Európai Bizottság > EIH > Bűncselekmények áldozatainak kártalanítása > Portugália

Utolsó frissítés: 22-02-2007
Nyomtatható változat Kedvencek közé

Bűncselekmények áldozatainak kártalanítása - Portugália

EJN logo

Az oldal tartalma elavult. Már megkezdtük a szöveg frissítését. Az aktualizált tartalom az európai igazságügyi portálon lesz elérhető.


 

TARTALOMJEGYZÉK

1. Kártalanítás az elkövető részéről kártérítés formájában 1.
1.1. Milyen feltételekkel terjeszthetek elő kártérítési követelést az elkövetővel szemben a tárgyaláson (büntetőeljárásban)? 1.1.
1.2. Az eljárás mely szakában kell követelésemet előterjesztenem? 1.2.
1.3. Hogyan kell a követelést előterjesztenem, és kinek kell azt benyújtanom? 1.3.
1.4. Hogyan kell előadnom követelésemet (jelöljem meg a teljes összeget és/vagy adjam meg az egyes veszteségeket)? 1.4.
1.5. Kaphatok jogsegélyt az eljárás előtt és/vagy alatt? 1.5.
1.6. Milyen bizonyítékokat kell bemutatnom követelésem alátámasztására? 1.6.
1.7. Ha a bíróság kártérítést ítél meg részemre, létezik-e speciális segítség, amit mint a bűncselekmény áldozata igénybe vehetek az elkövetővel szemben az ítélet végrehajtása során? 1.7.
2. Kártalanítás az állam vagy államháztartási szerv részéről 2.
2.1. Lehetséges-e, hogy az államtól vagy államháztartási szervtől kártalanításban részesüljek? 2.1.
2.2. A kártalanítási lehetőség kizárólag bizonyos fajta bűncselekmény áldozatává vált személyekre korlátozódik? 2.2.
2.3. A kártalanítási lehetőség kizárólag bizonyos fajta sérelmet elszenvedett áldozatokra korlátozódik? 2.3.
2.4. A bűncselekmény következtében elhunyt áldozat hozzátartozói vagy eltartottjai részesülhetnek-e kártalanításban? 2.4.
2.5. A kártalanítási lehetőség kizárólag bizonyos állampolgárságú vagy bizonyos országban állandó lakóhellyel rendelkező személyekre korlátozódik? 2.5.
2.6. Akkor is kérelmezhetem-e Luxemburgban a kártalanítást, ha a bűncselekményt más országban követték el? Ha igen, milyen feltételekkel? 2.6.
2.7. Kötelező-e bejelenteni a bűncselekményt a rendőrségen? 2.7.
2.8. Meg kell-e várnom a rendőrségi nyomozás vagy a büntetőeljárás eredményét, mielőtt benyújtom kérelmemet? 2.8.
2.9. Ha az elkövetőt azonosították, köteles vagyok-e elsőként az elkövetőtől követelni a kártalanítást? 2.9.
2.10. Ha az elkövetőt még nem azonosították vagy nem ítélték el, akkor is részesülhetek-e kártalanításban? Ha igen, milyen bizonyítékokat kell bemutatnom kérelmem alátámasztására? 2.10.
2.11. Van-e határidő a kártalanítási kérelem benyújtására? 2.11.
2.12. Milyen veszteségért részesülhetek kártalanításban? 2.12.
2.13. Hogyan számítják ki a kártalanítás összegét? 2.13.
2.14. Létezik-e minimálisan és/vagy maximálisan megítélhető összeghatár? 2.14.
2.15. Az ugyanazon veszteségért más forrásból (pl. biztosítás) kapott vagy kapható kártalanítás összegét levonják-e az államtól származó kártalanítás összegéből? 2.15.
2.16. Van-e más feltétel, amely befolyásolhatja kártalanítási esélyemet, mint pl. a sérülést okozó eseménnyel kapcsolatban tanúsított magatartásom; illetőleg hogyan számítják ki a kártalanítás összegét? 2.16.
2.17. Kaphatok-e előleget a kártalanítás összegéből? Ha igen, milyen feltételekkel? 2.17.
2.18. Hol szerezhetem be a szükséges formanyomtatványokat, és hol kaphatok további tájékoztatást a kérelem benyújtásával kapcsolatban? Van-e telefonos segélyvonal vagy internetes honlap, amit igénybe vehetek? 2.18.
2.19. Kaphatok-e jogsegélyt a kérelem megszövegezéséhez? 2.19.
2.20. Hova küldjem a kérelmet? 2.20.
2.21. Létezik-e az áldozatok támogatásával foglalkozó olyan szervezet, amely további segítséget nyújthat számomra? 2.21.

