Európai Bizottság > EIH > Bűncselekmények áldozatainak kártalanítása > Szlovénia

Utolsó frissítés: 05-12-2007
Nyomtatható változat Kedvencek közé

Bűncselekmények áldozatainak kártalanítása - Szlovénia

EJN logo

Az oldal tartalma elavult. Már megkezdtük a szöveg frissítését. Az aktualizált tartalom az európai igazságügyi portálon lesz elérhető.


 

TARTALOMJEGYZÉK

1. Az elkövető által a sértett részére kártérítés formájában nyújtott kárenyhítés 1.
1.1. Milyen feltételek mellett nyújtható be kártérítési igény az elkövető ellen folytatott tárgyalás (a büntetőeljárás) során? 1.1.
1.2. Az eljárás mely szakaszában jelenthető be a kártérítési igény? 1.2.
1.3. Hogyan és kinek jelenthető be a kártérítési igény? 1.3.
1.4. Milyen formában kell előterjeszteni a kártérítési igényt (az összérték feltüntetésével és/vagy a károk részletes meghatározásával)? 1.4.
1.5. Az eljárás előtt és/vagy folyamán részesülhet-e a sértett jogsegélyben? 1.5.
1.6. Milyen bizonyítékot kell előterjeszteni a kártérítési igény alátámasztásához? 1.6.
1.7. Biztosítanak-e a bűncselekmény sértettjei számára különleges segítséget az elkövető terhére hozott ítélet végrehajtásához, amennyiben a bíróság javukra kártérítést ítél meg? 1.7.
2. Az állam, illetve valamely állami szerv által nyújtott kárenyhítés 2.
2.1. Van-e lehetőség arra, hogy a sértett az államtól vagy valamely állami szervtől kapjon kártérítést? 2.1.
2.2. Ez a bűncselekmény csak meghatározott típusú bűncselekmények sértettjeire korlátozódik? 2.2.
2.3. Ez a lehetőség csak meghatározott típusú sérelmet elszenvedett sértettekre korlátozódik? 2.3.
2.4. A bűncselekmények következtében elhalálozott sértettek rokonai vagy eltartott hozzátartozói jogosultak-e kártérítésre? 2.4.
2.5. A kárenyhítési lehetőség meghatározott állampolgárságú, illetve meghatározott országban lakóhellyel rendelkező személyekre korlátozódik? 2.5.
2.6. Folyamodhat-e a sértett kártérítésért Szlovéniában, amennyiben a bűncselekményt Szlovénia területén kívül követték el? Amennyiben igen, milyen feltételek mellett? 2.6.
2.7. A fentiekhez kötelező-e bejelenteni a bűncselekményt a rendőrségen? 2.7.
2.8. A kérelem benyújtásához meg kell-e várni a rendőrségi nyomozás vagy a büntetőeljárás végkimenetelét? 2.8.
2.9. Amennyiben az elkövető személyazonossága ismert, először vele szemben kell megkísérelni a kártérítési igény érvényesítését? 2.9.
2.10. Amennyiben az elkövető személyazonossága nem ismert, illetve az elkövetőt nem ítélték el, fennmarad-e a kártérítési jogosultság? Amennyiben igen, milyen bizonyítékot kell előterjeszteni a követelés alátámasztásához? 2.10.
2.11. Elévül-e a kártérítési igény benyújtásának lehetősége? 2.11.
2.12. Milyen károk esetén kérhető kárenyhítés? 2.12.
2.13. Hogyan történik a kártérítési összeg kiszámítása? 2.13.
2.14. Meg van-e szabva a kártérítésre megítélhető összeg alsó, illetve felső határa? 2.14.
2.15. Az állam által nyújtott kárenyhítés összegéből levonják-e az azonos kárért más forrásból (például biztosítás) már megkapott vagy járó kártérítés összegét? 2.15.
2.16. Van-e bármely más feltétel, amely befolyásolhatja a kártérítés összegét? 2.16.
2.17. Felvehető-e előleg a kártérítésből? Amennyiben igen, milyen feltételek mellett? 2.17.
2.18. Hol szerezhetők be a szükséges formanyomtatványok, illetve a kérelem benyújtásának módjára vonatkozó további információ? Van-e külön erre a célra igénybe vehető segélyvonal vagy honlap? 2.18.
2.19. A kérelem elkészítéséhez részesülhet-e a sértett jogsegélyben? 2.19.
2.20. Hová kell beküldeni a kérelmet? 2.20.
2.21. Létezik-e olyan, sértetteket támogató szervezet, amelyhez a sértett további segítségért folyamodhat? 2.21.

