Európai Bizottság > EIH > Válás > Észtország

Utolsó frissítés: 06-11-2006
Nyomtatható változat Kedvencek közé

Válás - Észtország

EJN logo

Az oldal tartalma elavult. Az eredeti nyelvi változatot frissítettük, és áthelyeztük az európai igazságügyi portálra.


 

TARTALOMJEGYZÉK

1. Melyek a házasság felbontásának feltételei? 1.
2. Melyek a házasság felbontásának jogalapjai? 2.
3. Melyek a házasság felbontásának következményei az alábbiakra vonatkozóan: 3.
a) a házastársak közötti személyes kapcsolat (pl. a vezetéknév használata) a)
b) a házastársak közötti vagyonmegosztás b)
c) a házastársak kiskorú gyermekei (ld. „Szülői felelősség – Észtország”) c)
d) tartásdíj-fizetési kötelezettség a házastárs felé (ld. „Tartásdíj követelése – Észtország”) d)
4. Mit jelent a „különválás” jogi fogalma a gyakorlatban? 4.
5. Melyek a különválás feltételei? 5.
6. Melyek a különválás jogi következményei? 6.
7. Mit jelent a „házasság érvénytelenítésének” jogi fogalma a gyakorlatban? 7.
8. Melyek a házasság érvénytelenítésének feltételei? 8.
9. Melyek a házasság érvénytelenítésének jogi következményei? 9.
10. Létezik-e alternatív, bíróságon kívüli mód a házasság felbontásával kapcsolatos kérdések rendezésére? 10.
11. Hol nyújtsam be házasság felbontása / különválás / házasság érvénytelenítése iránti kérelmemet? Milyen alaki követelményeket kell betartanom, és milyen okmányokat kell csatolnom a kérelemhez? 11.
12. Részesülhetek-e költségmentességben az eljárás költségeinek fedezésére? 12.
13. Lehet-e fellebbezni a házasság felbontása / különválás / házasság érvénytelenítése tárgyában hozott határozat ellen? 13.
14. Mit kell tennem, ha másik tagállam bírósága által házasság felbontása / különválás / házasság érvénytelenítése tárgyában hozott határozatot szeretnék Észtországban elismertetni? 14.
15. Melyik észt bírósághoz kell fordulnom, ha másik tagállam bírósága által házasság felbontása / különválás / házasság érvénytelenítése tárgyában hozott határozat elismerése ellen szeretnék kifogást emelni? Milyen eljárás alkalmazandó ilyen esetben? 15.
16. Melyik az alkalmazandó jog az olyan házastársak közötti bontóperben, akik nem Észtországban élnek, vagy állampolgárságuk különböző? 16.

 

1. Melyek a házasság felbontásának feltételei?

A házasság felbontása az anyakönyvi statisztikai hivatalnál vagy bíróságon kérelmezhető.

Az anyakönyvi statisztikai hivatal a házasfelek megegyezése alapján, közös írásbeli kérelmükre (azaz a házasfelek közös megegyezésével) bonthatja fel a házasságot.

Bíróság bármelyik házasfél kérelmére felbonthatja a házasságot, ha a házastársak nem tudnak megegyezni a házasság felbontásáról vagy annak feltételeiről.

Az előzetes különválás egyik esetben sem feltétel.

2. Melyek a házasság felbontásának jogalapjai?

Ha a házasság felbontását az anyakönyvi statisztikai hivatalnál kezdeményezik, a bontás kizárólagos jogalapja a házastársak közös megegyezése a házasság felbontásáról és az azzal kapcsolatos összes kérdésről.

Ha a házasság felbontására a bíróság illetékes, a bíróságnak meg kell győződnie arról, hogy a házasság fenntartása nem lehetséges (azaz a házasság helyrehozhatatlanul megromlott).

