Európai Bizottság > EIH > Válás > Ausztria

Utolsó frissítés: 19-07-2006
Nyomtatható változat Kedvencek közé

Válás - Ausztria

EJN logo

Az oldal tartalma elavult. Az eredeti nyelvi változatot frissítettük, és áthelyeztük az európai igazságügyi portálra.


 

TARTALOMJEGYZÉK

1. Melyek a házasság felbontásának feltételei? 1.
2. Milyen felbontási okok vannak? 2.
3. Melyek a házasság felbontásának következményei 3.
a) a házastársak közötti személyes viszonyokat illetően a)
b) a házastársak vagyonának megosztását illetően b)
c) a házastársak kiskorú gyermekeit illetően c)
d) a másik házastárssal szembeni tartási kötelezettséget illetően d)
4. Mit jelent gyakorlati vonatkozásban a „különválás a házassági kötelék felbontása nélkül“? 4.
5. Milyen feltételekkel lehetséges a „különválás a házassági kötelék felbontása nélkül“? 5.
6. Milyen jogkövetkezményekkel jár a „különválás a házassági kötelék felbontása nélkül“? 6.
7. Mit jelent a gyakorlatban a “semmissé nyilvánítás” és a “házasság érvénytelenné nyilvánítása”? 7.
8. Melyek a házasság semmissé/érvénytelenné nyilvánításának feltételei? 8.
9. Melyek a házasság semmissé/érvénytelenné nyilvánításának jogkövetkezményei? 9.
10. Léteznek-e a bírósági úton kívül egyéb lehetőségek a házasság felbontásával kapcsolatos problémák megoldására? 10.
11. Hol kell előterjeszteni a házasság felbontásával/érvénytelenné/semmissé nyilvánításával kapcsolatos kérelmet? 11.
12. Kaphatok-e költségmentességet? 12.
13. Előterjeszthető-e fellebbezés a házasság felbontásával/érvénytelenné/semmissé nyilvánításával kapcsolatos döntéssel szemben? 13.
14. Mit kell tennem, ha a házasság felbontásával, érvénytelenné/semmissé nyilvánításával kapcsolatos, Ausztriában elismert külföldi határozat van a kezemben? 14.
15. Melyik bírósághoz kell fordulnom a házasság felbontásával/megszüntetésével/semmissé nyilvánításával kapcsolatos külföldi határozat elismerésének megtagadására irányuló kérelem előterjesztése érdekében? Milyen az eljárás ebben az esetben? 15.
16. Melyik az alkalmazandó jog olyan házastársak házasságának felbontása iránti eljárásban, akik nem Ausztriában élnek, vagy különböző állampolgárságuk van? 16.

 

1. Melyek a házasság felbontásának feltételei?

Az osztrák jog a házasság felbontásának három fajtáját ismeri: a házasság felbontása vétkesség miatt, a házasság felbontása annak okán, hogy a háztartási közösség legalább három éve megszűnt, és a házasság felbontása közös megegyezéssel.

A házastárs kérheti a házasság felbontását, ha a másik házastárs a házassági kötelességek súlyos megsértésével vagy tisztességtelen, illetőleg erkölcstelen magatartással a házasságot felróható módon olyan mélyen feldúlta, hogy a házasság lényegének megfelelő életközösség helyreállítása nem várható.

Ha a házastársak három éve nem élnek háztartási közösségben, a házasság felbontását a házasság mélyreható, helyrehozhatatlan megromlása miatt bármely házastárs kérheti.

Ha a házastársak között legalább fél éve nincs házassági életközösség, a házassági viszony helyrehozhatatlan megromlását mindketten állítják, és a felbontást illetően egyetértenek, úgy a házastársak a házasság felbontását együtt kérhetik.

2. Milyen felbontási okok vannak?

A házasság felbontásának lényegi oka a házassági életközösség helyrehozhatatlan megromlása. A helyrehozhatatlan megromlást előidézheti, hogy a házasfél a házassági kötelességeket súlyosan megszegi, különösen, ha a házastárs házasságtörést követ el, vagy a másik házastárssal szemben fizikai erőszakot alkalmaz, illetőleg súlyos lelki szenvedést okoz. Abban az esetben is, ha a magatartás nem tekinthető a házassági kötelességek megszegésének, minthogy lelki zavaráson alapszik, de a házasság ennek ellenére olyan mélyen feldúlt, hogy a lényegének megfelelő házassági életközösség helyreállítása nem várható, továbbá ha a házasfél pszichés beteg vagy súlyosan fertőző, illetőleg viszolyt keltő betegségben szenved, a másik házastárs kérheti a házasság felbontását. Valamennyi említett esetben a házasság felbontását kérő házastársnak a hivatkozott okok meglétét igazolnia kell. Ha azonban a házastársak három éve nem élnek háztartási közösségben, úgy a házassági kötelességek megszegésére nem kell hivatkozni, vagy azt igazolni.

