|
-
TÉMÁK
Jogrend- Igazságügyi szervezet
- Jogi hivatások
- Jogsegély
- Bíróságok hatásköre és illetékessége
- Bírósághoz fordulás
- Eljárási határidők
- Alkalmazható jog
- Iratok kézbesítése
- Bizonyítás felvétele és bizonyítási eszközök
- Ideiglenes és biztonsági intézkedések
- Ítéletek végrehajtása
- Egyszerűsített és gyorsított eljárások
Válás- Szülői felelősség
- Tartási igények
- Fizetőképtelenség
- Alternatív vitarendezési szabályok
- Bűncselekmények áldozatainak kártalanítása
- Automatikus feldolgozás
Válás - Belgium
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
1. Melyek a házasság felbontásának a feltételei?
A belga jogban a házasságok felbontásának két formája van: a házasság meghatározott ok miatt történő felbontása és a házasság közös megegyezéssel történő felbontása.
A meghatározott ok miatt történő felbontás a házasságból eredő valamely kötelezettségnek az egyik fél által történő megsértésén alapul, amelyet a másik fél megfelelően tud bizonyítani. E megsértéseket a törvény megszorítóan határozza meg. A meghatározott ok miatt történő felbontás legalább kétéves különélésen is alapulhat, mivel a hosszú különélés a házasság helyrehozhatatlan megromlása jelének tekinthető.
A házasság közös megegyezéssel történő felbontása a két fél azon akaratának tartós és szabályszerű kinyilvánítása, hogy a köteléküknek véget vetnek. A házastársaknak legalább 20 éveseknek kell lenniük (a Polgári Törvénykönyv 275. cikke). A közös megegyezést csak akkor fogadják el, ha a házasságot legalább két évvel a kereset benyújtását megelőzően kötötték (a Polgári Törvénykönyv 276. cikke).
Mivel a válás személyállapoti változást okoz, az ügy közrendi jellegű. Következésképpen a házasság felbontása csak bírósági határozattal lehetséges.
2. Melyek a házasság felbontásának az okai?
A belga jogszabályok szerint válóok a házasságtörés (a Polgári Törvénykönyv 229. cikke), a túllépés, a bántalmazás és a súlyos sérelem (231. cikk), valamint a különélés (232. cikk). Bár a bírósági gyakorlat kiterjesztően értelmezi a súlyos sérelem fogalmát, annak mindig a házastársak kölcsönös kötelezettségeinek területén kell bekövetkeznie.
Bármi is legyen a hivatkozott tett, a következő négy feltételnek kell megfelelnie ahhoz, hogy válóok lehessen: a házasságból eredő kötelezettség súlyos megszegésének kell lennie, a mulasztásnak szándékosnak és az elkövető házastárs számára felróhatónak kell lennie, és támadó jellegűnek az azt elszenvedő félre nézve, továbbá a házasság ideje alatt kell bekövetkeznie, vagy legalábbis azzal összefüggésben.
A házasság különélés miatti felbontását a jogalkotó a meghatározott ok miatti felbontások közé sorolja. Semmikor sem igényli a felek megállapodását. Az egyik fél rábírhatja a másikat anélkül, hogy bizonyítani kellene annak hibáját. A bírósági ellenőrzés a különélés időtartamára és a házastársak helyrehozhatatlan elhidegülésére terjed ki, amelynek a különélés csak a látható jele. Az elhidegülés helyrehozhatatlan jellege azt jelenti, hogy nincs remény a közös élet újrakezdésére. A különélés alapján történő válás engedélyezése nem ronthatja jelentősen a házasságból származó vagy a felek által örökbe fogadott kiskorú gyermekek anyagi helyzetét.
Különélésen alapuló válás akkor is lehetséges, ha a különélés a házastársak egyikének elmeállapota miatt következett be.
3. Melyek a házasság felbontásának a jogkövetkezményei a házastársak közötti személyes kapcsolat, a vagyontárgyaknak a felek közötti megosztása, a házastársak kiskorú gyermekei és a másik házastársnak fizetendő tartásdíj vonatkozásában?
a) Személyes kapcsolatok.
b) A vagyon megosztása.
c) A házastársak kiskorú gyermekei. (Szülői felelősség - Belgium)
d) A másik fél számára tartásdíj folyósításának a kötelezettsége. (Tartási igények - Belgium)
a) Személyes kapcsolatok.