 

1. Az elkövető által a sértett részére kártérítés formájában nyújtott kárenyhítés

1.1. Milyen feltételek mellett nyújtható be kártérítési igény az elkövető ellen folytatott tárgyalás (a büntetőeljárás) során?

A pénzügyi követelések büntetőeljárás során történő benyújtásának feltételeit a szlovén Büntetőeljárási Törvénykönyv (ZKP) 10. fejezetének („Pénzügyi követelések”) 100-112. cikke állapítja meg (a Hivatalos Közlöny 96/04. száma - egységes szerkezetbe foglalt változat - és 101/05. száma). Büntetőeljárásban pénzügyi követelést bármely személy benyújthat, aki jogosult a követelést perben érvényesíteni. A bűncselekményből eredő pénzügyi követelést - az igénylő kérelmére - a büntetőeljárás részeként tárgyalják, feltéve, hogy az nem nyújtja meg túlzottan az eljárást. A pénzügyi követelés kártalanításra, tulajdon visszaadására vagy egy adott jogügylet érvénytelenítésére is vonatkozhat.

1.2. Az eljárás mely szakaszában jelenthető be a kártérítési igény?

A pénzügyi követelés az elsőfokú bírósági tárgyalás végéig nyújtható be. Ha a jogosult a büntetőeljárásban a vádirat előterjesztéséig nem nyújtott be pénzügyi követelést, a tárgyalás végén tájékoztatják erről a lehetőségről (a ZKP 102. cikkének (2) bekezdése).

1.3. Hogyan és kinek jelenthető be a kártérítési igény?

A sértett fél a bűncselekmény bejelentését követően (a ZKP 147. cikkének (1) bekezdése szerint ez az államügyész feladatkörébe tartozik), vagy legkésőbb az eljárás során terjeszthet elő pénzügyi követelést – külön kérelem benyújtásával, illetve az ügyet tárgyaló bíróság előtt tett nyilatkozattal.

Lap tetejeLap teteje

1.4. Milyen formában kell előterjeszteni a kártérítési igényt (az összérték feltüntetésével és/vagy a károk részletes meghatározásával)?

Az igénylő köteles követelését részletesen megjelölni, és a bizonyítékokat bemutatni. A pénzügyi követelés részletes megjelölése azt jelenti, hogy az igénylőnek pontosan meg kell határoznia a kár típusát és összegét, valamint a kárenyhítés formáját.

1.5. Az eljárás előtt és/vagy folyamán részesülhet-e a sértett jogsegélyben?

Az eljárás folyamán a sértett jogosult meghatalmazott képviselőt megbízni, aki nem kizárólag ügyvéd lehet.

1.6. Milyen bizonyítékot kell előterjeszteni a kártérítési igény alátámasztásához?

Az adott bíróság meghallgatja az alperes beszámolóját a keresetben meghatározott tényállásról, és megvizsgálja a pénzügyi követelésről való döntés szempontjából lényeges körülményeket. Ha a pénzügyi követelés vizsgálata túlzottan elnyújtaná a büntetőeljárást, a bíróság csupán összegyűjti azokat az információkat, amelyeket később már lehetetlen vagy igen nehéz volna megállapítani (a ZKP 104. cikke).

1.7. Biztosítanak-e a bűncselekmény sértettjei számára különleges segítséget az elkövető terhére hozott ítélet végrehajtásához, amennyiben a bíróság javukra kártérítést ítél meg?

Az igénylő kérelmére a büntetőeljárást lefolytató bíróság – a végrehajtási eljárásra vonatkozó rendelkezések szerint – elrendelheti a bűncselekményből eredő pénzügyi követelés ideiglenes biztosítását.

Lap tetejeLap teteje

2. Az állam, illetve valamely állami szerv által nyújtott kárenyhítés

2.1. Van-e lehetőség arra, hogy a sértett az államtól vagy valamely állami szervtől kapjon kártérítést?

A Kötelmi Törvénykönyv (Hivatalos Közlöny 83/01 és 32/04. szám) 156. cikkének rendelkezései szerint a terrorcselekmény vagy nyilvános tüntetés következtében elszenvedett halálesettel, illetve testi sérüléssel kapcsolatos kártérítési felelősség az államot, illetve azokat a személyeket terheli, akiknek az alkalmazandó rendelkezések alapján meg kellett volna akadályozniuk a kár bekövetkezését. A Bűncselekmények áldozatairól szóló törvény (ZOZKD) (Hivatalos Közlöny 101/05. szám), amely 2006. január 1-jén lépett hatályba Szlovéniában, kimondja, hogy a szándékos, erőszakos bűncselekmények áldozatai és az azok jogán jogosult személyek jogosultak kártérítésre. A törvény megállapítja a követelések előterjesztésének szabályait, és meghatározza, mely szervek feladata az említett jogokról való döntés, és mely szervek vesznek részt a döntéshozatalban.

