Európai Bizottság > EIH > Bűncselekmények áldozatainak kártalanítása > Luxembourg

Utolsó frissítés: 16-01-2007
Nyomtatható változat Kedvencek közé

Bűncselekmények áldozatainak kártalanítása - Luxembourg

EJN logo

Az oldal tartalma elavult. Már megkezdtük a szöveg frissítését. Az aktualizált tartalom az európai igazságügyi portálon lesz elérhető.


 

TARTALOMJEGYZÉK

1. Kártalanítás az elkövető részéről kártérítés formájában 1.
1.1. Milyen feltételekkel terjeszthetek elő kártérítési követelést az elkövetővel szemben a tárgyaláson (büntetőeljárásban)? 1.1.
1.2. Az eljárás mely szakában kell követelésemet előterjesztenem? 1.2.
1.3. Hogyan kell a követelést előterjesztenem, és kinek kell azt benyújtanom? 1.3.
1.4. Hogyan kell előadnom követelésemet (jelöljem meg a teljes összeget és/vagy adjam meg az egyes veszteségeket)? 1.4.
1.5. Kaphatok jogsegélyt az eljárás előtt és/vagy alatt? 1.5.
1.6. Milyen bizonyítékokat kell bemutatnom követelésem alátámasztására? 1.6.
1.7. Ha a bíróság kártérítést ítél meg részemre, létezik-e speciális segítség, amit mint a bűncselekmény áldozata igénybe vehetek az elkövetővel szemben az ítélet végrehajtása során? 1.7.
2. Kártalanítás az állam részéről, valamint államháztartási szerven keresztül 2.
2.1. Lehetséges-e, hogy az államtól vagy államháztartási szerven keresztült kártalanításban részesüljek? 2.1.
2.2. A kártalanítási lehetőség kizárólag bizonyos fajta bűncselekmény áldozatává vált személyekre korlátozódik? 2.2.
2.3. A kártalanítási lehetőség kizárólag bizonyos fajta sérelmet elszenvedett áldozatokra korlátozódik? 2.3.
2.4. A bűncselekmény következtében elhunyt áldozat hozzátartozói vagy eltartottjai részesülhetnek-e kártalanításban? 2.4.
2.5. A kártalanítási lehetőség kizárólag bizonyos állampolgárságú vagy bizonyos országban állandó lakóhellyel rendelkező személyekre korlátozódik? 2.5.
2.6. Akkor is kérhetem-e Luxemburgban a kártalanítást, ha a bűncselekményt más országban követték el? Ha igen, milyen feltételekkel? 2.6.
2.7. Kötelező-e bejelenteni a bűncselekményt a rendőrségen? 2.7.
2.8. Meg kell-e várnom a rendőrségi nyomozás vagy a büntetőeljárás eredményét, mielőtt benyújtom kérelmemet? 2.8.
2.9. Ha az elkövetőt azonosították, köteles vagyok-e elsőként az elkövetőtől követelni a kártalanítást? 2.9.
2.10. Ha az elkövetőt még nem azonosították vagy nem ítélték el, akkor is részesülhetek-e kártalanításban? Ha igen, milyen bizonyítékokat kell bemutatnom kérelmem alátámasztására? 2.10.
2.11. Van-e határidő a kártalanítási kérelem benyújtására? 2.11.
2.12. Milyen veszteségért részesülhetek kártalanításban? 2.12.
2.13. Hogyan számítják ki a kártalanítás összegét? 2.13.
2.14. Létezik-e minimálisan és/vagy maximálisan megítélhető összeghatár? 2.14.
2.15. Az ugyanazon veszteségért más forrásból (pl. biztosítás) kapott vagy kapható kártalanítás összegét levonják-e az államtól származó kártalanítás összegéből? 2.15.
2.16. Van-e más feltétel, ami befolyásolhatja kártalanítási esélyemet, mint pl. a sérülést okozó eseménnyel kapcsolatban tanúsított magatartásom; illetőleg hogyan számítják ki a kártalanítás összegét? 2.16.
2.17. Kaphatok-e előleget a kártalanítás összegéből? Ha igen, milyen feltételekkel? 2.17.
2.18. Hol szerezhetem be a szükséges formanyomtatványokat, és hol kaphatok további tájékoztatást a kérelem benyújtásával kapcsolatban? Van-e telefonos segélyvonal vagy internetes honlap, amit igénybe vehetek? 2.18.
2.19. Kaphatok-e jogsegélyt a kérelem megszövegezéséhez? 2.19.
2.20. Hova küldjem a kérelmet? 2.20.