3. Melyek a házasság felbontásának következményei az alábbiakra vonatkozóan:

a) a házastársak közötti személyes kapcsolat (pl. a vezetéknév használata)

A házasság felbontásának önmagában nincs azonnali következménye a házasfelek közötti személyes kapcsolatra. Az a házasfél, aki a házasságkötéskor vezetéknevét megváltoztatta, saját döntése szerint megtarthatja a házasságkötéskor felvett vezetéknevet, vagy ismét felveheti a házasságkötés előtti vezetéknevét.

Lap tetejeLap teteje

b) a házastársak közötti vagyonmegosztás

A törvényes házassági vagyoni rend szerint a házastársak a házasság felbontásakor nem kötelesek vagyoni kapcsolataikat felszámolni, és közös vagyonukat megosztani. A házastársak közös vagyona a házasság fennállása alatt, a házasság felbontásakor és azt követően is megosztható. A házastársak közös vagyonának helyzete a megosztás időpontjában, illetőleg a házasfelek házastársi kapcsolatának tényleges megszűnésekor egyaránt meghatározható.

Amennyiben a házasság felbontásakor a közös vagyon megosztására nem kerül sor, a házastársak által a házasság fennállása alatt szerzett vagyonra vonatkozólag a törvényes házassági vagyoni rend marad továbbra is érvényben.

Ha a házasfelek házassági vagyonszerződést kötöttek, a szerződés a házasság felbontásával megszűnik. A házassági vagyonszerződésnek a házasság felbontása miatt történő megszűnésekor a házassági vagyonszerződésből eredő jogok és kötelezettségek érvényüket vesztik. A vagyont a házassági vagyonszerződésnek megfelelően kell megosztani.

c) a házastársak kiskorú gyermekei (ld. „Szülői felelősség – Észtország”)

A házasság felbontásának önmagában nincs azonnali következménye a házasfelek szülői felelősségére vonatkozólag. Az egyik házasfél kérelmére a bíróság köteles a gyermekkel vagy a tartásdíjjal kapcsolatos jogvitákat a házasság felbontásával egyidejűleg eldönteni. Általában a házasság felbontását követően is mindkét szülő fenntartja teljes körű felügyeleti jogát. Várhatóan megegyeznek a gyermek állandó lakhelyéről, valamint arról, hogy a gyermektől külön élő szülő hogyan lássa el szülői feladatait. Megegyezés hiányában a vitát a bíróság dönti el.

Lap tetejeLap teteje

Tartásdíj iránti követelést a házasság felbontásától függetlenül is be lehet nyújtani a szülővel szemben, ha a szülő nem teljesíti gyermeke felé fennálló tartási kötelezettségét.

d) tartásdíj-fizetési kötelezettség a házastárs felé (ld. „Tartásdíj követelése – Észtország”)

Az elvált házasfél tartásdíjat követelhet korábbi házastársától:

  • ha a támogatásra szoruló házasfél munkaképtelen, és a házasság fennállása alatt fogyatékkal élővé vált, vagy elérte a nyugdíjkorhatárt;
  • várandóssága, továbbá a gyermekgondozás idejére a gyermek három éves koráig, ha a gyermek a házasság fennállása alatt fogant;
  • ha a támogatásra szoruló házasfél a házasság felbontását követő három éven belül elérte a nyugdíjkorhatárt vagy fogyatékkal élővé vált, amennyiben a házasság legalább 25 évig fennállt.

A korábbi házastárssal szemben támasztott valamennyi tartásdíj iránti követelés további feltétele, hogy a kötelezett elvált házasfél anyagi helyzete a tartásdíj fizetését lehetővé tegye.

4. Mit jelent a „különválás” jogi fogalma a gyakorlatban?

Az észt jogrendszer nem ismeri a különválás fogalmát.

5. Melyek a különválás feltételei?

Lásd az előző választ.

Lap tetejeLap teteje

6. Melyek a különválás jogi következményei?

Lásd az előző választ.

Azonban a tényleges különválásnak (azaz a házasfelek házastársi kapcsolata tényleges megszűnésének) mégis vannak bizonyos jogi következményei. Ha a házasfelek házastársi kapcsolata ténylegesen megszűnt, a tényleges különválást követően a bármelyikük által szerzett vagyonra a törvényes házassági vagyoni rend nem alkalmazandó.

