Európai Bizottság > EIH > Válás > Franciaország

Utolsó frissítés: 16-03-2006
Nyomtatható változat Kedvencek közé

Válás - Franciaország

EJN logo

Az oldal tartalma elavult. Az eredeti nyelvi változatot frissítettük, és áthelyeztük az európai igazságügyi portálra.


 

TARTALOMJEGYZÉK

1. Milyen feltételeknek kell teljesülniük a házasság felbontásához? 1.
2. Milyen okok vezethetnek a házasság felbontásához? 2.
3. Milyen jogkövetkezményekkel jár a házasság felbontása az alábbiak vonatkozásában : 3.
a) a házastársak közötti személyes kapcsolatok (például a családnév)? a)
b) a házastársak közötti vagyonmegosztás? b)
c) a házastársak kiskorú gyermekei (például a szülői felügyelet és a tartási kötelezettségek)? (Lásd „Szülői felelősség - Franciaország”) c)
d) tartásdíj fizetésének kötelezettsége a másik házastárs számára? d)
4. Mit jelent a gyakorlatban a “bírósági különválás” fogalom? 4.
5. Melyek a bírósági különválás okai? 5.
6. Melyek a bírósági különválás jogkövetkezményei? Át lehet-e azt alakítani házasság felbontásává? Szükséges feltétele-e ez a házasság felbontásának kimondásához? 6.
7. Mit jelent a gyakorlatban a „házasság érvénytelenítése” fogalom? 7.
8. Milyen feltételek mellett érvényteleníthető egy házasság? 8.
9. Melyek a házasság érvénytelenítésének jogkövetkezményei? 9.
10. Léteznek-e alternatív, nem bírósági eszközök a házasság felbontásával kapcsolatos kérdések bírósági eljárás mellőzésével történő megoldására? 10.
11. Hova kell benyújtanom a házasság felbontása/bírósági különválás/házasság érvénytelenítése iránti keresetet (kérelmet)? Milyen alaki előírásokat kell betartani, és milyen iratokat kell a keresethez mellékelni? 11.
12. Kaphatok-e költségmentességet az eljárási költségek fedezésére? 12.
13. Lehet-e fellebbezéssel élni egy házasság felbontását/bírósági különválást/házasság érvénytelenítését kimondó határozat ellen? 13.
14. Mit kell tennem az Európai Unió valamely országának a bírósága által a házasság felbontása/bírósági különválás/házasság érvénytelenítése tárgyában hozott határozatnak egy másik tagállamban való elismertetése érdekében? 14.
15. Melyik bírósághoz kell fordulni az Európai Unió valamely országának a bírósága által a házasság felbontása/bírósági különválás/házasság érvénytelenítése tárgyában hozott határozat elismerésének egy másik tagállamban történő megtámadása érdekében? Milyen eljárást kell ilyen esetekben alkalmazni? 15.
16. Melyik jogot alkalmazza a házasság felbontására irányuló eljárásban a bíróság olyan házastársak esetében, akik nem Franciaországban laknak vagy akik különböző állampolgárságúak? 16.

 

1. Milyen feltételeknek kell teljesülniük a házasság felbontásához?

(például a közös megegyezéssel történő válás lehetősége; különválási feltétel)

A házasság felbontásának három esete van :

  • a házasság felbontása közös megegyezéssel, amelynek két különböző típusa van: a házasság felbontása közös kérelemre vagy az egyik házastárs kérelmére, amelyet a másik elfogad;
  • a házasság felbontása az életközösség megszakadása miatt ;
  • a házasság felbontása valamelyik fél hibájából.

