semmissé nyilvánításával kapcsolatos kérelmet? 11.
12. Kaphatok-e költségmentességet? 12.
13. Előterjeszthető-e fellebbezés a házasság felbontásával/érvénytelenné/semmissé nyilvánításával kapcsolatos döntéssel szemben? 13.
14. Mit kell tennem a házasság felbontásával/érvénytelenné/semmissé nyilvánításával kapcsolatos, más tagállamban hozott bírósági döntés németországi elismertetése érdekében? 14.
15. Melyik bírósághoz kell fordulnom a házasság felbontásával/megszüntetésével/semmissé nyilvánításával kapcsolatos, más tagállamban hozott bírósági döntés elismerésének megtagadására irányuló kérelem előterjesztése érdekében? Milyen az eljárás ebben az esetben? 15.
16. Melyik az alkalmazandó jog olyan házastársak házasságának felbontása iránti eljárásában, akik nem Németországban élnek vagy különböző állampolgárságuk van? 16.

 

1. Melyek a házasság felbontásának feltételei?

A házasságot csak bírói ítélettel, valamelyik vagy mindkét házastárs kérelmére lehet felbonatni, Polgári Törvénykönyv (Bürgerliches Gesetzbuch, BGB) 1564. § (1) bekezdés 1. fordulat.

A házasságot fel lehet bontani, ha megromlott. A házasság megromlott, ha a házastársak között már nincs életközösség és nem is várható, hogy a házastársak azt helyreállítják. (BGB 1565. § (1) bekezdés). A házasság megromlása megdönthetetlenül vélelmezett, ha a házastársak egy éve külön élnek és a házasság felbontását mindkét házastárs kéri, vagy a kérelmezővel szembeni házastárs a felbontáshoz hozzájárul. A házasság megromlása három év különélési időt követően megdönthetetlenül vélelmezett anélkül, hogy ez az eljárásban a felek állásfoglalásától függene. (BGB 1566. § (2) bekezdés). A megromlott házasság folytatása ebben az esetben lehetséges, ha és ameddig a házasság fenntartása a házasságból született kiskorú gyermekek érdekében különös okokból kivételesen szükséges. Ugyanez érvényes, ha és ameddig a házasság felbontása az azt elutasító, a kérelmezővel szembeni házastárs számára rendkívüli körülmények alapján olyan súlyosan méltánytalan lenne, hogy a házasság fenntartása, a kérelmező érdekeit is figyelembe véve, kivételesen szükségesnek tűnik (BGB 1568 §).

A BGB 1567. § (1) bekezdés 1. fordulat értelmében a különélés követelménye, hogy a házastársak ne éljenek közös háztartásban, és valamelyik házastárs azt nyilvánvalóan ne akarja helyreállítani, minthogy a házassági életközösséget elutasítja. Ezeket a körülményeket adott esetben igazolni kell; problémák mindenekelőtt a házastársi lakáson belüli különélésből vannak, melyet a törvény kifejezetten megenged. (BGB 1567. § (1) bekezdés 2. fordulat).

Lap tetejeLap teteje

2. Milyen felbontási okok vannak?

A német jog a házasság felbontásának okaként csak a házasság megromlását ismeri.

A házasság felbontását a házastársak (valamelyikének) vétkessége alapján nem ismeri.

3. Melyek a házasság felbontásának következményei

3.a) a házastársak közötti személyes viszonyokat illetően (pl. a névviselésre tekintettel)

Az elvált házastárs megtartja azt a házassági nevet, amelyet a házastársak a házasságkötéskor választottak. Az anyakönyvvezető előtt tett nyilatkozattal ismét felveheti a születési nevét, vagy azt a nevet, melyet a házassági név meghatározásáig viselt, vagy a születési nevét a házassági név elé teheti, vagy ahhoz csatolhatja (BGB 1355. § (5) bekezdés).

Amennyiben a házasság felbontásának feltételei fennálltak, és a felbontást az örökhagyó kérte vagy ahhoz hozzájárult, a házastársak törvényes öröklése kizárt (BGB 1933. §). A házastárs javára szóló végrendelkezés ebben az esetben érvénytelen; kivéve, hogy azt az örökhagyó a házasság felbontása esetén is megtette volna (BGB 2077. §).