Lap tetejeLap teteje

3. Melyek a házasság felbontásának következményei

a) a házastársak közötti személyes viszonyokat illetően

A házastársak alapvetően megtartják azt a családnevüket, amelyet a házasság előtt viseltek. Amennyiben a házastárs a házasságkötéskor a másik házastárs nevét felvette, úgy a korábbi nevét mégis ismét felveheti.

b) a házastársak vagyonának megosztását illetően

A házastársak vagyonuk egészének sorsáról lényegében teljesen szabadon megállapodhatnak. Ez kölcsönös lemondással (melynek következtében a házasság alatti törvényi vagyon-elkülönítés a házasság felbomlását követően is megmarad), az esetleges vagyonszerződéssel rendezett közös vagyon megosztásával, vagy valamely házastárs vagyonrészeinek a másik házastársra való átruházásával történhet.

Ha a házastársak a vagyonukat illetően nem állapodtak meg, bármely házastárs kérheti mindkét házastárs meghatározott vagyonrészeinek bírói megosztását. Megosztás alá esik az úgynevezett “házassági használati vagyon” és a “házassági megtakarítások”. A házassági használati vagyonhoz tartozik a házassági lakás és háztartási felszerelés mellett minden egyéb dolog, amely a valóságos házassági életközösség alatt ténylegesen mindkét házastárs életvitelét szolgálta. A házassági megtakarítás valamennyi, a házastársak által a házassági együttélés alatt összegyűjtött értékberuházás.

Lap tetejeLap teteje

Kizárt a megosztás valamennyi olyan dolog esetében, amelyeket pl. a házastársak a házasságba vittek, halál, illetőleg harmadik személytől ajándékozása útján szerezték. Nem lehet megosztani továbbá azokat a dolgokat, amelyek valamely házastárs személyes használatát egyedül, vagy szakmai tevékenységét szolgálják, úgyszintén vállalkozást vagy vállalkozásban való részesedést, ha ezek nem csak értékberuházások.

A bíróságnak a megosztandó vagyont valamennyi releváns körülmény figyelembe vételével, a méltányosság szerint kell megosztania, melynek során különösen a házastársaknak a házassági használati vagyon megteremtéséhez és a házassági megtakarítások összegyűjtéséhez való hozzájárulásának súlyára és terjedelmére, valamint a gyermekek érdekére kell tekintettel lennie. Hozzájárulásként értékelendő a tartásszolgáltatás, a szerzésben való közreműködés, a közös háztartás vezetése, a közös gyermekek gondozása és nevelése, és minden más házastársi segítség.

c) a házastársak kiskorú gyermekeit illetően

A 2001. évi gyermekjogokról szóló módosító törvény 2001. július 1-jei hatálybalépése óta a szülőknek a válást követően széleskörű lehetőségeik vannak, hogy gondozási viszonyaikat (szülői felügyelet) kialakítsák. A házasság felbontása esetén, a házasságból származó kiskorú gyermek közös szülői gondozása alapvetően megmarad. A szülőknek azonban megfelelő határidőn belül be kell nyújtani a bírósághoz a gyermek fő tartózkodási helyéről szóló megállapodást, ha a mindkettőjük részéről való teljes gondozást úgy, mint a házasság alatt továbbra is meg akarják hagyni. A bíróságnak a megállapodást jóvá kell hagynia, ha az a gyermek jólétének megfelel. Ha a házasság felbontását követő megfelelő határidőn belül ilyen megállapodás nem jön létre, vagy az a gyermek jólétének nem felel meg, úgy a bíróságnak (ha békés megegyezés, adott esetben közvetítés igénybevételével nem sikerül) döntenie kell arról, hogy a jövőben melyik szülő gondozza egyedül a gyermek(ek)et.

Lap tetejeLap teteje

A szülők azonban előzetesen is megállapodhatnak, hogy a gondozás a házasság felbomlása után csak az egyik szülő feladata.

