Európai Bizottság > EIH > Válás > Csehország

Utolsó frissítés: 03-11-2006
Nyomtatható változat Kedvencek közé

Válás - Csehország

EJN logo

Az oldal tartalma elavult. Az eredeti nyelvi változatot frissítettük, és áthelyeztük az európai igazságügyi portálra.


 

TARTALOMJEGYZÉK

1. Melyek a házasság felbontásának feltételei? 1.
2. Melyek a házasság felbontásának jogalapjai? 2.
3. Melyek a házasság felbontásának következményei az alábbiakra vonatkozóan: 3.
a) a házastársak közötti személyes kapcsolat (pl. a vezetéknév használata) a)
b) a házastársak közötti vagyonmegosztás b)
c) a házastársak kiskorú gyermekei (pl. szülői felelősség és tartásdíj követelése) (ld. „Szülői felelősség – Cseh Köztársaság”) c)
d) tartásdíj-fizetési kötelezettség a házastárs felé (ld. „Tartásdíj követelése – Cseh Köztársaság”) d)
4. Mit jelent a „különválás” jogi fogalma a gyakorlatban? 4.
5. Melyek a különválás feltételei? 5.
6. Melyek a különválás jogi következményei? 6.
7. Mit jelent a „házasság érvénytelenítésének” jogi fogalma a gyakorlatban? 7.
8. Melyek a házasság érvénytelenítésének feltételei? 8.
9. Melyek a házasság érvénytelenítésének jogi következményei? 9.
10. Létezik-e alternatív, bíróságon kívüli mód a házasság felbontásával kapcsolatos kérdések rendezésére? 10.
11. Hol nyújtsam be házasság felbontása / különválás / házasság érvénytelenítése iránti kérelmemet? Milyen alaki követelményeket kell betartanom, és milyen okmányokat kell csatolnom a kérelemhez? 11.
12. Részesülhetek költségmentességben az eljárás költségeinek fedezésére? 12.
13. Lehet-e fellebbezni a házasság felbontása / különválás / házasság érvénytelenítése tárgyában hozott határozat ellen? 13.
14. Mit kell tennem, ha másik tagállam bírósága által házasság felbontása / különválás / házasság érvénytelenítése tárgyában hozott határozatot szeretnék a Cseh Köztársaságban elismertetni? 14.
15. Melyik cseh bírósághoz kell fordulnom, ha másik tagállam bírósága által házasság felbontása / különválás / házasság érvénytelenítése tárgyában kiadott határozat elismerése ellen szeretnék kifogást emelni? Milyen eljárás alkalmazandó ilyen esetben? 15.
16. Melyik az alkalmazandó jog az olyan házastársak közötti bontóperben, akik nem a Cseh Köztársaságban élnek vagy állampolgárságuk különböző? 16.

 

1. Melyek a házasság felbontásának feltételei?

Az egyik házastárs indítványa alapján a bíróság dönt a házasság felbontásáról. Az eljárás során a bíróság megállapítja, hogy van-e jogalap a házasság felbontására, azaz a házasság megromlott-e, és ha igen, mi volt ennek oka.

A házasság automatikusan megromlottnak minősül, ha legalább egy évig fennállt, a házastársak legalább hat hónapja külön élnek, és a második házastárs támogatja a házasság felbontására irányuló indítványt. Bizonyos okmányok benyújtása esetén a bíróság nem vizsgálja a házasság megromlásának okait, és dönt a házasság felbontásáról. Ezek az okmányok a következők: a) a kölcsönös vagyoni kapcsolatokról, az együttéléssel kapcsolatos jogokról és kötelezettségekről, valamint a házasság felbontását követő időszakra vonatkozó esetleges tartásdíjról rendelkező írásbeli szerződés a házasfelek hivatalosan igazolt aláírásával; b) a kiskorúak körülményeit a házasság felbontását követő időszakra vonatkozóan szabályozó megállapodást jóváhagyó érvényes bírósági határozat.

A bíróság nem dönt a házasság felbontásáról, ha az a házasfél, aki nem járult hozzá jelentős mértékben a házasság megromlásához házastársi kötelezettségeinek megszegésével, és aki a házasság felbontása következtében jelentős veszteséget szenvedne, nem egyezik bele a házasság felbontásába, feltéve, hogy kivételes körülmények szólnak a házasság fenntartása mellett. Ha azonban a házasfelek már három évet meghaladó idő óta nem élnek együtt, a bíróság – a házasság megromlása esetén – dönt a házasság felbontásáról.