3.b) a házastársak vagyonának megosztását illetően

Amennyiben a házastársak a törvényi szerzés szerinti vagyonközösségben élnek, úgy a házasság felbontásakor a házasság alatt szerzett vagyont a házastársak között egyenlően kell megosztani (BGB 1372. és soron következő §-ok). Kivétel ez alól, ha a megosztás durván méltánytalan lenne. Ez különösen akkor fordul elő, amikor a kevesebb vagyont szerző házastárs a házassági viszonyból eredő gazdasági (szerzési) kötelezettségeinek hosszabb időn keresztül felróható módon nem tett eleget (BGB 1381. §). A házasság felbontásában való vétkesség nem jön számításba.

Lap tetejeLap teteje

Ha a házastársak a teljes vagyonközösségben állapodtak meg, úgy a házastársaknak az egész vagyonukat meg kell osztaniuk. A törvény a házasság felbontásában vétkes házastárssal szembeni szankciókról nem rendelkezik.

A bíróság a házastársi lakást a házastársak megállapodása hiányában valamelyik félnek megítélheti (Hausratsverordnung 1. §). Bérelt lakás esetén a bíróság a bérleti szerződést jogalakító módon megváltoztathatja. Ilyenkor a bíróság méltányos mérlegeléssel dönt.

A közös tulajdonban álló háztartási felszerelés tekintetében a bíróságnak igazságosan és célszerűen kell ítélnie. Valamely házastárs tulajdonát képező háztartási felszereléseket a másik házastársnak kell megítélni, amennyiben a házastárs azok további használatára rá van utalva, és az átruházás a tulajdonostól elvárható.

A házasság felbontásakor a házasfelek által a házasság alatt szerzett járadékra való jogosultságokat is (pl. a törvényes járadékbiztosítási jogosultságok, nyugdíjjogosultságok, továbbá a munkahelyi öregségi ellátásból adódó járadékszolgáltatási igények vagy a magán járadékbiztosítási szerződésekből származó igények) meg kell osztani az ellátási kiegyenlítések útján.

3.c) a házastársak kiskorú gyermekeit illetően (a szülői felelősségre és a tartási igényekre tekintettel)
aa) szülői felelősség

Amennyiben a szülői felügyeleti jogokat mindkét szülő gyakorolja, és a szülők elválnak, úgy a közös szülői felügyeleti jog továbbra is megmarad. A bíróság a szülői felügyeleti jogot csak azokban az esetekben vizsgálja és dönt erről – a gyermek jóléte veszélyeztetésének eseteitől eltekintve -, amelyekben valamely szülő a kizárólagos szülői felügyeleti jog megítélése iránt kérelmet terjeszt elő. Ilyen kérelemnek akkor kell helyt adni, ha várható, hogy a közös felügyeleti jog megszüntetése és a kérelmezőre ruházása a (gyermek) jólétének a leginkább megfelel. A német jog abból indul ki, hogy a gyermek mindkét szülővel való kapcsolata általában a gyermek javát szolgálja, és ezért megalapozza a gyermek jogát arra, hogy a kapcsolatot mindkét szülővel tartsa, és ugyanígy mindkét szülő jogát és kötelezettségét a gyermekkel való kapcsolatra.

Lap tetejeLap teteje

bb) Tartási igények

A szülők kötelesek gyermekeiket eltartani (BGB 1601. §). A gyermekek tartásra jogosultak, ha magukat eltartani nem tudják (BGB 1602. §). A szülők tartási kötelezettsége a teljesítőképességükhöz igazodik (BGB 1603. §). A szülők gyermekeikkel szemben mindenesetre fokozott mértékben teljesítőképesek; ez azt jelenti, hogy döntően a megszerezhető jövedelem számít és nem csak az, amivel a szülő rendelkezik (BGB 1603. § (2) bekezdés). A szülőknek a gyermektartást alapvetően jövedelmi- és vagyoni viszonyaik arányában kell teljesíteniük. A gyermeket gondozó szülő tartási kötelezettségét azonban a gyermek gondozásával és ellátásával teljesíti (BGB 1606. § (3) bekezdés).

