Európai Bizottság > EIH > Válás > Finnország

Utolsó frissítés: 09-11-2006
Nyomtatható változat Kedvencek közé

Válás - Finnország

EJN logo

Az oldal tartalma elavult. Az eredeti nyelvi változatot frissítettük, és áthelyeztük az európai igazságügyi portálra.


 

TARTALOMJEGYZÉK

1. Milyen okok vezethetnek a házasság felbontásához? 1.
2. Milyen feltételeknek kell teljesülniük a válás kimondásához? 2.
3. Milyen joghatásokkal jár a házasság felbontása? 3.
a) a házastársak személyes kapcsolatára? a)
b) a házastársak közötti vagyonmegosztásra? b)
c) a házastársak 18 év alatti gyermekeire? c)
d) a házastársi tartási kötelezettségre? d)
4. Mit jelent a gyakorlatban a „bírósági különválás” jogi szakkifejezés? 4.
5. Milyen okok vezethetnek bírósági különváláshoz? 5.
6. Milyen jogi hatásokkal jár a bírósági különválás? 6.
7. Mit jelent a gyakorlatban a “házasság érvénytelenítése” jogi szakkifejezés? 7.
8. Mi az alapja a házasság érvénytelenné nyilvánításának? 8.
9. Milyen jogi hatásokkal jár a házasság érvénytelenítése? 9.
10. Milyen módozatai vannak a házasság felbontásával kapcsolatos kérdések bíróságon kívüli megoldásának? 10.
11. Hova kell benyújtani a házasság felbontása/bírósági különválás/házasság érvénytelenítése iránti kérelmet? Milyen alaki követelmények vannak, és milyen iratokat kell a kérelemhez csatolni? 11.
12. Igénybe vehető-e költségmentesség ebben az ügyben? 12.
13. Lehet-e fellebbezni a házasság felbontását/bírósági különválást/házasság érvénytelenítését kimondó ítélet ellen? 13.
14. Milyen eljárások léteznek Finnországban a másik tagállamban a házasság felbontása/bírósági különválás/házasság érvénytelenítése tárgyában hozott ítéletek jogi elismerésére? 14.
15. Melyik bíróság elé kell az ügyet vinni, ha valaki fellebbezni akar a másik tagállamban a házasság felbontása/bírósági különválás/házasság érvénytelenítése tárgyában hozott ítéletek jogi elismerése ellen? Melyek az eljárások ilyen estekben? 15.
16. Melyik ország jogszabályai irányadóak, ha a házastársak lakóhelye nem Finnországban van, vagy ha más állam polgárai? 16.

 

1. Milyen okok vezethetnek a házasság felbontásához?

A házastársak jogosultak a válásra a kérelem benyújtását követő hathónapos időtartam elteltét követően. Gondolkodási idő nélkül is kimondható a válás, ha a házastársak a házasság felbontására vonatkozó kérelem benyújtását megelőzően legalább két éven át különváltan éltek.

2. Milyen feltételeknek kell teljesülniük a válás kimondásához?

A kérelemben nem kell felsorolni a válás okait. A válási ügyek tárgyalásakor a kerületi bíróság nem vizsgálja a házastársak személyes kapcsolatait vagy a válás okait.

3. Milyen joghatásokkal jár a házasság felbontása?

a) a házastársak személyes kapcsolatára?

A házasság felbontását követően a házastársak megtartják a házasság fennállása alatt viselt vezetéknevüket. Ha valamelyik házastárs a házasságkötéskor megváltoztatta a vezetéknevét, a házasság felbontását követően kérheti annak megváltoztatását.

b) a házastársak közötti vagyonmegosztásra?

Főszabály szerint a házasság megszűnésekor a házastársak vagyonát egyenlően osztják meg. A házastársak megállapodhatnak a vagyonmegosztásról, vagy azt a bíróság által a végrehajtással megbízott személy is végezheti. A főszabály alóli kivétel a házassági vagyonmegosztási megállapodás, és a megosztás kiigazítható, ha annak eredménye egyébként méltánytalannak minősülne. A házastársak vagyona megosztható a gondolkodási idő alatt, előbb azonban nem.

