Európai Bizottság > EIH > Bűncselekmények áldozatainak kártalanítása > Svédország

Utolsó frissítés: 31-08-2006
Nyomtatható változat Kedvencek közé

Bűncselekmények áldozatainak kártalanítása - Svédország

EJN logo

Az oldal tartalma elavult. Már megkezdtük a szöveg frissítését. Az aktualizált tartalom az európai igazságügyi portálon lesz elérhető.


 

TARTALOMJEGYZÉK

1. Az elkövető által a sértett részére kártérítés formájában nyújtott kárenyhítés 1.
1.1. Milyen feltételek mellett nyújtható be kártérítési igény az elkövető ellen folytatott tárgyalás (a büntetőeljárás) során? 1.1.
1.2. Mikor jelenthető be a kártérítési igény? 1.2.
1.3. Hogyan és kinek jelenthető be a kártérítési igény? 1.3.
1.4. Milyen formában kell előterjeszteni a kártérítési igényt (az összérték feltüntetésével és/vagy a károk részletes meghatározásával) ? 1.4.
1.5. A bírósági eljárás előtt és/vagy folyamán kaphat-e a sértett ügyvédi segítséget? 1.5.
1.6. Milyen bizonyítékot kell előterjeszteni a kártérítési igény alátámasztásához? 1.6.
1.7. Amennyiben a bíróság kártérítést ítél meg, biztosítanak-e a bűncselekmény sértettjei számára különleges segítséget a kártérítés elkövetőtől történő behajtásához? 1.7.
2. Az állam, illetve valamely állami szerv által nyújtott kárenyhítés 2.
2.1. Van-e lehetőség arra, hogy a sértett az államtól vagy valamely állami szervtől kapjon kártérítést? 2.1.
2.2. Ez a lehetőség csak meghatározott típusú bűncselekmények sértettjeire korlátozódik? 2.2.
2.3. Ez a lehetőség csak meghatározott típusú sérelmet elszenvedett sértettekre korlátozódik? 2.3.
2.4. A bűncselekmények következtében elhalálozott sértettek családtagjai vagy más hozzátartozói jogosultak-e kártérítésre? 2.4.
2.5. A kárenyhítési lehetőség meghatározott állampolgárságú, illetve meghatározott területen élő személyekre korlátozódik? 2.5.
2.6. Folyamodhat-e a sértett kártérítésért Svédországtól, amennyiben a bűncselekményt egy másik országban követték el? Amennyiben igen, milyen feltételek mellett? 2.6.
2.7. A fentiekhez kötelező-e bejelenteni a bűncselekményt a rendőrségen? 2.7.
2.8. A kérelem benyújtásához meg kell-e várni a rendőrségi nyomozás vagy a büntetőeljárás végkimenetelét? 2.8.
2.9. Amennyiben az elkövető személyazonossága ismert, először vele szemben kell megkísérelni a kártérítési igény érvényesítését? 2.9.
2.10. Amennyiben az elkövető személyazonossága nem ismert, illetve az elkövetőt nem ítélték el, fennmarad-e a kártérítési jogosultság? Amennyiben igen, milyen bizonyítékot kell csatolni a kérelemhez? 2.10.
2.11. Elévül-e a kártérítési igény benyújtásának lehetősége? 2.11.
2.12. Milyen károk esetén kérhető kárenyhítés? 2.12.
2.13. Hogyan történik a kártérítési összeg kiszámítása? 2.13.
2.14. Meg van-e szabva a kártérítésre kifizethető összeg alsó, illetve felső határa? 2.14.
2.15. Az állam által nyújtott kárenyhítés összegéből levonják-e az azonos kárért más forrásból (például biztosítás) már megkapott vagy járó kártérítés összegét? 2.15.
2.16. Van-e bármely más feltétel, amelynek teljesítése révén megnövelhető a kártérítéshez jutás esélye, illetve amely befolyásolhatja a kártérítés mértékének kiszámítását, például magának a sértettnek a sérelmet okozó eseménnyel kapcsolatos magatartása? 2.16.
2.17. Felvehető-e előleg a kártérítésből? 2.17.
2.18. Hol szerezhetők be a szükséges formanyomtatványok, illetve a kérelem benyújtásának módjára vonatkozó további információ? Van-e külön erre a célra igénybe vehető segélyvonal vagy honlap? 2.18.
2.19. A kérelem elkészítéséhez kaphat-e a sértett ügyvédi segítséget? 2.19.
2.20. Hova kell beküldeni a kérelmet? 2.20.
2.21. Létezik-e más olyan szervezet, amely bűncselekmények sértettjeit támogatja, és amely további felvilágosítást adhat? 2.21.