A gyermek tartása az összes életszükségletet átfogja, beleértve a megfelelő képzés költségeit is (BGB 1610. §).

3.d) a másik házastárssal szembeni tartási kötelezettséget illetően

A házasság felbontását követően a házastársnak saját tartásáról magának kell gondoskodnia (BGB 1569. §, 1577. és soron következő §-ok). Eszerint mindössze megfelelő kereső tevékenységet kell gyakorolnia. Amennyiben a megfelelő kereső tevékenység megkezdése szükséges, és ha a képzés sikeres befejezése várható, a házastársnak mindenképp képeznie, tovább képeznie vagy átiskoláztatnia kell magát (BGB 1574. § (3) bekezdés).

Tartásra jogosult a volt házastárs

  • ameddig és amennyiben tőle a közös gyermek gondozása miatt (BGB 1570. §), vagy a házasság felbontásának időpontjában betegség vagy testi, illetőleg szellemi gyengeség miatt (BGB 1572. §) kereső tevékenység nem várható el,
  • ha tőle a házasság felbontásakor életkora miatt kereső tevékenység már nem várható el (BGB 1571. §),
  • ameddig és amennyiben a volt házastárs képezi, tovább képezi vagy átiskoláztatja magát azért, hogy a házassággal összefüggő hátrányokat kiegyenlítse. Ennek azonban feltétele, hogy a képzést, továbbképzést, átiskolázást a lehető leghamarabb megkezdje annak érdekében, hogy a tartást folyamatosan biztosító megfelelő kereső tevékenységet megkapja, és a képzés sikeres befejezése várható,
  • ameddig és amennyiben a házastársnak a házasság felbontása után nem sikerült megfelelő kereső tevékenységet találnia (BGB 1573. § (1) bekezdés),
  • amennyiben és ameddig a volt házastárstól egyéb nyomós okok miatt kereső tevékenység nem várható, és a tartás megtagadása mindkét házastárs szükségleteinek figyelembevételével durván méltánytalan lenne,
  • amennyiben a megfelelő kereső tevékenységből származó jövedelem a teljes tartás fedezésére nem elegendő (BGB 1573 § (2) bekezdés).

A tartás mértéke a házassági életviszonyokhoz igazodik, és magába foglalja a betegség, az ápolásra szorultság, továbbá az életkor, illetőleg a csökkent keresőképesség esetére szóló megfelelő biztosítás költségeit is (BGB 1578. §). Ha a tartásra kötelezett jövedelmi- és vagyoni viszonyai szerint, figyelemmel az egyéb kötelezettségeire, a jogosult tartását saját megfelelő tartásának veszélyeztetése nélkül nem tudja teljesíteni, úgy csak annyiban kell a tartást szolgáltatnia, ahogy az a volt házastárs szükségleteire és jövedelmi- illetőleg vagyoni viszonyaira tekintettel a méltányosságnak megfelel (BGB 1581. § (1) fordulat).

Lap tetejeLap teteje

4. Mit jelent gyakorlati vonatkozásban a „különválás a házassági kötelék felbontása nélkül”?

Bármely házastárs, minden különösebb formalitás nélkül élhet külön, amennyiben ezt akarja. A törvény ennek bírósági megállapításáról nem rendelkezik.

5. Milyen feltételekkel lehetséges a „különválás a házassági kötelék felbontása nélkül“?

A házastársaknak külön kell élniük. A házastársak külön élnek, ha nincs közöttük háztartási közösség, és valamely házastárs a házassági életközösséget nem kívánja.

6. Milyen jogkövetkezményekkel jár a „különválás a házasság felbontása nélkül“?

Ha a házastársak külön élnek, vagy valamelyik házastárs külön akar élni, úgy a házastárs követelheti, hogy a másik házastárs a házastársi lakást, vagy annak egy részét neki egyedüli használatra átengedje, ha ez valamely méltánytalan sérelem elkerülése érdekében szükséges. E kérdésnél figyelemmel kell lenni a lakással kapcsolatos tulajdoni viszonyokra és a lakásjogokra. Így a lakást a nő számára lehet megítélni, ha egyébként csak az „asszonyok házában” való tartózkodásra van kilátás. Amennyiben a házastárs a másik házastársat testileg bántalmazta, vagy fenyegette, a bíróság általában az egész lakás egyedüli használatát a bántalmazott vagy fenyegetett házastársnak ítéli meg. A lakás megítélése azonban nem arra szolgál, hogy az a házasság felbontását előkészítse vagy megkönnyítse.