7. Mit jelent a „házasság érvénytelenítésének” jogi fogalma a gyakorlatban?

A házasság érvénytelenítése nem széles körben alkalmazott jogintézmény az észt családjogi gyakorlatban. Sokkal kevésbé általános, mint a házasság felbontása.

A házasság érvénytelenítéséről egyedül a bíróság dönthet, kizárólag a törvényben részletesen felsorolt indokok alapján.

8. Melyek a házasság érvénytelenítésének feltételei?

A házasság az alábbi esetekben érvényteleníthető:

  • a házasságot a törvényes házasságkötési korhatár megszegésével kötötték (azaz a házasfél 18 év alatti személy volt, és törvényes képviselőjének beleegyezésével vagy bírósági hozzájárulással nem rendelkezett);
  • a házasságot olyan személyek kötötték, akik közül legalább az egyik házas volt;
  • a házasságot közvetlen felmenő és lemenő ági rokonok, testvérek, féltestvérek, örökbe fogadó szülők és örökbe fogadott gyermekek, illetve ugyanazon személy által örökbe fogadott gyermekek kötötték;
  • a házasságot olyan személyek kötötték, akik közül legalább az egyik korlátozott cselekvőképesség miatt elrendelt gondnokság alatt áll (kivéve, ha a korlátozott cselekvőképességgel rendelkező személy törvényes képviselőjétől hozzájárulást kapott a házasságkötéshez);
  • ha színlelt házasságkötés történt;
  • ha a leendő házasfél beleegyezését a házasságkötésbe a leendő házasfél akarata ellenére, megtévesztéssel vagy fizikai kényszerrel szerezték meg.

9. Melyek a házasság érvénytelenítésének jogi következményei?

A házasság érvénytelenítése azt jelenti, hogy a házasság annak kezdetétől semmisnek minősül. Azok a személyek, akiknek házasságát érvénytelenítették, egymással szemben a házasságból fakadóan semmiféle joggal vagy kötelezettséggel nem rendelkeznek.

Lap tetejeLap teteje

A házastársak által a semmis házasság fennállása alatt közösen szerzett vagyonra a közös tulajdonra vonatkozó rendelkezések alkalmazandók. Vita esetén a tulajdonostársak tulajdoni hányadát a bíróság határozza meg.

Ha a házasságot abból az okból érvénytelenítik, hogy valamelyik házasfél eltitkolta a másik elől azt a tényt, hogy házas, illetve megtévesztéssel vagy fizikai kényszerrel befolyásolta a másik házasfelet a házasságkötésben, a bíróság a vele semmis házasságot kötött személy részére támogatást ítélhet meg. A befolyásolt személy kérésére a bíróság a semmis házasság fennállása alatt szerzett vagyon megosztása során alkalmazhatja a törvényes házassági vagyoni kapcsolatra (azaz a házastársak közös vagyonára) vonatkozó rendelkezéseket.

Az érvénytelenített házasságból született gyermekek a házasságban született gyermekekkel azonos jogokkal és kötelezettségekkel rendelkeznek.

10. Létezik-e alternatív, bíróságon kívüli mód a házasság felbontásával kapcsolatos kérdések rendezésére?

Ahogy az 1. kérdésben szerepel, a házasságot az anyakönyvi statisztikai hivatal is felbonthatja a bíróság helyett. A házasság felbontásának jogi következményei (pl. a házassági vagyon megosztása) a házasságot felbontó házastársak között létrejött megállapodásban is rögzíthetők.

Azonban ha a házasság felbontásával kapcsolatban jogvita keletkezik, az anyakönyvi statisztikai hivatal nem illetékes annak eldöntésére.

A házasság felbontásával kapcsolatos kérdések rendezésére államilag nem támogatott, jogilag nem szabályozott módszerek is léteznek.