A válás a jövőre nézve szakítja meg a házastársi kapcsolatot. A házastársi minőségen alapuló minden jogi kapcsolat megszűnik. Következésképpen a felek nem használhatják a továbbiakban a volt házastárs nevét. E szabály alól egy kivétel tehető, különleges körülmények között, a cégnév esetében. A volt házastársak nem örökölnek egymás után. Újra összeházasodhatnak.
b) A vagyon megosztása.
Mivel a közös vagyon megszűnik, azt fel kell számolni. A vagyont a házasság felbontására irányuló kérelem benyújtásának a napja szerinti állapota alapján kell rekonstruálni. A valaki hibáján alapuló válás keretében csak a házasság felbontását kérő fél rendelkezhet a házassági szerződésben vagy a házasság alatt az érdekében hozott szerződéses intézményekkel. Amennyiben a házasság felbontását különélés miatt mondják ki, a felbontást kérő felet kell vétkesnek tekinteni; következésképpen elveszíti a másik fél által neki juttatott előnyöket. A valamely házastárs elmeállapota miatti válás esetében mindkét fél megőrzi a szerződéses intézményekből eredő előnyt.
Közös megegyezéssel történő válás esetén a felek azt megelőzően rendezik a jogaikat. Megegyezhetnek, és listát készíthetnek (a Polgári Perrendtartás 1287. cikke). Az előzetes megegyezést közjegyzői okiratba kell foglalni, ha az ingatlanokra vonatkozik.
c) A házastársak kiskorú gyermekei.
A házasság válás miatti megszüntetése után a gyermekek felügyeleti jogát és a vagyonuk kezelését az apa és az anya együttesen látja el, vagy az, akire azokat akár a felek által megfelelően érvényesített megállapodással, akár az ideiglenes intézkedést hozó bíróság elnöke által hozott határozattal rábízták (a Polgári Törvénykönyv 302. cikke). A felek a lehetőségeik arányában hozzájárulnak a gyermekek elszállásolásához, eltartásához, felügyeletéhez, neveléséhez és iskoláztatásához (a Polgári törvénykönyv 203. cikke). Ez a hozzájárulás általában a bíróság által megállapított tartásdíj formájában történik. A hozzájárulás a gyermek nagykorúságáig tart, illetve ha a képzése addig nem fejeződik be, akkor annak befejezéséig. A házasság felbontásának eljárása során ideiglenesen meghozott határozatok az ítélet bejegyzése után addig maradnak alkalmazásban, amíg az illetékes hatóság más határozatot nem hoz. A feleknek rendezniük kell a közös megegyezéssel történő válást megelőző előzetes megállapodásokban a kiskorú gyermekek felügyeleti jogának a kérdését és a vagyonuk kezelését az eljárás alatti és utáni időszakra vonatkozóan is (a Polgári Perrendtartás 1288. cikkének 2. pontja). A gyermekek eltartásához, neveléséhez és megfelelő iskoláztatásához mindkettőjük részéről történő hozzájárulást is rendezniük kell (a Polgári Perrendtartás 1288. cikkének 3. pontja).
d) A másik fél számára tartásdíj folyósításának a kötelezettsége.
A bíróság a házasság felbontását kezdeményező házastárs számára járadékot állapíthat meg a másik fél vagyonára és jövedelmére, amelynek összege lehetővé teszi számára, hogy a létfenntartását az életközösség alatt megszokott körülmények között biztosítsa (a Polgári Törvénykönyv 301. cikke). A járadék összege nem haladhatja meg a kötelezett házastárs jövedelmeinek egyharmadát. Ez egy bizonyos pénzösszeg, amelynek mértékét a törvény alapján a fogyasztói árindex változásainak megfelelően kell kiigazítani. A bíróság engedélyezheti az összegnek más személy útján történő kifizetését. A járadék helyébe bármikor léphet tőke. Különélés miatt történő válás esetében a válást kezdeményező házastársat kell a vétkes félnek tekinteni, aki nem kaphat tartásdíjat (a Polgári Törvénykönyv 306. cikke). Azonban, ha sikerül bizonyítani, hogy a különélés a másik fél tevékenységének vagy mulasztásának a következménye, a kérelmező részesülhet tartásdíjban. Ebben az esetben a Polgári Törvénykönyv 307a. cikke úgy rendelkezik, hogy a tartásdíj összege meghaladhatja a kötelezett házastárs jövedelmeinek egyharmadát (a Választottbíróság 48/2000. sz. és 163/2000. sz. ítélete).