 

1. Kártalanítás az elkövető részéről kártérítés formájában

1.1. Milyen feltételekkel terjeszthetek elő kártérítési követelést az elkövetővel szemben a tárgyaláson (büntetőeljárásban)?

A sértett fél – azaz az a személy, aki a bűncselekmény következtében kárt szenvedett – akkor is benyújthat polgári jogi kártérítési követelést, ha nem jár vagy járhat el polgári jogi felperesként (ez olyan eljárási pozíció, amelyet az áldozat, örököse vagy jogi képviselője, illetőleg bizonyos fajta bűncselekmények – mint pl. a béke és emberiség elleni bűncselekmények, az igazságszolgáltatás egyszerűsítése vagy megtagadása – esetében bárki betölthet, valamint ami a büntetőeljárás mellett polgári kereset indítását is magában foglalja).

A polgári jogi kártérítési követelések benyújtása az állam, valamint a jog által képviselni rendelt személyek és érdekek nevében az államügyészi szolgálat feladata.

A sértett fél eljárásbeli szerepe a kártérítési követelést alátámasztó bizonyítékok bemutatására korlátozódik.

A bűncselekmény által okozott veszteségért történő kártalanítás címén támasztott kártérítési követelést a vonatkozó büntetőeljárás részeként kell benyújtani; a követelés külön, polgári bíróságon kizárólag akkor nyújtható be, ha

  1. a bűncselekmény bejelentésétől számított nyolc hónapon belül nem történt vádemelés a büntetőeljárásban, vagy az ügyben előrelépés nem történt az említett idő alatt;
  2. a büntetőeljárást megszüntették vagy felfüggesztették, vagy a cselekmény a tárgyalási szak előtt elévült;
  3. az eljárás magánpanaszon alapul vagy magánvádas;
  4. a vádemelés időpontjában nem volt kár, vagy a kár, illetőleg annak teljes mértéke nem volt ismert;
  5. az érintett kérdések természetének, valamint a büntetőeljárás jellemzőinek fényében a büntetőítélet nem tartalmazott döntést a kártérítési követelésről – olyan ügyben, ahol a jog lehetővé teszi, hogy a büntetőbíróság ne hozzon döntést az ilyen jellegű a követelésről;
  6. a követelést az alperessel és más, tisztán polgári felelősséggel tartozó személyekkel szemben, vagy kizárólag az utóbbiakkal szemben támasztották, ha az alperes az alapeljárásban érintett személy;
  7. a követelést értéke szerint több tagból álló bírói tanács tárgyalhatja, míg a büntetőeljárást egyesbíró előtt kell lefolytatni;
  8. a büntetőeljárás gyorsított vagy rendkívül gyorsított eljárás keretében zajlik;
  9. a sértett felet nem tájékoztatták vagy értesítették arról a lehetőségről, hogy polgári jogi követelését a büntetőeljárásban előterjesztheti.

Erről a témáról ld. még „Az ügy bíróság elé terjesztése” c. anyagot.

Lap tetejeLap teteje

1.2. Az eljárás mely szakában kell követelésemet előterjesztenem?

Ha Ön polgári jogi kártérítési követelés előterjesztésére jogosult, ez irányú szándékát köteles az eljárás nyomozati szakának lezárása előtt jelezni. Ezt követően értesítik Önt a vádemelésről szóló határozatról, illetőleg a bíróság vádemeléséről, úgyhogy amennyiben Ön úgy kívánja, 20 napon belül megfelelően felépített követelést nyújthat be. Ha Ön nem nyilatkozott kártérítési követelés benyújtására irányuló szándékáról, vagy nem kapott értesítést a fentiek szerint, attól számított 10 napon belül még benyújthatja követelését, hogy a vádlottat értesítik a vádemelésről szóló határozatról, illetőleg a bíróság által történő vádemelésről.

Ha a követelést az államügyészi szolgálat vagy polgári igényjogosult terjeszti elő, a vádemeléssel együtt, illetőleg a vonatkozó határidőn belül kell azt benyújtani.