Lap tetejeLap teteje

A különélés idejére a háztartási felszerelések használatát is lehet szabályozni. Itt bármely házastárs követelheti a hozzá tartozó háztartási eszközöket a másik házastárstól. A házastársnak azonban át kell engednie a felszerelések használatát, ha a másik házastársnak a felszerelésekre a saját új háztartásában szüksége van, és az átengedés az egyes esetben a méltányosságnak megfelel.

7. Mit jelent a gyakorlatban a „semmissé nyilvánítás“ és a „házasság érvénytelenné nyilvánítása”?

A házasságot csak bírósági ítélettel, kérelemre lehet érvényteleníteni. A törvény a semmissé nyilvánítást nem ismeri.

8. Melyek a házasság semmissé/érvénytelenné nyilvánításának feltételei?

A BGB 1314. § értelmében a házasság érvénytelenítésének okai:

  • A házastárs nem nagykorú vagy ez alól a feltétel alól hatályosan nem mentesítették.
  • A házastárs cselekvőképtelen.
  • A házastársnak már van fennálló házassága.
  • A házastársak egyenes ági rokonok, illetőleg ugyanazon szülőktől származó testvérek vagy féltestvérek, abban az esetben is, ha a rokonsági viszony örökbefogadás útján megszűnt.
  • A házasulók a házasság megkötéséről szóló nyilatkozatot nem személyesen és nem az anyakönyvezető előtti együttes jelenlétben tették, vagy feltétellel, illetőleg határidővel tették.
  • A házastárs a házasság megkötésekor öntudatlan állapotban volt, vagy szellemi működésének átmeneti zavartságában.
  • A házastárs a házasság megkötésekor nem volt annak tudatában, hogy házasságkötésről van szó.
  • A házastársat a házasságra csalárd megtévesztés útján vették rá.
  • A házastársat a házasságra jogellenes fenyegetéssel vették rá.
  • A házasságkötéskor mindkét házastárs egyetértett abban, hogy nem akarnak házassági életközösséget.

Ezektől meg kell különböztetni azokat az eseteket, amelyekben a házasság nem jött létre. Erről akkor van szó, ha

Lap tetejeLap teteje

  • a házasságot nem anyakönyvvezető előtt kötötték,
  • a nyilatkozatot olyan anyakönyvvezető előtt tették, aki kijelentette, hogy a házasságkötésnél nem működik közre,
  • a jegyesek a házassági szertartás alatt nem tettek a házasságkötésre vonatkozó nyilatkozatot,
  • két azonos nemű személy közötti házasságkötésről van szó. Az azonos nemű pároknak csupán a bejegyzett élettársi kapcsolatra van lehetőségük. Ez azonban nem házasság.

9. Melyek a házasság semmissé/érvénytelenné nyilvánításának jogkövetkezményei?

Vagyonmegosztás a házasság érvénytelenné nyilvánítása esetén is van, amennyiben ez, figyelemmel a házasságkötés körülményeire, vagy kettős házasság esetén a harmadik személy érdekeire, nem durván méltánytalan (BGB 1318. § (3) bekezdés).

A háztartásra és a házastársi lakásra a házasság felbontásakor mérvadó szabályok hasonlóképpen vonatkoznak, a házasságkötés körülményeit, és kettős házasság esetén a harmadik személy érdekeit itt is különösen figyelembe kell venni (BGB 1318. § (4) bekezdés).

Az ellátások kiegyenlítése – a házastársak által a házasság alatt megszerzett járadékjogosultságok megosztása – csak akkor történik, ha ez nem durván méltánytalan (BGB 1318. § (3) bekezdés).

