Európai Bizottság > EIH > Bűncselekmények áldozatainak kártalanítása > Litvánia

Utolsó frissítés: 11-05-2009
Nyomtatható változat Kedvencek közé

Bűncselekmények áldozatainak kártalanítása - Litvánia

EJN logo

Az oldal tartalma elavult. Már megkezdtük a szöveg frissítését. Az aktualizált tartalom az európai igazságügyi portálon lesz elérhető.


 

TARTALOMJEGYZÉK

1. Kártérítés az elkövetőtől kapott kártérítés formájában 1.
1.1. Milyen feltételek mellett kérhetek kártérítést az elkövetőtől a tárgyalás során (büntetőeljárásban)? 1.1.
1.2. Az eljárás mely pontján nyújtsam be a követelésemet? 1.2.
1.3. Hogyan és kinek kell benyújtanom a követelésemet? 1.3.
1.4. Hogyan határozzam meg a követelésem összegét (a teljes összeget megjelölve és/vagy az egyedi veszteségeket felsorolva)? 1.4.
1.5. Részesülhetek-e költségmentességben az eljárás előtt és/vagy alatt? 1.5.
1.6. Milyen bizonyítékkal kell alátámasztanom az igényemet? 1.6.
1.7. Ha a bíróság kártérítést ítél meg számomra, van-e lehetőségem bűncselekmény áldozataként arra, hogy az elkövetővel szemben az ítélet végrehajtásához bármiféle külön segítséget kapjak? 1.7.
2. Kártérítés az államtól vagy köztestülettől. 2.
2.1. Lehetséges-e kártérítést kapni az államtól vagy egy köztestülettől? 2.1.
2.2. Ez a lehetőség csak bizonyos típusú bűncselekmények áldozatai számára áll fenn? 2.2.
2.3. Ez a lehetőség csak bizonyos típusú sérüléseket elszenvedett áldozatokat illet meg? 2.3.
2.4. Kaphatnak-e kártérítést bűncselekmény következtében meghalt áldozat családtagjai vagy eltartottjai? 2.4.
2.5. A kártérítésre vonatkozó lehetőség csak bizonyos állampolgárságú vagy egy adott országban élő személyeket illet meg? 2.5.
2.6. Kérhetek-e kártérítést Litvániában, ha a bűncselekményt másik országban követték el? Ha igen, milyen feltételekkel? 2.6.
2.7. Szükséges-e a bűncselekményt a rendőrségen bejelenteni? 2.7.
2.8. Szükséges-e megvárnom a rendőrségi nyomozás vagy büntetőeljárás eredményét, mielőtt az igényemet bejelentem? 2.8.
2.9. Ha az elkövető ismert, akkor először az elkövetőtől kell megkísérelni kártérítést kapni? 2.9.
2.10. Ha az elkövető kilétére nem derült fény, vagy nem ítélték el, akkor is lehet kártérítést kérni? Ha igen, milyen bizonyítékkal kell alátámasztanom az igényemet? 2.10.
2.11. Van-e időkorlátja a kártérítés iránti kérelem benyújtásának? 2.11.
2.12. Milyen veszteségekért kaphatok kártérítést? 2.12.
2.13. Hogyan számítják ki a kártérítés összegét? 2.13.
2.14. Van-e alsó és/vagy felső határa a megítélhető összegnek? 2.14.
2.15. Levonják-e az állam által fizetett kártérítés összegéből azt a kártérítést, amelyet más forrásból (például biztosításból) kaptam vagy kaphatok ugyanazon veszteségért? 2.15.
2.16. Van-e más olyan feltétel, amely befolyásolhatja az esélyemet arra, hogy kártérítést kapjak? Hogyan számítják ki a kártérítés összegét? Figyelembe veszik-e például, hogy saját magatartásom milyen kapcsolatban állt a sérülést okozó eseménnyel? 2.16.
2.17. Kaphatok-e kártérítési előleget? Ha igen, milyen feltételekkel? 2.17.
2.18. Hogyan juthatok hozzá a szükséges nyomtatványokhoz és a kérelmezés módjával kapcsolatos további tájékoztatáshoz? Van külön segélyvonal vagy honlap, amelyet igénybe vehetek? 2.18.
2.19. Részesülhetek-e költségmentességben a kérelem benyújtásakor? 2.19.
2.20. Hová kell küldenem a kérelmemet? 2.20.
2.21. Működik-e áldozatokat segítő szervezet, amely további támogatást tud nyújtani? 2.21.