1.3. Hogyan kell a követelést előterjesztenem, és kinek kell azt benyújtanom?

A kártérítési követelésre vonatkozóan semmiféle formai követelmény nincs, a követelés az elszenvedett kart megjelölő nyilatkozatból és a bizonyítékokból áll. A követeléshez általában másolatot is csatolnak az alperesek és a titkár részére.

A követelést a bűncselekményt elbíráló bírósághoz kell benyújtani.

1.4. Hogyan kell előadnom követelésemet (jelöljem meg a teljes összeget és/vagy adjam meg az egyes veszteségeket)?

Polgári jogi kártérítés követelésekor részletesen meg kell jelölni az elszenvedett károkat és azok okát, majd meg kell adni a követelés teljes összegét.

Lap tetejeLap teteje

1.5. Kaphatok jogsegélyt az eljárás előtt és/vagy alatt?

Jogsegély az eljárás bármely szakában megítélhető, feltéve, hogy a törvényi követelmények teljesülnek, és a megfelelő formai követelményeket is betartják, amint azt az e témáról szóló anyag tartalmazza.

1.6. Milyen bizonyítékokat kell bemutatnom követelésem alátámasztására?

Valamennyi alkalmas bizonyítási eszköz elfogadható az állított tények és az ügyben hozott döntés alátámasztására, feltéve, hogy azok jogilag érvényes, a tárgyra vonatkozó, bizonyítékként megfelelő eszközök, és megszerezhetők. Különösen elfogadják az okirati bizonyítékot, a felek vallomását, valamint szakértők és tanúk nyilatkozatát.

1.7. Ha a bíróság kártérítést ítél meg részemre, létezik-e speciális segítség, amit mint a bűncselekmény áldozata igénybe vehetek az elkövetővel szemben az ítélet végrehajtása során?

A jogsegélyre vonatkozó rendelkezések szerinti ügyvédi kirendelésen kívül más segítség nem áll rendelkezésre. A kirendelt ügyvéd rendelkezik a megfelelő szaktudással, és a végrehajtás foganatosítása érdekében is köteles megtenni a szükséges eljárási lépéseket.

2. Kártalanítás az állam vagy államháztartási szerv részéről

2.1. Lehetséges-e, hogy az államtól vagy államháztartási szervtől kártalanításban részesüljek?

A portugál jog szerint egyes bűncselekmények áldozatai kaphatnak kártalanítást az államtól.

Lap tetejeLap teteje

2.2. A kártalanítási lehetőség kizárólag bizonyos fajta bűncselekmény áldozatává vált személyekre korlátozódik?

A kártalanítási rendszer kizárólag a szándékosan elkövetett erőszakos bűncselekmények áldozataira alkalmazható.

Az állam kizárólag a házastársak vagy egymással ilyen jellegű kapcsolatban együtt élő személyek közötti bántalmazás bűncselekménye esetén, a házastársi erőszak áldozatává vált személy részére fizethet előleget a kártalanítás összegéből.

2.3. A kártalanítási lehetőség kizárólag bizonyos fajta sérelmet elszenvedett áldozatokra korlátozódik?

Kizárólag a súlyos testi sértést elszenvedett áldozat, valamint az áldozat halála esetén a tartásra jogosult személyek részesülhetnek állami kártalanításban. A sérelem akkor esik a kártalanítási rendszer hatálya alá, ha a testi sértés tartós munkaképtelenséget, legalább harminc napig tartó ideiglenes teljes munkaképtelenséget vagy halált okoz.

Az elszenvedett sérelemnek súlyos romlást kell előidéznie az áldozat vagy az eltartásra jogosult személyek életkörülményeiben.

A kártalanítási rendszer a családon belüli erőszak, valamint a testi vagy lelki erőszakból eredő sérelem áldozataira is vonatkozik.

2.4. A bűncselekmény következtében elhunyt áldozat hozzátartozói vagy eltartottjai részesülhetnek-e kártalanításban?

Az áldozat halála esetén a polgári jog rendelkezései alapján tartásra jogosult személyek kártalanítást igényelhetnek az államtól.