Lap tetejeLap teteje

c) a házastársak 18 év alatti gyermekeire?

A házasság felbontása iránti kérelem benyújtásakor rendezhető a házastársak gyermekei vonatkozásában a gyermek feletti felügyeleti jog, az elhelyezés, a tartás és a láthatás kérdése. (Lásd a „Szülői felügyeleti jog - Finnország” és „Tartási igények - Finnország” oldalakat)

d) a házastársi tartási kötelezettségre?

A házasság felbontásakor a bíróság elrendelheti, hogy az egyik házastárs fizessen tartást a másik részére, ha ezt így ítéli ésszerűnek. (Lásd a „Tartási igények - Finnország“ oldalt)

4. Mit jelent a gyakorlatban a „bírósági különválás” jogi szakkifejezés?

A bírósági különválást a finn jogrendszer nem ismeri el.

5. Milyen okok vezethetnek bírósági különváláshoz?

Lásd a 4. kérdést.

6. Milyen jogi hatásokkal jár a bírósági különválás?

Lásd a 4. kérdést.

7. Mit jelent a gyakorlatban a “házasság érvénytelenítése” jogi szakkifejezés?

A finn jogszabályok nem tartalmaznak rendelkezéseket a házasság érvénytelenítésére. Az ügyésznek azonban pert kell indítania a házastársak házasságának haladéktalan felbontása iránt, ha azok közeli rokonok, vagy a házastársak egyike már törvényesen házas volt a házasságkötéskor.

Lap tetejeLap teteje

8. Mi az alapja a házasság érvénytelenné nyilvánításának?

Lásd a 7. kérdést.

9. Milyen jogi hatásokkal jár a házasság érvénytelenítése?

Lásd a 7. kérdést.

10. Milyen módozatai vannak a házasság felbontásával kapcsolatos kérdések bíróságon kívüli megoldásának?

A válási iratokat mindig a kerületi bíróságon kell benyújtani. A jogszabályok szerint azonban a feleknek először tárgyalásos úton, megállapodással kell megkísérelniük a családon belüli jogviták megoldását; ehhez a házastársak kérhetik a szociális jóléti igazgatóság családi mediátorainak (közvetítőinek) segítségét. A kerületi bíróság köteles tájékoztatni a házastársakat a mediáció (közvetítés) lehetőségéről. A mediátor megpróbál segíteni a házastársaknak a családon belüli jogviták kölcsönös megértésen alapuló, és minden családtag számára legmegfelelőbb módon történő megoldásában. A mediátor segédkezik a megállapodások megszövegezésében és a vitarendezés egyéb eljárásaiban. Különös tekintettel kell lennie a családban élő kiskorúak biztonságára. A mediáció mindig önkéntes alapon történik.

11. Hova kell benyújtani a házasság felbontása/bírósági különválás/házasság érvénytelenítése iránti kérelmet? Milyen alaki követelmények vannak, és milyen iratokat kell a kérelemhez csatolni?

A házasság felbontását kérhetik a házastársak közösen, vagy a házastársak egyike egyénileg is . A válási iratokat a házastársak egyikének lakóhelye szerint illetékes kerületi bíróságon kell benyújtani. A kérelmet személyesen, vagy erre meghatalmazott képviselő útján lehet a kerületi bíróságra benyújtani. A kérelem postán, faxon, vagy elektronikus levélben is benyújtható.

Lap tetejeLap teteje

A hathónapos gondolkodási időszak a kérelem kerületi bíróságon történő benyújtásával veszi kezdetét. Ha a házastárs egyedül kéri a házasság felbontását, a gondolkodási időszak akkor kezdődik, amikor a kérelemről a másik házastárs értesül. A kerületi bíróság felel a másik házastárs értesítéséért. A gondolkodási időszak eltelte után hat hónapon belül kell beterjeszteni a házasság felbontására irányuló végleges kérelmet. Ha a házasság felbontása iránti végleges kérelmet nem nyújtják be, a házasság felbontásának ügyét elejtik.

