Európai Bizottság > EIH > Bűncselekmények áldozatainak kártalanítása > Hollandia

Utolsó frissítés: 09-10-2006
Nyomtatható változat Kedvencek közé

Bűncselekmények áldozatainak kártalanítása - Hollandia

EJN logo

Az oldal tartalma elavult. Már megkezdtük a szöveg frissítését. Az aktualizált tartalom az európai igazságügyi portálon lesz elérhető.


 

TARTALOMJEGYZÉK

1. Kártérítés beszerzése az elkövetőtől származó kártérítés formájában 1.
1.1. Milyen feltételek mellett nyújtható be kártérítési kereset a tárgyaláson a bűnelkövető ellen (a büntetőeljárás során)? 1.1.
1.2. Az eljárás melyik szakaszában kell a kérelmet benyújtani? 1.2.
1.3. Hogyan nyújtandó be a kérelem és kinek a részére? 1.3.
1.4. Milyen formában kell benyújtani a kérelmet (a teljes összeget feltüntetve és/vagy az egyes károk feltüntetésével)? 1.4.
1.5. Van-e mód jogsegélyre az eljárás előtt és/vagy során? 1.5.
1.6. Milyen bizonyítékot kell benyújtani a kérelem alátámasztására? 1.6.
1.7. Amennyiben a bíróság kártérítést ítél meg, van-e a bűncselekmény áldozata számára bármilyen segítségnyújtási mód az ítéletnek a bűnelkövetővel szemben történő kikényszerítésére? 1.7.
2. Kártérítés az államtól vagy állami szervtől 2.
2.1. Van-e mód kártérítésre az államtól vagy állami szervtől? 2.1.
2.2. Csak egyes bűncselekménytípusok áldozatai kérelmezhetik? 2.2.
2.3. Csak bizonyos fajta sérüléseket elszenvedett áldozatok kérelmezhetik? 2.3.
2.4. Elhunyt áldozatok rokonai vagy eltartottjai kaphatnak-e kártérítést? 2.4.
2.5. Csak bizonyos állampolgárságú vagy egy bizonyos országban lakóhellyel rendelkező személyek kaphatnak kártérítést? 2.5.
2.6. Lehet-e Hollandiától kártérítést igényelni, ha a bűncselekményt másik országban követték el? Ha igen, milyen feltételekkel? 2.6.
2.7. Szükséges a bűncselekményt bejelenteni a rendőrségnek? 2.7.
2.8. Szükséges a kérelem benyújtását megelőzően kivárni a rendőrségi nyomozás vagy a büntetőeljárás befejezését? 2.8.
2.9. Ha a bűnelkövetőt azonosították, szükséges-e először megkísérelni a kártérítésnek a bűnelkövetőtől való megszerzését? 2.9.
2.10. Ha a bűnelkövetőt nem azonosítják vagy ítélik el, van-e még mód kártérítésre? Ha igen, milyen bizonyítékot kell benyújtani a kérelem alátámasztására? 2.10.
2.11. Van-e határidő a kártérítési kérelem benyújtására? 2.11.
2.12. Milyen károkért lehet kártérítést kapni? 2.12.
2.13. Hogyan számítják ki a kártérítést? 2.13.
2.14. Van-e minimális és/vagy maximális megítélhető összeg? 2.14.
2.15. Az ugyanazon károk tekintetében más forrásokból (pl. biztosításból) származó megítélt vagy megítélhető kártérítés összegét levonják az állami kártérítésből? 2.15.
2.16. Vannak-e további olyan kritériumok, melyek befolyásolhatják a kártérítés megítélésének esélyét, vagy hogyan számítják ki a kártérítés összegét, például a kérelmezőnek a sérülést okozó eseménnyel kapcsolatos viselkedését figyelembe véve? 2.16.
2.17. Lehet-e előleget kérni a kártérítésre? Ha igen, milyen feltételekkel? 2.17.
2.18. Honnan szerezhetők be a szükséges nyomtatványok és a kérelem benyújtására vonatkozó további tájékoztatás? Van-e speciális segélyvonal vagy weboldal, melyet használni lehet? 2.18.
2.19. Van-e mód jogsegélyre a kérelem benyújtásakor? 2.19.
2.20. Hová kell küldeni a kérelmet? 2.20.
2.21. Vannak-e áldozatok támogatásával foglalkozó olyan szervezetek, melyek további segítséget nyújthatnak? 2.21.