 

1. Az elkövető által a sértett részére kártérítés formájában nyújtott kárenyhítés

1.1. Milyen feltételek mellett nyújtható be kártérítési igény az elkövető ellen folytatott tárgyalás (a büntetőeljárás) során?

A bűncselekmény miatti kártérítési igényt a vádemelés kapcsán lehet benyújtani. Amennyiben a bíróság a kártérítési igényt megalapozottnak találja, a bírósági üggyel együtt tárgyalja.

1.2. Mikor jelenthető be a kártérítési igény?

Lehetőség szerint az igényt már az előzetes nyomozás során be kell jelenteni, mivel a legtöbb esetben az ügyész köteles a kártérítési pert és a vádemelést összekapcsolni. (Amennyiben az ügyész vagy az előzetes bűnügyi nyomozás vezetője úgy találja, hogy a kártérítésre jogosító bűncselekmény történt, erről kellő időben, még a büntetőeljárás előtt köteles tájékoztatni a károsultat.)

1.3. Hogyan és kinek jelenthető be a kártérítési igény?

A kártérítési igényt írásban kell benyújtani az ügyészhez, vagy, a büntetőeljárás megindítása után a bírósághoz.

1.4. Milyen formában kell előterjeszteni a kártérítési igényt (az összérték feltüntetésével és/vagy a károk részletes meghatározásával) ?

Lehetőség szerint részletesen fel kell tüntetni a különféle károkat.

1.5. A bírósági eljárás előtt és/vagy folyamán kaphat-e a sértett ügyvédi segítséget?

Igen, amennyiben az ügyvédi segítségre való jogosultság általános feltételei teljesülnek. Ugyanakkor amennyiben a sértett jogvédelmi biztosítással rendelkezik, vagy azzal kellene rendelkeznie, nem kaphat ügyvédi segítséget. Bizonyos feltételek között a sértett felperesi asszisztenst kaphat, aki segít megtenni azokat az intézkedéseket, amelyek a kártérítéshez megszerzéséhez szükségesek.

Lap tetejeLap teteje

1.6. Milyen bizonyítékot kell előterjeszteni a kártérítési igény alátámasztásához?

Amennyiben a sértett például orvosi igazolással rendelkezik a sérüléseiről, illetve bizonylatokkal a költségeiről stb., ezeket rendszerint csatolni kell a kérelemhez. Ugyanakkor nem lehet általános kijelentést tenni arról, hogy milyen bizonyítékok szükségesek.

1.7. Amennyiben a bíróság kártérítést ítél meg, biztosítanak-e a bűncselekmény sértettjei számára különleges segítséget a kártérítés elkövetőtől történő behajtásához?

Amikor a bírósági döntés jogerőre emelkedik, azt a bíróság megküldi a Végrehajtó Szolgálatnak (Enforcement Service). Ezután a Végrehajtó Szolgálat írásban megkérdezi a sértettől, igényel-e segítséget az adósság behajtásában. Igenlő válasz esetén a Végrehajtó Szolgálat felveszi a kapcsolatot az elkövetővel, és segít a sértettnek az adósság behajtásában. Következésképpen a sértettnek nem kell kapcsolatba lépnie az elkövetővel.