Rendszerint nem szükséges semmiféle további iratot csatolni a kérelemhez. Ha a házasság felbontását a kétéves különválás alapján kérik, a kérelemhez csatolni kell a különválás magyarázatát.

12. Igénybe vehető-e költségmentesség ebben az ügyben?

A költségmenteség házasság felbontása iránti ügyekben is rendelkezésre áll.

 (Lásd a „Költségmentesség - Finnország“ oldalt)

13. Lehet-e fellebbezni a házasság felbontását/bírósági különválást/házasság érvénytelenítését kimondó ítélet ellen?

A házasságot felbontó ítélet ellen a Fellebbviteli Bíróságon lehet fellebbezni.

14. Milyen eljárások léteznek Finnországban a másik tagállamban a házasság felbontása/bírósági különválás/házasság érvénytelenítése tárgyában hozott ítéletek jogi elismerésére?

Szabályként a 1347/2000/EK tanácsi rendeletet kell alkalmazni a más tagállamban hozott ítélet Finnországban történő elismerésére. (Lásd a „Házasság felbontása - közösségi jog” oldalt)

Lap tetejeLap teteje

A rendelet szerint a valamely tagállamban házasságot felbontó ítéletet egy másik tagállamban minden külön eljárás nélkül el kell ismerni. A házasságot felbontó ítélettel érintett bármely érdekelt személy azonban kérheti az ítélet elismerését vagy elismerésének megtagadását.

A megerősítés iránti kérelmet a kerületi bíróságon kell előterjeszteni. Területileg az a bíróság illetékes, amelynek bírósági kerületében a házastársak egyikének lakóhelye van. Ha egyik házastárs sem rendelkezik Finnországban lakóhellyel, az ügyet a Helsinki Kerületi Bíróság bírálja el.

Azonban az északi országokban benyújtott, házasság felbontása iránti ügyben az 1931. évi Északi Házassági Egyezmény irányadó. Az Európai Unió tagállamai közül Finnország, Svédország és Dánia az egyezmény részes felei. Az Északi Házassági Egyezménnyel összhangban meghozott, házasságot felbontó ítélet valamennyi északi államban bármiféle külön megerősítés nélkül érvényes.

15. Melyik bíróság elé kell az ügyet vinni, ha valaki fellebbezni akar a másik tagállamban a házasság felbontása/bírósági különválás/házasság érvénytelenítése tárgyában hozott ítéletek jogi elismerése ellen? Melyek az eljárások ilyen estekben?

A 14. kérdésnél felvázolt eljárással megegyezik.

16. Melyik ország jogszabályai irányadóak, ha a házastársak lakóhelye nem Finnországban van, vagy ha más állam polgárai?

A Finnországban benyújtott valamennyi, házasság felbontása iránti kérelemre a finn jog irányadó.

További információk

  • Házasság felbontása (Bíróság) suomi
  • Házasság megszűnése (Igazságügyi Minisztérium) English - suomi - svenska
  • Házasság felbomlása (Igazságügyi Minisztérium) suomi
  • Családi mediáció (Igazságügyi Minisztérium) suomi
  • Információk a családi mediációról (Igazságügyi Minisztérium) suomi - svenska

« Válás - Általános információk | Finnország - Általános információk »

Lap tetejeLap teteje

Utolsó frissítés: 09-11-2006

 
  • Közösségi jog
  • Nemzetközi jog

  • Belgium
  • Bulgária
  • Csehország
  • Dánia
  • Németország
  • Észtország
  • Írország
  • Görögország
  • Spanyolország
  • Franciaország
  • Olaszország
  • Ciprus
  • Lettország
  • Litvánia
  • Luxembourg
  • Magyarország
  • Málta
  • Hollandia
  • Ausztria
  • Lengyelország
  • Portugália
  • Románia
  • Szlovénia
  • Szlovákia
  • Finnország
  • Svédország
  • Egyesült királyság