A házasság közös megegyezéssel történő felbontása esetén a felek megegyezhetnek egy esetleges járadék összegében, amelyet az egyik házastárs fizet a másiknak az eljárás alatt és a válás után, annak indexálásával és felülvizsgálatával (a Polgári Perrendtartás 1288. cikkének 4. pontja). Ez nem jelent kötelezettséget.
Végül a közös megegyezéssel történő válás főszabály szerint ugyanazon jogkövetkezményekkel jár, mint a meghatározott ok miatt történő válás, de jogvesztés vagy büntetés nélkül, mivel egyik házastársat sem marasztalták el.
4. Mit jelent a gyakorlatban a “bírósági különválás” fogalom?
Minden esetben, amikor a felek meghatározott ok miatt kérhetik a házasság felbontását, kérhetik a bírósági különválást is (a Polgári Perrendtartás 1305. cikke). Ha a felek közös megegyezéssel válhatnak el, akkor is élhetnek a bírósági különválás lehetőségével. Az okok és a feltételek szigorúan azonosak. A bírósági különválás valójában a házassági kötelék egyszerű meglazulása, amely kötelék lényege megmarad. A bírósági különválás csak az együttélési és a támogatási feladatokat szünteti meg. A hűségre és a segítségnyújtásra vonatkozó kötelezettségek fennmaradnak. E felemás helyzet miatt a jogalkotó lehetővé teszi azon házastárs számára, aki ellen a bírósági különválást kimondták, illetve a közös megegyezéssel létrejött bírósági különválás esetében mindkét házastárs számára, hogy két év után a bírósági különválásnak a házasság felbontásává történő alakítását kérje a bíróságtól (a Polgári Perrendtartás 1309. és 1310. cikke).
5. Melyek a bírósági különválás okai?
A bírósági különválás okai ugyanazok, mint a házasság felbontásánál alkalmazandó okok.
6. Melyek a bírósági különválás jogkövetkezményei?
A bírósági különválás nem szakítja el a házassági köteléket. A hűségre és a segítségnyújtásra vonatkozó kötelezettségek fennmaradnak. A javak megosztása megtörténik (a Polgári Törvénykönyv 311. cikke). Ugyanazon polgári szankciókat kell alkalmazni, mint a házasság felbontása esetében, azaz különösen a házasságból származó előnyök elvesztését. A bírósági különválást megindító házastárs nem tartásdíj megítélését kérheti, hanem a segítségnyújtási kötelezettség alkalmazását (a Polgári Törvénykönyv 213. cikke). A bírósági különválás házasság felbontásává történő alakítása esetében a bírósági különválást kezdeményező fél a válás során követelheti a tartásdíj megítélését (a Polgári Törvénykönyv 301. cikke).
Egyébként a közös megegyezéssel történő bírósági különválás jogkövetkezményei ugyanazok, mint a közös megegyezéssel történő válás esetén, azzal, hogy a házastársi kötelék nem szakad meg. A hűségi és segítségnyújtási kötelezettség (amelyet adott esetben az előzetes megegyezések rendeznek) szintén megmarad.
7. Mit jelent a gyakorlatban a „házasság érvénytelenítése” fogalom?
A házasság a család és a társadalom számára egy olyan fontos polgári jogi intézmény, hogy a jogalkotó nagyon szigorú feltételek betartását írta elő a házastársi kötelék érvényességének biztosítására, és megtett minden hasznos óvintézkedést e feltételek betartatására. A megelőző polgári szankciók célja a házasság megkötésének megakadályozása akkor, amikor a házasság érvényességének feltételei nyilvánvalóan nem állnak fenn. A házasság érvénytelenítése büntetőszankciót képvisel, amennyiben a házasságot a törvényi rendelkezések megsértésével kötötték, az anyakönyvvezető által végzett előzetes ellenőrzés ellenére. Mivel a házasság következményei elsődleges fontosságúak a személyállapot és a családi jogállás szempontjából, a jogalkotó rendkívül körültekintőnek mutatkozott a házasság érvénytelenítése rendszerének megszervezésében.
8. Milyen indokok miatt érvényteleníthető egy házasság ?
A házasság érvénytelenségének abszolút okai a házasságkötési cselekvőképtelenség, a vérfertőzés, a bigámia, a titkosság és az anyakönyvvezető illetékességének a hiánya.