Lap tetejeLap teteje

11. Hol nyújtsam be házasság felbontása / különválás / házasság érvénytelenítése iránti kérelmemet? Milyen alaki követelményeket kell betartanom, és milyen okmányokat kell csatolnom a kérelemhez?

A házasság felbontása iránti kérelem benyújtható:

  • az egyik házastárs állandó lakhelye szerinti az anyakönyvi statisztikai hivatalnál;
  • az alperes állandó lakhelye szerinti elsőfokú bíróságon (városi vagy megyei bíróságon). Ha a házasság felbontására irányuló keresetet olyan személlyel szemben nyújtják be, akit a fennálló eljárási rend szerint eltűntnek nyilvánítottak, megfosztottak aktív jogképességétől, illetőleg szabadságvesztésre ítéltek, a kereset a felperes állandó lakhelye szerinti bíróságon is benyújtható. Ha a felperessel kiskorú gyermekek laknak együtt, a házasság felbontása iránti kereset a felperes állandó lakhelye szerinti bíróságon is benyújtható.

A házasság érvénytelenítése iránti kérelmet az alperes állandó lakhelye szerinti bíróságon kell benyújtani.

Ha a házasság felbontását az anyakönyvi statisztikai hivatalnál kérelmezik, az elváló házasfeleknek közös írásbeli nyilatkozatot kell benyújtaniuk, amelyben kérik házasságuk felbontását. A nyilatkozatban meg kell erősíteniük, hogy semmiféle vita nem áll fenn köztük a gyermekekkel, a házassági vagyon megosztásával, valamint a tartásdíj fizetésével kapcsolatban.

Ha a házasság felbontását vagy érvénytelenítését a bíróságon kezdeményezik, a keresetnek meg kell felelnie a polgári eljárásjogi törvénykönyvben a polgári jogi keresetre előírt formai követelményeknek. A keresetlevelet és az okirati bizonyítékokat írásban, észt nyelven kell benyújtani a bíróságra. Ha az eljárásban részt vevő fél által a bíróságra benyújtott írásbeli nyilatkozat, fellebbezés vagy okirati bizonyíték nem észt nyelven készült, a bíróság határidőt tűzhet ki a nyilatkozat, fellebbezés vagy okirati bizonyíték hivatalos fordításának benyújtására. Ha a fordítást határidőre nem nyújtják be, a bíróság a nyilatkozatot vagy okiratot figyelmen kívül hagyhatja. A nyilatkozatot, keresetlevelet, fellebbezést, a hatályon kívül helyezés iránti fellebbezést, a határozat elleni fellebbezést és az írásbeli választ olvasható, gépelt formában, A4 formátumban kell benyújtani a bíróságra.

Lap tetejeLap teteje

A keresetnek tartalmaznia kell a bíróság nevét, a kérelmező és az alperes (a házasfelek), valamint a közös kiskorú gyermekeik személyi adatait, továbbá a kérelmező egyértelműen megfogalmazott kérését. A keresetnek tartalmaznia kell az azt megalapozó tényeket; a felperesnek a keresetlevélben fel kell sorolnia és be kell mutatnia a rendelkezésére álló bizonyítékokat.

A közös tulajdon megosztására irányuló keresetnek tartalmaznia kell továbbá a vagyon alkotóelemeit és helyét, a felperes becslését az egyes vagyontárgyak értékéről, és a közös vagyon megosztására irányuló javaslatát. Ha a házasfelek házassági vagyonszerződést kötöttek, a keresetlevélhez e szerződést is csatolni kell.

A keresetlevelet a felperesnek vagy képviselőjének alá kell írnia. A képviselőnek csatolnia kell a meghatalmazását igazoló felhatalmazó okiratot vagy egyéb okmányt.

A keresetlevél mellékletében felsorolt okirati bizonyítékokat csatolni kell a keresetlevélhez. A keresetlevelet és mellékleteit azok egy-egy másolati példányával együtt minden alperes és harmadik fél számára be kell nyújtani a bíróságra.