2. Milyen okok vezethetnek a házasság felbontásához?

(például valamelyik fél hibája ; a házasság helyrehozhatatlan megromlása, különélés)

  • A házasság közös kérelemre történő felbontását kérhetik a házasfelek, ha megegyeznek a különválásról és annak minden következményéről. Ebben az esetben nem kell nyilvánosságra hozniuk a válás okát, és csak egy egyezségtervezetet kell benyújtaniuk a bíróhoz, amelyben meghatározzák az egyezségük feltételeit.
  • A házasság felbontásának az egyik házastárs kérelmével való kérése, amelyet a másik elfogad, azon tények mindkét házastárs általi elfogadását feltételezi, amelyek elviselhetetlenné tennék az életközösség fenntartását, a házasság felbontásának következményeit a közös kérelemre történő válással ellentétben a bíró határozza meg. Az így kimondott válás jogkövetkezményei megegyeznek a válás közös hibából történő kimondásának a jogkövetkezményeivel.
  • Az életközösség megszakadása miatti válás feltételei : a házastársak hat éve tartó tényleges különélése vagy az egyik házastárs elmeállapotának olyan súlyos megromlása, hogy a házastársak között semmilyen életközösség fenntartása nem lehetséges többé, és azt a legésszerűbb előrejelzések szerint sem lehet a jövőben helyreállítani.
  • A házasság valamelyik fél hibájából történő felbontását kérheti valamelyik házastárs a másik házastársnak felróható olyan tények miatt, amelyek a házastársi feladatok és kötelezettségek súlyos és ismétlődő megsértését jelentik, és elviselhetetlenné teszik az életközösség fenntartását.

3. Milyen jogkövetkezményekkel jár a házasság felbontása az alábbiak vonatkozásában :

a) a házastársak közötti személyes kapcsolatok (például a családnév)?
  • Véget érnek a hűségre, az életközösségre és a segítségnyújtásra vonatkozó kötelezettségek, amint jogerőssé válik a házasság felbontását kimondó határozat, vagyis már nem lehet jogorvoslattal élni ellene.
  • Mindkét házastárs visszanyeri arra vonatkozó szabadságát, hogy új házasságot kössön, azzal a feltétellel, hogy a feleségnek elvileg ki kell várnia 300 nap elteltét az előző házasság felbontásától számítva. Ez a határidő azonban a külön lakhelyet engedélyező vagy közös kérelem esetén az erről kötött ideiglenes megállapodást jóváhagyó határozat dátumától kezdődik. Ezt a határidőt csak akkor kell alkalmazni, ha a házasság felbontását az életközösség megszakadása miatt mondják ki.
  • A házasság felbontását követően mindkét házastárs elveszíti a házastársa neve viselésének jogát. Ezt az elvet azonban nem kell alkalmazni, ha a házasságot a férj kérésére az életközösség megszakadása miatt mondják ki. Más esetekben a feleség vagy a férj beleegyezésével, vagy a bíró engedélyével tovább használhatja a férj nevét, ha igazolja, hogy ehhez különös érdeke fűződik a saját érdeke vagy a gyermekei érdekében.
b) a házastársak közötti vagyonmegosztás?
  • A házasság felbontása a házassági vagyoni rendszer felszámolását és a vagyon megosztását vonja maga után.
  • Az a házastárs, akinek a kizárólagos hibájából mondják ki a házasság felbontását, elveszíti az ajándékokat és azokat a házassági vagyoni előnyöket, amelyeket részére a házastársa hagyott jóvá. Ha mindkét házastárs hibájából mondják ki a házasság felbontását, akkor mindkét fél visszavonhatja e rendelkezéseket. Ha a házasság felbontását a házastársak közös kérelmére mondják ki, fennmaradnak e rendelkezések, kivéve ha a házastársak megegyezéssel visszavonják azokat. Ha az életközösség megszakadása miatt mondják ki a házasság felbontását, akkor az alperes házastárs teljes joggal megőrzi e rendelkezéseket.
  • Ha a házasság felbontását közös kérelemre mondják ki, a házastársaknak a vagyoni érdekeltségeik felszámolására vonatkozó megállapodása a válás kimondásának a feltétele. A házasság felbontásának egyéb eseteiben a felek a válás kimondása előtt megegyezhetnek e felszámolásról, de nincs erre vonatkozó kötelezettségük. Ebben az esetben a vagyon felszámolása a házasság felbontását követően történik.
c) a házastársak kiskorú gyermekei (például a szülői felügyelet és a tartási kötelezettségek)? (Lásd „Szülői felelősség - Franciaország”)