Lap tetejeLap teteje

2. Melyek a házasság felbontásának jogalapjai?

A bíróság dönt a házasság felbontásáról, ha a házasság alapvető és állandó megromlását állapítja meg; ugyanakkor figyelembe veszi, hogy milyen természetű okok vezettek a házasság megromlásához. Ha a házastársaknak kiskorú gyermekei vannak, a bíróság nem bonthatja fel a házasságot, ha a házasság felbontása különleges okból az említett gyermekek érdekeivel ellentétes lenne.

3. Melyek a házasság felbontásának következményei az alábbiakra vonatkozóan:

a) a házastársak közötti személyes kapcsolat (pl. a vezetéknév használata)

(a) Az a házastárs, aki felvette a másik házasfél nevét, a házasság felbontásáról szóló határozat jogerőre emelkedésétől számított egy hónapon belül értesítheti a nyilvántartó hivatalt arról, hogy vissza kíván térni előző nevéhez, illetőleg a továbbiakban nem kívánja eredeti vezetéknevéhez csatolni a másik házasfél vezetéknevét.

b) a házastársak közötti vagyonmegosztás

(b) A házasság felbontása azt jelenti, hogy a házaspár vagyonközössége érvénytelenné válik. A Polgári Törvénykönyv meghatározza, mi tartozik a házaspár közös vagyonának körébe. A házasságot kötni kívánó pár vagy magánszemély bővítheti, illetőleg szűkítheti a házaspár közös vagyonának törvényben meghatározott körét. A bíróság szintén szűkítheti a közös vagyon körét.

Lap tetejeLap teteje

Ha a házasságot felbontják, a házasfelek megállapodást köthetnek a közös vagyon feletti egyezségről. Ha nem jutnak megállapodásra e tárgyban, az egyik házasfél indítványa alapján a bíróság hozza létre az egyezséget. A bíróság a vagyoni kérdések rendezéséről szóló eljárásban a jogszabályban megnevezett előfeltételekből indul ki.

A házasság felbontását követően a házastárs megszűnik jogszerű örökös lenni. A házasság felbontását követően a korábbi házastárs kizárólag végrendelet alapján örökölhet.

c) a házastársak kiskorú gyermekei (pl. szülői felelősség és tartásdíj követelése) (ld. „Szülői felelősség – Cseh Köztársaság”)

(c) Kiskorú gyermekek szülei házasságának felbontása előtt a bíróság szabályozza a házasfelek gyermekükkel szembeni jogait és kötelességeit a házasság felbontását követő időszakra. A bíróság megnevezi azt a házasfelet, akire a gyermek felnevelését bízzák, és azt, hogy milyen módon járulnak hozzá a szülők a gyermek tartásához. További információ a „Szülői felelősség” c. tájékoztatóban olvasható.)

d) tartásdíj-fizetési kötelezettség a házastárs felé (ld. „Tartásdíj követelése – Cseh Köztársaság”)

(d) Az az elvált házastárs, aki nem tudja magát eltartani, kérelmezheti, hogy korábbi házastársa – képességének, lehetőségeinek és vagyoni helyzetének megfelelő módon – elvárható mértékben járuljon hozzá eltartásához. Ha a házaspár a tartásdíj összegében nem tud megegyezni, a döntést bármelyikük kérelmére a bíróság hozza meg. A tartásdíj egy összegben vagy részletekben is fizethető.

Lap tetejeLap teteje

A bíróság további tartásdíjat is megítélhet azon házasfél részére, aki nem járult hozzá jelentős mértékben a házasság megromlásához házastársi kötelezettségei megszegésével, és aki a házasság felbontása következtében jelentős veszteséget szenved, azonban kizárólag a házasság felbontásától számított három évre. Ez szintén egyszeri kifizetést jelent.

4. Mit jelent a „különválás” jogi fogalma a gyakorlatban?

A különválás jogintézménye nem létezik a Cseh Köztársaságban.

5. Melyek a különválás feltételei?

Lásd a 4. kérdést.

6. Melyek a különválás jogi következményei?

Lásd a 4. kérdést.

7. Mit jelent a „házasság érvénytelenítésének” jogi fogalma a gyakorlatban?

A bíróság érvényteleníti a házasságot (nem csak valamelyik házasfél kérelmére), ha a házasság érvénytelenségének valamelyik oka bekövetkezik, nevezetesen:

a házasságot már házas férfival vagy nővel, a házasfél felmenőjével, leszármazottjával vagy testvérével kötötték;

a házasságot kiskorú személlyel kötötték (és a házasságkötést tizenhat éves vagy idősebb személy részére a bíróság nem hagyta jóvá);

a házasságot cselekvőképtelen vagy elmebetegségben szenvedő személy kötötte, amelynek következtében az említett személy jogcselekményt nem tehet, feltéve, hogy nem szereztek be bírósági jóváhagyást a házasságkötéshez.