 

1. Kártalanítás az elkövető részéről kártérítés formájában

  • A büntetőbíróságon kívül benyújtott kártérítési kérelemre vonatkozó eljárást ld. „Az ügy bíróságra történő benyújtása” c. oldalon.
  • Határokon átnyúló helyzetben – például amikor a bűncselekményt nem abban a tagállamban követték el, ahol az áldozat lakik – az áldozat bárhol követelhet kártérítést az elkövetőtől, ahol a nemzeti jog ezt lehetővé teszi.
1.1. Milyen feltételekkel terjeszthetek elő kártérítési követelést az elkövetővel szemben a tárgyaláson (büntetőeljárásban)?

Polgári eljárást bárki kezdeményezhet, akit bűncselekmény következtében veszteség ért. Az áldozat maga döntheti el, hogy a büntetőeljárásban csatol-e polgári jogi kártérítési igényt követeléséhez vagy megvárja a büntetőeljárás eredményét, és azt követően nyújt be kártalanítás iránti keresetet a polgári bíróságon.

A kártérítési követelést a büntetőeljárásban francia kifejezéssel „partie civile” keresetnek nevezik.

1.2. Az eljárás mely szakában kell követelésemet előterjesztenem?

A bűncselekmény kárt szenvedett áldozata a nyomozás bármely szakában vagy az ügy tárgyalása során bármikor csatolhatja polgári jogi követelését – egészen az első fokú eljárás lezárulásáig.

A Büntető Nyomozási Törvénykönyv szintén lehetővé teszi a bűncselekmény áldozata számára, hogy közvetlen idézés bejelentésével bűnvádi eljárást kezdeményezzen a megfelelő büntetőbíróságon. A bíróságok a következőt állapították meg: „A közvetlen idézés büntetőbíróságon történő benyújtásának szükséges és elegendő feltétele, hogy a keresetet benyújtó személy az eljárás tárgyát képező bűncselekmény személyes sértettje legyen, azaz bizonyítania kell, hogy ő volt a bűncselekmény áldozata, mivel ezt a bíróság ténykérdésként vizsgálja.”

Lap tetejeLap teteje

Egyébként bűnvádi eljárás és partie civile eljárás kezdeményezése nem lehetséges, ha a bűncselekmény a legsúlyosabb kategóriába tartozik. Ugyanígy a panasz benyújtása nem eredményezi a bűnvádi eljárás megindítását, ha más akadály áll fenn (pl. elévülési határidő).

1.3. Hogyan kell a követelést előterjesztenem, és kinek kell azt benyújtanom?

A bűnvádi eljárást indítani kívánó áldozatnak panaszt kell benyújtania a vizsgálóbíróhoz, és polgári jogi követelést kell ahhoz csatolnia. A vizsgálóbíró végzésben veszi nyilvántartásba a panasz benyújtását; a végzésben meghatározza továbbá a biztosíték összegét, amelyet a polgári jogi követelést benyújtó személy az eljárás költségeinek fedezése céljára köteles letétbe helyezni. A polgári jogi követelést is tartalmazó panasz kizárólag azt követően fogadható el, hogy a vizsgálóbíró által meghatározott összeget befizették a bíróságra.