2. Az állam, illetve valamely állami szerv által nyújtott kárenyhítés

2.1. Van-e lehetőség arra, hogy a sértett az államtól vagy valamely állami szervtől kapjon kártérítést?

Lehetőség van arra, hogy a sértett úgynevezett bűnügyi kártérítést kapjon az államtól. Az ilyen kártérítési igényeket a Bűnügyi Kárenyhítési és Sértetteket Támogató Felügyelet (Crime Victim Compensation and Support Authority) bírálja el.

Lap tetejeLap teteje

2.2. Ez a lehetőség csak meghatározott típusú bűncselekmények sértettjeire korlátozódik?

Nem.

2.3. Ez a lehetőség csak meghatározott típusú sérelmet elszenvedett sértettekre korlátozódik?

Nem.

2.4. A bűncselekmények következtében elhalálozott sértettek családtagjai vagy más hozzátartozói jogosultak-e kártérítésre?

Igen, a halálozásból eredő személyi sérelem után kártérítést fizetnek annak, aki különösen közel állt az elhunythoz. A túlélő hozzátartozók részére a tartás elvesztéséért jár kártérítés azoknak, akik a törvény értelmében az elhunyttól tartásra jogosultak, vagy az elhunyt támogatásától más módon függtek, amennyiben a halál idején a tartást fizették, illetve vélelmezhető, hogy röviddel a halál után fizették volna.

2.5. A kárenyhítési lehetőség meghatározott állampolgárságú, illetve meghatározott területen élő személyekre korlátozódik?

Nem, a kártérítési lehetőség kizárólag akkor áll fenn, ha a bűncselekményt Svédországban követték el. Személyi sérülés és testi sértés (ld. a 2. 12 pontot) esetén ez a lehetőség akkor is fennáll, ha a bűncselekményt Svédországban élő személy ellen követték el.

2.6. Folyamodhat-e a sértett kártérítésért Svédországtól, amennyiben a bűncselekményt egy másik országban követték el? Amennyiben igen, milyen feltételek mellett?

Igen, amennyiben a sértett a bűncselekmény idején Svédországban élt (ld. a 2.5 pontot).

Lap tetejeLap teteje

2.7. A fentiekhez kötelező-e bejelenteni a bűncselekményt a rendőrségen?

A kérelmet csak akkor bírálják el, ha a bűncselekményt bejelentették az ügyésznek vagy a rendőrségnek, illetve ha a kérelmező hitelt érdemlően indokolja a bejelentés elmulasztását.

2.8. A kérelem benyújtásához meg kell-e várni a rendőrségi nyomozás vagy a büntetőeljárás végkimenetelét?

Az esetek többségében igen.

2.9. Amennyiben az elkövető személyazonossága ismert, először vele szemben kell megkísérelni a kártérítési igény érvényesítését?

Elvileg a sértett nem köteles kártérítési pert indítani a károkozó ellen. Mindazonáltal, amennyiben a sértett kártérítési pert indított, a gyakorlatban követelmény, hogy azt egy megfellebbezhetetlen ítélettel bírálják el, és hogy a sértett korábban megkíséreljen a kártérítést kapni az elkövetőtől. A sértettnek mindig tudnia kell bizonyítani, hogy az elkövető nem képes a kártérítést nyújtani a veszteségért.

2.10. Amennyiben az elkövető személyazonossága nem ismert, illetve az elkövetőt nem ítélték el, fennmarad-e a kártérítési jogosultság? Amennyiben igen, milyen bizonyítékot kell csatolni a kérelemhez?

Igen, a kártérítés lehetősége akkor is fennáll, ha az elkövető személyazonossága ismeretlen, illetve az elkövetőt nem ítélték el. A sértettnek azonban jelentésekkel – pl. a rendőrségi nyomozati feljegyzésekkel vagy orvosi igazolással – kell alátámasztania, hogy bűncselekmény sértettje volt.