A házasság felbontása semmilyen sajátos következménnyel nem jár a szülői hatalom – amelyet elvileg továbbra is közösen bíznak a szülőkre – gyakorlására vonatkozó szabályokat illetően. A bíró azonban határozhat úgy, hogy valamelyik szülőre bízza annak gyakorlását, ha a gyermek érdeke azt megköveteli.

Lap tetejeLap teteje

Mindkét szülőnek továbbra is hozzá kell járulnia a gyermek eltartásához és neveléséhez. Ez a hozzájárulás az egyik házastárs által a másiknak fizetett tartásdíj formáját ölti, de ez történhet egészben vagy részben a gyermek javára felmerülő költségek közvetlen viselése formájában is. Ez végül fizethető használat vagy lakhatási jog formájában is.

d) tartásdíj fizetésének kötelezettsége a másik házastárs számára?
  • A házasság felbontása elvileg véget vet a segítségnyújtási kötelezettségnek, kivéve, ha a házasság felbontását az életközösség megszakadása miatt mondják ki. Ez a kötelezettség fennmarad azon házastárs javára, aki nem élt keresettel, s aki bármikor kérheti a másik házastárstól, hogy fizessen tartásdíjat, amely a volt házastárs szükségleteinek és forrásainak a változása szerint felülvizsgálható.
  • Más esetekben az egyik házastárs kötelezhető arra, hogy a másiknak házastársi tartást fizessen annak érdekében, hogy amennyire lehet kompenzálja azt az eltérést, amelyet a házasság megszakadása okozott az életkörülményeikben.
    E tartásdíj összegét azon házastárs szükségletei szerint állapítják meg, aki részére azt fizetni kell, illetve a másik házastárs forrásai szerint, számításba véve a váláskor fennálló helyzetet és annak az előrelátható jövőbeni változását.
    E tartásdíj elvileg egy tőke formáját ölti. A tőke lehet pénzösszeg, tulajdont képező javakról való lemondás, haszonélvezet vagy használat és lakhatás. Ha a kötelezett nincs olyan helyzetben, hogy azonnal teljesítse a tőke fizetését, a bíró engedélyezheti annak nyolc éven belül történő fizetését.
    A kedvezményezett korára vagy egészségi állapotára tekintettel, amelyek nem teszik lehetővé számára a szükségleteiről való gondoskodást, a bíró kivételesen megállapíthatja a házastársi tartást életjáradék formájában is.
(Lásd „Tartásdíjak fizetése - Franciaország”)

4. Mit jelent a gyakorlatban a “bírósági különválás” fogalom?

A bírósági különválás egy jogi úton létrehozott különélés, amely véget vet egyes házastársi kötelezettségeknek, mint például a házastársak együttélési kötelezettsége, anélkül hogy a házastársi kötelék felbomlana. Az újraházasodás tehát nem lehetséges.

Lap tetejeLap teteje

5. Melyek a bírósági különválás okai?

Az esetek és az eljárás megegyezik a házasság felbontásának eseteivel és eljárásával.

Házasság felbontása és bírósági különválás iránti kérelem esetén a két kérelmet elbíráló bíró mindkét fél hibájából mondja ki a házasság felbontását.

A házasságnak az életközösség megszakadása miatti felbontása iránti kérelem esetén tilos az ellenkérelem.

6. Melyek a bírósági különválás jogkövetkezményei? Át lehet-e azt alakítani házasság felbontásává? Szükséges feltétele-e ez a házasság felbontásának kimondásához?

- A bírósági különválás jogkövetkezményei.

A bírósági különválás véget vet az együttélési kötelezettségnek, de a segítségnyújtási kötelezettség és a hűség kötelezettsége fennmarad. Sőt, a feleség továbbra is használhatja a férje nevét.