 

1. Kártérítés az elkövetőtől kapott kártérítés formájában

1.1. Milyen feltételek mellett kérhetek kártérítést az elkövetőtől a tárgyalás során (büntetőeljárásban)?

Az a személy, aki bűncselekmény következtében anyagi veszteséget vagy nem vagyoni kárt szenvedett, jogosult a büntetőeljárás során polgári jogi követelést benyújtani a gyanúsított, a vádlott vagy azon személy ellen, aki a gyanúsított vagy a vádlott cselekedeteiért anyagi felelősséggel tartozik. Az ilyen igényeket a bíróság a büntetőüggyel együtt bírálja el.

Az a személy, aki bűncselekmény következtében anyagi veszteséget vagy nem vagyoni kárt szenvedett el, de a büntetőeljárás során polgári jogi igényt nem terjesztett elő, polgári eljárásban jogosult ilyen keresettel élni.

1.2. Az eljárás mely pontján nyújtsam be a követelésemet?

A polgári jogi követelés előterjeszthető a tárgyalást megelőző nyomozati szakaszban, vagy addig, amíg a bíróság tárgyalja az ügyet, de csak a bizonyítékok vizsgálatának megkezdését megelőzően.

1.3. Hogyan és kinek kell benyújtanom a követelésemet?

A polgári jogi igényre vonatkozó kérelmet a főügyészhez kell benyújtani, vagy ha az ügyet a bíróság tárgyalja, magához a bírósághoz.

1.4. Hogyan határozzam meg a követelésem összegét (a teljes összeget megjelölve és/vagy az egyedi veszteségeket felsorolva)?

A kártérítési igénynek a lehető legteljesebbnek kell lennie, meghatározva az egyedi veszteségeket (eszközök elvesztése vagy károsodása, felmerült orvosi és egyéb költségek, bármely olyan jövedelem, amelyre az érintett személy szert tehetett volna, ha nem válik a bűncselekmény áldozatává) és az igényelt nem vagyoni kártérítés konkrét, pénzben kifejezett összegét (a személyes fizikai fájdalomért, érzelmi szenvedésért és nehézségekért, érzelmi megrázkódtatásért, depresszióért, leépülésért, jó hírnév elvesztéséért, a társadalmi aktivitásra való képesség csökkenéséért).

Lap tetejeLap teteje

1.5. Részesülhetek-e költségmentességben az eljárás előtt és/vagy alatt?

A bűncselekményből eredő kártérítési esetekben, ideértve azt is, ha a kártérítési igény elbírálására a büntetőüggyel együtt kerül sor, a sértett fél költségmentességre jogosult, tekintet nélkül vagyonára vagy jövedelmére (pénzügyi helyzetére). Más esetekben akkor nyújtható költségmentesség, ha a bűncselekmény következtében sérelmet szenvedett személy vagyona vagy jövedelme meghatározott mértéket nem halad meg.

1.6. Milyen bizonyítékkal kell alátámasztanom az igényemet?

Írásos bizonyítékkal kell alátámasztani a kért kártérítés összegét (egészségügyi intézmény által kiállított okiratok az egészségkárosodás megállapításáról, kiadásokat igazoló számlák és bizonylatok, a fogyatékosság vagy a munkaképesség csökkenésének szintjét igazoló okiratok, munkáltatói jövedelemigazolás stb.). A bíróság orvos szakértőt bízhat meg az egészségkárosodás mértékének megállapításával.

1.7. Ha a bíróság kártérítést ítél meg számomra, van-e lehetőségem bűncselekmény áldozataként arra, hogy az elkövetővel szemben az ítélet végrehajtásához bármiféle külön segítséget kapjak?

A bíróság kártérítést megítélő jogerős ítéletét a bírósági végrehajtó hajtja végre.

2. Kártérítés az államtól vagy köztestülettől.

2.1. Lehetséges-e kártérítést kapni az államtól vagy egy köztestülettől?

Igen. Az erőszakos bűncselekmény következtében keletkezett károkért állami forrásból kártérítést lehet kapni.