Lap tetejeLap teteje

2.11. Elévül-e a kártérítési igény benyújtásának lehetősége?

Ha közvádas eljárás indult, a bűncselekményből származó kár utáni kártérítési kérelmet az ítélet vagy a jogerős határozat hatályba lépésétől számított két éven belül kell benyújtani.  Amennyiben közvádas eljárás nem indult, de előzetes nyomozás igen, a kérelmet az előzetes nyomozás befejezésétől vagy lezárásától számított két éven belül kell benyújtani. Egyéb esetekben a kérelmet a bűncselekmény elkövetésétől számított két éven belül kell benyújtani.

Kivételes esetekben megvizsgálják-e a kérelmet akkor is, ha az a határidőn túl érkezett?

2.12. Milyen károk esetén kérhető kárenyhítés?

Bűncselekményből származó károk utáni kártérítés személyi sérelmek esetén fizethető. Mind a testi, mind pedig a lelki hátrányt okozó körülmények személyi sérelemnek számítanak. A lelki panaszok elbírálásának feltétele, hogy a behatást orvosi szakvélemény támassza alá. A sértett által a sérelem idején viselt, megrongálódott öltözék, szemüveg és hasonló dolgok után személyi sérelemként jár kártérítés.

Olyan súlyos erőszakos cselekmény esetén, amikor a sértett szabadsága vagy nyugalma sérül, kártérítés kerül kifizetésre az erőszakos bűncselekmény által okozott károk után. Ilyen kártérítésre jogosító erőszakos bűncselekmény például a gyilkossági kísérlet, továbbá az élet és egészség elleni egyéb bűncselekmények, erőszakos nemi közösülés és a nemi erkölcs elleni egyéb bűncselekmények.

Lap tetejeLap teteje

Anyagi kár és tisztán gazdasági hátrány miatt csak korlátozott mértékben fizethető kártérítés, például akkor, ha a bűncselekményt egy szabadságvesztést végrehajtó intézetben valamelyik elítélt követte el, ha a kár súlyosan veszélyezteti a károsult önfenntartási képességét, vagy a kártérítés egyéb okokból különleges jelentőségű.

2.13. Hogyan történik a kártérítési összeg kiszámítása?

A kárenyhítés kiszámítása a Kárpótlási Törvénnyel (1972:207) összhangban történik. Egyebek mellett ez azt jelenti, hogy a személyi sérülés esetén a sértett az alábbiak után juthat kártérítéshez:

  1. gyógykezelés költségei és egyéb személyes kiadások, ideértve a sértetthez igen közel álló személy utáni kártérítést,
  2. keresetkiesés,
  3. a sérelemből fakadó ideiglenes testi vagy lelki szenvedés (fájdalom és szenvedés), illetve maradandó testi vagy lelki sérülés (munkaképtelenség és maradandó fogyatékosság) és különös hátrányok.

A keresetkiesés utáni kárenyhítés összegének kiszámítása úgy történik, hogy abból az összegből, amit a károsult képes lett volna megkeresni, ha a sérelem nem következik be, levonják azt az összeget, amit a sérelem ellenére képességei és szaktudása figyelembevételével munkájában el kellett volna érnie vagy elvárhatóan elért volna, illetve méltányosan tőle megkívánható lett volna előzetes képzése és tevékenysége, átképzése vagy más hasonló intézkedések, valamint kora, családi viszonyai és hasonló körülmények alapján.

Lap tetejeLap teteje

Az erőszakos bűncselekmények utáni kárenyhítést az esemény jellegével és időtartamával összhangban, méltányosság alapján határozzák meg. Figyelembe veszik, hogy a cselekmény

  1. tartalmazott-e megalázó vagy hírnévrontó elemeket,
  2. valószínűsíthetően halálfélelmet vagy a testi épség miatt félelmet keltett,
  3. olyan személy ellen irányult, aki testi épségét csak különleges nehézségek árán tudná megvédeni,
  4. függőségi vagy bizalmi helyzettel való visszaéléssel járt, vagy
  5. valószínűsíthetően közfigyelmet kelt.