 

1. Kártérítés beszerzése az elkövetőtől származó kártérítés formájában

Az elkövetőtől származó kártérítés beszerzésére különféle lehetőségek vannak:

  • ha a bűncselekménnyel a rendőrség foglalkozik: a rendőrség révén;
  • ha a bűncselekménnyel az ügyészi hivatal foglalkozik: az ügyész révén;
  • ha a bűncselekménnyel büntetőbíróságok foglalkoznak: bírói végzéssel az ügy folyamán;
  • további esetekben (az eset elutasítása esetén is) polgári bírósági bíróhoz benyújtott kereset révén. Ezek tulajdonképp rendes polgári keresetek. Ezekre vonatkozóan a “Referring cases to a judge - Netherlands”.(“Egyes esetek bíróhoz való utalása – Hollandia”) című dokumentumban található információ.
1.1. Milyen feltételek mellett nyújtható be kártérítési kereset a tárgyaláson a bűnelkövető ellen (a büntetőeljárás során)?

Az áldozat keresetének egyszerűnek kell lennie. Ez azt jelenti, hogy a bírónak jelentősebb kutatás nélkül meg kell tudnia bizonyosodni a kárról és ennek mértékéről. A kár származhat továbbá közvetlenül az áldozat ellen elkövetett bűncselekményből. A bűnelkövetőt az adott cselekménnyel az ügyésznek kell vádolnia (és a bírónak a vádat bizonyítottnak kell megítélnie). Nincs jelentősége annak, hogy bűntettről vagy vétségről van szó.

Büntetőbíró által történő elfogadhatósághoz a keresetnek ezért egyszerűnek (rögtön bizonyíthatónak) kell lennie. Az áldozat vagy a bíróság a keresetet egyszerű és összetett részre oszthatja. A büntetőbíró foglalkozhat az egyszerű résszel. Az áldozatnak a kereset összetett részét polgári bíró elé kell benyújtania. Kártérítés követelhető mind az anyagi károk, mind a lelki sérelem tekintetében; az összeg elvileg korlátlan. Az elszenvedett kárt írásos bizonyítékkal kell alátámasztani. Az áldozatok támogatásával foglalkozó hivatal (lásd a 2. 21 pontot) segíthet ilyen kereset benyújtásánál.

Lap tetejeLap teteje

1.2. Az eljárás melyik szakaszában kell a kérelmet benyújtani?

A kérelmet az ügyészi hivatalnak kell megküldeni az elsőfokú bíróságnál történő meghallgatást megelőzően (mindenesetre az ügyész formális vádemelése előtt). Az ügyészi hivatal azoknak az áldozatoknak, akik a rendőrség tudomására hozták, hogy kártérítést igényelnek, azonnal kérelemnyomtatványt küld, melyet az ügyészi hivatalnak kell visszaküldeniük.

1.3. Hogyan nyújtandó be a kérelem és kinek a részére?

A kérelemnyomtatvány kitöltéséhez lásd az 1. 2 választ. A kárt elszenvedett fél nem köteles megjelenni a meghallgatáson.

1.4. Milyen formában kell benyújtani a kérelmet (a teljes összeget feltüntetve és/vagy az egyes károk feltüntetésével)?

A bíró számára a kérelmező írásos dokumentuma alapján egyértelműnek kell lennie, hogy a kérelem jogos és hogy mekkora összeget követel a kérelmező. A bírónak továbbá képesnek kell lennie annak értékelésére, hogy az összeg ésszerű-e.