A házasság felbontása iránti kérelemhez 300,- EEK összegű állami illetéket kell leróni. A bontóperben benyújtott vagyonmegosztási kereset esetében az állami illeték összege 2600,- EEK. A tartásdíj iránti kereset illetékmentes.

12. Részesülhetek-e költségmentességben az eljárás költségeinek fedezésére?

A bíróság egészben vagy részben mentesítheti a természetes személyt az ügyvédi segítség díjának megfizetése alól, illetőleg a védő díját az államra terhelheti, ha megítélése szerint az adott személy pénzügyi helyzete nem teszi lehetővé számára az eljárás költségeinek viselését.

Lap tetejeLap teteje

13. Lehet-e fellebbezni a házasság felbontása / különválás / házasság érvénytelenítése tárgyában hozott határozat ellen?

Igen. A fellebbezési eljárás általános szabályai szerint lehet fellebbezni a házasság felbontásáról vagy érvénytelenítéséről hozott határozat ellen, ha a fellebbező fél megítélése szerint az elsőfokú ítélet hibát tartalmaz (pl. az elsőfokú bíróság helytelenül alkalmazta a jogszabályt vagy eljárásjogi szabályt sértett).

14. Mit kell tennem, ha másik tagállam bírósága által házasság felbontása / különválás / házasság érvénytelenítése tárgyában hozott határozatot szeretnék Észtországban elismertetni?

Az első esetben a külföldi határozat elismeréséről szóló végzés olyan nemzetközi egyezményen alapulhat, amelyhez Észtország is csatlakozott. Nemzetközi egyezmény értelmében nem feltétlenül szükséges külön eljárás az elismeréshez. Észtország 2002-ben csatlakozott a házasság felbontásának és a különválásnak az elismeréséről szóló, 1970. június 1-jei hágai egyezményhez.

Ha családjogi ügyben hozott határozatok eliseréséről nem létezik hatályos nemzetközi egyezmény az érintett tagállam és Észtország között, a kérelmezőnek a tallini Városi Bírósághoz kell fordulnia (címe: Liivalaia 24, Tallinn) a határozat elismeréséért. Az elismerés iránti kérelmet a nemperes ügyekre vonatkozó eljárási szabályok szerint tárgyalják.

Az elismerés iránti kérelmet írásban kell benyújtani, és a kérelemhez az alábbi okiratokat kell csatolni:

Lap tetejeLap teteje

  • a határozat másolata az azt meghozó bíróság vagy döntőbíróság helye szerinti állam jogában foglaltaknak megfelelően hitelesítve, valamint hivatalos visszaigazolás a határozat hatálybalépéséről;
  • okirat, amely igazolja, hogy a házasság felbontása vagy a különválás tárgyában folytatott eljárásban részt nem vett alperest az adott állam joga által előírt megfelelő időben legalább egy alkalommal beidézték;
  • az okiratok hiteles észt fordítása.

A külföldi bíróság vagy más hivatal által a házasság felbontásáról vagy a különválásról hozott határozatot el kell ismerni, ha:

  • a határozatot kibocsátó ország joga szerint a házasság felbontása vagy a különválás ellen nem lehet fellebbezni;
  • az észt jog szerint a külföldi ország bírósága vagy más hivatala illetékes volt a házasság felbontásáról vagy a különválásról dönteni;
  • a bírósági eljárásban részt nem vett alperest az adott állam joga által előírt megfelelő időben legalább egy alkalommal beidézték;
  • az észtországi bontóper nem indult meg az eljárás azon országban történő megindítása előtt, amelynek a házasság felbontása vagy a különválás ügyében hozott határozatát el kívánják ismertetni;
  • a különválást kimondó határozat nem ellentétes a korábban Észtországban hozott vagy elismert házasság felbontásáról szóló határozattal.