A házasság megkötéséhez az alsó korhatár 18 év férfiak és nők esetében is. Ez a követelmény abból a gondolatból ered, hogy a házastársaknak el kell érniük egy bizonyos érettségi fokot. Tilos a házasság egyenes ági felmenők és leszármazók között (a Polgári Törvénykönyv 161. cikke). Ez a szabály a vér szerinti rokonokra és az örökbefogadó családra is érvényes (a Polgári Törvénykönyv 363. és 370. cikke). A tilalom az oldalági rokonokra is érvényes. Tilos a házasság fivér és nővér között (a Polgári Törvénykönyv 162. cikke). Ez a tilalom kiterjed az ugyanazon szülők által örökbe fogadott gyermekekre is (a Polgári Törvénykönyv 363. cikke). Tilos a házasság nagybácsi és unokahúg, nagynéni és unokaöcs között (a Polgári Törvénykönyv 163. cikke), de komoly indokkal ez a tilalom feloldható (a Polgári Törvénykönyv 164. cikke). E tilalmak be nem tartása érvénytelenségi ok (a Polgári Törvénykönyv 184. cikke). Mivel tilos a házasság olyan személy számára, aki már házassági kötelékben áll, ilyenkor a második házasság érvénytelen (a Polgári Törvénykönyv 188. cikke). A házasság nyilvánossága a jogi aktus érvényességének lényeges feltétele, ezért a titokban, a felek vagy a tanúk jelenléte nélkül kötött házasság semmis. Az anyakönyvvezető jelenléte nélkülözhetetlen azért, hogy a felek beleegyezését megfelelően megállapítsák, így a helyi tisztviselő hiánya a házasság érvénytelenségét jelenti.
A házasság relatív érvénytelenségi okai a felek vagy az egyik fél beleegyezésének a hibája vagy a személyben való tévedés. Ebben az esetben a házasságot csak az a házastárs támadhatja meg, amelyiknek a beleegyezése hibás volt, vagy akit megtévesztettek, és ezt bizonyos határidőn belül teheti meg.
9. Melyek a házasság érvénytelenítésének a jogkövetkezményei ?
Az érvénytelenség jogkövetkezménye a házasságnak úgy a jövőre, mint a múltra vonatkozó hatállyal történő eltörlése. Az érvénytelenség a házasság megkötésének napjáig visszaható hatályú. A házasság minden jogkövetkezménye eltűnik. A házasság által létrehozott jogok visszamenőlegesen megsemmisülnek. A házasságot úgy kell tekinteni, mintha soha nem is létezett volna. A házassági megállapodásoknak sem lehet semmilyen jogkövetkezményük. A házastársak elvesztik azon jogukat, hogy egymás után örököljenek. A házasságra tekintettel adott ajándékok elveszítik az érvényességüket. A tartási kötelezettség megszűnik a jövőre nézve, de nincs lehetőség a múltban már teljesített tartás visszaszolgáltatására. Ha a felek jóhiszeműek – azaz amennyiben nem tudtak az érvénytelenségi ok fennállásáról – a bíróság úgy dönthet, hogy a házasságot csak a jövőre nézve nyilvánítja érvénytelennek, és fenntartja a múltbeli jogkövetkezményeit. Ha csak az egyik fél jóhiszemű, a házasság csak az ő tekintetében jár jogkövetkezményekkel. A házasság alatt vagy az érvénytelenítést követő 300 napon belül születő gyermek apja továbbra is az anya férje marad (a Polgári Törvénykönyv 315. cikke). A Polgári Törvénykönyv 202. cikkének megfelelően a házasság jogkövetkezményei megmaradnak a gyermek tekintetében még akkor is, ha a házastársak rosszhiszeműek voltak.