Lap tetejeLap teteje

A bíróság kizárólag valamelyik házasfél kérelmére érvényteleníti a házasságot, ha

a házasságot korlátozott cselekvőképességgel rendelkező vagy olyan személy kötötte bírósági jóváhagyás nélkül, akinek jogcselekmények megtételére irányuló képessége elmebetegség miatt korlátozott;

a házasságkötési nyilatkozatot törvénytelen fenyegetés hatására, valamelyik házasulandó személyazonosságának téves megállapítását követően, vagy a házasságkötés jogcselekményének természetére vonatkozó téves feltételezés alapján tették (ebben az esetben a kérelmet legkésőbb a tény tudomásra jutásától számított egy éven belül be kell nyújtani).

A házasság nem jön létre, ha:

a házasságkötési nyilatkozatot fizikai erőszak alkalmazása nyomán tették;

a házasságot tizenhat éven aluli kiskorúval kötötték;

ha valamely további feltételt nem tartottak be (az egyházi házasságkötés bizonyos feltételei, illetőleg a képviselő útján kötött házasság feltételei).

8. Melyek a házasság érvénytelenítésének feltételei?

Lásd 7. kérdés.

9. Melyek a házasság érvénytelenítésének jogi következményei?

Az érvénytelennek nyilvánított házasság a házasságkötés időpontjától kezdődően érvénytelennek minősül. A házasság a házasságkötés időpontjától az érvénytelenné nyilvánításig tartó időszakban érvényesen megkötöttnek tekintendő. A házasfelek gyermekeikkel kapcsolatos jogaira és kötelezettségeire a házasság érvénytelenítését követő időszakra vonatkozóan a házasság felbontására vonatkozó rendelkezések irányadók. A házasság érvénytelenítéséről szóló határozat azt jelenti, hogy az állítólagos házastársak vezetéknév-használatról szóló nyilatkozata szintén semmis. A továbbiakban mindkét házasfél visszatér eredeti vezetéknevének használatához, és nem jogosultak vezetéknevük megválasztására. A gyermekek vezetékneve a házasság érvénytelenítésével nem változik.

Lap tetejeLap teteje

Az anya házastársa apaságának vélelme a házasság érvénytelenítése után is fennmarad.

10. Létezik-e alternatív, bíróságon kívüli mód a házasság felbontásával kapcsolatos kérdések rendezésére?

A Cseh Köztársaságban működő Közvetítők Egyesülete (http://amcr.hyperlink.cz/) ceština 2000 óta létezik. Ezen kívül különböző családügyi, házassági és a személyes kapcsolatokkal foglalkozó tanácsadó szolgálatok működnek. A közvetítés létező, de nem kötelező jogintézmény.

11. Hol nyújtsam be házasság felbontása / különválás / házasság érvénytelenítése iránti kérelmemet? Milyen alaki követelményeket kell betartanom, és milyen okmányokat kell csatolnom a kérelemhez?

A házasság felbontása vagy érvénytelenítése iránti kérelmet a házastársaknak a Cseh Köztársaság területén lévő utolsó közös lakhelye szerinti kerületi bírósághoz kell benyújtani, ha legalább az egyik házastárs állandó lakhelye jelenleg is ott található. Ha ez nem áll fenn, a kérelmet a második házastárs állandó lakhelye szerinti kerületi bírósághoz kell benyújtani. Ha a második házastárs állandó lakhelye a Cseh Köztársaság területén kívül található, a kérelmet az azt benyújtó házasfél állandó lakhelye szerinti kerületi bírósághoz kell benyújtani.

A brnói kerületi bíróság elnevezése: „Városi Bíróság”.

Lap tetejeLap teteje

A bíróságok címe az alábbi internetes oldalon található: ceština - English.

A kérelemnek meg kell felelnie a törvényben meghatározott előfeltételeknek, és tartalmaznia kell a kérelmező követelését alátámasztó okirati bizonyítékokat.

12. Részesülhetek költségmentességben az eljárás költségeinek fedezésére?

A házassági bontóperben, házasság érvénytelenítése, illetőleg érvényességének megállapítása iránt indított eljárásban részt vevő felek az eljárás költségeivel kapcsolatos térítésre nem jogosultak. Ha az ügy körülményei vagy a felek helyzete indokolja, a bíróság teljes vagy részleges költségtérítést ítélhet meg. Ezért megalapozott kérelmet kell a bírósághoz benyújtani, a bíróság pedig dönt a kérdésben.