Lap tetejeLap teteje

2.2. Ez a lehetőség csak bizonyos típusú bűncselekmények áldozatai számára áll fenn?

Igen. Csak az erőszakos bűncselekmény következtében keletkezett károkért lehet kártérítést kapni. Erőszakos bűncselekménynek minősül a büntető törvénykönyvben meghatározott olyan cselekmény, amely révén szándékos emberölés valósul meg, súlyos vagy mérsékelt egészségkárosodás lép fel, illetve a szexuális önrendelkezési jog vagy sérthetetlenség sérül.

2.3. Ez a lehetőség csak bizonyos típusú sérüléseket elszenvedett áldozatokat illet meg?

Kártérítés akkor nyújtható, ha a személyt szándékosan megölik, illetve súlyos vagy mérsékelt egészségkárosodást szenved. Nem fizethető kártérítés könnyebb egészségkárosodás esetén. Egy személy szexuális önrendelkezési jogának vagy sérthetetlenségének sérelme esetén az egészségkárosodás mértékére való tekintet nélkül megítélhető kártérítés.

2.4. Kaphatnak-e kártérítést bűncselekmény következtében meghalt áldozat családtagjai vagy eltartottjai?

Igen. Az erőszakos bűncselekmény következtében meghalt áldozat házastársa és eltartottjai kaphatnak kártérítést.

Eltartottnak minősülnek az áldozat kiskorú gyermekei, ellátásra szoruló szülei és más munkaképtelen eltartottak, akiket az áldozat tartott el vagy akik ellátásra voltak jogosultak az áldozat halálának idején, valamint az áldozat halála után született gyermeke.

Lap tetejeLap teteje

2.5. A kártérítésre vonatkozó lehetőség csak bizonyos állampolgárságú vagy egy adott országban élő személyeket illet meg?

Ha az erőszakos bűncselekményt Litvánia területén követték el, akkor kártérítésre jogosultak a Litván Köztársaság vagy más EU-tagállam állampolgárai, a Litvániában vagy más EU-tagállamban állandó lakóhellyel rendelkező személyek és azon nem európai uniós országok állampolgárai, amelyekkel Litvánia nemzetközi szerződést kötött.

2.6. Kérhetek-e kártérítést Litvániában, ha a bűncselekményt másik országban követték el? Ha igen, milyen feltételekkel?

Nem. Kártérítés kérhető azonban, ha az erőszakos bűncselekményt litván lobogó vagy felségjel alatt közlekedő hajó vagy légi jármű fedélzetén követték el.

2.7. Szükséges-e a bűncselekményt a rendőrségen bejelenteni?

Igen, kivéve azokat az eseteket, amikor a büntetőeljárás az áldozat kérelme vagy képviselőjének nyilatkozata hiányában is megindítható, és a rendőrség vagy a tárgyalást megelőző nyomozati szakaszban eljáró hatóság tudomást szerzett a bűncselekményről, és a tárgyalást megelőző nyomozást kezdeményezett.

2.8. Szükséges-e megvárnom a rendőrségi nyomozás vagy büntetőeljárás eredményét, mielőtt az igényemet bejelentem?

Igen, az anyagi veszteségekért járó előleg kivételével, ha az áldozat meghalt vagy súlyos egészségkárosodást szenvedett a bűncselekmény következtében.

Lap tetejeLap teteje

2.9. Ha az elkövető ismert, akkor először az elkövetőtől kell megkísérelni kártérítést kapni?

Igen, az anyagi veszteségekért járó előleg kivételével, ha az áldozat meghalt vagy súlyos egészségkárosodást szenvedett a bűncselekmény következtében.

2.10. Ha az elkövető kilétére nem derült fény, vagy nem ítélték el, akkor is lehet kártérítést kérni? Ha igen, milyen bizonyítékkal kell alátámasztanom az igényemet?

Ha olyan erőszakos bűncselekménnyel kapcsolatban, amelynek következtében valaki meghalt vagy súlyos egészségkárosodást szenvedett, büntetőeljárás indult (ha az elkövető kilétére nem derült fény, és a tárgyalást megelőző nyomozást nem függesztették fel), akkor kártérítés ítélhető meg (előlegként) az erőszakos bűncselekményből származó károkért. A kérelemben meg kell jelölni a tárgyalást megelőző nyomozást lefolytató szervet vagy a büntetőügyet tárgyaló bíróságot. A kérelemnek tartalmaznia kell az anyagi kár összegét alátámasztó okiratokat.