10. Vannak-e alternatív, bíróságon kívüli eszközök a házasság felbontásával kapcsolatos kérdések megoldására?
A bírósági eljárás keretében végzett családi békítésről szóló, 2001. február 19-i törvény lehetővé teszi a szóban forgó felek számára, hogy a bíróságtól közvetítő kijelölését kérjék (a Polgári Perrendtartás 734a-734f. cikke). A bíróság maga is tehet ilyen értelmű kezdeményezést, de az csak a felek megállapodásával juthat eredményre. Amennyiben a békítés végén teljes megállapodás jön létre, a felek értesítik a bírót, aki jóváhagyja a megállapodást. Megállapodás hiánya vagy részleges megállapodás esetén a felek kérhetik a bíróságtól a családi békítési eljárás folytatását megállapodás létrehozása céljából. A bíróság közvetítőként elfogadhat ügyvédeket, közjegyzőket és olyan személyeket, akiknek közvetítői képzettségük van. A közvetítő közreműködése nem jár a felek bíróságon való megjelenésével. A közvetítő közreműködése lehetővé teszi a házasságból eredő kötelezettségekre (a Polgári Törvénykönyv 203-211. cikke), a házastársak kölcsönös jogaira és kötelezettségeire (a Polgári Törvénykönyv 212-224. cikke), a házasság felbontásának jogkövetkezményeire (a Polgári Törvénykönyv 295-307a. cikke) és a szülői felügyeletre (a Polgári Törvénykönyv 371-387a. cikke) vonatkozó problémák bírósági beavatkozás nélküli megoldását. A családi békítést azonban a gyakorlatban nem alkalmazzák, mivel a családi ügyekben eljáró közvetítő elfogadásának feltételeit még nem állapította meg királyi rendelet.
Maga a házasság felbontása a bíróságok hatáskörében marad.
11. Hova kell benyújtanom a házasság felbontása/bírósági különválás/házasság érvénytelenítése iránti keresetet? Milyen alaki előírásokat kell betartani, és milyen iratokat kell a keresethez mellékelni?
A házasság meghatározott ok miatt történő felbontása vagy bírósági különválás, illetve a bírósági különválásnak a házasság meghatározott oka miatt történő felbontásává alakítása ügyében az utolsó közös lakóhely vagy az alperes lakóhelye szerinti bíróság illetékes (a Polgári perrendtartás 628. cikke). Közös megegyezés esetén a törvény nem jelöli ki a területileg illetékes bíróságot, a felek a választásuk szerinti elsőfokú bírósághoz fordulnak (a Polgári Perrendtartás 1288a. cikkének második albekezdése). A házasság érvénytelenítése iránti kérelmet az általános jogi szabályozás alapján az alperes lakóhelye szerinti bírósághoz kell benyújtani (a Polgári perrendtartás 624. cikke). A házasságnak meghatározott ok miatt történő felbontása esetében az elsőfokú bíróság előtti megjelenésre szóló idézés tartalmazza a felhozott cselekmények részletes leírását, valamint a gyermekek adatait (a Polgári Perrendtartás 1254. cikke). A kérelmezőnek be kell nyújtania a házassági anyakönyvi kivonatot, a gyermekek születési anyakönyvi kivonatát, a házastársak állampolgárságára vonatkozó bizonyítékot (ugyanott). Ha valamelyik házastárs nem belga, a kérelmező e házastárs nemzeti jogát is benyújthatja.
A közös megegyezéssel történő válás esetén e kérelmet keresettel kell benyújtani. A meghatározott ok miatt történő válás keretén belül kért iratokon kívül csatolni kell a felek által előzetesen megkötött megállapodásokat, és adott esetben a vagyontárgyaik jegyzékét.
12. Kaphatok költségmentességet az eljárási költségek fedezésére?
A rendes jog szabályait kell alkalmazni. Lásd a „költségmentesség” témakört.
13. Lehet-e fellebbezni egy házasság felbontását/bírósági különválást/házasság érvénytelenítését kimondó határozat ellen?
Minden ilyen tárgyú határozat a rendes jog szerinti fellebbezés tárgya lehet a fellebbviteli bíróság előtt.
14. Mit kell tennem az Európai Unió valamely országának a bírósága által a házasság felbontása/bírósági különválás/házasság érvénytelenítése tárgyában hozott határozat Belgiumban történő elismertetése érdekében?