A polgári eljárásjogi törvénykönyv 138. paragrafusa értelmében a bírósági tanács elnöke teljes vagy részleges felmentést adhat a felek részére a bírósági költségek megfizetése alól, amennyiben a fél helyzete ezt indokolja, feltéve továbbá, hogy nem önkényes kérelemről vagy jog akadályozásáról van szó. Ha a peres fél érdekeinek védelme érdekében az eljárás során szükséges, a fél kérheti a bíróságtól védő kirendelését a polgári eljárásjogi törvénykönyv 30. paragrafusában foglaltak szerint. A bíróság a védőt az eljárás megkezdése előtt is kirendelheti, azonban a peres félnek meg kell felelnie a bírósági illeték megfizetése alóli mentesség feltételeinek. Ezért a peres félnek hitelt érdemlően be kell mutatnia vagyoni és szociális helyzetét a bíróság előtt.

Lap tetejeLap teteje

Továbbá – az ügyvédekről szóló törvényben meghatározott előfeltételek teljesülése esetén –ingyenes védő kirendelése is kérhető az Ügyvédi Kamarától.

13. Lehet-e fellebbezni a házasság felbontása / különválás / házasság érvénytelenítése tárgyában hozott határozat ellen?

Az írásbeli határozat kézhezvételétől számított tizenöt napon belül lehet fellebbezni a házasság felbontásáról vagy érvénytelenítéséről szóló határozat ellen. A fellebbezést írásban kell benyújtani ahhoz a bírósághoz, amelynek döntése ellen fellebbeznek. Ha az eredeti határozathoz képest módosító határozat születik, a fellebbezési határidő a módosító határozat hatálybalépésekor kezdődik.

A fellebbezés akkor is időben benyújtottnak minősül, ha a tizenöt napos határidő lejártát követően érkezik be, feltéve, hogy a fellebbező fél a bíróság által megadott helytelen fellebbezési utasításokat tartott be.

14. Mit kell tennem, ha másik tagállam bírósága által házasság felbontása / különválás / házasság érvénytelenítése tárgyában hozott határozatot szeretnék a Cseh Köztársaságban elismertetni?

Külföldi bíróságok házassági ügyben hozott jogerős határozatainak elismerése a törvényben meghatározott feltételek teljesülése esetén lehetséges, amennyiben legalább az eljárásban részt vevő egyik fél cseh állampolgár. Ilyen határozatot kizárólag a Legfelsőbb Bíróság ismerhet el, a legfőbb államügyésszel tartott meghallgatást követően. A kérelmet bárki benyújthatja (a részt vevő felek is), aki jogi érdeket tud bizonyítani az ügyben, illetőleg társadalmi érdek esetén a legfőbb államügyész kezdeményezheti az eljárást.

Lap tetejeLap teteje

Ha a házasság felbontásának időpontjában valamennyi fél azon állam polgára volt, ahol a határozatot hozták, az érvényes külföldi határozat minden további eljárás nélkül is ugyanolyan joghatással rendelkezik, mint a Cseh Köztársaságban hozott érvényes bírósági határozatok (mindaddig, amíg nem kell kérelmet benyújtani a határozat elismeréséhez), feltéve, hogy a közrendet nem sérti.

A házasság felbontásáról vagy érvénytelenítéséről szóló külföldi határozat elismerésére irányuló kérelemnek az alábbiakat kell tartalmaznia:

1000 CZK összegű bírósági illeték (ilyen értékű illetékbélyeg);

okirat, amely igazolja, hogy a határozat elismerését kérelmező személy (vagy a külföldi bíróságon folytatott eljárás más résztvevője) a Cseh Köztársaság állampolgára;

a házasság felbontásáról vagy érvénytelenítéséről szóló teljes külföldi határozat másodpéldánya vagy hitelesített másolata, beleértve az indoklást és a határozatot kibocsátó testület által a határozat jogerőre emelkedéséről kiadott záradékot;

a felbontással vagy külföldi határozattal megszüntetett házasságról szóló házassági anyakönyvi kivonatot;

olyan határozat elismerése iránt benyújtott kérelem esetén, amely igazolás helyett a kérelemben vagy az eljárás jegyzőkönyvében szereplő bizonyos tényszerű információkkal kapcsolatos indoklásra hivatkozik, a külföldi bíróságra benyújtott kérelem másodpéldányát (másolat), illetőleg a külföldi bírósági eljárás jegyzőkönyvének másolatát kell a kérelemmel együtt beadni,