2.11. Van-e időkorlátja a kártérítés iránti kérelem benyújtásának?

Az erőszakos bűncselekményből származó károkért támasztott kártérítési igényt a bűncselekmény elkövetésétől számított három éven belül kell benyújtani, kivéve ha ezt a határidőt különleges körülmények fennállása következtében lépik túl.

2.12. Milyen veszteségekért kaphatok kártérítést?

Kártérítés ítélhető meg anyagi veszteségekért – eszközök elvesztése vagy károsodása, a felmerült orvosi és egyéb költségek, bármilyen olyan jövedelem, amelyre az érintett személy szert tehetett volna, ha nem válik bűncselekmény áldozatává –, valamint a nem vagyoni károkért is: fájdalom, érzelmi szenvedés, nehézség, érzelmi megrázkódtatás, depresszió, leépülés, a jó hírnév elvesztése, a társadalmi aktivitásra való képesség csökkenése.

Lap tetejeLap teteje

2.13. Hogyan számítják ki a kártérítés összegét?

A kártérítést a bíróság által megítélt azon károk tekintetében fizetik, amelyek még kifizetetlenek és nem haladják meg a megállapított maximális összeget. A kártérítési előleg megítéléséről szóló határozatot követően (ha még nem zárult le a büntetőeljárás) az anyagi veszteségekért fizetendő kártérítés összegét a kért kártérítési összeg alátámasztására benyújtott okiratok (a kiadásokra vonatkozó számlák és bizonylatok) alapján számítják ki.

2.14. Van-e alsó és/vagy felső határa a megítélhető összegnek?

Nincs sem alsó, sem felső határa a bíróság által kártérítésként megítélhető és a bűncselekmény elkövetője által fizetendő összegnek.

Az állam által fizetett kártérítési összegek felső határai a következők.

Az anyagi veszteségért fizetett kártérítés nem haladhatja meg:

  1. a 9750 litast, ha a személy az erőszakos bűncselekmény következtében meghalt;
  2. a 6500 litast, ha a személy súlyos egészségkárosodást szenvedett, vagy szexuális önrendelkezési joga vagy sérthetetlensége sérült;
  3. a 3250 litast, ha a személy mérsékelt egészségkárosodást szenvedett.

A bíróság által megítélhető nem vagyoni kártérítés nem haladhatja meg:

  1. a 3900 litast, ha a személy az erőszakos bűncselekmény következtében meghalt;
  2. a 2600 litast, ha a személy súlyos egészségkárosodást szenvedett, vagy szexuális önrendelkezési joga vagy sérthetetlensége sérült;
  3. az 1300 litast, ha a személy mérsékelt egészségkárosodást szenvedett.
2.15. Levonják-e az állam által fizetett kártérítés összegéből azt a kártérítést, amelyet más forrásból (például biztosításból) kaptam vagy kaphatok ugyanazon veszteségért?

Igen. A kártérítés összegét megfelelően csökkentik azzal a kártérítési összeggel, amelyet a kérelmező az állami költségvetésből, az állami társadalombiztosítási alapból, a kötelező egészségbiztosítási alapból vagy más biztosítótól kapott vagy kaphat.

Lap tetejeLap teteje

2.16. Van-e más olyan feltétel, amely befolyásolhatja az esélyemet arra, hogy kártérítést kapjak? Hogyan számítják ki a kártérítés összegét? Figyelembe veszik-e például, hogy saját magatartásom milyen kapcsolatban állt a sérülést okozó eseménnyel?

Nem fizethető kártérítés, ha:

  1. olyan erőszakos bűncselekményből származó kárért kérik a kártérítést, amelyet a sértett fél beleegyezésével követtek el, kivéve ha a beleegyezéskor testi vagy lelki kényszer hatása alatt állt, az áldozat fiatalkorú volt, morálisan gyenge állapotban volt, illetve más hasonló körülmény állt fenn, valamint amikor a sértett fél jogos cselekményhez (vagy mulasztáshoz) adta a beleegyezését és az erőszakos bűncselekményt a fenti cselekmény (vagy mulasztás) megvalósítására vonatkozó szabályok megszegésével követték el;
  2. a kártérítést olyan erőszakos bűncselekményből eredő kárért kérik, amelynek elkövetését a sértett fél provokálta jogellenes vagy visszaélésszerű magatartásával;
  3. a sértett fél a sérülést szükséges önvédelem vagy más olyan körülmény következtében szenvedte el, amelynek folytán mentesül a büntetőjogi felelősségre vonás alól.