Ha a gondozás mindkét szülő feladata, úgy a közös gondozás megszüntetését bármelyik szülő bármikor kérheti. Így a bíróságnak a gondozást a gyermek jólétének megfelelően egyedül az egyik szülőre kell bíznia.

d) a másik házastárssal szembeni tartási kötelezettséget illetően

Az egyedül vagy túlnyomórészt vétkes házastársnak a másik házastárs részére a házastárs életviszonyainak megfelelő tartást kell nyújtania, amennyiben a másik házastárs, a tőle a körülmények szerint elvárható, vagyonból és kereső tevékenységből származó jövedelmei nem elegendőek. Ha a válásért mindkét házastárs felelős, de egyik sem túlnyomórészt, úgy a bíróság a magát eltartani nem képes házastárs részére a tartáshoz való hozzájárulást ítélhet meg, ha és amennyiben ez, tekintettel a másik házastárs szükségleteire, vagyoni- és kereseti viszonyaira, a méltányosságnak megfelel. A hozzájárulási kötelezettség időben korlátozható. A közös megegyezéssel történő válás esetén a házastársak szabadon megállapodhatnak, hogy az egyik félnek kell-e a másik részére tartást fizetni, vagy a felek kölcsönösen lemondanak a tartás iránti igényekről.

4. Mit jelent gyakorlati vonatkozásban a „különválás a házassági kötelék felbontása nélkül“?

Ezt a jogintézményt az osztrák jogrendszer nem ismeri.

Lap tetejeLap teteje

5. Milyen feltételekkel lehetséges a „különválás a házassági kötelék felbontása nélkül“?

Lásd a 4. kérdéshez adott választ.

6. Milyen jogkövetkezményekkel jár a „különválás a házassági kötelék felbontása nélkül“?

Lásd a 4. kérdéshez adott választ.

7. Mit jelent a gyakorlatban a “semmissé nyilvánítás” és a “házasság érvénytelenné nyilvánítása”?

Az osztrák jog szabályozza a “házasság semmisségét” (nullity of marriage). A házasság akkor semmis, ha a házasságkötés nem az előírt formában történt, ha valamelyik házastárs a házasságkötés időpontjában cselekvőképtelen volt, vagy öntudatlan állapotban, illetőleg szellemi működésének átmeneti zavartságában volt, ha a házasságot kizárólag vagy főként abból a célból kötötték, hogy a házastárs számára lehetővé váljék a másik házastárs családi nevének viselése, vagy a másik házastárs állampolgárságának megszerzése anélkül, hogy a házastársak házassági életközösséget alapítanának. A házasság továbbá semmis, ha valamelyik házastárs a házasságkötés időpontjában harmadik személlyel érvényes házasságban élt, vagy a házasságot törvényellenesen vérrokonok kötötték.

A házasságot érvényteleníteni bírósági ítélettel lehet, ha a házasságkötés időpontjában a házastárs korlátozottan cselekvőképes volt és törvényes képviselője a házasságkötéshez nem járult hozzá, ha a házasságkötéskor a házastárs nem tudta, hogy házasságkötésről van szó, vagy ha bár erről tudomása volt, házasságkötési nyilatkozatot azonban nem akart tenni, ha a házastárs a másik házastárs személyében tévedett, ha a házastárs a házasságkötésnél a másik házastárs személyét érintő olyan körülményekkel kapcsolatban tévedett, amelyek őt a helyzet ismerete és a házasság lényegének helyes értékelése esetén a házasságra lépéstől visszatartották volna, ha a házastársat a házasságra lépésre a lényeges körülményekről csalárd megtévesztéssel vették rá, vagy ha a házasságra lépésre jogellenes fenyegetéssel kényszeríttették.

Lap tetejeLap teteje

8. Melyek a házasság semmissé/érvénytelenné nyilvánításának feltételei?

Lásd a 7. kérdéshez adott választ.

9. Melyek a házasság semmissé/érvénytelenné nyilvánításának jogkövetkezményei?

A házasság semmissége esetén a házasság olyan, mintha soha sem kötötték volna meg. Ha a házasság semmisségét a házasság megkötésekor csakis az egyik házastárs nem ismerte, úgy a házastársak viszonyára a vagyonjogi kapcsolat tekintetében a házasság felbontása esetén érvényes szabályok megfelelően alkalmazandóak. A házasságból származó gyermekek a házasság semmissé nyilvánítását követően is házasságból származónak minősülnek.

A következmények a házasság érvénytelenítésekor is a házasság felbontásának következményeire vonatkozó szabályok szerint alakulnak.