1.5. Van-e mód jogsegélyre az eljárás előtt és/vagy során?

A kárt elszenvedett felet képviselheti jogász. A további információkat lásd a “Legal assistance – Netherlands” (“Jogsegély – Hollandia”) című dokumentumban.

1.6. Milyen bizonyítékot kell benyújtani a kérelem alátámasztására?

A következő dokumentált bizonyítékok jöhetnek szóba: számlák/nyugták, munkáltatói nyilatkozatok, orvosi igazolások stb. Amennyiben a kérelmezett összeg mértékét nem támasztja alá a dokumentált bizonyíték, a bírónak azt a jogszabályoknak megfelelően kell megbecsülnie.

Lap tetejeLap teteje

1.7. Amennyiben a bíróság kártérítést ítél meg, van-e a bűncselekmény áldozata számára bármilyen segítségnyújtási mód az ítéletnek a bűnelkövetővel szemben történő kikényszerítésére?

Amennyiben a bíró elismer egy kérelmet, a felperes megkapja az ítéletet. Egy ilyen ítélet végrehajtó útján hajtható végre. A további információt lásd a bírósági végzések végrehajtására vonatkozó adatlapon.

A további lehetőségek az alábbiak.

  • A büntető törvénykönyv 36f. szakasza lehetővé teszi a bíró számára, hogy egy bűncselekmény elkövetése miatt elítélt gyanúsítottat egy összeg megfizetésére kötelezzen. A törvénykönyv e szakasza értelmében az áldozat jogosult erre a pénzösszegre. Az ügyészi hivatal köteles ezen intézkedés végrehajtására. A leeuwardeni Központi Bírósági Beszedési Iroda (CJIB) szedi be a pénzt a bűnelkövetőtől az ügyészi hivatal részéről.
  • Az áldozat a bűnelkövetőre a bíró által kirótt sajátos feltétel formájában kapja meg a kártérítést.

2. Kártérítés az államtól vagy állami szervtől

2.1. Van-e mód kártérítésre az államtól vagy állami szervtől?

Ez csak szándékosan elkövetett, súlyos sérüléssel vagy halállal járó erőszakos cselekmények esetében lehetséges. Az áldozatok (vagy legközelebbi hozzátartozóik) kifizetést kérelmezhetnek az erőszakos cselekményekkel kapcsolatos kártérítésekkel foglalkozó alaptól.

Lap tetejeLap teteje

2.2. Csak egyes bűncselekménytípusok áldozatai kérelmezhetik?

Az erőszakos cselekményekkel kapcsolatos kártérítésekkel foglalkozó alap csak akkor teljesíthet kifizetést, ha szándékosan elkövetett súlyos bűncselekményről van szó, mely egy áldozat halálával vagy súlyos fizikai sérülésével és/vagy lelki sérülésével jár. A kifizetésre vonatkozó kérelmet az áldozat vagy annak halála esetén legközelebbi hozzátartozója nyújthatja be. Az áldozat részéről ügyvédi meghatalmazással rendelkező személy vagy törvényes képviselő (szülő vagy gondviselő) nyújthat be kérelmet. Az áldozatok támogatásával foglalkozó hivatal további tájékoztatást szerezhet be és segítséggel szolgál ilyen kérelem benyújtásakor.

2.3. Csak bizonyos fajta sérüléseket elszenvedett áldozatok kérelmezhetik?

Igen. A bűncselekményből származó sérülésnek komolynak kell lennie, komoly következményekkel. Ez mind a fizikai, mind a lelki sérülésre vonatkozik. A következők tekintendők komoly sérülésnek: hat héten túl gyógyuló sérülések, melyek munkaképesség elveszítését vagy a napi feladatok elvégzésére való képtelenséget eredményezik; hosszú távú vagy állandóan látható vagy funkcionális következményekkel járó sérülések (pl. mentális trauma, a lakás elhagyásától való félelem vagy súlyosan torzító sebhelyek); gyakorlatilag életveszélyes sérülések.