ha a külföldi határozat elismerése iránti kérelmet benyújtó személyt ügyvédi meghatalmazás alapján képviselő képviseli, az említett képviselő számára a kérelmező helyett és nevében a Cseh Köztársaság Legfelsőbb Bírósága előtti eljárásra feljogosító ügyvédi meghatalmazást is be kell nyújtani a kérelemmel együtt. Az ügyvédi meghatalmazás alapján történő képviselet különösen akkor alkalmas eljárási mód, ha a kérelmet benyújtó személy állandó külföldi lakos, és az írásos okiratokat a Cseh Köztársaság és a külföldi ország megfelelő testületein keresztül kellene az említett fél számára megküldeni.

Lap tetejeLap teteje

A külföldi határozat elismerése iránti kérelemben szereplő tényeket bizonyító valamennyi idegen nyelvű okiratot, valamint az okiratok bíróság által elismert hivatalos cseh fordítását szintén be kell nyújtani (a bíróság által elismert hivatalos fordítók és tolmácsok listája minden városi bíróságon (Prágában a Fővárosi Bíróságon), valamint az Interneten az alábbi címen megtalálható: http://www.justice.cz/cgi-bin/sqw1250.cgi/zresortu/znt/znt_hled.sqw ceština).

A Cseh Köztársaság szerződő fele a házasság felbontásának és a különválásnak az elismeréséről szóló, 1970. június 1-jei hágai egyezménynek (http://www.hcch.net/e/conventions/text18e.html) English - français. Az egyezmény szerződő államában hozott bírósági határozatokat tehát – az egyezményben meghatározott feltételekkel – a Cseh Köztársaságban is elismerik.

15. Melyik cseh bírósághoz kell fordulnom, ha másik tagállam bírósága által házasság felbontása / különválás / házasság érvénytelenítése tárgyában kiadott határozat elismerése ellen szeretnék kifogást emelni? Milyen eljárás alkalmazandó ilyen esetben?

Ha legalább az eljárásban részt vevő egyik fél cseh állampolgár, a Legfelsőbb Bírósághoz lehet fellebbezést benyújtani a házassági ügyben hozott határozat elismerése ellen (a fellebbezésről lásd a fentieket – 13. kérdés).

Lap tetejeLap teteje

Ha a határozat kibocsátásának időpontjában valamennyi részt vevő fél a határozatot kibocsátó ország állampolgára volt, a határozatot automatikusan elismerik, és az kizárólag akkor vitatható, ha a közrendet sérti; e fellebbezést a megfelelő bíróságon lehet benyújtani (lásd fent – 11. kérdés).

16. Melyik az alkalmazandó jog az olyan házastársak közötti bontóperben, akik nem a Cseh Köztársaságban élnek vagy állampolgárságuk különböző?

A házasság felbontással történő megszüntetésére a Cseh Köztársaságban azon ország joga alkalmazandó, amelynek a házasfelek a bontóper megindításának időpontjában állampolgárai voltak. Ha a házasfelek különböző államok polgárai, a házasság felbontással történő megszüntetésére a Cseh Köztársság jogát kell alkalmazni.

Ha olyan külföldi jogot kell alkalmazni, amely nem vagy csak kivételesen nehéz módon tenné lehetővé a házasság felbontással történő megszüntetését, és legalább az egyik házasfél állandó lakhelye hosszú időn keresztül a Cseh Köztársság területén volt, a cseh jogot kell alkalmazni.

Ugyanezek a szabályok vonatkoznak a házasság érvénytelenítése, valamint a házasság érvényességének megállapítása tárgyában benyújtott keresetre is.

Ha az ügy egy másik államban lefolytatott házassági bontópert vagy házasság érvénytelenítéséről szóló nyilatkozatot érint, tájékozódni kell az adott államban érvényes rendelkezésekről.

További információk

Linkek az internetes oldalakhoz:

« Válás - Általános információk | Csehország - Általános információk »

Lap tetejeLap teteje

Utolsó frissítés: 03-11-2006

 
  • Közösségi jog
  • Nemzetközi jog

  • Belgium
  • Bulgária
  • Csehország
  • Dánia
  • Németország
  • Észtország
  • Írország
  • Görögország
  • Spanyolország
  • Franciaország
  • Olaszország
  • Ciprus
  • Lettország
  • Litvánia
  • Luxembourg
  • Magyarország
  • Málta
  • Hollandia
  • Ausztria
  • Lengyelország
  • Portugália
  • Románia
  • Szlovénia
  • Szlovákia
  • Finnország
  • Svédország
  • Egyesült királyság