Lap tetejeLap teteje

Annak meghatározása érdekében, hogy kik ezek a személyek, meg kell jegyezni, hogy a következő személyek kötelesek tartásdíjat fizetni – a megadott sorrendben:

  1. házastárs vagy volt házastárs;
  2. leszármazók;
  3. felmenő ági hozzátartozók;
  4. testvérek;
  5. nagynéni és nagybácsi, amíg a tartásdíjban részesülő személy kiskorú; valamint
  6. nevelőapa és nevelőanya azon kiskorú nevelt gyermekek vonatkozásában, akik az adott időpontban vagy a házastárs halálának idején a házastárs gondozott. Továbbá az a személy, aki nem házas vagy jogilag különváltan élő személlyel élt együtt a házastársakéhoz hasonló feltételek mellett az adott személy halálának időpontjában, és az együttélés két évet meghaladó ideig állt fenn, az elhunyt személy örökségéből tartásdíjat kérhet.

2.5. A kártalanítási lehetőség kizárólag bizonyos állampolgárságú vagy bizonyos országban állandó lakóhellyel rendelkező személyekre korlátozódik?

Nem. A közvetlenül portugál területen, portugál hajón vagy repülőgépen elkövetett szándékos erőszakos cselekményből eredő súlyos testi sértés valamennyi áldozata a kártalanítási rendszer hatálya alá tartozik.

Ez nem vonatkozik a külföldön elkövetett bűncselekményekre; ezekre az itt leírt kártalanítási rendszer kizárólag akkor alkalmazható, ha a sértett portugál állampolgár, és abban az államban nem jogosult állami kártalanításra, amelynek területén a sérelmet elszenvedte.

2.6. Akkor is kérelmezhetem-e Luxemburgban a kártalanítást, ha a bűncselekményt más országban követték el? Ha igen, milyen feltételekkel?

Igen, az előző kérdésre adott válaszban leírt feltételekkel.

Lap tetejeLap teteje

2.7. Kötelező-e bejelenteni a bűncselekményt a rendőrségen?

A jelenlegi jogszabályok kifejezetten nem tartalmaznak ilyen feltételt.

A családon belüli erőszak esetében kötelező feltétel a panasz benyújtása vagy hivatalos jelentés.

2.8. Meg kell-e várnom a rendőrségi nyomozás vagy a büntetőeljárás eredményét, mielőtt benyújtom kérelmemet?

Ez nem előírás.

2.9. Ha az elkövetőt azonosították, köteles vagyok-e elsőként az elkövetőtől követelni a kártalanítást?

Először az elkövetőtől kell megkísérelnie a kártalanítás beszedését, mivel az áldozat kizárólag akkor részesülhet állami kártalanításban, ha a polgári jogi kártérítési követelést követő ítélet végrehajtása során nem tudott jóvátételt kapni. E feltétel nem áll fenn, ha az elkövető, valamint a polgári jogi felelősséggel tartozó más személyek előreláthatólag nem orvosolják a veszteséget, továbbá más forrásból hatékony és elégséges jóvátétel biztosítása nem lehetséges.

2.10. Ha az elkövetőt még nem azonosították vagy nem ítélték el, akkor is részesülhetek-e kártalanításban? Ha igen, milyen bizonyítékokat kell bemutatnom kérelmem alátámasztására?

Igen, a fent említett kártalanítás akkor is igényelhető, ha az elkövetőt nem azonosították, nem emeltek ellene vádat vagy nem ítélték el.

Bizottság vizsgálja meg a kérelmet; a vizsgálat során meghozza az általa hasznosnak ítélt intézkedéseket, ideértve a következőket:

Lap tetejeLap teteje

  1. a kérelmezők, valamint a kártalanítás fizetésére kötelezett személyek meghallgatása;
  2. a panaszok és a bűncselekmény tényeivel kapcsolatos jelentések másolatának bekérése; valamint
  3. a kár orvoslásáért felelős személyek szakmai, pénzügyi és társadalmi helyzetével kapcsolatos információk kérése természetes és jogi személyektől, valamint állami szervtől.

Ebben a helyzetben a bizonyítékoknak a bűncselekmény tényleges megtörténtét kell igazolniuk.

2.11. Van-e határidő a kártalanítási kérelem benyújtására?

Igen, van határidő. A kérelmet a bűncselekmény elkövetésének napjától számított egy éven belül be kell nyújtani, különben a kártalanítási jog elévül. Ha a büntetőeljárás már megkezdődött, a határidő az eljárás megszüntetéséről szóló határozat meghozatalától számított egy évre meghosszabbítható. Az igazságügyi miniszter a határidőt követően benyújtott kérelmet is elfogadhatja, ha a kérelem határidőre történő benyújtását igazolt testi vagy anyagi körülmények akadályozták.