2.4. Elhunyt áldozatok rokonai vagy eltartottjai kaphatnak-e kártérítést?

Igen. Azonban a legközelebbi hozzátartozó anyagi kárának megtérítése csak a halálesetből eredő károkra korlátozódik. Ez azt jelenti, hogy csak a temetési költségek és a létfenntartáshoz szükséges források elveszítése miatt felmerült károk téríthetők meg. Egyes feltételek mellett a bűncselekmény tanújává váló túlélő hozzátartozók a trauma miatt kártérítésre jogosultak lehetnek.

Lap tetejeLap teteje

2.5. Csak bizonyos állampolgárságú vagy egy bizonyos országban lakóhellyel rendelkező személyek kaphatnak kártérítést?

Az áldozat állampolgársága nem számít. Azonban a törvény szerint a kérelem csak akkor elfogadható, ha a bűncselekmény Hollandiában történt.

2.6. Lehet-e Hollandiától kártérítést igényelni, ha a bűncselekményt másik országban követték el? Ha igen, milyen feltételekkel?

Nem, hacsak nem holland hajó fedélzetén vagy Hollandián kívül légijárművön szándékosan elkövetett, erőszakos bűncselekmény áldozatáról van szó. Ilyen esetben a lakóhelynek az Európai Közösségek egyik tagállamának területén kell lennie. Ezért a kártérítési alap nem foglalkozik olyan bűncselekményekből eredő károkkal, melyeket egy holland állampolgár Hollandia területén kívül követett el.

2.7. Szükséges a bűncselekményt bejelenteni a rendőrségnek?

Nem szükséges bejelentést tenni, bár kívánatos, mivel segít annak bizonyításában, hogy erőszakos bűncselekmény történt.

2.8. Szükséges a kérelem benyújtását megelőzően kivárni a rendőrségi nyomozás vagy a büntetőeljárás befejezését?

Nem szükséges kivárni a rendőrségi nyomozás vagy a büntetőeljárás befejezését. Ennek oka az, hogy ezzel felmerül a kérelemnek az erőszakos cselekményekkel kapcsolatos kártérítésekkel foglalkozó alaphoz történő benyújtására előírt határidő túllépésének kockázata.

Lap tetejeLap teteje

2.9. Ha a bűnelkövetőt azonosították, szükséges-e először megkísérelni a kártérítésnek a bűnelkövetőtől való megszerzését?

Elvileg az áldozat a felmerült károk tekintetében a bűnelkövetőtől kellene, hogy kártérítést követeljen. Azonban nem lenne sem praktikus, sem méltányos, ha az erőszakos cselekményekkel kapcsolatos kártérítésekkel foglalkozó alap csak akkor teljesíthetne kifizetést, ha az ilyen követelések kimenetele ismertté vált. Amennyiben kiderül, hogy az áldozatnak nem sok esélye van a kártérítésre, az alap megkezdi a kifizetést.

2.10. Ha a bűnelkövetőt nem azonosítják vagy ítélik el, van-e még mód kártérítésre? Ha igen, milyen bizonyítékot kell benyújtani a kérelem alátámasztására?

Az áldozatnak be kell bizonyítania a sérelem meglétét és azt, hogy az szándékosan elkövetett erőszakos bűncselekményből származik. A kérelmezéskor az áldozatoknak információs lapot küldenek, melyen feltüntethetik, hogy mi történt velük és milyen sérelmeket szenvedtek el. Ezt a leírást a lehetséges mértékig alá kell támasztani dokumentumokkal, (tanúk által tett) nyilatkozatokkal stb.

2.11. Van-e határidő a kártérítési kérelem benyújtására?

Az erőszakos bűncselekmény időpontjától számított három éven belül kell benyújtani a kifizetésre vonatkozó kérelmet. Ha a sértett féltől ésszerűen nem várható el, hogy ezen időtartamon belül kérelmet nyújtson be, a kérelmet később is elbírálják.