Vagyoni téren a segítségnyújtási kötelezettség fennmarad és tartásdíjban való részesülést tesz lehetővé anélkül, hogy figyelembe vennék valamely fél vétkességének a megállapítását. Ellenben a határozat kimondja a felbontást és a vagyonjogi rendszer felszámolását, mint a házasság felbontása esetén.

Az öröklési jogok fennmaradnak, kivéve azon házastárs esetében, akinek kizárólagos hibájából mondják ki a bírósági különválást.

- A bírósági különválás házasság felbontásává történő átalakítása

Valamely házastárs kérelmére a bírósági különválást kimondó bírói határozatot teljes joghatállyal a házasság felbontását kimondó határozattá alakítható, ha a bírósági különválás már három éve tart. A bíró tehát kimondja a házasság felbontását, és határoz annak következményeiről.

Lap tetejeLap teteje

Ha a bírósági különválást közös kérelemre mondják ki, az nem alakítható át a házasság felbontásává, csak egy új közös kérelemmel.

A bírósági különválás egyetlen esetben sem feltétele a házasság felbontása kimondásának.

7. Mit jelent a gyakorlatban a „házasság érvénytelenítése” fogalom?

A házasság érvénytelenítése, amely bírósági határozatot feltételez, visszamenőleges hatállyal szünteti meg a házasság valamennyi jogkövetkezményét, oly módon, mintha az soha nem is létezett volna.

A házasság érvénytelenítése különbözik a köteléknek különösen a házasság felbontásával történő megszüntetésétől, amelynek csak a jövőre vonatkozó hatásai vannak.

8. Milyen feltételek mellett érvényteleníthető egy házasság?

A házasság érvénytelenítésének okai különbözőek attól függően, hogy megtámadással érvényteleníthető (relatív) semmisségről (ha akarathibára hivatkoznak vagy azon személyek engedélyének hiányára, akiknek engedélyezniük kellett volna a házasságot) vagy abszolút semmisségről (amely egy közrendi feltétel be nem tartását szankcionálja) van szó.

- Megtámadással érvényteleníthető (relatív) semmisség.

Két ilyen eset van :

  • akarathiba, amely a személyben való tévedés vagy erőszak
  • azon személyek engedélyének hiánya, akiknek szükséges az engedélye.

Csak a korlátozó jellegű felsorolásban szereplő egyes személyek élhetnek a kérelemmel: az a házastárs, akinek a beleegyezése akarathibás vagy aki a házasságkötéskor jogi értelemben cselekvőképtelen volt ; azok a személyek, akiknek a kötelékhez a beleegyezésüket kellett volna adniuk.

Lap tetejeLap teteje

- Teljes érvénytelenség esete.

Hat ilyen eset van: a megegyezés teljes hiánya, a házasságkötési cselekvőképtelenség, bigámia, vérfertőzés, az anyakönyvvezető illetékességének hiánya és a jogellenes titokban tartás.

Bármely személy élhet kérelemmel, akinek ahhoz érdeke fűződik.

9. Melyek a házasság érvénytelenítésének jogkövetkezményei?

A jogkövetkezmények ugyanazok, akár megtámadással érvényesíthető (relatív) érvénytelenségről, akár teljes érvénytelenségről van szó.

  • A házasságnak mind a személyi, mind a vagyoni jogkövetkezményeit eltörlik, ha a házassági köteléket úgy kell tekinteni, mintha az soha nem is létezett volna. Például, ha az egyik házastárs elhunyt, a házasság érvénytelenítése minden öröklési jogtól megfosztja a másikat.
    Ezen elv enyhítése lehetséges azonban, ha az egyik házastárs vagy a házasságkötéskor mindkét házastárs jóhiszemű volt. Ebben az esetben a „vélt” házasság semmis marad, de úgy kell kezelni, mintha csak felbontották volna. Következésképpen a semmisséget kimondó határozat előtt beállt valamennyi polgári jogi hatás, személyi vagy vagyoni, fennmarad.
  • A gyermekekkel szemben a szüleik házassága érvénytelenítésének nincsen joghatása, és a helyzetüket úgy szabályozzák, mint a házasság felbontása esetén.