A családon belüli erőszakkal okozott kárért támasztott kártérítési igényt hat hónapon belül be kell nyújtani, azonban az igazságügyi miniszter a fentiekkel megegyező feltételekkel a késve beadott kérelmet is elfogadhatja.

2.12. Milyen veszteségért részesülhetek kártalanításban?

Kizárólag a testi sértéssel okozott anyagi veszteségért jár kártalanítás.

2.13. Hogyan számítják ki a kártalanítás összegét?

A kártalanítás összegét a méltányosságon alapuló kritériumok figyelembevételével számítják ki. Egyebek között figyelembe veszik a veszteség mértékét, az áldozat vagy a tartásra jogosult személyek életkörülményei romlásának mértékét, az áldozat vagy a kérelmező magatartását, valamint a más forrásból szerzett összegeket.

Lap tetejeLap teteje

2.14. Létezik-e minimálisan és/vagy maximálisan megítélhető összeghatár?

Igen, az állam által megítélhető kártalanításra létezik maximális összeghatár.

2.15. Az ugyanazon veszteségért más forrásból (pl. biztosítás) kapott vagy kapható kártalanítás összegét levonják-e az államtól származó kártalanítás összegéből?

Minden más forrásból, különösen az elkövetőtől vagy a társadalombiztosítótól származó összeget figyelembe vesznek. A magán-életbiztosítás vagy személyi balesetbiztosítás összegét azonban csak akkor vonják le, ha azt a méltányosság elve megkívánja.

Ha az áldozat az állami kártalanítás kifizetését követően más forrásból hatékony jóvátételt vagy kártalanítást kap a veszteségért, az igazságügyi miniszternek – a fent említett bizottság véleményétől függően – elő kell írnia a kapott összeg teljes vagy részleges visszafizetését.

2.16. Van-e más feltétel, amely befolyásolhatja kártalanítási esélyemet, mint pl. a sérülést okozó eseménnyel kapcsolatban tanúsított magatartásom; illetőleg hogyan számítják ki a kártalanítás összegét?

Igen. Az áldozat vagy a kérelmező által a történtek előtt, során vagy után tanúsított magatartás, az áldozatnak vagy a kérelmezőnek az elkövetővel vagy környezetével fennálló kapcsolata fényében, illetőleg ha az áldozat vagy a kérelmező magatartása az igazságérzettel vagy a közrenddel ellentétes, az állami kártalanítás csökkenthető vagy megtagadható.

Lap tetejeLap teteje

2.17. Kaphatok-e előleget a kártalanítás összegéből? Ha igen, milyen feltételekkel?

Szükséghelyzetben előleget kérhet a megállapításra váró kártalanítási összegből; az előleg mértéke nem haladhatja meg a maximális összeg negyedét.

A családon belüli erőszak áldozatai esetében az előleg összegét a bűncselekményből fakadó súlyos anyagi szükség fennállását figyelembe véve állapítják meg; az összeg nem haladhatja meg a nemzeti minimálbér havi összegét három hónapra, amely időszak három hónapra, illetőleg rendkívüli szükséghelyzetben további hat hónapra meghosszabbítható.

2.18. Hol szerezhetem be a szükséges formanyomtatványokat, és hol kaphatok további tájékoztatást a kérelem benyújtásával kapcsolatban? Van-e telefonos segélyvonal vagy internetes honlap, amit igénybe vehetek?

Az állam az arra jogosult személyek kérelmére nyújt kártalanítást; formanyomtatvány használata nem kötelező. A nyomtatványok azonban díjmentesen hozzáférhetőek az alábbi címen: Comissão para a Instrução dos Pedidos de Indemnização às Vítimas de Crimes Violentos (Erőszakos bűncselekmények áldozatai számára járó kártalanítás iránti kérelmeket vizsgáló bizottság), cím: Escadinhas de S. Crispim, n.º  7, 1149-049 ; elektronikus postacím: josé.duarte@tac.mj.pt.

Lisszabon

További segítség igényelhető a Portugál Áldozatok Segélyszervezete: honlap: http://www.apav.pt/ português; elektronikus postacím: apav.sede@apav.pt; tel.: +351 707 2000 77 (munkanapokon 10.00 – 13.00 óráig és 14.00 – 17.00 óráig).