Lap tetejeLap teteje

Azonban ha a sértett fél jogásszal vagy más jogi szakértővel konzultált a határidő letelte előtt, a határidő elmulasztását nem lehet indokolni.

2.12. Milyen károkért lehet kártérítést kapni?

Nem minden, bűncselekményből eredő kár jogosít kifizetésre, csak a sérülésből vagy halálból eredő károk. Azonban az erőszakos cselekményekkel kapcsolatos kártérítésekkel foglalkozó alap nem nyújt kártérítést a teljes kár tekintetében, hanem az ésszerűség és a méltányosság elvei szerint teljesít kifizetést. Csak akkor teljesíthet kifizetést, ha a kár, annak mértéke és a sérüléssel való kapcsolata bizonyított. Kétfajta kár létezik: anyagi kár és lelki sérülés. Az anyagi kár pénzügyi hátránnyal jár, vagyis mind felmerült vagy felmerülő költségekkel, mind kiesett vagy kieső bevétellel. Például: orvosi munkadíjak, tönkrement ruházat, kórházi számlák, munkaképesség elveszítése stb. A lelki sérülés az életöröm elveszítését vagy időszakos hiányát jelenti.

2.13. Hogyan számítják ki a kártérítést?

Lásd a 2. 12 és 2. 14 pontokra adott válaszokat.

2.14. Van-e minimális és/vagy maximális megítélhető összeg?

2003. január 1-jétől a következő szabályok vannak érvényben. A maximális kifizetés 22 700 euró anyagi károkra és 9 100 euró lelki sérülésre. A minimális kifizetés lelki sérülés esetén 454 euró. A maximumot ritkán fizeti ki. Az átlagos kifizetés összege 2 723 euró (anyagi kár tekintetében 908 eurót, lelki sérülésnél 1 815 eurót figyelembe véve).

Lap tetejeLap teteje

2.15. Az ugyanazon károk tekintetében más forrásokból (pl. biztosításból) származó megítélt vagy megítélhető kártérítés összegét levonják az állami kártérítésből?

Az erőszakos cselekményekkel kapcsolatos kártérítésekkel foglalkozó alap kiegészítő lehetőség. A társadalombiztosítási jogszabályok szerinti kifizetéseket levonják a károkból. Ha pedig egy bizonyos biztosítási rendszer járulékot fizet, ennek összegét (általában) levonják az erőszakos cselekményekkel kapcsolatos kártérítésekkel foglalkozó alap által teljesített valamennyi kifizetésből.

2.16. Vannak-e további olyan kritériumok, melyek befolyásolhatják a kártérítés megítélésének esélyét, vagy hogyan számítják ki a kártérítés összegét, például a kérelmezőnek a sérülést okozó eseménnyel kapcsolatos viselkedését figyelembe véve?

A kifizetés megtagadható az áldozat közös felelősségének alapján. Mind az anyagi károkra, mind a lelki sérülésre megítélt támogatás összege csökkenthető. A kérdés az, hogy az áldozatok szükségtelenül kitették-e magukat olyan helyzeteknek, melyekben számíthattak és számítaniuk kellett arra, hogy a bűnelkövető erőszakosan lép fel ellenük (részesség).

2.17. Lehet-e előleget kérni a kártérítésre? Ha igen, milyen feltételekkel?

Előleg (átmeneti kifizetés) engedélyezhető. Előleget csak akkor engedélyeznek, ha ezt a sértett fél kérelmezi, a sürgősség igazolása mellett.

Lap tetejeLap teteje

2.18. Honnan szerezhetők be a szükséges nyomtatványok és a kérelem benyújtására vonatkozó további tájékoztatás? Van-e speciális segélyvonal vagy weboldal, melyet használni lehet?