Anyagi kár után többek között az alábbiak miatt jár kárenyhítés:

  1. a dolog értéke, javítási költsége vagy értékcsökkenése,
  2. a kár következtében felmerülő egyéb költségek,
  3. keresetkiesés vagy üzleti tevékenység bitorlása.
2.14. Meg van-e szabva a kártérítésre kifizethető összeg alsó, illetve felső határa?

Amennyiben a díjak levonása után a kártérítés összege nem éri el a 10 SEK-et, nem fizethető kártérítés. Jelenleg a díjak összege 1200 svéd korona.

A személyi sérelmek után egy összegű kifizetésként meghatározott kártérítés összege a szociális biztonsági törvény (1968:381) alapján meghatározott kártérítésre alkalmazandó alapdíjegységnek legfeljebb hússzorosa. Az úgynevezett évjáradék formájában meghatározott kártérítés évente fizetendő, és összege legfeljebb a kártérítési összeg meghatározásakor érvényes alapdíjegység háromszorosa lehet. Az erőszakos bűncselekmények vagy anyagi kár és egyszerű gazdasági hátrány utáni kártérítés legfeljebb a kártérítési összeg meghatározásakor érvényes alapdíjegység tízszerese lehet. 2003-ban az alapdíjegység 38 600 SEK.

Lap tetejeLap teteje

2.15. Az állam által nyújtott kárenyhítés összegéből levonják-e az azonos kárért más forrásból (például biztosítás) már megkapott vagy járó kártérítés összegét?

A személyi sérülés utáni kártérítés meghatározásakor a kártérítésen felül levonásra kerül minden más biztosítási összeg, amelyre a károsult az igény következtében jogosult, és amit a kártérítés összegének kiszámításakor nem vettek figyelembe. A levonásra azonban csak olyan mértékben kerül sor, amennyire a kártérítés a károsult részéről megtakarítást eredményez.

Erőszakos bűncselekmény, anyagi kár vagy egyszerű gazdasági hátrány a kártérítésen túlmenően levonásra kerül minden olyan biztosítási összeg, amelyre a károsult a kár következtében jogosult.

Olyan vagyoni kár utáni kártérítés kiszámításakor, amelyre nem kötöttek vagyonbiztosítást, és amelynek biztosításától a károsult – vagyoni köre és az üzleti kockázat megosztása miatt – valószínűsíthetően tartózkodott, a kártérítésből levonják azt a biztosítási összeget, amit meglévő fedezet esetén fizettek volna. Amennyiben a vagyoni kár olyan vagyont érint, amire szokásosan vagyonbiztosítást kellett volna kötni, de a károsult a biztosítást gondatlanságból elmulasztotta, a kártérítésből levonják azt a biztosítási összeget, amit meglévő fedezet esetén fizettek volna.

2.16. Van-e bármely más feltétel, amelynek teljesítése révén megnövelhető a kártérítéshez jutás esélye, illetve amely befolyásolhatja a kártérítés mértékének kiszámítását, például magának a sértettnek a sérelmet okozó eseménnyel kapcsolatos magatartása?

A személyi sérülés utáni kártérítés összege kiigazítható, amennyiben a megsérült személy szándékosan vagy súlyos gondatlanság útján közrehatott a sérelem bekövetkeztében. Az ittas állapotban elkövetett bűncselekményben vagy bűntettben bűnösnek talált gépjárművezetők számára kifizethető kártérítés összege szintén kiigazítható, amennyiben a vezető gondatlanságából hozzájárult a sérelemhez. Halált okozó személyi sérülés esetén a hozzátartozók részére kifizetendő kártérítés összege szintén módosítható, ha az elhalálozott személy szándékosan közrehatott saját halálában.

Lap tetejeLap teteje

Az anyagi kár vagy tisztán gazdasági hátrány utáni kártérítés kiigazítható, ha a károsult gondatlansága közrejátszott a kár bekövetkeztében.