Az alábbi személyek szintén nem jogosultak kártérítésre:

  1. az erőszakos bűncselekmény elkövetője, aki a bűncselekményéből fakadó kára megtérítését kéri;
  2. azon személyek, akik az erőszakos cselekményt követő szándékos magatartásukkal közvetlenül hozzájárultak a sérüléshez vagy annak jelentős súlyosbodásához;
  3. azon személyek, akik megtagadják a tanúvallomás tételét, hamisan tanúskodnak vagy más módon akadályozzák a bíróságot az ügy kivizsgálásában, kivéve a jogszabályban meghatározott olyan eseteket, amikor egy személy nem köteles vallomástételre;
  4. azon személyek, akik az erőszakos bűncselekmény következtében történő kártérítésre vonatkozó jogukkal visszaélnek, vagy ha a kártérítés bármely más módon jogszabályba ütközne.
2.17. Kaphatok-e kártérítési előleget? Ha igen, milyen feltételekkel?

Kártérítési előleg fizethető mindaddig, amíg a büntetőeljárás folyamatban van, a sértett halálával vagy súlyos sérülésével járó erőszakos bűncselekményből eredő anyagi veszteségekért.

Lap tetejeLap teteje

2.18. Hogyan juthatok hozzá a szükséges nyomtatványokhoz és a kérelmezés módjával kapcsolatos további tájékoztatáshoz? Van külön segélyvonal vagy honlap, amelyet igénybe vehetek?

Az információk és a kérelmezési nyomtatványok az Igazságügyi Minisztérium honlapján érhetők el:

http://www.tm.lt/default.aspx?item=smurt English - lietuviu kalba

Tel.: (+370 5) 266 2949

Fax: (+370 5) 262 5940

E-mail: tminfo@tic.lt

2.19. Részesülhetek-e költségmentességben a kérelem benyújtásakor?

A bűncselekményből eredő kártérítési ügyekben, ideértve azokat az eseteket is, amikor a kártérítést a büntetőeljárásban bírálják el, a sértett fél költségmentességre jogosult, vagyona és jövedelme mértékétől (pénzügyi helyzetétől) függetlenül. Más esetekben költségmentesség akkor nyújtható, ha a bűncselekmény következtében sérelmet szenvedett személy vagyona és jövedelme meghatározott összeget nem halad meg. Az Igazságügyi Minisztérium segítséget tud nyújtani az erőszakos bűncselekményből eredő kár megtérítése iránti kérelem elkészítésében.

2.20. Hová kell küldenem a kérelmemet?

A kérelmeket az Igazságügyi Minisztériumba kell küldeni:

Lietuvos Respublikos teisingumo ministerija

Gedimino pr. 30/1

LT-01104, Vilnius

Litvánia

Tel.: (+370 5) 266 2980

Fax:(+370 5) 262 5940

E-mail: tminfo@tic.lt

2.21. Működik-e áldozatokat segítő szervezet, amely további támogatást tud nyújtani?

Működnek olyan civil szervezetek, amelyek célja a bűncselekmények áldozatai részére történő tájékoztatás és segítségnyújtás.

« Bűncselekmények áldozatainak kártalanítása - Általános információk | Litvánia - Általános információk »

Lap tetejeLap teteje

Utolsó frissítés: 11-05-2009

 
  • Közösségi jog
  • Nemzetközi jog

  • Belgium
  • Bulgária
  • Csehország
  • Dánia
  • Németország
  • Észtország
  • Írország
  • Görögország
  • Spanyolország
  • Franciaország
  • Olaszország
  • Ciprus
  • Lettország
  • Litvánia
  • Luxembourg
  • Magyarország
  • Málta
  • Hollandia
  • Ausztria
  • Lengyelország
  • Portugália
  • Románia
  • Szlovénia
  • Szlovákia
  • Finnország
  • Svédország
  • Egyesült királyság