A házastársi öröklési jog, akárcsak a házasság felbontásakor, megszűnik, mégpedig ha az érvénytelenítés feltételei fennállnak, és a megfelelő kérelmet a házastársaknak kézbesítették. A házastársi öröklési jog ezen túlmenően akkor sem érvényes, ha az öröklő házastárs a cselekvőképtelenség, a többes házasság, a rokonság, az alaki jogsértés vagy a szellemi zavartság miatti érvénytelenségi okokat már a házasság megkötésekor ismerte (BGB 1318. § (5) bekezdés).

Lap tetejeLap teteje

A BGB 1318. § (2) bekezdés értelmében a tartási igényekre a házasság felbontása esetén irányadó szabályok vonatkoznak

  • annak a házastársnak a javára, aki a házasság érvénytelenségének okát nem ismerte, valamint a másik házastárs általi vagy tudtával történő csalárd megtévesztés és jogellenes fenyegetés eseteiben,
  • a kettős házasság, rokoni kapcsolat esetén fennálló házassági tilalom megszegésekor, és úgyszintén a házasságkötés alakiságának megsértésekor mindkét házastárs javára, ha a házasság érvényteleníthetőségét mindkét házastárs ismerte; ez nem érvényes a kettős házasság tilalmának megsértése esetén, ha a házastárs tartási igénye a harmadik házastárs fél megfelelő igényét korlátozná.

10. Léteznek-e a bírósági úton kívül egyéb lehetőségek a házasság felbontásával kapcsolatos problémák megoldására?

A szülők a házasság felbontása esetén a gyermekeket és fiatalokat segítő szolgálat keretén belül tanácsadást igényelhetnek. A tanácsadás a külön élő és elvált szülőknek segít abban, hogy a gyermek vagy fiatal javát szolgáló szülői felelősség gyakorlásának feltételeit kialakítsák. A szülőket az érintett gyermek vagy fiatal megfelelő részvétele mellett támogatják a szülői felügyelet gyakorlását szolgáló egységes koncepció kidolgozásában. A valamennyi tanácsadó helyet tartalmazó adatbank a www.dajeb.de Deutsch honlapon található. Ezen kívül lehetőség van, hogy a vitát közvetítés segítségével rendezzék, és békés megegyezésre jussanak. A családi közvetítéshez kapcsolódó további információ a www.bafm-mediation.de Deutsch honlapon található.

Lap tetejeLap teteje

11. Hol kell előterjeszteni a házasság felbontásával/érvénytelenné/semmissé nyilvánításával kapcsolatos kérelmet?

A házasság felbontásával/érvénytelenítésével kapcsolatos kérelmet alapvetően az „Amtsgericht“ (helyi bíróság)/“Familiengericht“ (családjogi bíróság) előtt kell előterjeszteni (Zivilprozessordnung 606. §, Gerichtsverfassungsgesetz 23b §). Területileg általában az a családjogi bíróság illetékes, amelynek területén a házastársak közös szokásos tartózkodási helye van.

12. Kaphatok-e költségmentességet?

Költségmentességet igényelhet többek között polgári bíróságok előtti eljárásban az a személy, aki személyi és gazdasági viszonyainál fogva az eljárás költségeit nem, csak részben vagy csak részletekben tudja viselni. Ennek feltétele, hogy a szándékozott jogérvényesítés vagy jogvédelem megfelelően sikeresnek mutatkozik, és nem tűnik rosszhiszeműnek. Ezáltal a bírósághoz fordulás a gazdaságilag nehezebb helyzetben lévőknek is biztosítva van. A költségmentesség – a rendelkezésre álló jövedelem alapján – teljesen vagy részben fedezi a bírósági költségekhez való saját hozzájárulást és a saját ügyvéd költségeit.

13. Előterjeszthető-e fellebbezés a házasság felbontásával/érvénytelenné/semmissé nyilvánításával kapcsolatos döntéssel szemben?

Igen. A házasság felbontásával vagy érvénytelenné nyilvánításával kapcsolatos döntéssel szembeni jogorvoslati eszközökre az általános szabályok vonatkoznak, amely azt jelenti, hogy a fellebbezés a Zivilprozessordnung 511. és soron következő §-ok feltételei mellett lehetséges. A fellebbezésről az „Oberlandesgericht“ dönt.