A kártérítés összege csökkenthető, illetve a kifizetés megtagadható, ha valószínűsíthető, hogy a károsult – vagy halált okozó sérülés esetén az elhunyt személy – szándékosan vagy gondatlanságból a bűncselekmény idején magatartásával vagy bármely más módon megnövelte a sérülés bekövetkeztének kockázatát. Anyagi kár vagy tisztán gazdasági hátrány esetén a kártérítés összege csökkenthető, illetve a kifizetés megtagadható, ha valószínűsíthető, hogy a károsult – a szokásos óvintézkedések mellőzése vagy gondatlanság útján – megnövelte a kár bekövetkeztének kockázatát.

2.17. Felvehető-e előleg a kártérítésből?

Amennyiben meghatározott károk felderítése hosszú időt vesz igénybe, pl. a folyamatos orvosi vizsgálatok miatt, bizonyos esetekben a szemmel látható károk után előre is kifizethető a kártérítés.

2.18. Hol szerezhetők be a szükséges formanyomtatványok, illetve a kérelem benyújtásának módjára vonatkozó további információ? Van-e külön erre a célra igénybe vehető segélyvonal vagy honlap?

Tájékoztatás az alábbi címen kérhető:

The Crime Victim Compensation and Support Authority, Box 470, S 901 09 UMEÅ

Telefon: + 46 90 57 10, Fax + 46 90 17 83 53

E-mail: registrator@brottsoffermyndigheten.se

Lap tetejeLap teteje

Felvilágosítás található a Bűnügyi Kárenyhítési és Sértetteket Támogató Felügyelet honlapján Deutsch - English - español - français - suomi - svenska. (Crime Victim Compensation and Support Authority website)

2.19. A kérelem elkészítéséhez kaphat-e a sértett ügyvédi segítséget?

A legtöbb esetben a sértett maga is ki tudja tölteni a kérelmet, szükség esetén pedig a Bűnügyi Kárenyhítési és Sértetteket Támogató Felügyelethez fordulhat segítségért. A segítségnyújtással vagy bűncselekményből származó károk esetén a jelentésekkel kapcsolatos költségek – amennyiben a kérelmező pénzügyi helyzete és más körülmények figyelembe vételével ez különösen indokolt – állami alapokból megtéríthetők.

2.20. Hova kell beküldeni a kérelmet?

A Bűnügyi Kárenyhítési és Sértetteket Támogató Felügyelethez (Victim Compensation and Support Authority).

2.21. Létezik-e más olyan szervezet, amely bűncselekmények sértettjeit támogatja, és amely további felvilágosítást adhat?
  • Bűncselekmények sértettjeit Támogató Központok Országos Szövetsége (National Federation of Crime Victim Centres) svenska

    Box 11014, S 100 61 STOCKHOLM

    Tel: + 46 200-212019

    telefoncentralen@boj.se ; boj.riks@boj.se

  • Bántalmazott Nők És Fiatal Nők Menedékeinek Országos Szövetsége, Svédország, ROKS svenska

    Box 19517, S 104 32 STOCKHOLM

    Tel: + 46 8 442 99 30

    info@roks.se

  • Bánztalamzott Nők Menedékeinek Svéd Szövetsége (The Swedish Association of Women’s Shelters)

    Bondegatan 40, S 116 33 STOCKHOLM

    Tel: + 46 8 642 64 01

« Bűncselekmények áldozatainak kártalanítása - Általános információk | Svédország - Általános információk »

Lap tetejeLap teteje

Utolsó frissítés: 31-08-2006

 
  • Közösségi jog
  • Nemzetközi jog

  • Belgium
  • Bulgária
  • Csehország
  • Dánia
  • Németország
  • Észtország
  • Írország
  • Görögország
  • Spanyolország
  • Franciaország
  • Olaszország
  • Ciprus
  • Lettország
  • Litvánia
  • Luxembourg
  • Magyarország
  • Málta
  • Hollandia
  • Ausztria
  • Lengyelország
  • Portugália
  • Románia
  • Szlovénia
  • Szlovákia
  • Finnország
  • Svédország
  • Egyesült királyság