Egy külföldi bíróság által személyállapotra vonatkozó, szabályszerűen meghozott határozat Belgiumban fejti ki jogkövetkezményeit a végrehajtási határozattól függetlenül, kivéve, ha arra a vagyontárgyak végrehajtása vagy személyek kényszerítése érdekében hivatkoznak. Egy ilyen határozat Belgiumban jogerősnek minősül, amennyiben nem tartalmaz semmi olyat, ami ellentétes lenne a közrenddel vagy a belga közjog szabályaival, a védelemhez való jogot betartották, a külföldi bíróság a hatáskörét nem csak a kérelmező állampolgársága miatt nyilvánította ki, a határozat jogerőssé vált azon ország joga szerint, ahol azt meghozták, továbbá a határozat kiadása ugyanazon törvény szerint rendelkezik a hitelességéhez szükséges feltételekkel (a Polgári Perrendtartás 570. cikke). Következésképpen, annak a házastársnak, aki Belgiumban a házasság felbontásáról/bírósági különválásáról /házasság érvénytelenítéséről szóló bírósági határozatot akar érvényesíteni, be kell mutatnia az érintett település – vagyis ahol a házasság létrejött, vagy ahol a házastársak valamelyikének a lakóhelye van – anyakönyvvezetőjének a bizonyító erejű iratokat. Vita esetén az ügyet a bíróság elé kell vinni.
E tekintetben fel kell hívni a figyelmet a házassági ügyekben és a házastársaknak a közös gyermekekkel kapcsolatos szülői felelősségre vonatkozó eljárásokban a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló, 2000. május 29-i 1347/2000/EK tanácsi rendeletre (a „Brüsszel II" rendelet), és különösen annak az elismerésről szóló 14-20. cikkére.
15. Melyik bírósághoz kell fordulni Belgiumban az Európai Unió valamely országának a bírósága által a házasság felbontása/bírósági különválás/házasság érvénytelenítése tárgyában hozott határozat elismerésének a megtámadása érdekében? Mi az alkalmazandó eljárás, és mely esetekben alkalmazható?
Az Európai Unió valamely országának bírósága által a házasság felbontásáról/bírósági különválásról/házasság érvénytelenítéséről hozott határozat Belgiumban történő elismerése ellen irányuló kereset tekintetében az az elsőfokú bíróság rendelkezik hatáskörrel, ahol a házaspár utolsó közös lakóhelye volt, vagy az alperes lakóhelye szerinti bíróság (a Polgári Perrendtartás 628. cikke). A házasság érvénytelenítése ügyében az alperes lakóhelye szerinti bíróság rendelkezik hatáskörrel (a Polgári Perrendtartás 624. cikke).
16. Melyik jogot alkalmazza a házasság felbontására irányuló eljárásban a bíróság olyan házastársak esetében, akik nem Belgiumban laknak, vagy akik különböző állampolgárságúak?
A Belgiumban indított válópernek a belga törvény rendelkezései szerint a belga bíróságok előtt kell folynia; e rendelkezések különösen az elsőfokú bíróság területi illetékességét érintik.
A ténybeli feltételeket illetően főszabály szerint egy személy állapotára a nemzeti joga vonatkozik (a Polgári Törvénykönyv 3. cikkének harmadik albekezdése). Problémák akkor merülnek fel, ha a versengő jogok nem értenek egyet a megoldásban. Arra az esetre, ha legalább az egyik fél külföldi, a házasság felbontásának elfogadhatóságáról szóló, 1960. június 27-i törvény szabályozott néhány kérdést. A nem szabályozott kérdések továbbra is a fent említett 3. cikk harmadik albekezdésének a hatálya alá tartoznak.
Így az olyan házastársak közötti válás esetén, amelyek egyike belga, a másik külföldi, a házasság meghatározott ok miatt történő felbontásának elfogadhatóságára, annak okaira és feltételeire a belga jog vonatkozik (az 1960. június 27-i törvény 2. és 3. cikke). Ugyanebben a helyzetben a közös megegyezéssel létrejött válást a belga jognak (az 1960. június 27-i törvény 2. cikke) megfelelően el kell fogadni, és az alapvető feltételek a belga jogban előírt feltételek.
Külföldiek közötti házasság esetén a házasság meghatározott ok miatt történő felbontásának elfogadhatóságára a belga jog vonatkozik, hacsak a kérelmező házastárs nemzeti joga azzal nem ellentétes (az 1960. június 27-i törvény 1. cikke). A válóokok a belga jog hatálya alá tartoznak (a fenti törvény 3. cikke). Ugyanebben a helyzetben a házastársak nemzeti joga határozza meg, hogy elválhatnak-e közös megegyezéssel, és ha igen, milyen körülmények között (a Polgári Törvénykönyv 3. cikkének harmadik albekezdése).
« Válás - Általános információk | Belgium - Általános információk »
Lap teteje
Utolsó frissítés: 19-06-2006