Lap tetejeLap teteje

14. Mit kell tennem a házasság felbontásával/érvénytelenné/semmissé nyilvánításával kapcsolatos, más tagállamban hozott bírósági döntés németországi elismertetése érdekében?

Egy ilyen döntést (kivéve a Dániában hozott döntéseket) a 2000. május 29-i 1347/2000/EK tanácsi rendelet alapján (következőkben Brüssel II-VO) a Német Szövetségi Köztársaságban automatikusan, azaz különös elismerési eljárás lefolytatása nélkül elismernek. Ez azonban a Brüssel II-VO szerint alapvetően azt feltételezi, hogy a házasság felbontására, érvénytelenítésére vagy semmissé nyilvánítására vonatkozó bírósági eljárás 2001. március 1-je után indult. A Dániában hozott döntéseknél úgy, mint korábban szükséges a külön elismerési eljárás.

15. Melyik bírósághoz kell fordulnom a házasság felbontásával/megszüntetésével/semmissé nyilvánításával kapcsolatos, más tagállamban hozott bírósági döntés elismerésének megtagadására irányuló kérelem előterjesztése érdekében? Milyen az eljárás ebben az esetben?

A 2000. május 29-i 1347/2000/EK tanácsi rendelet alkalmazási körében az ilyen döntések elismerésére vagy az elismerés megtagadására területileg az a családjogi bíróság az illetékes, melynek illetékességi területén

  • a kérelmezővel szembeni fél szokásosan tartózkodik vagy
  • ilyen illetőség hiányában az a bíróság, ahol a megállapításhoz fűződő érdek jelentkezik
  • egyebekben a felsőbb szintű bíróság területén a döntéshozatalra kijelölt bíróság.

A kérelmező közvetlenül fordulhat a bírósághoz. A családjogi bíróság előtti eljárásban csak a kérelmezőnek van lehetősége arra, hogy állást foglaljon a végrehajthatóvá nyilvánítás vagy a döntés elismerhetőségének megállapítása iránti kérelemmel kapcsolatban.

16. Melyik az alkalmazandó jog olyan házastársak házasságának felbontása iránti eljárásában, akik nem Németországban élnek vagy különböző állampolgárságuk van?

Az Einführungsgesetz zum Bürgerlichen Gesetzbuch (EGBG) 17. cikke határozza meg, hogy a házasság felbontásának feltételeire és következményeire mely jogot kell alkalmazni a valamely más állam jogával kapcsolatos tényállások esetén. A házasság felbontása mindenekelőtt aszerint a jog szerint alakul, amely a bontási kereset függőségének beállása időpontjában a „házasság általános (jog)hatásaira” irányadó. Ha a házastársak megengedhető jogot nem választottak, a házasság általános joghatásaira annak az államnak a joga az irányadó, amelyben mindkét házastárs honos, vagy a házasság alatt legutoljára honos volt, amennyiben valamelyik házastárs ebben az államban még honos. Ha a házastársaknak ebben az értelemben nincs közös állampolgársága, a házasság általános joghatásaira

  • annak az államnak a joga vonatkozik, amelyben mindkét házastárs szokásos tartózkodási helye van, vagy a házasság alatt legutoljára volt, amennyiben valamelyik házastárs szokásos tartózkodási helye még ott van, kisegítő módon
  • annak az államnak a joga, amellyel a házastársaknak más módon a legszorosabb kapcsolata van.

« Válás - Általános információk | Németország - Általános információk »

Lap tetejeLap teteje

Utolsó frissítés: 30-05-2006

 
  • Közösségi jog
  • Nemzetközi jog

  • Belgium
  • Bulgária
  • Csehország
  • Dánia
  • Németország
  • Észtország
  • Írország
  • Görögország
  • Spanyolország
  • Franciaország
  • Olaszország
  • Ciprus
  • Lettország
  • Litvánia
  • Luxembourg
  • Magyarország
  • Málta
  • Hollandia
  • Ausztria
  • Lengyelország
  • Portugália
  • Románia
  • Szlovénia
  • Szlovákia
  • Finnország
  • Svédország
  • Egyesült királyság