Kérelemnyomtatvány/bejelentési nyomtatvány (és további tájékoztatás) beszerezhető az erőszakos cselekményekkel kapcsolatos kártérítésekkel foglalkozó alaptól (telefon: +31 70 4142000). Információk elérhetők továbbá a www.schadefonds.nl Nederlands weboldalon, melyet kifizetési kérelem benyújtására lehet használni. A nyomtatványokat e-mailben is meg lehet kérni a info@schadefonds.nl címen. Az áldozatok támogatásával foglalkozó hivatal (lásd a 2. 21 pontot) tisztviselői szintén segítenek a kérelemnyomtatvány/bejelentési nyomtatvány kitöltésében és benyújtásában.

2.19. Van-e mód jogsegélyre a kérelem benyújtásakor?

Elvileg a sértett fél részére kérésre bejelentési nyomtatványt küldenek. Ha a sértett félnek van meghatalmazottja (pl. jogász), a kapcsolattartás teljes mértékben a meghatalmazott révén történik.

2.20. Hová kell küldeni a kérelmet?

Erőszakos cselekményekkel kapcsolatos kártérítésekkel foglalkozó alap,

P.O. Box 1947,

2280 DX Rijswijk,

Hollandia.

2.21. Vannak-e áldozatok támogatásával foglalkozó olyan szervezetek, melyek további segítséget nyújthatnak?

Bűncselekmények és közlekedési balesetek áldozatai információkat és támogatást kaphatnak az Áldozatok Támogatásával Foglalkozó Holland Alapítványtól, melynek 13 régióban körülbelül 75 helyi irodája van. Az áldozatok támogatásával foglalkozó alapítvány az áldozatok első segítsége. A felajánlott segítség része a gyakorlati, jogi és érzelmi támogatás. Ha jogilag bonyolult ügyről van szó vagy ha külön lelki-szociális gondozásra van szükség, az áldozatok támogatásával foglalkozó alapítvány az ügyet más szervekhez (jogsegélyirodák, szociális munkások, mentális gondozás stb.) utalja. Az áldozatok támogatásával foglalkozó szolgálat díjmentes.

További információ (címeket is ideértve) található a “Victim Support Netherlands” Nederlands (“Áldozatok támogatása Hollandia”) weboldalon.

Bűnügyre vonatkozó tájékoztatásért az áldozatok információs pontjához fordulhatnak. Minden egyes körzetben van ilyen információs pont (néha más néven), ahol információt lehet beszerezni mind a rendőrségtől, mind az ügyészi hivataltól. Egyes körzetekben az áldozatok információs pontja révén kapcsolatot lehet felvenni az áldozatok támogatásával foglalkozó szolgálattal és a jogsegélyirodával. További információ található a “Public Prosecutor’s Office” English - Nederlands (“Ügyészi hivatal”) weboldalon.

További információk

  • Ha a kártérítési ügyet biztosítással fedezik, a kártérítés a releváns biztosítási társaságtól követelhető.

    Hollandiai lakosok esetében a társadalombiztosítási intézmények a veszteség egy részének tekintetében további kártérítést kínálhatnak.

  • Releváns weboldalak:

    - Fund for Compensation of Violent Offences Nederlands (Erőszakos cselekményekkel kapcsolatos kártérítésekkel foglalkozó alap)

    - Dutch National Victim Support Bureau Nederlands (Áldozatok Támogatásával Foglalkozó Holland Nemzeti Hivatal)

    - Public Prosecutor’s Office English - Nederlands (Ügyészi hivatal).

« Bűncselekmények áldozatainak kártalanítása - Általános információk | Hollandia - Általános információk »

Lap tetejeLap teteje

Utolsó frissítés: 09-10-2006

 
  • Közösségi jog
  • Nemzetközi jog

  • Belgium
  • Bulgária
  • Csehország
  • Dánia
  • Németország
  • Észtország
  • Írország
  • Görögország
  • Spanyolország
  • Franciaország
  • Olaszország
  • Ciprus
  • Lettország
  • Litvánia
  • Luxembourg
  • Magyarország
  • Málta
  • Hollandia
  • Ausztria
  • Lengyelország
  • Portugália
  • Románia
  • Szlovénia
  • Szlovákia
  • Finnország
  • Svédország
  • Egyesült királyság