A házasság felbontását vagy a különválást akkor is el kell ismerni, ha:

Lap tetejeLap teteje

  • mindkét házastárs állandó lakhelye szerinti ország elismeri a házasság felbontását vagy a különválást, vagy
  • mindkét házastárs egyetért az Észtországban történő elismeréssel, és
  • a bírósági eljárásban részt nem vett alperest az adott állam joga által előírt megfelelő időben legalább egy alkalommal beidézték, és
  • az észtországi bontóper nem indult meg az eljárás azon országban történő megindítása előtt, amelynek a házasság felbontása vagy a különválás ügyében hozott határozatát el kívánják ismertetni.

A bíróság elutasíthatja a házasság felbontása vagy a különválás elismerését, ha az elismerés nyilvánvalóan ellentétes volna az észt jog (közrend) alapelveivel.

15. Melyik észt bírósághoz kell fordulnom, ha másik tagállam bírósága által házasság felbontása / különválás / házasság érvénytelenítése tárgyában hozott határozat elismerése ellen szeretnék kifogást emelni? Milyen eljárás alkalmazandó ilyen esetben?

A bírósági döntés meghatározza a fellebbezési eljárást és a fellebbezési időt. A fellebbezést a határozatot hozó bírósághoz kell benyújtani a döntés kihirdetésétől számított 10 napon belül; amennyiben a döntést a felek bíróságra történő beidézése nélkül hozták meg, a fellebbezési idő a döntés kézbesítésének napján kezdődik.

Azon külföldi bírósági határozatok elismerésére irányuló beadványokat, amelyekre nemzetközi megállapodás nem vonatkozik, a tallini Városi Bíróság tárgyalja. Az elismerést esetlegesen ellenző felet mint érdekelt személyt a beadványt tárgyaló bíróság indítványára be kell hívni az eljárásba. Amint a 14. kérdésnél jeleztük, a külföldi ítéletek elismerése a nem peres ügyekre vonatkozó eljárási szabályok szerint történik.

16. Melyik az alkalmazandó jog az olyan házastársak közötti bontóperben, akik nem Észtországban élnek, vagy állampolgárságuk különböző?

A házasság felbontására azon állam joga irányadó, ahol a bontóper megindításának időpontjában a házastársak közös állandó lakhelye található. Ha a házastársak állandó lakhelye különböző állam területén található, de a házastársak állampolgársága azonos, a házasság felbontására a házastársak állampolgársága szerinti állam jogát kell alkalmazni. Ha a házastársak állandó lakhelye különböző állam területén található, és a házastársak állampolgársága is különböző, a házasság felbontására az utolsó közös állandó lakhelyük szerinti állam jogát kell alkalmazni, ha valamelyik házasfél állandó lakhelye még mindig azon állam területén található. Ha a házasság felbontására alkalmazandó jog a fenti szabályok alapján nem állapítható meg, azon állam jogát kell alkalmazni, amelyhez a házasfelek egyébként a legszorosabban kötődnek.

Ha a házasság felbontását a fenti jog nem vagy csak különösen szigorú feltételekkel teszi lehetővé, helyette az észt jogot kell alkalmazni, ha valamelyik házasfél állandó lakhelye Észtországban található, vagy valamelyik házastárs észt állampolgár vagy a házasságkötéskor észt állampolgársággal rendelkezett.

További információk

  • Az észt jogszabályok angol szövege eesti keel - English
  • Az észt polgári eljárásjogi törvénykönyv eesti keel - English
  • Az észt családjogi törvény eesti keel - English
  • Az észt nemzetközi magánjogi törvény eesti keel - English

« Válás - Általános információk | Észtország - Általános információk »

Lap tetejeLap teteje

Utolsó frissítés: 06-11-2006

 
  • Közösségi jog
  • Nemzetközi jog

  • Belgium
  • Bulgária
  • Csehország
  • Dánia
  • Németország
  • Észtország
  • Írország
  • Görögország
  • Spanyolország
  • Franciaország
  • Olaszország
  • Ciprus
  • Lettország
  • Litvánia
  • Luxembourg
  • Magyarország
  • Málta
  • Hollandia
  • Ausztria
  • Lengyelország
  • Portugália
  • Románia
  • Szlovénia
  • Szlovákia
  • Finnország
  • Svédország
  • Egyesült királyság