10. Léteznek-e a bírósági úton kívül egyéb lehetőségek a házasság felbontásával kapcsolatos problémák megoldására?

A házasságot csak bíróság bonthatja fel, érvénytelenítheti, nyilváníthatja semmissé. A házasság felbontásával kapcsolatosan felmerülő problémákat azonban peren kívül is (pl. közvetítés útján) lehet rendezni.

11. Hol kell előterjeszteni a házasság felbontásával/érvénytelenné/semmissé nyilvánításával kapcsolatos kérelmet?

A házasság felbontásával, érvénytelenítésével vagy semmissé nyilvánításával kapcsolatos, illetőleg a házasság fennállásával vagy a nemlétező házassággal kapcsolatos jogvitákra a ‘Bezirksgericht’ (helyi bíróság) illetékes. A házasság felbontásával, érvénytelenítésével vagy semmissé nyilvánításával kapcsolatos, illetőleg a házasság fennállásával vagy nemlétező házassággal kapcsolatos jogvitákra annak a ‘Bezirksgericht’-nek van kizárólagos illetékessége, melynek területén a házastársak közös szokásos tartózkodási helye van, vagy ahol legutoljára volt. Amennyiben a keresetlevél benyújtásakor egyik házastárs szokásos tartózkodási helye sincs ezen a területen, vagy belföldön nem volt közös szokásos tartózkodási helyük, úgy annak a bíróságnak van kizárólagos illetékessége, amelynek területén az alperes házastárs szokásos tartózkodási helye van, vagy ha ilyen belföldön nincs, akkor az a bíróság, ahol a felperes házastárs szokásos tartózkodási helye van, egyebekben a ‘Bezirksgericht Innere Stadt Wien’. Az osztrák bíróságok belföldi jogszolgáltatása ezeknél a vitáknál csak akkor áll, ha valamelyik házastárs osztrák állampolgár, ha az alperes, mindkét házastárs elleni semmissé nyilvánítás iránti kereset esetén legalább az egyik házastárs szokásos tartózkodási helye belföldön van, vagy ha a felperes szokásos tartózkodási helye belföldön van, és vagy mindkét házastárs utolsó közös szokásos tartózkodási helye belföldön volt, vagy a felperes hontalan, illetőleg a házasságkötés időpontjában osztrák állampolgár volt. Ez az illetékesség kizárólagos, a más bíróság illetékességéről szóló megállapodás azonban megengedett.

Lap tetejeLap teteje

A házasság felbontása iránti keresetnél a keresetre vonatkozó általános formai előírásokat kell figyelembe venni; közös megegyezéssel történő válás iránti kérelemnél – amelyről peren kívüli eljárásban dönt a bíróság – mindkét házastárs által aláírt kérelemre van szükség. Mindig minden esetben a házassági anyakönyvi kivonatot mellékelni kell, minden más, a kérelmet alátámasztó dokumentum csatolása javasolt.

12. Kaphatok-e költségmentességet?

A házasság felbontásával kapcsolatos ügyekben is lehetőség van eljárási segélyre. Ez az eljárási segélyről szóló általános előírások szerint alakul (lásd “Költségmentesség – Ausztria”). A házasság felbontása iránti eljárásban az ügyvédkényszer relatív. Ez azt jelenti, hogy csak ügyvéd útján képviseltetheti magát az a fél, aki nem kíván maga (személyesen) a bíróság előtt megjelenni.

13. Előterjeszthető-e fellebbezés a házasság felbontásával/érvénytelenné/semmissé nyilvánításával kapcsolatos döntéssel szemben?

Az elsőfokú bíróság házasság felbontásával, érvénytelenítésével vagy semmissé nyilvánításával kapcsolatos, vagy a házasság fennállásával, illetőleg nemlétező házassággal kapcsolatos döntései a felsőbb szintű bíróság fóruma elé kerülnek, amely az illetékes ‘Bezirksgericht’ felett álló ‘Landesgericht’ (tartományi bíróság), mint másodfokú bíróság.

Lap tetejeLap teteje

A fellebbezési bíróság ítélete ellen a felülvizsgálat csak akkor megengedett, ha a döntés olyan anyagi jogi, illetőleg eljárásjogi jogkérdés megoldásától függ, amely a jogegység, a jogbiztonság vagy jogfejlődés megóvása érdekében nagyon jelentős, pl. mert a fellebbezési bíróság az ‘Oberster Gerichtshof’ (Legfelsőbb Bíróság) joggyakorlatától eltér, az ilyen joggyakorlat hiányzik vagy nem egységes.