Lap tetejeLap teteje

További információk a következő honlapon:

http://www.portaldocidadao.pt/PORTAL/entidades/MJ/MJU/ português

A családon belüli erőszak áldozatai számára 24 órás segélyvonal működik. Anonim, titkos szolgáltatás, amely tanácsot ad az áldozatok számára, tájékoztatja őket jogaikról és arról, hol kaphatnak segítséget.

Telefonszáma: +351 800 202 148.

A családon belüli erőszak áldozatai a következő honlapról is kaphatnak tájékoztatást:

http://www.portaldocidadao.pt/PORTAL/entidades/PCM/CIDM/ português

2.19. Kaphatok-e jogsegélyt a kérelem megszövegezéséhez?

A jogsegély mindenfajta bírósági eljárás esetében rendelkezésre áll. A szükséges módosításokkal ugyanígy igénybe vehető közigazgatási bűncselekmény ügyében indult eljárásban is.

Mivel a kártalanítási kérelem megszövegezése nem bíróság előtt zajlik, továbbá nem közigazgatási bűncselekménnyel kapcsolatos eljárás keretében nyújtják be, jogsegély a kérelem megszövegezéséhez nem vehető igénybe.

Hangsúlyozni kell azonban, hogy a kérelem megírása nem jár költséggel, mivel az előírt dokumentumok (igazolások) díjmentesen hozzáférhetők.

További információkért ld. a Jogsegély c. anyagban.

2.20. Hova küldjem a kérelmet?

Az állami kártalanítás iránti kérelmet az Erőszakos bűncselekmények áldozatainak kártalanítási kérelmét vizsgáló bizottsághoz kell küldeni, azonban az igazságügyi miniszter részére kell címezni. A bizottság lisszaboni székhelyű (címét ld. a 2.18 kérdésnél), irodáját az Igazságügyi Minisztérium Általános Titkársága bocsátja rendelkezésre.

2.21. Létezik-e az áldozatok támogatásával foglalkozó olyan szervezet, amely további segítséget nyújthat számomra?

Igen. A fentebb említett Portugál Áldozatok Segélyszervezete (APAV).

További információk

További információk találhatók az alábbi honlapokon:

http://www.apav.pt português- Portugál Áldozatok Segélyszervezete

http://www.iacrianca.pt português - Gyermekeket Támogató Intézet

http://www.cidm.pt português - Esélyegyenlőségi és Nőjogi Bizottság

http://www.portaldocidadao.pt/PORTAL/entidades/PCM/ CIDM/ português - Családon belüli erőszak

http://mulher.sapo.pt/J92/276923.html português - Nők az Erőszak Ellen Egyesület

http://www.mj.gov.pt/ English - português - Igazságügyi Minisztérium

http://www.dgsi.pt português - Jogi adatbázisok

http://www.dgaj.mj.pt português - Igazságszolgáltatási Főigazgatóság (többek között tájékoztatást ad a bíróságok elérhetőségéről és területi illetékességéről)

http://www.oa.pt/ português - Ügyvédi Kamara

http://dre.pt/ português - Jogszabályok online adatbázisa (a Hivatalos Közlöny I. sorozatában 1962 óta megjelent jogszabályokat tartalmazza)

http://www.gnr.pt português - Köztársasági Nemzeti Gárda (katonai rendőrség)

http://www.psp.pt português - Rendőrség

http://www.policiajudiciaria.pt English - português - Büntetőjogi Rendőrségi Nyomozóhatóság

« Bűncselekmények áldozatainak kártalanítása - Általános információk | Portugália - Általános információk »

Lap tetejeLap teteje

Utolsó frissítés: 22-02-2007

 
  • Közösségi jog
  • Nemzetközi jog

  • Belgium
  • Bulgária
  • Csehország
  • Dánia
  • Németország
  • Észtország
  • Írország
  • Görögország
  • Spanyolország
  • Franciaország
  • Olaszország
  • Ciprus
  • Lettország
  • Litvánia
  • Luxembourg
  • Magyarország
  • Málta
  • Hollandia
  • Ausztria
  • Lengyelország
  • Portugália
  • Románia
  • Szlovénia
  • Szlovákia
  • Finnország
  • Svédország
  • Egyesült királyság