Ha a bűnvádi eljárás közvád alapján (vagy más polgári felperes indítványára) indult, a bűncselekmény áldozata a nyomozás bármely szakában, még a tárgyalások megkezdését követően is csatolhat polgári jogi követelést az indítványhoz. Nincs semmiféle kötelezően előírt formai követelmény, bár általában írásbeli kérelmet nyújtanak be. Annak az áldozatnak, aki már elindított bűnvádi eljáráshoz csatlakozik polgári jogi követelésével, nem kell befizetést teljesítenie a bíróság felé.

1.4. Hogyan kell előadnom követelésemet (jelöljem meg a teljes összeget és/vagy adjam meg az egyes veszteségeket)?

A polgári jogi követelés csatolásának célja kártalanítás követelése az áldozat által elszenvedett sérelemért. Ezért az áldozatnak ismertetnie kell az elszenvedett sérelem elemeit, és az ennek igazolásához szükséges összes bizonyítékot a bíróság rendelkezésére kell bocsátania.

Lap tetejeLap teteje

1.5. Kaphatok jogsegélyt az eljárás előtt és/vagy alatt?

A törvényi követelményeknek megfelelő áldozat jogosult jogsegélyre.

1.6. Milyen bizonyítékokat kell bemutatnom követelésem alátámasztására?

Az áldozatnak minden szükséges bizonyítékot a bíróság rendelkezésére kell bocsátania, hogy bizonyítsa az általa elszenvedett sérelem mértékét. A körülményektől függően előfordulhat, hogy bizonyítania kell a bűncselekmény és az elszenvedett sérelem közötti ok-okozati összefüggést.

1.7. Ha a bíróság kártérítést ítél meg részemre, létezik-e speciális segítség, amit mint a bűncselekmény áldozata igénybe vehetek az elkövetővel szemben az ítélet végrehajtása során?

Az igazságszolgáltatási hatóságok nem nyújtanak segítséget az áldozatnak a büntetőítélethez kapcsolódó polgári eljárásban hozott végzések kikényszerítésében. Az áldozatnak a bírósági végrehajtó útján kell a végzést végrehajtatnia.

Az ítélkező bíróság azonban néha felfüggesztett ítéletet hoz, és az áldozat kártalanítására vonatkozó végzésben előírtak teljesítése a felfüggesztett ítélet feltétele lehet. Ilyen esetben az elkövető felfüggesztett ítélete végrehajtandóvá változtatható, ha az áldozatokat teljes körűen nem kártalanítja.

2. Kártalanítás az állam részéről, valamint államháztartási szerven keresztül

2.1. Lehetséges-e, hogy az államtól vagy államháztartási szerven keresztült kártalanításban részesüljek?

A bűncselekmény következtében személyi sérülést szenvedett egyes áldozatok kártalanításáról szóló 1984. március 12-i törvény állami kártalanítási rendszert vezetett be.

Lap tetejeLap teteje

2.2. A kártalanítási lehetőség kizárólag bizonyos fajta bűncselekmény áldozatává vált személyekre korlátozódik?

Az 1984. március 12-i törvényt kizárólag akkor kell alkalmazni, ha az áldozat szándékos bűncselekmény következtében szenvedett személyi sérülést. Annak hatálya tehát nem terjed ki a gondatlanságból elkövetett bűncselekmények következtében elszenvedett sérelemre.

2.3. A kártalanítási lehetőség kizárólag bizonyos fajta sérelmet elszenvedett áldozatokra korlátozódik?

A kártalanításra való jogosultsághoz a bűncselekménynek „az áldozat halálát, tartós munkaképtelenségét, illetőleg legalább egy hónapig tartó teljes munkaképtelenségét” kellett okoznia, továbbá a személyi sérülésnek „jelentősen rontania kellett az áldozat életkörülményeit; ez megnyilvánulhat a kereset elvesztésében vagy csökkenésében, rendkívüli kiadások felmerülésében, valamely állás betöltésére való képtelenségben, illetőleg testi vagy lelki rendellenességben”.