10. Léteznek-e alternatív, nem bírósági eszközök a házasság felbontásával kapcsolatos kérdések bírósági eljárás mellőzésével történő megoldására?

A házasság felbontását és annak következményeit csak bírósági határozattal lehet kimondani.

Lap tetejeLap teteje

Ha azonban a felek elfogadják, akkor békéltetést lehet szervezni a házassági bontóper eljárása során. Ezt az intézkedést egy természetes személyre vagy egy egyesületre bízzák abból a célból, hogy meghallgassák a feleket, szembesítsék a nézőpontjukat és segítsék őket abban, hogy megoldást találjanak az őket szembe állító konfliktusra.

E békéltetés eredményeként azoknak a feleknek, akiknek sikerült megállapodásra jutniuk, bírói jóváhagyásra nyújthatják be a megállapodásukat.

11. Hova kell benyújtanom a házasság felbontása/bírósági különválás/házasság érvénytelenítése iránti keresetet (kérelmet)? Milyen alaki előírásokat kell betartani, és milyen iratokat kell a keresethez mellékelni?

A) A házasság felbontása iránti kérelem
Ez a megyei bíróság hivatalánál ügyvéd által benyújtott kereset formáját ölti.
  • Az a bíróság illetékes területileg :
    • amelynek helyén a család lakhelye található ;
    • ha a házastársak különböző lakhellyel rendelkeznek, akkor az a bíróság, amelynek helyén az a házastárs tartózkodik, akivel a kiskorú gyermekek laknak ;
    • más esetekben az a bíróság, amelynek helyén az a házastárs tartózkodik, aki nem fogalmazott meg kérelmet ;
    • közös kérelem esetén a házastársak választása szerint az a bíróság illetékes, amelynek területén az egyik vagy a másik házastárs tartózkodik.
  • A házasság felbontásának valamennyi esetében a házastársaknak nyilvánosságra kell hozniuk az azonosításukhoz szükséges valamennyi adatot, a betegbiztosítási pénztárukat, valamint az azon szolgálatokra és szervezetekre vonatkozó adatokat, amelyek számukra ellátást, járadékot vagy bármely más előnyt nyújtanak.
    A házasságnak az egyik házastárs által kért és a másik által elfogadott felbontása esetén a keresethez egy személyes beadványt kell mellékelni, amelyben a felperes tényszerűen leírja a házastársi helyzetet anélkül, hogy minősítené a tényeket, és azokat bármelyikük terhére róná.
    A házasság közös kérelemre történő felbontása esetén a kérelemnek nem kell feltüntetnie a válás indokait. Mellékletben tartalmaznia kell egy ideiglenes megállapodást, amelyben a házastársak az eljárás időtartamára rendezik a kölcsönös helyzetüket és a gyerekeikét, valamint egy végleges megállapodás tervezetét, amely teljesen rendezi a válás következményeit annak jelzésével, hogy ha szükséges, akkor egy közjegyző felszámolja a házassági vagyoni rendszert.
    A házasságnak az életközösség megszakadása miatti felbontása esetén a keresetnek ki kell fejtenie azokat az eszközöket, amelyekkel a házastárs mind az eljárás időtartamára, mind a házasság felbontása utánra biztosítja a segítségnyújtási kötelezettségét, valamint a gyerekekkel szembeni kötelezettségeit.

B) A házasság semmissége iránti kérelmet annál a megyei bíróságnál kell benyújtani, amelynek illetékességi területén lakik az alperes. A kérelem bírósági tisztviselő általi idézés formáját ölti.

Lap tetejeLap teteje

12. Kaphatok-e költségmentességet az eljárási költségek fedezésére?

Teljes vagy részleges költségmenteséget az anyagi források függvényében lehet kapni. (lásd a „Költségmentesség - Franciaország” témáját).