2.2. Ez a bűncselekmény csak meghatározott típusú bűncselekmények sértettjeire korlátozódik?

A ZOZKD 6. cikke megállapítja a kártérítés odaítélésének feltételeit. Az egyik feltétel az, hogy az áldozat olyan szándékos, erőszakos, büntetőjogi jellegű cselekmény áldozatává vált, amely a Büntető Törvénykönyv (Hivatalos Közlöny, egységes szerkezetbe foglalt változat) értelmében olyan szándékosan elkövetett cselekmény lehet, amely erőszak alkalmazásával vagy erőszakos nemi közösüléssel jár, és egy évet meghaladó szabadságvesztéssel büntetendő.

Lap tetejeLap teteje

2.3. Ez a lehetőség csak meghatározott típusú sérelmet elszenvedett sértettekre korlátozódik?

Igen. Az áldozatnak a bűncselekmény következtében testi sérülést, egészségkárosodást vagy lelki sérülést kell elszenvednie.

2.4. A bűncselekmények következtében elhalálozott sértettek rokonai vagy eltartott hozzátartozói jogosultak-e kártérítésre?

Igen. Ha az áldozat elhalálozott, az ő jogán jogosultak (az elhunyt által eltartott személyek, valamint a jogszabály alapján tartásra jogosultak) kártérítést követelhetnek.

2.5. A kárenyhítési lehetőség meghatározott állampolgárságú, illetve meghatározott országban lakóhellyel rendelkező személyekre korlátozódik?

A kártérítés odaítélése attól az alaki feltételtől függ, miszerint az áldozatnak szlovén állampolgárnak vagy más uniós tagállam állampolgárának kell lennie.

2.6. Folyamodhat-e a sértett kártérítésért Szlovéniában, amennyiben a bűncselekményt Szlovénia területén kívül követték el? Amennyiben igen, milyen feltételek mellett?

Nem. Kártérítés kizárólag akkor ítélhető meg, ha a bűncselekményt a Szlovén Köztársaság területén, szlovén hajón vagy szlovén repülőgépen követték el – tekintet nélkül az említettek tartózkodási helyére a bűncselekmény elkövetésének idején.

2.7. A fentiekhez kötelező-e bejelenteni a bűncselekményt a rendőrségen?

Igen. A cselekményt, mint bűncselekményt be kell jelenteni a rendőrségen, majd a bejelentést a rendőrség – a bejelentő személy kérésére – köteles igazolni.

Lap tetejeLap teteje

2.8. A kérelem benyújtásához meg kell-e várni a rendőrségi nyomozás vagy a büntetőeljárás végkimenetelét?

Nem. Az áldozat benyújthatja a követelést – tekintet nélkül arra, hogy sor került-e büntetőeljárásra.

2.9. Amennyiben az elkövető személyazonossága ismert, először vele szemben kell megkísérelni a kártérítési igény érvényesítését?

Ha az elkövetővel szemben büntetőeljárás indul, az áldozatnak a büntetőeljárásra vonatkozó jogszabálynak megfelelően kell benyújtania pénzügyi követelését, és tájékoztatnia kell erről a ZOZKD alapján a kártérítés elbírálásáért felelős bizottságot.

2.10. Amennyiben az elkövető személyazonossága nem ismert, illetve az elkövetőt nem ítélték el, fennmarad-e a kártérítési jogosultság? Amennyiben igen, milyen bizonyítékot kell előterjeszteni a követelés alátámasztásához?

Az áldozat az elkövető személyazonosságának megállapításától, valamint a büntetőeljárás lefolytatásától függetlenül jogosult kártérítésre.

2.11. Elévül-e a kártérítési igény benyújtásának lehetősége?

Az igényt az adott bűncselekmény elkövetésének napjától számított hat hónapon belül be kell nyújtani. Ha a testi sértés következtében az áldozat nem tudja az igényt az említett határidőig benyújtani, a benyújtást akadályozó okok megszűnésének napjától számított három hónapon belül, továbbá a bűncselekmény elkövetésének napjától számított öt éven belül be kell nyújtania igényét.