2.4. A bűncselekmény következtében elhunyt áldozat hozzátartozói vagy eltartottjai részesülhetnek-e kártalanításban?

Közeli hozzátartozók számára megítélhető a kártalanítás, ha ők a bűncselekmény áldozatának tekinthetők. A törvény kifejezetten említi azokat az eseteket, amikor a bűncselekmény az áldozat halálát okozta vagy életkörülményeinek jelentős romlásához vezetett.

A sérülést azonban a szülőnek vagy közeli hozzátartozónak személyesen kell elszenvednie. A törvény nem alkalmazható, ha például a szülő örökölte az áldozat jogait.

Lap tetejeLap teteje

2.5. A kártalanítási lehetőség kizárólag bizonyos állampolgárságú vagy bizonyos országban állandó lakóhellyel rendelkező személyekre korlátozódik?

Az áldozat esetében akkor alkalmazható a kártalanítási rendszer, ha 1) jogszerűen és tartósan rendelkezik állandó lakóhellyel a Nagyhercegségben, vagy 2) az Európa Tanács valamely tagállamának állampolgára, vagy 3) a bűncselekmény elkövetésének időpontjában jogszerűen tartózkodott a Nagyhercegségben, és olyan állam állampolgára, amely kártalanítana egy luxemburgi polgárt, ha az ugyanabban az időben, ugyanolyan körülmények között abban az államban ugyanazon bűncselekmény áldozatává vált volna.

2.6. Akkor is kérhetem-e Luxemburgban a kártalanítást, ha a bűncselekményt más országban követték el? Ha igen, milyen feltételekkel?

A törvény kizárólag akkor alkalmazható, ha a sérelmet a Luxemburgi Nagyhercegségben szenvedték el.

2.7. Kötelező-e bejelenteni a bűncselekményt a rendőrségen?

A törvény nem ír elő ilyen feltételt.

2.8. Meg kell-e várnom a rendőrségi nyomozás vagy a büntetőeljárás eredményét, mielőtt benyújtom kérelmemet?

Az Igazságügyi Minisztérium mindaddig nem hozhatja meg határozatát, amíg a büntetőbíróság jogerős ítélete meg nem születik.

Ha az ügyet az ítélet megszületése előtt terjesztik a miniszter elé, a miniszter a bíróság jogerős ítéletének meghozataláig elhalaszthatja döntését.

Lap tetejeLap teteje

2.9. Ha az elkövetőt azonosították, köteles vagyok-e elsőként az elkövetőtől követelni a kártalanítást?

Az 1984. március 12-i törvény alapján kártalanítás kizárólag akkor fizethető, ha az áldozat más forrásból nem tudott teljes körű, megfelelő kártalanításhoz jutni.

2.10. Ha az elkövetőt még nem azonosították vagy nem ítélték el, akkor is részesülhetek-e kártalanításban? Ha igen, milyen bizonyítékokat kell bemutatnom kérelmem alátámasztására?

A törvényben előírt rendszer alkalmazásának nem feltétele az elkövető azonosítása. A kérelmezőnek azonban bizonyítania kell, hogy a bűncselekményt ténylegesen elkövették, és más forrásból nem tud kártalanításhoz jutni.

2.11. Van-e határidő a kártalanítási kérelem benyújtására?

A kérelem a bűncselekmény elkövetésétől számított egy éven belül nyújtható be érvényesen. Ha az elkövető ellen vádat emelnek, a határidő meghosszabbodik: az ügyet tárgyaló büntetőbíróság jogerős ítéletének meghozatalától számított egy évig tart. Az igazságügyi miniszter azonban felmentést adhat a kérelmező részére a határidő alól, ha a kérelmező igazolja, hogy személyes vagy anyagi körülmények akadályozták őt kérelmének határidőre történő benyújtásában (pl. szakértői vizsgálatot rendeltek el az áldozat által elszenvedett sérelem mértékének megállapítására).