13. Lehet-e fellebbezéssel élni egy házasság felbontását/bírósági különválást/házasság érvénytelenítését kimondó határozat ellen?

E határozatok ellen rendes jogorvoslatokkal lehet élni.

14. Mit kell tennem az Európai Unió valamely országának a bírósága által a házasság felbontása/bírósági különválás/házasság érvénytelenítése tárgyában hozott határozatnak egy másik tagállamban való elismertetése érdekében?

A házasság felbontása terén hozott határozatokat teljes joggal elismerik bármilyen külön eljárás nélkül, kivéve azokat az eseteket, amikor e határozatoknak vagyontárgyakra vonatkozó végrehajtási aktusoknak vagy személyekre vonatkozó kényszerítő aktusoknak kell helyt adniuk. Így van ez, ha tartásdíjat vagy a szülői felelősségre vonatkozó határozatot kell végrehajtatni. (Lásd a „Tartásdíjak - Franciaország” és a „Szülői felelősség - Franciaország” témát).

15. Melyik bírósághoz kell fordulni az Európai Unió valamely országának a bírósága által a házasság felbontása/bírósági különválás/házasság érvénytelenítése tárgyában hozott határozat elismerésének egy másik tagállamban történő megtámadása érdekében? Milyen eljárást kell ilyen esetekben alkalmazni?

Egy ilyen határozat elismerésének a megtámadása érdekében a megyei bíróságnál érvényesíthetelenség iránti eljárást lehet indítani. Egy érvényesíthetelenségi határozat lehetővé teszi, hogy megtámadjanak egy későbbi, a másik fél által benyújtott, külföldi határozat végrehajtására irányuló kérelmet (vagyis egy olyan határozatot, amelynek célja egy másik államban hozott határozat Franciaországban való végrehajthatóságának a kimondása) (ezzel ellentétben, elutasítása a külföldi határozat végrehajthatóságát jelenti).

Az eljárás ugyanaz, mint a külföldi határozat végrehajthatóságára irányuló aktusnál.

16. Melyik jogot alkalmazza a házasság felbontására irányuló eljárásban a bíróság olyan házastársak esetében, akik nem Franciaországban laknak vagy akik különböző állampolgárságúak?

Ezzel ellentétes nemzetközi egyezmény kivételével a Polgári Törvénykönyv 310. cikke értelmében a házasság felbontását és a bírósági különválást a francia jog szabályozza :

  • ha a házastársak valamelyike francia állampolgárságú ;
  • ha a házastársak valamelyikének lakhelye francia területen van ;
  • ha semmilyen külföldi jog sem tartja magát illetékesnek, miközben a francia bíróságok illetékesek a házasság felbontása ügyében. Ezen utóbbi eset arra a feltételezésre vonatkozik, ha nem mindkét házastárs francia állampolgárságú, és egyiküknek sincs a lakhelye Franciaországban, de szabályszerűen fordultak egy francia bírósághoz a házasság felbontása céljából.

E feltételezéseken kívül a francia bíró a külföldi jogot alkalmazza.

További információk

  • Az Ön jogai français (Igazságügyi Minisztérium)

« Válás - Általános információk | Franciaország - Általános információk »

Lap tetejeLap teteje

Utolsó frissítés: 16-03-2006

 
  • Közösségi jog
  • Nemzetközi jog

  • Belgium
  • Bulgária
  • Csehország
  • Dánia
  • Németország
  • Észtország
  • Írország
  • Görögország
  • Spanyolország
  • Franciaország
  • Olaszország
  • Ciprus
  • Lettország
  • Litvánia
  • Luxembourg
  • Magyarország
  • Málta
  • Hollandia
  • Ausztria
  • Lengyelország
  • Portugália
  • Románia
  • Szlovénia
  • Szlovákia
  • Finnország
  • Svédország
  • Egyesült királyság