14. Mit kell tennem, ha a házasság felbontásával, érvénytelenné/semmissé nyilvánításával kapcsolatos, Ausztriában elismert külföldi határozat van a kezemben?

Az Európai Unió tagállamai között, Dánia kivételével, a házasságot felbontó döntések elismerése a 2001. március 1-jén hatályba lépett a házassági ügyekben és a házastársaknak a közös gyermekkel kapcsolatos szülői felelősségre vonatkozó eljárásokban a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló, 2000. május 29-i 1347/2000/EK tanácsi rendelet szerint alakul, HL L 2000/160, 19. oldal (a következőkben Brüssel II – VO). Eszerint a házasságot felbontó, más tagállamokban hozott döntéseknél a kifejezett elismerési döntés már nem követelmény. Az elismerést minden bíróságnak és közigazgatási hatóságnak a mindenkori függőben lévő eljárásban inkább előkérdésként kell megítélni. Ez különösen az anyakönyvezető által végzett vizsgálatra is érvényes, hogy a külföldi házasságfelbontás egy újabb házasságkötést lehetővé tesz-e.

Lap tetejeLap teteje

Valamennyi jogi érdekeltségű fél kérheti annak megállapítását, hogy a külföldi házasságot felbontó döntés elismerhető vagy nem elismerhető, A házasság fennállásával kapcsolatos külföldi határozatok elismerése iránti, illetőleg az elismerés megtagadása iránti eljárásokat alapvetően a ‘Bezirksgericht’-nél kell lefolytatni. A házasságot felbontó külföldi határozat elismerése iránti, illetőleg az elismerés megtagadása iránti kérelmet ahhoz a ‘Bezirksgericht’-hez kell címezni, amelynek területén a kérelmező szokásos tartózkodási helye van. Ha ilyen belföldön nincs, úgy az a bíróság illetékes, melynek területén a kérelmezővel szembeni fél szokásos tartózkodási helye van, egyebekben a ‘Bezirksgericht Innere Stadt Wien’.

15. Melyik bírósághoz kell fordulnom a házasság felbontásával/megszüntetésével/semmissé nyilvánításával kapcsolatos külföldi határozat elismerésének megtagadására irányuló kérelem előterjesztése érdekében? Milyen az eljárás ebben az esetben?

Lásd a 14. kérdéshez adott választ. A Brüssel II – VO 32. cikke sorolja fel azokat az okiratokat, amelyeket csatolni kell.

16. Melyik az alkalmazandó jog olyan házastársak házasságának felbontása iránti eljárásban, akik nem Ausztriában élnek, vagy különböző állampolgárságuk van?

A házasság felbontásának feltételeit és (jog)hatásait a házastársak közös személyes joga (hazai jog) szerint kell megítélni, ennek hiányában az utolsó közös személyes jog, amennyiben valamelyik házastárs azt megtartotta. Ha a házastársaknak nincs közös személyes joga, vagy azt egyik házastárs sem tartotta meg, úgy annak az államnak a joga az irányadó, amelyben mindkét házastárs szokásos tartózkodási helye van. Amennyiben a házastársak szokásos tartózkodási helye különböző államban van, úgy annak az államnak a joga az irányadó, amelyben mindkét házastárs utolsó szokásos tartózkodási helye volt, feltéve, hogy valamelyik házastárs azt megtartotta. Ha a házastársaknak ugyanabban az államban soha nem volt szokásos tartózkodási helye, illetőleg egyik házastárs szokásos tartózkodási helye sincs már ebben az államban, úgy a házasság felbontását a felperes házastárs felbontás időpontjában irányadó személyes joga alapján kell megítélni. Ez érvényes akkor is, ha a házasság az irányadó jog szerint az érvényesített tények alapján nem bontható fel.

« Válás - Általános információk | Ausztria - Általános információk »

Lap tetejeLap teteje

Utolsó frissítés: 19-07-2006

 
  • Közösségi jog
  • Nemzetközi jog

  • Belgium
  • Bulgária
  • Csehország
  • Dánia
  • Németország
  • Észtország
  • Írország
  • Görögország
  • Spanyolország
  • Franciaország
  • Olaszország
  • Ciprus
  • Lettország
  • Litvánia
  • Luxembourg
  • Magyarország
  • Málta
  • Hollandia
  • Ausztria
  • Lengyelország
  • Portugália
  • Románia
  • Szlovénia
  • Szlovákia
  • Finnország
  • Svédország
  • Egyesült királyság