Lap tetejeLap teteje

2.12. Milyen károk esetén kérhető kárenyhítés?

A ZOZKD alapján kártérítés a következő típusú károk esetében kérhető:

testi sértés vagy egészségkárosodás, lelki sérülés, tartásdíj elvesztése, orvosi költségek, temetési költségek és vagyon megsemmisülése.

2.13. Hogyan történik a kártérítési összeg kiszámítása?

A testi sérülésért vagy egészségkárosodásért megállapított kártérítés összegének kiszámításánál figyelembe vett tényezők: az eset egyedi körülményei, a sérülésből vagy egészségkárosodásból fakadó fájdalom mértéke, valamint a fájdalom fennállásának időtartama. A ZOZKD skálát állapít meg az ilyen típusú kártérítésekre. Más típusú kártérítés megítélésére vonatkozóan a ZOZKD az e jogokat Szlovéniában szabályozó végrehajtási rendeletekre hivatkozik.

2.14. Meg van-e szabva a kártérítésre megítélhető összeg alsó, illetve felső határa?

A ZOZKD alapján a kártérítési összeg felső határa kártípusonként van meghatározva.

2.15. Az állam által nyújtott kárenyhítés összegéből levonják-e az azonos kárért más forrásból (például biztosítás) már megkapott vagy járó kártérítés összegét?

A ZOZKD alapján kártípusonként megállapított kártérítést csökkentik az igénylő által ugyanazon típusú kárra más forrásból kapott kártérítés, visszatérítés és más formában kapott kifizetés összegével.

Lap tetejeLap teteje

2.16. Van-e bármely más feltétel, amely befolyásolhatja a kártérítés összegét?

A kártérítés összegének kiszámításánál figyelembe veszik az áldozatnak a bűncselekmény elkövetése során és azt követően tanúsított magatartását, a bűncselekmény elkövetésének megkezdéséhez való hozzájárulását, valamint a kár mértékét. Ha a feltételek teljesülnek, a kártérítést ennek megfelelően csökkentik vagy a Kötelmi Törvénykönyv (Hivatalos Közlöny 83/01 és 32/04. szám) rendelkezéseinek megfelelően visszafizetik.

2.17. Felvehető-e előleg a kártérítésből? Amennyiben igen, milyen feltételek mellett?

Nem.

2.18. Hol szerezhetők be a szükséges formanyomtatványok, illetve a kérelem benyújtásának módjára vonatkozó további információ? Van-e külön erre a célra igénybe vehető segélyvonal vagy honlap?

A rendőrség és az Igazságügyi Minisztérium minden szükséges tájékoztatást megad a bűncselekmények áldozatainak, akik kártérítési igényt kívánnak benyújtani, a ZOZKD alapján fennálló jogaikról és e jogok érvényesítésének feltételeiről.

2.19. A kérelem elkészítéséhez részesülhet-e a sértett jogsegélyben?

Igen. Az áldozat az eljárás során meghatalmazott képviselővel rendelkezhet.

2.20. Hová kell beküldeni a kérelmet?

A kérelmet írásban, a meghatározott formanyomtatványon kell beküldeni a következő címre:

Igazságügyi Minisztérium English - slovenšcina

Župančičeva 3

1000 Ljubljana, Szlovénia

E-mail: gp.mp@gov.si

2.21. Létezik-e olyan, sértetteket támogató szervezet, amelyhez a sértett további segítségért folyamodhat?

A sértettek, illetve a bűncselekmények áldozatai a következő honlapon kaphatnak tájékoztatást: http://www.policija.si/en/index.html English - slovenšcina. Számos nem kormányzati szervezet nyújt további segítséget a bűncselekmények áldozatai számára - Beli obroč, Ključ, Društvo za nenasilno komuniciranje (Egyesület az Erőszakmentes Emberi Kapcsolatokért), Ženska svetovalnica (Nők Tanácsadó Szolgálata).

« Bűncselekmények áldozatainak kártalanítása - Általános információk | Szlovénia - Általános információk »

Lap tetejeLap teteje

Utolsó frissítés: 05-12-2007

 
  • Közösségi jog
  • Nemzetközi jog

  • Belgium
  • Bulgária
  • Csehország
  • Dánia
  • Németország
  • Észtország
  • Írország
  • Görögország
  • Spanyolország
  • Franciaország
  • Olaszország
  • Ciprus
  • Lettország
  • Litvánia
  • Luxembourg
  • Magyarország
  • Málta
  • Hollandia
  • Ausztria
  • Lengyelország
  • Portugália
  • Románia
  • Szlovénia
  • Szlovákia
  • Finnország
  • Svédország
  • Egyesült királyság