2.12. Milyen veszteségért részesülhetek kártalanításban?

Kizárólag személyi sérülésért jár kártalanítás.

Lap tetejeLap teteje

2.13. Hogyan számítják ki a kártalanítás összegét?

Minden kérelmet egy bíróból, egy igazságügyi minisztériumi főtisztviselőből és egy ügyvédi kamarai tagból álló bizottság vizsgál meg. A bizottság személyes megjelenésre behívja a kérelmezőt, és felkéri, ismertesse álláspontját. A bizottság – figyelemmel a kérelmező életkörülményei romlásának súlyosságára – az 1. rész utolsó pontjában foglaltak szerint szakvéleményt ad ki a kérelem megalapozottságáról és a megítélhető kártalanítás összegéről.

2.14. Létezik-e minimálisan és/vagy maximálisan megítélhető összeghatár?

Az összeg nem haladhatja meg a nagyhercegi rendeletben évente meghatározott maximális összeget.

2.15. Az ugyanazon veszteségért más forrásból (pl. biztosítás) kapott vagy kapható kártalanítás összegét levonják-e az államtól származó kártalanítás összegéből?

Ha a kártalanítás vagy az ezen a címen járó összeg kifizetését követően az áldozat az elszenvedett sérülésért valamilyen tényleges kártalanításban részesül, az igazságügyi miniszter – a 2. részben említett bizottsági szakvélemény kézhezvételét követően és az ott leírt feltételekkel – elrendelheti a kártalanítás vagy kifizetés teljes vagy részleges visszafizetését.

2.16. Van-e más feltétel, ami befolyásolhatja kártalanítási esélyemet, mint pl. a sérülést okozó eseménnyel kapcsolatban tanúsított magatartásom; illetőleg hogyan számítják ki a kártalanítás összegét?

A törvény úgy rendelkezik, hogy a kártalanítás az áldozatnak a bűncselekmény elkövetésekor tanúsított magatartása vagy az elkövetővel fennálló kapcsolata alapján mellőzhető vagy csökkenthető.

Lap tetejeLap teteje

2.17. Kaphatok-e előleget a kártalanítás összegéből? Ha igen, milyen feltételekkel?

Előleg folyósítható.

2.18. Hol szerezhetem be a szükséges formanyomtatványokat, és hol kaphatok további tájékoztatást a kérelem benyújtásával kapcsolatban? Van-e telefonos segélyvonal vagy internetes honlap, amit igénybe vehetek?

Az Igazságügyi Minisztérium honlapja: français

2.19. Kaphatok-e jogsegélyt a kérelem megszövegezéséhez?

Igen. A megfelelő anyagi erőforrással nem rendelkező kérelmező mind peres, mind nem peres eljárásban jogsegélyért folyamodhat.

2.20. Hova küldjem a kérelmet?

A kérelmet az állandó lakóhely szerinti Ügyvédi Kamara elnökéhez kell elküldeni (Luxemburg vagy Diekirch). A formanyomtatvány a Kamaránál Deutsch - English - français igényelhető.

« Bűncselekmények áldozatainak kártalanítása - Általános információk | Luxembourg - Általános információk »

Lap tetejeLap teteje

Utolsó frissítés: 16-01-2007

 
  • Közösségi jog
  • Nemzetközi jog

  • Belgium
  • Bulgária
  • Csehország
  • Dánia
  • Németország
  • Észtország
  • Írország
  • Görögország
  • Spanyolország
  • Franciaország
  • Olaszország
  • Ciprus
  • Lettország
  • Litvánia
  • Luxembourg
  • Magyarország
  • Málta
  • Hollandia
  • Ausztria
  • Lengyelország
  • Portugália
  • Románia
  • Szlovénia
  • Szlovákia
  • Finnország
  • Svédország
  • Egyesült királyság